Pályázat. A Budapest XXI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola intézményvezető beosztás ellátására. Készítette: Mikus Judit

Átírás

1 Pályázat A Budapest XXI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola intézményvezető beosztás ellátására Készítette: Mikus Judit március

2 Alulírott Mikus Judit az Emberi Erőforrások Minisztere által kiírt, a honlapján február 27-én megjelent pályázati felhívás alapján a Budapest XXI. Kerületi Móra Ferenc Általános Iskola intézményvezető beosztás ellátására pályázatot nyújtok be. 1. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom, az eredetivel teljesen megegyező sokszorosításához, és továbbításához a döntéshozók és a véleményezők felé, a pályázat tartalma harmadik személlyel közölhető. 2. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok ahhoz, hogy a pályázati anyagban foglalt személyes adataimat a pályázati eljárással összefüggésben kezelhessék. Pályázatomhoz mellékelem: szakmai önéletrajzot hatósági erkölcsi bizonyítványt végzettséget igazoló okleveleket, bizonyítványok másolatait szakmai gyakorlatot igazoló dokumentumot. Budapest, március 27. Mikus Judit pályázó

3 Tartalom 1. Bevezetés Helyzetelemzés Külső környezeti adottságok, helyünk a kerületben Épület, infrastruktúra Tanulók A tanulólétszám és a tanulói összetétel alakulása Tanulási eredményesség Tehetséggondozás - eredmények - Tehetségpont iskola Felzárkóztatás Személyi feltételek Pedagógusok A nevelő és oktató munkát segítő alkalmazottak Ökoiskola Népi kultúra - hagyományápolás hagyományteremtés A nevelést-oktatást támogató programok Pályázati keretek: külső források-támogatások Vezetői program Az elmúlt öt év főbb célkitűzései Hogyan tovább? Személyi feltételek Tárgyi feltételek javítása Nevelési-oktatási területek Együttműködés - iskolán belül és kívül A pedagógusok kulcsszerepe a rendszerben A Móra helyzetének megerősítése Zárszó Mellékletek... 32

4 1. Bevezetés Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni." (Szent-Györgyi Albert) 10 éve vezetem a Móra Ferenc Általános Iskolát. Az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági változásai komoly erőpróba elé állították a nevelésben-oktatásban dolgozó pedagógusokat. Az iskolarendszer minden érintettjét jelentősen befolyásolták az ezen a területen megjelent szabályzók. A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényt az Országgyűlés december 19- én fogadta el, mely szeptember 1-jén lépett hatályba. A hatályba lépéssel az elmúlt években folyamatos feladatok adódtak. Ez azonban nemcsak elvégzendő feladatot jelentett, hanem lehetőséget arra, hogy az oktatás megújuljon, szemléletváltást eredményezzen, egységesebbé tegye az oktatási-nevelési rendszert. A hosszú távú stratégia és értékrend irányt mutat. A legjelentősebb változást a kerettantervi rendelet, valamint a Nemzeti Köznevelési Törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek megalkotása jelentette. Ezek ismeretében indult meg a stratégiai tervező munka. Az intézményi alapdokumentumok március 31- ig készültek el. Az oktatási intézmények helyzetében az elmúlt évtizedben nagy különbségek keletkeztek. A fenntartó gazdasági lehetőségei határozták meg a fejlesztések mértékét, a szakmai munka feltételrendszerét. A kialakult helyzet gátolta az oktatás egységét. Szükségessé vált a rendszer átalakítása. Az állam vállalta magára a fenntartói szerepet, biztosítva az egységes feltételrendszert, ami magában foglalja az irányítás, a tartalmi szabályozás és az értékrend alapvető szabályozását, egységesítését január 1-jén az eddigi önkormányzati fenntartású oktatási intézmények fenntartója az állam lett, ami ezt a jogot a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül gyakorolja. A fenntartás és a működtetés ezzel a lépéssel szétvált. Nagy változásként jelent meg a pedagógus életpályamodell bevezetése is. A pedagógusok teljes körű minősítése szemléletváltást feltételez. Újfajta kihívás elé került újra a pedagógustársadalom. A munkaidő eltöltésének szabályozása is módosította az iskolák működését. Az iskolák falai közötti feszültség oldása az iskolavezetésre hárult. A Nemzeti Kerettantervben egységes, részleteiben is átfogó szabályozást hoztak létre, de megmaradt a lehetőség az intézményi sajátosságok megőrzésére. Az iskolák felismerték az új

5 szabályozásban rejlő fejlesztési lehetőségeket illetve a területeket, és igyekeztek ennek mentén stratégiai döntéseket hozni. Az újszerű és bonyolult körülmények között kell megtalálnia a helyét minden iskolának. 2.Helyzetelemzés 2.1. Külső környezeti adottságok, helyünk a kerületben Iskolánk 1960-ban nyitotta meg a kapuit. Az elmúlt 55 év alatt kivételes pedagógusegyéniségek, nagyszerű diákok sokasága öregbítette iskolánk hírnevét. A mindennapok áldozatos munkája, szakmai elhivatottsága közöttünk maradt. Iskolánk Csepel- Csillagtelep szélén, Budapest határán, a város peremén található. Ez a helyzet kihívást jelent mindannyiunk számára. A kerületnek ezen részén sok család alacsony jövedelemmel rendelkezik, albérletben laknak, vidékről kerültek Csepelre. A környezetünkben négy általános iskola is van, a Tejút utcában rajtunk kívül még a Vermes Miklós Általános Iskola található. A as években a magas gyermeklétszám miatt több iskolára volt szükség. Mára megváltozott a helyzet. Bár azt gondolom, hogy mindenkinek megvan a helye a rendszerben. Jelenleg 13 osztály működik intézményünkben. Az elmúlt tanévben újra eljutottunk oda, hogy az alsó tagozatban minden évfolyamban két osztályt tudtunk indítani. Reméljük, ez a jövőben sem változik. Az elmúlt években komoly problémát okozott, hogy csak egy elsős osztály lépett be alacsony gyereklétszám miatt, annak ellenére, hogy a környező óvodákkal mindig a lehető legjobb együttműködésre törekedtünk, rendszeresen szerveztünk közös programokat. Ennek nyolc évre szóló következménye volt-van. Az okokat mindhiába kutattuk. A folyamatot csak az elmúlt években sikerült megszakítani. Az elvárások teljesüléséhez nem elég a pedagógusok, az iskolai dolgozók maximális tenni akarása, szakértelme. További hatékony eszközöket, módszereket kell találnunk arra, hogy megnyerjük a szülők bizalmát. Alapvető cél a gyerekekben kialakítani az alapkészségeket, az alapműveltséget, biztosítani a képességek állandó fejlődését, a kultúra, a különböző tudományok befogadásának képességét, a nyitott, érdeklődő, gondolkodó személyiség kialakulásának lehetőségét. Törekednünk kell olyan iskolát teremteni, ahol a magas szintű tudás megszerzése, a kulcskompetenciák kialakítása, a hatékonyság, a megfelelő képességek, készségek kialakítása képezi az alapot. Mindezek mellett az alkalmazkodó-képesség fejlesztése, az egymásra figyelés, a

6 felelősségtudat kialakítása, a sikeres konfliktuskezelés, önmagunk és a társaink megismerése a nevelés részévé válik Épület, infrastruktúra Az épület jó adottságokkal rendelkezik. Az iskola épületében folyamatosan tervszerű - természetesen az anyagi erőforrásokat figyelembe vevő lehetőségekre alapozva - korszerűsítés, szépítés folyik. Az elmúlt 5 évben már nem volt szükséges olyan jelentős pénzeszköz ráfordításra, mivel 2005 és 2010 közötti időszakban a nagymértékű fejlesztések megvalósultak. Megépült a kerítés, a nyílászárókat kicserélték hőszigetelt ablakokra-ajtókra. A sok éves problémák megoldódtak. Az elmúlt 5 évben kisebb volumenű, de az iskola állagának, biztonsága érdekének szem előtt tartásával fontos karbantartások, felújítások történtek. Az alábbi táblázatban összegeztem a felújítások, karbantartások nagy értékű eszközfejlesztések sorát: Tanév Karbantartások, felújítások Eszközbeszerzések 2010/2011 két tanterem festése, két mosdó helyiség felújítása, tornaterem parketta felújítása, tornaterem festése, kerti foglalkoztató kialakítása (padok, asztal) egy projector vásárlása, 1 osztályterembe iskolabútor (tanulópadok, székek) sporteszközök (4 db kosárlabdapalánk, 2 db focikapu), kerti játszóeszköz (hinta), kerti foglalkoztató kialakítása (padok, asztal), 8 db CD-s magnó 2011/2012 két fejlesztőszoba kialakítása, két tanterem festése 3 db mini hifitorony vásárlása, iskolabútor (szekrények, könyvespolcok), színes nyomtató, 2012/2013 két újabb fejlesztőszoba kialakítása, kültéri játszószerek beszerzése (fatetővel ellátott mászótorony, hinta, egyensúlyozó eszköz) 3 számítógép beszerzése, 1 projector, két használt, de jó állapotú interaktív tábla vásárlása az iskola alapítvány pénzügyi támogatásával

7 2013/2014 tisztasági festés a mosdó helyiségekben, két tanterem festése, egy tanteremben parkettacsere, irodák-titkárság áthelyezésekialakítása, tanári szoba megnagyobbítása, technika tanterem kialakítása, távolugrógödör felújítása, teakonyha kialakítása, tisztasági festés a tálalókonyhában, mosdó helyiségekben, két tanteremben padozat felújítása, iskola bejáratánál virágos kert kialakítása, informatika tanterem eszközparkjának teljes felújítása: vékony kliens rendszer kiépítése 2014/2015 az újra szükségessé vált parketta felújítás a tornateremben, gyógynövénykert (ágyás) felújítása 1 db hordozható magnetofon vásárlása, 1 osztályterem teljes pad illetve székcseréje, 1 db két m-es tantermi tábla vásárlása, sporteszközök (kosárlabdapalánk, labdatárolók, ugrószekrény), 1 tanteremben tanuló padok és székek cseréje Az iskola és környezetének megújítása, szépítése közös feladat. Az elmúlt években nagyobb költséggel járó eszközfejlesztések nem valósulhattak meg anyagi fedezet hiánya miatt, pedig nagyon nagy szükség lenne a tantermi, a tanári számítógépek kicserélésére, jó minőségű magnetofonokra, hangosító berendezésre. Az elkövetkezendő időben ezek tervszerű beszerzése elkerülhetetlenné válik. 3. Tanulók 3.1. A tanulólétszám és a tanulói összetétel alakulása A gyermekeink túlnyomó része a környező lakótelepen illetve az agglomerációban él. Ez a tény alapvetően meghatározza életüket: anyagi helyzetüket, életminőségüket, motivációjukat. Az elmúlt években egyre több diák kerül be Csepel-sziget és a Dél-pesti térség agglomerációs környezetéből. Megjelentek az ország keleti feléből munkát, jobb megélhetést kereső családok. Az anyagi bizonytalanság mély nyomot hagy bennük, gyermeküknek olykor ez már a sokadik iskolája.

8 Mindezek mellett hangsúlyoznom kell azt is, hogy sok olyan szülő kérte gyermeke felvételét, aki nem körzetünkbe tartozik. Iskolánk jó hírneve vonzotta ide őket. Ezek a szülők igényes, gyermeket-iskolát támogató szülői körré szerveződtek. A tanulói létszám fokozatos, lassú emelkedése pozitív hatású Létszám 2010/ / / / /2015 Létszám Tanulói létszám alakulása Egyre nehezebb a megváltozott társadalmi normák, gazdasági-szociális helyzet által felszínre kerülő problémákkal megbirkóznunk. Növekedett a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermeke száma. Az anyagi körülmények romlása, a létbizonytalanság, a munkanélküliség, a megváltozott gazdasági környezet erőteljes lenyomatot képez. Az elmúlt években a gyermekvédelmi esetek száma emelkedik, évről évre nő a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak száma a szociális helyzet alapján.

9 Veszélyeztett Halmozottan veszélyeztetet HH HHH / / / /2015 A táblázat 2014/2015-ös adataiban furcsa változás látható. Az elmúlt évben a jogszabályi változás következtében a hátrányos helyzet megállapítása összetettebbé vált: a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságán kívül három kritérium közül (szülő alacsony legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, melyről önkéntesen nyilatkozik; legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy a szülő; elégtelen lakókörnyezet) legalább egynek fenn kell állnia. A halmozottan hátrányos helyzetűek megállapításakor a fent említett kritériumok közül legalább két feltételnek teljesülnie kell a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságon túl. Mindezekről a jegyző ad határozatot. A hátrányos helyzet megállapítása 2014 szeptemberéig az iskola kompetenciájába tartozott. A hátrányos helyzetű tanulók, családok számának csökkenése a megváltozott jogszabályt követte. Ma már - bizonyítottan is - eredményesen oktatjuk-neveljük a sajátos nevelési igényű (SNI) hallássérült tanulókat. Az iskolai Alapító okiratba 2000-ben került bele a hallássérült tanulók integrálása. Az integrálás azt jelenti esetünkben, hogy az érzékszervi fogyatékossággal küzdő gyerekek - akik ép intellektussal rendelkeznek - halló társaikkal együtt tanulhatnak. Ez hatalmas előnyt jelent a hallássérült gyerekeknek, hiszen a hallott beszéd elősegíti kommunikációjukat, gazdagítja szókincsüket, segíti nyelvi grammatikájukat, fejlődésüket, növeli önbizalmukat, elősegíti társas kapcsolataikat. Jelenleg 5 hallássérült tanulót integrálunk. Távlati célként nagyon fontos hangsúlyozni, hogy majdan a társadalomba való beilleszkedés

10 folyamatát könnyíti az integrációban való nevelődés, hiszen az életben a hallók és a hallássérültek együtt élnek őszén az alapdokumentumba bekerült az autizmussal élők integrációja. Az elmúlt évek során megjelentek olyan gyerekek az iskola falai között, kiknek a szakértői bizottság integrálható autizmust (Asperger-szindrómát) állapított meg. Ők már évek óta iskolánk tanulói voltak. Tapasztalt, magas szintű szaktudással rendelkező pedagógusaink javaslatára kerültek bizottság elé, ahol diagnosztizálták az autizmust. Voltak szülők, akik már a gyermekükről kiállított szakvéleménnyel kerestek meg. Számukra ma Magyarországon nincs megfelelő iskola. Szegregált iskolában pedig ezeknek a tanulóknak a fejlődése nem biztosított. Ezek a gyerekek általában magas intellektussal rendelkeznek, de a szociális kompetenciájuk alacsony. A nevelőtestület megfelelő toleranciával, empátiával fordult-fordul ezekhez a tanulókhoz. Az ő fejlesztésükre, segítségükre autizmusban képzett gyógypedagógus bevonására volt szükség, aki autizmus specifikus módszerekkel segíti iskolai beilleszkedésüket. Ezt a helyzetet felmérve, felismerve a helyi Tankerületi vezetés támogatásával, segítségével elindulhatott az integrálható autisták befogadása. Jelenleg 7 fő van iskolánkban, ez a létszám optimális, a befogadóképesség felső határához közelít. Iskolánk célja, hogy biztosítsuk az autizmussal élő tanulók egyenlő esélyű részvételét a többségi osztályközösségekbe. Arra törekszünk, hogy az autizmussal élő tanulók az egyéni szükségleteik figyelembevételével, meghatározott arányban vegyenek részt a tanórákon és az egyéni fejlesztési helyzetekben. Kiemelt, célzott segítséget nyújtunk számukra a szociális-kommunikációs helyzetek értelmezése, a helyes viselkedések elsajátítása, alkalmazása, a megfelelő szintű, mértékű vizuális támogatás biztosítása területén. Az esélyegyenlőség, esélyteremtés területén az integrációt fontos tényezőnek tartjuk. A hatékony integráció alapja a megfelelő feltételek (személyi-tárgyi) biztosítása. Az integrációban részt vevő ép gyermekekben kialakulnak a szociális-együttműködési kompetenciák: a tolerancia, a másik elfogadása, a segítőkészség, a másikra való figyelés. Az integráció nagyon fontos szereplője a szülő. A gyermek fejlődésében csak a pedagógussal szorosan együttműködő szülővel lehet sikereket, eredményeket elérni. Nem a minden áron való integráció a célunk, hiszen ez csak további sérüléshez vezethet. A pedagógusoktól speciális felkészülést, problémaérzékenységet, elkötelezettséget, szakmai tudást kíván mind a hallássérült mind az autizmussal élő tanulók nevelése-oktatása. A fejlesztésre szoruló gyermekek száma évről-évre egyre emelkedik. A 2010/2011-es tanévi sajátos nevelési igényű tanulók száma megháromszorozódott.

11 Ehhez a magas létszámhoz elegendő szurdopedagógusra (hallássérültek megsegítésére), gyógypedagógusra (autizmussal élő, látássérült, mozgássérült, alacsony tanulási képességű gyermekek támogatására) van szükség. A szurdopedagógiai munkát a Dr. Török Béla Általános Iskola és EGYMI utazó szurdopedagógusai látják el. Hosszú évek óta rendkívül hatékony munkakapcsolat fűz össze bennünket, rendszeres szakmai konzultációkon bővítjük ismereteinket. Az elmúlt években hallássérülteket integráló iskolaként részt vettünk a Dr. Török Béla Általános Iskola és EGYMI szegregáló intézmény pályázatában. Befogadó, inkluzív intézményként rendszeres szakmai fórumokat tartottunk bemutató órákkal együtt. Azokkal a tanulókkal, akik nem sajátos nevelésű igényű tanulók, de valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek (beilleszkedési-tanulási-magatartási zavar), fejlesztőpedagógus és iskolapszichológus illetve a szakos pedagógus foglalkozik felzárkóztató foglalkozásokon SNI BTM Nevelési Tanácsadó által fejl / / / / /2015 SNI,BTM és a Nevelési Tanácsadó fejlesztő pedagógusa által fejlesztett tanulók száma 3.2. Tanulási eredményesség Mivel mindenki a maga módján látja a világot, a maga módján éli meg nehézségeit és a sikereit. Tanítani annyi, mint megmutatni a lehetőséget. Tanulni annyi, mint élni a lehetőséggel. (Paulo Coelho)

12 A mindennapos problémák sikeres megoldása mellett a tanulási eredményesség az iskola egyik fokmérője. A sikeres továbbtanuláshoz a megfelelő középiskolába való bejutás az elsődleges cél. Tanulóinkat versenyképes tudással kell felvérteznünk. Az alábbi táblázat számadatai bizonyítják munkánk sikerességét: az elmúlt években a tanulóink egyharmada gimnáziumban, a tanulók több mint fele szakközépiskolában folytatja tanulmányait. Az elmúlt évek továbbtanulási statisztikája: Iskolatípus 2010/ / / /2014 Gimnázium 27% 34% 30% 28% Szakközépiskola 52% 60% 62% 59% Szakiskola 21% 6% 8% 13% Az OKÉV mérések eredményei is betekintést adnak a tanulmányi eredményesség méréséhez. 6. évfolyam országos budapesti saját intézmény a kerületi rangsorban átlag átlag szövegértés matematika évfolyam országos budapesti saját intézmény a kerületi rangsorban átlag átlag szövegértés

13 matematika A évi eredmények a 2010-es eredményekhez képest matematikából és szövegértésből is szignifikánsan jobbak, az előző két évhez képest nincs szignifikáns különbség. Az alapszint alatt teljesítő tanulók aránya csökkent. Célunk az eredmények javítása, ezért továbbra is alkalmazzuk ennek érdekében kidolgozott pedagógiai módszereinket. Lényege, hogy az értő olvasás alsó tagozaton kezdődő gyakorlása, majd rutinná válása folyamatos készség és képességfejlesztés részeként folytatódjon a felső tagozaton is, és minden tantárgyra és képességterületre terjedjen ki. Fő törekvésünk a mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó matematika feladatok megoldásának gyakoroltatása a matematika és a természetismereti órákon. Intézményünk pedagógiai tevékenységének céljai között a tervszerű hátránykompenzáció megvalósítása is meghatározó helyet foglal el. A felzárkóztatás intézményen belüli formái: korrepetálás, differenciálás és fejlesztő pedagógiai foglalkozás. Az iskolán kívüli felzárkóztatásban a Nevelési Tanácsadó segítségét igényeljük. Az SNI tanulók, ezen belül a hallássérültek integrációja keretében szurdopedagógus, logopédus segíti fejlesztő munkánkat. Az intézményen belüli tehetséggondozást, egyéni fejlesztést a tanórán kívüli programok széles eszköztárával biztosítjuk (szakkörök, versenyek). Célunk, hogy tanulóink szövegértése és matematikai problémamegoldó képessége olyan szintre emelkedjék, amely alkalmas a stabil, megbízható tudás megszerzésére Tehetséggondozás - eredmények - Tehetségpont iskola Az élményekben gazdag rendkívül tartalmas 27 év birtokában, amit a pedagógus pályán eltöltöttem, bátran mondhatom, hogy a megváltozott, felgyorsult világ erőteljes negatív nyomot hagy a mindenkori fiatal generáción. Ebben a zajos, folyamatosan változó világban a

14 gyerekek nyugtalanok, figyelmük nehezen köthető le, túl erős ingerhez szoktak nevelődésük során. A sokat emlegetett rohanó világot már ép ideje lenne lassítani. Persze ez utópisztikus elképzelés. A meglevő helyzetben kell egészséges, érdeklődő, motivált, kreatív, hasznos ifjakat nevelni mindannyiunk örömére, a társadalom hasznára. Ez nagy kihívás a pedagógustársadalom tagjainak! Iskolánk pedagógusai csak időtálló, stabil értékrend közvetítésével tudják ezt a vállalást teljesíteni. Minden pedagógiai helyzetet úgy kell kezelnünk, hogy valamennyi diák számára hasznos, előrevivő legyen. Nagyon fontos terület a tehetséggondozás is. A tehetséget hagyni elkallódni épp oly felelőtlen dolog, mint a rászorulókat nem segíteni. A gyermekekben meglátni a különlegest - ez minden pedagógus feladata. A nevelőtestület tagjai kiemelt figyelmet fordítanak a tehetséggondozásra. Közös vállalásunk volt a 2014/2015-ös tanévben a Tehetségpont iskolai rendszerébe való bekapcsolódás. Tehetségpont iskolaként két területet vállaltunk fel: a drámapedagógiát és a sportot. Kiemelt feladatnak tartjuk, hogy minél hamarabb felismerjük a tehetségeket, és tanulóiknak meg tudjuk adni a lehetőséget képességeik kibontakoztatásához. A kiemelkedő képességű diákokkal való foglalkozás nemcsak magas szintű felkészültséget, hanem különleges pedagógiai érzéket, empátiát, és a differenciált módszerek ismeretét kívánja. Pedagógusaink áldozatos munkával, sok időráfordítással végzik ezt a tevékenységet. Törekszünk a tanulói kötelezettségek és a tantárgyi követelmények számonkérésének harmonizációjára. A szakkörök működéséhez biztosítjuk a megfelelő feltételeket. Intézményünk életéhez már régóta szorosan köthető a hagyományőrzés és a különböző művészeti tevékenységek. Rendezvényeink keretein belül számos lehetőséget biztosítunk arra, hogy tanulóink bemutathassák tudásukat, tehetségüket. Iskolánk a művészeti tevékenységek közül kiemelten fontosnak tartja a drámapedagógián alapuló drámajáték és színjátszás oktatását. Fontos feladatnak tartjuk a személyiség- és a kommunikációs képességek fejlesztése mellett a tehetséges diákok felkutatását, oktatását, fejlesztését és továbbtanulásuk támogatását. Mindkét tagozaton színjátszó szakkör működik. Szoros együttműködésben állunk a Nagy Imre Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolával. A sport elkötelezettjei számára az iskolai diáksportkör nyújt fejlődési lehetőséget és felkészítést a versenyekre. A kosárlabda edzéseken minden korcsoportnak lehetőséget biztosítunk. A legjobbak a Csepeli Kosárlabda Iskola egyesület Móra Sasok csapatában

15 vesznek részt. A kosárlabda mellett röplabdában és atlétikában érünk el kiemelkedő eredményeket. A tehetséggondozás színtere a szakkör. A következő foglalkozások közül választhatnak a gyerekek: kézműves, néptánc, matematika, természettudományos, biológia, történelem, túra, röplabda, kosárlabda, kémia, színjátszás, énekkar, kamarazene, népzene, ECDL, angol, néptánc és társastánc. Tanulóink lelkesedéssel vesznek részt a foglalkozásokon. Az elmúlt 5 évben sport (labdajátékok, atlétika), ének-zene (szóló, duett, tercett, kamarakórus), képző-és iparművészet, matematika, fizika, kémia, vers- és prózamondás, báb, szövegértés, írás, helyesírás, irodalom, komplex anyanyelvi, komplex természetismeret, színjátszás területen kiemelkedő eredményt értünk el Felzárkóztatás A hátránykompenzálás, a lemaradók felzárkóztatása a pedagógiai munka szerves része. Az alsó tagozatos tanítók és a szaktanárok elegendő számú alkalmat biztosítanak erre. A tantárgyi korrepetálások, az egyéni foglalkozások során apró lépések megtételével tudjuk tanulóinkat a megfelelő szintre eljuttatni. Az áldozatos munka legtöbbször meghozza a várt eredményt. Azonban nem elegendő a pedagógus elhivatottsága, rendkívül fontos a tanulók kellő motiváltsága, illetve a szülői támogatás. A felzárkóztató munkát fejlesztőpedagógus és gyógypedagógus is segíti. 4. Személyi feltételek 4.1. Pedagógusok Az elmúlt években jelentős változások történtek a nevelőtestület életében. Minden évben egyegy kollega nyugdíjba vonult, helyükre fiatal pályatársak érkeztek. Két munkatársunk tartós távolléten van, az ő helyettesítésük megoldott. A pedagógusok átlagéletkora: 43 év. A régi kollegák jó szívvel befogadták a fiatalokat, akik új lendületet hoztak. Az elmúlt négy évben a nevelőtestület öt férfi kollegával bővült. Jelenleg 33 engedélyezett pedagógus álláshellyel rendelkezünk. A kollegák magas szintű szaktudással, elhivatottsággal, mély gyermekszeretettel, a szakma iránti alázattal rendelkeznek, nagy bennük a kontroll-, a koherencia, a szinkronképesség, a segítőkészség.

16 Pedagógus végzettségek eloszlása 1 főiskolai diploma 2 főiskolai diploma 1 főiskolai +1 egyetemi diploma 2 egyetemi diploma 1 egyetemi diploma A pedagógusok 62 %-ának van egy főiskolai diplomája, 11%-ának két főiskolai, 9 %-ának egy főiskola és 1 egyetemi, 18%-ának egy egyetemi, egy kollegának két egyetemi diplomája van. Öt pedagógusnak van szakvizsgája. A pedagógusminősítés/pedagógus besorolás alapján 3 gyakornok, 27 fő pedagógus I besorolásban, 2 fő pedagógus II besorolásban, 1 fő mesterpedagógus besorolásban van. Az elmúlt években megjelent a közfoglalkoztatás. Ennek eredményeként hosszabb-rövidebb időszakokra a titkárságon, a pedagógiai asszisztensi munka területén közfoglalkoztatott dolgozók segítették-segítik munkánkat. A nevelőtestületben négy szakmai munkaközösség működik, munkájukat magas szintű szakmaiság, együttműködés jellemzi. A jogszabályi változások következtében 2013 szeptemberétől adott tanulói létszám esetében lehetőség nyílt az intézményvezető-helyettesek számának bővítésére. A vezetői munka sokrétűsége és sokasága indokolja ezt a döntést. Az intézményvezető-helyettesek áldozatos munkája nélkül a szervezési, iskolairányítási, adminisztrációs feladatok elvégzése lehetetlenné válna. A pedagógusok továbbképzése az iskolai élet szerves része. A kollegák törekednek a szakmai fejlődésre, megújulásra. Rendszeresen részt vesznek a hallássérültek integrációjával kapcsolatban szervezett képzéseken, óralátogatásokon. Az elmúlt években több alkalommal szerveztünk helyi továbbképzéseket konfliktuskezelés, tanulásmódszertan, tehetséggondozás, digitális kompetencia, interaktív tananyagkészítés témájában.

17 Az elmúlt 5 évben sokféle továbbképzésen vettek részt a kollegák. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem a színes repertoárt. Tanév 2010/2011 Résztvevők Továbbképzés megnevezése száma 1 A tanulási zavarok megelőzése és csökkentése a diszlexia-prevenciós olvasástanítási módszerrel 2 A kreativitás fejlesztése a tanórán 19 Konfliktuskezelés a pedagógiai gyakorlatban 2011/ Változatos munkaformák a tanítás folyamatában 19 Etika tanítása 19 Infokommunikációs technológia a tanítás-tanulás folyamatában 3 Az erkölcstan oktatása 1-4. évfolyamon 1 Mozgás és tanulás 1 A tanulási zavarok megelőzése és csökkentése a diszlexia prevenciós olvasás 1 Hagyományaink ismerete történelmünk tükrében 1 Kölyökatlétika programjának megvalósítási lehetőségei a mindennapos testnevelésben 2012/ Általános iskolai tanárok felkészítése az Erkölcstan c. tantárgy oktatására 1 Szociális és érzelmi nevelés 1 7H eredményes pedagógus 1 Írás-előkészítés és az írás-olvasás tanítása 1 Mindennapos testnevelés, néptánc, népi játékkal 4 Az anyanyelvi nevelés elmélete és gyakorlata 9 Az inkluzív oktatásba-nevelésben részesülő hallássérült gyermekek és tanulók eredményes oktatásához szükséges alapvető ismeretek és korszerű módszertani elsajátítása 2013/ Infokommunikációs technológia a tanítás-tanulás folyamatában

18 1 Kölyökatlétika programjának megvalósítási lehetőségei a mindennapos testnevelésben 13 Új infokommunikációs eszközök, oktatási és kulturális adatbázisok használata az oktatásban 1 Az anyanyelvi nevelés elmélete és gyakorlata 2 Iskolai testnevelés az egészségfejlesztésben: módszertani megújulás és egységes fizikai fittségmérés (NETFIT) a gyakorlatban 2 Hatékony tanulásszervezési módszerek: differenciált tanulásszervezés, kooperatív munka, pedagógiai projekt 2 A digitális pedagógia alkalmazása a mindennapi gyakorlatban 1 Felkészítés a természettudományos laboratóriumok működéséhez szükséges oktatástechnikai eszközök használatára 1 Felkészítés az általános iskolai erkölcstan tanítására 1 A néptánc, és annak az ünnepekhez kapcsolható lehetőségei 22 Új infokommunikációs eszközök, oktatási és kulturális adatbázisok használata az oktatásban interaktív tananyagkészítés 2014/ Az erkölcstan tantárgy tanításának elméleti és módszertani ismeretei a köznevelési intézmények 5-8. évfolyamán 1 Az országos mérési-értékelési rendszer eredményeinek helyi feldolgozása, hasznosítása 2 Erkölcstan tanítása az alsó tagozaton Az elmúlt 5 évben a kollegák a következő diplomákkal gyarapították tudásukat. Tanév Fő Megnevezés 2010/ pedagógiai értékelés és mérés okleveles tanára tanári mesterképzési szak 2011/ magyar nyelv és irodalom műveltségterület-főiskolai képzés

19 2012/ / közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzés 2014/ könyvtár-pedagógia mesterképzés Jelenleg egy kollega folytat egyetemi tanulmányokat könyvtár-pedagógia szakon. Ősszel három kollega kezdi meg a másoddiplomaképzést. A folyamatos megújulni vágyás, a kor szakmai kihívásának való megfelelés jellemző a nevelőtestületre A nevelő és oktató munkát segítő alkalmazottak A 2010/2011-es tanévben 14 technikai dolgozó (takarító, konyhai dolgozó, portás, gazdasági ügyintéző, karbantartó) tartozott a vezetésem alá. A nevelőtestület és a technikai dolgozók hatékony együttműködése mindvégig megvalósult január 1-jétől a technikai dolgozók kikerültek a közalkalmazottak köréből. Elvált az oktatási rendszer és a működtetés. Az újszerű helyzet sok változást hozott magával. A kezdeti átállás után mára egy egymást támogató-segítő - azonban más-más vezetéshez tartozó kollektíva (pedagógus és Csepeli Városgazda Közhasznú Nonprofit Zrt. munkatársai) - dolgozik egy intézményben. A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak köre bővült: 2014 szeptemberétől a jogszabályi változások lehetővé tették a pedagógiai asszisztensek alkalmazását. Az elmúlt években jelentős mértékben megnövekedtek az adminisztrációs feladatok. Ezek elvégzése legnagyobb mértékben a titkárságra hárul. Az iskolatitkár, a pedagógiai asszisztens pedagógust segítő, precíz, pontos munkavégzése elengedhetetlen. Lelkiismeretes munkájuk segítik a mindennapjainkat. 5. Ökoiskola Az előző vezetői ciklusom célkitűzései között szerepelt az ökoiskolai cím elérése. Alapelvünk gyermekeink környezettudatos gondolkodásra és életmódra nevelése a fenntartható fejlődés érdekében. Hosszú évek óta környezettudatos magatartásra, a természet szeretetére neveljük tanulóinkat. Zöldség- illetve gyógynövénykertet hoztunk létre. Olyan növényeket ültettünk, amelyeknek fejlődését tanulóink is figyelhetik, így testközelből láthatják a növények fejlődését. Rendszeresen szervezünk környezetszépítési programokat: virágot ültetünk, kertészkedünk. Lelkes pedagógusi munka eredményeképpen iskolánk 2013 tavaszán elnyerte az ökoiskola címet. A madárvédelem, a rendszeres kertészkedés, a hulladékok szelektív gyűjtése ökoszemléletünk része. A környezettudatosságra nevelés során olyan elkötelezett magatartás

20 kialakítása a célunk, mely a környezet értékeinek megóvását, a természet erőforrásainak takarékos kiaknázását, az egyensúly fenntarthatóságát szolgálja és segíti. Ebben a tanévben a Madárbarát iskola címre is regisztráltunk. Sok madárodú, -etető került ki az iskola udvarára. Télen folyamatosan etettük a madarakat az osztályok által biztosított madáreleséggel. 6. Népi kultúra - hagyományápolás hagyományteremtés Tiszteld a múltat és éltesd tovább! (Tolcsvay Béla) Hiszem, hogy az iskola jövőjét csak a hagyományok ápolásával a múlt értékeinek átörökítésével lehet eredményesen építeni. Iskolánk nevelési célkitűzései közül nagyon fontos szerepet kap a magyar nép múltjának megismerése, hagyományaink, népszokásaink ápolása. A hagyományok ápolásával erősítjük az emberi kötődéseket, a hovatartozásunkat. Tanulóinknak olyan ismereteket, kultúrát biztosítunk, amellyel gazdagítjuk személyiségüket és bízunk benne, hogy ezen ismeretekkel igényes felnőtté válnak. Ezen alapok nélkül jövőnket nem építhetjük. A hagyományápolás fontos része az alsó tagozatban a heti egy néptáncóra. A magyar néptánc alaplépései, táncformái, a népdalok ismerete a gyermekek képességét, személyiségét gazdagítják. Iskolánk programjaiban helyet kapnak olyan tevékenységek, foglalkozások, rendezvények, előadások, és kiállítások, amelyek segítik célkitűzéseinket megvalósítani: néptáncoktatás, iskolai szüreti sokadalom, Mikulás, lucázás, betlehemezés, balázsjárás, húsvéti- és pünkösdi népszokások felelevenítése, kézműves délutánok, neves népi iparművészek (mézeskalácsos, csipkeverő, keramikus) meghívása. Tanulóink járnak a Néprajzi Múzeumba, a szentendrei Skanzenbe, így mélyítjük tudásukat a néphagyományok, népszokások körében. Kézműves foglalkozásaink a szabadidő tartalmassá tételére, hasznos eltöltésére szerveződnek. Ezek lehetővé teszik a kézműves technikák elsajátítását, az alkotókedv kibontakoztatását, önálló ötletek megvalósítását, a közös munkában való részvétel örömét. Iskolánkban régi szokás ünnepi hagyományaink felelevenítése, a népszokások, jeles napok megismerése. A nevelőtestület pedagógiai hitvallása: ha már a gyermekkorban sikerül felkelteni az érdeklődést múltunk iránt, sokkal inkább megbecsüljük majd annak hagyatékait, s próbáljuk arra építeni a jövőt. A hagyományok az iskolai élethez tartoznak. Vannak rendszeresen visszatérő programok: Móra-nap, szüreti mulatság bográcsolással, farsang, mikulás-napi sportversenyek, alapítványi