NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL

Átírás

1

2 NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL Beszámoló jelentés a Hivatal évi szakmai munkájáról Budapest,

3 -2-

4 NEMZETI REHABILITÁCIÓS és SZOCIÁLIS HIVATAL Főigazgató Dr. Pósfai Gábor Összeállította Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Koordinációs Főosztálya a évi Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program keretében megjelenteti a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Tel: Fax: nrszh@nrszh.hu Szociális füzetek A kiadvány a TÁMOP / számú Központi Szociális Információs Fejlesztések című kiemelt projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. -3-

5 -4-

6 Tartalomjegyzék Előszó...9 Bevezető...11 NEMZETI REHABILITÁCIÓS és SZOCIÁLIS HIVATAL vezetői...13 Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal regionális szervezete...14 A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Feladat és hatáskörét érintő jogszabályok...15 Külső jog...15 Nemzetközi jog...15 Közösségi jog...15 Hazai jog...16 Törvények:...16 Kormányrendeletek:...17 Miniszteri rendeletek:...18 Az állami irányítás egyéb jogi eszközei...18 Fontosabb adatok és fogalmak Morbiditási adatok...24 Összesített vizsgálati adatok I-II. fokú szakértői bizottságai által végzett véleményezések Adminisztrációs többlet a szakértői bizottságoknál A megváltozott munkaképesség véleményezése TB. jogszabályok alapján végzett vizsgálatoknál...31 A megváltozott munkaképesség véleményezésének adatai I-II. fokú szakértői bizottságok által végzett véleményezések forgalmi adatai Az NRSZH és jogelődei által végzett véleményezések Az NRSZH és jogelődei által végzett véleményezések grafikai ábrája A szakértői bizottságok által megvizsgált összes igénylő megyék szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében A szakértői bizottságok által megvizsgált összes igénylő régiók szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében A szakértői bizottságok által megvizsgált összes igénylő betegség főcsoportok szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében...40 Az összes igénylő TB. jogszabályok szerinti vizsgálatainak összevont eredménye Az összes igénylő TB. jogszabályok szerinti vizsgálatainak összesített eredménye a változás és a megoszlás feltüntetésével...42 Új és esedékes vizsgálatok alapján a rokkantak és a rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak számának grafikai ábrázolása Az NRSZH és jogelődeinek szakértői bizottságai által rokkantnak véleményezettek száma megyénkénti megoszlásban...44 Az NRSZH és jogelődeinek szakértői bizottságai által rokkantnak véleményezettek számának grafikai ábrája 45 A szakértői bizottságok által véleményezett összes igénylő száma, megoszlása és gyakorisága az egészségkárosodás tükrében...46 A vizsgálatok megoszlásának grafikus ábrázolása az eredmények alapján A vizsgálatok alapján rehabilitációs járadékra javasoltak számának grafikai ábrája...48 A TB. jogszabályok alapján megvizsgált összes igénylő közül a rokkantak és a rehabilitációs járadékra javasoltak korfás ábrája Elfogadási arány (%) új és esedékes vizsgálatok esetében régiónként és eljárási fokok szerint Elfogadási arány az I. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, új vizsgálatok esetében (%) 51 Elfogadási arány a II. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, új vizsgálatok esetében (%) 52 Elfogadási arány az I. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, esedékes (soros) vizsgálatok esetében (%) Elfogadási arány a II. fokú szakértői bizottságoknál regionális igazgatóságonként, esedékes (soros) vizsgálatok esetében (%)

7 -6- Az elfogadási arány grafikus ábrája új és esedékes I. fokú vizsgálatok esetében Az elfogadási arány grafikus ábrája új és esedékes II. fokú vizsgálatok esetében Új vizsgálatok statisztikai kimutatásai Az NRSZH és jogelődei által véleményezett új igénylők vizsgálatainak eredménye a minősítés szerint Új igénylők vizsgálatainak összevont eredményei Új igénylők összesített vizsgálati eredménye a változás és a megoszlás feltüntetésével...61 Új igénylők vizsgálatai alapján az új rokkantak száma megyénként Új igénylők vizsgálatai alapján az új rokkantak számának grafikai ábrája A TB. jogszabályok alapján megvizsgált új igénylők közül a rokkantak* és a rehabilitációs járadékra javasoltak korfás ábrája...64 Új igénylők vizsgálatai alapján az új rokkantak száma, változása és megoszlása megyénként Új rokkantak megyei megoszlásának grafikai ábrája munkavállalási korúra jutó új rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra jutó új rokkantak gyakoriságának grafikai ábrája megyénként Új igénylők száma, megoszlása és gyakorisága a megváltozott munkaképesség vizsgálata alapján az egészségkárosodás tükrében Az új igénylők megyék szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében Új igénylők vizsgálata során rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak száma megyénként...71 Az új igénylők régiók szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében Az új igénylők betegség főcsoportok szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében Új rokkantak száma és munkavállalási korúra jutó gyakorisága megyénként és betegség főcsoportonként Új rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO IX. főcsoport A keringési rendszer betegségei esetében Új rokkantak száma a BNO IX. főcsoport A keringési rendszer betegségei esetében Új rokkantak száma a BNO II. főcsoport Daganatok betegségei esetében Új rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO II. főcsoport Daganatok betegségei esetében Új rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO V. főcsoport Mentális és viselkedészavarok betegségei esetében Új rokkantak száma a BNO V. főcsoport Mentális és viselkedészavarok betegségei esetében Új rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO XIII. főcsoport A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei esetében Új rokkantak száma a BNO XIII. főcsoport A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei esetében Új rokkantak száma, megoszlása és munkavállalási korúra jutó gyakorisága betegség főcsoportonként Új igénylők és új rokkantak száma nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként Új igénylők és új rokkantak megoszlása (%) nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként.81 Új igénylők és új rokkantak számának a munkanélküliségi rátával való összehasonlítási diagramja Esedékes (időszakos, soros) felülvizsgálatok statisztikai kimutatásai Az NRSZH és jogelődei által véleményezett esedékes vizsgálatok eredménye a minősítés szerint Esedékes vizsgálatok összevont eredményei Esedékes vizsgálatok összesített vizsgálati eredménye a változás és a megoszlás feltüntetésével Esedékes vizsgálatok alapján továbbra is rokkantnak véleményezettek száma megyénként Esedékes vizsgálatok alapján továbbra is rokkantnak véleményezettek grafikai ábrája A TB. jogszabályok alapján esedékes felülvizsgálaton megjelentek közül a folytatólagosan rokkantak és a rehabilitációs járadékra javasoltak korfás ábrája...90 Esedékes vizsgálatok eredményeként folytatólagosan rokkantak száma, aránya, megoszlási %-a megyénként...91 Folytatólagosan rokkantak megyei megoszlásának grafikai ábrája munkavállalási korúra jutó soros rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra jutó soros rokkantak gyakoriságának grafikai ábrája megyénként... 94

8 Az esedékes vizsgálatok száma, megoszlása és gyakorisága a megváltozott munkaképesség vizsgálata alapján az egészségkárosodás tükrében Az esedékes vizsgálatok megyék szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében Esedékes vizsgálatok során rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak száma megyénként Az esedékes vizsgálatok régiók szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében I. fokú szakértői bizottságok véleményezése során az ellátási jogosultságot el nem érők száma az esedékes vizsgálatoknál rokkantsági igény alapján Az esedékes vizsgálatok betegség főcsoportok szerinti megoszlása az egészségkárosodás tükrében Folytatólagosan rokkantak száma és munkavállalási korúra jutó gyakorisága megyénként és betegség főcsoportonként Folytatólagosan rokkantak száma a BNO IX. főcsoport A keringési rendszer betegségei esetében Folytatólagosan rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO IX. főcsoport A keringési rendszer betegségei esetében Folytatólagosan rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO II. főcsoport Daganatok betegségei esetében Folytatólagosan rokkantak száma a BNO II. főcsoport Daganatok betegségei esetében Folytatólagosan rokkantak száma a BNO V. főcsoport Mentális és viselkedészavarok betegségei esetében Folytatólagosan rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO V. főcsoport Mentális és viselkedészavarok betegségei esetében Folytatólagosan rokkantak gyakorisága munkavállalási korúra a BNO XIII. főcsoport A csontizomrendszer és kötőszövet betegségei esetében Folytatólagosan rokkantak száma a BNO XIII. főcsoport A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei esetében Esedékes vizsgálatok eredményeként folytatólagosan rokkantak száma és megoszlása betegség főcsoportonként Esedékes felülvizsgálaton véleményezettek és folytatólagosan rokkantak száma nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként Esedékes felülvizsgálaton véleményezettek és folytatólagosan rokkantak megoszlása (%) nemenként, korcsoportonként és betegség főcsoportonként Súlyos fogyatékosság minősítéséhez végzett vizsgálatok statisztikája Súlyos fogyatékosság minősítése az I. fokú szakértői bizottságok vizsgálatai alapján Súlyos fogyatékosság minősítése az I-II. fokú szakértői bizottságok vizsgálatai alapján Súlyos fogyatékosság minősítése az I-II. fokú szakértői bizottságoknál havonta Súlyos fogyatékossági minősítések arányai az igénylők számához viszonyítva Súlyos fogyatékkal élők gyakorisága (o/ooo) a lakónépesség számához viszonyítva Az NRSZH és jogelődei által a súlyos fogyatékosság minősítésének vizsgálati eredményei Az NRSZH és jogelődei által végzett súlyos fogyatékosság véleményezése alapján a minősítés megoszlása..117 Súlyos fogyatékkal élők csoportjai, arányuk az igénylők számához viszonyítva Éves vizsgálati statisztikákhoz tartozó táblázatok, kimutatások A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal és jogelődeinek adatai BNO szerinti betegség főcsoportok Munkavállalási korú* népesség január Az NRSZH feladat- és hatáskörébe utalt szakmai tevékenységek statisztikai mutatói, a Hivatal szervezeti egységei szerinti bontásban Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési Igazgatóság Orvosszakmai ellenőrzések megoszlása Orvosszakmai ellenőrzés keretében végzett rendkívüli felülvizsgálatok százalékos megoszlása régiónként 132 Szociális Rehabilitációs Főosztály Fogyatékos személyek alapvizsgálata, rehabilitációs alkalmassági vizsgálata és a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálata Demencia vizsgálatok száma

9 -8- Fogyatékos személyek alapvizsgálata, rehabilitációs alkalmassági vizsgálata és a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálata Szociális Főosztály Pályázati úton finanszírozott szociális ellátások finanszírozási és támogatási szerződéseinek adattáblája. 145 Pályázati úton finanszírozott szociális ellátások támogatási és finanszírozási szerződéseinek száma ellátási típusonként Pályázati úton finanszírozott szociális ellátások foglalkoztatási/működési támogatás összehasonlító kimutatása Általános pályázat NRSZH Főigazgatói döntése Általános pályázat MINISZTERI döntés elutasított pályázatok ellátási típusomként Általános pályázat MINISZTERI döntés befogadott pályázatok ellátási típusonként Ápolást-gondozást nyújtó bentlakásos intézmények tárgyi feltételeinek javítására kiírt pályázat A szolgáltatás ellenőrzés tervezett és megvalósult számai A szolgáltatás ellenőrzés megoszlása Az ellenőrzések megyék közötti megoszlása Az ellenőrzött szolgáltatások és intézmények fenntartói típusának megoszlása Az ellenőrzött utcai szociális munka szolgáltatások megyék közötti eloszlásam Az ellenőrzésekben közreműködő hatóságok megoszlása Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék adatai Hivatásos gondnokok nyilvántartása Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzék adatai Országos Esélyegyenlőségi szakértői Névjegyzék adatai Foglalkozási Rehabilitációs és Akkreditációs Főosztály A rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak és az ellátásban részesülők számának, valamint foglalkoztatási rehabilitációs eredményeinek összesített adatai Komplex minősítés során meghatározott rehabilitációs szükségletek megoszlása Rehabilitációs járadékra javasolt és a Munkaügyi Központok kirendeltségein jelentkező, valamint megállapodást kötő ügyfelek száma A TÁMOP Uniós Projekt programjába bevontak száma és a támogatásban részesülők megoszlása Tanúsítványok megoszlása akkreditált helyszínek és régiók szerint Tanúsítványok megoszlása a munkáltatók gazdasági formája szerint Akkreditált munkaáltatóknál foglalkoztatottak megoszlása és aránya Munkáltatók akkreditációinak megoszlása Munkáltatók akkreditációinak megoszlása Akkreditált munkáltatók ellenőrzése során feltárt hiányosságok Akkreditált munkáltatók ellenőrzésének statisztikája Rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatásban, rehabilitációs költségtámogatásban, valamint költségkompenzációs támogatásban részesülő munkáltatók száma, a támogatások mértéke területi megoszlás szerint Megváltozott munkaképességűek támogatott foglalkoztatásának összesített adatai Jogvédő Főosztály Jogvédők száma jogterületenként Jogvédők foglalkoztatásának óraszámai jogterületenként Megkeresés módja szerint érintett ellátási forma Bejelentés, észrevételek során sérült betegjogok Ellátottjogi feladatok megoszlása Gyermekjogvédők feladatainak megoszlása Gyermekjog sérelmek típusai

10 ELŐSZÓ január 1-jén, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetből létrejött a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal. A névváltoztatásra a tevékenységi körök jelentős bővülése miatt került sor; a megújult Hivatal az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet feladatain túl átvette a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítványban dolgozó jogvédőket és a korábbi Foglalkoztatási és Szociális Hivatal szociális, rehabilitációs, és akkreditációs főosztályait is. Az elmúlt év a hazai szociális ellátórendszer átfogó megújításának megalapozásával és az évek óta halogatott, de mindenki által szükségesnek tartott átalakítás szakmai előkészítésével telt. Ebben a munkában a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakembereinek jelentős szerep jutott. Dr. Pósfai Gábor A Kormány a március 1-jén nyilvánosságra hozott Széll Kálmán Tervben Összefogás az adósság ellen címmel hirdette meg Magyarország újjáépítését, strukturális átalakítását. A programban szereplő államadósság-csökkentési akcióterv egyik legfontosabb eleme a rokkanttá nyilvánítás rendszerének átalakítása volt egy átlátható, megfelelően szabályozott, a tárgyszerű szakértői minősítést biztosító rendszer életre hívásával, valamint a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatás-központú komplex rehabilitációjának hatékonyabbá tételével. A tavalyi év folyamán kidolgozott, számos szakmai fórumon leegyeztetet új rendszer bevezetésének jogszabályi feltételeit a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 327/2011. Kormányrendelet, valamint az ugyancsak 2011-ben előkészített, de már 2012-ben megjelenő, a komplex minősítésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 7/2012. NEFMI rendelet és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint a szakmai irányítása alá tartozó rehabilitációs szakigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 95/2012. Kormányrendelet teremtette meg. Az természetes, hogy minden változtatás átmenetileg több-kevesebb ellenállásba ütközhet, és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal sokszor méltatlan és alaptalan támadások kereszttüzébe került, azonban a rengeteg támogató visszajelzés azt bizonyítja, hogy a magyar társadalom -9-

11 többsége egyetért az igazságos és fenntartható rokkantsági ellátórendszer megteremtésére tett erőfeszítésekkel, melyek során mindig törekedtünk a méltányossági szempontok szem előtt tartására is ben született döntés a Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) nevű, a legmodernebb internetes technológiákra alapuló informatikai rendszer kiépítéséről is. A KENYSZI révén átláthatóvá válik a szociális szolgáltatási rendszer, naprakész és pontos információk állnak majd rendelkezésre a minden igénybe vett szociális szolgáltatás helyéről, idejéről és mértékéről. Az informatikai rendszer használata, a szolgáltatások napi rögzítése március 1-jétől minden szociális szolgáltató számára kötelező. A fejlesztés eredményeként a szociális szolgáltatások jobban illeszkednek majd a rászorultak valós igényeihez, és ezáltal a finanszírozásuk is hatékonyabbá válik. Mindezen fejlesztések nem valósulhattak volna meg az európai uniós támogatások nélkül, melyekről az egyes szakmai beszámoló jelentésekben külön is említést teszünk. Természetesen a Hivatal a tervezési és szakmai háttérmunka mellett az alapfeladatába tartozó szakhatósági, szakértői és egyéb feladatait is folyamatosan ellátta. A jelen beszámoló jelentés a nagy szerkezeti átalakítások hatályba lépését megelőző év adatait tartalmazza, ezért biztos vagyok abban, hogy mind a döntéshozók, mind a szakemberek és minden érdeklődő számára értékes információkat szolgáltat. -10-

12 BEVEZETŐ A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal január 1-jétől a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása alatt, központi hivatalként működik. A Hivatal az átalakítást megelőzően Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet néven, korábban pedig Orvosszakértői Intézetként végezte tevékenységét. Központi hivatalként az NRSZH tevékenységi köre jelentősen bővült, hiszen az átalakulás előtt is ellátott orvosszakértői feladatokon kívül a foglalkozási rehabilitáció egyes szakterületei szintén az irányítása alá kerültek. A 2008 óta végzett komplex szakértői minősítéseken túl, most már a Hivatal felügyelete alá tartozik a megváltozott munkaképességűeket rehabilitációs céllal foglalkoztató munkáltatók akkreditációja, az akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezők ellenőrzése és a foglalkozási rehabilitációs támogatások szakmai kontrollja is. A Hivatal hatáskörébe tartoznak a megváltozott munkaképességű személyek bértámogatásával, valamint a költségkompenzációra és a rehabilitációs költségtámogatásra kiírt pályázatokkal összefüggő feladatok. A Hivatal foglalkozik az éves támogatásokra beadott kérelmek döntés-előkészítésével, és gondoskodik az elnyert összegek havi számfejtéséről, folyósításáról is. A Hivatal hatáskörébe került egyes szociális hatósági feladatok ellátása; a Szociális Szolgáltatást Nyújtó Alap, a bentlakásos intézmények, valamint a támogató szolgálatok szakmai ellenőrzése. Az ellátatlan vagy részben ellátatlan területeken 2011-ben a közösségi ellátások három típusára, valamint jelzőrendszeres házi segítségnyújtásra írtunk ki általános pályázatot. A január 1-jétől hatályos jogszabályok alapján a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi feladatokat szintén a Hivatal látja el. A fogyatékos személyek alapvizsgálata és gondozási felülvizsgálata, valamint az átfogó rehabilitációs és szociális alkalmassági és felülvizsgálat továbbra is a Hivatal feladatkörébe tartozik. Jogszabályban nevesített szakértőként, a Demencia Centrumok mellett a Hivatal végzi a súlyos fokozatú demencia megállapítását és szakvéleményezését. A Hivatal szociális ágazati regisztert működtet internetes kapcsolattal rendelkező érdeklődők számára. A rendszer információt nyújt több mint 4200 fenntartóról, a hozzájuk tartozó intézményekről, a működésüket engedélyező és felügyelő hatóságokról, továbbá több mint 20 ezer igénybe vehető szolgáltatásról. A Hivatal kötelezett a szociálpolitikai, a gyermekvédelmi, az esélyegyenlőségi, a jelnyelvi tolmácsok országos szakértői névjegyzékeinek és a Hivatásos Gondnokok Nyilvántartásának vezetésére. A feladatkörök jelenős bővülése ellenére a Hivatal alaptevékenysége 2011-ben változatlanul az orvosszakmai feladatok ellátása volt. A terület fontosságát jól mutatja, hogy a Hivatal átlagos statisztikai állományi létszámán belül jelenleg az orvosszakértők aránya 36 százalék, a munkájukat közvetlenül segítő kormánytisztviselőké pedig közel 50 százalék. -11-

13 A Hivatal az orvosszakértői és szakhatósági alaptevékenységét a rehabilitációs szakigazgatási szervek létrehozásáról szóló kormányhatározat értelmében, június 30-ig 7 regionális igazgatóság és 22 kirendeltség útján látja el. A kirendeltségeken működő I. fokú szakértői bizottságokat a kirendeltségvezetők irányítják, a II. fokon eljáró szakértőket a regionális igazgatók felügyelik. Az orvosszakértői és szakhatósági tevékenység pontos meghatározását, így a komplex minősítést végző szakértői bizottságok jogállását, illetékességét, feladatait és hatáskörét, valamint az eljárás szabályait a január 1-jétől hatályos 331/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet részletesen tartalmazza. A szakértői és szakhatósági alapfeladatok végzése során a Hivatal a szakvéleményben megállapítja, minősíti és szakhatósági állásfoglalásban rögzíti az igénylő (vagy hozzátartozója) egészségkárosodását, fogyatékosságát, egyes esetekben a munkaképességének megváltozását, szakmai munkaképességét, rehabilitálhatóságát, illetve rokkantságát vagy speciális eredetű egészségkárosodását. A szakértők döntést hoznak a baleseti táppénz meghosszabbíthatóságáról és a keresőképtelenség vitatott eseteiről, igazolják a munkaképtelenség időbeni visszamenőlegességét, továbbá elbírálják vagy aggályosítják a gépjárművezetői egészségi alkalmasságot. A szakértői bizottságok túlterheltsége 2011-ben is az átlagot jóval meghaladó mértékű volt. A rövid vagy tartós hiányzások miatt kialakult vizsgálati hátralékot csak a rendelkezésre álló erőforrások átcsoportosításával, valamint jelentős többletmunkával lehetett kompenzálni. A Hivatal számos, a hazai szociális ágazat működését modernizáló európai uniós programban vesz részt. A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Hivatal infrastrukturális fejlesztésekkel és képzésekkel erősíti a komplex rehabilitáció szakmai hátterét, informatikai fejlesztésekkel segíti a szociális ágazat átlátható, valódi igényekre és lehetőségekre szabott működésének kialakítását. Ez a program adott lehetőséget a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői országos hálózat és a civil jogvédő munka továbbfejlesztésére. Számos európai uniós projekt zárult sikerrel 2011-ben. Többek között elkészült a Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság új épülete, és a bizonyítványok átadásával lezárult a háromszemeszteres, Komplex bizottsági szakértők képzése című program is. Folytatódott azonban a szakértők egynapos továbbképzése, melynek elvégzésével a résztvevők 70 elméleti kreditpontot szerezhetnek. Európai uniós támogatás biztosítja az egészségbiztosítási szakorvosok elméleti és gyakorlati szakvizsga előkészítő képzését és vizsgáztatását is. A Hivatal akkreditált gyakorlóhelyként is funkcionál, így az orvosszakértői képzésben részt vevő hallgatók a kötelező gyakorlati időt a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal különböző igazgatóságain töltik. A Hivatal 2011-ben is folytatta a Szocio-galéria néven ismertté vált, immár hagyományosnak mondható kiállítássorozatát. A rendezvényeken bemutatott alkotásokat szociális intézményekben élő gondozottak készítették. A kiállított műveket a szociális ágazatban dolgozók mellett minisztériumi vezetők, civil szervezetek aktivistái, gondozottak és társszervezetek munkatársai tekintették meg. A Hivatal munkatársai a feladataikat lelkiismeretesen, rutinosan, ugyanakkor szakmailag innovatívan, sokszor még az elvárhatónál is nagyobb lendülettel végezték el. Munkájukat a Hivatallal kapcsolatba kerülő, gyakran segítségre szoruló emberekkel szemben tanúsított türelem és empátia, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása jellemezte 2011-ben is. -12-

14 NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL VEZETŐI évben F ő i g a z g a t ó s á g Főigazgató Dr. Pósfai Gábor Főigazgató-helyettes Szabóné Varga Valéria Gazdasági-fejlesztési igazgató Kammermann Csaba Orvosi, Módszertani és Ellenőrzési igazgató Dr. Székely Ildikó Projektigazgató Tóth Sándor Humánpolitikai Informatikai Jogi és Igazgatási főosztályvezető főosztályvezető főosztályvezető Madarász Viktor Nagy Zoltán Dr. Balogh Edit Szociális Foglalkozási Rehabilitációs Jogvédelmi főosztályvezető és Akkreditációs főosztályvezető főosztályvezető Farkasné Farkas Gyöngyi Tatosné Takács Andrea Tímárné Pencz Ildikó Pénzügyi és Gazdasági Szociális-Rehabilitációs Koordinációs főosztályvezető főosztályvezető főosztályvezető Szondra Beáta Kiss Györgyi Széll Imre R e g i o n á l i s I g a z g a t ó s á g o k Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Budapest Dr. Eperjessy István igazgató Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Székesfehérvár Dr. Takács Sándor igazgató Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Debrecen Dr. Szegedi András igazgató Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Győr Dr. Virágos Iván igazgató Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Miskolc Dr. Tóth István igazgató Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Pécs Dr. Benkovics László igazgató Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Szeged Dr. Zsubori Zoltán igazgató -13-

15 1. számú ábra NRSZH Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal regionális szervezete Salgótarján Borsod-Abaúj- Zemplén Győr Győr-Moson-Sopron Szombathely Vas Zalaegerszeg Zala Veszprém Veszprém Somogy Kaposvár Siófok Tatabánya Esztergom Komárom- Esztergom Baranya Fejér Székesfehérvár Tolna Szekszárd Pécs Nógrád Budapest Pest Kecskemét Bács-Kiskun Kiskunhalas Eger Heves Jász-Nagykun- Szolnok Szolnok Csongrád Szeged Miskolc Békés Békéscsaba Debrecen Hajdú-Bihar Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár- Bereg Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Budapest Közép-dunántúli Regionális Igazgatóság Székesfehérvár Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Debrecen Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatóság Győr Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság Miskolc Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Pécs Dél-alföldi Regionális Igazgatóság Szeged Regionális Igazgatóságok Kirendeltségei -14-

16 A NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL FELADAT ÉS HATÁS- KÖRÉT ÉRINTŐ JOGSZABÁLYOK Külső jog Nemzetközi jog (csak a rendszer komplex ismertetéséhez szükséges mélységben és tartalommal) A fogyatékosok jogai az emberi jogok és alapvető szabadságjogok nemzetközi jogi szabályozásában (az Európa Tanácsmunkája eredményeként október 8-án Torinóban aláírt Európai Szociális Karta, mely hazánkban az évi C. törvénnyel került kihirdetésre; az Egyesült Nemzetek keretében december 13-án New Yorkban elfogadott, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól, szóló egyezményről, mely a évi XCII. Törvénnyel (MK. 90. szám) lett a magyar jog részévé.) A megváltozott munkaképességű személyek jogosítványai munkaügyi, szociális jogi témájú egyezmények tárgyaiként. (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ILO - Genfben, az évi június hó 20. napján kelt, a szakmai rehabilitációról és a foglalkoztatásról (rokkant személyek) szóló 159. számú egyezmény az évi 9. törvényerejű rendelet által lett a magyar jog részévé; a foglalkoztatásból és a foglalkozásból eredő hátrányos megkülönböztetésről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia évi 42. ülésszakán elfogadott 111. számú Egyezmény szabályai a évi LX. törvényben köszönnek vissza.) Az egészségügy területén, az egészségkárosodás, fogyatékosság, megváltozott munkaképesség minősítési szabályainak egységesítésére az Egészségügyi Világszervezet, a WHO dolgozott ki rendszert, melyet a Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása című dokumentumban, 2001-ben tett közzé. Közösségi jog (csak a rendszer komplex ismertetéséhez szükséges mélységben és tartalommal) Római Szerződés releváns rendelkezései a szociális biztonsági rendelkezéseknek a közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozásokra és családtagjaikratörténő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet, valamint az 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 574/72/EGK rendelet a Tanács május 7-i 994/98/EK rendelete az Európai Közösséget létrehozó szerződés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támogatások bizonyos fajtáira történő alkalmazásáról - a Tanács 659/1999/EK Rendelete (1999. március 22.) az EK-szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról a Tanács november 27-i 2000/78/EK irányelve általános keret létrehozásáról az egyenlő bánásmód biztosítására a foglalkoztatás és a munkavállalás területén a Bizottság január 12-i 68/2001/EK rendelete az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a képzési támogatásokra való alkalmazásáról a Bizottság december 5-i 2204/2002/EK rendelete az EK-szerződés 87. és 88. cikkének a foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról a Bizottság december 15-i a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelete. -15-

17 Hazai jog Törvények: évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (polgári törvénykönyv) évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (foglalkoztatási törvény, Flt.) évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről (munka törvénykönyve) évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.) évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (szociális törvény) évi XCIII. törvény a munkavédelemről (munkavédelmi törvény) évi LXXV. törvény a munkaügyi ellenőrzésről (Met.) évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (nyugdíjtörvény) évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (egészségbiztosítási törvény) évi CLIV. törvény az egészségügyről (egészségügyi törvény) évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról LXXXIV. törvény a családok támogatásáról évi C. törvény az Európai szociális charta kihirdetéséről évi LXXX. törvény a jogi segítségnyújtásról évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról (esélyegyenlőségi törvény) évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglakoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről évi CXX. Törvény a Polgári Törvénykönyvről évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról -16-

18 Kormányrendeletek: 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet a rokkantsági járadékról 24/1994. (II. 25.) Korm. rendelet a bedolgozók foglalkoztatásáról 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény végrehajtásáról 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról 39/2010. (XII. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet a családok támogatásáról szóló évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról 67/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet az Országos Fogyatékosügyi Tanács szervezetének és működésének részletes szabályairól 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól (2009) 362/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 176/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenőrzésének szabályairól 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról 331/2010. (XII.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól 321/2007. (XII. 5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról 387/2007.(XII. 23.) Korm. rendelet az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól 315/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatról 132/2009 (VI. 19.) Kormányrendelet a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás konstrukció: Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért, valamint a Társadalmi Megújulás Operatív Program 1. prioritás konstrukció: Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése keretében nyújtható támogatásokról. 327/2011 (XII.29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról 321/2009. (XII.29.) Korm rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről 191/2008. (VII.30.) Korm. rendelet a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozási rendjéről. -17-

19 Miniszteri rendeletek: 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény végrehajtásáról 14/1995. (III. 31.) NM rendelet a szociális foglalkoztatóban alkalmazott bedolgozók foglalkoztatásáról 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet a munkaerő-piaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 14/2005. (IX. 2.) FMM rendelet a rehabilitációs akkreditációs eljárás és követelményrendszer szabályairól 15/2005. (IX. 2.) FMM rendelet a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás megállapításának részletes szabályairól 18/2005. (X. 18.) FMM rendelet az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásból való törlésről, valamint az álláskeresési megállapodásról 16/2011. (IV. 15.) NGM rendelet a megyei munkaügyi központok illetékességéről, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet módosításáról. 31/2005. (IX.29.) PM rendelet a START- kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól Az állami irányítás egyéb jogi eszközei 10/2006. (II. 16.) OGY határozat az új Országos Fogyatékosügyi Programról 1062/2007. (VIII. 7.) Korm. határozat Az új Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásának évekre vonatkozó középtávú intézkedési tervéről 1/2008. (SZK. 1.) SZMM utasítás az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) Szervezeti és Működési Szabályzatának kiadásáról, valamint a funkcióképesség, a fogyatékosság és a megváltozott munkaképesség véleményezéséről szóló szakmai irányelvek alkalmazásáról. 1502/2011. (XII.29.) Korm. határozat a rehabilitációs hatóság létrehozásáról -18-

20 FONTOSABB ADATOK ÉS FOGALMAK A statisztikai kimutatásokban TB. jogszabályok alapján végzett vizsgálat -ként, elsősorban a megváltozott munkaképességű személyek vizsgálatát tüntettük fel. Ezen belül egyrészről a társadalombiztosítási rokkantsági, baleseti rokkantsági vagy egészségkárosodáson alapuló hozzátartozói nyugellátások, másrészről a rehabilitációs, a rokkantsági illetve a rendszeres szociális és átmeneti járadék ellátások, harmadrészről az egészségbiztosítási ellátás keretébe tartozó baleseti ellátások megállapításához vagy továbbfolyósításához szükséges szakértői vizsgálatok kerültek feltüntetésre. Adminisztrációs többletként a vizsgálaton nem megjelent, a személyazonosságukat igazolni nem tudó, valamint a leletek hiányában nem véleményezhető igénylők, illetve a téves behívások számát szerepeltettük. A nyugdíjbiztosítási igazgatóságokhoz benyújtott igénybejelentések alapján történő szakértői vagy szakhatósági megkeresésre az egészségkárosodás (össz-szervezeti egészségkárosodás: ÖEK) mértékét, fennállásának idejét, illetve a jogszabályokban meghatározott esetekben a rehabilitálhatóságot esetben véleményezte a Hivatal. Ez az ún. új igények száma, amelyen a rokkantsági, baleseti rokkantsági illetve a jogszabályban nevesített hozzátartozói nyugellátások, a rehabilitációs járadék ellátás, a rokkantsági járadék, rendszeres szociális járadék ellátás iránti új (első) igénybejelentést kell érteni (jogorvoslati eljárás nélkül). Az új igények alapján végzett vizsgálatok a Hivatal éves összes vizsgálatának 24,7 %-át teszik ki. A rokkantsági nyugellátásban, baleseti rokkantsági nyugellátásban, rendszeres szociális járadék vagy átmeneti járadék ellátásban részesülő személy időszakos (soros) felülvizsgálatát nevezzük esedékes vizsgálat -nak évben a esetben végzett I. fokú esedékes felülvizsgálatot a Hivatal, ami az összes vizsgálathoz viszonyítva 32,4%. Egyéb vizsgálat-nak illetve véleményezésnek számít az évkönyvben minden olyan szakértői vizsgálat, ami nem tartozik az új vagy az esedékes vizsgálatok közé, de jogszabály által a Hivatal hatás- és feladatkörébe tartozik. A évben végzett vizsgálat, a Hivatal éves vizsgálati teljesítményének 34,9 %-a. Igényelt ellátásra nem jogosultnak véleményezett fogalom alatt azokat a szakértői döntéseket értjük, ahol az egészségkárosodás az igényelt vagy folyósított pénzellátások megállapításához vagy továbbfolyósításához a jogszabályokban előírtnál alacsonyabb mértékben került megállapításra. (az igényelt ellátás szempontjából alacsonyabb mértékben megállapított egészségkárosodás nem zárja ki automatikusan más ellátásra való jogosultság megállapíthatóságát). A szakértői bizottságok az igényelt ellátáshoz szükségesnél alacsonyabb mértékű egészségkárosodást véleményeztek főnél. -19-

21 Rokkant -ként, illetve Rokkantság -ként tüntettük fel azokat az eseteket, amikor a szakértői bizottság a vizsgált személy egészségkárosodásának mértékét közötti mértékben állapította meg (I. csoportba tartozó önellátásra képtelen, mások gondozására szoruló, vagy II. csoportba tartozó önellátásra képes személyek), közötti mértékben véleményezte, de az egészségkárosodással összefüggésben a vizsgált személy komplex (szervezett és támogatott foglalkoztatási, szociális és orvosi) rehabilitációját már nem javasolta, és/vagy a tanult szakmájában vagy a képzettségének megfelelő illetve a betöltött munkakörében a szakmai munkaképességét is megváltozottnak minősítette. (III.csoportba tartozó rokkant személy). (Megjegyzés: az évek közötti összehasonlítás szempontjából lényeges, hogy december 31-ig a korábbi szakértői értékelő rendszerben I. vagy II. csop. rokkantnak az a személy tekinthető, akinek a munkaképesség-csökkenése 100 %-ban került megállapításra, illetve III. csoportú rokkantnak az a személy volt tekinthető, akinek munkaképesség-csökkenését 67 % mértékben véleményezték a Hivatal jogelődeinek orvosszakértői bizottságai). Rehabilitációs járadék ellátásra javasoltak csoportjába tartozik az a személy, akinek a szakértői bizottság -ban véleményezte az egészség károsodásának mértékét, és ezzel összefüggésben komplex rehabilitációját is javasolta évtől kezdődően jelenik meg a statisztikai kimutatásokban a rehabilitációs járadék ellátás korábban megállapított idejének meghosszabbítása céljából végzett vizsgálatok számszaki adatai is. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottságainak január december 31. közötti vizsgálatai: I. fokon II. fokon A vizsgálatok alapján rokkantnak véleményezettek száma: I. csoport II. csoport III. csoport *(baleseti rokkantak nélkül) A 142 baleseti rokkantság véleményezése mellett a szakértői bizottságok baleseti járadék ellátásra jogosultnak véleményeztek további főt. (Baleseti járadék ellátáshoz a balesetből, foglalkoztatási megbetegedésből eredő egészségkárosodás mértéke 14 % - 49 % közötti.) -20-

22 2008. január 1-től ad lehetőséget a jogszabály a rehabilitációs járadék ellátás megállapítására, melynek egyik feltétele a Hivatal szakhatósági állásfoglalása. A Hivatal rehabilitációs járadék ellátásra tett javaslatainak száma az alap-eljárásban végzett szakértői tevékenység vizsgálatai szerint: (új igény alapján 3 956, időszakos felülvizsgálat esetében 1 442), (új igény alapján 5 040, időszakos felülvizsgálat esetében ), (új igény alapján 3 128, időszakos felülvizsgálat esetében 9 165). (új igény alapján 2 419, időszakos felülvizsgálat esetében 5 278). Az elmúlt évtizedben jelentős csökkenés tapasztalható az egészségkárosodáson alapuló nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátások megállapítására irányuló új igénybejelentések esetében, ami alól a év sem jelentett kivételt ben még új igénybejelentésen alapuló vizsgálatot végzett a Hivatal jogelődje, míg 2011-ben már csak vizsgálatot. A 2010-ben végzett vizsgálatokhoz képest is 16,9%-os csökkenés tapasztalható évben. Rokkantnak véleményezettek abszolút száma új igénylők esetében I. csoportú II. csoportú III. csoportú *(baleseti rokkantak nélkül) A munkavállalási korúra jutó új rokkantak gyakoriságát elemezve megállapítható, hogy az Magyarországon fokozatosan csökkenő tendenciát mutat. Amíg évben még 81 új rokkant jutott munkavállalási korú személyre, addig évben már csak 35 fő. Új igények alapján a Hivatal szakértői bizottságai által véleményezett -a vált rokkanttá, míg a férfiak esetében ez az arány. -21-

23 Az esedékes vizsgálatok alkalmával adott szakvélemények és szakhatósági állásfoglalások alapján a szakértői bizottságok által továbbra is rokkantnak minősítettek száma I. csoport II. csoport III. csoport *(baleseti rokkantak nélkül) A szakértői bizottságok az esedékes felülvizsgálatok során esetben hoztak olyan döntést, ami az ellátásban részesülő személyek egészségkárosodását a továbbfolyósításhoz szükséges jogosultsági határnál kisebb mértékben állapította meg. A folytatólagosan rokkant -nak véleményezettek aránya tekintetében jelentős csökkenés tapasztalható melynek magyarázatát a rehabilitációs járadék ellátási javaslatok adják -, így a évet megelőző évek közel 90 %-os elfogadási aránya évre már 70,6%-ra csökkent. A munkavállalási korúra jutó folytatólagos rokkantnak véleményezettek gyakoriságát tekintve évben munkavállalási korú személyre 79 fő jutott, míg évben 100 fő évben fellebbezési ügyben jártak el a Hivatal regionális igazgatóságainak másodfokú szakértői bizottságai. A II. fokú szakhatósági állásfoglalás kiadásra esetben Társadalombiztosítási ellátással kapcsolatos ügyben került sor, ebből esetben új igény -ek alapján. A II. fokú eljárásban az I. fokú szakhatósági állásfoglalásokban foglaltakat a szakértői bizottságok évben új igénylők esetében átlagban 21,6 %, esedékes vizsgálatok esetében átlagban 37,6 % arányban változtatták meg. A megváltozott munkaképességű személyek vizsgálatán és minősítésén kívül végzett vizsgálatok az ún. egyéb vizsgálatok. A társadalombiztosítási ellátásoktól független egyéb vizsgálat a súlyos fogyatékosság minősítése, amely évben összesen vizsgálatot jelentett a Hivatal területileg illetékes első- és másodfokú szakértői bizottságainak évben fő esetében állapítottak meg a szakértői bizottságok súlyos vagy halmozottan súlyos jellegű fogyatékosságot. -22-

24 A szociális területén jelentős mértékben végzett szakértői tevékenységet a Hivatal. A fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról szóló 92/2008 (IV.23.) Korm. rendelet szerinti vizsgálatok tekintetében a Hivatal szakértői bizottságaihoz a nagykorú fogyatékos személyek fogyatékos otthoni vagy lakóotthoni elhelyezéséhez történő alapvizsgálat elvégzésére vizsgálati megkeresés érkezett. A megkeresések alapján szakvélemény kiadására került sor. Szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat illetve felülvizsgálat jogcímén kérelem érkezett, amelyből szakvélemény kiadásával zárult. Átfogó rehabilitációs alkalmassági vizsgálat, illetve felülvizsgálat esetében az 511 vizsgálati kérelem alapján indított eljárásban a Hivatal szakértői bizottságai 449 szakvéleményt adtak ki. A fentieken kívül az alábbi jelentősebb számú egyéb jogcímű vizsgálatokat végezte el a Hivatal évben: magasabb összegű családi pótlék elbírálásához: vizsgálat, keresőképesség-keresőképtelenség elbírálása: vizsgálat, aktív korúak szociális ellátásainak megállapításához: vizsgálat, gépjárművezetői egészségi alkalmasság: vizsgálat, demencia minősítés: 949 vizsgálat, táppénz ellátás alatt történő előzetes vizsgálat: 947 vizsgálat. A hatályos jogszabályok adta lehetőség alapján a Hivatal évben is végzett rendkívüli (soron kívüli) felülvizsgálatokat, illetve folytatott belső szakmai ellenőrzést. Ennek keretében évben országos szinten 5991 szakvélemény ellenőrzése történt meg. Közérdekű bejelentések, panaszok, illetve nyomozóhatósági megkeresés alapján 239 fő soron kívüli felülvizsgálatra került sor I. fokon, és 6 fő esetében II. fokon. -23-

25 Morbiditási adatok Az évkönyvben a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) tizedik revíziójában meghatározott főcsoportok szerint kerültek feltüntetésre a szakértői bizottságok szakvéleményeiben szereplő vezető diagnózisok és azok alapján megállapított egészségkárosodási mértékek új és esedékes vizsgálatok vonatkozásában. Új rokkantság megállapítása esetén a BNO 21 főcsoportja közül évek óta az alábbi főcsoportokhoz tartozó betegségtípusok szerepelnek vezető diagnózisként leggyakrabban a szakvéleményekben ( munkavállalási korúra jutó gyakoriság szerint): II. főcsoport: daganatos megbetegedések, IX. főcsoport: keringési rendszer betegségei, V. főcsoport: mentális és viselkedészavarok (6,4), valamint XIII. főcsoport: csont- izomrendszer és kötőszövet betegségei. Soros felülvizsgálat esetében továbbra is rokkantnak minősítettek esetében a BNO alábbi főcsoportjai szerinti betegségtípusok szerepeltek vezető diagnózisként a leggyakrabban évben ( munkavállalási korúra jutó gyakoriság szerint): V. főcsoport: mentális és viselkedészavarok, IX. főcsoport: keringési rendszer betegségei, II. főcsoport: daganatos megbetegedések, XIII. főcsoport: csont- izomrendszer és kötőszövet betegségei. -24-

26 ÖSSZESÍTETT VIZSGÁLATI ADATOK -25-

27 -26-

28 1. számú tábla/1 NRSZH Forgalmi adatok összesítése A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal I-II. fokú szakértői bizottságai által végzett véleményezések

29 számú tábla/2 NRSZH Forgalmi adatok összesítése A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal I-II. fokú szakértői bizottságai által végzett véleményezések 2011

30 1. számú tábla/3 NRSZH Forgalmi adatok összesítése A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal I-II. fokú szakértői bizottságai által végzett véleményezések

31 2. számú tábla NRSZH Adminisztrációs többlet a szakértői bizottságoknál 2011 Adminisztrációs többlet -30-

32 3. számú tábla/1 NRSZH A megváltozott munkaképesség véleményezése TB. jogszabályok alapján végzett vizsgálatoknál /illetékességi terület szerint/

33 számú tábla/2 NRSZH A megváltozott munkaképesség véleményezése TB. jogszabályok alapján végzett vizsgálatoknál /illetékességi terület szerint/ 2011