Tataházi Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai programja. OM azonosító:

Átírás

1 Tataházi Általános Művelődési Központ Óvoda Pedagógiai programja OM azonosító: OM azonosító: Tárgy: Pedagógiai Program Legitimáció: A nevelőtestület a Pedagógiai Programot a nevelőtestületi értekezleten hozott Gömöri Mártonné határozatával elfogadta. Feró Zoltánné a nevelőtestület nevében Jóváhagyta: Kiss Ferencné intézményvezető 1

2 I. BEVEZETÉS Az óvoda adatai: Az óvoda neve: Tataházi Általános Művelődési Központ címe: 6451 Tataháza Kossuth u.64 mobil:70/ címe: Az óvoda fenntartója: Tataháza község Önkormányzata címe: 6451 Tataháza Kossuth u. 60. telefon: 79/ Az óvodai csoportok száma: 1 Férőhelyek száma: 28 Óvodavezető: Kiss Ferencné 1. Bevezetés Az óvodai nevelés országos Alapprogramja a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból indultunk ki, hogy az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, az egyenlő hozzáférés biztosításával. A gyermeket, - mint fejlődő személyiséget - gondoskodás és különös védelem illeti meg. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet vállalnak. Helyzetelemzés A falunk hátrányos helyzetű, kevés a munkalehetőség. A munkanélküliek száma magas. A település infrastruktúrája sokat fejlődött az utóbbi években, ugyanakkor az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenség feszültségként van jelen. A létminimum szintjén vagy alatta élő családoknak önerőből kevés esélyük van a felzárkózásra. A családok egyre nehezebben tudnak gondoskodni gyermekeikről. Folyamatosan nő a rendszeres gyermekvédelmi támogatást igénylő családok száma. Az életszínvonal folyamatos romlása állandó 2

3 létbizonytalanságot teremt a dolgozó családok jelentős részében is. A többség életkörülménye az átlagnál szerényebb. A környező településeken kevés vagy nincs is mód elhelyezkedésre. A társadalmi elvárások óriásiak a pedagógusokkal szemben, a nevelő, képességfejlesztő funkció mellett egyre inkább előtérbe kerül a személyiségformálás, a családi szocializáció mulasztásaiból eredő redukció, a családgondozás és a gyermekek magatartás zavarainak helyrehozó funkciója. Művelődési ház, könyvtár és sportcsarnok segíti a kulturális életet falunkban. Szabadidős tevékenységekre a sportpálya és a játszótér ad lehetőséget. 1.2.Óvodakép Gyermekkép Az alapprogram a gyermeki személyiségből indul ki abból a tényből, hogy a gyermek egyedi, mással nem helyettesíthető individuum és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermek sajátos életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, tudatosan kerüli a nemi sztereotípiák erősítését, elősegíti a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos előítéletek lebontását. 1.3 Általános pedagógiai alapelvek Óvodánkban törekedtünk arra, hogy minden óvónőre és dajkára egyaránt érvényes, munkájukat meghatározó pedagógiai alapelvek mellett megjelenjenek azok a sajátosságok, melyek intézményünk, egyes óvodai csoportunk arculatát leginkább meghatározzák, a tartalmi munkát sokszínűvé teszik. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvoda kiegészítő esetenként hátránycsökkentő szerepet játszik (ONOAP) Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, a gyermeki jogok és alapvető szabadságok tiszteletbe tartásának megerősítésére kell irányulnia az egyenlő hozzáférés biztosításával (ONOAP) A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés, bizalom övezi. (ONOAP) 3

4 A gyermeket, mint fejlődő személyiséget különleges gondoskodás és védelem illeti meg. (ONOAP) A nevelőmunkát a tudatosság és tervszerűség jellemzi. A tudatosan tervezett és szervezett nevelő hatások rendszere teszi lehetővé az egyéni sajátosságokat is figyelembe vevő személyiségfejlesztést, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. A nevelőmunka alapját a gyermek pontos, naprakész ismerete képezi.(ennek írásos rögzítése, a fejlődés nyomon követése minden óvodapedagógus kötelessége) A differenciálás a nevelőmunkában és a tanulásszervezésben egyaránt alapvető fontosságú. Az óvodai nevelés gondoskodik a gyermeki szükségletek kielégítéséről. A gyermek tevékenységeinek szervezésében és a fejlesztőmunka során a játék elsődlegességét érvényesíteni kell. A fejlesztő hatások mindig a gyermek életkorához, egyéni igényeihez, szükségleteihez igazodjanak. A figyelem, kivárás, tolerancia, segítségnyújtás, elfogadás, türelem jelenjen meg a mindennapokban. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek segítése, támogatása. Biztosítjuk az esélyegyenlőséget a különböző szociális és kulturális környezetből érkező gyermekeinknek. Partnerközpontúság érvényesülése a partnerek igényeire, elvárásaira figyelő, elégedettségének elnyerésére törekvő intézményi működés kialakítása és biztosítása. Minden dolgozóra érvényes alapelv: aki az óvodában dolgozik, értéket közvetít, nevel, függetlenül attól, hogy rendelkezik-e erről diplomával. Az óvoda nevelőtestülete munkája során érvényesíti az innovatív pedagógiai törekvéseket. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséges gyermekekre. 2. Az óvodai élet megszervezésének elvei 2.1. Az óvoda személyi feltételei Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. 4

5 A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. A nevelőtestület létszáma 3 fő Az óvoda tárgyi feltételei A csoportok tárgyi felszereltsége és komfortja jó. A csoportszobákban megtalálhatók az alapvető építő és konstrukciós játékkészletek, speciális fejlesztő eszközök, a személyes tárgyak és munkák elhelyezésére kialakított tároló dobozok. A csoportszoba alapterülete a létszámnak megfelelő, bár a bútorzata elhasználódott. Az épülethez egybefüggő játszóudvar tartozik, Ezt a gyermekek szabadság érzésének és a játékválasztás lehetőségének biztosítása érdekében fontosnak tartjuk. Az udvaron homokozó, ügyességet és mozgást fejlesztő játékok, nyári időszakra árnyékot adó fák biztosítják a szabadtéri tevékenység lehetőségét. A tárgyi hiányosságok pótlása az eszköznorma előírásainak figyelembevételével folyamatosan történik Óvodai csoport szervezése Az alacsony létszám miatt a gyermekcsoportunk osztatlan szervezésű. Ebben a szervezési formában biztosított a modellkövetés, utánzás feltétele, eredményesebb a szocializálódás, az önállóság tanulása. A gyermekek meg tanulnak alkalmazkodni, fokozódik empátiás képességük, természetesebben fogadják a másságot. Életszerűbb helyzetek jöhetnek létre. A testvérek, barátok, ismerősök növelik a beszoktatás eredményességét. A már kialakult, nagyok által alkalmazott szokásrend, viselkedés a kicsik számára természetes velejárója az óvodai életnek. Az eltérő fejlettségű gyermekek nem szigetelődnek el. Mindenki talál partnert vagy támogatót. A napirend összeállításának elvei Az óvoda nyitva tartási ideje szülői igények alapján szerveződik. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében különösen figyelve a szülők munkába állását segítő nyitva tartás biztosítása. A gyermekek napirendjének összeállításában vezérelv a szabad játék idejének minél hosszabb időn keresztül és lehetőleg összefüggő idejű biztosítása, valamint a gyermekek egyéni szükségleteinek figyelembe vétele. Napirendünket a rugalmasság jellemzi. A szokásrendszer, a visszatérő ismétlődések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekben. 5

6 Ennek érdekében: a napirend összeállítása során ügyelünk arra, hogy óvodai életünk mindennapjaiban biztosítsuk a gazdag, változatos tevékenységet, az aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségleteknek megfelelő váltakozását rugalmasság és stabilitás megteremtése, melynek értelmében a stabil pontokat az azonos időben megjelenő, visszatérő tevékenységek jelentik (étkezések, alvás, mindennapos testnevelés, mese), a rugalmasságot a gyermekek érdeklődésére, tevékenységére alapozott helyzetek időtartamának kezelése, az előre be nem tervezett tevékenységek beilleszthetősége adja. ügyelünk arra, hogy a legtöbb időt a játék kapja a napirend alkalmazkodjon az évszakokhoz, az egészséges életmódra nevelés érdekében használjuk ki a gyermekek természetes mozgásigényét, és a természet hatásait, ügyelve a szabad levegőn való tartózkodás időtartamának fontosságára az óvodai napirend konkrét meghatározásában ajánlatos a stabil pontokat tervezni, míg az egyéb tevékenységekre nagyobb intervallumokat tervezni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében különös figyelemmel szükséges fordulni afelé, hogy napirendjük a biztonságérzetet erősítse, a megfelelő odafigyelés a bizalmat fokozza. A fenti ajánlások betartása közös nevelési elveink szintézisét jelentik. Az óvoda konkrét napirendjét az óvodai csoportnapló tartalmazza. 3. A heti rend összeállításának elvei Az óvoda heti rendjének összeállítása az óvodapedagógusok feladata, a heti rend összeállításának elvei: a hét során legyen biztosítva, hogy az adott nap során egy-egy tevékenység nagyobb hangsúlyt kapjon, s e szerint történjen a célirányos képességfejlesztés naponta legyen lehetőségük a mesére, versre, vizuális tevékenységre, énekre mindennapos testnevelés foglakozást szervezni minden gyermek számára szükséges biztosítani, hogy a megkezdett tevékenységét kedvük szerint folytathassák a hét során 6

7 a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyéni fejlesztését elősegítő tevékenységeket szükséges tervezni, figyelembe véve a gyermek emberi méltóságának, jogainak biztosítását. A szeptember 1.-től augusztus 31.-ig terjedő időszak napirendjét a gyermek biológiai és társas szükségleteit szem előtt tartva alakítsa ki az óvodapedagógus. Mivel a nevelés nem zárul le május 31-én, ezért a nyári időszak (június 1.-től augusztus 31.-ig) tartalmas, a gyermeki szabadságot tiszteletben tartó, gondosan megtervezett legyen. Az év közben már kialakított szabályok, szokások megtartásával az óvodapedagógus a nyári élet megtervezésénél adjon lehetőséget a gyermeknek arra, hogy az évszak örömeit szabadabban élvezze, és kötetlenebb formában biztosítson változatos tevékenységet, lehetőséget a fejlődésre. Napirend Szabad játék, szabadon választott tevékenység: 240 perc Előkészületek az étkezéshez, naposi munka, mosdóhasználat: 90 perc /Tízórai, Ebéd, Uzsonna/ Mindennapos testnevelés: perc Óvónő által kezdeményezett tevékenység: 60 perc Udvari játék, levegőzés: 60 perc Előkészületek a pihenéshez, átöltözés, pihenés: 120 perc Heti rend Verselés, mesélés minden nap Külső világ tevékeny megismerése Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rendszeres egészségfejlesztő testmozgás Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Munka jellegű tevékenységek. 4. Óvodai nevelésünk rendszere - az óvodai nevelés célja, feladata: 4.1. Az óvodai nevelés általános feladatai: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A nevelés alapvető keretei: a gondozás, 7

8 az egészséges életmódra nevelés, közösségi nevelés, egyéni bánásmód érvényesülése. Az óvodai nevelés eszközei, a gyermek tevékenységei: játék, munka-jellegű tevékenység, tanulás, alapvető fontosságú a játék, ezen belül a szabad játék, mely a gyermek minden tevékenységét áthatja. A gyermeki tevékenység tartalma: a gyermek tevékenységének tartalmát a nevelési területek szolgálják, kiemelten fontos az anyanyelvi nevelés, a beszéd és a kommunikáció segíti a gyermeket a vers, mese, ének, zene, énekes játék, rajzolás, mintázás, kézimunka, a külső világ tevékeny megismerésében, matematikai tapasztalatok szerzésében. A nevelőmunka: számunkra a családi és az óvodai nevelés összehangolása a legfontosabb a gyermeket körülvevő érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése 4.2 Az óvoda óvó - védő szociális és nevelő-személyiségfejlesztő funkciója gyermekbalesetek megelőzése egészségügyi vizsgálatok biztosítása egészséges életmód biztosítása a Gyermekek adatainak védelme a gyermekek egészséges fejlődése érdekében igénybe vesszük a Szakszolgáltatók szolgálatait Az egészséges életmód alakítása: Célja: A gyermekek egészséges életmód iránti igényének megalapozása, testi, lelki fejlődésének elősegítése. Feladata: Egészséges és biztonságos környezetkialakítása, A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése, 8

9 A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, A gyermekek ellenálló képességének, ügyességének fejlesztése, A gyermekek edzése, Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. Alakítsuk ki az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásait. (helyes életritmus) Biztosítsuk és alakítsuk ki a gyermekek számára a nyugodt napirendet. Vegyük figyelembe az étkezési időnél az egyéni különbségeket. Biztosítsuk az életkoruknak megfelelő nyugodt pihenést. Alakítsuk ki a gyermekek környezetvédelmi és megóvási szokásait, a környezettudatos magatartást. Biztosítsuk a gyermekek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezetet. A gyermekek gondozásakor megértő, meghitt viszony kialakítására törekszünk, őszintén, tapintatosan közeledünk hozzájuk, így ők is elfogadnak bennünket. A fokozatosság betartásával arra törekszünk, hogy a gyermekek egyre önállóbban elégítsék ki szükségleteiket. A helyes életritmust fokozatosan, az életkori és egyéni sajátosságnak megfelelően a családdal együttműködve alakítjuk ki. Az egészségügyi szokások pontos menetét a csoportban dolgozó dajka nénivel megbeszéljük az azonos gyakoroltatás miatt. Az egészséges táplálkozásra nagy figyelmet fordítunk. A napi háromszori étkeztetést biztosítjuk, de ez nem minden esetben elég változatos, nem mindig a gyerekek életkorának megfelelő. Kevés tejet, tejterméket, gyümölcsöt kapnak a gyerekek, melyen szeretnénk változtatni. Az étkezések azonos időpontban, 3 órás időközökre elosztva, kulturált körülmények között zajlanak. A tízórai, az ebéd kötött időtartamú, és figyelembe vesszük a gyerekek tempóját, egyéni szükségleteit, a gyerekek tisztaságigényének kialakításához szükséges alapvető feltételeket biztosítjuk. Ezeket a tevékenységeket (kézmosás, fogmosás, orrtörlés, mosdóhasználat) bármikor, szükségleteiknek megfelelően önállóan elvégezhetik, ügyelünk itt is a fokozatosság betartására. különös odafigyeléssel fordulva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek testi szükségleteinek kielégítésére; egészségük védelmére, a testápolásra; betegségek megelőzésére. Az öltözködésnél a rétegességet hangsúlyozzuk a szülők körében. Fontosnak tartjuk, hogy ruházatuk tiszta, ízléses és praktikus legyen és ezt önmaguk is igényeljék. A gyerekek mindennapi mozgásigényének kielégítését a változatos udvari játékokkal, a sokféle, sokirányú mozgásos szabályjátékokkal, a népi dalos játékokkal biztosítjuk. 9

10 Hetente sétákat szervezünk, a kicsiknek rövidített időtartamút, a nagyobbaknak hosszabbakat, ezzel is igyekszünk a gyerekek mozgásigényét kielégíteni. A mindennapi mozgás után a gyerekeknek szükségük van hosszabb rövidebb ideig tartó pihenésre. A nyugodt pihenéshez biztosítjuk az optimális feltételeket (szellőzés, csend, nyugalom). Mindig egy mesével csendesítjük le, nyugtatjuk meg a gyerekeket. A különböző alvásigényeket figyelembe vesszük, nem erőltetjük. Az óvodában megbetegedett gyereket azonnal elkülönítjük, értesítjük a szülőt. Amíg nem érkeznek meg, gondoskodunk a gyerekről. A fertőzések elterjedését a gyakori szellőztetéssel is igyekszünk elkerülni. Az esetleges ágybavizelést tapintatosan kezeljük, igyekszünk a szülőkkel közösen az okokat megkeresni és kiküszöbölni. Az egészségük megőrzéséhez fontos, hogy edzettek legyenek, ezért minden időszakban sokat tartózkodunk a friss levegőn, futkározhatnak, szabadon mozoghatnak. Télen is kimegyünk és a betonos járdán, futunk, mindenki maga dönti el, hogy mennyit. Télen még közösen szánkózunk, csúszkálunk, hógolyózunk. A szervezett mozgásos tevékenységek, különösen a prevenciós fejlesztő tornák, a mozgási igény kielégítése segít a gerinc deformitások megelőzésében. A lábboltozatot erősítő, fejlesztő mozgással a lúdtalpas gyerek mozgása javítható. A lehetőségeket figyelembe véve, igyekszünk olyan esztétikus, színharmóniát árasztó, gazdag tárgyi környezetet kialakítani, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek egészséges életmódjának alakulását, Óvodánk tágas udvara sokféle lehetőséget nyújt a változatos játéktevékenységekhez. Esztétikai szépségét az ízlésesen kialakított virágoskertek, bokrok és cserjék adják. Talajfelületét igyekszünk változatossá tenni jelenleg homokos, füves és betonos részek váltják egymást. A sok fa és bokor meleg, napsütéses idő esetén is árnyékot biztosít. A nagy, szabad füves terület alkalmat ad a szervezett mozgásos tevékenységekre. A gyerekek szabad mozgását, edzését a különböző ügyességi játékokkal, mászókákkal biztosítjuk. A csoport szobában van egy olyan sarok, amelyet az évszaknak megfelelően alakítunk ki. Óvodánk nem rendelkezik külön öltözőhelyiséggel, így a folyosón elhelyezett szekrényekben tárolhatják levetett ruhadarabjaikat. A mosdóban megfelelő méretű eszközök vannak, minden gyereknek külön fogmosó felszerelése van. A fejlődés eredménye óvodáskor végére Tudnak önállóan, felszólítás nélkül tisztálkodni, fogat mosni, fésülködni, amikor azt szükségesnek érzik. Önállóan használják a mosdót. Köhögéskor, tüsszentéskor igénylik a zsebkendő használatát, helyesen fújják ki az orrukat. 10

11 Esztétikusan megterítenek, vigyáznak az asztal rendjére, tisztaságára. Ismerik és tudják az evőeszközök helyes használatát. Tudnak önállóan önteni a folyadékból, eldöntve, hogy mennyit tudnak elfogyasztani. Önállóan öltöznek, vetkőznek, ruhájukat ki be gombolják, cipőjüket befűzik, bekötik. Kialakul bennük a tiszta, esztétikus környezet igénye, vigyáznak arra. Módszertani alapelvek: A tiszta, egészséges, balesetmentes környezet megteremtése. Testi, érzékszervi problémák megelőzése, korrekciója. Az egyéni igények, sajátosságok, képességek figyelembe vétele. Testközelség, megszólíthatóság. Magas fokú önállóság fejlesztése. Együttműködés a családdal. Fokozatosság, rendszeresség. Tevékenykedtetés minden tevékenységben. 4.4 Érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Helye a nevelés folyamatában: Az én fejlődésben a 3-7 éves szakasz kiemelt jelentőségű. A 3-4 évesekre jellemző az önérvényesítő, én központú magatartás, 7 éves kor végére a gyermek a kezdeményező, együttműködő. Ez természetesen csak csoporthelyzetben valósulhat meg. Az óvodáskorú gyermekjellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért fontos, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, otthonos, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. Célok: A gyermekek egyéni tulajdonságainak, képességinek kibontakoztatása a közösségen belül, az érzelmi biztonság, megteremtése által. Barátságos, derűs csoportlégkör kialakítása, melyben minden gyermek biztonságban érezheti magát. Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. Erkölcsi, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlesztése: figyelmesség, egymás elfogadása és segítése, fegyelmezettség, együttműködés, megfelelő viselkedés, együttérzés, kitartás, nyíltság, felelősség, feladattudat, szabályismeret- és tudat, szabályok elfogadása, a másság tolerálása, különbözőségek elfogadása. Az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. 11

12 Legyen minden csoportnak hagyománya, legyen kialakított és elfogadott szokás- és normarendszere, mely elmélyíti az összetartozást, együttérzés élményét, és általa gazdagítja a gyermekek érzelmi intelligenciáját. Ismerjenek meg néphagyományokat, szokásokat, azokhoz fűződő tevékenységeket. Ismerje meg szűkebb és tágabb környezetét, mely a szülőföldhöz való kötődés alapja. Az óvoda nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy a gyermekek különböznek egymástól. Ismerkedjen és gyakorolja a közösségen belül: - alá-, fölé- és mellérendeltségi viszonyokat, - konfliktuskezelést és megoldást, - kompromisszumok kötését. Feladatok: Szeretetteljes, biztonságot nyújtó, derűs óvodai légkör megteremtése, egyéni bánásmód alkalmazása, néphagyományok, szokások és a tárgyi kultúra értékeinek ápolása. Napirenddel megteremtjük a gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket. Lehetőséget adjunk arra, hogy a gyermekek a tevékenységeiket szabadon választhassák meg. Bevonjuk a gyermekeket csoportszobájuk alakításába, szépítésébe. Tartsuk fontosnak, hogy a gyermekekkel szemben támasztott követelmények azonos elvek szerint valósuljanak meg a felnőttek és a gyerekek vonatkozásában. Segítsük az én tudat alakulását, megerősödését. Munkánk során igyekezzünk elérni, hogy a csoport tagjai figyeljenek egymásra, legyenek türelemmel egymás iránt és legyenek képesek beleélni magukat társuk helyzetébe. Segítsük az egymáshoz közeledő gyermekek tevékenységét, barátságok alakulását. Tapintatosan segítsük a visszahúzódó gyereket a kapcsolatteremtésben. Erősítsük a baráti kapcsolatokban a pozitív vonásokat, elemeket. Segítsük, hogy a különböző tevékenységek végzése közben együttműködve, közösen oldhassanak meg feladatokat, érezzék a közösen végzett tevékenység örömét, eredményét. Az óvónő ismertesse meg a gyermekeket az erőszakmentes konfliktuskezelés technikáival, támogassa, segítse a gyermekek önálló konfliktuskezelését. 12

13 Minden gyereket buzdítsunk arra, hogy vállaljon feladatot, fogadja el mások terveit, tanuljon meg esetenként lemondani elképzeléseiről. Kísérjük figyelemmel a gyermeki felelősség megnyilvánulásait. Figyeljünk arra, hogy munkánk során az óvodapedagógus és az óvoda más dolgozóinak kommunikációja, bánásmódja, viselkedése követendő, modell értékű legyen. Szoktassuk hozzá őket, hogy fogadják el társaikat. Éreztessük, hogy a más csoportba tartozó gyerekekkel is egy közösséget alkotnak, az óvodába járó gyermekek közösségét, melyet közös tevékenységek szervezésével érhetjük el (ünnepek, kirándulások). Teremtsük meg saját hagyományainkat. Tartsuk tiszteletben a család ünnepeit, hagyományait. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek - nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint a kiemelkedő képességű gyermekek - nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel együttműködve. Családdal való kapcsolatteremtés során igyekszünk feltárni a gyermekek szociális hátterét, a család értékeit és nevelési elveit. Mindezek ismerete ad alapot a gyermekek egyéni bánásmódjához. A gyermek jutalmazásának elvei és formái: Elvei: mindig az egyéni teljesítőképesség arányában történjen igazodjon a gyermek életkorához az elvégzett munkával arányos legyen Formái: szóbeli dicséret, elismerés társak előtti dicséret. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Személyiségén belül az érzelmek dominálnak, ezért fontosnak tartjuk a biztonságot nyújtó derűs, családias légkör megteremtését. Már a beszoktatásnál törekszünk, arra hogy a gyermeket kedvező hatások érjék. Meleg, érzelmi támaszt nyújtó környezetet alakítunk ki, ahol a gyerekek ötletei, elképzelései is érvényesülnek. A csoportszobában, a mosdóban, az udvaron, szabadon mozoghatnak a megfelelő biztonság mellett. Megismerkedünk az otthon kialakult szokásokkal, magukkal hozhatják kedves tárgyaikat, játékaikat. Jeleiket előzetes megbeszélés után kapják a gyerekek. 13

14 Megmutatjuk a testápolásnál és az étkezésnél szokásos tárgyakat és azok használatát. Már a beszoktatás ideje alatt játékos formában gyakoroltatjuk a különböző tevékenységeket, figyelembe vesszük a gyerekek egyéni képességeit, tempóját. A nehezen beilleszkedő gyerekeket mondókával, dallal, ölbeli játékkal nyugtatjuk meg. Lefekvésnél különös figyelmet fordítunk a személyes kapcsolatra (simogatás, betakarás, mesélés). Az 5-6-7éves gyermekek segítenek a kisebbeknek a mosdóban és az öltöztetésnél. A családias légkör megteremtése segíti a társas kapcsolatok alakulását. A bátortalanabb gyerekeket odafigyeléssel, bátorítással segítjük az előrelépésben, örülünk apró sikereiknek. A gyerekek pozitív kapcsolatai csak úgy alakulnak, ha jól érzi magát a csoportban. Bizalmuk, biztonságuk kialakulását elősegíti az óvoda felnőtt közössége, gyermek közössége. A nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, korlátokkal együtt. A korlátokat úgy állítjuk, hogy az adott közösség meg tudjon felelni az elvárásoknak. Az egész csoport előtt álló feladatokat minden gyerek számára érthetővé, vonzóvá tesszük egyéni sajátosságaik figyelembe vételével. Bizalmas kapcsolatot alakítunk ki a szülőkkel az együtt neveléshez, így megismerhetjük a gyerekek egyéni jellemzőit, melyek segítik az egyéni nevelésünket. A felnőtt gyerek kapcsolatában fontos, hogy megértsük a gyermek érzelmeit. A gyermekek tevékenységeihez nagy szabadságot biztosítunk, a pontos határok megjelölésével. Elvárásainkat röviden, egyértelműen, pozitívan fogalmazzuk meg. A kapcsolat erősítése érdekében minden gyerek számára biztosítjuk a személyes perceket, ahol lehetőség nyílik a saját érzések elmondására, mások érzésének meghallgatására, elfogadására. A nehezen szocializálható lassan fejlődő gyerekekkel fejlesztőpedagógus és logopédus foglalkozik. A saját, az integrált nevelést elfogadó hozzáállásunk mellett a gyermeki és szülői közösségekben is szorgalmazzuk a sajátos nevelést igénylő gyermekek jelenlétének elfogadását. Kiscsoportban az óvónő: Megtanítja a gyerekeknek az udvariassági formulákat: köszönés, kérés, megköszönés. Arra szoktatja a gyerekeket, hogy ne zavarják egymást játék, mesehallgatás, pihenés alkalmával. Elősegíti, hogy bekapcsolódjanak a közös tevékenységekbe. A gyerekek önbizalmát, önismeretét, énképét a már meglévő jó képességeik erősítésével fejleszti. Észreveteti, ha valaki hiányzik, beszélgetnek róla, együtt örülnek, ha megérkezik. Egymásra odafigyelő, a közösségi normákat betartó gyerekeket nevel, akik észreveszik, ha társuk szomorú, vagy segítségre szorul. 14

15 Szorongó, periférián, a családban hátrányos helyzetben lévő gyerekek érzelmi biztonságára, csoportban elfoglalt helyére fokozott figyelmet fordít, (család nevelési stílusának, elvárásainak megismerése, esetleges korrekció, kompenzáció). Középső csoportban az óvónő nevelőmunkájának hatására: A közösségi szokások, szabályok megszilárdulnak. Szívesen tevékenykednek közösen a gyerekek, jól érzik magukat a csoportjukban, tudatosodik bennük az összetartozás érzése. Fokozódik önállóságuk. Szívesen segítenek egymásnak és a felnőtteknek. Nagycsoportban: A gyerekek türelmesek, segítőkészek egymással. Közös játék jellegű tevékenység során együttműködnek. Figyelmeztetik egymást, ha a közösségi élet szabályai ellen vétenek. Konfliktus helyzeteik megoldásánál akkor lépünk közbe, ha a gyerekek ezt igénylik, vagy ha feltétlenül szükséges (testilelki épség veszélyeztetése). Jellemző konfliktushelyzeteket szituációs játékokban dolgozzuk fel, melynek célja az erkölcsi tulajdonságok, ítéletek fejlesztése. A gyerekek megtapasztalják, hogy önállóságuk (szabadságuk) mértéke önfegyelmükkel arányban nő. Játék során megszokják, elfogadják az alá-fölé és mellérendelt szerepek vállalását. Arra törekszünk, hogy minden gyerek erősségét ismerjék meg társai. Alakítjuk a gyerekek empatikus és tolerancia-képességét. Arra neveljük a gyerekeket, hogy tisztelettel viselkedjenek a másik emberrel, becsüljék meg erőfeszítésének eredményét (játék, munka). A nehezen vagy lassan szocializálható gyerekek nevelésében gyógypedagógus, pszichológus, fejlesztőpedagógus, logopédus segítségét kérjük 15

16 A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén Ragaszkodnak, óvodájukhoz, a kisebb gyerekekhez, a felnőttekhez. Ezt érzelmekben, szavakban és tettekben is kifejezik. Igényükké válik a helyes viselkedés és cselekvés szabályainak betartása. Figyelmeztetik egymást a szabályok megszegése esetén. Kérés nélkül is segítenek egymásnak és a kisebbeknek. Szeretettel fogadják a csoportba érkező vendégeket. Meghallgatják egymást és a felnőtteket. Képesek nyugodtan ülni, a tevékenységeket türelmesen befejezik. Szívesen dolgoznak a közösségért. Elismerik saját hibájukat, a konfliktus helyzetekben tudnak egyezkedni. Tudnak kezdeményezni. Módszertani alapelvek: Az óvónő viselkedése legyen modell, legyen hiteles. Határozott, barátságos, szeretetteljes, őszinte óvónői magatartás. Az egyéni sajátosságokhoz igazodó bánásmód. Empatikus óvónői magatartás. Az óvónő részéről a gyermek érzelmi elfogadása, magatartásának megértése. Gyermeket segítő, ösztönző bizalom. Az óvónőt tűrő - és konfliktusmegoldó képesség jellemezze. 4.5 Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása Helye a nevelés folyamatában Az óvodai nevelés a gyermek egyéni érdeklődésére, kíváncsiságára mint életkori sajátosságára- valamint meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermekeknek változatos tevékenységeket, amelyen keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Az értelmi nevelés további feladata: a gyermek spontán és tervezetten szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése valamint különböző élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek- érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképességfejlesztése. 16

17 Célok: A gyermek mindazon készségeinek és képességeinek kibontakoztatása, fejlesztése, ami az embert egész életén keresztül segíti a tanulásban és az életben való érvényesülésben: - önállóság, aktivitás, - érdeklődés, figyelem, kitartás, pontosság, emlékezet, - feladattudat, - értékelés, önértékelés, - tervezés, - problémaérzékenység, problémamegoldás, kreativitás, - kommunikáció, - kooperáció, - érzékelés, észlelés, képzelet - gondolkodás - alkotóképesség A gyermekek egyéni fejlettségére épülő differenciált személyiségfejlesztés, amely a szerényebb szociokulturális háttér miatti hiányosságok pótlását és a fejlettebb gyermekek támogatását egyaránt biztosítja. A gyermek eljuttatása folyamatos tapasztalatszerzési lehetőségek biztosításával, az önkéntelentől a szándékos figyelemig, és a cselekvőszemléletesgondolkodástól a fogalmi gondolkodás kialakításáig. Feladatok: Az óvodai tanulást cselekvésre, konkrét tapasztalatszerzésre építsük. A tapasztalat és ismeretszerzés folyamatát a gyermek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére alapozva irányítsuk. Biztosítsuk az ösztönző környezetet valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet, kreativitás fejlődéséhez. Fontos, hogy a tanulás folyamatában kiépítsük az óvónő és a gyermek közti érzelmi kapcsolatot, a tanulást segítő légkört. Az eredményes tanulás érdekében törekedjünk arra, hogy a gyermek kíváncsiságát, tevékenységi vágyát kielégítsük. Ösztönözzük szellemi aktivitásra a gyermekeket, teremtsünk számukra problémahelyzetet. Hagyjuk, hogy átéljék a probléma felfedezésének és megoldásának örömét. Segítsünk abban minden gyermeket, hogy önmaga lehetőségeihez képest optimálisan fejlődjön. Építsünk a gyermek spontán szerzett tapasztalataira, ismereteinek bővítésére, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlására. 17

18 Biztosítsuk a tanulás tapasztalatszerző, képességfejlesztő, ismeretközvetítő hatásának érvényesülését. Törekedjünk arra, hogy a gyermekek a tárgyakat, jelenségeket természetes környezetükben ismerhessék meg. Az eszközök kiválasztásánál ösztönözzük a gyermekeket az érdeklődésre, aktivitásra, gondolkodási műveletek alkalmazására, a probléma felismerésére, megoldására. A nyári hónapokban is tegyük lehetővé, hogy a gyermekek énekelhessenek, mozoghassanak, mesét, verset hallgathassanak, beszélgethessenek környezeti - eseményekről, jelenségekről, és az őket érdeklő dolgokról. Saját élményű tanulás során biztosítsuk a fejlesztési tartalmak kompleitását. A tehetséges gyermekekre több odafigyelést, tehetséggondozást végzünk, melynek feladatai a következők: Elsősorban felismerni a kreatív, tehetséges gyermekeket Motiváltságukat kihasználva kielégíteni szükségleteiket, (megismerési, alkotási, stb.) Egész személyiségük fejlesztése, kiemelten érzelmi és szociális téren Tehetséges gyermekek esetében fontos a kiscsoportos és az egyéni kreativitást fejlesztő tehetséggondozó foglalkozások, a következő célok figyelembe vételével: Gyermek tehetséges, erős oldalának támogatása (lehetőség biztosítása érdeklődési körüknek megfelelően, ismeretanyaguk rendszerezése) Tehetséges gyermek gyenge oldalának, képességeinek fejlesztése Személyiségfejlesztése valamint tehetséggondozó programokban való részvételre irányítjuk őket. A gyermek tevékenységei: Az érzékszerveik segítségével cselekvéses tapasztalatokat szereznek tárgyakról, dolgokról. Elmesélik környezetük eseményeit, jelenségeit, egyéni élményeiket. Megfigyelik az őket körülvevő világot, kialakul tér-és idő észlelésük. Önkéntelen figyelmük szándékos és tartós figyelem felé halad, megfelelő érzelmi motiváltsággal kellő ideig tart. Ismereteket, tapasztalatokat szereznek környezetükről. A sokoldalú tevékenységük során formálódik és tökéletesedik megfigyelőképességük. Kérdeznek, véleményt nyilvánítanak, feladatokat oldanak meg, problémákat fedeznek fel. 18

19 Egyéni munkaformában, saját elképzeléseik alapján-önállóan oldanak meg feladatokat. Csoportos tevékenység közben összehangolják tevékenységüket, egymást segítve tanulnak. Módszertani alapelvek: A tanulás játékos jellege domináljon. A fejlődés egyéni ütemének figyelembe vétele. A tapasztalatszerzés természetes körülmények között történjen. Az önállóság támogatása a tanulási folyamatokban. A feladattudat, feladattartás kialakítása. 4.6 Az anyanyelvi nevelés és kommunikáció Helye a nevelés folyamatában: Az anyanyelvi, kommunikációs nevelés átfogja az óvodai nevelőmunka minden területét, közvetítő elemként jelen van a nevelési feladat megvalósításának minden mozzanatában. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikációkülönböző formáinak alakítása helyes mintaadással - az óvodai nevelő tevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszokra szükséges figyelmet fordítani. Az embert a beszéd kapcsolja a többi emberhez, és a beszédben tudja megérteni a külvilágot. Mozgás, beszéd és gondolkodás egymással szoros kölcsönhatásban fejlődik. A nem megfelelő mozgásfejlődés gátolja a beszédfejlődést, a beszédfejlődés meglassúbbodása visszaveti fejlődésében a gondolkodást. A nyelv elsajátítása során két folyamat, a beszéd megértése és a beszéd létrehozása egymást feltételezve és támogatva fejlődik. A beszédfejlődéshez állandó társas kötődés megfelelő (anya, gyermek, család) kapcsolatok és környezet szükségesek, megfelelő idegrendszer, ép beszéd- és hallásszervek kellenek. A valódi anyanyelvi nevelés alapja: az óvoda szóbeli közlést kiváltó derűs légköre. Célok: Egyéni fejlettségüknek megfelelő szinten beszéljenek élményeikről, a velük megtörtént eseményekről. Ismerjék közvetlen környezetük tárgyait, jelenségeit. Megismert szavakat más szövegkörnyezetben is legyenek képesek használni, beszédükben ez váljon aktív szókinccsé. 19

20 Váljanak képessé, hogy a beszédükben az események időbeli logikai sorrendje megfelelő legyen. Váljanak képessé arra, hogy végighallgassák a felnőtteket és társaikat. Használják helyesen a nyelvtani szabályokat / mondatszerkesztés, névutók, ragozás /. Alakuljon ki a beszédhelyzetnek megfelelő, érthető, hangsúlyos, megfelelő hangerejű beszéd. Beszédüket az érzelmi megnyilvánulásnak megfelelő mimikával, hanglejtéssel kísérjék. Feladat: Az anyanyelvi neveléssel kapcsolatos feladatainkat kiemelten fontosnak tartjuk, mivel valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladatunk. Különös hangsúlyt fektetünk az anyanyelvi és kommunikációs képességek alakítására vagy fejlesztésére. Figyelmet fordítunk az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, fokozására, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatása és a válaszok igénylésére. Megteremtjük azt a légkört, ami alapja a beszédkapcsolat kialakulásának. Bármit teszünk a nap folyamán, ha mesélünk, ha kapcsolatot teremtünk a felnőttel, gyerekkel, ha az élet adta lehetőségekre reagálunk, ha szokásokat, szabályokat alakítunk, ezt példaértékű beszéddel, követésre méltó nyelvhasználattal, kifogástalanul tesszük. Mondanivalónkat érthető, világos formában közöljük. Gyakori, szeretetteljes beszédkapcsolattal serkentjük a gyermek beszédkedvét, alakítjuk beszédértését, beszédkészségét. Figyelembe vesszük a család nyelvi kultúráját, az egyes gyermek eltérő fejlődési ütemét. Figyelmet fordítunk arra is, hogy a gyermek beszédszervei épek-e, légzése helyes-e. Szükség esetén logopédus segítségét kérjük. Segítjük a gyermeket abban, hogy együttesen végzett tevékenységek közben sajátítsák el, gyakorolják az együttműködést segítő kifejezéseket, az érintkezés udvarias formáit. Bekapcsolódva a gyermek játékába, természetes módon kínálunk mintát arra, hogyan lehet egymáshoz viselkedésben alkalmazkodni. Szerep és szituációs játékokkal gyakoroltatjuk a különböző helyzetekhez illeszkedő beszédmódot, nyelvi eszközök használatát. Munkajellegű tevékenységek közben megfogalmazzuk a szabályokat, elmondjuk az eszközök nevét, összehangoljuk a munkafolyamatokat, megbeszéljük a munkamegosztás módját, ezzel bővítjük a nyelvhasználat 20

21 területeit, kialakítjuk a gyermekben az igényt és képességet a beszédkapcsolatokon alapuló együttműködésre. Lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy elmondja véleményét a belső képekről, amelyeket meg akar jeleníteni rajzolás, festés, mintázás közben. A jól artikulált, megfelelő ritmusban, tempóban előadott versekkel az irodalmi nyelv szépségeivel ismertetjük meg a gyermeket. Irodalmi foglalkozásokon a kifejezésekkel, szólások, nyelvi fordulatok megismertetésével gazdagítjuk a gyerek nyelvi kifejezőkészségét, segítjük szókincsük gyarapodását. Ritmikus mondókákkal, altatókkal, ringató dalokkal lehetővé tesszük a gyermek számára, hogy egyszerre hallja a nyelv zenéjét és ritmusát. Megteremtjük a lehetőségét annak, hogy a tapasztalatok alapján kérdések és válaszok fogalmazódjanak meg, hogy az okokról és a következményekről gondolataikat el tudják mondani. Matematikai tartalmú tapasztalatokhoz juttatva megismertetjük őket szaknyelvi kifejezésekkel, fogalmakkal. Segítjük őket abban, hogy képesek legyenek ítéletalkotásra, a relációk mennyiségi és térbeli kiterjedések megfogalmazására. Tudatosítjuk a szülőkben a beszélgetés, odafigyelés, az együttes tevékenykedés fontosságát. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél a kíváncsiságot felkeltő tevékenységek során, tapasztalatok szerzése; ezáltal értelmi képességek fejlesztése. Különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél az intellektuális érzelmek megjelenítése, az érdeklődés felkeltése, a tanulási vágy kialakítása. Az anyanyelvi nevelés során különböző funkciókat fejlesztünk: a hangok, hangzók tiszta ejtését összefüggő beszédet Napirendbe építve szervezünk anyanyelvi játékokat: Kiscsoportban: - légzéstechnikai gyakorlatok, - fúvási gyakorlatok, - ajak-és nyelvgyakorlatok (téri tájékozódás, irányok), - hangutánzás. A problémás hangzókat megismételtetjük érzelmileg közel álló szavakkal, ha kritikus hang szerepel a szóban elöl, hátul, középen. 21

22 Középső csoportban: - hangfelismerés, - akusztikus differenciálás (zörejek, hangok), - szókincsbővítés, - rövid és hosszú hangzók elkülönítése, - ritmusfejlesztés, - hallási figyelem, emlékezet fejlesztése, - dominancia kialakulásának elősegítése. Képek, modellek, élőlények, tárgyak megnevezése, felsorolása közben a passzív szókincs felszínre kerül. Nagycsoportban: - ellentétpárok és szinonimagyűjtés, - mondatalkotás, mondatfűzés történetmesélés közben, - egy kitalált mese, történet bevezető mondat utáni folytatása - hangsorok analízise (szótagra, hangokra bontás), - számlálás, ritmus (szótagszámmal megegyező számú kopogás) A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére: Aktívan használja a tapasztalatok során bővült szókincsét, megpróbálja folyamatosan összefüggő mondatokkal kifejezni magát. Páros és csoportos beszédhelyzetekben megfelelő beszédfordulatokkal és viselkedési formákkal teremti meg és tartja fenn a kapcsolatot, udvariassági kifejezéseket használ. Nyugodtan, figyelmesen tudja végighallgatni az óvónőt, és ha párbeszédben vesz részt, többnyire végigvárja a másik megnyilatkozását. Saját kérdését, válaszát, kiegészítő gondolatait ahhoz igazítja. Helyesen használja a névmásokat, a névutókat, a jövő idejű igeidőt és az igemódokat. Beszéde tagoltsága, hangsúlya, hanglejtése megfelel anyanyelvünk követelményeinek. Beszédét személyiségének és az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelő természetes gesztusokkal, arcjátékkal kíséri. Beszédértése és szöveg visszaadása kialakult, tud történeteket kitalálni. Tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy eltérések is lehetségesek). 22

23 Módszertani alapelvek: Az óvónő minden helyzetben, minden megnyilvánulásában legyen a gyermek számára követendő példa. Beszéde legyen tiszta, érthető, színes, kifejező. Éljen a nonverbális kommunikáció adta lehetőségekkel. Tartsa szem előtt, hogy a nevelés folyamata kétoldalú. Az egyéni fejlődés ütemének, a különbözőségeknek elfogadása és elfogadtatása. A gyermek kérdéseire mindenkor kapjon életkorának, érettségének megfelelő, kielégítő választ. Az óvónő gyakran kezdeményezzen beszélgetést. A gyermeket segítse a különböző beszédminták elsajátításában. Törekedjen a szép beszéd megerősítésére. Kommunikációs helyzeteket építsen be a foglalkozás menetébe. 5. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai 5.1 Játék Helye a nevelés folyamatában: A játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék szabad-képzettársításokat követő szabad játékfolyamat a kisgyermek elemi pszichikus szükséglete, melynek mindennap visszatérő módon, hosszan tartóan és lehetőleg zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelt jelentőségű tájékozódó, kreativitásukat fejlesztő és erősítő, élményt adó tevékenységgé. A gyermek tapasztalatait, élményeit játssza el sajátos, gyakran átalakított formában. A játékban formálódnak a gyermek készségei, képességei, fejlődik teljes személyiségük. Célja: A gyermek sokoldalú, harmonikus személyiségének fejlesztése. A játék önkéntes, önálló, szabadon választott, elsősorban a gyermekek ötleteire épülő tevékenység, amellyel célunk, az őket körülvevő környezetből szerzett benyomások, tapasztalatok, jelenségek, élmények feldolgozásának elősegítése. Feladatok: A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az 23

24 óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el. A játék feltételeinek megteremtése. A játékot azok a körülmények befolyásolják, melyek közt a játék folyik. Feladatunk, hogy biztosítsuk a gyermek számára a legoptimálisabb feltételeket: Játékidő: a játék az egész nap folyamatát végig kíséri, ezért fontos a rugalmas napirend. Hagyjunk mindig elegendő időt a játékra. Megfelelő hely: fontos, hogy a gyerekek szabadon, otthonosan mozoghassanak játék közben. lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy a gyermekek egyéni elképzelésük szerint saját játszóhelyet hozhassanak létre maguknak, ha a játék megkívánja. Az óvoda udvarán is meg kell teremteni a különböző életkorú és érdeklődésű gyermekek számára a megfelelő helyet a játékra. Játékeszközök: motiválja a gyermeket a játék, ezért fontos, hogy legyen esztétikus, egyszerű, lehetőleg jó minőségű, fejlesztő hatású, méreteiben igazodjon a gyermekekhez, ne legyen balesetveszélyes és könnyen tisztítható legyen. A gyermekek szabadon választhatják meg, hogy melyik játékszerrel kívánnak játszani. Fontos, hogy vigyázzanak az eszközökre. Nyugodt légkör: a kiegyensúlyozott játékhoz nyugodt légkörre van szükség, melynek biztosítása elsődleges feladatunk. Óvodába lépéstől barátságos, nyugodt légkört kell biztosítanunk a gyermek számára, melyben elmélyülten és bátran mernek játékot kezdeményezni. Fontos, hogyha a gyermek problémával találja magát szemben, érezze jelenlétünket, segítségünket. Közvetlen beavatkozás csak a társai, ill. saját testi épségét, ill. a környezet épségét veszélyeztetető esetekben indokolt. A feltűnően visszahúzódó, magányos, tétlen gyermek esetében közös játékot kezdeményezünk. Élménynyújtás és tapasztalatszerzés biztosítása: Ahhoz, hogy a tapasztalatból élmény legyen, szükséges, hogy a gyermeket érzelmileg ragadja meg. A játék témáját és tartalmát a környezetből szerzett benyomások, tapasztalatok adják, melyet többféleképpen lehet megvalósítani. (Élményszerzési alkalmak biztosítása: séták, kirándulások, gyermeki élmények feldolgozása közös beszélgetések során, stb.) Az egyéni képességek fejlesztése a játék által Társas kapcsolatok fejlesztése Az egészségesen fejlődő gyermek játéka elmélyült, ötletgazdag, nyugodt önálló és örömteli tevékenység. 24

25 A játékhoz szükséges feltételek biztosítása Kreatív alkotó légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhet el az óvónő, ahol a gyermek szabadon dönthet abban, hogy kivel játszik, milyen játékot választ, milyen témát dolgoz fel, milyen eszközzel jeleníti meg azt, milyen helyet választ és mennyi ideig tart a játéka. Az óvónő teremtse meg mindezekhez a feltételeket. Az alkotó légkört tovább fokozhatja a kellő időben nyújtott segítség, megerősítés, ötlet. A csoportban annyi szabályt vezessen be az óvónő, ami segíti a rugalmas, oldott légkörfenntartását, az alkotó cselekvést, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A szabad játék során a gyerekek feszélyezettség nélkül tudjanak önállóan, vagy társaikkal önfeledten játszani. Az óvónő őszinte játéka mély átérzésre serkenti a gyermekeket. A különböző típusú játékokhoz szükséges helyet a gyermekek szükség szerint vagy önállóan, vagy míg erre nem képesek óvónőjük segítségével alakítsák ki. A csoport szobában legyen helye többféle kuckónak. A programban kiemelt helyet kap a mese sarok, mely a bábozás, mesedramatizálás helye. A rajzolásnak, festésnek legyen állandó helye. A gyerekek játéktere lényegesen megnövekszik az udvaron, ezért ösztönözzük őket arra, hogy minél több nagymozgásos tevékenységet folytassanak. Az időjárás függvényében az óvónő segítse az udvari játékok kibontakozását. A játéktevékenység az óvoda kapujának kinyitásával kezdődik. A gyermekek ettől kezdve szabadon választott játékkal játszhatnak. A 3-4 éves gyerekek szinte egész nap játszanak, egyedül, vagy egymás mellett, néha összeverődve, kivéve a tisztálkodás, alvás és étkezés idejét. Az éves gyermekeknek az óvónő biztosítsa a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan értékes tulajdonságok, mint az állhatatosság, kitartás is kialakulhassanak. A kisebb gyermekek játékához sok eszközre van szükség. Elsősorban a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióit, másodsorban a hagyományos szerepjátékokhoz szükséges eszközök (papás-mamás, fodrászos, orvosos, stb.), melyek ösztönzik a gyerekeket az átélésre, harmadsorban az esztétikai neveléshez szükséges kellékek. A gyermekek a környezetükből szerzett tapasztalatokkal, élményekkel gazdagítják a játék tartalmát. A gyakorló játék örömszerzésre ad alapot a cselekvés többszöri megismétlésével, mely szinte ritmikusan jelentkezik. Ezek a tevékenységek jól fejlesztik a szem-kéz koordinációt, hatnak a laterális dominancia kialakulására. Az óvónő kísérje figyelemmel a gyerekek halandzsását. Többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyerekekben pozitív érzelmeket kelt. Az óvónő segítse a gyermek játékát továbbfejlődni. Már a kicsiknél is megjelenik a 25

26 szerepjáték. Az óvónő szervezzen és vállaljon szerepeket a közös cselekvésekben. A rendszeres mesélés igazi táptalaja a dramatikus játéknak, a bábozásnak. A mesék, megelevenítésében vegyen részt az óvónő, adjon modellt egy-egy szereplő megformálásához. A bábozás először az óvónő előadásában jelenjen meg az óvodában. A csoportnak legyen egy kedvenc bábja, ezt a bábot is helyezzék a többi közé, hogy a gyerekek játszhassanak vele. A gyermek a konstrukciós játékában minél gyakrabban élje át az én készítettem alkotás örömét, mely eredményezheti a sokféle formájú játékelemből kialakított forma-, szín-, térvariált gazdagságot. Az óvónő ajánljon, még szabályjátékot, amelyet a gyermek könnyen betarthat és szívesen, önállóan is kezdeményezhet. A fejlődés várható jellemzői óvódáskor végére: Alkalmazkodik a játék szabályaihoz. Játékhelyzetben újra alkotja a felnőttek tevékenységeit. Társaival a játék során cselekvéseit összehangolja. A barkácsolás természetes része a szerepjátéknak. A játékhoz készített eszközöket felhasználja a további játék során. Képes megérteni és elfogadni játszótársai elgondolásait. Le tud mondani egy-egy kedves játékszerről. Játékában önálló, kezdeményező, képes a szerepek elosztására. Játékában igényli a társakat, bekapcsolódik a közös játékba. Játékában elmélyült, kreatív. Hosszantartóan, tartalmasan játszik. Egyszerűbb kiegészítő eszközöket önállóan elkészítenek, játékukban felhasználják azokat (bábok, kiegészítő eszközök dramatizáláshoz). Módszertani alapelvek: A játék kiemelt jelentőségű a napirend tervezése során. A játékhoz szükséges feltételek: élmény, tér, idő, eszköz biztosítása. A szabad játék túlsúlyának érvényesülése. Az óvónő legyen partner minden tevékenységben. A gyermeki érzelmek, indulatok helyes kezelése. Az eltérő fejlődési ütem tiszteletben tartása Munka jellegű tevékenységek Helye a nevelés folyamatában: A gyermeki munka önként, örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a munka és a munka jellegű játékos tevékenység, melynek tartalma az önkiszolgálás, a naposi munka, az alkalmi 26