Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet

Átírás

1 Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Statisztikai jelentés az Intézet évi munkájáról Budapest, 2010.

2 ORSZÁGOS REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐI INTÉZET Főigazgató Dr. Juhász Ferenc Összeállította Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet Koordinációs Önálló Osztálya a évi Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében megjelenteti az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Tel: Fax: orszi@orszi.hu

3 Bevezető Az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet évben is megjelenteti statisztikai évkönyvét. A forgalmi statisztikai és orvosszakmai adatokat is tartalmazó évkönyv az intézet évi szakmai munkájának számokkal kifejezhető tükre. Az Országos Orvosszakértői Intézet bázisán augusztus 15-től jogszabály által létrehozott Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői tevékenysége során országos illetékességgel első és másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban jár el, jogállását és eljárásának részletes szabályait a évben a 182/2009. (IX.10.) Korm. rendelettel módosított 213/2007.(VIII. 7.) Korm. rendelet részletesen tartalmazza. Az intézet a jogszabályok által meghatározott feladatkörét rehabilitációs, orvosszakértői illetve szociális szakértői szervként, valamint egyes feladatkörét illetően szakhatóságként látja el. A jogszabályi előírásoknak megfelelően az intézet szakvéleményben állapítja meg az igénylő vagy hozzátartozója egészségkárosodását, fogyatékosságát, rehabilitálhatóságát, szakmai munkaképességét, nyilatkozik rokkantságáról, baleseti eredetű egészségkárosodásáról, keresőképességéről-keresőképtelenségéről, ápolás-gondozási szükségletéről, illetve egészségi alkalmasságáról. Szakhatósági eljárása keretében a szakértői bizottság által készített szakvéleményre alapozott szakhatósági állásfoglalást ad ki.

4 Az intézet évben 23 jogcímen vizsgálatot végzett úgy, hogy az 533 fős munkajogi létszámból az I. és II. fokú szakértői bizottságokban 163 orvosszakértő mellett a települési önkormányzatok szociális bizottságaiba delegált szociális szakértőkkel együtt mintegy 150 szociális szakértő és a regionális munkaügyi központok által a komplex szakértői bizottságokba delegált több mint 50 foglalkoztatási szakértő is részt vett. A szakhatósági feladatokhoz és a szociális szakértői feladatok jelentős részéhez az intézet számára nem került biztosításra megfelelő humán és anyagi erőforrás, ezért az intézet egyes szakértői feladatait csak külsős (orvos, szociális, pszichológus, szakgyógypedagógus, stb.) szakértőkkel tudta ellátni évben is. A szakértői bizottságok egy-egy jogszabály által előírt eljárás tekintetében interdiszciplinárisan működnek (komplexek), amely azt jelenti, hogy az orvosszakértő elnök mellett a bizottságokban további orvosszakértők, szociális szakértő, foglalkoztatási szakértő, illetve egyéb speciális szakmai kompetenciával rendelkező szakértők is részt vesznek. A bizottságok munkájának komplexitását az is megtestesíti, hogy feladatai ellátása során a vizsgált kategóriákat holisztikusan az egyén és környezete, a funkciók és az ellátandó feladatok összefüggéseiben szemlélik.

5 ORSZÁGOS REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS SZAKÉRTŐI INTÉZET vezetői F ő i g a z g a t ó s á g Dr. Juhász Ferenc főigazgató Forgó Györgyné mb. szociális főigazgató-helyettes Dr. Eperjessy István orvosszakértői főigazgató-helyettes Jenőfi György gazdasági-fejlesztési igazgató Módszertani, Oktatási, Minőségbiztosítási Igazgatóság Dr. Vályi Péter mb. igazgató Humánpolitikai Főosztály Lévai Zoltán főosztályvezető Pénzügyi és Gazdasági Főosztály Szondra Beáta főosztályvezető Informatikai Főosztály Hann Bernadett osztályvezető TÁMOP-TIOP-KMOP Project irodák Tóth Sándor igazgató Jogi és Igazgatási Főosztály Dr. Csáder Adrienne főosztályvezető Szociális Főosztály Kiss Györgyi főosztályvezető Koordinációs Önálló Osztály Széll Imre osztályvezető R e g i o n á l i s I g a z g a t ó s á g o k Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Budapest Dr. Eperjessy István főigazgató-helyettes Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Székesfehérvár Dr. Takács Sándor igazgató Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Debrecen Dr. Szegedi András igazgató Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Győr Dr. Virágos Iván igazgató Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Miskolc Dr. Tóth István igazgató Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Pécs Dr. Benkovics László igazgató Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Szeged Dr. Zsubori Zoltán igazgató

6 Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet regionális szervezete évben Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Salgótarján Eger Miskolc Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza Győr Győr-Moson-Sopron Szombathely Veszprém Vas Veszprém Esztergom Komárom-Esztergom Tatabánya Fejér Székesfehérvár Pest Budapest Heves Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok Debrecen Hajdú-Bihar Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Budapest Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Székesfehérvár Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Debrecen Zalaegerszeg Zala Somogy Siófok Tolna Szekszárd Bács-Kiskun Kiskunhalas Kecskemét Csongrád Békés Békéscsaba Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Győr Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Miskolc Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Pécs Kaposvár Szeged Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Szeged Baranya Pécs Regionális Igazgatóságok Kirendeltségei

7 Fontosabb adatok és fogalmak A statisztikai kimutatásokban TB. jogszabályok alapján végzett vizsgálat ként, elsősorban a megváltozott munkaképességű személyek vizsgálatát tüntettük fel. Ezen belül egyrészről a társadalombiztosítási rokkantsági, baleseti rokkantsági vagy egészségkárosodáson alapuló hozzátartozói nyugellátások, másrészről a rehabilitációs, a rokkantsági illetve a rendszeres szociális és átmeneti járadék ellátások, harmadrészről az egészségbiztosítási ellátás keretébe tartozó baleseti ellátások megállapításához vagy továbbfolyósításához szükséges szakértői vizsgálatok kerültek feltüntetésre. Adminisztrációs többletként a vizsgálaton nem megjelent, a személyiazonosságukat igazolni nem tudó, valamint a leletek hiányában nem véleményhető igénylők, illetve a téves behívások számát szerepeltettük. A nyugdíjbiztosítás területi igazgatási szerveinél benyújtott igénybejelentések alapján történő szakértői vagy szakhatósági megkeresésre az összervezeti egészségkárosodás (ÖEK) mértékét, fennállásának idejét, illetve a jogszabályokban meghatározott esetekben a rehabilitálhatóságot, valamint a szakmai munkaképesség változását esetben véleményezte az intézet. Ez az un. új igények száma, amelyen a rokkantsági, baleseti rokkantsági illetve a jogszabályban nevesített hozzátartozói nyugellátások, a rehabilitációs járadék ellátás, a rokkantsági járadék ellátás iránti új (első) igénybejelentést kell érteni (jogorvoslati eljárás nélkül).

8 A rokkantsági nyugellátásban, rendszeres szociális járadékban, átmeneti járadékban részesülő személy időszakos felülvizsgálatát nevezzük esedékes vagy soros vizsgálat nak, ami I. fokú szakértői vizsgálatot jelentett évben. Egyéb vizsgálatnak illetve véleményezésnek számít minden olyan szakértői vizsgálat, ami nem tartozik az új vagy az esedékes vizsgálatok közé. A évben végzett vizsgálat az intézet éves vizsgálati teljesítményének 39,1 %-a. Igényelt ellátásra nem jogosultnak véleményezett fogalom alatt azokat a szakértői döntéseket értjük, ahol az egészségkárosodás az egyes pénzellátások megállapításához vagy továbbfolyósításához a jogszabályokban előírtnál alacsonyabb mértékben került megállapításra. (az igényelt ellátás szempontjából alacsonyabb mértékben megállapított egészségkárosodás nem zárja ki automatikusan más ellátásra való jogosultság megállapíthatóságát). Rokkantként, illetve Rokkantságként tüntettük fel azokat az eseteket, amikor a szakértői bizottság a vizsgált személy egészségkárosodásának mértékét %-ban (I-II. csop. rokkant) vagy %-ban véleményezte, de az egészségkárosodással összefüggésben a vizsgált személy komplex (szervezett és támogatott foglalkoztatási, szociális és orvosi) rehabilitációját nem javasolta (III.csop. rokkant). (Megjegyzés: az összehasonlítás szempontjából lényeges, hogy évet megelőzően I. vagy II. csop. rokkantnak az a személy tekinthető, akinek a munkaképesség-csökkenése 100 %-ban véleményezett, illetve

9 III. csoportú rokkantnak az a személy tekinthető, akinek munkaképesség-csökkenését 67 %-ban véleményezték az intézet orvosszakértő bizottságai). Rehabilitációs járadékra javasoltak csoportba tartozik az a személy, akinek a szakértői bizottság %-ban véleményezte az egészségkárosodás mértékét, és ezzel összefüggésben javasolta komplex rehabilitációját is. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottságainak január december 31. közötti vizsgálatai: I. fokon II. fokon Összesen: A fenti vizsgálatok alapján rokkantnak véleményezettek száma: I. csoport II. csoport III. csoport Összesen: * *(baleseti rokkantak nélkül) Baleseti járadékra jogosultnak véleményeztek (baleseti egészségkárosodás mértéke: 14 % - 49 %) főt. A január 1-től ad lehetőséget a jogszabály a rehabilitációs járadék ellátás megállapítására, melynek egyik feltétele az intézet szakvéleménye, október 1-től szakhatósági állásfoglalása.

10 A hatályos jogi szabályozás évben csak az új igénylők esetében írta elő kötelező elemként a szakértői bizottságok által végzett komplex minősítést től már a rokkantsági nyugellátásban részesülő személyek esetében is kötelező a komplex minősítés elvégzése. A évben hatályos jogszabály értelmében a soros felülvizsgálaton megjelent személy még nyilatkozathatott arról, hogy komplex minősítés alapján kéri-e a rehabilitálhatóság és a szakmai munkaképesség megállapítását a szakértői bizottságtól évben már nem volt választási lehetőség: a szakértői bizottságnak ezekben az esetekben már komplex minősítést és annak alapján komplex döntést kellett hozni a vizsgált személy egészségkárosodásáról, szakmai munkaképességéről és rehabilitálhatóságáról. Az intézet rehabilitációs járadék ellátásra tett javaslatainak száma: évben: (új igény alapján 3 956, időszakos felülvizsgálat esetében 1 442), évben: (új igény alapján 5 040, időszakos felülvizsgálat esetében ). A szakértői bizottságok az igényelt ellátáshoz szükségesnél alacsonyabb mértékű egészségkárosodást véleményeztek (ellátásra nem jogosultak) főnél. Az elmúlt években az un. új igények kapcsán kimutatott folyamatos csökkenés a tavalyi évben stagnált, mindössze 39-cel volt kevesebb a vizsgálati szám az egészségkárosodáson alapuló nyugdíj, vagy nyugdíjszerű ellátások megállapítására irányuló eljárásban.

11 Rokkantnak véleményezettek abszolút száma új igénylők esetében *(baleseti rokkantak nélkül) I. csoportú II. csoportú III. csoportú Összesen Új igények alapján az intézet szakértői bizottságai által véleményezett nők 31 %-a vált rokkanttá, míg a férfiak esetében ez az arány 40,5 %. Az esedékes vizsgálatok alkalmával adott szakvélemények szerint a szakértői bizottságok által továbbra is rokkantnak minősítettek száma I. csoport II. csoport III. csoport Összesen : *(baleseti rokkantak nélkül) Esedékes vizsgálatok alapján az intézet szakértői bizottságai által véleményezett nők 69,8 %-a vált rokkanttá, míg a férfiak esetében ez az arány 71,8 %. A szakértői bizottságok az esedékes felülvizsgálatok során esetben hoztak olyan döntést, ami az ellátásban részesülő személyek egészségkárosodását a továbbfolyósításhoz szükséges jogosultsági határnál kisebb mértékben állapította meg. Az esedékes felülvizsgálatok az előző évekhez képest össz-vizsgálati számban már nem csökkent tovább.

12 Az előző évek ezres nagyságrendű csökkenése után évben közel ezres (900) vizsgálati emelkedés volt kimutatható. A folytatólagosan rokkant nak véleményezettek aránya tekintetében jelentős csökkenés tapasztalható (a rehabilitációs járadék ellátásra javaslatok miatt), a korábbi 88-90%-os elfogadási arány évben 70,9 %-ra csökkent évben fellebbezési ügyben jártak el az intézet másodfokú szakértői bizottságai, ebből esetben TB. ellátással kapcsolatos ügyben esetben új igény ek alapján, esetben időszakos felülvizsgálat alapján. Az intézet elsőfokú szakvéleményében foglaltakat megfellebbezők aránya új igénylők esetében 22,7 %, időszakos (soros) vizsgálatok esetében 8 %. A II. fokú eljárásban az I. fokú szakvéleményekben foglaltakat új igénylők esetében 17,9 %-ban változtatták meg az intézet másodfokú szakértői bizottságai, soros, időszakos vizsgálatok esetében ez az érték 32,4 %. Társadalombiztosítási ellátással kapcsolatos egyéb vizsg.: Társadalombiztosítási ellátástól független egyéb vizsg: Összes egyéb vizsgálat: Az egyéb vizsgálat ok sem számszakilag, sem arányában nem változtak jelentősen a tavalyi évben kiugróan magas számú egyéb vizsgálatokhoz képest. A társadalombiztosítási ellátások körébe nem tartozó szociális szakértői vizsgálatok évben még csak a bentlakásos idősotthoni, intézményi ápolási gondozási szükségletek vizsgálatára terjedt ki. Ezen a jogcímen évben vizsgálati igény mellett

13 szakvélemény kiadására került sor (2008. évben vizsgálati igény, kiadott szakvélemény). A települési önkormányzatok szociális bizottságaiba delegált, (erre a feladatra) szerződésel foglalkoztatott ORSZI-s szociális szakértők évben bizottsági ülésen vettek részt. Az üléseken megtárgyalt esetek száma , melynek alapján határozatot hozak a települési önkormányzatok évhez képest a jelentős számszaki növekedés magyarázata, hogy a feladat ellátását évben az intézet érdemben csak a II. félévtől végezte júliusától végzi az intézet jelentős számú külsős szakértő bevonásával a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008 (IV.23.) Korm. rendeletben meghatározott vizsgálatokat. Nagykorú fogyatékos személyek fogyatékos otthoni vagy lakóotthoni elhelyezéséhez történő alapvizsgálata esetében évben 611 vizsgálati megkeresésre 377 szakvéleményt adott ki az intézet. Szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat illetve felülvizsgálat jogcímén 2965 kérelem érkezett, amelyből 1404 szakvélemény kiadásával zárult. Átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve felülvizsgálat esetében a 374 vizsgálati kérelem alapján indított eljárásban az intézet szakértői bizottságai 204 szakvéleményt adtak ki.

14 A társadalombiztosítási ellátásoktól független egyéb vizsgálat ok másik nagy csoportját a súlyos fogyatékosság minősítése képezi, amely évben összesen vizsgálatot jelentett a területileg illetékes első- és másodfokú szakértői bizottságoknak. A fentieken kívül a hatályos jogszabályok lehetőséget biztosítanak az intézetnek un. rendkívüli (soron kívüli) felülvizsgálat elvégzésére is évben a nyugdíjbiztosítási szervekhez illetve az intézethez érkezett panaszra vagy közérdekű bejelentésre az intézet főigazgató által kijelölt szakértői bizottságai 16 esetben végeztek rendkívüli felülvizsgálatot. Morbiditási adatok Az évkönyvben a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) tizedik revíziójában meghatározott főcsoportok szerint kerültek feltüntetésre a szakértői bizottságok szakvéleményeiben szereplő vezető diagnózisok és azok alapján megállapított egészségkárosodási mértékek új és esedékes vizsgálatok vonatkozásában. Új rokkanság megállapítása esetén a BNO 21 főcsoportja közül évek óta az alábbi főcsoportokhoz tartozó betegségtípusok szerepelnek vezető diagnózisként leggyakrabban a szakvéleményekben ( munkavállalási korúra jutó gyakoriság szerint): a daganatos megbetegedések (II. főcsoport), a keringési rendszer betegségei (IX. főcsoport), a mentális és viselkedészavarok (V. főcsoport), valamint a csont- izomrendszer és kötőszövet betegségei (XIII. főcsoport).

15 Összesített vizsgálati adatok

16 1. sz. tábla/1 ORSZI Forgalmi adatok összesítése Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet I-II. fokú szakértői bizottságok által végzett véleményezések VÁROS MEGYE I. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA II. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA I-II. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA RÉGIÓ TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen Budapest Pest Közép-Magyarország Székesfehérvár Fejér Esztergom Tatabánya Komárom-Esztergom Veszprém Veszprém Közép-Dunántúl Debrecen Hajdú-Bihar Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld

17 1. sz. tábla/2 ORSZI Forgalmi adatok összesítése Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet I-II. fokú szakértői bizottságok által végzett véleményezések VÁROS MEGYE I. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA II. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA I-II. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA RÉGIÓ TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen Győr Győr-Moson-Sopron Szombathely Vas Zalaegerszeg Zala Nyugat-Dunántúl Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén Eger Heves Salgótarján Nógrád Észak-Magyarország Pécs Baranya Kaposvár Siófok Somogy Szekszárd Tolna Dél-Dunántúl

18 1. sz. tábla/3 ORSZI Forgalmi adatok összesítése Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet I-II. fokú szakértői bizottságok által végzett véleményezések VÁROS MEGYE I. FOKÚ II. FOKÚ I-II. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA RÉGIÓ TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen Kecskemét Kiskunhalas Bács-Kiskun Békéscsaba Békés Szeged Csongrád Dél-Alföld Országos összesen

19 2. számú tábla ORSZI Adminisztrációs többlet a szakértői bizottságoknál M E G Y E R É G I Ó Budapest Pest megye Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Csongrád Bács-Kiskun Békés Vizsgálaton nem jelent meg Adminisztrációs Leletek hiányában nem véleményezhető Téves behívások többlet Személyazonosság igazolásának hiánya Összesen Dél-Alföld Országos összesen

20 3. sz. tábla/1 ORSZI VÁROS A megváltozott munkaképesség véleményezése "TB. jogszabályok" alapján végzett vizsgálatoknál Véleményezések száma Véleményezések száma I. fokú Véleményezések alapján / illetékességi terület szerint / I. fokú Véleményezések Véleményezések Véleményezések munka- Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú véleményt alapján alapján a II. fok megváltoz- egyéb vizsgálat forgalmi többlet a rokkantak a rokkantak a nem rokkantak a nem rokkantak népességre jutó megfellebbezők megfellebbezők megváltoztatási tatta a fellebbezé- MEGYE nélkül nélkül száma aránya % száma * aránya % * rokkantak száma aránya % száma sek % - ánál RÉGIÓ I. fok II. fok új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes alapján vállalási korú véleményt véleményt vélemény II. fokú Budapest ,4 78, ,6 9,5 30,6 61, ,8 9, ,6 48,0 Budapest (Pest - m.) ,1 74, ,0 10, ,5 10, ,2 44,7 Pest megye ,1 74, ,0 10,8 39,5 81, ,5 10, ,2 44,7 Közép-Magyarország ,6 76, ,5 10,1 34,3 70, ,0 9, ,8 46,3 Székesfehérvár ,6 71, ,8 14, ,3 9, ,8 45,0 Fejér megye ,6 71, ,8 14,3 35,7 69, ,3 9, ,8 45,0 Esztergom ,9 65, ,2 16, ,9 1, ,5 5,9 Tatabánya ,1 58, ,2 30, ,8 27, ,9 41,7 Komárom-Esztergom m ,7 60, ,9 25,7 32,6 89, ,2 19, ,0 40,7 Veszprém ,5 52, ,3 17, ,0 11, ,5 49,6 Veszprém megye ,5 52, ,3 17,8 27,8 66, ,0 11, ,5 49,6 Közép-Dunántúl ,9 61, ,8 19,5 32,3 74, ,8 13, ,6 44,1 Debrecen ,4 69, ,3 14, ,9 1, ,6 25,0 Hajdú-Bihar megye ,4 69, ,3 14,0 34,1 81, ,9 1, ,6 25,0 Szolnok ,8 77, ,5 12, ,8 0, ,3 24,2 Jász-Nagykun-Szolnok m ,8 77, ,5 12,8 52,1 163, ,8 0, ,3 24,2 Nyíregyháza ,7 55, ,2 19, ,4 0, ,7 33,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,7 55, ,2 19,9 46,9 79, ,4 0, ,7 33,3 Észak-Alföld ,5 67, ,0 15,7 43,6 102, ,9 0, ,8 27,0 * rehab. és baleseti járadék nélkül

21 3. sz. tábla/2 ORSZI A megváltozott munkaképesség véleményezése "TB. jogszabályok" alapján végzett vizsgálatoknál / illetékességi terület szerint / VÁROS Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések munka- Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú véleményt száma száma alapján alapján alapján alapján vállalási korú véleményt véleményt vélemény II. fokú a II. fok megváltoz- egyéb vizsgálat forgalmi többlet a rokkantak a rokkantak a nem rokkantak a nem rokkantak népességre jutó megfellebbezők megfellebbezők megváltoztatási tatta a fellebbezé- MEGYE nélkül nélkül száma aránya % száma * aránya % * rokkantak száma aránya % száma sek % - ánál RÉGIÓ I. fok II. fok új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes Győr ,5 74, ,8 5, ,0 11, ,2 20,5 Győr-Moson-Sopron m ,5 74, ,8 5,7 26,7 92, ,0 11, ,2 20,5 Szombathely ,1 85, ,2 7, ,1 7, ,9 17,6 Vas megye ,1 85, ,2 7,0 38,1 94, ,1 7, ,9 17,6 Zalaegerszeg ,7 75, ,9 8, ,9 11, ,5 35,3 Zala megye ,7 75, ,9 8,3 36,3 65, ,9 11, ,5 35,3 Nyugat-Dunántúl ,4 77, ,1 6,6 32,5 85, ,6 10, ,3 23,7 Miskolc ,6 66, ,0 14, ,3 1, ,1 32,7 Borsod-Abaúj-Zemplén ,6 66, ,0 14,0 41,7 94, ,3 1, ,1 32,7 Eger ,7 57, ,6 18, ,7 1, ,0 43,0 Heves megye ,7 57, ,6 18,0 45,1 128, ,7 1, ,0 43,0 Salgótarján ,3 58, ,0 27, ,2 4, ,8 42,0 Nógrád megye ,3 58, ,0 27,2 48,1 74, ,2 4, ,8 42,0 Észak-Magyarország ,0 62, ,0 17,2 43,6 99, ,3 2, ,6 38,7 Pécs ,9 54, ,5 18, ,4 22, ,9 15,8 Baranya megye ,9 54, ,5 18,3 47,7 100, ,4 22, ,9 15,8 Kaposvár ,7 77, ,0 4, ,0 10, ,4 12,7 Siófok ,1 76, ,4 4, Somogy megye ,2 77, ,2 4,2 45,6 78, ,9 5, ,4 12,7 Szekszárd ,7 88, ,0 3, ,5 4, ,3 10,6 Tolna megye ,7 88, ,0 3,1 68,6 167, ,5 4, ,3 10,6 Dél-Dunántúl ,2 69, ,8 10,7 52,2 109, ,7 13, ,1 15,0 * rehab. és baleseti járadék nélkül

22 3. sz. tábla/3 ORSZI A megváltozott munkaképesség véleményezése "TB. jogszabályok" alapján végzett vizsgálatoknál / illetékességi terület szerint / VÁROS Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések munka- Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú véleményt száma száma alapján alapján alapján alapján vállalási korú véleményt véleményt vélemény II. fokú a II. fok megváltoz- egyéb vizsgálat forgalmi többlet a rokkantak a rokkantak a nem rokkantak a nem rokkantak népességre jutó megfellebbezők megfellebbezők megváltoztatási tatta a fellebbezé- MEGYE nélkül nélkül száma aránya % száma * aránya % * rokkantak száma aránya % száma sek % - ánál RÉGIÓ I. fok II. fok új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes Kecskemét ,6 78, ,3 12, ,4 10, ,4 28,2 Kiskunhalas ,2 80, ,8 5, ,7 4, ,3 33,5 Bács-Kiskun megye ,7 79, ,1 8,5 43,3 149, ,1 7, ,5 30,2 Békéscsaba ,7 75, ,6 9, ,0 8, ,8 37,0 Békés megye ,7 75, ,6 9,9 48,0 168, ,0 8, ,8 37,0 Szeged ,1 74, ,5 15, ,3 13, ,7 45,0 Csongrád megye ,1 74, ,5 15,9 33,2 172, ,3 13, ,7 45,0 Dél-Alföld ,5 76, ,0 11,6 41,3 162, ,8 9, ,6 39,0 Országos összesen ,8 70, ,9 13,1 39,0 96, ,7 8, ,6 35,3 * rehab. és baleseti járadék nélkül

23 4. számú tábla ORSZI A megváltozott munkaképesség véleményezésének adatai I. fokú véleményezések II. fokú véleményezések I- II. fokú véleményezések VÁROS TB. jogsz. TB-vel kapcs. Összesen TB-től függet- Egyéb Mind- TB. jogsz. TB-vel kapcs. Összesen TB-től függet- Egyéb Mind- TB. jogsz. TB-vel kapcs. Összesen TB-től függet- Egyéb Mind- MEGYE szerint egyéb len egyéb vizsgálat összesen szerint egyéb len egyéb vizsgálat összesen szerint egyéb len egyéb vizsgálat összesen RÉGIÓ vizsgálat vizsgálat összesen vizsgálat vizsgálat összesen vizsgálat vizsgálat összesen ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) Budapest Pest megye Közép-Magyarország Fejér megye Komárom-Esztergom m Veszprém megye Közép-Dunántúl Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok m Szabolcs-Szatmár-Bereg m Észak-Alföld Győr-Moson-Sopron m Vas megye Zala megye Nyugat-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén m Heves megye Nógrád megye Észak-Magyarország Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-Alföld Országos összesen