Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal

Átírás

1 Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Beszámoló jelentés a Hivatal évi szakmai munkájáról Budapest,

2 -2-

3 NEMZETI REHABILITÁCIÓS és SZOCIÁLIS HIVATAL Főigazgató Dr. Pósfai Gábor Összeállította Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Koordinációs Főosztálya a évi Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében megjelenteti a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Tel: Fax: nrszh@nrszh.hu -3-

4 -4-

5 Tartalomjegyzék Előszó... 9 Bevezető NEMZETI REHABILITÁCIÓS és SZOCIÁLIS HIVATAL vezetői Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal regionális szervezete A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Feladat és hatáskörét érintő jogszabályok Külső jog Nemzetközi jog Közösségi jog Hazai jog Törvények: Kormányrendeletek: Miniszteri rendeletek: Az állami irányítás egyéb jogi eszközei Fontosabb adatok és fogalmak Morbiditási adatok Összesített vizsgálati adatok I-II. fokú szakértői bizottságai által végzett véleményezések Adminisztrációs többlet a szakértői bizottságoknál A megváltozott munkaképesség véleményezése TB. jogszabályok alapján végzett vizsgálatoknál A megváltozott munkaképesség véleményezésének adatai I-II. fokú szakértői bizottságok által végzett véleményezések forgalmi adatai Az NRSZH és jogelődei által végzett véleményezések Az NRSZH és jogelődei által végzett véleményezések grafikai ábrája A szakértői bizottságok által megvizsgált összes igénylő megyék szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében A szakértői bizottságok által megvizsgált összes igénylő régiók szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében A szakértői bizottságok által megvizsgált összes igénylő betegség főcsoportok szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében Az összes igénylő TB. jogszabályok szerinti vizsgálatainak összevont eredménye Az összes igénylő TB. jogszabályok szerinti vizsgálatainak összesített eredménye a változás és a megoszlás feltüntetésével Új és esedékes vizsgálatok alapján a rokkantak és a rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak számának grafikai ábrázolása Az NRSZH és jogelődeinek szakértői bizottságai által rokkantnak véleményezettek száma megyénkénti megoszlásban Az NRSZH és jogelődeinek szakértői bizottságai által rokkantnak véleményezettek számának grafikai ábrája A szakértői bizottságok által véleményezett összes igénylő száma, megoszlása és gyakorisága az egészségkárosodás tükrében A vizsgálatok megoszlásának grafikus ábrázolása az eredmények alapján A vizsgálatok alapján rehabilitációs járadékra javasoltak számának grafikai ábrája A TB. jogszabályok alapján megvizsgált összes igénylő közül a rokkantak és a rehabilitációs járadékra javasoltak korfás ábrája Elfogadási arány (%) új és esedékes vizsgálatok esetében régiónként és eljárási fokok szerint Elfogadási arány az I. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, új vizsgálatok esetében (%) Elfogadási arány a II. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, új vizsgálatok esetében (%) Elfogadási arány az I. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, esedékes (soros) vizsgálatok esetében (%) Elfogadási arány a II. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, esedékes (soros) vizsgálatok esetében (%) Az elfogadási arány grafikus ábrája új és esedékes I. fokú vizsgálatok esetében Az elfogadási arány grafikus ábrája új és esedékes II. fokú vizsgálatok esetében Új vizsgálatok statisztikai kimutatásai Az NRSZH és jogelődei által véleményezett új igénylők vizsgálatainak eredménye a minősítés szerint Új igénylők vizsgálatainak összevont eredményei Új igénylők összesített vizsgálati eredménye a változás és a megoszlás feltüntetésével Új igénylők vizsgálatai alapján az új rokkantak száma megyénként Új igénylők vizsgálatai alapján az új rokkantak számának grafikai ábrája

6 A TB. jogszabályok alapján megvizsgált új igénylők közül a rokkantak* és a rehabilitációs járadékra javasoltak korfás ábrája Új igénylők vizsgálatai alapján az új rokkantak száma, változása és megoszlása megyénként Új rokkantak megyei megoszlásának grafikai ábrája munkavállalási korúra jutó új rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra jutó új rokkantak gyakoriságának grafikai ábrája megyénként Új igénylők száma, megoszlása és gyakorisága a megváltozott munkaképesség vizsgálata alapján az egészségkárosodás tükrében Az új igénylők megyék szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében Új igénylők vizsgálata során rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak száma megyénként Az új igénylők régiók szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében Az új igénylők betegség főcsoportok szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében Új rokkantak száma és munkavállalási korúra jutó gyakorisága megyénként és betegség főcsoportonként Új rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO IX. főcsoport A keringési rendszer betegségei esetében Új rokkantak száma a BNO IX. főcsoport A keringési rendszer betegségei esetében Új rokkantak száma a BNO II. főcsoport Daganatok betegségei esetében Új rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO II. főcsoport Daganatok betegségei esetében Új rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO V. főcsoport Mentális és viselkedészavarok betegségei esetében Új rokkantak száma a BNO V. főcsoport Mentális és viselkedészavarok betegségei esetében Új rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO XIII. főcsoport A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei esetében Új rokkantak száma a BNO XIII. főcsoport A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei esetében Új rokkantak száma, megoszlása és munkavállalási korúra jutó gyakorisága betegség főcsoportonként Új igénylők és új rokkantak száma nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként Új igénylők és új rokkantak megoszlása (%) nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként Új igénylők és új rokkantak számának a munkanélküliségi rátával való összehasonlítási diagramja Esedékes (időszakos, soros) felülvizsgálatok statisztikai kimutatásai Az NRSZH és jogelődei által véleményezett esedékes vizsgálatok eredménye a minősítés szerint Esedékes vizsgálatok összevont eredményei Esedékes vizsgálatok összesített vizsgálati eredménye a változás és a megoszlás feltüntetésével Esedékes vizsgálatok alapján továbbra is rokkantnak véleményezettek száma megyénként Esedékes vizsgálatok alapján továbbra is rokkantnak véleményezettek grafikai ábrája A TB. jogszabályok alapján esedékes felülvizsgálaton megjelentek közül a folytatólagosan rokkantak és a rehabilitációs járadékra javasoltak korfás ábrája Esedékes vizsgálatok eredményeként folytatólagosan rokkantak száma, aránya, megoszlási %-a megyénként Folytatólagosan rokkantak megyei megoszlásának grafikai ábrája munkavállalási korúra jutó soros rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra jutó soros rokkantak gyakoriságának grafikai ábrája megyénként Az esedékes vizsgálatok száma, megoszlása és gyakorisága a megváltozott munkaképesség vizsgálata alapján az egészségkárosodás tükrében Az esedékes vizsgálatok megyék szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében Esedékes vizsgálatok során rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak száma megyénként Az esedékes vizsgálatok régiók szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében I. fokú szakértői bizottságok véleményezése során az ellátási jogosultságot el nem érők száma az esedékes vizsgálatoknál rokkantsági igény alapján Az esedékes vizsgálatok betegség főcsoportok szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében Folytatólagosan rokkantak száma és munkavállalási korúra jutó gyakorisága megyénként és betegség főcsoportonként Folytatólagosan rokkantak száma a BNO IX. főcsoport A keringési rendszer betegségei esetében Folytatólagosan rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO IX. főcsoport A keringési rendszer betegségei esetében Folytatólagosan rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO II. főcsoport Daganatok betegségei esetében Folytatólagosan rokkantak száma a BNO II. főcsoport Daganatok betegségei esetében Folytatólagosan rokkantak száma a BNO V. főcsoport Mentális és viselkedészavarok betegségei esetében Folytatólagosan rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO V. főcsoport Mentális és viselkedészavarok betegségei esetében

7 Folytatólagosan rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO XIII. főcsoport A csontizomrendszer és kötőszövet betegségei esetében Folytatólagosan rokkantak száma a BNO XIII. főcsoport A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei esetében Esedékes vizsgálatok eredményeként folytatólagosan rokkantak száma és megoszlása betegség főcsoportonként Esedékes felülvizsgálaton véleményezettek és folytatólagosan rokkantak száma nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként Esedékes felülvizsgálaton véleményezettek és folytatólagosan rokkantak megoszlása (%) nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként Súlyos fogyatékosság minősítéséhez végzett vizsgálatok statisztikája Súlyos fogyatékosság minősítése az I. fokú szakértői bizottságok vizsgálatai alapján Súlyos fogyatékosság minősítése az I-II. fokú szakértői bizottságok vizsgálatai alapján Súlyos fogyatékosság minősítése az I-II. fokú szakértői bizottságoknál havonta Súlyos fogyatékossági minősítések arányai az igénylők számához viszonyítva Súlyos fogyatékkal élők gyakorisága ( o / ooo ) a lakónépesség számához viszonyítva Az NRSZH és jogelődei által a súlyos fogyatékosság minősítésének vizsgálati eredményei Az NRSZH és jogelődei által végzett súlyos fogyatékosság véleményezése alapján a minősítés megoszlása Súlyos fogyatékkal élők csoportjai, arányuk az igénylők számához viszonyítva Éves vizsgálati statisztikákhoz tartozó táblázatok, kimutatások A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal és jogelődeinek adatai BNO szerinti betegség főcsoportok Munkavállalási korú* népesség. január Az NRSZH feladat- és hatáskörébe utalt szakmai tevékenységek statisztikai mutatói, a Hivatal szervezeti egységei szerinti bontásban Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési Igazgatóság Orvosszakmai ellenőrzések megoszlása Orvosszakmai ellenőrzés keretében végzett rendkívüli felülvizsgálatok százalékos megoszlása régiónként Szociális Rehabilitációs Főosztály Fogyatékos személyek alapvizsgálata, rehabilitációs alkalmassági vizsgálata és a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálata Demencia vizsgálatok száma Fogyatékos személyek alapvizsgálata, rehabilitációs alkalmassági vizsgálata és a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálata Szociális Főosztály Pályázati úton finanszírozott szociális ellátások finanszírozási és támogatási szerződéseinek adattáblája Pályázati úton finanszírozott szociális ellátások támogatási és finanszírozási szerződéseinek száma ellátási típusonként Pályázati úton finanszírozott szociális ellátások foglalkoztatási/működési támogatás összehasonlító kimutatása Általános pályázat NRSZH Főigazgatói döntése Általános pályázat MINISZTERI döntés elutasított pályázatok ellátási típusomként Általános pályázat MINISZTERI döntés befogadott pályázatok ellátási típusonként Ápolást-gondozást nyújtó bentlakásos intézmények tárgyi feltételeinek javítására kiírt pályázat A szolgáltatás ellenőrzés tervezett és megvalósult számai A szolgáltatás ellenőrzés megoszlása Az ellenőrzések megyék közötti megoszlása Az ellenőrzött szolgáltatások és intézmények fenntartói típusának megoszlása Az ellenőrzött utcai szociális munka szolgáltatások megyék közötti eloszlásam Az ellenőrzésekben közreműködő hatóságok megoszlása Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék adatai Hivatásos gondnokok nyilvántartása Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék adatai Országos Esélyegyenlőségi szakértői Névjegyzék adatai Foglalkozási Rehabilitációs és Akkreditációs Főosztály A rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak és az ellátásban részesülők számának, valamint foglalkoztatási rehabilitációs eredményeinek összesített adatai Komplex minősítés során meghatározott rehabilitációs szükségletek megoszlása Rehabilitációs járadékra javasolt és a Munkaügyi Központok kirendeltségein jelentkező, valamint megállapodást kötő ügyfelek száma A TÁMOP Uniós Projekt programjába bevontak száma és a támogatásban részesülők megoszlása Tanúsítványok megoszlása akkreditált helyszínek és régiók szerint Tanúsítványok megoszlása a munkáltatók gazdasági formája szerint

8 Akkreditált munkaáltatóknál foglalkoztatottak megoszlása és aránya Munkáltatók akkreditációinak megoszlása Munkáltatók akkreditációinak megoszlása Akkreditált munkáltatók ellenőrzése során feltárt hiányosságok Akkreditált munkáltatók ellenőrzésének statisztikája Jogvédő Főosztály Jogvédők száma jogterületenként Jogvédők foglalkoztatásának óraszámai jogterületenként Megkeresés módja szerint érintett ellátási forma Bejelentés, észrevételek során sérült betegjogok Ellátottjogi feladatok megoszlása Gyermekjogvédők feladatainak megoszlása Gyermekjog sérelmek típusai

9 Előszó. január 1-jén, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetből létrejött a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. A névváltoztatásra a tevékenységi körök jelentős bővülése miatt került sor; a megújult Hivatal az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet feladatain túl átvette a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványban dolgozó jogvédőket és a korábbi Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szociális, rehabilitációs, és akkreditációs főosztályait is. Az elmúlt év a hazai szociális ellátórendszer átfogó megújításának megalapozásával és az évek óta halogatott, de mindenki által szükségesnek tartott átalakítás szakmai előkészítésével telt. Ebben a munkában a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakembereinek jelentős szerep jutott. A Kormány a. március 1-jén nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Tervben Összefogás az adósság ellen címmel hirdette meg Magyarország újjáépítését, strukturális átalakítását. A programban szereplő államadósság-csökkentési akcióterv egyik legfontosabb eleme a rokkanttá nyilvánítás rendszerének átalakítása volt egy átlátható, megfelelően szabályozott, a tárgyszerű szakértői minősítést biztosító rendszer életre hívásával, valamint a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatás-központú komplex rehabilitációjának hatékonyabbá tételével. A tavalyi év folyamán kidolgozott, számos szakmai fórumon leegyeztetet új rendszer bevezetésének jogszabályi feltételeit a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló. évi CXCI. törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/. Kormányrendelet, valamint az ugyancsak -ben előkészített, de már 2012-ben megjelenő, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. NEFMI rendelet és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. Kormányrendelet teremtette meg. Az természetes, hogy minden változtatás átmenetileg több-kevesebb ellenállásba ütközhet, és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal sokszor méltatlan és alaptalan támadások kereszttüzébe került, azonban a rengeteg támogató visszajelzés azt bizonyítja, hogy a magyar társadalom többsége egyetért az igazságos és fenntartható rokkantsági ellátórendszer megteremtésére tett erőfeszítésekkel, melyek során mindig törekedtünk a méltányossági szempontok szem előtt tartására is. -ben született döntés a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) nevű, a legmodernebb internetes technológiákra alapuló informatikai rendszer kiépítéséről is. A KENYSZI révén átláthatóvá válik a szociális szolgáltatási rendszer, naprakész és pontos információk állnak majd rendelkezésre a minden igénybe vett szociális szolgáltatás helyéről, idejéről és mértékéről. Az informatikai rendszer használata, a szolgáltatások napi rögzítése március 1-jétől minden szociális szolgáltató számára kötelező. A fejlesztés eredményeként a szociális szolgáltatások jobban illeszkednek majd a rászorultak valós igényeihez, és ezáltal a finanszírozásuk is hatékonyabbá válik. Mindezen fejlesztések nem valósulhattak volna meg az európai uniós támogatások nélkül, melyekről az egyes szakmai beszámoló jelentésekben külön is említést teszünk. Természetesen a Hivatal a tervezési és szakmai háttérmunka mellett az alapfeladatába tartozó szakhatósági, szakértői és egyéb feladatait is folyamatosan ellátta. A jelen beszámoló jelentés a nagy szerkezeti átalakítások hatályba lépését megelőző év adatait tartalmazza, ezért biztos vagyok abban, hogy mind a döntéshozók, mind a szakemberek és minden érdeklődő számára értékes információkat szolgáltat. -9-

10 -10-

11 Bevezető A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. január 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása alatt, központi hivatalként működik. A Hivatal az átalakítást megelőzően Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet néven, korábban pedig Orvosszakértői Intézetként végezte tevékenységét. Központi hivatalként az NRSZH tevékenységi köre jelentősen bővült, hiszen az átalakulás előtt is ellátott orvosszakértői feladatokon kívül a foglalkozási rehabilitáció egyes szakterületei szintén az irányítása alá kerültek. A 2008 óta végzett komplex szakértői minősítéseken túl, most már a Hivatal felügyelete alá tartozik a megváltozott munkaképességűeket rehabilitációs céllal foglalkoztató munkáltatók akkreditációja, az akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezők ellenőrzése és a foglalkozási rehabilitációs támogatások szakmai kontrollja is. A Hivatal hatáskörébe tartoznak a megváltozott munkaképességű személyek bértámogatásával, valamint a költségkompenzációra és a rehabilitációs költségtámogatásra kiírt pályázatokkal összefüggő feladatok. A Hivatal foglalkozik az éves támogatásokra beadott kérelmek döntés-előkészítésével, és gondoskodik az elnyert összegek havi számfejtéséről, folyósításáról is. A Hivatal hatáskörébe került egyes szociális hatósági feladatok ellátása; a Szociális Szolgáltatást Nyújtó Alap, a bentlakásos intézmények, valamint a támogató szolgálatok szakmai ellenőrzése. Az ellátatlan vagy részben ellátatlan területeken -ben a közösségi ellátások három típusára, valamint jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra írtunk ki általános pályázatot. A január 1-jétől hatályos jogszabályok alapján a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi feladatokat szintén a Hivatal látja el. A fogyatékos személyek alapvizsgálata és gondozási felülvizsgálata, valamint az átfogó rehabilitációs és szociális alkalmassági és felülvizsgálat továbbra is a Hivatal feladatkörébe tartozik. Jogszabályban nevesített szakértőként, a Demencia Centrumok mellett a Hivatal végzi a súlyos fokozatú demencia megállapítását és szakvéleményezését. A Hivatal szociális ágazati regisztert működtet internetes kapcsolattal rendelkező érdeklődők számára. A rendszer információt nyújt több mint 4200 fenntartóról, a hozzájuk tartozó intézményekről, a működésüket engedélyező és felügyelő hatóságokról, továbbá több mint 20 ezer igénybe vehető szolgáltatásról. A Hivatal kötelezett a szociálpolitikai, a gyermekvédelmi, az esélyegyenlőségi, a jelnyelvi tolmácsok országos szakértői névjegyzékeinek és a Hivatásos Gondnokok Nyilvántartásának vezetésére. A feladatkörök jelenős bővülése ellenére a Hivatal alaptevékenysége -ben változatlanul az orvosszakmai feladatok ellátása volt. A terület fontosságát jól mutatja, hogy a Hivatal átlagos statisztikai állományi létszámán belül jelenleg az orvosszakértők aránya 36 százalék, a munkájukat közvetlenül segítő kormánytisztviselőké pedig közel 50 százalék. -11-

12 A Hivatal az orvosszakértői és szakhatósági alaptevékenységét a rehabilitációs szakigazgatási szervek létrehozásáról szóló kormányhatározat értelmében, június 30-ig 7 regionális igazgatóság és 22 kirendeltség útján látja el. A kirendeltségeken működő I. fokú szakértői bizottságokat a kirendeltségvezetők irányítják, a II. fokon eljáró szakértőket a regionális igazgatók felügyelik. Az orvosszakértői és szakhatósági tevékenység pontos meghatározását, így a komplex minősítést végző szakértői bizottságok jogállását, illetékességét, feladatait és hatáskörét, valamint az eljárás szabályait a. január 1-jétől hatályos 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet részletesen tartalmazza. A szakértői és szakhatósági alapfeladatok végzése során a Hivatal a szakvéleményben megállapítja, minősíti és szakhatósági állásfoglalásban rögzíti az igénylő (vagy hozzátartozója) egészségkárosodását, fogyatékosságát, egyes esetekben a munkaképességének megváltozását, szakmai munkaképességét, rehabilitálhatóságát, illetve rokkantságát vagy speciális eredetű egészségkárosodását. A szakértők döntést hoznak a baleseti táppénz meghosszabbíthatóságáról és a keresőképtelenség vitatott eseteiről, igazolják a munkaképtelenség időbeni visszamenőlegességét, továbbá elbírálják vagy aggályosítják a gépjárművezetői egészségi alkalmasságot. A szakértői bizottságok túlterheltsége -ben is az átlagot jóval meghaladó mértékű volt. A rövid vagy tartós hiányzások miatt kialakult vizsgálati hátralékot csak a rendelkezésre álló erőforrások átcsoportosításával, valamint jelentős többletmunkával lehetett kompenzálni. A Hivatal számos, a hazai szociális ágazat működését modernizáló európai uniós programban vesz részt. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Hivatal infrastrukturális fejlesztésekkel és képzésekkel erősíti a komplex rehabilitáció szakmai hátterét, informatikai fejlesztésekkel segíti a szociális ágazat átlátható, valódi igényekre és lehetőségekre szabott működésének kialakítását. Ez a program adott lehetőséget a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői országos hálózat és a civil jogvédő munka továbbfejlesztésére. Számos európai uniós projekt zárult sikerrel -ben. Többek között elkészült a Középmagyarországi Regionális Igazgatóság új épülete, és a bizonyítványok átadásával lezárult a háromszemeszteres, Komplex bizottsági szakértők képzése című program is. Folytatódott azonban a szakértők egynapos továbbképzése, melynek elvégzésével a résztvevők 70 elméleti kreditpontot szerezhetnek. Európai uniós támogatás biztosítja az egészségbiztosítási szakorvosok elméleti és gyakorlati szakvizsga előkészítő képzését és vizsgáztatását is. A Hivatal akkreditált gyakorlóhelyként is funkcionál, így az orvosszakértői képzésben részt vevő hallgatók a kötelező gyakorlati időt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal különböző igazgatóságain töltik. A Hivatal -ben is folytatta a Szocio-galéria néven ismertté vált, immár hagyományosnak mondható kiállítássorozatát. A rendezvényeken bemutatott alkotásokat szociális intézményekben élő gondozottak készítették. A kiállított műveket a szociális ágazatban dolgozók mellett minisztériumi vezetők, civil szervezetek aktivistái, gondozottak és társszervezetek munkatársai tekintették meg. A Hivatal munkatársai a feladataikat lelkiismeretesen, rutinosan, ugyanakkor szakmailag innovatívan, sokszor még az elvárhatónál is nagyobb lendülettel végezték el. Munkájukat a Hivatallal kapcsolatba kerülő, gyakran segítségre szoruló emberekkel szemben tanúsított türelem és empátia, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása jellemezte -ben is. -12-

13 NEMZETI REHABILITÁCIÓS és SZOCIÁLIS HIVATAL vezetői. évben F ő i g a z g a t ó s á g Főigazgató Dr. Pósfai Gábor Főigazgató-helyettes Szabóné Varga Valéria Gazdasági-fejlesztési igazgató Kammermann Csaba Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési igazgató Dr. Székely Ildikó Project-koordinációs igazgató Tóth Sándor Humánpolitikai Informatikai Jogi és Igazgatási főosztályvezető főosztályvezető főosztályvezető Madarász Viktor Nagy Zoltán Dr. Balogh Edit Szociális Foglalkozási Rehabilitációs Jogvédelmi főosztályvezető és Akkreditációs főosztályvezető főosztályvezető Farkasné Farkas Gyöngyi Tatosné Takács Andrea Tímárné Pencz Ildikó Pénzügyi és Gazdasági Szociális-Rehabilitációs Koordinációs főosztályvezető főosztályvezető főosztályvezető Szondra Beáta Kiss Györgyi Széll Imre R e g i o n á l i s I g a z g a t ó s á g o k Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Budapest Dr. Eperjessy István igazgató Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Székesfehérvár Dr. Takács Sándor igazgató Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Debrecen Dr. Szegedi András igazgató Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Győr Dr. Virágos Iván igazgató Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Miskolc Dr. Tóth István igazgató Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Pécs Dr. Benkovics László igazgató Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Szeged Dr. Zsubori Zoltán igazgató -13-

14 1. számú ábra Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal regionális szervezete NRSZH -14-

15 A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Feladat és hatáskörét érintő jogszabályok Külső jog Nemzetközi jog (csak a rendszer komplex ismertetéséhez szükséges mélységben és tartalommal) - A fogyatékosok jogai az emberi jogok és alapvető szabadságjogok nemzetközi jogi szabályozásában (az Európa Tanácsmunkája eredményeként október 8-án Torinóban aláírt Európai Szociális Karta, mely hazánkban az évi C. törvénnyel került kihirdetésre; az Egyesült Nemzetek keretében december 13-án New Yorkban elfogadott, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól, szóló egyezményről, mely a évi XCII. Törvénnyel (MK. 90. szám) lett a magyar jog részévé.) - A megváltozott munkaképességű személyek jogosítványai munkaügyi, szociális jogi témájú egyezmények tárgyaiként. (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ILO - Genfben, az évi június hó 20. napján kelt, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló 159. számú egyezmény az évi 9. törvényerejű rendelet által lett a magyar jog részévé; a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény szabályai a évi LX. törvényben köszönnek vissza.) - Az egészségügy területén, az egészségkárosodás, fogyatékosság, megváltozott munkaképesség minősítési szabályainak egységesítésére az Egészségügyi Világszervezet, a WHO dolgozott ki rendszert, melyet a Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása című dokumentumban, ben tett közzé. Közösségi jog (csak a rendszer komplex ismertetéséhez szükséges mélységben és tartalommal) Római Szerződés releváns rendelkezései - a szociális biztonsági rendelkezéseknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozásokra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet, valamint az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet - a Tanács május 7-i 994/98/EK rendelete az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról - a Tanács 659/1999/EK Rendelete (1999. március 22.) az EK-szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról - a Tanács november 27-i 2000/78/EK irányelve általános keret létrehozásáról az egyenlő bánásmód biztosítására a foglalkoztatás és a munkavállalás területén - a Bizottság január 12-i 68/2001/EK rendelete az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról - a Bizottság december 5-i 2204/2002/EK rendelete az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról - a Bizottság december 15-i a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelete. -15-

16 Hazai jog Törvények: évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (polgári törvénykönyv) évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (foglalkoztatási törvény, Flt.) évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (munka törvénykönyve) évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.) évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (szociális törvény) évi XCIII. törvény a munkavédelemről (munkavédelmi törvény) évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről (Met.) évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (nyugdíjtörvény) évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (egészségbiztosítási törvény) évi CLIV. törvény az egészségügyről (egészségügyi törvény) évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról LXXXIV. törvény a családok támogatásáról évi C. törvény az Európai szociális charta kihirdetéséről évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (esélyegyenlőségi törvény) évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről évi CXX. Törvény a Polgári Törvénykönyvről.. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról -16-

17 Kormányrendeletek: 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet a bedolgozók foglalkoztatásáról 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény végrehajtásáról 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról 39/2010. (XII. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról 67/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet az Országos Fogyatékosügyi Tanács szervezetének és működésének részletes szabályairól 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól (2009) 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról 331/2010. (XII.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról 387/2007.(XII. 23.) Korm. rendelet az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól 315/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról 31/2005. (IX.29.) PM rendelet a START- kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól 132/2009 (VI. 19.) Kormányrendelet a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás konstrukció: Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás konstrukció: Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése keretében nyújtható támogatásokról. 327/ (XII.29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról -17-

18 Miniszteri rendeletek: 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény végrehajtásáról 14/1995. (III. 31.) NM rendelet a szociális foglalkoztatóban alkalmazott bedolgozók foglalkoztatásáról 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 14/2005. (IX. 2.) FMM rendelet a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről, valamint az álláskeresési megállapodásról 16/. (IV. 15.) NGM rendelet a megyei munkaügyi központok illetékességéről, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet módosításáról. Az állami irányítás egyéb jogi eszközei 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről 1/2008. (SZK. 1.) SZMM utasítás az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról, valamint a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséről szóló szakmai irányelvek alkalmazásáról. 1502/. (XII.29.) Korm. határozat a rehabilitációs hatóság létrehozásáról -18-

19 Fontosabb adatok és fogalmak A statisztikai kimutatásokban TB. jogszabályok alapján végzett vizsgálat -ként, elsősorban a megváltozott munkaképességű személyek vizsgálatát tüntettük fel. Ezen belül egyrészről a társadalombiztosítási rokkantsági, baleseti rokkantsági vagy egészségkárosodáson alapuló hozzátartozói nyugellátások, másrészről a rehabilitációs, a rokkantsági illetve a rendszeres szociális és átmeneti járadék ellátások, harmadrészről az egészségbiztosítási ellátás keretébe tartozó baleseti ellátások megállapításához vagy továbbfolyósításához szükséges szakértői vizsgálatok kerültek feltüntetésre. Adminisztrációs többletként a vizsgálaton nem megjelent, a személyazonosságukat igazolni nem tudó, valamint a leletek hiányában nem véleményezhető igénylők, illetve a téves behívások számát szerepeltettük. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságokhoz benyújtott igénybejelentések alapján történő szakértői vagy szakhatósági megkeresésre az egészségkárosodás (össz-szervezeti egészségkárosodás: ÖEK) mértékét, fennállásának idejét, illetve a jogszabályokban meghatározott esetekben a rehabilitálhatóságot esetben véleményezte a Hivatal. Ez az un. új igények száma, amelyen a rokkantsági, baleseti rokkantsági illetve a jogszabályban nevesített hozzátartozói nyugellátások, a rehabilitációs járadék ellátás, a rokkantsági járadék, rendszeres szociális járadék ellátás iránti új (első) igénybejelentést kell érteni (jogorvoslati eljárás nélkül). Az új igények alapján végzett vizsgálatok a Hivatal éves összes vizsgálatának 24,7 %-át teszik ki. A rokkantsági nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugellátásban, rendszeres szociális járadék vagy átmeneti járadék ellátásban részesülő személy időszakos (soros) felülvizsgálatát nevezzük esedékes vizsgálat -nak.. évben a esetben végzett I. fokú esedékes felülvizsgálatot a Hivatal, ami az összes vizsgálathoz viszonyítva 32,4%. Egyéb vizsgálat-nak illetve véleményezésnek számít az évkönyvben minden olyan szakértői vizsgálat, ami nem tartozik az új vagy az esedékes vizsgálatok közé, de jogszabály által a Hivatal hatás- és feladatkörébe tartozik. A. évben végzett vizsgálat, a Hivatal éves vizsgálati teljesítményének 34,9 %-a. Igényelt ellátásra nem jogosultnak véleményezett fogalom alatt azokat a szakértői döntéseket értjük, ahol az egészségkárosodás az igényelt vagy folyósított pénzellátások megállapításához vagy továbbfolyósításához a jogszabályokban előírtnál alacsonyabb mértékben került megállapításra. (az igényelt ellátás szempontjából alacsonyabb mértékben megállapított egészségkárosodás nem zárja ki automatikusan más ellátásra való jogosultság megállapíthatóságát). A szakértői bizottságok az igényelt ellátáshoz szükségesnél alacsonyabb mértékű egészségkárosodást véleményeztek főnél. -19-

20 Rokkant -ként, illetve Rokkantság -ként tüntettük fel azokat az eseteket, amikor a szakértői bizottság a vizsgált személy egészségkárosodásának mértékét % közötti mértékben állapította meg (I. csoportba tartozó önellátásra képtelen, mások gondozására szoruló, vagy II. csoportba tartozó önellátásra képes személyek), % közötti mértékben véleményezte, de az egészségkárosodással összefüggésben a vizsgált személy komplex (szervezett és támogatott foglalkoztatási, szociális és orvosi) rehabilitációját már nem javasolta, és/vagy a tanult szakmájában vagy a képzettségének megfelelő illetve a betöltött munkakörében a szakmai munkaképességét is megváltozottnak minősítette. (III.csoportba tartozó rokkant személy). (Megjegyzés: az évek közötti összehasonlítás szempontjából lényeges, hogy december 31-ig a korábbi szakértői értékelő rendszerben I. vagy II. csop. rokkantnak az a személy tekinthető, akinek a munkaképesség-csökkenése 100 %-ban került megállapításra, illetve III. csoportú rokkantnak az a személy volt tekinthető, akinek munkaképesség-csökkenését 67 % mértékben véleményezték a Hivatal jogelődeinek orvosszakértői bizottságai). Rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak csoportjába tartozik az a személy, akinek a szakértői bizottság %-ban véleményezte az egészség károsodásának mértékét, és ezzel összefüggésben komplex rehabilitációját is javasolta évtől kezdődően jelenik meg a statisztikai kimutatásokban a rehabilitációs járadék ellátás korábban megállapított idejének meghosszabbítása céljából végzett vizsgálatok számszaki adatai is. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottságainak. január 1.. december 31. közötti vizsgálatai: I. fokon II. fokon Összesen: A vizsgálatok alapján rokkantnak véleményezettek száma: I. csoport II. csoport III. csoport Összesen: * *(baleseti rokkantak nélkül) A 142 baleseti rokkantság véleményezése mellett a szakértői bizottságok baleseti járadék ellátásra jogosultnak véleményeztek további főt. (Baleseti járadék ellátáshoz a balesetből, foglalkoztatási megbetegedésből eredő egészségkárosodás mértéke 14 % - 49 % közötti.) -20-

21 2008. január 1-től ad lehetőséget a jogszabály a rehabilitációs járadék ellátás megállapítására, melynek egyik feltétele a Hivatal szakhatósági állásfoglalása. A Hivatal rehabilitációs járadék ellátásra tett javaslatainak száma az alap-eljárásban végzett szakértői tevékenység vizsgálatai szerint: évben: (új igény alapján 3 956, időszakos felülvizsgálat esetében 1 442), évben: (új igény alapján 5 040, időszakos felülvizsgálat esetében ), évben: (új igény alapján 3 128, időszakos felülvizsgálat esetében 9 165).. évben: (új igény alapján 2 419, időszakos felülvizsgálat esetében 5 278). Az elmúlt évtizedben jelentős csökkenés tapasztalható az egészségkárosodáson alapuló nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátások megállapítására irányuló új igénybejelentések esetében, ami alól a. év sem jelentett kivételt ben még új igénybejelentésen alapuló vizsgálatot végzett a Hivatal jogelődje, míg -ben már csak vizsgálatot. A 2010-ben végzett vizsgálatokhoz képest is 16,9%-os csökkenés tapasztalható. évben. Rokkantnak véleményezettek abszolút száma új igénylők esetében I. csoportú II. csoportú III. csoportú Összesen *(baleseti rokkantak nélkül) A munkavállalási korúra jutó új rokkantak gyakoriságát elemezve megállapítható, hogy az Magyarországon fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Amíg évben még 81 új rokkant jutott munkavállalási korú személyre, addig. évben már csak 35 fő. Új igények alapján a Hivatal szakértői bizottságai által véleményezett nők 36%-a vált rokkanttá, míg a férfiak esetében ez az arány 45,7 %. -21-

22 Az esedékes vizsgálatok alkalmával adott szakvélemények és szakhatósági állásfoglalások alapján a szakértői bizottságok által továbbra is rokkantnak minősítettek száma I. csoport II. csoport III. csoport Összesen : *(baleseti rokkantak nélkül) Továbbra is baleseti rokkantnak véleményezettek száma 105 fő. A szakértői bizottságok az esedékes felülvizsgálatok során esetben hoztak olyan döntést, ami az ellátásban részesülő személyek egészségkárosodását a továbbfolyósításhoz szükséges jogosultsági határnál kisebb mértékben állapította meg. A folytatólagosan rokkant -nak véleményezettek aránya tekintetében jelentős csökkenés tapasztalható melynek magyarázatát a rehabilitációs járadék ellátási javaslatok adják -, így a évet megelőző évek közel 90 %-os elfogadási aránya. évre már 70,6%-ra csökkent. A munkavállalási korúra jutó folytatólagos rokkantnak véleményezettek gyakoriságát tekintve. évben munkavállalási korú személyre 79 fő jutott, míg évben 100 fő.. évben fellebbezési ügyben jártak el a Hivatal regionális igazgatóságainak másodfokú szakértői bizottságai. A II. fokú szakhatósági állásfoglalás kiadásra esetben Társadalombiztosítási ellátással kapcsolatos ügyben került sor, ebből esetben új igény -ek alapján. A II. fokú eljárásban az I. fokú szakhatósági állásfoglalásokban foglaltakat a szakértői bizottságok. évben új igénylők esetében átlagban 21,6 %, esedékes vizsgálatok esetében átlagban 37,6 % arányban változtatták meg. A megváltozott munkaképességű személyek vizsgálatán és minősítésén kívül végzett vizsgálatok az un. egyéb vizsgálatok. A társadalombiztosítási ellátásoktól független egyéb vizsgálat a súlyos fogyatékosság minősítése, amely. évben összesen vizsgálatot jelentett a Hivatal területileg illetékes első- és másodfokú szakértői bizottságainak.. évben fő esetében állapítottak meg a szakértői bizottságok súlyos vagy halmozottan súlyos jellegű fogyatékosságot. -22-

23 A szociális területén jelentős mértékben végzett szakértői tevékenységet a Hivatal. A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008 (IV.23.) Korm. rendelet szerinti vizsgálatok tekintetében a Hivatal szakértői bizottságaihoz a nagykorú fogyatékos személyek fogyatékos otthoni vagy lakóotthoni elhelyezéséhez történő alapvizsgálat elvégzésére vizsgálati megkeresés érkezett. A megkeresések alapján szakvélemény kiadására került sor. Szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat illetve felülvizsgálat jogcímén kérelem érkezett, amelyből szakvélemény kiadásával zárult. Átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve felülvizsgálat esetében az 511 vizsgálati kérelem alapján indított eljárásban a Hivatal szakértői bizottságai 449 szakvéleményt adtak ki. A fentieken kívül az alábbi jelentősebb számú egyéb jogcímű vizsgálatokat végezte el a Hivatal. évben: magasabb összegű családi pótlék elbírálásához: vizsgálat, keresőképesség-keresőképtelenség elbírálása: vizsgálat, aktív korúak szociális ellátásainak megállapításához: vizsgálat, gépjárművezetői egészségi alkalmasság: vizsgálat, demencia minősítés: 949 vizsgálat, táppénz ellátás alatt történő előzetes vizsgálat: 947 vizsgálat. A hatályos jogszabályok adta lehetőség alapján a Hivatal. évben is végzett rendkívüli (soron kívüli) felülvizsgálatokat, illetve folytatott belső szakmai ellenőrzést. Ennek keretében. évben országos szinten 5991 szakvélemény ellenőrzése történt meg. Közérdekű bejelentések, panaszok, illetve nyomozóhatósági megkeresés alapján 239 fő soron kívüli felülvizsgálatra került sor I. fokon, és 6 fő esetében II. fokon. -23-

24 Morbiditási adatok Az évkönyvben a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) tizedik revíziójában meghatározott főcsoportok szerint kerültek feltüntetésre a szakértői bizottságok szakvéleményeiben szereplő vezető diagnózisok és azok alapján megállapított egészségkárosodási mértékek új és esedékes vizsgálatok vonatkozásában. Új rokkantság megállapítása esetén a BNO 21 főcsoportja közül évek óta az alábbi főcsoportokhoz tartozó betegségtípusok szerepelnek vezető diagnózisként leggyakrabban a szakvéleményekben ( munkavállalási korúra jutó gyakoriság szerint): II. főcsoport: daganatos megbetegedések (9,6), IX. főcsoport: keringési rendszer betegségei (8,0), V. főcsoport: mentális és viselkedészavarok (6,4), valamint XIII. főcsoport: csont- izomrendszer és kötőszövet betegségei (1,9). Soros felülvizsgálat esetében továbbra is rokkantnak minősítettek esetében a BNO alábbi főcsoportjai szerinti betegségtípusok szerepeltek vezető diagnózisként a leggyakrabban. évben: ( munkavállalási korúra jutó gyakoriság szerint): V. főcsoport: mentális és viselkedészavarok (20,5), IX. főcsoport: keringési rendszer betegségei (20,2), II. főcsoport: daganatos megbetegedések (9,2), XIII. főcsoport: csont- izomrendszer és kötőszövet betegségei (6,5). -24-

25 Összesített vizsgálati adatok -25-

26 -26-

27 Város Megye I. fokú Véleményezések száma II. fokú Véleményezések száma I-II. fokú Véleményezések száma Régió TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen Budapest Pest Közép-Magyarország Székesfehérvár Fejér Esztergom Tatabánya Komárom-Esztergom Veszprém Veszprém Közép-Dunántúl Debrecen Hajdú-Bihar Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld számú tábla/1 Forgalmi adatok összesítése A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hívatal I-II. fokú szakértői bizottságai által végzett véleményezések NRSZH -27-

28 Város Megye I. fokú Véleményezések száma II. fokú Véleményezések száma I-II. fokú Véleményezések száma Régió TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen Győr Győr-Moson-Sopron Szombathely Vas Zalaegerszeg Zala Nyugat-Dunántúl Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén Eger Heves Salgótarján Nógrád Észak-Magyarország Pécs Baranya Kaposvár Siófok Somogy Szekszárd Tolna Dél-Dunántúl számú tábla/2 Forgalmi adatok összesítése A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hívatal I-II. fokú szakértői bizottságai által végzett véleményezések NRSZH -28-

29 Város Megye I. fokú Véleményezések száma II. fokú Véleményezések száma I-II. fokú Véleményezések száma Régió TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen Kecskemét Kiskunhalas Bács-Kiskun Békéscsaba Békés Szeged Csongrád Dél-Alföld Országos összesen számú tábla/3 Forgalmi adatok összesítése A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hívatal I-II. fokú szakértői bizottságai által végzett véleményezések NRSZH -29-

30 2. számú tábla Adminisztrációs többlet a szakértői bizottságoknál NRSZH Megye Régió Vizsgálaton nem jelent meg Adminisztrációs Leletek hiányában nem véleményezhető Téves behívások többlet Személyazonosság igazolásának hiánya Összesen Budapest Pest megye Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Csongrád Bács-Kiskun Békés Dél-Alföld Országos összesen

31 3. számú tábla/1 NRSZH Véleményezések Véleményezések száma száma I. fokú Véleményezések alapján alapján I. fokú Véleményezések Véleményezések Véleményezések munka- Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú véleményt alapján vállalási korú a II. fok megváltoz- Város Megye egyéb vizsgálat nélkül forgalmi többlet nélkül a rokkantak száma a rokkantak aránya % a nem rokkantak száma * a nem rokkantak aránya % * népességre jutó rokkantak megfellebbezők száma megfellebbezők aránya % megváltoztatási száma tatta a fellebbezé- sek % - ánál Régió I. fok II. fok új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes alapján véleményt véleményt vélemény II. fokú Budapest ,5 80, ,4 8,3 26,1 52, ,8 7, ,9 45,5 Budapest (Pest - m.) ,4 76, ,1 11, ,9 8, ,6 41,8 Pest megye ,4 76, ,1 11,5 34,7 70, ,9 8, ,6 41,8 Közép-Magyarország ,2 78, ,6 9,9 29,6 60, ,2 7, ,7 43,6 Székesfehérvár ,1 82, ,1 9, ,8 19, ,3 44,8 Fejér megye ,1 82, ,1 9,4 30,1 38, ,8 19, ,3 44,8 Esztergom ,1 66, ,4 19, ,6 13, ,6 53,1 Tatabánya ,1 55, ,3 31, ,6 8, ,9 50,3 Komárom-Esztergom m ,6 60, ,5 26,1 29,5 101, ,5 10, ,3 51,9 Veszprém ,3 70, ,9 13, ,6 11, ,7 50,6 Veszprém megye ,3 70, ,9 13,6 38,5 42, ,6 11, ,7 50,6 Közép-Dunántúl ,6 67, ,7 19,7 32,8 57, ,8 13, ,3 49,3 Debrecen ,3 65, ,1 18, ,2 0, ,2 26,7 Hajdú-Bihar megye ,3 65, ,1 18,7 31,5 65, ,2 0, ,2 26,7 Szolnok ,4 78, ,0 14, ,7 0, ,0 40,0 Jász-Nagykun-Szolnok m ,4 78, ,0 14,3 51,0 96, ,7 0, ,0 40,0 Nyíregyháza ,2 63, ,5 22, ,5 0, ,9 40,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,2 63, ,5 22,9 44,0 78, ,5 0, ,9 40,0 Észak-Alföld ,4 68, ,7 19,2 41,1 78, ,6 0, ,0 32,0 * rehab. és baleseti járadék nélkül A megváltozott munkaképesség véleményezése TB. jogszabályok alapján végzett vizsgálatoknál /Illetékességi terület szerint/ -31-

32 3. számú tábla/2 NRSZH Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések munka- Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú véleményt száma száma alapján alapján alapján alapján vállalási korú véleményt vélemény II. fokú a II. fok megváltoz- Város egyéb vizsgálat forgalmi többlet a rokkantak a rokkantak a nem rokkantak a nem rokkantak népességre jutó megfellebbezők megfellebbezők megváltoztatási tatta a fellebbezé- Megye nélkül nélkül száma aránya % száma * aránya % * rokkantak száma aránya % száma sek % - ánál Régió I. fok II. fok új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes véleményt Győr ,8 66, ,1 4, ,6 4, ,3 24,3 Győr-Moson-Sopron m ,8 66, ,1 4,0 23,6 68, ,6 4, ,3 24,3 Szombathely ,7 68, ,9 7, ,7 7, ,8 19,2 Vas megye ,7 68, ,9 7,9 36,3 55, ,7 7, ,8 19,2 Zalaegerszeg ,2 68, ,4 12, ,9 11, ,2 35,2 Zala megye ,2 68, ,4 12,9 34,2 56, ,9 11, ,2 35,2 Nyugat-Dunántúl ,7 67, ,9 7,2 29,9 61, ,9 7, ,0 27,9 Miskolc ,8 69, ,5 6, ,1 2, ,9 43,8 Borsod-Abaúj-Zemplén ,8 69, ,5 6,3 39,0 66, ,1 2, ,9 43,8 Eger ,4 59, ,0 15, ,6 4, ,6 47,3 Heves megye ,4 59, ,0 15,9 31,7 60, ,6 4, ,6 47,3 Salgótarján ,6 62, ,0 23, ,5 3, ,6 58,0 Nógrád megye ,6 62, ,0 23,1 49,5 83, ,5 3, ,6 58,0 Észak-Magyarország ,7 65, ,9 12,4 38,9 68, ,8 3, ,7 49,0 Pécs ,7 47, ,2 9, ,7 15, ,5 22,8 Baranya megye ,7 47, ,2 9,7 29,8 68, ,7 15, ,5 22,8 Kaposvár ,5 83, ,0 1, ,3 6, ,4 11,2 Siófok ,2 78, ,7 3, Somogy megye ,4 80, ,6 2,4 51,8 112, ,9 2, ,4 11,2 Szekszárd ,6 80, ,4 5, ,7 6, ,2 7,5 Tolna megye ,6 80, ,4 5,8 51,8 157, ,7 6, ,2 7,5 Dél-Dunántúl ,4 67, ,8 6,3 42,7 105, ,8 8, ,3 18,1 * rehab. és baleseti járadék nélkül A megváltozott munkaképesség véleményezése TB. jogszabályok alapján végzett vizsgálatoknál /Illetékességi terület szerint/ -32-

33 3.számú tábla/3 NRSZH Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések munka- Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú véleményt száma száma alapján alapján alapján alapján vállalási korú véleményt vélemény II. fokú a II. fok megváltoz- Város egyéb vizsgálat forgalmi többlet a rokkantak a rokkantak a nem rokkantak a nem rokkantak népességre jutó megfellebbezők megfellebbezők megváltoztatási tatta a fellebbezé- Megye nélkül nélkül száma aránya % száma * aránya % * rokkantak száma aránya % száma sek % - ánál Régió I. fok II. fok új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes véleményt Kecskemét ,8 83, ,7 4, ,9 0, ,8 80,0 Kiskunhalas ,2 73, ,6 6, ,3 0, ,2 50,0 Bács-Kiskun megye ,9 77, ,1 5,5 34,5 138, ,6 0, ,2 71,4 Békéscsaba ,2 69, ,4 15, ,0 0, ,7 70,0 Békés megye ,2 69, ,4 15,6 39,4 157, ,0 0, ,7 70,0 Szeged ,1 69, ,4 14, ,4 0, ,9 50,0 Csongrád megye ,1 69, ,4 14,7 28,1 133, ,4 0, ,9 50,0 Dél-Alföld ,0 72, ,5 11,6 33,8 142, ,5 0, ,4 66,7 Országos összesen ,8 70, ,2 12,1 34,6 78, ,8 4, ,9 37,4 * rehab. és baleseti járadék nélkül A megváltozott munkaképesség véleményezése TB. jogszabályok alapján végzett vizsgálatoknál /Illetékességi terület szerint/ -33-

34 I. fokú véleményezések II. fokú véleményezések I- II. fokú véleményezések TB. jogsz. TB-vel kapcs. Összesen TB-től függet- Egyéb Mind- TB. jogsz. TB-vel kapcs. Összesen TB-től függet- Egyéb Mind- TB. jogsz. TB-vel kapcs. Összesen TB-től függet- Egyéb Mind- Megye szerint egyéb len egyéb vizsgálat összesen szerint egyéb len egyéb vizsgálat összesen szerint egyéb len egyéb vizsgálat összesen Régió vizsgálat vizsgálat összesen vizsgálat vizsgálat összesen vizsgálat vizsgálat összesen ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) Budapest Pest megye Közép-Magyarország Fejér megye Komárom-Esztergom m Veszprém megye Közép-Dunántúl Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok m Szabolcs-Szatmár-Bereg m Észak-Alföld Győr-Moson-Sopron m Vas megye Zala megye Nyugat-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén m Heves megye Nógrád megye Észak-Magyarország Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-Alföld Országos összesen számú tábla A megváltozott munkaképesség véleményezésének adatai NRSZH -34-

35 5. számú. tábla NRSZH I-II. fokú szakértői bizottságok által végzett véleményezések forgalmi adatai Vizsgálatok Megoszlás Változás +/- száma % 2010 száma %-a 2010 Új igénylők egészségkárosodásának vizsgálata ,9 25,6 26,9 / TB. jogszabályok alapján / Esedékes (soros) vizsgálat ,7 33,9 35,2 / TB. jogszabályok alapján / Egyéb jogcímen történt ,7 40,5 37,9 vizsgálat Összes vizsgálat ,7 100,0 100,0 "Többször vizsgáltak" száma ,5 / TB. jogszabályok alapján / Mindösszesen ,4-35-

36 6. számú tábla NRSZH FORGALMI ADATOK ÖSSZESÍTÉSE Az NRSZH és jogelődei által végzett véleményezések 1982 Új Esedékes Egyéb Összesen "Többször Mindösszesen igény vizsgálat vizsgálat / / vizsgáltak" / 4+5 / / 1 / / 2 / / 3 / / 4 / / 5 / / 6/ * * * * * * * * * * * * * * * ig MÁV OSZI adatai nélkül -36-

37 Az NRSZH és jogelődei által végzett véleményezések grafikai ábrája 1982 ( között MÁV OSZI nélkül) vizsgálatok száma Új igénylők Esedékes vizsgálat Egyéb vizsgálat Többször vizsgáltak száma 2. számú ábra NRSZH -37-

38 Rokkantak Baleseti rokkantak J á r a d é k r a j o g o s u l t a k s z á m a Igényelt ellátásra nem jogosultak száma Mindösszesen száma Rokkantsági Üzemi Fogl. Üzemi bal. Fogl. bet. Üzemi baleset miatt Foglalkozási bet. miatt igény baleset bet. 7. számú tábla A szakértői bizottságok által megvizsgált összes igénylő megyék szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében NRSZH ( ) összesen / / 0-13 % 0-13 % Rehab nélkül is foglalkoztathatók % 0-39 % összesen / / % % % % % % % % Rehabilitációs járadék hosszabítása Rehabilitációs járadékra javasoltak Rokkantak összesen / 2-8 / III. csoport I-II. csoport III. csoport I-II. csoport III. csoport II. csoport I. csoport Megye / 1 / / 2 / / 3 / / 4 / / 5 / /6 / / 7 / / 8 / / 9 / / 10 / / 11 / / 12 / / 13 / / 14 / / 15 / / 16 / / 17 / / 18 / / 19 / / 20 / / 21/ / 22/ / 23/ / 24 / / 25 / / 26 / / 27 / Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatm.-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Országos összesen

39 Mindösszesen A szakértői bizottságok által megvizsgált összes igénylő régiók szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében J á r a d é k r a j o g o s u l t a k s z á m a Igényelt ellátásra nem jogosultak száma Rokkantsági Üzemi Fogl. Üzemi baleset miatt Foglalkozási bet. miatt igény baleset bet. Baleseti rokkantak ( ) összesen / / 0-13 % 0-13 % Rehab nélkül is foglalkoztathatók 8. számú tábla NRSZH % 0-39 % összesen / / % % % % % % % % Rehabilitációs járadék hosszabítása Rokkantak száma Rehabilitációs járadékra javasoltak Fogl. bet. Üzemi bal. Rokkantak összesen / 2-8 / III. csoport I-II. csoport III. csoport I-II. csoport III. csoport II. csoport I. csoport Megye Régió / 1 / / 2 / / 3 / / 4 / / 5 / /6 / / 7 / / 8 / / 9 / / 10 / / 11 / / 12 / / 13 / / 14 / / 15 / / 16 / / 17 / / 18 / / 19 / / 20 / / 21/ / 22/ / 23/ / 24 / / 25 / / 26 / / 27 / Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Csongrád Bács-Kiskun Békés Dél-Alföld Országos összesen

40 Rokkantak Baleseti rokkantak J á r a d é k r a j o g o s u l t a k s z á m a Igényelt ellátásra nem jogosultak száma Mindösszesen száma Rokkantsági Üzemi Fogl. Üzemi bal. Fogl. bet. Üzemi baleset miatt Foglalkozási bet. miatt igény baleset bet. 9. számú tábla A szakértői bizottságok által megvizsgált összes igénylő betegség főcsoportok szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében NRSZH ( ) összesen / / 0-13 % 0-13 % Rehab nélkül is foglalkoztathatók % 0-39 % összesen / / % % % % % % % % Rehabilitációs járadék hosszabítása Rehabilitációs járadékra javasoltak Rokkantak összesen / 2-8 / III. csoport I-II. csoport III. csoport I-II. csoport III. csoport II. csoport I. csoport BNO Betegség főcsoportok / 1 / / 2 / / 3 / / 4 / / 5 / /6 / / 7 / / 8 / / 9 / / 10 / / 11 / / 12 / / 13 / / 14 / / 15 / / 16 / / 17 / / 18 / / 19 / / 20 / / 21/ / 22/ / 23/ / 24 / / 25 / / 26 / / 27 / I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XVI XVII XVIII XIX Országos összesen

41 10. számú tábla NRSZH Az összes igénylő TB. jogszabályok szerinti vizsgálatainak összevont eredménye Száma Változás +/- Megoszlási % Megnevezés 2010 száma %-a 2010 Rokkantak ,8 59,6 57,9 Rehabilitációs járadékra javasoltak ,4 7,6 5,8 Rehabilitációs járadék hosszabítása ,8 1,0 5,0 Baleseti, foglalkozási járadékra jogosultak ,6 1,1 1,0 Igényelt ellátásra nem jogosultak ,5 30,7 30,3 Mindösszesen ,4 100,0 100,0-41-

42 11. számú tábla NRSZH Az összes igénylő TB. jogszabályok szerinti vizsgálatainak összesített eredménye a változás és a megoszlás feltüntetésével I. csop. rokkant ,5 1,7 1,8 II. csop. rokkant ,7 14,3 15,1 III. csop. rokkant ,4 43,5 40,9 Rokkantak száma össz ,7 59,5 57,8 Rehabilitációs járadékra javasoltak ,4 7,6 5,8 Rehabilitációs járadék hosszabítása ,8 1,0 5,0 Üzemi baleset miatt: Rokkantak: I-II-III. csop ,8 0,1 0,1 Járadékra jogosultak ,6 0,9 0,9 Üzemi baleset össz ,1 1,0 1,0 Foglalkozási bet. miatt: Rokkantak: I-II-III. csop ,6 0,0 0,0 Járadékra jogosultak ,4 0,2 0,1 Foglalkozási bet. össz ,4 0,2 0,1 "Igényelt" ellátásra nem jogosultak: Üzemi bal. és Fogl. bet ,6 0,1 0,1 ÖEK. értékelésnél ,5 30,6 30,1 Rehab nélkül is foglalkoztathatók ,4 0,0 0,0 Igényelt ell. nem jog. össz ,5 30,7 30,3 Mindösszesen ,5 100,0 100,0-42-

43 új esedékes rehab. járadékos 3. számú ábra Új és esedékes vizsgálatok alapján a rokkantak és a rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak számának grafikai ábrázolása NRSZH -43-

44 * Megye Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen *2000-ig MÁV OSZI adatai nélkül 12. számú tábla Az NRSZH és jogelődeinek szakértői bizottságai által rokkantnak véleményezettek száma megyénkénti megoszlásban NRSZH -44-

45 számú ábra Az NRSZH és jogelődeinek szakértői bizottságai által rokkantnak véleményezettek számának grafikai ábrája NRSZH -45-

46 A szakértői bizottságok által véleményezett összes igénylő száma, megoszlása és gyakorisága az egészségkárosodás tükrében Igényelt ellátásra Baleseti járadékra Véleményezés jogcíme Rehab nélkül is foglalkoztathatók % 0-39 % (bj: 0-13%) % % Rehabilitációs járadékra javasoltak R o k k a n t a k nem jogosultak jogosultak Összesen III.csoport II.csoport I.csoport Rokkantság Üzemi baleset 37 * Foglalkozási betegség 5 * számú tábla NRSZH Mindösszesen Rehabilitációs járadék hosszabítás Összesen Rokkantak megoszlási % 3,2 26,0 70,8 100,0 Összes megoszlási % 1,8 15,1 50,0 57,9 5,8 5,0 0,3 0,7 9,4 20,9 0,0 100,0 Gyakoriság munkavállalási korúra 3,6 29,4 80,0 113,1 11,2 9,9 0,5 1,5 18,4 40,8 0,1 195,4 * I-II. csoport együtt -46-

47 54,2% "Új igénylők" vizsgálata "Esedékes" vizsgálatok Rokkantsági nyugellátásra javasoltak (Rokkant) Rokkantsági nyugellátásra javasoltak (Rokkant) Rehabilitációs járadékra javasoltak Rehabilitációs járadékra javasoltak Baleseti, foglalkozási járadékra jogosultak 436 Rehabilitációs járadék hosszabítása Igényelt ellátásra nem jogosultak Baleseti, foglalkozási járadékra jogosultak 925 Összesen Folytatólagos ellátásra nem jogosultak Összesen ,7% 4,2% 40,9% Rokkantsági nyugellátásra javasoltak (Rokkant) Rehabilitációs járadékra javasoltak Baleseti, foglalkozási járadékra jogosultak 70,8% Igényelt ellátásra nem jogosultak 12,1% 1,2% 8,9% 7,0% Rokkantsági nyugellátásra javasoltak (Rokkant) Rehabilitációs járadékra javasoltak Rehabilitációs járadék hosszabítása Baleseti, foglalkozási járadékra jogosultak Folytatólagos ellátásra nem jogosultak 5. számú ábra A vizsgálatok megoszlásának grafikus ábrázolása az eredmények alapján NRSZH -47-

48 6. számú ábra NRSZH "Új igénylők" vizsgálata "Esedékes" vizsgálatok Közép-Magyarország 410 Közép-Magyarország 733 Közép-Dunántúl 137 Közép-Dunántúl 226 Észak-Alföld 368 Észak-Alföld 950 Nyugat-Dunántúl 322 Nyugat-Dunántúl 494 Észak-Magyarország 382 Észak-Magyarország 669 Dél -Dunántúl 478 Dél -Dunántúl Dél-Alföld 322 Dél-Alföld Összesen Összesen ,3% 20,8% 19,8% 16,9% Közép-Magyarország 21,0% 13,9% Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Közép-Dunántúl 15,8% 5,7% 13,3% 15,2% Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél -Dunántúl Dél-Alföld 4,3% 12,7% 18,0% 9,3% Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél -Dunántúl Dél-Alföld A vizsgálatok alapján rehabilitációs járadékra javasoltak számának grafikai ábrája -48-

49 Nők Férfiak * rokkantsági járadékkal együtt 62 év felett 62 év 61 év 60 év 59 év 58 év 57 év 56 év 55 év 54 év 53 év 52 év 51 év 50 év 49 év 48 év 47 év 46 év 45 év 44 év 43 év 42 év 41 év 40 év 39 év 38 év 37 év 36 év 35 év 34 év 33 év 32 év 31 év 30 év 29 év 28 év 27 év 26 év 25 év 24 év 23 év 22 év 21 év 20 év 19 év 18 év 17 év 16 év 15 év Férfiak rehab Férfiak 80-99% I.és II.cs. Férfiak 50-79% III.cs. Nők rehab Nők 80-99% I.és II.cs. Nők 50-79% III.cs. 7. számú ábra A TB. jogszabályok alapján megvizsgált összes igénylő közül a rokkantak és a rehabilitációs járadékra javasoltak korfás ábrája NRSZH -49-

50 Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Dél-Alföld NRSZH Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország Dél-Dunántúl Dél-Alföld NRSZH Január Február Március Április Május Június rokkantak új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok száma aránya 49,5 16,8 86,6 51,6 47,1 28,7 82,8 53,5 46,9 18,1 82,2 43,7 47,7 12,4 80,3 47,1 44,1 23,3 81,9 46,1 46,1 19,2 84,3 35,4 rokkantak száma aránya 46,8 15,8 78,8 50,0 49,6 38,7 84,2 63,8 37,8 28,3 74,4 56,3 49,5 33,6 75,3 54,8 48,4 23,6 72,1 47,3 42,3 25,0 70,0 41,6 rokkantak száma aránya 40,4 23,2 71,2 50,0 38,8 21,2 69,6-40,1 25,6 67,4 100,0 37,6 25,6 70,8-39,1 26,3 71,0-42,6 19,0 71,8 33,3 rokkantak száma aránya 47,4 16,3 89,6 27,3 53,2 12,0 88,0 29,2 42,7 10,6 80,9 8,6 44,1 11,0 80,1 8,7 48,4 10,9 75,7 27,0 36,9 10,6 72,6 20,0 rokkantak száma aránya 39,4 20,9 83,4 33,3 39,8 14,8 79,0 37,5 35,8 16,7 74,9 14,3 37,2 17,5 78,4 52,9 35,9 9,9 76,2 18,2 38,0 12,0 67,3 5,0 rokkantak száma aránya 35,3 9,2 86,6 34,9 25,1 8,7 83,5 32,3 24,7 8,0 75,8 29,2 28,1 8,2 75,7 27,2 26,8 6,1 74,5 30,5 29,3 13,2 76,4 20,0 rokkantak száma új esedékes aránya 42,0 40,1 80,0 33,3 41,6 38,5 81,1 100,0 40,5 34,9 78,2 100,0 42,0 32,0 76,9 83,3 36,9 25,4 78,3 50,0 37,3 28,9 78,8 100,0 rokkantak száma aránya 42,9 23,1 81,6 42,4 40,6 24,5 80,4 48,9 38,7 22,7 76,0 38,8 40,3 21,8 76,9 41,1 39,1 18,9 76,5 40,4 39,5 19,5 76,2 30,5 Július Augusztus Szeptember Október November December rokkantak új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes esedékes új esedékes I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok I.fok II.fok száma aránya 45,5 20,0 80,8 54,1 45,1 19,0 84,1 46,8 47,5 13,9 82,9 47,7 45,3 26,2 85,5 41,7 52,1 29,5 85,4 52,2 50,0 26,4 87,6 43,5 rokkantak száma aránya 46,2 26,2 68,3 42,4 42,2 6, ,0 44,1 16,4 64,1 36,8 48,2 21,1 61,8 26,0 49,3 19,6 73,9 45,8 53,9 23,9 74,7 49,2 rokkantak száma aránya 39,2 19,0 71,6-42,1 20,4 72,2 100,0 44,1 20,2 69,9-43,9 20,2 72,9 25,0 40,1 20,8 71,4-35,6 19,6 72,2 20,0 rokkantak száma aránya 45,0 13,2 71,5 17,6 42,2 11,5 80,9 24,1 41,1 9,2 76,9 22,1 47,2 25,8 84,7 24,0 42,2 10,7 76,4 7,9 45,7 17,1 78,5 13,8 rokkantak száma aránya 37,7 19,8 65,6 28,6 38,1 20,1 69,1 15,2 37,3 17,0 78,0 28,0 42,9 15,3 74,5 8,6 42,8 20,0 73,6 13,2 40,0 16,1 76,9 15,4 rokkantak száma aránya 28,1 10,1 75,3 40,0 36,1 11,2 77,6 34,6 29,2 4,7 74,1 33,9 28,3 9,2 77,9 23,3 27,0 12,9 73,6 40,3 35,5 6,0 75,0 24,6 rokkantak száma új aránya 42,4 33,1 79,6-42,9 32,6 82,2-42,8 34,4 80,8-41,3 24,7 82,1-41,0 32,1 80,7-41,8 32,8 75,9 - rokkantak száma aránya 40,4 23,4 75,1 41,0 41,4 21,1 77,8 36,3 41,0 19,7 76,7 35,2 42,0 20,3 79,0 27,3 42,0 23,2 77,6 37,9 42,9 22,0 77,4 33,1 14. számú tábla Elfogadási arány (%) új és esedékes vizsgálatok esetében régiónként és eljárási fokok szerint NRSZH -50-

51 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 NRSZH Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Elfogadási arány Országos elfogadási arány Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóság 8. számú ábra Elfogadási arány az I. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, új vizsgálatok esetében (%) NRSZH 29,4 40,9 47,2 46,6 40,4 44,7 38,7 41,0-51-

52 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 NRSZH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Elfogadási arány Országos elfogadási arány Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság 9. számú ábra Elfogadási arány a II. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, új vizsgálatok esetében (%) NRSZH 13,0 16,5 9,1 21,6 20,4 24,9 21,9 32,4-52-

53 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 NRSZH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Elfogadási arány Országos elfogadási arány Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság 10. számú ábra NRSZH Elfogadási arány az I. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, esedékes (soros) vizsgálatok esetében (%) 70,7 77,7 83,5 72,7 75,4 80,2 77,4 79,5-53-

54 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 NRSZH Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Elfogadási arány a II. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, esedékes (soros) vizsgálatok esetében (%) 28,0 19,6 19,5 37,6 46,9 30,9 45,3 66,7 Elfogadási arány Országos elfogadási arány Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság 11. számú ábra NRSZH -54-

55 Az elfogadási arány grafikus ábrája új és esedékes I. fokú vizsgálatok esetében számú ábra NRSZH % 100,0 90,0 80,0 70, ,0 50,0 40,0 30,0 20,0 új 10,0 esedékes 0,

56 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 % új esedékes 13. számú ábra NRSZH Az elfogadási arány grafikus ábrája új és esedékes II. fokú vizsgálatok esetében

57 Új vizsgálatok statisztikai kimutatásai -57-

58 -58-

59 15. számú tábla NRSZH Az NRSZH és jogelődei által véleményezett új igénylők vizsgálatainak eredménye a minősítés szerint 1982 Országos adatok Vizsgálatok I-II-III. csoportú rokkant Rehab. járadékra javasoltak Baleseti járadékra jogosultak Igényelt ellátásra nem jogosultak I-II-III. csoportú rokkant rehab. járadékra javasoltak Baleseti járadékra jogosultak s z á m a m e g o s z l á s i %-a Igényelt ellátásra nem jogosultak ,5 8,3 29, ,2 7,7 31, ,6 7,4 31, ,5 8,6 30, ,6 8,0 31,4 1987* ,6 7,0 36,4 1988* ,2 5,4 38,4 1989* ,9 4,8 39,3 1990* ,7 4,0 41,4 1991* ,6 3,2 47,2 1992* ,9 2,9 48,3 1993* ,9 2,4 51,7 1994* ,0 2,0 51,1 1995* ,2 1,7 51,1 1996* ,3 1,6 54,2 1997* ,3 1,8 55,9 1998* ,8 2,0 57,1 1999* ,0 2,1 57,8 2000* ,2 2,1 56, ,9 1,7 56, ,0 1,5 58, ,7 1,5 59, ,4 1,4 60, ,7 1,2 60, ,5 1,3 59, ,2 1,4 55, ,8 5,6 1,5 55, ,8 7,1 1,2 55, ,8 4,5 0,8 54, ,8 4,2 0,8 54,2 * ig MÁV OSZI adatai nélkül -59-

60 16. számú tábla NRSZH Új igénylők vizsgálatainak összevont eredményei 2010 Száma Változás +/- Megoszlási % Megnevezés 2010 száma %-a 2010 Rokkantak ,6 39,8 40,8 Rehabilitációs járadékra javasoltak ,7 4,5 4,2 Baleseti, foglalkozási járadékra jogosultak ,7 0,8 0,8 Igényelt ellátásra nem jogosultak ,0 54,9 54,2 Mindösszesen ,9 100,0 100,0-60-

61 17. számú tábla NRSZH Új igénylők összesített vizsgálati eredménye a változás és a megoszlás feltüntetésével 2010 Száma Változás +/- Megoszlási % Megnevezés 2010 száma %-a 2010 I. csop. rokkant ,1 1,7 1,9 II. csop. rokkant ,8 12,6 13,4 III. csop. rokkant ,5 25,4 25,5 Rokkantak száma össz ,6 39,7 40,8 Rehabilitációs járadékra javasoltak ,7 4,5 4,2 Üzemi baleset miatt: Rokkantak: I-II-III. csop ,8 0,1 0,0 Járadékra jogosultak: % ,9 0,7 0,7 Üzemi baleset össz ,6 0,8 0,7 Foglalkozási betegség miatt: Rokkantak: I-II-III. csop ,3 0,0 0,0 Járadékra jogosultak: % ,7 0,1 0,1 Foglalkozási bet. össz ,0 0,1 0,1 Igényelt ellátásra nem jogosultak: Üzemi bal. és Fogl. bet % ,0 0,3 0,3 ÖEK értékelésnél ,0 54,6 53,9 Rehab nélkül is foglalkoztathatók ,0 0,0 0,0 Igényelt ell. nem jog. össz ,0 54,9 54,2 Mindösszesen ,9 100,0 100,0-61-

62 * Megye Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Új igénylők vizsgálatai alapján az új rokkantak száma megyénként 1992 Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas számú tábla NRSZH Veszprém Zala Összesen *2000-ig MÁV OSZI adatai nélkül

63 számú ábra Új igénylők vizsgálatai alapján az új rokkantak számának grafikai ábrája 1992 NRSZH -63-

64 Nők Férfiak * rokkantsági járadékkal együtt 62 év felett 62 év 61 év 60 év 59 év 58 év 57 év 56 év 55 év 54 év 53 év 52 év 51 év 50 év 49 év 48 év 47 év 46 év 45 év 44 év 43 év 42 év 41 év 40 év 39 év 38 év 37 év 36 év 35 év 34 év 33 év 32 év 31 év 30 év 29 év 28 év 27 év 26 év 25 év 24 év 23 év 22 év 21 év 20 év 19 év 18 év 17 év 16 év 15 év Férfiak rehab Férfiak 80-99% I.és II.cs. Férfiak 50-79% III.cs. Nők rehab Nők 80-99% I.és II.cs. Nők 50-79% III.cs. 15. számú ábra A TB. jogszabályok alapján megvizsgált új igénylők közül a rokkantak* és a rehabilitációs járadékra javasoltak korfás ábrája NRSZH -64-

65 19. számú tábla NRSZH Új igénylők vizsgálatai alapján az új rokkantak száma, változása és megoszlása megyénként 2010 Megye Lakónépesség január száma % - a 2010 (KSH) Új rokkant Változás +/- Megoszlási % Budapest ,7 13,1 13,1 Baranya ,7 5,2 3,4 Bács-Kiskun ,3 4,6 5,2 Békés ,9 3,9 4,1 Borsod-Abaúj-Zemplén ,2 7,7 7,6 Csongrád ,1 3,7 3,4 Fejér ,7 3,7 3,8 Győr-Moson-Sopron ,4 3,5 3,1 Hajdú-Bihar ,4 4,4 5,0 Heves ,1 3,8 2,8 Jász-Nagykun-Szolnok ,1 4,7 5,6 Komárom-Esztergom ,7 2,9 2,7 Nógrád ,8 2,8 2,8 Pest ,2 12,0 12,5 Somogy ,9 3,6 4,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,8 7,1 7,0 Tolna ,2 4,2 3,5 Vas ,7 2,9 2,8 Veszprém ,5 2,9 4,0 Zala ,5 3,3 2,8 Országos összesen ,6 100,0 100,0-65-

66 7,0% 4,8% 12,5% 3,5% 2,8% 2,8% 2,7% 4,0% 5,6% 2,8% 2,8% 5,0% 13,1% 3,1% 3,8% 3,4% 3,4% 5,2% 4,1% 7,6% Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 16. számú ábra Új rokkantak megyei megoszlásának grafikai ábrája NRSZH -66-

67 20. számú tábla NRSZH munkavállalási korúra jutó új rokkantak gyakorisága 2002 Megye Budapest 46,2 43,5 42,8 40,0 38,2 41,6 30,7 30,6 30,6 26,1 Baranya 82,8 83,9 80,2 77,0 70,6 69,3 53,0 47,7 52,7 29,8 Bács-Kiskun 81,1 80,8 69,8 69,6 53,2 53,9 38,3 43,3 35,5 34,5 Békés 103,1 90,3 88,8 78,8 71,0 68,2 43,3 48,0 44,1 39,4 Borsod-Abaúj-Zemplén 99,2 62,0 48,6 45,1 47,7 48,8 42,3 41,7 46,0 39,0 Csongrád 126,2 107,3 93,0 83,9 68,5 60,8 35,1 33,2 34,8 28,1 Fejér 50,3 48,1 49,9 39,7 40,2 42,2 43,4 35,7 34,4 30,1 Győr-Moson-Sopron 69,5 61,2 51,4 53,9 43,8 40,6 26,3 26,7 31,4 23,6 Hajdú-Bihar 75,3 58,5 51,1 44,0 41,9 38,5 34,4 34,1 32,6 31,5 Heves 111,5 95,4 72,7 63,1 72,0 78,4 49,1 45,1 49,7 31,7 Jász-Nagykun-Szolnok 94,5 91,3 86,6 68,8 61,5 55,6 57,2 52,1 49,3 51,0 Komárom-Esztergom 69,3 58,2 58,0 59,0 50,2 54,0 39,4 32,6 37,2 29,5 Nógrád 68,0 74,7 63,0 62,6 62,9 54,6 46,4 48,1 55,9 49,5 Pest 59,1 56,2 55,6 49,6 48,4 51,9 41,9 39,5 39,2 34,7 Somogy 65,8 61,4 52,4 55,5 50,4 51,5 47,7 45,6 45,3 51,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 87,6 75,1 73,7 68,2 68,7 58,7 63,0 46,9 51,7 44,0 Tolna 98,7 91,9 94,1 90,2 86,9 82,3 69,2 68,6 72,3 51,8 Vas 54,9 48,9 49,2 58,0 45,9 42,8 35,2 38,1 44,3 36,3 Veszprém 69,1 60,1 51,8 54,2 50,5 46,8 35,6 27,8 32,3 38,5 Zala 44,1 41,7 40,4 41,4 41,4 40,1 33,5 36,3 45,8 34,2 Összesen 73,5 65,1 59,9 56,0 52,1 51,5 41,2 39,0 40,3 34,6-67-

68 17. számú ábra munkavállalási korúra jutó új rokkantak gyakoriságának grafikai ábrája megyénként NRSZH -68-

69 Új igénylők száma, megoszlása és gyakorisága a megváltozott munkaképesség vizsgálata alapján az egészségkárosodás tükrében Baleseti Igényelt ellátásra R o k k a n t a k Mindösszesen nem jogosultak járadékra jogosultak Véleményezés jogcíme Rehab nélkül is foglalkoztathatók % 0-39 % (bj: 0-13%) % % Rehabilitációs járadékra javasoltak Összesen III. csoport II. csoport I. csoport Rokkantság Üzemi baleset 11 * Foglalkozási betegség 5 * 5 10 Összesen Rokkantak megoszlási % 4,6 32,9 62,5 100,0 Összes megoszlási % 1,9 13,4 25,5 40,8 4,2 0,4 0,4 19,2 35,0 0,0 100,0 Gyakoriság munkavállalási korúra 1,6 11,4 21,6 34,6 3,5 0,3 0,3 16,2 29,6 0,0 84,5 21. számú tábla NRSZH * I-II. csoport együtt -69-

70 Mindösszesen Az új igénylők megyék szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében J á r a d é k r a j o g o s u l t a k s z á m a Igényelt ellátásra nem jogosultak száma Rokkantsági Üzemi Fogl. Üzemi baleset miatt Foglalkozási bet. miatt igény baleset bet. Baleseti rokkantak Rokkantak száma ( ) összesen / / 22. számú tábla NRSZH 0-13 % 0-13 % Rehab nélkül is foglalkoztathatók % 0-39 % összesen / / % % % % % % % % Rehabilitációs járadékra javasoltak Fogl. bet. Üzemi bal. Rokkantak összesen / 2-8/ III. csoport I-II. csoport III. csoport I-II. csoport III. csoport II. csoport I. csoport Megye / 1 / / 2 / / 3 / / 4 / / 5 / / 6 / / 7 / / 8 / / 9 / / 10 / / 11 / / 12 / / 13 / / 14 / / 15 / / 16 / / 17 / / 18 / / 19 / / 20 / / 21/ / 22/ / 23/ / 24 / / 25 / / 26/ Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Országos összesen

71 Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 18. számú ábra Új igénylők vizsgálata során rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak száma megyénként NRSZH -71-

72 Az új igénylők régiók szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében Mindösszesen J á r a d é k r a j o g o s u l t a k s z á m a Igényelt ellátásra nem jogosultak száma Rokkantsági Üzemi Fogl. Üzemi baleset miatt Foglalkozási bet. miatt igény baleset bet. Baleseti rokkantak Rokkantak száma ( ) összesen / / 23. számú tábla NRSZH 0-13 % 0-13 % Rehab nélkül is foglalkoztathatók % 0-39 % összesen / / % % % % % % % % Rehabilitációs járadékra javasoltak Fogl. bet. Üzemi bal. Rokkantak összesen / 2-8/ III. csoport I-II. csoport III. csoport I-II. csoport III. csoport II. csoport I. csoport Megye Régió / 1 / / 2 / / 3 / / 4 / / 5 / / 6 / / 7 / / 8 / / 9 / / 10 / / 11 / / 12 / / 13 / / 14 / / 15 / / 16 / / 17 / / 18 / / 19 / / 20 / / 21/ / 22/ / 23/ / 24 / / 25 / / 26/ Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Csongrád Bács-Kiskun Békés Dél-Alföld Országos összesen

73 Az új igénylők betegség főcsoportok szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében Mindösszesen Igényelt ellátásra nem jogosultak száma J á r a d é k r a j o g o s u l t a k s z á m a Baleseti rokkantak Üzemi Fogl. baleset bet. Rokkantsági igény Rokkantak száma Üzemi baleset miatt Foglalkozási bet. miatt ( ) összesen / / 0-13 % 24. számú tábla NRSZH 0-13 % Rehab nélkül is foglalkoztathatók % 0-39 % összesen / / % % % % % % % % Rehabilitációs járadékra javasoltak Fogl. bet. Üzemi bal. Rokkantak összesen / 2-8 / III. csoport I-II. csoport III. csoport I-II. csoport III.csoport II.csoport I. csoport BNO Betegség főcsoportok / 1 / / 2 / / 3 / / 4 / / 5 / /6 / / 7 / / 8 / / 9 / / 10 / / 11 / / 12 / / 13 / / 14 / / 15 / / 16 / / 17 / / 18 / / 19 / / 20 / / 21/ / 22/ / 23/ / 24 / / 25 / / 26 / -73- I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XVI XVII XVIII XIX Országos összesen

74 Megye / BNO I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XVI. XVII. XVIII. XIX. Összesen Budapest száma: gyakor.: 0,7 6,3 0,1 1,2 6,2 1,7 0,8 0,3 5,1 0,7 0,7 0,1 0,8 0,3 0,0 0,4 0,0 0,7 26,1 Baranya száma: gyakor.: 0,2 10,0 0,0 0,8 4,1 1,4 0,8 0,3 5,4 2,0 0,9 0,0 1,6 0,6 0,0 0,4 0,0 1,3 29,8 Bács-Kiskun száma: gyakor.: 0,5 9,7 0,1 0,8 6,3 1,4 0,9 0,2 9,2 1,2 1,0 0,1 1,7 0,4 0,0 0,4 0,0 0,6 34,5 Békés száma: gyakor.: 0,5 10,9 0,1 0,8 8,7 1,2 0,9 0,2 10,0 1,1 0,8 0,1 2,3 0,2 0,0 0,5 0,0 1,1 39,4 Borsod-Abaúj-Zemplén száma: gyakor.: 0,8 11,9 0,2 1,0 5,2 1,8 0,8 0,3 10,6 1,1 0,9 0,0 2,2 0,4 0,0 0,8 0,1 0,9 39,0 Csongrád száma: gyakor.: 0,4 7,9 0,2 1,1 5,7 1,3 0,6 0,2 6,7 0,6 0,3 0,2 1,4 0,4 0,0 0,4 0,0 0,7 28,1 Fejér száma: gyakor.: 0,4 7,4 0,1 0,8 5,6 2,0 1,2 0,4 5,4 1,7 0,9 0,1 1,8 0,8 0,0 0,6 0,1 0,8 30,1 Győr-Moson-Sopron száma: gyakor.: 0,3 6,2 0,1 0,6 4,7 1,1 0,7 0,1 5,5 0,6 0,8 0,0 1,1 0,5 0,0 0,4 0,0 0,9 23,6 Hajdú-Bihar száma: gyakor.: 0,3 9,8 0,2 1,0 4,8 1,4 1,7 0,1 8,1 0,9 0,3 0,1 1,5 0,4 0,0 0,4 0,0 0,5 31,5 Heves száma: gyakor.: 0,2 12,4 0,1 0,7 4,1 1,1 1,0 0,2 6,0 0,7 1,0 0,0 2,0 0,4 0,0 0,5 0,0 1,3 31,7 Jász-Nagykun-Szolnok száma: gyakor.: 0,7 13,3 0,1 2,0 7,7 1,9 0,5 0,2 13,6 2,0 1,1 0,3 4,5 0,5 0,0 0,8 0,0 1,8 51,0 Komárom-Esztergom száma: gyakor.: 0,4 8,9 0,0 0,9 5,7 1,6 0,4 0,1 6,9 0,4 0,9 0,1 1,7 0,5 0,0 0,3 0,0 0,7 29,5 Nógrád száma: gyakor.: 0,7 15,8 0,1 1,6 6,3 2,2 1,0 0,5 12,5 1,7 1,2 0,1 3,1 1,0 0,0 0,4 0,0 1,3 49,5 Pest száma: gyakor.: 0,5 8,7 0,1 1,5 7,0 2,1 0,5 0,2 7,9 1,0 0,9 0,1 1,7 0,7 0,0 0,7 0,0 1,1 34,7 Somogy száma: gyakor.: 0,3 11,4 0,0 2,6 10,6 2,5 1,8 0,3 12,0 2,3 1,4 0,2 3,4 0,6 0,0 0,6 0,0 1,8 51,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg száma: gyakor.: 0,6 13,3 0,1 1,0 7,3 1,6 1,5 0,1 12,1 1,3 0,9 0,2 1,9 0,7 0,0 0,3 0,0 1,1 44,0 Tolna száma: gyakor.: 0,8 12,8 0,2 1,8 7,1 1,6 1,1 0,4 16,1 2,2 1,3 0,1 3,5 0,7 0,0 0,8 0,0 1,3 51,8 Vas száma: gyakor.: 0,3 8,9 0,2 1,1 8,2 1,9 0,7 0,4 7,3 0,6 1,8 0,2 2,5 0,4 0,0 0,7 0,0 1,1 36,3 Veszprém száma: gyakor.: 0,5 11,8 0,1 0,8 8,3 2,7 0,9 0,5 6,4 1,0 1,1 0,1 2,6 0,3 0,0 0,4 0,0 1,0 38,5 Zala száma: gyakor.: 0,3 10,0 0,1 0,8 5,6 1,5 0,5 0,2 6,1 1,4 2,3 0,2 3,0 0,4 0,0 0,2 0,0 1,6 34,2 Országos összesen száma: gyakor.: 0,5 9,6 0,1 1,2 6,4 1,7 0,9 0,2 8,0 1,1 0,9 0,1 1,9 0,5 0,0 0,5 0,0 1,0 34,6 25. számú tábla Új rokkantak száma és munkavállalási korúra jutó gyakorisága megyénként és betegség főcsoportonként NRSZH -74-

75 19. számú ábra NRSZH Új rokkantak száma a BNO IX. főcsoport A keringési rendszer betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 169 Nógrád Heves 488 Szabolcs-Szatmár-Bereg Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém Komárom-Esztergom 150 Fejér 160 Budapest 612 Pest 672 Jász-Nagykun-Szolnok 353 Hajdú-Bihar Zala Somogy 261 Tolna 255 Bács-Kiskun 330 Csongrád Békés Baranya számú ábra Új rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO IX. főcsoport A keringési rendszer betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 12,5 Nógrád Heves 10,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 12,1 6,0 5,5 Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém 7,3 6,4 Komárom-Esztergom 6,9 Fejér 5,4 Budapest 5,1 Pest 7,9 Jász-Nagykun-Szolnok 13,6 Hajdú-Bihar 8,1 6,1 Zala Somogy 12,0 Tolna 16,1 Bács-Kiskun 9,2 Csongrád 6,7 Békés 10,0 Baranya 5,4-75-

76 21. számú ábra NRSZH Új rokkantak száma a BNO II. főcsoport Daganatok betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 215 Nógrád Heves 546 Szabolcs-Szatmár-Bereg Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém Komárom-Esztergom 193 Fejér 220 Budapest 755 Pest 740 Jász-Nagykun-Szolnok 346 Hajdú-Bihar Zala Somogy 249 Tolna 203 Bács-Kiskun 347 Csongrád Békés Baranya számú ábra Új rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO II. főcsoport Daganatok betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 15,8 Nógrád Heves 11,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 13,3 12,4 6,2 Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém 8,9 11,8 Komárom-Esztergom 8,9 Fejér 7,4 Budapest 6,3 Pest 8,7 Jász-Nagykun-Szolnok 13,3 Hajdú-Bihar 9,8 10,0 Zala Somogy 11,4 Tolna 12,8 Bács-Kiskun 9,7 Csongrád 7,9 Békés 10,9 Baranya 10,0-76-

77 23. számú ábra NRSZH Új rokkantak száma a BNO V. főcsoport Mentális és viselkedészavarok betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 85 Nógrád Heves 240 Szabolcs-Szatmár-Bereg Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém Komárom-Esztergom 124 Fejér 167 Budapest 739 Pest 599 Jász-Nagykun-Szolnok 200 Hajdú-Bihar Zala Somogy 230 Tolna 112 Bács-Kiskun 226 Csongrád Békés Baranya számú ábra Új rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO V. főcsoport Mentális és viselkedészavarok betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 6,3 Nógrád Heves 5,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 7,3 4,1 4,7 Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém 8,2 8,3 Komárom-Esztergom 5,7 Fejér 5,6 Budapest 6,2 Pest 7,0 Jász-Nagykun-Szolnok 7,7 Hajdú-Bihar 4,8 5,6 Zala Somogy 10,6 Tolna 7,1 Bács-Kiskun 6,3 Csongrád 5,7 8,7 Békés Baranya 4,1-77-

78 25. számú ábra NRSZH Új rokkantak száma a BNO XIII. főcsoport A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 42 Nógrád Heves 100 Szabolcs-Szatmár-Bereg Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém Komárom-Esztergom 36 Fejér 52 Budapest 96 Pest 145 Jász-Nagykun-Szolnok 118 Hajdú-Bihar Zala Somogy 75 Tolna 56 Bács-Kiskun 62 Csongrád Békés Baranya számú ábra Új rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO XIII. főcsoport A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 3,1 Nógrád Heves 2,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 1,9 2,0 1,1 Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém 2,5 2,6 Komárom-Esztergom 1,7 Fejér 1,8 Budapest 0,8 Pest 1,7 Jász-Nagykun-Szolnok 4,5 Hajdú-Bihar 1,5 3,0 Zala Somogy 3,4 Tolna 3,5 Bács-Kiskun 1,7 Csongrád 1,4 2,3 Békés Baranya 1,6-78-

79 26. számú tábla NRSZH Új rokkantak száma, megoszlása és munkavállalási korúra jutó gyakorisága betegség főcsoportonként BNO Betegség főcsoportok Új rokkant Megoszlási % Gyakoriság I ,5 1,5 0,6 0,5 II ,4 27,7 10,2 9,6 III ,3 0,3 0,1 0,1 IV ,4 3,3 1,4 1,1 V ,5 18,4 7,9 6,4 VI ,5 4,9 1,8 1,7 VII ,0 2,5 0,8 0,9 VIII ,8 0,7 0,3 0,2 IX ,3 23,2 9,8 8,0 X ,5 3,2 1,4 1,1 XI ,2 2,7 1,3 0,9 XII ,3 0,3 0,1 0,1 XIII ,9 5,5 2,4 1,9 XIV ,4 1,4 0,6 0,5 XVI ,0 0,0 0,0 0,0 XVII ,4 1,5 0,5 0,5 XVIII ,0 0,1 0,0 0,0 XIX ,7 2,8 1,1 1,0 Országos összesen ,0 100,0 40,3 34,6-79-

80 27. számú tábla NRSZH Új igénylők és új rokkantak száma nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként N Ő K F É R F I A K NŐ + FÉRFI felett Összesen felett Összesen együtt Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant BNO Betegség főcsoportok I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XVI XVII XVIII XIX Országos összesen

81 28. számú tábla NRSZH N Ő K F É R F I A K NŐ + FÉRFI felett Összesen felett Összesen együtt Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Új igénylők és új rokkantak megoszlása (%) nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként BNO Betegség főcsoportok I. 11,0 10,5 58,4 56,4 30,6 33,1 100,0 100,0 12,9 13,3 62,0 62,8 25,1 23,9 100,0 100,0 100,0 100,0 II. 9,9 9,1 61,4 60,5 28,7 30,4 100,0 100,0 8,5 7,7 49,6 48,7 41,9 43,6 100,0 100,0 100,0 100,0 III. 24,5 14,3 61,3 65,7 14,2 20,0 100,0 100,0 40,4 44,5 45,8 42,2 13,8 13,3 100,0 100,0 100,0 100,0 IV. 11,8 13,5 59,1 54,3 29,1 32,2 100,0 100,0 13,4 11,9 57,5 50,3 29,1 37,8 100,0 100,0 100,0 100,0 V. 22,1 39,8 55,0 40,8 22,9 19,4 100,0 100,0 42,0 56,9 42,3 29,5 15,7 13,6 100,0 100,0 100,0 100,0 VI. 41,5 49,0 44,8 38,1 13,7 12,9 100,0 100,0 41,0 45,3 41,7 35,4 17,3 19,3 100,0 100,0 100,0 100,0 VII. 24,2 31,0 48,5 37,4 27,3 31,6 100,0 100,0 30,8 37,8 48,6 42,8 20,6 19,4 100,0 100,0 100,0 100,0 VIII. 32,6 56,3 42,3 27,5 25,1 16,2 100,0 100,0 30,9 54,1 44,3 25,9 24,8 20,0 100,0 100,0 100,0 100,0 IX. 4,2 4,0 55,9 51,5 39,9 44,5 100,0 100,0 5,8 4,2 53,9 48,0 40,3 47,8 100,0 100,0 100,0 100,0 X. 7,3 6,0 61,6 52,4 31,1 41,6 100,0 100,0 10,7 5,9 51,2 43,8 38,1 50,3 100,0 100,0 100,0 100,0 XI. 19,8 20,8 59,5 56,8 20,7 22,4 100,0 100,0 17,7 15,0 56,8 56,4 25,5 28,6 100,0 100,0 100,0 100,0 XII. 25,4 22,5 54,8 57,5 19,8 20,0 100,0 100,0 19,3 10,7 59,1 60,7 21,6 28,6 100,0 100,0 100,0 100,0 XIII. 11,7 10,6 57,4 53,9 30,9 35,5 100,0 100,0 13,9 9,5 55,1 52,0 31,0 38,5 100,0 100,0 100,0 100,0 XIV. 29,0 29,6 57,3 56,3 13,7 14,1 100,0 100,0 33,4 36,3 47,1 43,7 19,5 20,0 100,0 100,0 100,0 100,0 XVI. 100,0 100, ,0 100, ,0 100, ,0 100,0 100,0 100,0 XVII. 49,4 66,1 42,2 24,1 8,4 9,8 100,0 100,0 68,1 79,9 24,4 16,6 7,5 3,5 100,0 100,0 100,0 100,0 XVIII. 15,4 12,5 61,5 75,0 23,1 12,5 100,0 100,0 13,6 33,3 54,6 33,4 31,8 33,3 100,0 100,0 100,0 100,0 XIX. 18,9 27,1 50,8 41,1 30,3 31,8 100,0 100,0 28,2 30,5 50,1 48,0 21,7 21,5 100,0 100,0 100,0 100,0-81- Országos összesen 15,1 19,4 56,0 50,9 28,9 29,7 100,0 100,0 19,7 20,8 50,2 44,3 30,1 34,9 100,0 100,0 100,0 100,0

82 Új igénylők és új rokkantak számának a munkanélküliségi rátával való összehasonlítási diagramja munkavállalási korúra új igénylők új rokkantak munkanélküliségi ráta munkanélküliségi ráta (% ) év 27. számú ábra NRSZH -82-

83 Esedékes (időszakos, soros) felülvizsgálatok statisztikai kimutatásai -83-

84 -84-

85 29. számú tábla NRSZH Az NRSZH és jogelődei által véleményezett esedékes vizsgálatok eredménye a minősítés szerint 1982 Országos adatok Vizsgálatok Folytatólag rokkantak Rehab. járadékra javasoltak Rehab. járadék hossz. Folytatólag járadékra jogosultak Folytatólagos ellátásra nem jogosultak Folytatólag rokkantak Rehab. járadékra javasoltak Rehab. járadék hossz. Folytatólag járadékra jogosultak Folytatólagos ellátásra nem jogosultak s z á m a m e g o s z l á s i %-a ,1 11,8 11, ,2 9,7 8, ,8 10,0 8, ,9 8,6 8, ,3 8,5 8, ,0 8,1 11, ,0 7,4 10, ,4 7,6 10, ,6 6,0 10, ,7 5,2 11, ,7 4,2 12, ,8 4,0 8, ,9 3,3 7, ,8 2,9 8, ,6 2,6 9, ,1 2,4 11, ,7 2,3 10, ,4 2,2 7, ,2 2,5 9, ,8 2,1 8, ,5 1,8 8, ,7 1,6 9, ,3 1,5 10, ,7 1,5 10, ,0 1,4 9, ,2 1,3 9,5 2008* ,1 1,6 1,2 9, ,9 15,0 1,1 13, ,6 9,9 1,7 1,3 12, ,8 7,0 8,9 1,2 12,1-85-

86 30. számú tábla NRSZH Esedékes vizsgálatok összevont eredményei 2010 Száma Változás +/- Megoszlási % Megnevezés 2010 száma %-a 2010 Rokkantak ,8 74,6 70,8 Rehabilitációs járadékra javasoltak ,4 9,9 7,0 Rehabilitációs járadék hosszabítása ,8 1,7 8,9 Baleseti, foglalkozási járadékra jogosultak ,5 1,3 1,2 Folytatólagos ellátásra nem jogosultak ,2 12,5 12,1 Mindösszesen ,7 100,0 100,0-86-

87 31. számú tábla NRSZH Esedékes vizsgálatok összesített vizsgálati eredménye a változás és a megoszlás feltüntetésével 2010 Száma Változás +/- Megoszlási % Megnevezés 2010 száma %-a 2010 I. csop. rokkant ,2 1,7 1,84 II. csop. rokkant ,3 15,4 16,26 III. csop. rokkant ,4 57,3 52,58 Rokkantak száma össz ,8 74,4 70,7 Rehabilitációs járadékra javasoltak ,4 9,9 7,0 Rehabilitációs járadék hosszabítása ,8 1,7 8,9 Üzemi baleset miatt: Rokkantak: I-II-III. cs ,2 0,2 0,1 Járadékra jogosultak: % ,4 1,1 1,1 Üzemi baleset össz ,8 1,3 1,2 Foglalkozási bet. miatt: Rokkantak: I-II-III. cs ,2 0,0 0,0 Járadékra jogosultak: % ,2 0,2 0,1 Foglalkozási bet. össz ,7 0,2 0,1 Folytatólagos ellátásra nem jogosultak: Üzemi bal. és Fogl. bet % ,6 0,1 0,1 ÖEK. értékelésnél ,2 12,4 12,0 Rehab nélkül is foglalkoztathatók ,6 0,0 0,0 Folyt. ell. nem jog. össz ,2 12,5 12,1 Mindösszesen ,7 100,0 100,0-87-

88 M E G Y É K * Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen *2000-ig MÁV OSZI adatai nélkül 32. számú tábla Esedékes vizsgálatok alapján továbbra is rokkantnak véleményezettek száma megyénként 1992 NRSZH -88-

89 számú ábra Esedékes vizsgálatok alapján továbbra is rokkantnak véleményezettek grafikai ábrája 1992 NRSZH -89-

90 Nők Férfiak * rokkantsági járadékkal együtt 62 év felett 62 év 61 év 60 év 59 év 58 év 57 év 56 év 55 év 54 év 53 év 52 év 51 év 50 év 49 év 48 év 47 év 46 év 45 év 44 év 43 év 42 év 41 év 40 év 39 év 38 év 37 év 36 év 35 év 34 év 33 év 32 év 31 év 30 év 29 év 28 év 27 év 26 év 25 év 24 év 23 év 22 év 21 év 20 év 19 év 18 év 17 év 16 év 15 év Férfiak rehab Férfiak 80-99% I.és II.cs. Férfiak 50-79% III.cs. Nők rehab Nők 80-99% I.és II.cs. Nők 50-79% III.cs. 29. számú ábra NRSZH A TB. jogszabályok alapján esedékes felülvizsgálaton megjelentek közül a folytatólagosan rokkantak és a rehabilitációs járadékra javasoltak korfás ábrája -90-

91 33. számú tábla NRSZH Esedékes vizsgálatok eredményeként folytatólagosan rokkantak száma, aránya, megoszlási %-a megyénként 2010 Megye Fo l y t a t ó l a g o s a n r o k k a n t a k száma aránya (%)* megoszlási %-a Budapest ,6 80,9 10,7 11,7 Baranya ,3 47,4 5,9 3,4 Bács-Kiskun ,2 77,3 9,3 9,2 Békés ,2 69,9 7,6 7,2 Borsod-Abaúj-Zemplén ,1 69,1 4,4 5,7 Csongrád ,1 69,0 10,2 7,2 Fejér ,0 82,2 2,8 2,1 Győr-Moson-Sopron ,9 66,7 4,2 4,0 Hajdú-Bihar ,4 65,6 2,7 4,5 Heves ,3 59,4 4,1 2,3 Jász-Nagykun-Szolnok ,2 78,6 4,2 4,7 Komárom-Esztergom ,1 60,9 3,5 4,1 Nógrád ,5 62,4 2,0 2,1 Pest ,8 76,7 9,9 11,2 Somogy ,8 80,5 3,0 4,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,3 63,2 4,9 5,5 Tolna ,3 80,0 4,0 4,6 Vas ,6 68,3 3,1 1,9 Veszprém ,4 70,9 1,3 1,9 Zala ,8 68,4 2,2 2,1 Országos összesen ,6 70,8 100,0 100,0 * A megvizsgáltakhoz viszonyítva -91-

92 4,6% 11,2% 2,1% 5,5% 4,1% 4,6% 4,7% 1,9% 2,3% 1,9% 4,5% 2,1% 4,0% 11,7% 2,1% 7,2% 3,4% 5,7% 9,2% 7,2% Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 30. számú ábra Folytatólagosan rokkantak megyei megoszlásának grafikai ábrája NRSZH -92-

93 34. számú tábla NRSZH munkavállalási korúra jutó soros rokkantak gyakorisága 2002 Megye Budapest 91,6 99,6 94,8 97,2 94,9 76,9 74,1 61,9 62,2 52,9 Baranya 111,4 113,3 137,0 133,9 135,8 161,1 121,4 100,1 148,7 68,0 Bács-Kiskun 163,3 170,3 185,6 213,0 190,2 180,2 187,3 149,1 178,2 138,5 Békés 173,3 177,8 241,6 269,4 218,0 205,6 197,5 168,5 211,6 157,8 Borsod-Abaúj-Zemplén 136,2 141,8 138,7 125,9 117,8 116,2 120,4 94,7 65,4 66,8 Csongrád 198,4 270,8 251,3 237,3 256,3 248,5 233,9 172,6 241,1 133,1 Fejér 93,3 83,8 87,6 91,7 68,0 46,3 110,6 69,0 64,8 38,0 Győr-Moson-Sopron 106,8 112,1 104,4 114,9 106,1 97,9 108,5 92,7 91,3 68,1 Hajdú-Bihar 127,1 107,7 112,3 115,0 111,5 111,2 106,8 81,2 49,4 65,0 Heves 139,7 195,6 168,2 164,1 169,9 164,2 158,4 128,5 134,0 60,8 Jász-Nagykun-Szolnok 135,9 187,3 193,5 168,2 153,6 153,0 109,6 163,9 110,1 96,2 Komárom-Esztergom 155,0 129,2 146,8 159,7 146,7 141,3 133,0 89,8 110,3 101,4 Nógrád 95,8 95,4 87,0 115,3 102,9 82,7 78,9 74,2 98,3 83,2 Pest 136,2 140,7 141,2 130,9 129,7 103,5 108,0 81,5 79,9 70,7 Somogy 95,9 106,1 101,0 104,7 111,1 97,9 107,8 78,2 93,7 112,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 200,0 139,4 85,5 132,1 145,3 128,0 131,0 79,8 88,3 78,4 Tolna 160,7 153,2 181,7 209,1 180,1 179,5 175,5 167,1 170,0 157,5 Vas 101,6 94,2 104,3 122,2 101,9 116,8 115,8 94,2 119,9 55,9 Veszprém 102,3 126,5 97,5 123,5 103,8 117,1 54,6 66,5 36,7 42,1 Zala 61,3 56,6 68,2 69,8 66,5 61,4 68,3 65,7 75,3 56,2 Összesen 127,7 132,7 131,9 137,7 130,4 121,1 118,3 96,2 100,0 78,5-93-

94 31. számú ábra munkavállalási korúra jutó soros rokkantak gyakoriságának grafikai ábrája megyénként NRSZH -94-

95 Az esedékes vizsgálatok száma, megoszlása és gyakorisága a megváltozott munkaképesség vizsgálata alapján az egészségkárosodás tükrében Folytatólagos ellátásra Baleseti járadékra Véleményezés jogcíme 35. számú tábla NRSZH Rehab nélkül is foglalkoztathatók % 0-39 % (bj: 0-13%) % % Rehabilitációs járadék hosszabítás R o k k a n t a k Mindösszesen nem jogosultak jogosultak Rehabilitációs járadékra javasoltak Összesen III. csoport II. csoport I. csoport Rokkantság Üzemi baleset 26 * Foglalkozási betegség Összesen Rokkantak megoszlási % 2,6 23,0 74,4 100,0 Összes megoszlási % 1,8 16,3 52,7 70,8 7,0 8,9 0,2 1,0 2,0 10,1 0,0 100,0 Gyakoriság munkavállalási korúra 2,0 18,1 58,4 78,5 7,7 9,9 0,2 1,2 2,2 11,2 0,0 110,9 * I-II. csoport együtt -95-

96 Üzemi Fogl. baleset bet. Az esedékes vizsgálatok megyék szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében Mindösszesen Folytatólagos ellátásra nem jogosultak száma J á r a d é k r a j o g o s u l t a k s z á m a Baleseti rokkantak Rokkantsági igény Rokkantak száma Üzemi baleset miatt Foglalkozási bet. miatt ( ) összesen / / 0-13 % 0-13 % 36. számú tábla NRSZH Rehab nélkül is foglalkoztathatók % 0-39 % összesen / / % % % % % % % % Rehabilitációs járadék hosszabítása Rehabilitációs járadékra javasoltak Fogl. bet. Üzemi bal. Rokkantak összesen / 2-8 / III. csoport I-II. csoport III. csoport I-II. csoport III. csoport II. csoport I. csoport Megye / 1 / / 2 / / 3 / / 4 / / 5 / /6 / / 7 / / 8 / / 9 / / 10 / / 11 / / 12 / / 13 / / 14 / / 15 / / 16 / / 17 / / 18 / / 19 / / 20 / / 21/ / 22/ / 23/ / 24 / / 25 / / 26 / / 27 / Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Országos összesen

97 Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala 32. számú ábra NRSZH Esedékes vizsgálatok során rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak száma megyénként -97-

98 Az esedékes vizsgálatok régiók szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében Mindösszesen Folytatólagos ellátásra nem jogosultak száma J á r a d é k r a j o g o s u l t a k s z á m a Baleseti rokkantak Üzemi Fogl. baleset bet. Rokkantsági igény Rokkantak száma Üzemi baleset miatt Foglalkozási bet. miatt ( ) összesen / / 0-13 % 0-13 % 37. számú tábla NRSZH Rehab nélkül is foglalkoztathatók % 0-39 % összesen / / % % % % % % % % Rehabilitációs járadék hosszabítása Rehabilitációs járadékra javasoltak Fogl. bet. Üzemi bal. Rokkantak összesen / 2-8 / III. csoport I-II. csoport III. csoport I-II. csoport III. csoport II. csoport I. csoport Megye Régió / 1 / / 2 / / 3 / / 4 / / 5 / /6 / / 7 / / 8 / / 9 / / 10 / / 11 / / 12 / / 13 / / 14 / / 15 / / 16 / / 17 / / 18 / / 19 / / 20 / / 21/ / 22/ / 23/ / 24 / / 25 / / 26 / / 27 / Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Csongrád Bács-Kiskun Békés Dél-Alföld Országos összesen

99 % (ÖEK) % (ÖEK) rehabilitáció nélkül is foglalkoztathatók számú. ábra I. fokú szakértői bizottságok véleményezése során az ellátási jogosultságot el nem érők száma az esedékes vizsgálatoknál rokkantsági igény alapján NRSZH -99-

100 Üzemi Fogl. baleset bet. J á r a d é k r a j o g o s u l t a k s z á m a Folytatólagos ellátásra nem jogosultak száma Mindösszesen Baleseti rokkantak Rokkantsági igény Üzemi bal. Fogl. bet. Üzemi baleset miatt Foglalkozási bet. miatt Az esedékes vizsgálatok betegség főcsoportok szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében ( ) 38. számú tábla NRSZH összesen / / 0-13 % 0-13 % Rehab nélkül is foglalkoztathatók % 0-39 % összesen / / % % % % % % % % Rehabilitációs járadék hosszabítása Rokkantak száma Rehabilitációs járadékra javasoltak Rokkantak összesen / 2-8 / III. csoport I-II. csoport III. csoport I-II. csoport III. csoport II. csoport I. csoport BNO Betegség főcsoportok / 1 / / 2 / / 3 / / 4 / / 5 / /6 / / 7 / / 8 / / 9 / / 10 / / 11 / / 12 / / 13 / / 14 / / 15 / / 16 / / 17 / / 18 / / 19 / / 20 / / 21/ / 22/ / 23/ / 24 / / 25 / / 26 / / 27 / I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XVI XVII XVIII XIX Országos összesen

101 Megye / BNO I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. XIII. XIV. XVI. XVII. XVIII. XIX. Összesen Budapest száma: gyakor.: 1,2 5,5 0,1 3,6 15,1 4,1 0,7 0,3 11,9 2,0 2,0 0,3 3,5 1,0 0,0 0,4 0,0 1,2 52,9 Baranya száma: gyakor.: 0,4 6,5 0,2 3,6 19,0 4,6 1,5 0,7 13,6 4,4 2,8 0,3 5,6 2,2 0,0 0,2 0,0 2,4 68,0 Bács-Kiskun száma: gyakor.: 1,1 15,4 0,3 5,5 35,9 6,6 3,3 0,8 40,4 4,9 3,6 0,5 13,4 2,1 0,1 1,3 0,1 3,2 138,5 Békés száma: gyakor.: 1,2 14,9 0,4 8,4 46,4 7,3 4,6 1,1 41,8 4,9 2,6 0,8 15,9 1,7 0,1 1,6 0,0 4,1 157,8 Borsod-Abaúj-Zemplén száma: gyakor.: 1,0 9,4 0,2 2,9 13,6 4,1 2,0 0,4 20,1 2,0 1,6 0,2 5,2 0,9 0,0 1,5 0,1 1,6 66,8 Csongrád száma: gyakor.: 1,1 9,9 0,5 10,3 43,4 6,5 2,9 1,4 34,8 4,1 3,3 0,5 8,5 1,9 0,0 1,7 0,0 2,3 133,1 Fejér száma: gyakor.: 0,5 6,7 0,1 1,1 10,3 2,1 0,9 0,2 6,9 1,6 1,1 0,1 3,3 1,2 0,0 0,7 0,2 1,0 38,0 Győr-Moson-Sopron száma: gyakor.: 0,5 6,0 0,1 2,3 22,7 4,3 2,1 0,5 16,6 1,7 1,6 0,1 5,3 1,4 0,0 1,0 0,0 1,9 68,1 Hajdú-Bihar száma: gyakor.: 0,8 8,1 0,1 3,9 18,0 3,1 3,3 0,2 15,3 2,7 1,2 0,3 3,7 1,5 0,0 1,0 0,0 1,8 65,0 Heves száma: gyakor.: 0,9 9,7 0,4 2,9 11,1 2,9 1,8 0,2 14,3 1,8 2,5 0,2 8,9 1,5 0,0 0,8 0,0 0,9 60,8 Jász-Nagykun-Szolnok száma: gyakor.: 1,3 11,2 0,2 5,8 23,6 3,9 1,8 0,8 25,4 3,3 2,2 0,4 10,3 1,2 0,0 1,5 0,0 3,3 96,2 Komárom-Esztergom száma: gyakor.: 0,9 11,3 0,5 6,3 25,6 4,8 1,8 0,3 26,8 3,0 3,8 0,9 11,2 1,4 0,0 1,1 0,0 1,7 101,4 Nógrád száma: gyakor.: 0,7 12,3 0,3 5,8 21,4 3,9 2,1 0,4 18,7 4,1 2,4 0,4 5,2 1,8 0,0 1,3 0,0 2,4 83,2 Pest száma: gyakor.: 1,2 7,8 0,3 6,1 15,8 4,7 0,9 0,3 18,9 2,7 2,1 0,4 5,9 1,3 0,0 0,6 0,0 1,7 70,7 Somogy száma: gyakor.: 0,6 13,7 0,5 7,1 28,9 5,5 3,3 1,0 28,8 2,7 3,7 0,3 10,1 2,3 0,0 1,3 0,3 2,6 112,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg száma: gyakor.: 0,9 12,4 0,2 3,0 18,7 3,1 2,6 0,2 23,2 3,5 2,3 0,4 3,6 1,9 0,0 0,5 0,1 1,8 78,4 Tolna száma: gyakor.: 1,1 15,1 0,6 10,2 26,2 7,2 4,1 1,2 54,8 6,6 6,1 0,9 16,4 2,0 0,0 1,5 0,0 3,5 157,5 Vas száma: gyakor.: 0,2 8,7 0,3 2,3 18,2 3,0 1,2 0,7 10,0 0,7 1,9 0,4 4,1 1,0 0,0 1,0 0,0 2,2 55,9 Veszprém száma: gyakor.: 0,2 8,1 0,1 1,8 12,1 3,5 1,3 0,2 6,6 0,5 1,1 0,2 3,1 1,2 0,0 0,9 0,0 1,2 42,1 Zala száma: gyakor.: 0,8 9,1 0,1 1,8 15,1 2,8 0,8 0,1 11,4 1,8 2,1 0,2 6,6 1,3 0,1 0,5 0,0 1,6 56,2 Országos összesen száma: gyakor.: 0,9 9,2 0,2 4,6 20,5 4,4 1,9 0,5 20,2 2,8 2,3 0,3 6,5 1,4 0,0 0,9 0,0 1,9 78,5 39. számú tábla NRSZH Folytatólagosan rokkantak száma és munkavállalási korúra jutó gyakorisága megyénként és betegség főcsoportonként -101-

102 34. számú ábra NRSZH Folytatólagosan rokkantak száma a BNO IX. főcsoport A keringési rendszer betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 254 Nógrád Heves 923 Szabolcs-Szatmár-Bereg Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém Komárom-Esztergom 579 Fejér 204 Budapest 1421 Pest 1610 Jász-Nagykun-Szolnok 661 Hajdú-Bihar Zala Somogy 626 Tolna 867 Bács-Kiskun 1445 Csongrád 1011 Békés 1021 Baranya számú ábra Folytatólagosan rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO IX. főcsoport A keringési rendszer betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 18,7 Nógrád Heves 20,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 23,2 14,3 16,6 Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém 10,0 6,6 Komárom-Esztergom 26,8 Fejér 6,9 Budapest 11,9 Pest 18,9 Jász-Nagykun-Szolnok 25,4 Hajdú-Bihar 15,3 11,4 Zala Somogy 28,8 0 Tolna 54,8 Bács-Kiskun 40,4 Csongrád 34,8 Békés 41,8 Baranya 13,6-102-

103 36. számú ábra NRSZH Folytatólagosan rokkantak száma a BNO II. főcsoport Daganatok betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 167 Nógrád Heves 430 Szabolcs-Szatmár-Bereg Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém Komárom-Esztergom 244 Fejér 198 Budapest 660 Pest 665 Jász-Nagykun-Szolnok 292 Hajdú-Bihar Zala Somogy 299 Tolna 239 Bács-Kiskun 551 Csongrád Békés Baranya számú ábra Folytatólagosan rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO II. főcsoport Daganatok betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 12,3 Nógrád Heves 9,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 12,4 9,7 6,0 Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém 8,7 8,1 Komárom-Esztergom 11,3 Fejér 6,7 Budapest 5,5 Pest 7,8 Jász-Nagykun-Szolnok 11,2 Hajdú-Bihar 8,1 9,1 Zala Somogy 13,7 Tolna 15,1 4 Bács-Kiskun 15,4 Csongrád 9,9 Békés 14,9 Baranya 6,5-103-

104 38. számú ábra NRSZH Folytatólagosan rokkantak száma a BNO V. főcsoport Mentális és viselkedészavarok betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 290 Nógrád Heves 624 Szabolcs-Szatmár-Bereg Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém Komárom-Esztergom 553 Fejér 305 Budapest 1809 Pest 1348 Jász-Nagykun-Szolnok 613 Hajdú-Bihar Zala Somogy 629 Tolna 415 Bács-Kiskun 1285 Csongrád 1261 Békés 1132 Baranya számú ábra Folytatólagosan rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO V. főcsoport Mentális és viselkedészavarok betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 21,4 Nógrád Heves 13,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 18,7 11,1 22,7 Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém 18,2 12,1 Komárom-Esztergom 25,6 Fejér 10,3 Budapest 15,1 Pest 15,8 Jász-Nagykun-Szolnok 23,6 Hajdú-Bihar 18,0 15,1 Zala Somogy 28,9 Tolna 26,2 Bács-Kiskun 35,9 Csongrád 43,4 Békés 46,4 Baranya 19,0-104-

105 40. számú ábra NRSZH Folytatólagosan rokkantak száma a BNO XIII. főcsoport A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 71 Nógrád Heves 238 Szabolcs-Szatmár-Bereg Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém Komárom-Esztergom 242 Fejér 98 Budapest 412 Pest 503 Jász-Nagykun-Szolnok 267 Hajdú-Bihar Zala Somogy 220 Tolna 259 Bács-Kiskun 479 Csongrád Békés Baranya számú ábra Folytatólagosan rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO XIII. főcsoport A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei esetében Borsod-Abaúj-Zemplén 5,2 Nógrád Heves 5,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 3,6 8,9 5,3 Győr-Moson-Sopron Vas Veszprém 4,1 3,1 Komárom-Esztergom 11,2 Fejér 3,3 Budapest 3,5 Pest 5,9 Jász-Nagykun-Szolnok 10,3 Hajdú-Bihar 3,7 6,6 Zala Somogy 10,1 Tolna 16,4 Bács-Kiskun 13,4 Csongrád 8,5 Békés 15,9 Baranya 5,6-105-

106 40. számú tábla NRSZH Esedékes vizsgálatok eredményeként folytatólagosan rokkantak száma és megoszlása betegség főcsoportonként BNO Betegség főcsoportok Rokkantak száma Megoszlási %-a I ,1 1,2 II ,0 11,7 III ,3 0,3 IV ,1 5,8 V ,6 26,1 VI ,3 5,6 VII ,9 2,4 VIII ,6 0,6 IX ,5 25,7 X ,0 3,5 XI ,1 2,9 XII ,5 0,4 XIII ,5 8,3 XIV ,8 1,8 XVI ,0 0,0 XVII ,1 1,1 XVIII ,1 0,1 XIX ,5 2,5 Országos összesen ,0 100,0-106-

107 Esedékes felülvizsgálaton véleményezettek és folytatólagosan rokkantak száma nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként 41. számú tábla NRSZH N Ő K F É R F I A K NŐ + FÉRFI együtt felett Összesen felett Összesen Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant BNO Betegség főcsoportok I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII XIII XIV XVI XVII XVIII XIX Országos összesen

108 N Ő K F É R F I A K NŐ + FÉRFI együtt felett Összesen felett Összesen Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant Vizsgált Rokkant 42. számú. tábla Esedékes felülvizsgálaton véleményezettek és folytatólagosan rokkantak megoszlása (%) nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként NRSZH BNO Betegség főcsoportok I. 4,3 2,8 65,2 59,2 30,5 38,0 100,0 100,0 5,9 5,7 71,4 66,8 22,7 27,5 100,0 100,0 100,0 100,0 II. 9,6 7,8 61,8 57,4 28,6 34,8 100,0 100,0 9,7 6,8 54,4 51,7 35,9 41,5 100,0 100,0 100,0 100,0 III. 16,3 13,2 63,4 54,9 20,3 31,9 100,0 100,0 27,4 20,8 58,1 57,0 14,5 22,2 100,0 100,0 100,0 100,0 IV. 7,4 4,7 63,7 56,6 28,9 38,7 100,0 100,0 6,6 4,3 64,9 56,7 28,5 39,0 100,0 100,0 100,0 100,0 V. 14,6 15,7 63,8 58,0 21,6 26,3 100,0 100,0 25,3 26,6 58,5 55,2 16,2 18,2 100,0 100,0 100,0 100,0 VI. 24,7 22,3 60,4 59,6 14,9 18,1 100,0 100,0 21,8 20,2 61,1 59,0 17,1 20,8 100,0 100,0 100,0 100,0 VII. 13,6 14,1 65,4 61,8 21,0 24,1 100,0 100,0 19,6 18,6 60,1 58,0 20,3 23,4 100,0 100,0 100,0 100,0 VIII. 24,9 25,3 57,3 53,2 17,8 21,5 100,0 100,0 29,8 26,8 51,2 50,0 19,0 23,2 100,0 100,0 100,0 100,0 IX. 2,9 2,2 60,1 52,2 37,0 45,6 100,0 100,0 2,7 1,7 60,9 52,9 36,4 45,4 100,0 100,0 100,0 100,0 X. 4,1 2,3 67,0 60,9 28,9 36,8 100,0 100,0 5,0 3,5 59,3 55,2 35,7 41,3 100,0 100,0 100,0 100,0 XI. 18,3 14,4 64,0 60,0 17,7 25,6 100,0 100,0 11,9 8,4 64,2 59,6 23,9 32,0 100,0 100,0 100,0 100,0 XII. 8,9 6,6 71,0 66,1 20,1 27,3 100,0 100,0 10,9 6,0 67,4 65,8 21,7 28,2 100,0 100,0 100,0 100,0 XIII. 8,5 6,0 63,8 55,9 27,7 38,1 100,0 100,0 8,0 5,5 64,5 56,1 27,5 38,4 100,0 100,0 100,0 100,0 XIV. 16,4 15,1 66,3 64,5 17,3 20,4 100,0 100,0 20,9 19,7 58,0 56,7 21,1 23,6 100,0 100,0 100,0 100,0 XVI ,0 100, ,0 100,0 42,8 42,8 42,9 42,9 14,3 14,3 100,0 100,0 100,0 100,0 XVII. 29,0 31,4 59,5 53,1 11,5 15,5 100,0 100,0 47,5 49,4 42,7 37,0 9,8 13,6 100,0 100,0 100,0 100,0 XVIII. 9,4 12,5 68,7 62,5 21,9 25,0 100,0 100,0 20,0 12,5 66,7 62,5 13,3 25,0 100,0 100,0 100,0 100,0 XIX. 22,0 23,9 58,2 52,5 19,8 23,6 100,0 100,0 26,2 24,5 58,7 55,3 15,1 20,2 100,0 100,0 100,0 100, Országos összesen 11,1 10,3 62,6 56,8 26,3 32,9 100,0 100,0 11,7 11,0 60,4 56,1 27,9 32,9 100,0 100,0 100,0 100,0

109 Súlyos fogyatékosság minősítéséhez végzett vizsgálatok statisztikája -109-

110 -110-

111 Régió Megye nem minősíthető súlyosan fogyatékosnak látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozottan fogyatékos súlyos és halmozottan fogyatékos (a+b+c+d+e+f) összesen fogyatékossági vizsgálatot igénylők száma a b c d e f Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Észak-Alföld önkiszolgáló képesség minősítése* Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyugat-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Dél-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Alföld Csongrád Bács-Kiskun Békés Összesen * vak személyi járadék folyósítása esetén 43. számú tábla Súlyos fogyatékosság minősítése az I. fokú szakértői bizottságok vizsgálatai alapján NRSZH -111-

112 Országos összesen Országos összesen Országos összesen I. fok nem minősíthető súlyosan fogyatékosnak látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozottan fogyatékos a b c d e f súlyos és halmozottan fogyatékos (a+b+c+d+e+f) összesen fogyatékossági vizsgálatok száma önkiszolgáló képesség minősítése II. fok nem minősíthető súlyosan fogyatékosnak látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozottan fogyatékos a b c d e f súlyos és halmozottan fogyatékos (a+b+c+d+e+f) összesen fogyatékossági vizsgálatok száma önkiszolgáló képesség minősítése összesen nem minősíthető súlyosan fogyatékosnak látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozottan fogyatékos a b c d e f súlyos és halmozottan fogyatékos (a+b+c+d+e+f) összesen fogyatékossági vizsgálatok száma önkiszolgáló képesség minősítése számú tábla Súlyos fogyatékosság minősítése az I-II. fokú szakértői bizottságok vizsgálatai alapján NRSZH -112-

113 Súlyos fogyatékosság minősítése az I-II. fokú szakértői bizottságoknál havonta január február március április május június július augusztus szeptember október november december I. fokú vizsgálat II. fokú vizsgálat 42. számú ábra NRSZH -113-

114 43 számú ábra NRSZH látási hallási értelmi autista mozgásszervi halmozottan fogyatékos összesen nem minősült súlyosan fogyatékosnak igénylők száma Súlyos fogyatékossági minősítések arányai az igénylők számához viszonyítva -114-

115 Vas 9,0 Zala 9,5 Győr-Moson-Sopron Komárom-Esztergom 7,3 16,2 Veszprém Fejér 2,8 8,7 Somogy Tolna 15,6 16,6 Baranya 11,5 Nógrád 27,5 Budapest 9,4 Pest 10,9 Bács-Kiskun 13,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 16,8 Heves 16,6 Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok 16,7 24,9 Békés 18,3 Csongrád 17,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 16,6 44. számú ábra Súlyos fogyatékkal élők gyakorisága ( o /ooo) a lakónépesség számához viszonyítva NRSZH -115-

116 45. számú tábla NRSZH Összes igény Látási fogyatékos Hallási fogyatékos Értelmi fogyatékos Autista Mozgásszervi fogyatékos Halmozottan fogyatékos Súlyos és halmozottan fogytékos Nem minősült súlyosan fogytékosnak Az NRSZH és jogelődei által a súlyos fogyatékosság minősítésének vizsgálati eredményei

117 100% 80% 60% 40% 20% 0% nem minősült súlyosan fogyatékosnak halmozottan fogyatékos mozgásszervi autista értelmi hallási látási 45. számú ábra NRSZH Az NRSZH és jogelődei által végzett súlyos fogyatékosság véleményezése alapján a minősítés megoszlása

118 látási hallási értelmi autista mozgásszervi halmozottan fogyatékos összes fogyatékos nem minősült súlyosan fogyatékosnak igénylők száma számú ábra NRSZH Súlyos fogyatékkal élők csoportjai, arányuk az igénylők számához viszonyítva

119 Éves vizsgálati statisztikákhoz tartozó táblázatok, kimutatások -119-

120 -120-

121 46. számú tábla NRSZH A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal és jogelődeinek adatai Év vizsgálati % orvosok % szám száma , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,1 2007* , , , , , , , , , ,1

122 NRSZH BNO BETEGSÉG FŐCSOPORTOK BNO szerinti betegség főcsoportok I. Fertőző és parazitás betegségek II. III. IV. Daganatok A vér és vérképző szervek betegségei és az immunredszert érintő bizonyos rendellenességek Endocrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek V. Mentális és viselkedészavarok VI. VII. VIII. IX. Az idegrendszer betegségei A szem és függelékeinek betegségei A fül és csecsnyúlvány megbetegedései A keringési rendszer betegségei X. A légzőrendszer betegségei XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX. XXI. Az emésztőrendszer betegségei A bőr és bőr alatti szövet betegségei A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei Az urogenitális rendszer megbetegedései Terhesség, szülés és gyermekágy A perinatális szakban keletkező bizonyos állapotok Veleszületett rendellenességek, deformitások és chromosoma abnormitások Máshova nem osztályozott panaszok, tünetek és kóros klinikai és laboratóriumi leletek Sérülés, mérgezés és a külső okok bizonyos egyéb következményei A morbiditás és mortalitás külső okai Az egészségi állapotot és az eü. szolgálatokkal való kapcsolatot befolyásoló tényezők -122-

123 Munkavállalási korú* népesség. január 01. (KSH adat) NRSZH Megyék Férfi Nő Együtt Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Összesen * év -123-

124 -124-

125 Az NRSZH feladat- és hatáskörébe utalt szakmai tevékenységek statisztikai mutatói, a Hivatal szervezeti egységei szerinti bontásban -125-

126 -126-

127 Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési Igazgatóság -127-

128 -128-

129 Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési Igazgatóság A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal októberében kiadott új Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a Módszertani-Oktatási-Minőségbiztosítási Igazgatóság elnevezése Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési Igazgatóságra változott. Az igazgatóság új feladatai között helyet kapott a komplex bizottsági rendszer országos hálózatának kialakítása, a szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtésének koordinálása, a munka ellátásához szükséges orvosi képzések és továbbképzések szervezése, és lebonyolítása, valamint a Hivatal munkatársainak felkészítése a komplex bizottsági feladatok elvégzésére. -ben is folytatódott az egészségbiztosítási szakorvosképzés, amelyben az NRSZH akkreditált gyakorlóhelyi szerepkört vállalt, ezért az oktatásban részt vevő külsős hallgatók a kötelező orvosszakértői gyakorlatot a Hivatalnál teljesítik. Az igazgatóság közreműködött az orvosszakértői területet érintő panaszügyek, közérdekű bejelentések vizsgálatában, és kialakította a szakmai állásfoglalásokat a Jogi és Igazgatási Főosztály részére. Ellenőrzési feladatkörében elvégezte a jogszabály által főigazgatói hatáskörbe utalt ellenőrzéseket és a rendkívüli felülvizsgálatokat. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium által elrendelt rendkívüli országos ellenőrzésre a év végén és a. év elején került sor. A Minisztériummal egyeztetett kritériumok alapján leválogatott, közel 15 ezer szakvélemény 10 százaléka került átvizsgálásra, illetve ellenőrzésre. A megállapítások alapján kirendeltségenként átlagosan 10 fő esetében rendkívüli felülvizsgálat is történt. A. évben folyamatosan végzett iratellenőrzés célja a szakvélemények szakmai tartalmi megfelelőségének vizsgálata volt. Az ellenőrző főorvosok az előadó szakértők által készített szakvéleményeket havonta ellenőrizték, a tapasztalatokat vezetői, illetve munkatársi értekezleteken ismertették. -ben országosan 1649 szakvélemény iratellenőrzése történt meg. Közérdekű bejelentések, panaszügyek, rendőrségi megkeresések alapján 239 fő soron kívüli felülvizsgálatára került sor I. fokon és 6 fő vizsgálatára II. fokon. A felülvizsgálatok eredménye szerint I. fokon 74 fő, II. fokon 3 fő esetében változtatta meg a Rendkívüli Szakértői Bizottság a korábbi döntést. Peres eljárások, panaszos ügyek, közérdekű bejelentések nyomán 2842 szakmai állásfoglalást készített az igazgatóság októbertől a regionális igazgatók bevonásával. Idén indult el a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló miniszteri rendelet mellékletét képező, új orvosszakértői értékelő táblázatok kialakítása. Az értékelő táblázatok elkészítésében az igazgatóság orvos munkatársain kívül, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézet igazgatójának vezetésével egy független, nemzetközi hírű orvoscsoport is részt vett Az év folyamán számos egyeztetés történt a szakmai és a fogyatékkal élők érdekvédelmi szervezeteivel annak érdekében, hogy az új szabályozás megkapja a lehető legszélesebb társadalmi és szakmai támogatást

130 A szakértői bizottságok tevékenységét segítő OEP Béver adatbázishoz -ben 100 közszolgálati tisztviselőként foglalkoztatott orvosszakértő hozzáférését biztosította az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Az adatbázisból nyerhető információkat a szakértői bizottságok orvosszakértőin kívül az ellenőrző főorvosok is felhasználják a szakvélemények szakmai ellenőrzéséhez. Az igazgatóság munkatársai számos szakmai előadást tartottak, többek között az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Főiskolai Karán, a Szegedi Tudományegyetem foglalkozás-orvostani szinten tartó képzésein, az Egészségbiztosítási Orvosok Egyesületének konferenciáján, a Crohn Betegek Egyesülete által szervezett megbeszélésen, a SLE-s (Autoimmun) Betegek Egyesületének összejövetelén, a Dél-budai Háziorvosok Klubjának szakmai napján, a Fül-orr-gégész szakorvosok kongresszusán, a Kardiológiai-rehabilitációs orvosok közgyűlésén. Szintén oktatóként vettek részt a kollégák a háziorvosok részére szervezett akkreditált továbbképzéseken, az egészségbiztosítási szakorvosképzés tanfolyamain, a Semmelweis Egyetem felkérése alapján az 5. éves orvostanhallgatók, valamint a rezidensek képzésében. Az igazgatóság tevékenységeinek egy része -ben a TÁMOP jelű, A komplex rehabilitáció szakmai hátterének megerősítése című kiemelt projekt finanszírozásában valósult meg. első és második félévében a korábban akkreditált Komplex bizottsági szakértők képzése című program három féléves képzésének második és harmadik üteme is lezárult. Az összes régióban az igazgatóság munkatársai végezték a két- és háromnapos oktatások szakmai koordinációját, valamint előadóként is közreműködtek a képzéseken. A kurzus tesztvizsgával zárult, összesen 209 sikeres vizsgázó kapott Tanúsítványt decemberében. Az orvos munkatársaink számára kötelező, OFTEX pontszerző, akkreditált továbbképzések -ben 9 alkalommal, összesen 1687 fő részvételével valósultak meg. A képzéseken az Igazgatóság munkatársai számos esetben előadóként is tevékenyen részt vettek. szeptemberében, a Semmelweis Egyetem szervezésében folytatódott az egészségbiztosítási szakorvosképzés, amelyben az NRSZH akkreditált gyakorlóhelyi szerepkört is betölt, így számos, a képzésben részt vevő külsős hallgató a kötelező orvosszakértői gyakorlatot a Hivatalnál tölti le.. december 31-ével zárult a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rehabilitációs szakmérnök szakirányú továbbképzése, amelyet 75 fő végzett el sikeresen. A komplex minősítés szakmai irányelveinek korszerűsítéséhez elkészült a kompetenciák meghatározási segédleteként létrehozott, Az egészségkárosodás értékelő táblázatai című Útmutató, illetve megtörtént a hazai munkatükrök 432 db idegen nyelvű anyagának lefordítása is

131 NEFMI által elrendelt ellenőrzés Ellenőrzési terv alapján végzett ellenőrzés Peres eljárás kapcsán végzett ellenőrzés 47. számú ábra Orvosszakmai ellenőrzések megoszlása NRSZH -131-

132 48. számú ábra Orvosszakmai ellenőrzés keretében végzett rendkívüli felülvizsgálatok százalékos megoszlása régiónként NRSZH -132-

133 Szociális Rehabilitációs Főosztály -133-

134 -134-

135 Szociális-Rehabilitációs Főosztály A Szociális-Rehabilitációs Főosztály feladatköreit a szociális szakértői, illetve kutatási-elemzési szakterületek alkotják. A főosztály irányítja, segíti és ellenőrzi az NRSZH bizottságaiban működő szociális szakértők munkáját, és eljárási protokollokat dolgoz ki számukra. A főosztály kutatási-elemzési feladatai közé tartozik a módszertani anyagok elkészítése, a szociális témájú képzések, továbbképzések megszervezése, lebonyolítása, egyes képzési programok akkreditáltatása, a szakértői munkát érintő kutatások, elemzések tervezése, elvégzése és irányítása. A regionális igazgatóságok szakértői bizottságaiban egy-egy vezető szociális szakértő dolgozik, a kirendeltségeken pedig általában egy szociális szakértőt foglalkoztat az NRSZH. A vezető szakértők a II. fokú vizsgálatok elvégzése mellett, a kirendeltségi szakértők munkáját is koordinálják. -ben az NRSZH szociális szakértői tevékenységi körébe a komplex rehabilitációs és a demencia vizsgálatokon kívül, a fogyatékos személyek alap- és gondozási felülvizsgálatai, a szociális foglalkoztatási alkalmassági és felülvizsgálatok, valamint az átfogó, komplex rehabilitációs vizsgálatok és felülvizsgálatok tartoztak. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. (2) d) pontja értelmében a súlyos fokozatú demencia véleményezése a Hivatal alapfeladatai közé tartozik. A korábbi években jelentkező vizsgálati igényeket jelentősen csökkentette a Magyar Köztársaság. évi költségvetéséről szóló évi CLXIX. törvény, amely a demencia súlyossági fokának igazolására jogosultak körét tovább bővítette. A rehabilitációs járadékról szóló évi LXXXIV. törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek értelmében a komplex minősítést végző szakértői bizottság egy állandó tagja szociális szakértőként végzi a munkáját. A szociális szakértők négyszemközti beszélgetés alapján készítik el a szociális szükségletek felmérését. A főosztály A komplex rehabilitációs vizsgálatban résztvevők szociális szükségletei, motivációi és az igénybe vehető szociális ellátások címmel felmérést végzett a komplex minősítést igénylők körében. A felmérés kitért a megváltozott munkaképességű személyek szociális szükségleteinek gyakoriságára, a szolgáltatások elérhetőségére, jellemző formáira és a rászorultak igénybevételi hajlandóságára. A kutatás különböző dimenziók mentén vizsgálta a megváltozott munkaképességű személyek társadalmi helyzetét, családi, közösségi kapcsolataikat és szociális szükségleteiket. A vizsgálat során a szakemberek feltárták a megváltozott munkaképességű személyek egyéni motivációit, a motiváltság, illetve motiválatlanság okait, valamint a motiváció hiányának összefüggéseit az egyén társadalmi státuszával és a munka világából való kiszakadásának időtartamával július 1-jétől az NRSZH feladat- és hatáskörébe tartozik a fogyatékos személyek alap- és gondozási felülvizsgálata, az átfogó rehabilitációs és szociális foglalkoztatási alkalmassági és felülvizsgálatok. Az ilyen típusú vizsgálatok száma a jogszabályok módosítását követően az előző évhez képest csökkent. Az új szabályozás szerint a szenvedélybetegek és a hajléktalanok esetében nem szükséges átfogó, rehabilitációs alkalmassági vizsgálatot végezni, továbbá az újabb felülvizsgálatok 2012 helyett, csak az előző vizsgálatot követő tízedik évben lesznek esedékesek, illetve a gondozási felülvizsgálat ezentúl kérhető, nem pedig kötelezően előírt vizsgálat lesz

136 A szociális szakterület részt vett a NEFMI Szociális Foglalkoztatási Munkacsoportjának tevékenységében is. Az aktuális ágazati információk hatékony átadása érdekében szakmai műhelyeket és előadásokat szervezett a szociális intézmények dolgozóinak. Rehabilitációs műhely címmel szakmai továbbképző programot akkreditáltatott a főosztály a szociális foglalkoztatásban dolgozó szakemberek számára. A képzés célja a szociális foglalkoztatást és az átfogó rehabilitációt végző szervezetek működése során felmerült problémák megbeszélése, a jó gyakorlatok bemutatása, a szociális foglalkoztatás és a komplex minősítés jövőjének elemzése volt. A 2010-ben indított esetmegbeszélő szakmai napok -ben is megrendezésre kerültek. Sikeres képzést tartottunk továbbá FNO 1 paradigmaváltás a fogyatékosság megközelítésében címen, ezen a rendezvényünkön a Vakok Állami Intézetének szakemberei is részt vettek. A főosztály munkatársai és szociális szakértői az európai uniós forrásból működtetett TÁMOP program támogatásában a szakmaközi együttműködések javítását célzó képzéseken vehettek részt. A kétéves képzést követő írásbeli vizsgát minden munkatársunk eredményesen teljesítette. Azokat a szociális szakértőinket, akik nem rendelkeztek szociális szakvizsgával, de a szakvizsgára jelentkezés feltételeinek megfeleltek, a Hivatal beiskolázta a képzésre. A - ben beiskolázott 30 szociális szakértő közül 24-en már megszerezték a szociális szakvizsgát, további 2 szakértő pedig alapvizsgát tett. A Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Guruló Projekt regionális és az FNO elméleti és gyakorlati képzésein, valamint a Szociális Innováció Alapítvány Rehabilitációs esetmenedzser című továbbképzésén is aktívan vettek részt a szociális-rehabilitációs terület szakértői. Az immár hagyományosnak mondható Szocio-Galéria kiállítássorozat keretében, februárban a Szederfa Otthon és Fészek Otthon lakóinak munkáit, májusban a Vakok Állami Intézetének kiállításanyagát, szeptemberben a Veszprém Megyei Önkormányzat Idősek Otthonainak Egyesített Szociális és Módszertani Intézményei gondozottjainak alkotásait, novemberben pedig a Veszprém Megyei Önkormányzat Fogyatékos Személyek, Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Integrált Intézményei ápoltjainak műveit tekinthette meg az érdeklődő nagyközönség. A kiállításokon számos intézmény munkatársa és ellátottja mellett részt vettek a NEFMI vezetői, valamint képviseltették magukat a civil érdekvédelmi szervezetek vezetői és a társszervezetek is. 1 A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása" címmel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott kódrendszer, amelynek általános célkitűzése, hogy egységes és szabványosított nyelvet és alapot biztosítson az egészség és az egészséghez kapcsolódó állapotok minősítéséhez

137 47. számú tábla NRSZH Fogyatékos személyek alapvizsgálata, rehabilitációs alkalmassági vizsgálata és a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálata (92/2008. (IV.23.) Korm. rendelet alapján végzett vizsgálatok) Alapvizsgálat Szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat Átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat Megye Régió Beérkezett kérelem Kiadott szakvélemény Beérkezett kérelem Kiadott szakvélemény Beérkezett kérelem Kiadott szakvélemény Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Csongrád Bács-Kiskun Békés Dél-Alföld Összesen

138 49. számú ábra NRSZH Demencia vizsgálatok száma Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Dél-alföldi Regionális Igazgatóság számú ábra Fogyatékos személyek alapvizsgálata, rehabilitációs alkalmassági vizsgálata és a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálata Alap- és felülvizsgálat 1878 Szociális foglalkoztatási alkalmassági és felülvizsgálat Átfogó rehabilitációs alkalmassági és felülvizsgálat -138-

139 Szociális Főosztály -139-

140 -140-

141 Szociális Főosztály A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a jogszabályban meghatározott, egyes szociális szolgáltatásokat érintő felügyeleti, finanszírozási és nyilvántartási kötelezettségét a Szociális Főosztály közreműködésével teljesíti. A főosztály üzemelteti a Szociális Regisztert, amely lehetővé teszi az információáramlást és az adatforgalmat a társintézményekkel, civil szervezetekkel, hatóságokkal, valamint az állampolgárokkal. Idén több változás is történt a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Kormányrendeletben szabályozott Országos Nyilvántartási Rendszerben.. július 1-jétől a Szociális és Gyámhivatalokhoz került át a korábban jegyzői hatáskörbe tartozó szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások működési engedélyeinek kiadása. A változás a Szociális Regiszter üzemeltetésében is új feladatokat jelent. A TÁMOP jelű, Központi szociális információs fejlesztések" című kiemelt projekt kedvezményezettje október 29. és december 31. között a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal volt, ezt követően került át. január 1-jével a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalhoz. A kedvezményezett változása alapvetően nem módosította a projekt feladatkörét és céljait, azonban a jogszabályváltozások következményeként többletfeladatok is keletkeztek. A projekt a szociális ágazat információs fejlesztését tartalmazza, központilag kidolgozott és egységesített eljárásokkal, dokumentációkkal járul hozzá a szociális ágazati irányítás eszközeinek és a hatóságok, önkormányzatok és szociális szolgáltatók tevékenységének korszerűsítéséhez. A szociális ágazati portál kialakításával az információk gyorsan és célzottan jutnak majd el a célcsoportokhoz. A program legfontosabb feladata a szociális ágazat elavult papíralapú nyilvántartásainak kiváltása korszerű elektronikus informatikai rendszerekkel. A projekt keretében augusztusában elindult a Szociális Ágazati Portál (szocialisportal.hu), amely céljaink szerint a szociális szakmai és lakossági információk kiindulópontja lesz a jövőben. A portál feltöltése tartalommal megkezdődött, az informatikai fejlesztés első fázisa várhatóan 2012 első negyedévében zárul le. Az év folyamán a projektben vállalt szoftverfejlesztésekben jelentős előrehaladás történt. őszén elkészült a tevékenységadminisztrációs fejlesztések első fázisa az idősbentlakásos, a családsegítő, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi területeken. Az év végén megkezdődött a szociális regiszter továbbfejlesztése, a működésengedélyezési folyamatok elektronizálása, az ellenőrzési és bírságnyilvántartó rendszer fejlesztése, illetve számos rendszerkapcsolat kiépítése. A január 1-jétől életbe lépő szabályok alapján a fenntartóknak már nemcsak az Országos Jelentési Rendszerbe kell félévente bizonyos szolgáltatások esetében negyedévente adatot szolgáltatniuk, hanem a napi teljesítéseket tartalmazó, Igénybevevői Nyilvántartást is vezetniük kell. Az új adatszolgáltatási kötelezettségek miatt második felétől a Regiszter folyamatos fejlesztés alatt áll. A jövőben a rendszer alapadatokkal látja el a rácsatlakozó szakmai hálózatokat, így számos ágazati program alapjául szolgál majd. A következő időszak jelentős változásaként a Regiszter publikus felülete a szap.nrszh.hu oldalról lesz elérhető, a szolgáltatásokra és ellátásokra a teljesítés helye alapján is rá lehet majd keresni. A jövőben a szakmai és a lakossági keresőfelület szétválik egymástól

142 A főosztály kezeli az Országos Esélyegyenlőségi, az Országos Szociálpolitikai, valamint az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékeket A névjegyzékekben szereplők száma évről évre nő:. december 31-én 220 szociálpolitikai, valamint 273 gyermekvédelemi szakembert tartott nyilván a Hivatal. Számukra évente több alkalommal kerül sor szakmai képzésre, a rendezvényeken átlagosan fő vesz részt. A. december 31-éig hatályos törvényi szabályozás értelmében minden települési önkormányzatnak és kistérségi társulásnak rendelkeznie kellett hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára kidolgozott esélyegyenlőségi programmal. A rászorultak mindennapjait és társadalmi integrációját segítő projektek lebonyolításának koordinálásához speciális ismeretek szükségesek. A megfelelő képzettséggel rendelkező esélyegyenlőségi szakembereket az NRSZH az Országos Esélyegyenlőségi Szakértők Névjegyzékében tartja nyilván. A névjegyzékben jelenleg 111 esélyegyenlőségi szakértő szerepel. Emellett a főosztály vezeti a Hivatásos Gondnokok Nyilvántartását, melyben 1428 szakember adata került rögzítésre. Az Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal a gyermekvédelmi ágazat működési engedélyezési ügyeiben, valamint a szociális ellátásokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárásokban a megyei szociális és gyámhivatalok felettes hatóságaként szerepel. Ugyanakkor a szabályozás megváltozása miatt a jogorvoslati eljárások többségét jelentő, állami normatív finanszírozást érintő (MÁK) másodfokú hatáskör október 31-én megszűnt. Az NRSZH kezelésében csak a folyamatban lévő eljárások maradtak meg, - ben ez jelentős ügyszámcsökkenést eredményezett, így a tavalyi évben másodfokon intézett ügyek többsége a szociális és gyámhivatalok döntései ellen érkezett fellebbezés volt. A Hivatal szociális tárgyú pereinek száma jelentősen csökkent. Az előző évről mindösszesen 30 peres ügy húzódott át -re, a bíróság hét esetben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folyamatban lévő eljárás lezárásáig az eljárást felfüggesztette. A 23 befejeződött peres eljárásban17 ügy zárult ítélettel: a Hivatal 14 esetben pernyertes volt, 3 esetben pedig az eljáró megyei bíróság hatályon kívül helyezte a határozatunkat, és új eljárásra kötelezett bennünket. A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal ellenőrizheti a szociális szolgáltatások és intézmények működésének jogszerűségét. Ezen jogszabályi felhatalmazás alapján ellenőrzési kötelezettségét Hivatalunk éves munkaterv alapján teljesíti. A vonatkozó jogszabályok további felügyeleti jogosítványokat is rögzítenek: a pályázati úton finanszírozott ellátásokat a 3 éves finanszírozási ciklus alatt legalább egyszer ellenőrizni kell. A. évi az ágazati minisztérium jóváhagyásával készült terv összességében 660 szolgáltatás ellenőrzését irányozta elő. Az ellenőrzések tervezésénél a finanszírozási ciklus lejárata miatt a támogató szolgálatok, közösségi ellátások kerültek előtérbe. Az utcai szociális munka esetében az új finanszírozási rendszerre történő áttérés indokolta valamennyi működő szolgáltatás év eleji ellenőrzését. A szociális foglalkoztatás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás első finanszírozási ciklusa december 31-én zárul, így a három évenkénti legalább egyszeri ellenőrzés megvalósítása érdekében -ben a szolgáltatások közel felét ellenőriztük

143 őszén az ágazati minisztérium felkérésére a Hivatal az egyházi fenntartású intézmények és szolgáltatásaik ellenőrzését végezte. Összesen 43 esetben került sor rendkívüli ellenőrzésre, melyeket panaszos beadvány vagy rendkívüli helyzet indokolt, ilyen volt például a Pest Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények étkeztetési rendszerének áttekintése is. Utóellenőrzést azoknál az intézményeknél, szolgáltatóknál végeztünk, akiknél 2010-ben a vizsgálatok súlyos hiányosságokat tártak fel, szociális igazgatási bírságot kaptak, illetve ahol a visszajelzések alapján nem volt kellő garancia arra, hogy a Hivatal által előírt kötelezettségeket megfelelően teljesítették. Utcai szociális munka szolgáltatást elsősorban civil és egyházi szervezetek végeznek, és a támogató szolgáltatások, közösségi ellátások között is jelentős számban képviseltetik magukat a civil szervezetek a fenntartók. Az ellenőrzések megyék közötti megoszlása alapján megállapítható, hogy a keleti megyékben, valamint Pest megyében és a fővárosban lényegesen több ellenőrzés történt, mint más országrészekben. Az utcai szociális munka szolgáltatások ellenőrzési programja a szociális problémák jelentkezésének gyakoriságát tükrözte: a vidéki szolgáltatások száma viszonylag alacsony, mivel a hajléktalanság többnyire a nagyvárosokban jelentkező probléma. A szolgáltatás biztosítása a jogszabályok alapján is az 50 ezer főt meghaladó lélekszámú települési önkormányzatok számára volt kötelező, így hajléktalanellátás döntően megyei jogú városokban található. Az ellenőrzések közel ötödét a Hivatal az engedélyező hatóságok munkatársaival együtt végezte. A szolgáltatóbarát, segítő szándékú eljárások térnyerését bizonyítja, hogy míg 2010-ben gyakorlatilag nem volt olyan ellenőrzés, ahol ne készült volna végzés a hiányosságok felszámolására, addig -ben csak 76 ilyen döntés született, ami a revízió alá vett szolgáltatások számának csupán 11 százalékát jelenti. Ez az arány azt is tükrözi, hogy azok a szolgáltatók, akikkel a Hivatal folyamatos kapcsolatban áll, a korábban feltárt hiányosságokat pótolták, és a jogszerű működés érdekében a szükséges intézkedéseket megtették. Szintén a fenntartók, szolgáltatók működésének javulását, a jogsértések számának jelentős csökkenését mutatja az is, hogy míg a korábbi években igen jelentős számban és összegben szabott ki Hivatalunk szociális igazgatási bírságot, addig -ben erre egyetlen esetben sem került sor. A főosztály -ben összesen 956 pályázati úton finanszírozott, szociális ellátást szervező fenntartóval, szervezettel megkötött finanszírozási és támogatási szerződéssel rendelkezett. Ez tízzel több, mint a 2010-ben nyilvántartott kontraktusok száma. A növekedést az okozta, hogy a jelzőrendszeres házi segítségnyújtások területéről 2010-ben tizenhárom szolgáltató nyert befogadást, de tíz szervezet a szerződés feltételeit csak később, -ben tudta teljesíteni, így ekkor sikerült velük a finanszírozási megállapodást is megkötni. A fennmaradó három fenntartó jelezte, hogy az addig nyújtott ellátást a továbbiakban nem kívánja folytatni

144 Az állami úton, közvetlenül finanszírozott szociális ellátások működési és foglalkoztatási támogatására fordított pénz éves szinten megközelíti a 12 milliárd forintot. A korábbi évhez képest -ben közel 90 milliárd forinttal magasabb összeg került főigazgatói döntés nyomán támogatásként a szervezetekhez. A növekedés egyik oka az, hogy a szervezetek korábbi években teljesített visszafizetési kötelezettségeiből származó bevételt, valamint a Hivatal működési költségeire fordítható keretének egy jelentős részét a fenntartók működési támogatására forgatták vissza. A szociális foglalkoztatás esetében támogatásként rendelkezésre állt a 2010-ben költségkompenzációként felhasznált- pénzügyi forrás is. december 31-én lejárt a közötti időszakra vonatkozó hároméves, támogató szolgáltatások és közösségi ellátások befogadási ciklusa. Az új hároméves közötti befogadási időszak finanszírozását a. július 29. napján kiírt általános pályázat biztosítja majd. A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár korábbi pályázati úton finanszírozott ellátások mellé 2012-től bevonta az utcai szociális munka, illetve a családok átmeneti ellátására épülő krízisközpontok közvetlen állami úton történő finanszírozását is. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és a szociális foglalkoztatás esetében a befogadási időszak december 31-én jár le, ezért általános pályázat kiírására most nem került sor. A jogszabályi előírások alapján a beérkezett pályázatokat szolgáltatási típusonként szakmai bizottságok véleményezték. A NEFMI-vel kötött megállapodás alapján az NRSZH -ben pályázatot hirdetett ápolástgondozást nyújtó bentlakásos intézmények eszközfeltételeinek javítása tárgyában, 62 millió forint keretösszegben. A pályázat tárgya korszerű, ápolást könnyítő elektromos betegágyak, illetve kompresszoros decubitus matracok beszerzése volt. A 149. oldalon található diagramból jól látható, hogy a célcsoportok (megyei és települési önkormányzatok, fenntartók intézményei) által benyújtott igények jelentősen meghaladták a megítélhető eszköztámogatás mennyiségét. Az ágyak és matracok kiszállítása a nyertes pályázók részére a megállapodásban foglaltak szerint rendben megtörtént. A -es év kiemelt feladata volt a közötti befogadási időszakra kiírt általános pályázathoz kapcsolódó országos felkészítők lebonyolítása. Az Egerben, Kecskeméten, Budapesten, Győrött, Pécsett és Debrecenben megtartott képzéseken 664 fő vett részt. A felkészítőkön kívül aktív szakmai közreműködéssel zajlott az új elektronikus pályázatkezelő rendszer informatikai fejlesztése, amely a pkr.nrsz.hu elérhetőségen keresztül vált a fenntartók és pályázók számára elérhetővé. A lebonyolítás során kiemelt fontosságú volt a pályázati bizottságok koordinációs és szakmai feladatainak biztosítása, valamint a finanszírozási szerződések megkötése. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, illetve a szociális foglalkoztatás 2012-es évi feladatmutatóit befolyásoló főigazgatói döntések végrehajtásához szükséges szerződésmódosítások év végéig szintén elkészültek

145 év. év Alacsonyküszöbű ellátás szenvedélybetegek részére Közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére Közösségi ellátás szenvedélybetegek részére Támogató szolgálat Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szociális foglalkoztatás 51. számú ábra Pályázati úton finanszírozott szociális ellátások finanszírozási és támogatási szerződéseinek adattáblája NRSZH -145-

146 206;22% 205;21% Alacsonyküszöbű ellátás szenvedélybetegek részére Közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére Közösségi ellátás szenvedélybetegek részére Támogató szolgálat Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szociális foglalkoztatás 53;6% 82;9% 338;34% 72;8% 52. számú ábra Pályázati úton finanszírozott szociális ellátások támogatási és finanszírozási szerződéseinek száma ellátási típusonként NRSZH -146-

147 Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft - Ft Alacsonyküszöbű ellátás szenvedélybetegek részére Közösségi ellátás pszichiátriai betegek részére Közösségi ellátás szenvedélybetegek részére Támogató szolgálat Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szociális foglalkoztatás 2010 év Ft Ft Ft Ft Ft Ft év Ft Ft Ft Ft Ft Ft 52. számú ábra Pályázati úton finanszírozott szociális ellátások foglalkoztatási/működési támogatás összehasonlító kimutatása NRSZH -147-

148 53. számú ábra NRSZH Általános pályázat MINISZTERI döntés befogadott pályázatok ellátási típusonként számú ábra támogató szolgáltatás pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás szenvedélybetegek betegek részére nyújtott közösségi alapellátás szenvedélybetegek betegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás utcai szociális munka krízisközpontok Általános pályázat MINISZTERI döntés elutasított pályázatok ellátási típusomként támogató szolgáltatás pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás utcai szociális munka krízisközpontok 55. számú ábra Általános pályázat NRSZH Főigazgatói döntése évre vonatkozóan Ellátás típus Támogató szolgáltatás Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás Szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás Utcai szociális munka Krízisközpontok Feladatmutató / működési támogatás értéke feladatmutató feladatmutató feladatmutató Ft közötti differenciált működési támogatás Ft közötti differenciált működési támogatás Ft közötti differenciált működési támogatás

149 Beérkezett fenntartói igények (db) Miniszteri döntés (db) Ápolást könnyítő elektromos betegágyak (db) Kompresszoros decubitus matracok (db) 56. számú ábra Ápolást-gondozást nyújtó bentlakásos intézmények tárgyi feltételeinek javítására kiírt pályázat NRSZH -149-

150 Utóellenőrzés Soron kívüli és egyéb Egyházi fenntartású Utcai szociális munka Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Szociális foglalkoztatás Közösségi ellátás Támogató szolgáltatás Utóellenőrzés Támogató szolgáltatás Közösségi ellátás Szociális foglalkoztatás Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás. Utcai szociális munka Egyházi fenntartású Soron kívüli és egyéb arány 0,90% 1,08% 0,86% 1,32% 0,70% 1% 1,05% 0,56% tény terv számú ábra A szolgáltatás ellenőrzés tervezett és megvalósult számai NRSZH -150-

151 Közösségi ellátások 107 Támogató szolgálatok 95 Szociáli fogl Jelzőrendszeres Utcai szoc. munka 95 Egyházi fenntartású int. 58 Soron kívüli /egyéb 28 Utóellenőrzés 58. számú ábra A szolgáltatás ellenőrzés megoszlása NRSZH -151-

152 59. számú ábra NRSZH Az ellenőrzések megyék közötti megoszlása Zala 15 Veszprém 26 Vas 9 Tolna 14 Szabolcs-Sz-B 79 Somogy 14 Pest megye 71 Nógrád 11 Komárom 4 Jász-Nagykun 36 Heves 21 Hajdú-Bihar 68 Győr-M-S 13 Fejér Csongrád Budapest 105 Békés BAZ Baranya 19 Bács-Kiskun

153 60. számú ábra NRSZH Az ellenőrzött szolgáltatások és intézmények fenntartói típusának megoszlása állami egyházi nem állami 61. számú ábra 133 Az ellenőrzésekben közreműködő hatóságok megoszlása 9% SZGYH Városi jegyző 62. számú ábra 91% Az ellenőrzött utcai szociális munka szolgáltatások megyék közötti eloszlásam -153-

154 63. számú ábra NRSZH Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék adatai Névjegyzéken szereplő szakértők (fő) Felvett új szakértők (fő) Szakértői tevékenységet hosszabbító szakértők (fő) Névjegyzékről kikerült, törölt szakértők (fő) Második szakterületre is engedélyezett szakértők (fő) év év. év 64. számú ábra Hivatásos gondnokok nyilvántartása Nyilvántartott hivatásos gondnoki létszám Alapképzésen részt vettek (7 alkalom) száma (fő) Továbbképzésen részt vettek (6 alkalom) száma (fő) Megszűnt foglalkoztatás (fő) -154-

155 65. számú ábra NRSZH Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék adatai év év. év Névjegyzéken szereplő szakértők (fő) Felvett új szakértők (fő) Szakértői tevékenységet hosszabbító szakértők (fő) Névjegyzékről kikerült, törölt szakértők (fő) Második szakterületre is engedélyezett szakértők (fő) 66. számú ábra Országos Esélyegyenlőségi szakértői Névjegyzék adatai év. év Esélyegyenlőségi szakértők száma Kijelölések száma Elkészített esélyegyenlőségi terv -155-