Korszerű életminőség modul

Átírás

1 Korszerű életminőség modul TÁMOP /2-C Útitársak projekt Készítette: Kányai Róbert Ráczné Németh Teodóra Győr, 2011.

2 Tartalom A modul megvalósításának előfeltételei... 3 Kézikönyv formátum a modul tanárainak... 5 Tartalom... 6 Képzési formák Tanulási tevékenységek Instrukciók Értékelés Tanulási formák időkeretei Irodalomjegyzék Mellékletek

3 A modul megvalósításának előfeltételei Szükségletek és lehetőség más tantárgyakkal való koncentrációra A korszerű életminőség modul kidolgozása a szociális és egészségügyi képzésben résztvevő hallgatók számára hiánypótló lehetőséget jelent: új dimenzióban közelíti meg az életminőség és a minőségi élet fogalmát, valamint módszertani eszközöket kínál a segítő szakmákban dolgozók számára a szemléletformáláshoz. A hallgatók számára akkor nyújt fejlődési lehetőséget a modul választása, ha az alábbi készségekkel, képességekkel rendelkeznek: - jó kommunikációs készség A megfelelő kommunikációs forma kiválasztása a szakmaközi és szektorközi kommunikáció során meghatározó jelentőségű lesz, csakúgy mint a szemléletformáló tevékenység során. A hallgatónak rendelkezni kell alapvető kommunikációs készségekkel, kultúrával és alapismertekkel a kommunikációról, ami lehetővé teszi, hogy erre építsük azokat a speciális technikákat, amelyek segítségével hatékonyan tudják végezni közösségfejlesztő tevékenységüket. - probléma felismerő és megoldó képesség A korszerű szemlélet közvetítése során számos olyan probléma helyzetekkel találkoznak, amelyek miatt elengedhetetlen, hogy a hallgató rendelkezzen alapvető probléma felismerési készséggel, ami lehetővé teszi, hogy időben észlelje és reagáljon a kialakult helyzetre, mielőtt az súlyosabbra fordulna. A lehetséges probléma helyzetek sokfélesége miatt szükséges a megoldásfókuszú gondolkodás, aminek feltétele az alkalmazható technikák széles skálájának ismerte, amelyet a képzés során sajátíthatnak el. - konfliktus felismerő képesség A szakmai tevékenység során számos területen alakulhatnak ki konfliktus helyeztek (szakemberek között, intézmények között, szolgáltatást igénybevevő és szolgáltató között, stb.), amelyek korai felismerése meghatározó jelentőségű. 3

4 - kooperációs készség A modul komplexitása miatt alapvető jelentőségű a széleskörű együttműködés a különböző szolgáltatási szektorok és azok szakemberei között. Az együttműködés kiemelt nehézsége ezekben az esetekben az eltérő munkakultúrák, szakmai szemléletmódok és tudásbázisok összhangjának megteremtése. - empátia A hatékony szakmai munka meghatározó eleme a szakember empátia készsége. Fontos a különböző élethelyzetek, a közösségek működésének megértése és az az elfogadó beállítódás, amely lehetővé teszi, hogy a szakember az egyén, a közösség életének segítő részévé váljon. - tolerancia Az empátia készséghez hasonló jelentőségű, és azzal szoros összefüggésben álló készség, amelynek hiányában a segítő nem tud különböző élethelyzeteket megérteni, elfogadni és annak megfelelő mértékű és módú segítséget nyújtani. - nyitottság, rugalmasság A modul jellegéből adódóan kettős jelentéssel bír a két meghatározás. Egyrészt az új szemléletmód iránti nyitottságot jelenti, másrészt az ismeretanyag feldolgozási módjának korszerűsége is ezt kívánja meg. 4

5 Kézikönyv formátum a modul tanárainak A modul céljai A napjainkban lezajló társadalmi, demográfiai változások indokolttá teszik az egészséges életmód jelentőségének hangsúlyozását. Alapvető fontosságú, hogy az egyének meg tudják őrizni függetlenségüket, és minél tovább aktív és minőségi életet tudjanak élni. Elérendő cél, hogy mindannyian teljes élettartamunk alatt a fizikai, szociális és mentális jóllét (well-being) állapotában legyünk, és a társadalom életében szükségleteinknek, kívánságainknak és teljesítő képességünknek megfelelően vehessünk részt. A tantárgy célja, hogy a résztvevők holisztikus szemléletű megközelítésben szerezzenek ismereteket az életminőség javításának lehetőségeiről és az öngondoskodás képességének fejlesztéséről. Ennek keretében 3 pillér mentén dolgozzuk fel az egészséges életmód témakörét. A feldolgozás során a prevencióra helyezzük a hangsúlyt. A fizikai tényezők során az egészség fogalom meghatározásának keretében az aktivitás jelentőségéről, a helyes táplálkozásról és a betegségekhez való viszonyunkról esik szó. A mentális tényezők két nagy témakörben kerülnek feldolgozásra: egyrészt a lelki egészség, annak védelme, a kiegyensúlyozott életvitel jelentősége, másrészt a káros szenvedélyektől mentes életmód kialakításának elősegítése játssza a meghatározó szerepet. A harmadik pillér nem választható el az előző kettőtől, a szociális tényezőket öleli fel. Ennek keretében a leendő szakemberek eszköztára bővül a társas kapcsolatok kialakítása, fenntartása, közösségek kohéziójának erősítése tekintetében az egészséges életmód témakörére vonatkozóan. Emellett a személyi autonómia és egyéni létbiztonság kérdését is hasonló hangsúllyal dolgozzuk fel. A téma feldolgozása a szociális ellátások középpontba állításával történik interprofesszionális szemlélettel, amely során a különböző szakterületekről érkező, eltérő tudásbázissal rendelkező szakemberek együttes munkával vesznek részt a tanulási folyamatban. Az egymástól való tanulás hatékonyan segíti az alább felsorolt kompetenciák, készségek fejlesztését. 5

6 Tartalom Elméleti háttér Fogalmi definíciók két témakör köré csoportosítva a. egészség, életminőség, önellátási kapacitás, b. IP, együttműködés, szereplők, viszonyrendszerek, közösség, közösségi szociális munka. c. egészség holisztikus szemlélet fogalma. A téma középpontjában: az egészség fogalmának változása A századforduló közegészségügyi kérdéseitől, az 50-es, 60-as évek család-, családtervezés, nemi betegségek, balesetmegelőzés, méhnyakrák (tehát problémafókuszú) megközelítésein át napjaink korszerű, komplex szemléletéig. WHO definíciója. 1. Az egészség fizikai aspektusa: helyes táplálkozás. Ennek keretében egészséges táplálkozási ismertek, kiscsoportos munka a módszerek elsajátítására ételbemutató szerepe, kóstolás, egyéb interaktív feladatok a témában. Egészséges táplálkozás Életmód táplálkozási szokások, étkezési kultúra (étkezések gyakorisága, tartalma kultúránként eltérő) Ahhoz, hogy egészségesen táplálkozzunk több tényező együttléte szükséges: - helyes táplálkozási ismeretek - anyagi eszközök - megfelelő élelmiszer választék - a korszerű táplálkozás irányelveit követő közétkeztetés Célok: - zsírokból álló táplálékok csökkentése - telített zsírsavak csökkentése - zöldség, gyümölcs mennyiségének növelése - vitaminok megfelelősége - rostok bevitele - folyadékbevitel megfelelősége - probiotikumok bevitele 6

7 2. Az egészség fizikai aspektusa: aktivitás elméleti háttér, kutatás eredménye. Gyakorlati feladatok, amelyek már átvezetnek a következő alkalom témakörébe aktivitás hatása a mentális egészségre. Aktív mozgás szerepe Életmód aktivitás jelentősége, mozgás szerepe életünkben. A mozgás összefüggései: - fizikai állapottal, - egészséggel, - önellátási kapacitással, - lelki egyensúllyal, - önértékeléssel, - egyéb pszichés faktorokkal (jól-lét). Kutatási program ismertetése idősek otthonaiban és idősek klubjaiban folyó. 3. Az egészség mentális aspektusa: rekreáció szerepe, munkahelyi egészségvédelem, stressz stresszoldás lehetőségei. Gyakorlati feladatok: WHO életút interjú, stresszoldó technikák. - stressz fogalma - stressz vagy stresszhatás - stresszreakció - stresszállapot - stresszbetegségek. - stresszérzékeny szervek - stressz elfojtása - stresszcsökkentő módszereink - stresszorok A stressz és viselkedésünk viszonya Mikor egészséges a stresszkezelésünk? (elsajátított technikák, egészséges személyiségfejlődés személyiségzavarok hiánya, káros szenvedélyektől mentes 7

8 életmód drog, alkohol, bűnözés, szekták, túlzott ragaszkodás, féltékenység, impotencia frigiditás, alulkontrolláltság, magány) Viselkedés tudomány viselkedés elemzés: A viselkedésünk meghatározza a stressz helyzetekre adott reakcióinkat és a stressztűrő képességünket. Stresszcsökkentés alapelvei: - viselkedésünk hat mások viselkedésére - fokozatosság elve: a problémakezelés lépései gondolati síkról a gyakorlati megvalósulás lépéseiig (stratégia) - rejtett stresszek felismerése (burkolt vádak, kritikák) hogy reagálunk rá? reagálunk-e? Rekreáció fogalma, formái és lehetőségei. Közösségi rekreációs tevékenységek közösségek szerepe a stresszoldásban. Munkahelyi egészségvédelem jelentősége, lehetséges színterek egészséges munkavállaló. - táplálkozás - mozgás - időmenedzsment - stressz - rekreáció - csapatépítés, munkahelyi légkör - öngondoskodási képesség 8

9 4. Az egészség mentális aspektusa: káros szenvedélyek tipizálás, betegséghez való viszony. Gyakorlati feladatok a káros szenvedélyek veszélyeire felhívás lehetőségeire, leszoktatásra. A szenvedélybetegségek lehetséges formái: alkohol, drog, dohányzás, játékszenvedély, munkamánia. Beszélgetés, véleményalkotása a különböző függőségekről, erre vonatkozó kérdéssorok megismerése, kitöltési lehetősége a kérdéssorok megbeszélése. Milyen módon lehet a függőséget megszűntetni? Kiváltó okok megértése. Esettanulmányok feldolgozása. A betegségek megítélése, betegségtudat egyéni szempontok. 5. Az egészség szociális dimenziói: társas kapcsolatok, közösségek szerepe. Gyakorlatok a közösségi, illetve csoportokkal folytatott szociális munka módszereihez. A szociális munka módszereinek alkalmazása közösségekben közösségi szociális munka preventív dimenziói. Fogalom meghatározások: közösség, közösségi szociális munka, társas kapcsolatok, interakció, csoportokkal folytatott szociális munka. 6. Az egészség szociális dimenziói: személyi autonómia, egyéni létbiztonság. Ezen belül kitérünk a lakhatás, anyagi jólét, magány, (köz)biztonság, esélyegyenlőség kérdéskörére etikai szempontok. Személyi autonómia fogalma, szubjektív megítélés, intimitás, egyén a közösségben, önellátási kapacitások, önmenedzselés, dependencia (másoktól), kiszolgáltatottság. Egyéni létbiztonságot befolyásoló tényezők, ennek szerepe a közösségi létben. Az életminőséget befolyásoló tényezők, azok lehetséges hatásai, fókuszban: - lakhatás - anyagi jólét 9

10 - magány - izoláció - esélyegyenlőség - (köz)biztonság 7. Életminőség javítási stratégia. Stratégiai tervezés szempontjai, lépései, feladatai a szociális munka és egészségügy megközelítésében. Fogalmi definíciók: - stratégia - stratégiai tervezés - stratégiai tervezés lépései: megfigyelés, elemzés, tervezés, megvalósítás, értékelés - tervezési időszakok - megvalósítás szereplő humán stratégia szerepe Módszertani feladatok segítségnyújtás a döntéshozatalban. A kommunikáció, csoportmunka lehetősége és jelentősége. Irányelvek és gyakorlati eljárásmódok megvalósítása, promóció: kampányszervezés, tájékoztató anyagok összeállítása, média szerepe. 10

11 Képzési formák A képzés elméleti és gyakorlati elemekből tevődik össze, amelyek arányát a feldolgozandó téma jellege határozza meg. Az elméleti oktatás az alapfogalmak tisztázására épül, amely során a hallgatók otthoni munkában felkészülnek az adott témakörből, majd ezt a témák bevezetése kapcsán témaindító beszélgetések, viták formájában hozzák a csoport elé. A viták zárása az oktatók összegzésével, szükség szerinti pontosításaival, értékelésével történik. Az elméleti oktatás során egyrészt új ismereteket, fogalmakat sajátítanak el a hallgatók, másrészt lehetőség nyílik arra, hogy a fogalomtárukban meglévő tudásanyagot pontosítsák, eloszlathassák az esetleges téves megállapításaikat, szakmai nyelvezetük fejlődik. A képzés kiemelt része a gyakorlati oktatás, ami az adott téma elméleti megalapozását követően ahhoz kapcsolódó feladatok megoldását jelenti. A feladatok nagy részét a helyszínen kiscsoportos munkában oldják, amely egy rövid prezentáció során kerül ismertetésre a többi résztvevő számára. A kiscsoportok kialakítása során fontos szempont, hogy a hallgatók különböző szakok képviselői legyenek, hogy érvényesülni tudjon a több szempontú probléma megközelítés, és a szakmaspecifikus tudások összeadódjanak. A feladatok kisebb része otthoni felkészülést kíván, ugyancsak IP csoportokban, ami egyben azt is jelenti, hogy le kell küzdeniük a távolság adta nehézségeket. Meg kell találni a csoporttagok közti kommunikáció megfelelő módját, mivel nem rendszeresek a találkozások és csoporttagok összetétele is feladatonként változó. Mindez hatékony módszertani segítséget jelent számukra a szektorközi együttműködéseik során. 11

12 Tanulási tevékenységek A tanulási tevékenységek csak kisebb részben állnak hagyományos módszerekből. A hallgatók a témához kapcsolódóan kapott irodalom ajánlásból és egyéb egyéni kutató munkájukból tudnak felkészülni az elméleti anyagrészekből. Azonban ez csak a tanulási folyamat első lépése, ami megalapozza a közös munkát, a szakmai vitát. A vita fontos tanulási tevékenység: magasabb szintű felkészültséget kíván, mivel a vita során érvekkel kell alátámasztaniuk saját álláspontjukat, azonnali reagálásra kell képesnek lenniük annak érdekében, hogy az általuk képviselt fogalmi meghatározás helyességéről meg tudják győzni csoporttársaikat. A gyakorlati feladatmegoldás során alkalmazott kiscsoportos munkamódszer számos innovatív. Interprofesszionalitása lehetővé teszi hogy egy-egy témakör több szempont kerüljön feldolgozásra, különböző aspektusból láthassanak helyzeteket. Az együttes és egymástól tanulás élménye azt a felismerést és a gyakorlatban alkalmazható tudást adja, hogy eltérő szakterültek képviselői partnerként tudnak együtt dolgozni a közösség érdekében. Mindez nem csupán tankönyvből olvasható ismeretanyag számukra, hanem jobban elmélyülő tapasztalati tudás. Ez az innovatív tudásanyag teszi lehetővé, hogy a hallgatók munkájuk során ezt hitelesen tudják közvetíteni a közösségépítő, fejlesztő tevékenységekben. 12

13 Instrukciók 1. A korszerű életminőség meghatározása Feladat: csoportos feladat életminőség meghatározása - azonos szakon tanuló hallgatói kiscsoportok készítenek definíció - az így született meghatározásokon a különböző szakmák képviselői együtt dolgoznak a definíció tovább építése céljából A feladatot követően elmondják élményeiket, észrevételeiket az alábbi kérdésekre fókuszálva: Mi volt más abban, amikor közösen dolgoztak? Mi volt szembetűnő a másik megközelítésében? Milyen érzés volt? A feladat segít abban, hogy megalapozzuk a további interprofesszionális kiscsoportos munkát. 2. Az interprofesszionális együttműködés módszerének megismerése Feladat: IP együttműködés A résztvevők különböző szakmák képviselői. A bevezető feladatot követően arra vonatkozóan végeznek el gyakorlatot, hogy milyen módon tudják elképzelni a közös munkát, és ennek során előhívni a másik szakmában rejlő tudásanyagot. A csoportmunka szempontjai: - Mit tudnak hozzátenni a közös munkához? - Mi az a tevékenység(elem), ami vállalható számukra? - Mit várnak el a másiktól? 13

14 3. A korszerű egészség fogalma Korszerű egészség fogalmi definíciója csoportos munkában az 1. és 2. számú melléklet feladatlapjai alapján. A feladatlapon szereplő szempontok között prioritási sorrend felállítása kiscsoportban, majd vita a csoport képviselői között. 4. Egészséges táplálkozás Az egészséges táplálkozás elméleti ismeretek elsajátítását jelenti inkább, de emellett fontos feladat a szemléletmód hiteles közvetítése. Ehhez segítséget nyújt egészséges táplálékok bemutatása, kóstolása kiscsoportos formában az élelmiszerek meghatározása, a hozzájuk kapcsolódó elméleti tudás felelevenítése. A feladat során nemcsak a készétellel találkoznak a résztvevők, hanem módjuk nyílik az alapanyagok ízlelésére, szaglására és tapintására. A feladat során megtapasztalhatják a gyakorlati bemutató jelentőségét és hatásosságát, szemben a pusztán ismeretközlésből álló előadásokkal. 5. Aktív mozgás szerepe Feladat: speciális eszközök megismerése (Terraband szalag, bökős marokladba, babzsák), kipróbálása az együttes mozgás élményének átélése. A közös gyakorlat után beszélgetés: fizikai érzésekről, érzelmekről. Mit jelentett számukra az együttes mozgás? Mire és hogyan tudják használni a közös mozgásos tevékenységet, mint eszközt, a munkám során? Az eddigi képzési módszertől eltérően a gyakorlati feladatot követte az elméleti háttér megismerése, átbeszélése, amely során visszautalásokat tehettünk a közös mozgásos tevékenység során szerzett tapasztalatokra. 6. Stressz szerepe mindennapi életünkben Feladat: stresszorok meghatározása kiscsoportban az alábbi élethelyzetekre vonatkozóan - Gyermekek (a gyermek és a szülő szemszögéből) 14

15 - Párkapcsolat, házasság - Barátok, rokonok, mások - Munkahely - Időskor A csoportok képviselője a csoport véleményét prezentálja a hallgatóság felé, akik megvitatják és értelmezik az ismertetett szempontokat az oktatók facilitálásval. 7. Káros szenvedélyek A csoportmunka témájának kiválasztása során meghatározó volt számunkra, hogy aktuálisan melyik dependencia okoz egészségkárosodást hazánkban, szerepel a vezető halálokok között. Így került a fókuszba a dohányzás, hiszen ma Magyarországon évente több mint ember haláláért felelős ez a káros szenvedély, köztük magas számban passzív dohányosok is vannak. Mindez felerősíti a témában rejlő közösségi felelősségvállalás jelentőségét. Kiscsoportos feladat: kampány kidolgozása dohányzásról leszoktató kampány különböző korosztályi csoportok számára: kamaszok, fiatal felnőttek, középkorú férfiak, középkorú nők, idősek. A csoport prezentációkat követően az összegzésben a megadott korosztályi csoportokkal folytatott munka eltéréseire, specifikumaira összpontosítunk. 8. Egyén a közösségben Feladat: Egy mindenkiért, mindenki egyért. kiscsoportos munka - Hogy marad meg az egyén egyénisége a közösségben? - Mitől válik a közösség részévé? - Hogy hat a közösség az egészséggel kapcsolatos attitüdre? A csoportok által kidolgozottak prezentálása, prezentációk vitája, értékelése. Közösség építő játék kipróbálása. 9. Személyi autonómia, létbiztonság 15

16 A hallgatók két csoportot alkotnak, amelyek során a fenti két kérdéskört dolgozzák fel etikai szempontból. Mindkét csoport meghatározza azokat a tényezőket, amelyek hiányában nem beszélhetünk személyi autonómiáról és létbiztonságról. A csoportok képviselői feltárják a másik csoport számára kialakított álláspontjukat, ezzel vitát indukálnak. A vita zárása, összegzések megfogalmazása az oktatók feladata. 10. Stratégiai tervezés Az eddigiekben elsajátított ismeretek alapul véve interprofesszionáis kiscsoportok több képzési alkalmon átívelő munkát végeznek. Ennek első lépéseiben meghatározásra kerül a stratégiai tervezés. A hallgatók az eddigiekben spontán módon alkalmazták a stratégiai tervezés különböző elemeit. Az elméleti háttérre alapozva stratégiai tervet készítenek egy általuk választott közösség számára. A kiscsoportos munkát két szakaszban végzik. Az első lépésben a kiválasztott közösség megfigyelése és elemzése történik, amelynek eredményét megbeszéljük, szükség szerint további szempontokkal bővítjük. A hallgatók megtanulhatják, hogy milyen jelentőséggel bír stratégiai tervezés során a jól átgondolt, előre meghatározott szempontok mentén végzett megfigyelés, amire építhető a tervezés folyamata. A kapott eredmények alapján készítik el az adott közösségre vonatkozó stratégiai tervet, amelyben valamennyi, modulban elsajátított elemet alkalmazni tudnak. Értékelés Az órai munkák során folyamatos az aktivitás értékelése, aminek kiemelkedő eleme a stratégiai tervkészítés. Az utolsó alkalommal az elméleti tudás ellenőrzésére rövid záró tesztsort töltenek a hallgatók. Az értékelés ötfokozatú skálán történik az alábbiak szerint: Jeles minősítést kap az a hallgató, aki a képzési alkalmak során aktív, részt vesz a vitákban, érvekkel alátámasztva képviseli álláspontját. A stratégiai tervezés során képes alkalmazni az elsajátított elméleti és gyakorlati ismereteket, ötvözni tudja a különböző szakmák látásmódját 16

17 annak érdekében, hogy tevékenysége hatékony legyen. A záró tesztsort legalább 80%-os eredménnyel tölti ki. Jó minősítést kap az a hallgató, aki a képzési alkalmak során aktív, részt vesz a vitákban, többnyire hatékonyan járul hozzá az adott témakör elsajátításához. A stratégiai tervezés során aktív részese a folyamatnak, jól alkalmazza az elsajátított elméleti és gyakorlati ismerteket. A záró tesztsort legalább 70%-os eredménnyel tölti ki. Közepes minősítést kap az a hallgató, aki a képzési alkalmak során aktív, de hozzászólásaival nem minden esetben segíti hatékonyan a közös munkát. Lényeglátása hiányos, a stratégiai tervezés folyamatában nehézségei vannak az elméleti és gyakorlati ismeretek tervezés során történő alkalmazásában. A záró tesztsort legalább 60%-os eredménnyel tölti ki. Elégséges minősítést kap az a hallgató, aki a képzési alkalmak során inkább passzív, hozzászólásaival nem segíti a közös munkát. A stratégiai tervezés során kevésbé lényeglátó megállapításokat tesz, több segítségre szorul a gyakorlat és elmélet integrálása során. A záró tesztsort legalább 50%-os eredménnyel tölti ki. Elégtelen minősítést kap az a hallgató, aki képzési alkalmak során passzív, vagy hozzászólásaival nehezíti a közös munkát. A stratégiai tervezés során nem képes elemző tevékenységre, az elméleti tudást nem tudja integrálni tervezési folyamatba. A záró tesztsort 50% alatti eredménnyel tölti ki. Tanulási formák időkeretei A képzés során az egyes témakörök esetében eltérő arányban valósul meg az elméleti és gyakorlati oktatás. Összességében azonban elmondható, hogy az elméleti tudás megszerzésére a kontakt órák keretében a rendelkezésre álló idő hozzávetőlegesen 40%-át fordítjuk. Ez kiegészül az otthoni munkával, amit a hallgatók az adott témakörhöz kapott instrukciók alapján végeznek. A gyakorlati elemek a rendelkezésre álló időkeret 60%-át teszik ki, amely során dominál az együttes tevékenység, interprofesszionális tanulás. 17

18 Irodalomjegyzék Linda Ewles-Ina Simnett: Egészségfejlesztés (Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 1999.) Gerevich József (szerk.): Közösségi mentálhigiéné (Budapest, 1997.) Lajkó Károly: A stresszcsökkentő viselkedés (Medicina, Budapest, 2010.) Korszerű piramisrendszerek az egészséges táplálkozáshoz és életmódváltáshoz (Medicina, Budapest, 2008.) Egészségmegőrzés Gyakorlati alapok (Medicina, Budapest, 1999.) Mellékletek 1. számú melléklet Feladat Mit jelent az Ön számára egészségesnek lenni? Az első oszlopban pipálja ki azokat az állításokat, melyek az Ön számára egészsége fontos aspektusainak látszanak. Annyit jelölhet meg, amennyit csak akar. 18

19 Számomra egészségesnek lenni magában foglalja : 1. Oszlop 2. Oszlop 3. Oszlop 1. Élvezni a családdal és a barátokkal való együttlétet 2. Tekintélyes életkort megélni 3. Az idő nagy részében boldognak lenni 4. Állással rendelkezni 5. Szinte soha nem szedni tablettákat vagy egyéb gyógyszereket 6. A magasságomhoz képest ideális testsúllyal rendelkezni 7. Rendszeresen testgyakorlást végezni 8. Békében lenni önmagammal 9. Soha nem dohányozni 10. Soha nem szenvedni semmi komolyabbtól, mint egy enyhe felfázás, influenza vagy hasfájás 11. Nem összezavarni vagy aránytalanul szemlélni a dolgokat reálisan felmérni az egyes helyzeteket 12. Képesnek lenni könnyen alkalmazkodni az életemben bekövetkező nagyobb változásokhoz, mint amilyen például egy költözés vagy egy új munkahely 13. Csak mértékkel, vagy egyáltalán nem fogyasztani alkoholt 14. Élvezni a munkámat túl sok stressz nélkül 15. Testem minden része jó, működőképes állapotban legyen 19

20 16. Az idő java részében jól kijönni más emberekkel 17. Megfelelő ételeket enni 18. A relaxáció vagy kikapcsolódás valamely formáját élvezni A második oszlopban pipálja ki azt a hat kijelentést, amiket Ön az egészség legfontosabb aspektusainak tart. Ezt követően a harmadik oszlopban rangsorolja ezt a hat dolgot fontossági sorrendben jelölje 1-essel a legfontosabbat, 2-essel a következőt és így tovább, lefelé egészen 6- ig. Amennyiben csoportokban dolgoznak, hasonlítsa össze az Ön által készített listát a többiekével. Figyeljék meg az azonosságokat és az eltéréseket és vitassák meg választásaik indokait. 2. számú melléklet Feladat Az egészség dimenziói 1. Lapozzon vissza az előző feladatban (Mit jelent az Ön számára egészségesnek lenni?) adott válaszaihoz. Tegyen pipát az egészség következő dimenziói közül azok mellé, melyeket az első oszlopban kipipált kijelentések tükröznek: fizikális mentális szociális emocionális lelki társadalmi 20

21 Van- e ezek között a dimenziók közt olyan, amelyik a többinél nagyobb jelentőséggel bír az Ön számára? Ezek miként viszonyulnak egymáshoz? 2. Változott- e az egészségről alkotott elképzelése gyerekkora óta? Amennyiben igen, hogyan és miért? Mit gondol, egy gyerek egészségfogalma miben különbözik egy felnőttétől? 3. Amennyiben Ön egészségügyi, vagy ahhoz kapcsolódó munkaterületen szakmai képzésben részesült, mit gondol, milyen befolyással volt ez az egészségről alkotott elképzelésére? 4. Mit gondol, mit jelent egészségesnek lenni olyan személy számára, akinek: tanulási nehézségei vannak (szellemi fogyatékos)? maradandó fizikális fogyatékossága van, például siketség vagy paralízis? olyan betegsége vagy fertőzése van, aminek jelenleg nincs ismert gyógymódja, mint például a diabetes, az arthritis, a HIV-fertőzés vagy a skizofrénia? Aki a létminimum alatt él? 5. Határozzon meg három vagy négy kulcsfontosságú pontot, melyet ennek a feladatnak a segítségével ismert fel arról, hogy saját elképzelései szerint mit is jelent egészségesnek lenni 21