Országos Orvosszakértői Intézet

Átírás

1 Országos Orvosszakértői Intézet Statisztikai jelentés az Intézet évi munkájáról Budapest, 2006.

2 - 2 - ORSZÁGOS ORVOSSZAKÉRTŐI INTÉZET Főigazgató főorvos Dr. Berky Zsolt Összeállította Országos Orvosszakértői Intézet Statisztikai Főosztálya Főosztályvezető Széll Imre Statisztikus Nagy Emőke és Informatikai Osztálya Osztályvezető Borók Éva a évi Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében megjelenteti az Országos Orvosszakértői Intézet 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Tel: Fax: ooszi@t-online.hu

3 - 3 - Bevezető Az Országos Orvosszakértői Intézet több mint egy évtizede évenként megjelenteti önálló statisztikai évkönyvét. Az évkönyv az Intézet orvosi bizottságainak és orvosszakértőinek éves jelen esetben a évben végzett szakmai munkájának számokkal kifejezhető tükre. Az évtizedes hagyományokhoz ragaszkodva az Intézet ebben az évben sem változtatott az évkönyv formáján és szerkezetén. Az előző évekkel megegyező adattartalommal készített kiadvány előtérbe helyezi a teljesítmény-mutatók szerinti orvosszakmai adatok időbeni összehasonlíthatóságát, ezzel lehetőséget nyújt az egyes társadalmi, egészségügyi és orvosszakmai jelenségek (folyamatok) értékelésére. Az Országos Orvosszakértői Intézet Statisztikai Főosztálya által összeállított évkönyv tartalmazza egyrészről az Intézet feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét, szervezeti tagolódását és felelős vezetőit, másrészről az alaptevékenység végzése során gyűjtött és rögzített szakmai jellegű és egyéb információs adatok strukturális táblázatokban és grafikus ábrázolásokban való megjelenítését.

4 - 4 - Intézményi múlt, megalakulás A történelmi múltra visszavezethető orvosszakértői tevékenység országos szervezettségét először a munkaképesség-csökkenést véleményező orvosi bizottságok több telephelyen történő létrehozását elrendelő 136/1951. (XII.18.) EüM rendelet írta elő. Az 1957-ben és 1960-ban történt újabb miniszteri szintű szabályozások az Egészségügyi Minisztérium közvetlen felügyelete alá tartozó Országos Igazgatóság felállításáról és működéséről rendelkeztek. Az Intézet jelenlegi elnevezése: O r s z á g o s O r v o s s z a k é r t ő i I n t é z e t. Az intézmény nevét az 1971-ben hatályba lépett 45/1970. EüM utasítás határozta meg. Az Intézet jogállása, szervezete és illetékessége Az Intézet napjainkban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár önálló jogi személyiséggel rendelkező igazgatási szerve, a társadalombiztosítási orvosszakértés vezető intézménye. A hatályos jogszabályok által hatáskörébe utalt ügyekben az Intézet országos illetékességgel jár el, szervezetileg főigazgatóságra és regionálisan szervezett igazgatóságokra tagolódik.

5 - 5 - A Főigazgatóság közvetett irányítása központi szakmai, elméleti, ellenőrzési és funkcionális szervezeti egységek útján valósul meg. Az egyes tevékenységi területeket a főigazgató főorvos, illetve a főigazgató-helyettesek fogják össze. A területi igazgatóságok az alaptevékenység ellátására és helyi közvetlen irányításra regionálisan szervezett önálló szervezeti egységek. A területi igazgatóságokat igazgató főorvosok vezetik. Az igazgató főorvosok közvetlen irányítása alatt működnek az igazgatóságok illetékességi területén az alaptevékenység végzésére létrehozott orvosi bizottságok, melyek első- és másodfokon járnak el. A 7 területi igazgatóság 71 orvosi bizottságában ebből Budapesten 16, vidéken 55 OB összesen 142 orvosszakértő végezte az Intézet alapfeladatainak ellátását 2005-ben. A főigazgatóságon, a területi igazgatóságokon, valamint azok telephelyein foglalkoztatott személyek ideértve az orvosi bizottságok orvosszakértőit és ügykezelőit is köztisztviselői jogviszonyban állnak. Az OOSZI év óta fokozott figyelmet fordít az igazgatóságok területi kapacitásának és kapacitás-szükségletének koordinálására, ezért irányított kapacitásgazdálkodás keretében Országos Illetékességű Orvosi Bizottságok elnevezésű munkacsoportot működtet. A 3 budapesti székhelyű orvosi bizottság szükség szerint az ország egész területén I. és/vagy II. fokú orvosszakértői feladatok végzésére is kirendelhető. A csoport teljesítményi és szakmai mutatóit az évkönyv, a vizsgálat helye szerinti megye/telephely teljesítmény- és szakmastatisztikai adataival összevontan tartalmazza.

6 - 6 - Az Intézet alapfeladata Az Intézet orvosszakértői bizottságai szakvéleményt készítenek az egyes állami, társadalombiztosítási, szociális és családtámogatási ellátást igénylő személyek munkaképesség-változásáról. A szakvéleményben szükség szerint meghatározzák a vizsgált személy munkaképesség-csökkenésének mértékét, a rokkantság fokát és időtartamát, szakvéleményben döntenek a keresőképesség-keresőképtelenség vitatott eseteiben, a baleseti táppénz meghosszabbításáról, a keresőképtelenség visszamenőleges igazolásáról, a tartós keresőképtelenség felülvizsgálatáról, minősítik a súlyos fogyatékosság tényét, rehabilitációs javaslatot adnak, meghatározott esetekben véleményezik a vizsgált személyek egészségkárosodását, fogyatékosságát, egészségi alkalmasságát, végzik egyéb meghatározott feladataikat. Az Intézet Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint az igazgatóságok keretében működő orvosi bizottságok az erre vonatkozó általános és szakmai irányelvek figyelembevételével, saját vizsgálataik eredménye, a beteg hiteltérdemlő előzményi orvosi iratainak adatai, valamint az intézeti konziliáriusi szakvélemények beszerzése után, azok mérlegelésével alakítják ki szakvéleményüket.

7 - 7 - ORSZÁGOS ORVOSSZAKÉRTŐI INTÉZET szervezeti felépítése és vezetői F ő i g a z g a t ó s á g Dr. Berky Zsolt főigazgató főorvos Dr. Rasztovics Anikó igazgatási és jogi főigazgató-helyettes Sződy Mihály gazdasági főigazgató-helyettes Ocskó Györgyné főosztályvezető Humánpolitikai Főosztály Dr. Kányádi Erzsébet főosztályvezető Orvosszakmai és Ellenőrzési Főosztály Dr. Vajay Margit főosztályvezető Igazgatási és Jogi Főosztály Szondra Beáta főosztályvezető Pénzügyi és Gazdasági Főosztály Széll Imre főosztályvezető Statisztikai Főosztály Dr. Albel Anikó főigazgatói szakmai főtanácsos Országos Illetékességű Orvosi Bizottságok T e r ü l e t i I g a z g a t ó s á g o k Dr. Forrai István igazgató főorvos 1. sz. Igazgatóság Budapest Dr. Solymos András igazgató főorvos 2. sz. Igazgatóság Tatabánya Dr. Szegedi András igazgató főorvos 3. sz. Igazgatóság Debrecen Dr. Virágos Iván igazgató főorvos 4. sz. Igazgatóság Győr Dr. Tóth István János igazgató főorvos 5. sz. Igazgatóság Miskolc Dr. Benkovics László igazgató főorvos 6. sz. Igazgatóság Pécs Dr. Zsubori Zoltán igazgató főorvos 7. sz. Igazgatóság Szeged

8 - 8 - Útmutató Szükségesnek tartjuk néhány mondatban értelmezni az évkönyv tábláinak elnevezését, a használt szakmai fogalmak jelentését, valamint röviden összefoglalni a táblázatok és hozzájuk kapcsolódó grafikus ábrázolások egyes tartalmi és időszaki kapcsolatait és összefüggéseit. Az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai (OB-ok) január december 31. között I. fokon II. fokon Összesen: vizsgálatot végeztek. (A fenti adatok tartalmazzák az egy évben többször vizsgáltak számát is.) Az évkönyv 1. sz. táblája részletesen tartalmazza az Intézet igazgatóságai és illetékességi területükön lévő megyei első és másodfokú OB-ok által végzett véleményezések számát. A statisztikai kimutatásokban TB. jogszabály alapján végzett vizsgálat -ként, a társadalombiztosítási ellátások megállapításához, vagy tovább folyósításához szükséges orvosszakértői vizsgálatok kerültek feltüntetésre. A 2. sz. tábla az adminisztrációs többletet tartalmazza, amely a vizsgálaton nem jelentek meg és a téves behívások számát jelenti.

9 - 9 - Az Intézet I. és II. fokú orvosi bizottságainak forgalmi adatait és azok egyes szakmai, valamint területi népességi mutatóit a 3. sz. tábla részletezi. A területi adatgyűjtéssel megvalósított statisztikai kimutatás szerint, rokkantsági nyugellátás vagy nyugdíjszerű ellátás igénybevételéhez a munkaképesség-csökkenés mértékének, a rokkantság fokának és idejének elbírálását az Intézet orvosi bizottságai esetben véleményezték új igénylők esetében év óta folyamatosan és egységes mértékben csökken a nyugdíjbiztosítás igazgatási szerveihez rokkantsági nyugellátás megállapítására irányuló új igények száma. Az előző évhez viszonyítva 2005-ben: -6,5 %-kal volt kevesebb. Ennek fordítottja igaz az esedékes (időszakos, soros) vizsgálatoknál, mivel a tárgyévben Intézetünk ilyen típusú vizsgálatot végzett. A 2001-től folyamatos növekedési sorozatnál kétévenként figyelhető meg jelentősebb változás az időszakos vizsgálatok terén. Az előző évhez képest 2005-ben: +6,0 %-os emelkedés mutatható ki. Az Intézet által kiadott szakvélemények alapján az elutasítottak aránya új igénylők esetében átlagosan 60,1 %-os, esedékes vizsgálatoknál átlag 10,8 %-os volt. Statisztikai szempontból elutasított -ként kerültek feltüntetésre azok az esetek, ahol az egyes ellátások megállapításához, vagy tovább folyósításához szükséges munkaképesség-csökkenés mértékét a szükségesnél alacsonyabb értékben állapították meg az Intézet orvosszakértői.

10 A megkereső szerv államigazgatási határozatát új igénylő fellebbezte meg azzal az indokkal, hogy nem ért egyet az Intézet orvosi bizottságának I. fokú szakvéleményében foglaltakkal. A II. fokú OB-ok az I. fokú OB-ok véleményeit új igénylők esetében 15,7 %-ban, az esedékes (soros) vizsgálatok esetében 28,9 %-ban változtatták meg. A megváltoztatások gyakori oka, hogy a vizsgált személy a II. fokú szakértői vizsgálaton olyan egészségügyi dokumentációt mutatott be, amellyel az I. fokú vizsgálat idején még nem rendelkezett, de egészségi állapotának, munkaképesség-csökkenésének megítélését az jelentősen befolyásolta. A 4. sz. táblán az összes forgalom mellett az un. egyéb véleményezések megoszlása szerepel attól függően, hogy jogcím szerint társadalombiztosítási ellátáshoz kapcsolódó, vagy attól teljesen független ellátás megállapításához történtek-e a vizsgálatok. Társadalombiztosítási ellátással kapcsolatos egyéb vizsg.: Társadalombiztosítási ellátástól független egyéb vizsg.: Összes egyéb vizsgálat: A társadalombiztosítási ellátásoktól független egyéb jogcímű vizsgálatként végezte az Intézet többek között a súlyos fogyatékosság minősítését is (Fot. vizsgálat) ben ez vizsgálatot jelentett a területileg illetékes I. és II. fokú OB-oknál.

11 A vakok személyi járadékában részesülő személyek önkiszolgálóképességének megállapítására irányuló vizsgálat 197 esetben történt. A társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata során az Intézet szakvéleményeiben foglalt döntések ellen Munkaügyi Bírósághoz fordultak számáról Intézetünk nem rendelkezik teljes körű ismeretekkel. A 2005-ben jogerőre emelkedett ítéletek közül a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek 1507 esetről küldtek tájékoztatást az OOSZI részére. Az illetékes munkaügyi bíróságok az Intézet II. fokú orvosi bizottságainak véleményét (1507 esetből) 826 esetben változtatták meg, és ez alapján 565 olyan igazságügyi orvosszakértői véleményen alapuló ítéletet hoztak, melyben kimondták felperes rokkantságát is. Az Intézet és évének forgalmi adatait a 7. sz. tábla, összesített forgalmi adatait évtől pedig a 8. sz. tábla, valamint a tábla számértékeiből összeállított diagramm tartalmazza. A társadalombiztosítási rokkantsági nyugellátással összefüggő vizsgálatok alapján az új igénylők véleményezési adatai megyénkénti bontásban részletezve a 9. sz. táblán kerül bemutatásra. A 10. sz. tábla rokkantság, üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés jogcímén vizsgált új igénylők rokkantsági csoport és járadékra jogosultsági határok szerinti munkaképesség-csökkenésének mértékét, valamint az elutasítottak (0-49, és % közötti mkcs. érték) számát tartalmazza.

12 Rokkantnak véleményezettek abszolút száma új igénylők esetében I. csoportú II. csoportú III. csoportú Összesen: A 15 %-ot meghaladó, de 67 % alatti baleseti és foglalkozási munkaképesség-csökkenést esetben véleményeztek az intézeti OB-ok, ami egyben az új járadékosok (járadékra jogosultak) számát is jelenti. A bizottságok igénylőt elutasítottak, mert jogcím szerinti munkaképesség-csökkenésük mértéke nem érte el sem a rokkantsághoz, sem a járadékba soroláshoz szükséges határértéket évben rokkantnak minősített új igénylők korfáján kerül bemutatásra a 100 %-os, illetve a 67 %-os munkaképesség-csökkenés életkori megoszlása. A korfa 18 éves korcsoportjában a 100 %-os rokkantak viszonylagos magasabb számának magyarázata, hogy a jogszabály a rokkantsági járadékra való jogosultság alsó határát 18 évben határozza meg. Figyelemre méltó és több egészségpolitikai következtetés levonására is alkalmas a korfa férfiakra kimutatott értékei.

13 A korfán a 100 %-os munkaképesség-csökkenés mértéket figyelembe véve a férfiaknál kimutatott értékek minden korcsoportban jelentősen egyes életkoroknál akár tízszeres mértékben is magasabbak, mint a hasonló korcsoportba tartozó nőknél. Az előző évhez történő viszonyítás látható a 11. sz. táblán, mely szerint az új rokkantak száma 5,8 %-kal, az új járadékosok száma pedig (baleseti, foglalkozási együtt) 17,4 %-kal csökkent. Új igénylők vizsgálatainak eredményei kerültek kimutatásra minősítésük szerint a 12. sz. táblán, 1978-tól kezdődően. Az új rokkantak abszolút száma az előző évhez viszonyítva Bács- Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyék kivételével minden megyében alacsonyabb értéket mutat (13. sz. tábla). A 14. sz. tábla szemlélteti az új rokkantak számának alakulását megyei bontásban évtől. Az intézeti OB-ok rehabilitációs javaslatot adtak a III. csoportú új rokkantak vizsgálatainál esetben, valamint rehabilitációs javaslatot tettek alkalommal olyan vizsgálatoknál, ahol a munkaképesség-csökkenés mértéke nem érte el a 67 %-ot. A rehabilitációs javaslatok megoszlását tartalmazza a 15. sz. tábla.

14 Az esedékes vizsgálatok alkalmával adott szakvélemények szerint az OB -ok továbbra is rokkantnak minősítettek: I. csoport II. csoport III. csoport Összesen : főt. Továbbra is járadékosnak minősítettek főt. A felülvizsgálat során az OB-ok esetben hoztak elutasító véleményt, vagyis 67 %-nál alacsonyabb mértékben véleményezték az ellátásban részesülő személyek munkaképesség-csökkenésének mértékét, illetve baleseti, foglalkozási járadékban részesülő személyek esetében a jogosultsági alsóhatárértéknél kisebb mkcs. mértéket állapítottak meg ( sz. tábla). Grafikus ábra jeleníti meg az esedékes vizsgálatok során munkaképessé váltak (állapotuk javulása következtében az mkcs. mértéke 50 %-nál alacsonyabb) számának alakulását az utolsó tíz évben között. A 18. sz. tábla tartalmazza az időszakos vizsgálatok és ezen belül a folytatólagosan rokkantnak véleményezettek számát, mely az előző évhez képest összvizsgálati számban 6,0 %-kal, a folytatólagosan rokkantnak véleményezettek tekintetében pedig 5,2 %-kal emelkedett.

15 Az esedékes vizsgálatokon folytatólagosan rokkantnak véleményezettek adatai megyei bontásban a 19. sz. táblán találhatók. Esedékes vizsgálatok minősítés szerinti eredményei (rokkant, járadékos, elutasított) évtől kezdődően került kimutatásra a 20. sz. táblán. A 21. sz. tábla az esedékes vizsgálatok alapján 1985-től megyénként mutatja be a folytatólagosan rokkantak számát. Az I. és II. fokú orvosi bizottságok elfogadási arányait tekintve, a rokkantság megállapítására irányuló vizsgálatok esetében (22. sz. tábla) megállapítható, hogy I. fokon új vizsgálatok esetében az intézeti elfogadási arány 36,7-40,5 % között, esedékes vizsgálatoknál pedig 86,3-89,2 % között mozgott az év hónapjaiban. A másodfokon eljáró orvosi bizottságok intézeti elfogadási aránya új vizsgálatok fellebbezése esetén 10,8-17,5 % között, esedékes felülvizsgálatok esetében pedig 34,0-44,3 % közötti értékeket mutatott. Az Intézet területi igazgatóságainak éves átlagolt elfogadási arányai külön grafikus ábrázolásban is megjelenítésre kerültek.

16 II. Morbiditási adatok Az évkönyv 23. sz. tábláján a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) tizedik revíziójában meghatározott főcsoportok szerint került feltüntetésre az OB-ok szakvéleményeiben szereplő vezető diagnózis és munkaképesség-csökkenési mértékek az új igénylők vizsgálatainál. Megállapított rokkantság esetében a BNO XXI főcsoportja közül kiemelkednek jelentőségük sorrendjében: a keringési rendszer betegségei (IX. főcsoport), a daganatos megbetegedések (II. főcsoport), a mentális és viselkedészavarok (V. főcsoport), valamint a csont- izomrendszer és kötőszövet betegségei (XIII. főcsoport). Üzemi baleseteknél többségében a XIX. főcsoportba tartozó sérülés, mérgezés és külső okok egyéb következményei -t véleményezték az intézeti OB-ok. Foglalkozási betegség következtében rokkant, illetve baleseti járadékos személyeknél a X. főcsoportba tartozó légzőrendszer betegségei domináltak. A betegség főcsoportonkénti megoszlás százalékos arányában kimutatott, és munkaképeskorúra jutó új rokkantak számának gyakorisága a 24. sz. táblán követhető végig.

17 A 25. sz. tábla részletesebben, megyei bontásban tartalmazza a BNO főcsoportok szerinti megállapítások számát, illetve demográfiai adatokkal összefüggő gyakorisági értékeket. A rokkantsághoz vezető leggyakoribb betegségeket BNO IX. II. V. és XIII. főcsoport területenkénti (megyei) grafikus térkép-ábrák szemléltetik, melyekben feltüntetésre került a rokkanttá váltak száma és munkaképeskorúra számított gyakorisága is. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján véleményezett új rokkantak korcsoportonként, nemenként, és betegség főcsoportonkénti kimutatását a 26. sz. tábla tartalmazza. Az Intézet által készített szakvélemények alapján, az OB-ok által véleményezett nők 32,9 %-a vált rokkanttá, a véleményezett férfiaknál pedig 44,4 % lett rokkant. A korcsoportok betegség főcsoportok szerinti megoszlása a 27. sz. táblán szerepel. Tízéves idő intervallumban, megyénkénti bontásban került kimutatásra ( között) munkaképeskorúra jutó új rokkantak száma az évkönyv 28. sz. tábláján. A és a évben véleményezett új igénylők megállapítás szerinti megoszlását, valamint a két év közötti változások számát és arányát tartalmazza a 29. sz. tábla.

18 A 30. sz. táblára került az új rokkantak BNO betegségi főcsoportjai, valamint a KSH által megadott magyarországi gazdasági ágazatok szerinti megoszlása. Az esedékes vizsgálatok során folytatólagosan rokkantnak, továbbra is járadékosnak minősítettek, valamint az elutasítottak BNO betegség főcsoportok szerinti adatait és munkaképesség-csökkenési mértéküket részletezi a 31. sz. tábla. Hasonlóan az új rokkantakhoz, a folytatólagosan rokkantnak minősítettek között is kiemelkedően magas számban fordultak elő: a keringési rendszer betegségei (IX. főcsoport), a mentális és viselkedészavarok (V. főcsoport), a csont- izomrendszer és kötőszövet betegségei (XIII. főcsoport), és a daganatos megbetegedések (II. főcsoport). A és a év esedékes (soros) vizsgálatainak eredményét, a két év közötti változások számát és arányát, valamint a megállapítások megoszlását tartalmazza a 32. sz. tábla. Az esedékes vizsgálatok eredményeként folytatólagosan rokkantak száma és gyakorisága betegség főcsoportonként a 33. sz. táblán került feltüntetésre. Társadalombiztosítási ellátások megállapítására vonatkozó jogszabályi előírás (TB. jogsz.) alapján, az Intézet orvosi bizottságai által

19 megvizsgált és véleményezett összes igénylő adatait, megyei és BNO betegség főcsoportok szerint bontásban részletezi a sz. tábla. A 36. sz. táblán került feltüntetésre szintén a társadalombiztosítási ellátások megállapításához, vagy folyósításához szükséges és végzett vizsgálatok alapján az összes véleményezett igénylő száma, munkaképesség-csökkenésének mértéke, rokkantság megoszlási százaléka és gyakorisága.

20 III. Összefoglalás Az Országos Orvosszakértői Intézet orvosi bizottságai 2005-ben az összes vizsgálat eredményeként rokkantnak véleményeztek I. csoport II. csoport III. csoport Összesen: főt. Járadékra jogosultnak véleményeztek főt. (baleseti és foglalkozási mkcs. mértéke: 16 %-tól - 66 %-ig) Elutasítottak főt. Az Intézet huszonhárom évi munkájának összesített adatsora látható a 37. sz. táblán ( ). A kimutatás szerint az összvizsgálati szám a hatályos jogszabályok által intézeti hatáskörbe utalt, illetve megszüntetett vizsgálati jogcímek, illetve a lakosság egészségi állapota, valamint az idősödő populáció hatásainak következtében évre re emelkedett. A vizsgálati számok növekedő folyamatával szemben, az Intézet engedélyezett létszáma, így az orvosi bizottságok és az orvosszakértők száma folyamatosan csökken. A évinél kevesebb OB-ot csak az 1989 előtti években (17 éve) működtetett az Intézet, de akkortájt a teljesítmény körüli vizsgálat volt évente.

21 1. sz. tábla/1 OOSZI Forgalmi adatok összesítése Az Országos Orvosszakértői Intézet I-II. fokú OB.-ok által végzett véleményezések től ig VÁROS I. FOKÚ OB.-OK ÁLTAL VÉGZETT II. FOKÚ OB.-OK ÁLTAL VÉGZETT I-II. FOKÚ OB.-OK ÁLTAL VÉGZETT MEGYE VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA IGAZGATÓSÁG TB.Jog.sz. Egyéb Összesen TB.Jog.sz. Egyéb Összesen TB.Jog.sz. Egyéb Összesen Budapest Budapest ( Pest - m. ) Cegléd* Pest megye sz.Igazgatóság Budapest Székesfehérvár Fejér megye Esztergom Tatabánya Komárom-Esztergom m Veszprém Veszprém megye sz. IgazgatóságTatabánya Debrecen Hajdú-Bihar megye Szolnok Karcag* Jász-Nagykun-Szolnok m Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg m sz. Igazgatóság Debrecen * Évközben megszüntetett telephelyek

22 1. sz. tábla/2-2 - Forgalmi adatok összesítése OOSZI Az Országos Orvosszakértői Intézet I-II. fokú OB.-ok által végzett véleményezések től ig VÁROS I. FOKÚ OB.-OK ÁLTAL VÉGZETT II. FOKÚ OB.-OK ÁLTAL VÉGZETT I-II. FOKÚ OB.-OK ÁLTAL VÉGZETT MEGYE VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA IGAZGATÓSÁG TB.Jog.sz. Egyéb Összesen TB.Jog.sz. Egyéb Összesen TB.Jog.sz. Egyéb Összesen Győr Győr-Moson-Sopron m Szombathely Vas megye Zalaegerszeg Zala megye sz. Igazgatóság Győr Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén m Eger Heves megye Salgótarján Balassagyarmat* Nógrád megye sz. Igazgatóság Miskolc Pécs Baranya megye Kaposvár Siófok Somogy megye Szekszárd Tolna megye sz. Igazgatóság Pécs

23 sz. tábla/3 OOSZI Forgalmi adatok összesítése Az Országos Orvosszakértői Intézet I-II. fokú OB.-ok által végzett véleményezések től ig VÁROS I. FOKÚ OB.-OK ÁLTAL VÉGZETT II. FOKÚ OB.-OK ÁLTAL VÉGZETT I-II. FOKÚ OB.-OK. ÁLTAL VÉGZETT MEGYE VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA IGAZGATÓSÁG TB.Jog.sz. Egyéb Összesen TB.Jog.sz. Egyéb Összesen TB.Jog.sz. Egyéb Összesen Kecskemét Kiskunhalas Bács-Kiskun megye Békéscsaba Békés megye Szeged Szentes* Csongrád megye sz.Igazgatóság Szeged Ig. ( vidék ) Országos összesen:

24 2. számú tábla OOSZI Adminisztrációs többlet az I-II. fokú orvosi bizottságoknál Adminisztrációs többlet M E G Y É K Vizsgálaton nem jelentek meg Téves behívások Összesen Budapest Pest megye sz. Igazgatóság Budapest Komárom-Esztergom megye Fejér megye Veszprém megye sz. Igazgatóság Tatabánya Hajdú-Bihar megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Jász-Nagykun-Szolnok megye sz. Igazgatóság Debrecen Győr-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye sz. Igazgatóság Győr Heves megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Nógrád megye sz.Igazgatóság Miskolc Baranya megye Somogy megye Tolna megye sz.Igazgatóság Pécs Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye sz.Igazgatóság Szeged Országos összesen

25 3. sz. tábla/1 OOSZI Az I-II. fokú OB.-ok munkájának néhány mutatója a "TB. jogszabályok" alapján végzett vizsgálatoknál / illetékességi terület szerint / től ig Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések munkavál- Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú véle- Az I.fokú véleményt száma száma alapján alapján alapján az alapján az lalási korú né- véleményt véleményt ményt a II.fok a II.fok megváltoz- VÁROS egyéb vizsgálat forgalmi többlet a rokkantak a rokkantak elutasítottak elutasítottak pességre jutó megfellebbezők megfellebbezők megváltoztatta tatta, a fellebbezé- MEGYE nélkül nélkül száma aránya % száma aránya % rokkantak száma aránya % / száma / sek % - ánál IGAZGATÓSÁG I.fok II.fok új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedékes kes kes kes kes kes kes kes kes kes Budapest ,0 89, ,1 9,6 40,0 97, ,2 6, ,8 33,9 Budapest (Pest - m.) ,4 88, ,7 10, ,8 7, ,3 35,6 Cegléd* ,0 93, ,6 6, Pest megye ,7 88, ,4 10,7 49,6 130, ,3 6, ,3 35,6 1.sz. Ig. Budapest ,31 89, ,0 10,1 43,9 110, ,7 6, ,0 37,4 Székesfehérvár ,7 87, ,3 10, ,3 9, ,7 4,8 Fejér megye ,7 87, ,3 10,1 39,7 91, ,3 9, ,7 4,8 Esztergom ,3 88, ,4 9, ,1 1, ,7 48,4 Tatabánya ,6 90, ,4 3, ,1 12, ,6 41,3 Komárom-Esztergom m ,3 89, ,0 6,5 59,0 159, ,0 6, ,5 42,2 Veszprém ,5 94, ,4 3, ,5 2, ,3 24,4 Veszprém megye ,5 94, ,4 3,6 54,2 123, ,5 2, ,3 24,4 2.sz. Ig. Tatabánya ,8 90, ,3 6,7 50,0 121, ,6 6, ,5 39,0 Debrecen ,7 88, ,1 11, ,0 6, ,7 33,8 Hajdú-Bihar megye ,7 88, ,1 11,0 44,0 115, ,0 6, ,7 33,8 Szolnok ,2 87, ,8 10, ,7 4, ,8 21,1 Karcag* ,0 88, , , ,9 22,2 Jász-Nagykun-Szolnok m ,2 87, ,7 10,7 68,9 168, ,7 4, ,5 21,1 Nyíregyháza ,9 80, ,4 18, ,1 13, ,4 25,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,9 80, ,4 18,9 68,3 132, ,1 13, ,4 25,5 3.sz. Ig. Debrecen ,3 85, ,7 14,0 59,7 135, ,4 8, ,0 26,7

26 3. sz. tábla/2 OOSZI Az I-II. fokú OB.-ok munkájának néhány mutatója a "TB. jogszabályok" alapján végzett vizsgálatoknál / illetékességi terület szerint / től ig Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések munkavál- Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú véle- Az I.fokú véleményt száma száma alapján alapján alapján az alapján az lalási korú né- véleményt véleményt ményt a II.fok a II.fok megváltoz- VÁROS egyéb vizsgálat forgalmi többlet a rokkantak a rokkantak elutasítottak elutasítottak pességre jutó megfellebbezők megfellebbezők megváltoztatta tatta, a fellebbezé- MEGYE nélkül nélkül száma aránya % száma aránya % rokkantak száma aránya % / száma / sek % - ánál IGAZGATÓSÁG I.fok II.fok új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedékes kes kes kes kes kes kes kes kes kes Győr ,1 95, ,6 3, ,0 1, ,8 13,2 Győr-Moson-Sopron m ,1 95, ,6 3,4 53,9 114, ,0 1, ,8 13,2 Szombathely ,3 94, ,9 4, ,4 3, ,0 14,8 Vas megye ,3 94, ,9 4,6 58,1 122, ,4 3, ,0 14,8 Zalaegerszeg ,0 86, ,2 12, ,9 11, ,6 14,5 Zala megye ,0 86, ,2 12,5 41,4 69, ,9 11, ,6 14,5 4.sz. Ig. Győr ,8 93, ,2 5,7 51,3 103, ,0 4, ,2 14,3 Miskolc ,7 81, ,7 17, ,4 4, ,1 38,0 Borsod-Abaúj-Zemplén ,7 81, ,7 17,4 45,3 125, ,4 4, ,1 38,0 Eger ,9 87, ,9 10, ,6 5, ,7 38,9 Heves megye ,9 87, ,9 10,8 63,1 164, ,6 5, ,7 38,9 Salgótarján ,9 73, ,8 25, ,8 10, ,9 38,7 Balassagyarmat* ,3 Nógrád megye ,9 73, ,8 25,0 62,6 115, ,8 10, ,9 38,3 5.sz. Ig. Miskolc ,5 81, ,6 16,8 52,8 133, ,5 5, ,7 38,3 Pécs ,6 83, ,4 8, ,0 8, ,2 12,1 Baranya megye ,6 83, ,4 8,4 77,1 133, ,0 8, ,2 12,1 Kaposvár ,7 83, ,1 13, ,6 11, ,0 25,7 Siófok ,8 76, ,2 17, Somogy megye ,7 83, ,1 13,2 55,5 104, ,6 11, ,0 25,7 Szekszárd ,8 90, ,0 7, ,2 7, ,8 4,0 Tolna megye ,8 90, ,0 7,5 90,3 209, ,2 7, ,8 4,0 6.sz. Ig. Pécs ,5 86, ,0 9,3 73,1 142, ,5 9, ,6 14,1

27 3. sz. tábla/3 OOSZI Az I-II. fokú OB.-ok munkájának néhány mutatója a "TB. jogszabályok" alapján végzett vizsgálatoknál / illetékességi terület szerint / től ig Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések munkavál- Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú véle- Az I.fokú véleményt száma száma alapján alapján alapján az alapján az lalási korú né- véleményt véleményt ményt a II.fok a II.fok megváltoz- VÁROS egyéb vizsgálat forgalmi többlet a rokkantak a rokkantak elutasítottak elutasítottak pességre jutó megfellebbezők megfellebbezők megváltoztatta tatta, a fellebbezé- MEGYE nélkül nélkül száma aránya % száma aránya % rokkantak száma aránya % / száma / sek % - ánál IGAZGATÓSÁG I.fok II.fok új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedé- új esedékes kes kes kes kes kes kes kes kes kes Kecskemét ,3 86, ,3 13, ,7 3, ,6 21,9 Kiskunhalas ,0 82, ,7 17, ,3 2, ,0 24,3 Bács-Kiskun megye ,1 84, ,2 15,6 69,6 213, ,6 2, ,0 23,1 Békéscsaba ,6 91, ,9 6, ,7 3, ,7 28,6 Békés megye ,6 91, ,9 6,7 78,8 269, ,7 3, ,7 28,6 Szeged ,3 93, ,3 6, ,1 2, ,0 34,0 Szentes* ,2 98, ,8 1, ,1 2, ,8 50,0 Csongrád megye ,8 993, ,8 6,3 83,9 237, ,1 2, ,1 34,3 7.sz. Ig. Szeged ,6 62, ,8 7,1 82,6 222, ,7 2, ,1 29,1 2-7 Ig. (vidék) ,6 87, ,2 11,0 60,8 148, ,9 5, ,4 27,0 Országos összesen ,7 87, ,1 10,8 56,0 137, ,5 6, ,7 28,9

28 4. számú tábla OOSZI Az I-II. fokú OB.-ok által végzett véleményezések adatai társadalombiztosítási ellátással való kapcsolat alapján I.fokú OB.-ok által végzett véleményezések II.fokú OB.-ok által végzett véleményezések I- II. fokú OB.-ok által végzett véleményezések VÁROS TB.jogsz. TB.-vel kapcs. Összesen TB.-től függet- Egyéb Mind- TB.jogsz. TB.-vel kapcs. Összesen TB.-tôl függet- Egyéb Mind- TB.jogsz. TB.-vel kapcs. Összesen TB.-tôl függet- Egyéb Mind- MEGYE szerint egyéb len egyéb vizsgálat összesen szerint egyéb len egyéb vizsgálat összesen szerint egyéb len egyéb vizsgálat összesen IGAZGATÓSÁG vizsgálat vizsgálat összesen vizsgálat vizsgálat összesen vizsgálat vizsgálat összesen ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) Budapest Pest megye sz. Ig. Budapest Komárom-Esztergom m Fejér megye Veszprém megye sz. Ig. Tatabánya Hajdú-Bihar megye Szabolcs-Szatmár-Bereg m Jász-Nagykun-Szolnok m sz. Ig. Debrecen Győr-Moson-Sopron m Vas megye Zala megye sz. Ig. Győr Heves megye Borsod-Abaúj-Zemplén m Nógrád megye sz. Ig. Miskolc Baranya megye Somogy megye Tolna megye sz. Ig. Pécs Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye sz. Ig. Szeged Országos összesen

29 5. számú tábla OOSZI Súlyos fogyatékosság (FOT) minősítése az I. fokú OB.-ok vizsgálatai alapján Igazgatóságok, Megyék nem fogyatékos látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozottan fogyatékos súlyos és halmozottan fogyatékos ( a+b+c+d+e+f ) összesen FOT igénylők száma a b c d e f 1.sz. Ig. Budapest sz. Ig. Tatabánya Komárom-E. m Fejér m Veszprém m sz. Ig. Debrecen Hajdú-Bihar m Szabolcs-Sz-B. m Jász-N-Sz. m sz. Ig. Győr Győr-M-Sopron m Vas m Zala m sz. Ig. Miskolc Heves m Borsod-A-Z. m Nógrád m sz. Ig. Pécs Baranya m Somogy m Tolna m sz. Ig. Szeged vak személyi járadék, önkiszolgáló képesség minősítése Bács-Kiskun m Békés m Csongrád m Összesen

30 6. számú tábla OOSZI Súlyos fogyatékosság (FOT) minősítése az I-II. fokú OB.-ok vizsgálatai alapján I. fok Országos összesen nem fogyatékos látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozottan fogyatékos a b c d e f súlyos és halmozottan fogyatékos ( a+b+c+d+e+f ) összesen FOT vizsgálatok száma vak személyi járadék, önkiszolgáló képesség minősítése II. fok Országos összesen nem fogyatékos látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozottan fogyatékos a b c d e f súlyos és halmozottan fogyatékos ( a+b+c+d+e+f ) összesen FOT vizsgálatok száma vak személyi járadék, önkiszolgáló képesség minősítése I. - II. fok Országos összesen nem fogyatékos látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozottan fogyatékos a b c d e f súlyos és halmozottan fogyatékos ( a+b+c+d+e+f ) összesen FOT vizsgálatok száma vak személyi járadék, önkiszolgáló képesség minősítése

31 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Súlyos fogyatékosság vizsgálata I. és II. fokú orvosi bizottságoknál évben OOSZI I. fokú vizsgálat II. fokú vizsgálat

32 Súlyos fogyatékos csoportok és arányuk az igénylők számához viszonyítva évben OOSZI látási hallási értelmi autista mozgásszervi halmozottan fogyatékos összesen nem minősült súlyosan fogyatékosnak igénylők száma

33 Súlyos fogyatékosok gyakorisága ( o / ooo ) a lakónépesség számához viszonyítva évben OOSZI Borsod-Abaúj-Zemplén 10,9 Vas 11,7 Zala 13,5 Győr-Moson-Sopron 6,8 Veszprém 14,3 Somogy 15,2 Komárom-E. 13,2 Baranya 16,2 Fejér 11,0 Tolna 17,3 Budapest 6,6 Nógrád 30,6 Pest Bács-Kiskun 12,8 8,5 Heves 15,5 Jász-Nagykun-Szolnok Csongrád 24,1 29,0 Békés 23,8 Hajdú-Bihar 20,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 22,6 Nógrád Jász-N-Sz Csongrád Békés Szabolcs-Sz-B Hajdú-Bihar Tolna Baranya Heves Somogy Veszprém Zala Komárom-E Bács-Kiskun Vas Fejér Borsod-A-Z Pest Győr-M-S Budapest 30,6 29,0 24,1 23,8 22,6 20,4 17,3 16,2 15,5 15,2 14,3 13,5 13,2 12,8 11,7 11,0 10,9 8,5 6,8 6,6

34 7. számú tábla OOSZI I -II. fokú OB.-ok által végzett véleményezések forgalmi adatai évben Vizsgálatok Megoszlás Változás + - száma % száma %-a Új igénylők munkaképesség csökkenésének vizsgálata ,5 35,0 32,3 / TB-i jogszabályok alapján / Esedékes (soros) ,0 33,5 35,1 vizsgálat Egyéb jogcímen történő ,5 31,5 32,6 vizsgálat Összes vizsgálat ,2 100,0 100,0 Többször vizsgáltak száma ,4 Mindösszesen ,9

35 8. számú tábla OOSZI FORGALMI ADATOK ÖSSZESíTÉSE Az Orvosszakértői Intézet I-II. fokú OB.-ok által végzett véleményezései évtől Új Esedékes Egyéb Igénylők Többször Összes vizsgáltak igénylők vizsgálat vizsgálat összesen száma vizsgálat * * * ig MÁV adatok nélkül

36 OOSZI OOSZI I - II. fokú OB.-ok által végzett véleményezések ( ig MÁV nélkül) vizsgálatok száma Új igénylők Esedékes vizsgálat Egyéb vizsgálat Többször vizsgáltak száma

37 9. számú tábla OOSZI "TB. jogszabály" alapján az OB.-ok által megvizsgált "új Igénylők" megyék szerinti megoszlása az MKCS. tükrében M E G Y É K Együtt Rokkantak Üzemi baleset Foglalkozási J á r a d é k o s o k s z á m a E l u t a s í t o t t a k s z á m a Rokk száma miatt bet. miatt Rokkantsági Ü.B. Fogl. Járad rokkant rokkant Üzemi baleset miatt Foglalkozási bet. miatt igény bet. Elut. I. csoport II. csoport III. csoport I. csoport II. csoport III. csoport I. csoport II. csoport III. csoport Rokkantak összesen / 2-10 / Rehabilitálhatók % % % % % % % % összesen / / 0-49 % % 0-15 % 0-15 % összesen / / ( ) / 1 / / 2 / / 3 / / 4 / / 5 / / 6 / / 7 / / 8 // 9 / / 10 / / 11 / / 12 / / 13 / / 14 / / 15 / / 16 / / 17 / / 18 / / 19 // 20 / / 21 / / 22/ / 23/ / 24/ / 25 / / 26 / / 27 / Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Vidék összesen Országos összesen

38 10. számú tábla OOSZI TB. jogszabály alapján véleményezett " új igénylők" száma, megoszlása és gyakorisága az MKCS. tükrében R o k k a n t a k Járadékosok Elutasítottak Véleményezés száma száma száma jogcíme I. csoport II. csoport III. csoport Összesen % % 0-49 % % Mindösszesen Rokkantság Üzemi baleset Foglalkozási betegség Összesen Rokkantak megoszlási % 3,5 19,9 76,6 100, Összes megoszlási % 1,4 7,7 29,6 38,7 0,9 0,3 17,2 42,9 100,0 Gyakoriság munkaképeskorúra 2,0 11,1 42,9 56,0 1,4 0,4 24,9 62,2 144,9

39 OOSZI TB. jogszabály alapján megvizsgált "új igénylők" közül a rokkantnak minősítettek (100 %-os és a 67 %-os) korfája 2005-ben Nők Férfiak év felett 62 év 61 év 60 év 59 év 58 év 57 év 56 év 55 év 54 év 53 év 52 év 51 év 50 év 49 év 48 év 47 év 46 év 45 év 44 év 43 év 42 év 41 év 40 év 39 év 38 év 37 év 36 év 35 év 34 év 33 év 32 év 31 év 30 év 29 év 28 év 27 év 26 év 25 év 24 év 23 év 22 év 21 év 20 év 19 év 18 év 17 év 16 év 15 év Férfiak 100% I.és II.cs. Férfiak 67% III.cs. Nők 100% I.és II.cs. Nők 67% III.cs.