Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet

Átírás

1 Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet Statisztikai jelentés az Intézet évi munkájáról Budapest, 2008.

2 ORSZÁGOS REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS SZAKÉRTİI INTÉZET Fıigazgató Dr. Juhász Ferenc Összeállította Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet Koordinációs Önálló Osztálya a évi Országos Statisztikai Adatgyőjtési Program keretében megjelenteti az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Tel: Fax: orszi@t-online.hu

3 Bevezetı Az Országos Statisztikai Adatgyőjtési Program elrendelésének megfelelıen, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet évben is megjelenteti statisztikai évkönyvét. A speciális orvosszakmai és forgalmi statisztikai adatokat tartalmazó évkönyv az intézet évi szakmai munkájának számokkal kifejezhetı tükre. A statisztikai évkönyv ebben az évben jelenik meg utoljára az évtizedes hagyományok szerinti adattartalmi szerkezetben, ugyanis a megváltozott munkaképességőek ellátórendszerének új koncepciója szerint az intézet szakértıi tevékenysége is lényegesen megváltozik. Az Országos Orvosszakértıi Intézet bázisán augusztus 15-tıl létrehozott Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet szakértıi bizottságai eljárásuk során olyan komplex minısítést végeznek, amely alapján a késıbbiekben személyre szabott rehabilitációs program ajánlható a megváltozott munkaképességő személyek számára. A rehabilitációs program az anyagi segítségen túl tartalmazza az egészségügyi rehabilitációt, a fejlesztési, képzési rehabilitációt, a begyakorló foglalkoztatást, a védett szervezeti foglalkoztatást és a nyílt munkaerı-piaci bértámogatással történı kihelyezést is. A rendszerben történı változtatás orvosszakértıi szempontból leglényegesebb eleme, hogy a szakértıi bizottságok évtıl az eddigi munkaképesség-csökkenés megállapítása helyett össz-szervezeti

4 egészségkárosodást, szakmai munkaképesség-változást, illetve a megmaradt munkaképesség hasznosíthatóságát véleményezik. A megváltozott munkaképességőek ellátórendszerének mőködése a jövıben nem csak passzív pénzellátásként, hanem rehabilitációs szolgáltatások, természetbeni ellátások nyújtásával is mérhetıvé válik. A változtatás alapvetı célja azon személyek társadalmi reintegrációja, akik betegségük (fogyatékosságuk) mellett megfelelı rehabilitációval képessé tehetık a munkavégzésre tól az intézet mint rehabilitációs szakértıi szerv komplex minısítés keretében szakvéleményt ad az egészségkárosodás mértékérıl, a szakmai munkaképesség-változásról, a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányairól, és idıtartamáról. Az intézet jogállását, mőködését, a szakértıi bizottságok összetételét az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézetrıl, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 213/2007. (VIII.7.) Korm. rendelet szabályozza. A szakértıi bizottságok a közigazgatási eljárásokban ha jogszabály azt másként nem szabályozza továbbra is elsı, illetve másodfokon járnak el. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet Koordinációs Önálló Osztálya által összeállított Statisztikai évkönyv táblázatok, diagrammok és grafikus ábrázolások alapján mutatja be az intézet évben végzett tevékenységét.

5 Intézményi múlt évben a választott bíróság tárgyalásaihoz betegség keresıképtelenség ügyben kijelölt orvosok is meghívandók voltak, szigorú sorrend alapján ban létrejött az Állami Munkás Biztosítási Hivatal Orvosi Tanácsa, mint orvosszakértıi szervezet ben a XXI. Törvénycikk Betegségi és Baleseti kötelezı biztosítás címen elıírta a rokkantság orvosszakértıi véleményezését évi 136. (XII.18.) Egészségügyi Miniszteri rendelet szabályozta a munkaképesség-csökkenést véleményezı orvosi bizottságok mőködését ban az Egészségügyi Miniszter létrehozta a Munkaképességcsökkenést Véleményezı Orvosi Bizottságok Országos Igazgatóságát (44/1960. EüM.U) ben a szervezet hatáskörébe tartozott a munkaköri (szakmai) alkalmasság orvosi véleményezése másodfokon, valamint az orvosi felülvizsgálat során keresıképesnek nyilvánított biztosított keresıképességének orvosi döntıbizottsági felülvizsgálata is ben megalakult az Országos Orvosszakértıi Intézet. (45/1970 EüM.U.) 2007-ben létrejött az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet.

6 Az intézet jogállása, szervezete és illetékessége Az intézet a szociális és munkaügyi miniszter irányítása alatt álló központi hivatal. Önálló jogi személyiséggel rendelkezı, önállóan gazdálkodó, az elıirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezı költségvetési szerv. A hatályos jogszabályok által hatáskörébe utalt ügyekben az intézet országos illetékességgel jár el. Szervezetileg fıigazgatóságra és regionálisan szervezett igazgatóságokra tagolódik. A fıigazgatóság közvetett irányítása központi szakmai, elméleti, ellenırzési és funkcionális szervezeti egységek útján valósul meg. Az egyes tevékenységi területeket a fıigazgató, illetve a fıigazgató-helyettesek fogják össze. A regionális igazgatóságok és kirendeltségeik az alaptevékenység ellátását végzı szervezeti egységek. Az Intézet alaptevékenysége, feladat és hatásköre Az intézet rehabilitációs és orvosszakértıi szervként szakhatósági állásfoglalásban, szakvéleményben megállapítja, illetve minısíti: - a szakmai munkaképesség-változást, a munkaképességet, - az egészségkárosodást, illetve fogyatékosságot, - a rokkantságot és a rehabilitálhatóságot, - a keresıképességet, illetve keresıképtelenséget, - a súlyos mozgáskorlátozottságot, - az egészségi alkalmasságot.

7 Az intézet szociális szakértıi szervként szakvéleményt ad: - az ápolási/gondozási szükséglet mértékérıl, az otthonápolás, illetve intézményben történı elhelyezési rászorultságról, - egyes szociális ellátást megalapozó orvosi igazolások felülvizsgálatáról. Az intézet módszertani feladata körében: - közremőködik a rehabilitációs és szociális ellátások iránti szükségletek felmérésében, - összehangolja a funkcióképesség, a fogyatékosság, a szakmai munkaképesség vizsgálati és véleményezési rendszerét, - javaslatokat dolgoz ki a rehabilitációs és szociális ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges szakértıi tevékenység fejlesztésére.

8 ORSZÁGOS REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS SZAKÉRTİI INTÉZET vezetıi F ı i g a z g a t ó s á g Dr. Juhász Ferenc fıigazgató Dr. Eperjessy István orvosszakértıi fıigazgató-helyettes szociális és igazgatási fıigazgató-helyettes Jenıfi György gazdasági-fejlesztési igazgató Lévai Zoltán fıosztályvezetı Humánpolitikai Fıosztály Dr. Somlay Géza módszertani-oktatási-minıségbiztosítási igazgató Dr. Csáder Adrienne fıosztályvezetı Jogi és Igazgatási Fıosztály Szondra Beáta fıosztályvezetı Pénzügyi és Gazdasági Fıosztály Borók Éva mb. fıosztályvezetı Informatikai Fıosztály Széll Imre osztályvezetı Koordinációs Önálló Osztály R e g i o n á l i s I g a z g a t ó s á g o k Dr. Forrai István igazgató Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Budapest Dr. Takács Sándor igazgató Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Székesfehérvár Dr. Szegedi András igazgató Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Debrecen Dr. Virágos Iván igazgató Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Gyır Dr. Tóth István igazgató Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Miskolc Dr. Benkovics László igazgató Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Pécs Dr. Zsubori Zoltán igazgató Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Szeged

9 Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet regionális szervezete évben Borsod-Abaúj-Zemplén Nógrád Salgótarján Eger Miskolc Szabolcs-Szatmár-Bereg Nyíregyháza Gyır Gyır-Moson-Sopron Szombathely Veszprém Vas Veszprém Esztergom Komárom-Esztergom Tatabánya Fejér Székesfehérvár Pest Budapest Heves Jász-Nagykun-Szolnok Szolnok Debrecen Hajdú-Bihar Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Budapest Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Székesfehérvár Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Debrecen Zalaegerszeg Zala Somogy Siófok Tolna Szekszárd Bács-Kiskun Kiskunhalas Kecskemét Csongrád Békés Békéscsaba Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Gyır Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Miskolc Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Pécs Kaposvár Szeged Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Szeged Baranya Pécs Regionális Igazgatóságok Kirendeltségei

10 Útmutató Szükségesnek tartjuk, hogy az alábbi néhány mondatban szöveges értelmezést adjunk az évkönyv tábláinak elnevezésérıl, a használt szakmai fogalmak jelentésérıl, valamint röviden összefoglaljuk a táblázatok és a hozzájuk kapcsolódó grafikus ábrázolások egyes tartalmi és idıszaki kapcsolatait és összefüggéseit. Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet szakértıi bizottságai (továbbiakban: szakértıi bizottságok) január 01. és december 31. között I. fokon II. fokon Összesen: vizsgálatot végeztek. (Az adatok tartalmazzák az egy évben többször vizsgáltak számát is.) A TB. jogszabályban meghatározott vizsgálatok eredményeként rokkantnak véleményeztek I. csoport II. csoport III. csoport Összesen: fıt. Járadékra jogosultnak véleményeztek: fıt. (baleseti mkcs. mértéke: 16 % - 66 %) Igényelt ellátásra nem jogosultnak véleményeztek: fıt.

11 Az évkönyv 1. sz. táblája részletesen tartalmazza a regionális, megyei, illetve kirendeltségi bontásban az elsı és másodfokú szakértıi bizottságok által végzett véleményezések számát. A statisztikai kimutatásokban TB. jogszabály alapján végzett vizsgálat - ként, a társadalombiztosítási ellátások megállapításához vagy továbbfolyósításához szükséges orvosszakértıi vizsgálatok kerültek feltüntetésre. A 2. sz. táblán adminisztrációs többletként a vizsgálaton nem megjelent igénylık, illetve a téves behívások számát szerepeltettük. Az intézet I. és II. fokú szakértıi bizottságainak forgalmi adatait és azok egyes orvosszakmai, valamint területi népességi mutatóit a 3. sz. tábla tartalmazza részletesen. A területi adatgyőjtéssel megvalósított statisztikai kimutatás szerint a rokkantsági nyugellátás vagy nyugdíjszerő ellátás igénybevételéhez a munkaképesség-csökkenés mértékét, a rokkantság fokát és idejének elbírálását az intézet orvosi bizottságai esetben véleményezték új igénylık esetében. Az elmúlt években folyamatosan csökken a nyugdíjbiztosítás igazgatási szerveihez rokkantsági nyugellátás megállapítására irányuló új igények száma évben további 9,8 %-kal kevesebb új igénybejelentésen alapuló vizsgálatot végzett el az intézet, mint az azt megelızı évben.

12 2006. évtıl az un. esedékes (idıszakos, soros) vizsgálatok is csökkenı tendenciát mutatnak ra 6,7 %-kal, 2007-re további 7,5 %-kal csökkentek a szakértıi bizottságok által végzett vizsgálatok, így 2007-ben soros vizsgálatot végzett az intézet. Az intézet által kiadott szakvélemények szerint az igényelt ellátást nem megalapozó döntés új igénylık esetében átlagosan 55,4 %-ban, esedékes vizsgálatoknál átlag 9,5 %-ban történt. Igényelt ellátást nem megalapozó döntés alatt azokat a szakértıi véleményeket értjük, ahol az egyes pénzellátások megállapításához vagy tovább folyósításához szükséges munkaképesség-csökkenés mértékét a szükségesnél alacsonyabb értékben állapították meg a szakértıi bizottságok. A megkeresı szerv közigazgatási határozatát új igénylı fellebbezte meg azzal az indokkal, hogy nem ért egyet a szakértıi bizottság I. fokú szakvéleményében foglaltakkal. A II. fokú eljárásban az I. fokú szakvéleményekben foglaltakat új igénylık esetében 18,7 %-ban, esedékes (soros) vizsgálatok esetében pedig 28 %-ban változtatták meg az intézet másodfokú szakértıi bizottságai. A megváltoztatások leggyakoribb oka, hogy az igénylı/vizsgált személy a II. fokú szakértıi bizottságnak egy vagy több olyan új egészségügyi dokumentációt mutat be, amellyel az I. fokú vizsgálat idején még nem rendelkezett, és ennek jelentıs kihatása van munkaképességére, ezáltal a megállapítható mkcs. mértékére is.

13 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek határozata így az intézet szakértıi véleményében foglaltak ellen közigazgatási per indítható. A társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránt indított perben a bíróság a felkért igazságügyi szakértı szakvéleménye alapján a határozatot (a szakértıi bizottság döntését) megváltoztathatja. A hatályos jogiszabályozás értelmében ugyanis, ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátással, vagy a hatáskörébe utalt más ellátással kapcsolatos határozatának bírósági felülvizsgálata során a bíróság a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet új eljárásra utasítja, vagy a keresetet elutasítja, de az ítélet indokolásában tényként rögzíti a munkaképességváltozás, illetve egészségkárosodás mértékét, bekövetkezésének idıpontját, fennállásának várható idıtartamát, az esetleges felülvizsgálat idıpontját, illetve a rehabilitálhatóságra, a szakmai munkaképességre vonatkozó véleményt, akkor az új eljárás, illetıleg az újabb igénybejelentés alapján megindult eljárás során a jogszabályban meghatározott orvosszakértıi, illetve rehabilitációs szakértıi szerv szakvéleményének ismételt beszerzése nélkül kell az igényt elbírálni. A 4. sz. táblán az összes forgalom mellett az un. egyéb véleményezések megoszlása szerepel attól függıen, hogy jogcím szerint társadalombiztosítási ellátáshoz kapcsolódó vagy attól teljesen független ellátás megállapításához történtek-e a vizsgálatok. Társadalombiztosítási ellátással kapcsolatos egyéb vizsg.: Társadalombiztosítási ellátástól független egyéb vizsg: Összes egyéb vizsgálat:

14 A társadalombiztosítási ellátásoktól független egyéb jogcímő vizsgálatként végezte az intézet többek között a súlyos fogyatékosság minısítését is (5. sz. és 6. sz. tábla) évben ez vizsgálatot jelentett a területileg illetékes I. és II. fokú szakértıi bizottságoknál. A vakok személyi járadékában részesülı személyek önkiszolgálóképességének minısítése 86 esetben történt. A és év forgalmi adatait a 7. sz. tábla, összesített forgalmi adatait évtıl pedig a 8. sz. tábla, valamint a tábla számértékeibıl összeállított diagramm tartalmazza. A társadalombiztosítási rokkantsági nyugellátással összefüggı vizsgálatok alapján az új igénylık véleményezési adatai megyénkénti bontásban a 9. sz. táblán kerülnek bemutatásra. A 10. sz. tábla rokkantság, üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés jogcímén vizsgált új igénylık rokkantsági csoport és járadékra jogosultsági határok szerinti munkaképesség-csökkenésének mértékét, valamint a 0-49 %, illetve az % között megállapított mkcs. esetében, az igényelt ellátásra nem jogosultak számát tartalmazza.

15 Rokkantnak véleményezettek abszolút száma új igénylık esetében I. csoportú II. csoportú III. csoportú Összesen A 15 %-ot meghaladó, de 67 % alatti baleseti és foglalkozási munkaképesség-csökkenést esetben véleményeztek a szakértıi bizottságok, ami egyben az új járadékosok (baleseti járadékra jogosultak) számát is jelenti ben igénylı esetében a munkaképesség-csökkenés mértéke nem érte el az igénybejelentésben meghatározott ellátásra való jogosultság megállapításához szükséges határértéket évben rokkantnak minısített új igénylık korfáján kerül bemutatásra a 100 %, illetve a 67 %-os munkaképesség-csökkenés életkori és nemenkénti megoszlása. A korfa 18 éves korcsoportjában a 100 %-os rokkantak viszonylagos magasabb számának magyarázata, hogy a hatályos jogszabály a rokkantsági járadékra való jogosultság alsó határát 18 évben határozza meg. Az elızı évhez történı viszonyítás látható a 11. sz. táblán, amely szerint az új rokkantak száma 1,3 %-kal, az új járadékra jogosultak száma (baleseti) 5,7 %-kal csökkent, az igényelt ellátásra nem jogosultak 15,6 %-os csökkenése mellett.

16 Új igénylık vizsgálatainak eredményei kerültek kimutatásra minısítésük szerint a 12. sz. táblán, 1978-tól kezdıdıen. Az új rokkantak abszolút száma az elızı évhez viszonyítva csak a Fıvárosban, Heves és Pest megyében mutat jelentısebb növekedést (13. sz. tábla). A 14. sz. tábla szemlélteti az új rokkantak számának alakulását megyei bontásban évtıl. Az új igények rokkantság szerinti megoszlását tartalmazza a 15. sz. tábla. Az esedékes vizsgálatok alkalmával adott szakvélemények szerint a szakértıi bizottságok továbbra is rokkantnak minısítettek: I. csoport II. csoport III. csoport Összesen : fıt. Továbbra is járadékosnak minısítettek fıt. Az idıszakos felülvizsgálatok során a szakértıi bizottságok esetben hoztak olyan döntést, ami az ellátásban részesülı személyek munkaképesség-csökkenésének mértékét a jogosultsági alsóhatár-értéknél kisebb mértékben állapították meg ( sz. tábla).

17 Grafikus ábra jeleníti meg az esedékes vizsgálatok során munkaképessé váltak (állapotjavulás következtében az mkcs. mértéke 50 %-nál alacsonyabb) számának alakulását az utolsó tíz évben között. A 18. sz. tábla tartalmazza az idıszakos vizsgálatokat, ezen belül a folytatólagosan rokkantnak véleményezettek számát, mely az elızı évhez képest összvizsgálati számban 7,5 %-kal, a folytatólagosan rokkantnak véleményezettek tekintetében pedig 7,2 %-kal csökkent. Az esedékes vizsgálatokon folytatólagosan rokkantnak véleményezettek adatai megyei bontásban, év összehasonlításával a 19. sz. táblán találhatók. Esedékes vizsgálatok minısítés szerinti eredményei (rokkant, járadékra jogosult, illetve folytatólagos ellátásra nem jogosult) évtıl kezdıdıen kerültek kimutatásra a 20. sz. táblán. A 21. sz. tábla az esedékes vizsgálatok alapján 1987-tıl megyei bontásban részletezi a folytatólagosan rokkantak számát. Az I. és II. fokú szakértıi bizottságok elfogadási arányait tekintve, a rokkantság megállapítására irányuló vizsgálatok esetében (22. sz. tábla) megállapítható, hogy I. fokon új vizsgálatok esetében az intézeti elfogadási arány az elızı évhez képest emelkedett (39,9-46,4 % között), míg esedékes vizsgálatok esetében lényegesen nem változott (88,1 89,9 % között).

18 A másodfokon eljáró szakértıi bizottságok intézeti elfogadási aránya új vizsgálatok fellebbezése esetén 14,5-20 % között, esedékes felülvizsgálatok esetében 32 41,6 % közötti értékeket mutatott. Az elfogadási arányszám másodfokon új vizsgálatok esetében emelkedett, soros vizsgálatok esetében lényegesen csökkent az elızı évhez viszonyítva. Az intézet regionális igazgatóságainak éves átlagolt elfogadási arányai külön grafikus ábrázolásban is megjelenítésre kerültek. Morbiditási adatok Az évkönyv 23. sz. tábláján a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) tizedik revíziójában meghatározott fıcsoportok szerint kerültek feltüntetésre a szakértıi bizottságok szakvéleményeiben szereplı vezetı diagnózisok és azok alapján megállapított mkcs. mértékek új igénylık vizsgálatainál. Rokkantság esetén a BNO 21 fıcsoportja közül évek óta az alábbi fıcsoportokhoz tartozó betegségtípusok szerepelnek leggyakrabban a szakvéleményekben: a keringési rendszer betegségei (IX. fıcsoport), a daganatos megbetegedések (II. fıcsoport), a mentális és viselkedészavarok (V. fıcsoport), valamint a csont- izomrendszer és kötıszövet betegségei (XIII. fıcsoport).

19 A betegség fıcsoportonkénti megoszlás százalékos arányában kimutatott, munkavállalási korúra jutó új rokkantak számának gyakorisága a 24. sz. táblán követhetı végig. A 25. sz. tábla részletesebben, megyei bontásban tartalmazza a BNO fıcsoportok szerinti megállapítások számát, illetve a demográfiai adatokkal összefüggı gyakorisági értékeket. A rokkantsághoz vezetı leggyakoribb betegségeket BNO IX., II., V. és XIII. fıcsoport területenkénti (megyei) grafikus térképek szemléltetik, melyekben feltüntetésre került a rokkanttá váltak száma és munkaképes korúra számított gyakorisága is. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályi rendelkezések alapján véleményezett új rokkantak korcsoportonkénti, nemenkénti és betegség fıcsoportonkénti kimutatását a 26. sz. tábla tartalmazza. Az intézet által készített szakvélemények alapján, a szakértıi bizottságok által véleményezett nık 38,5 %-a vált rokkanttá, míg a férfiak esetében ez az arány 47,8 %. A korcsoportok betegség fıcsoportok szerinti megoszlása a 27. sz. táblán szerepel. Tízéves idıintervallumban, megyénkénti bontásban került kimutatásra ( között) munkavállalási korúra jutó új rokkantak száma az évkönyv 28. sz. tábláján.

20 A és a évben véleményezett új igénylık megállapítás szerinti megoszlását, valamint a két év közötti változások számát és arányát tartalmazza a 29. sz. tábla. Az esedékes vizsgálatok során folytatólagosan rokkantnak, járadékosnak minısítettek, valamint a folytatólagos ellátásra nem jogosultak BNO betegség fıcsoportok szerinti adatait részletezi a 30. sz. tábla. Hasonlóan az új rokkantakhoz, a folytatólagosan rokkantnak minısítettek között is kiemelkedıen magas számban fordultak elı: a keringési rendszer betegségei (IX. fıcsoport), a mentális és viselkedészavarok (V. fıcsoport), a csont- izomrendszer és kötıszövet betegségei (XIII. fıcsoport), és a daganatos megbetegedések (II. fıcsoport). A és a év esedékes (soros) vizsgálatainak eredményét, a két év közötti változások számát és arányát, valamint a megállapítások megoszlását tartalmazza a 31. sz. tábla. Az esedékes vizsgálatok eredményeként folytatólagosan rokkantak száma és gyakorisága betegség fıcsoportonként a 32. sz. táblán került feltüntetésre.

21 Az egyes társadalombiztosítási ellátások megállapításáról rendelkezı jogszabályi elıírások (TB. jogszabályok) alapján, az intézet szakértıi bizottságai által megvizsgált és véleményezett összes igénylı adatait, megyei és BNO betegség fıcsoportok szerinti bontását részletezi a sz. tábla. A 35. sz. táblán került feltüntetésre az egyes társadalombiztosítási ellátások megállapításához vagy tovább folyósításához szükséges vizsgálatok alapján az összes véleményezett igénylı száma, munkaképesség-csökkenésének mértéke, a véleményezett rokkantság megoszlási százaléka és gyakorisága. Az intézet elmúlt huszonhat évi munkájának összesített adatsora látható a 36. sz. táblán ( ). A táblázat tíz éves periódusonként tartalmaz viszonyítási alapokat.

22 1. sz. tábla/1 ORSZI Forgalmi adatok összesítése Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet I-II. fokú szakértıi bizottságok által végzett véleményezések VÁROS MEGYE I. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA II. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA I-II. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA RÉGIÓ TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen Budapest Budapest (Pest - m.) Pest megye Közép-Magyarország Székesfehérvár Fejér megye Esztergom Tatabánya Komárom-Esztergom m Veszprém Veszprém megye Közép-Dunántúl Debrecen Hajdú-Bihar megye Szolnok Jász-Nagykun-Szolnok m Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg m Észak-Alföld

23 1. sz. tábla/2 ORSZI Forgalmi adatok összesítése Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet I-II. fokú szakértıi bizottságok által végzett véleményezések VÁROS MEGYE I. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA II. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA I-II. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA RÉGIÓ TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen Gyır Gyır-Moson-Sopron m Szombathely Vas megye Zalaegerszeg Zala megye Nyugat-Dunántúl Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén m Eger Heves megye Salgótarján Nógrád megye Észak-Magyarország Pécs Baranya megye Kaposvár Siófok Somogy megye Szekszárd Tolna megye Dél-Dunántúl

24 1. sz. tábla/3 ORSZI Forgalmi adatok összesítése Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet I-II. fokú szakértıi bizottságok által végzett véleményezések VÁROS MEGYE I. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA II. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA I-II. FOKÚ VÉLEMÉNYEZÉSEK SZÁMA RÉGIÓ TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen TB. jogsz. Egyéb Összesen Kecskemét Kiskunhalas Bács-Kiskun megye Békéscsaba Békés megye Szeged Csongrád megye Dél-Alföld Országos összesen

25 2. számú tábla ORSZI Adminisztrációs többlet a szakértıi bizottságoknál Adminisztrációs többlet M E G Y E R É G I Ó Vizsgálaton nem jelent meg Téves behívás Összesen Budapest Pest megye Közép-Magyarország Fejér megye Komárom-Esztergom megye Veszprém megye Közép-Dunántúl Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-Alföld Gyır-Moson-Sopron megye Vas megye Zala megye Nyugat-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Észak-Magyarország Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Csongrád megye Bács-Kiskun megye Békés megye Dél-Alföld Országos összesen

26 3. sz. tábla/1 ORSZI Az I-II. fokú szakértıi bizottságok munkájának néhány mutatója a "TB. jogszabályok" alapján végzett vizsgálatoknál / illetékességi terület szerint / VÁROS Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések munka- Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú véleményt száma száma alapján alapján alapján alapján vállalási korú véleményt véleményt vélemény II. fokú a II. fok megváltoz- egyéb vizsgálat forgalmi többlet a rokkantak a rokkantak a nem rokkantak a nem rokkantak népességre jutó megfellebbezık megfellebbezık megváltoztatási tatta a fellebbezé- MEGYE nélkül nélkül száma aránya % száma* aránya %* rokkantak száma aránya % száma sek % - ánál RÉGIÓ I. fok II. fok új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes Budapest ,4 89, ,7 9,5 41,6 76, ,3 7, ,7 40,2 Budapest (Pest - m.) ,6 88, ,5 10, ,4 7, ,4 36,1 Pest megye ,6 88, ,5 10,8 51,9 103, ,4 7, ,4 36,1 Közép-Magyarország ,5 89, ,7 10,2 45,8 87, ,2 7, ,4 38,2 Székesfehérvár ,0 86, ,9 11, ,2 9, ,3 32,4 Fejér megye ,0 86, ,9 11,3 42,2 46, ,2 9, ,3 32,4 Esztergom ,9 89, ,8 8, ,7 3, ,3 32,7 Tatabánya ,7 90, ,1 4, ,0 6, ,2 29,4 Komárom-Esztergom m ,4 90, ,1 6,3 54,0 141, ,4 4, ,0 30,6 Veszprém ,9 94, ,0 4, ,5 2, ,1 20,3 Veszprém megye ,9 94, ,0 4,4 46,8 117, ,5 2, ,1 20,3 Közép-Dunántúl ,8 90, ,0 6,6 47,1 96, ,3 4, ,4 29,7 Debrecen ,5 88, ,3 10, ,1 5, ,6 33,2 Hajdú-Bihar megye ,5 88, ,3 10,7 38,5 111, ,1 5, ,6 33,2 Szolnok ,9 90, ,4 9, ,4 4, ,3 18,9 Jász-Nagykun-Szolnok m ,9 90, ,4 9,0 55,6 153, ,4 4, ,3 18,9 Nyíregyháza ,4 84, ,6 14, ,2 8, ,7 20,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,4 84, ,6 14,6 58,7 128, ,2 8, ,7 20,1 Észak-Alföld ,5 87, ,3 11,7 50,6 128, ,3 6, ,0 23,5 * baleseti járadékra jogosultak nélkül

27 3. sz. tábla/2 ORSZI Az I-II. fokú szakértıi bizottságok munkájának néhány mutatója a "TB. jogszabályok" alapján végzett vizsgálatoknál / illetékességi terület szerint / VÁROS Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések munka- Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú véleményt száma száma alapján alapján alapján alapján vállalási korú véleményt véleményt vélemény II. fokú a II. fok megváltozegyéb vizsgálat forgalmi többlet a rokkantak a rokkantak a nem rokkantak a nem rokkantak népességre jutó megfellebbezık megfellebbezık megváltoztatási tatta a fellebbezé- MEGYE nélkül nélkül száma aránya % száma* aránya %* rokkantak száma aránya % száma sek % - ánál RÉGIÓ I. fok II. fok új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes Gyır ,2 93, ,6 4, ,4 3, ,4 5,2 Gyır-Moson-Sopron m ,2 93, ,6 4,8 40,6 97, ,4 3, ,4 5,2 Szombathely ,0 94, ,0 4, ,2 4, ,8 11,2 Vas megye ,0 94, ,0 4,9 42,8 116, ,2 4, ,8 11,2 Zalaegerszeg ,9 85, ,6 13, ,7 12, ,2 11,7 Zala megye ,9 85, ,6 13,7 40,1 61, ,7 12, ,2 11,7 Nyugat-Dunántúl ,9 92, ,9 6,7 41,0 92, ,3 6, ,4 9,7 Miskolc ,7 88, ,9 10, ,7 0, ,7 23,3 Borsod-Abaúj-Zemplén ,7 88, ,9 10,4 48,8 116, ,7 0, ,7 23,3 Eger ,2 89, ,3 9, ,8 2, ,3 25,8 Heves megye ,2 89, ,3 9,5 78,4 164, ,8 2, ,3 25,8 Salgótarján ,1 81, ,0 16, ,0 11, ,9 33,3 Nógrád megye ,1 81, ,0 16,5 54,6 82, ,0 11, ,9 33,3 Észak-Magyarország ,4 87, ,0 10,9 57,3 122, ,7 2, ,0 29,7 Pécs ,3 85, ,5 10, ,9 9, ,0 18,7 Baranya megye ,3 85, ,5 10,4 69,3 161, ,9 9, ,0 18,7 Kaposvár ,2 89, ,1 7, ,4 7, ,7 30,9 Siófok ,0 77, ,0 18, Somogy megye ,9 89, ,4 8,0 51,5 97, ,1 7, ,7 30,9 Szekszárd ,2 91, ,9 7, ,2 6, ,8 10,7 Tolna megye ,2 91, ,9 7,9 82,3 179, ,2 6, ,8 10,7 Dél-Dunántúl ,3 88, ,5 9,1 66,6 144, ,8 8, ,4 19,2 * baleseti járadékra jogosultak nélkül

28 3. sz. tábla/3 ORSZI Az I-II. fokú szakértıi bizottságok munkájának néhány mutatója a "TB. jogszabályok" alapján végzett vizsgálatoknál / illetékességi terület szerint / VÁROS Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések Véleményezések munka- Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú Az I. fokú véleményt száma száma alapján alapján alapján alapján vállalási korú véleményt véleményt vélemény II. fokú a II. fok megváltozegyéb vizsgálat forgalmi többlet a rokkantak a rokkantak a nem rokkantak a nem rokkantak népességre jutó megfellebbezık megfellebbezık megváltoztatási tatta a fellebbezé- MEGYE nélkül nélkül száma aránya % száma* aránya %* rokkantak száma aránya % száma sek % - ánál RÉGIÓ I. fok II. fok új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes új esedékes Kecskemét ,1 90, ,4 8, ,8 2, ,0 30,0 Kiskunhalas ,1 93, ,3 6, ,8 1, ,8 31,3 Bács-Kiskun megye ,1 92, ,4 7,1 53,9 180, ,7 1, ,8 30,5 Békéscsaba ,2 90, ,3 8, ,3 1, ,8 42,2 Békés megye ,2 90, ,3 8,2 68,2 205, ,3 1, ,8 42,2 Szeged ,0 89, ,0 10, ,9 2, ,7 43,7 Csongrád megye ,0 89, ,0 10,5 60,8 248, ,9 2, ,7 43,7 Dél-Alföld ,7 90, ,3 8,7 60,1 209, ,5 1, ,2 39,0 Országos összesen ,2 89, ,4 9,5 51,5 121, ,5 5, ,7 28,0 * baleseti járadékra jogosultak nélkül

29 4. számú tábla ORSZI Az I-II. fokú szakértıi bizottságok által végzett véleményezések adatai társadalombiztosítási ellátással való kapcsolat alapján I. fokú véleményezések II. fokú véleményezések I- II. fokú véleményezések VÁROS TB. jogsz. TB-vel kapcs. Összesen TB-tıl függet- Egyéb Mind- TB. jogsz. TB-vel kapcs. Összesen TB-tıl függet- Egyéb Mind- TB. jogsz. TB-vel kapcs. Összesen TB-tıl függet- Egyéb Mind- MEGYE szerint egyéb len egyéb vizsgálat összesen szerint egyéb len egyéb vizsgálat összesen szerint egyéb len egyéb vizsgálat összesen RÉGIÓ vizsgálat vizsgálat összesen vizsgálat vizsgálat összesen vizsgálat vizsgálat összesen ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) ( ) Budapest Pest megye Közép-Magyarország Komárom-Esztergom m Fejér megye Veszprém megye Közép-Dunántúl Hajdú-Bihar megye Szabolcs-Szatmár-Bereg m Jász-Nagykun-Szolnok m Észak-Alföld Gyır-Moson-Sopron m Vas megye Zala megye Nyugat-Dunántúl Heves megye Borsod-Abaúj-Zemplén m Nógrád megye Észak-Magyarország Baranya megye Somogy megye Tolna megye Dél-Dunántúl Bács-Kiskun megye Békés megye Csongrád megye Dél-Alföld Országos összesen

30 5. számú tábla Súlyos fogyatékosság minısítése az I. fokú szakértıi bizottságok vizsgálatai alapján ORSZI Régió Megye nem fogyatékos látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozottan fogyatékos súlyos és halmozottan fogyatékos (a+b+c+d+e+f) összesen fogyatékossági vizsgálatot igénylık száma a b c d e f Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Komárom-E. m Fejér m Veszprém m Észak-Alföld Hajdú-Bihar m Szabolcs-Sz-B. m Jász-N-Sz. m Nyugat-Dunántúl vak személyi járadék, önkiszolgáló képesség minısítése Gyır-M-Sopron m Vas m Zala m Észak-Magyarország Heves m Borsod-A-Z. m Nógrád m Dél-Dunántúl Baranya m Somogy m Tolna m Dél-Alföld Bács-Kiskun m Békés m Csongrád m Összesen

31 6. számú tábla ORSZI Súlyos fogyatékosság minısítése az I-II. fokú szakértıi bizottságok vizsgálatai alapján I. fok Országos összesen nem fogyatékos látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozottan fogyatékos a b c d e f súlyos és halmozottan fogyatékos (a+b+c+d+e+f) összesen fogyatékossági vizsgálatok száma vak személyi járadék, önkiszolgáló képesség minısítése II. fok Országos összesen nem fogyatékos látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozottan fogyatékos a b c d e f súlyos és halmozottan fogyatékos (a+b+c+d+e+f) összesen fogyatékossági vizsgálatok száma vak személyi járadék, önkiszolgáló képesség minısítése összesen Országos összesen nem fogyatékos látási fogyatékos hallási fogyatékos értelmi fogyatékos autista mozgásszervi fogyatékos halmozottan fogyatékos a b c d e f súlyos és halmozottan fogyatékos (a+b+c+d+e+f) összesen fogyatékossági vizsgálatok száma vak személyi járadék, önkiszolgáló képesség minısítése

32 ORSZI Súlyos fogyatékosság vizsgálata I. és II. fokú szakértıi bizottságoknál évben I. fokú vizsgálat II. fokú vizsgálat január február március április május június július augusztus szeptember október november december

33 ORSZI Súlyos fogyatékos csoportok és arányuk az igénylık számához viszonyítva évben látási hallási értelmi autista mozgásszervi halmozottan fogyatékos összesen nem minısült súlyosan fogyatékosnak igénylık száma

34 Súlyos fogyatékosok gyakorisága ( o / ooo ) a lakónépesség számához viszonyítva évi vizsgálatok alapján ORSZI Borsod-Abaúj-Zemplén 11,0 Gyır-Moson-Sopron Komárom-E. Nógrád 28,7 Heves 15,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 19,6 Vas 10,4 7,3 Veszprém 10,4 10,0 Fejér 8,4 Budapest 7,3 Pest 9,4 Jász-Nagykun-Szolnok 26,1 Hajdú-Bihar 18,3 Zala 8,8 Somogy 15,0 Tolna 25,8 Bács-Kiskun 11,8 Csongrád 18,8 Békés 21,3 Baranya 7,4

35 7. számú tábla ORSZI I -II. fokú szakértıi bizottságok által végzett véleményezések forgalmi adatai évben Vizsgálatok Megoszlás Változás +/- száma % száma %-a Új igénylık munkaképesség csökkenésének vizsgálata ,8 31,4 31,2 / TB. jogszabályok alapján / Esedékes (soros) ,5 35,0 35,5 vizsgálat Egyéb jogcímen történt ,7 33,6 33,3 vizsgálat Összes vizsgálat ,0 100,0 100,0 "Többször vizsgáltak" száma ,7 / TB. jogszabályok alapján / Mindösszesen ,3

36 8. számú tábla ORSZI FORGALMI ADATOK ÖSSZESíTÉSE Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet által végzett véleményezések évtıl Új Esedékes Egyéb Összesen "Többször Mindösszesen igény vizsgálat vizsgálat / / vizsgáltak" / 4+5 / / 1 / / 2 / / 3 / / 4 / / 5 / / 6/ * * * * * * * * * * * * * * * * ig MÁV OSZI adatai nélkül ** augusztus 14-ig Országos Orvosszakértıi Intézet

37 ORSZI Az ORSZI által végzett véleményezések ( között MÁV OSZI nélkül) vizsgálatok száma Új igénylık Esedékes vizsgálat Egyéb vizsgálat Többször vizsgáltak száma

38 9. számú tábla ORSZI TB. jogszabály alapján a szakértıi bizottságok által megvizsgált "új igénylık" megyék szerinti megoszlása az MKCS. tükrében M E G Y É K I. csoport Rokkantak száma II. csoport III. csoport Üzemi baleset Foglalkozási J á r a d é k r a j o g o s u l t a k s z á m a Igényelt ellátásra nem jogosultak száma miatt bet. miatt Rokkantsági Üzemi Fogl. rokkant rokkant Üzemi baleset miatt Foglalkozási bet. miatt igény baleset bet. I. csoport II. csoport III. csoport I. csoport II. csoport III. csoport Rokkantak összesen / 2-10 / % % % % % % % % összesen / / 0-49 % % 0-15 % 0-15 % összesen / / Mindösszesen ( ) / 1 / / 2 / / 3 / / 4 / / 5 / / 6 / / 7 / / 8 / / 9 / / 10 / / 11 / / 12 / / 13 / / 14 / / 15 / / 16 / / 17 / / 18 / / 19 / / 20 / / 21/ / 22/ / 23/ / 24 / / 25 / / 26 / Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Országos összesen

39 10. számú tábla ORSZI TB. jogszabály alapján véleményezett " új igénylık" száma, megoszlása és gyakorisága az MKCS. tükrében Véleményezés jogcíme R o k k a n t a k III. csoport II. csoport I. csoport Összesen Baleseti járadékra jogosultak % % Igényelt ellátásra nem jogosultak % 0-49 % Mindösszesen Rokkantság Üzemi baleset Foglalkozási betegség Összesen Rokkantak megoszlási % 3,5 22,9 73,6 100, Összes megoszlási % 1,5 9,9 31,8 43,2 1,0 0,4 16,6 38,8 100,0 Gyakoriság munkavállalási korúra 1,8 11,8 37,9 51,5 1,2 0,4 19,8 46,2 119,1

40 ORSZI TB. jogszabály alapján megvizsgált "új igénylık" közül a rokkantnak minısítettek (100 %-os és 67 %-os) korfája 2007-ben Nık Férfiak év felett 62 év 61 év 60 év 59 év 58 év 57 év 56 év 55 év 54 év 53 év 52 év 51 év 50 év 49 év 48 év 47 év 46 év 45 év 44 év 43 év 42 év 41 év 40 év 39 év 38 év 37 év 36 év 35 év 34 év 33 év 32 év 31 év 30 év 29 év 28 év 27 év 26 év 25 év 24 év 23 év 22 év 21 év 20 év 19 év 18 év 17 év 16 év 15 év Férfiak 100% I.és II.cs. Férfiak 67% III.cs. Nık 100% I.és II.cs. Nık 67% III.cs.

41 11. számú tábla ORSZI "Új igénylık" vizsgálati eredményei Száma Változás +/- Megoszlási % Megnevezés száma %-a Rokkantak ,3 39,5 43,2 Baleseti járadékra jogosultak ,7 1,3 1,4 Igényelt ellátásra nem jogosultak ,6 59,2 55,4 Mindösszesen ,8 100,0 100,0

42 12. számú tábla ORSZI "Új igénylık" vizsgálatainak eredménye, minısítésük szerint évtıl Országos adatok Vizsgálatok Rokkantak Járadékra jogosultak Igényelt ellátásra nem jogosultak s z á m a Rokkantak Járadékra jogosultak m e g o s z l á s i %-a Igényelt ellátásra nem jogosultak ,3 8,2 27, ,8 7,5 30, ,9 8,6 28, ,3 8,4 29, ,5 8,3 29, ,2 7,7 31, ,6 7,4 31, ,5 8,6 30, ,6 8,0 31,4 1987* ,6 7,0 36,4 1988* ,2 5,4 38,4 1989* ,9 4,8 39,3 1990* ,7 4,0 41,4 1991* ,6 3,2 47,2 1992* ,9 2,9 48,3 1993* ,9 2,4 51,7 1994* ,0 2,0 51,1 1995* ,2 1,7 51,1 1996* ,3 1,6 54,2 1997* ,3 1,8 55,9 1998* ,8 2,0 57,1 1999* ,0 2,1 57,8 2000* ,2 2,1 56, ,9 1,7 56, ,0 1,5 58, ,7 1,5 59, ,4 1,4 60, ,7 1,2 60, ,5 1,3 59, ,2 1,4 55,4 * ig MÁV OSZI adatai nélkül

43 13. számú tábla ORSZI "Új rokkantak" száma, változása és megoszlása megyénként évben M E G Y É K Lakónépesség január száma % - a (KSH) Új rokkant Változás +/- Megoszlási % Budapest ,3 12,5 13,7 Baranya ,6 5,4 5,4 Bács-Kiskun ,3 5,4 5,5 Békés ,8 5,1 4,9 Borsod-Abaúj-Zemplén ,5 6,4 6,6 Csongrád ,1 5,5 5,0 Fejér ,4 3,3 3,6 Gyır-Moson-Sopron ,3 3,8 3,5 Hajdú-Bihar ,3 4,4 4,1 Heves ,4 4,3 4,7 Jász-Nagykun-Szolnok ,4 4,7 4,2 Komárom-Esztergom ,9 3,1 3,3 Nógrád ,0 2,5 2,2 Pest ,7 10,8 11,9 Somogy ,0 3,1 3,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg ,6 7,5 6,5 Tolna ,7 4,0 3,8 Vas ,1 2,3 2,2 Veszprém ,6 3,6 3,3 Zala ,2 2,3 2,3 Országos összesen ,3 100,0 100,0

44 Új rokkantak megyei megoszlása évben ORSZI Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád 3,3% 6,5% 3,8% 2,2% 3,3% 2,3% 13,7% 5,4% 5,5% Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád 11,9% 4,9% Pest 2,2% 3,3% 4,2% 4,7% 4,1% 3,5% 3,6% 5,0% 6,6% Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala

45 14. számú tábla ORSZI " Új rokkantak" száma megyénként M E G Y É K * Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Z Csongrád Fejér Gyır-Moson-S Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Sz Komárom-E Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-B Tolna Vas Veszprém Zala Összesen * MÁV OSZI megszünt, között MÁV OSZI nélkül

46 15. számú tábla ORSZI TB. jogszabály alapján véleményezett " új igénylık" száma, megoszlása rokkantság szerint Véleményezés jogcíme I-II. cs. rokkant III. cs. rokkant Összesen III. cs. rokkant n e m r o k k a n t mkcs. mértéke % 0-49% Összesen Mindösszesen Rokkantság Üzemi baleset Foglalkozási betegség Összesen Megoszlási % 11,4 13,5 Rokkantak megoszlási % ,3 38,9 17,9-57,6 42, ,0 100,0

47 16. számú tábla ORSZI TB. jogszabály alapján az " esedékes vizsgálatok" száma, a vizsgáltak megoszlása és gyakorisága az MKCS. tükrében Véleményezés jogcíme R o k k a n t a k III. csoport II. csoport I. csoport Összesen Baleseti járadékra jogosultak % % Folytatólagos ellátásra nem jogosultak % 0-49 % Mindösszesen Rokkantság Üzemi baleset Foglalkozási betegség Összesen Rokkantak megoszlási % 1,9 15,7 82,4 100, Összes megoszlási % 1,7 14,0 73,4 89,1 0,8 0,5 0,4 9,1 100,0 Gyakoriság munkaképeskorúra 2,3 19,1 99,7 121,1 1,1 0,7 0,5 12,4 135,8

48 17. számú tábla ORSZI TB. jogszabály alapján az " esedékes vizsgálatok" eredménye megyék szerint az MKCS. tükrében Rokkantak Üzemi baleset Foglalkozási száma miatt betegség miatt rokkant rokkant J á r a d é k r a j o g o s u l t a k s z á m a Üzemi baleset miatt Foglalkozási bet. miatt Folytatólagos ellátásra nem jogosultak száma Rokkantsági Üzemi Fogl. igény baleset bet. Mindösszesen M E G Y É K I. csoport II. csoport III. csoport I. csoport II. csoport III. csoport I. csoport II. csoport III. csoport Rokkantak összesen / 2-10 / % % % % % % % % összesen / / 0-49 % % 0-15 % 0-15 % összesen / / ( ) / 1 / / 2 / / 3 / / 4 / / 5 / / 6 / / 7 / / 8 / / 9 / / 10 / / 11 / / 12 / / 13 / / 14 / / 15 / / 16 / / 17 / / 18 / / 19 / / 20 / / 21/ / 22/ / 23/ / 24 / / 25 / / 26 / Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Gyır-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Országos összesen

49 ORSZI I. fokú szakértıi bizottságok véleményezése alapján munkaképessé váltak száma az esedékes vizsgálatok során ORSZI % %