Nagykőrösi Bóbita Óvoda 2750 Nagykőrös, Kárász utca 1. OM Nevelés az óvodában a művészetek eszközeivel. Pedagógiai Program

Átírás

1 Nagykőrösi Bóbita Óvoda 2750 Nagykőrös, Kárász utca 1. OM Nevelés az óvodában a művészetek eszközeivel Pedagógiai Program 2013

2 2 TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETŐ 4. oldal 1. HELYZETKÉP AZ INTÉZMÉNYRŐL 4. oldal 2. AZ ÓVODA ADATAI 7. oldal 3. HELYZETELEMZÉS 8. oldal 3.1. Az óvoda társadalmi, természeti környezete, sajátosságai 8. oldal 4. PROGRAMUNK FELÉPÍTÉSE 10. oldal 5. ALAPELVEINK 11. oldal II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 13. oldal 1. Gyermekkép 13. oldal 2. Óvodakép 14. oldal 3. Az óvodai nevelés célja 15. oldal III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 16. oldal 1. Az egészséges életmód alakítása 17. oldal 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés 22. oldal 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 29. oldal IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 33. oldal 1. Személyi feltételek 33. oldal 2. Tárgyi feltételek 35. oldal 3. Az óvodai élet megszervezése 37. oldal 4. Az óvoda kapcsolatai 40. oldal

3 3 V. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI ÉS AZ ÓVODAPEDAGÓ- GUS FELADATAI 45. oldal 1. Játék 45. oldal 2. Verselés, mesélés 49. oldal 3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 52. oldal 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka 55. oldal 5. Mozgás 58. oldal 6. A külső világ tevékeny megismerése Matematika 62. oldal 7. Munka jellegű tevékenységek 66. oldal 8. A tevékenységekben megvalósuló tanulás 68. oldal 9. Ünnepeink, hagyományaink 71. oldal VI. A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI AZ ÓVODÁSKOR VÉGÉRE 73. oldal 1. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei 75. oldal 2. A sajátos nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének elvei, feladatai az óvodai nevelés során 81. oldal 3. Gyermekvédelem az óvodában 85. oldal ÖSSZEGZÉS..88. oldal FELHASZNÁLT IRODALOM 89. oldal ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK oldal LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK.93. oldal

4 4 I. BEVEZETŐ Az Óvodai nevelés országos alapprogramja ( a továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit. 1. HELYZETKÉP AZ INTÉZMÉNYRŐL A Nagykőrösi Bóbita Óvoda Nagykőrös Város legnagyobb nevelési intézménye. A három tagintézmény a város keleti szélének azonos síkjában helyezkedik el. (1.sz. melléklet) Az épületek koruk és stílusuk tekintetében is különbözőek, megtalálható köztük a hagyományos, a modern és a műemlék jellegű is. Csoportszobáinkban harmóniát árasztó tárgyi környezetet biztosítunk, amely kedvezően befolyásolja a gyermekek ízlés, és lelki világát. Óvodánk tágas, esztétikus udvarai sokféle lehetőséget nyújtanak a változatos játéktevékenységekhez. Valamely művészeti ágban a kiemelkedően tehetséges gyermekeknek biztosítjuk a továbbfejlődéséhez a feltételeket. (szakemberek, alapítvány...) - Az óvodai nevelés pedagógiai alapelveinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy a) a gyermeket mint fejlődő személyiséget gondoskodás és különleges védelem illeti meg; b) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be.

5 5 c) Az óvodai nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatásának megerősítésére kell irányulnia, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok tiszteletben tartásában: oly módon, hogy minden gyermek egyenlő esélylyel részesülhessen színvonalas nevelésben. Az Alapprogram szerint az óvodai nevelésben megjelenhetnek a különböző köztük az innovatív pedagógiai törekvések, mivel az Alapprogram biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézeteinek értékrendjének és módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekének védelmében tartalmaz. - Az óvoda nevelőtestülete elkészítette nevelési programját: vagy átvesz és adaptál egy kész pedagógiai programot, vagy saját pedagógiai programot készít, amelynek meg kell felelnie az Alapprogramban foglaltaknak. Az alapprogram és az azzal összhangban lévő óvodai pedagógiai programok egymásra épülő, szakmailag összehangolt rendszere, a biztosíték arra, hogy az egyes intézmények szakmai önállósága, az óvodai nevelés sokszínűsége mellett érvényesüljenek azok az általános szakmai igények, amelyeket az óvodai neveléssel szemben a társadalom a gyermek harmonikus fejlődése érdekében megfogalmaz. Az óvodai pedagógiai program elkészítésekor az Alapprogram mellett figyelembe kell venni: a) a Nemzetiség óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda nemzetiségi nevelést végez; b) a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét is, ha az óvoda sajátos nevelési igényű gyermeket nevel. Az óvoda A Nkt 8. a alapján alaptevékenységi körében a gyermekek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig ellátja személyiségük és képességeik fejlesztését, közösségi életre történő felkészítésüket. Az intézmény óvodai fejlesztő program keretében biztosítja a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését.

6 6 Az intézmény ellátja a többi gyermekkel együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelését a Nkt pontjában foglaltak alapján az alábbiak szerint: Annak a különleges bánásmódot igénylő gyermeknek az óvodai nevelését, aki a szakértői bizottság véleménye alapján integráltan nevelhető hallássérült, nagyothalló vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia veszélyeztetett, fennáll az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési rendellenességeinek veszélyeztetettsége. Az integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai felvétele a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának javaslata alapján történik. Alapvető feladatunk tehát: A sajátos nevelési igényből eredő, a fejlődési ütem meglassúbbodásában, elmaradásában jelentkező, hátrányt jelentő tényezők figyelembe vételével az életkori sajátosságokhoz igazodó normák, szabályok megfelelő szinten történő elsajátíttatása, a gyermekcsoporton belül, a belső differenciálás kereteit kihasználó nevelés, oktatás. Személyes kapcsolattartással a családi és óvodai nevelés összehangolása, amely biztosítja a gyermeknek a fejlődéséhez szükséges fokozott figyelmet és a következetes fejlesztést. Jól képzett óvodapedagógusaink a gyermekek nevelését és személyiségfejlesztését a különböző művészeti ágak felhasználásával valósítják meg, mert tudják: Aki szereti a szépet az életet szereti. Aki gyermekkorában megtanul látni az soksok év múlva, ha rosszkedvűen vagy bánatosan jár az úton, meglátja a zöld fűben a sárga kankalin ragyogását vagy a fecske röptének eleganciáját, az máris szebbnek látja a világot.

7 7 Az igazi művészet szeretete akár zenében, akár versben, akár képben találja meg valaki igényességre nevel. Dr. Hermann Alice 2. AZ ÓVODA ADATAI Az intézmény neve: Nagykőrösi Bóbita Óvoda Cím: 2750 Nagykőrös, Kárász u. 1. Telefon: 06/53/ Az intézmény fenntartója: Nagykőrös Város Önkormányzata Cím: 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. Telefon: 06/53/ Telephelyek címe: Nagykőrös, Batthyány u. 20. Telefon: 06/53/ Nagykőrös, Sziget u.3. Telefon: 06/53/ Alapító okirat száma: Nagykőrös Város Önkormányzata 73 / ( V. 30 ) Önkormányzati határozat

8 8 3. HELYZETELEMZÉS 3.1 Az óvoda társadalmi, természeti környezete, sajátosságai. Az intézményünket körülölelő természeti és társadalmi környezet lehetőségei nevelésünk szempontjából kiválóak. Nagykőrös Város Önkormányzata felvállalta, hogy az 1980-as integrációt nem követte újabb. A városban az 1990-es rendszerváltást megelőző időszakban kilenc tanácsi és egy üzemi (konzervgyári) óvoda működött ban sor került az óvodai integrációra, amely a tanácsi óvodák számát négyre csökkentette úgy, hogy nagyobb intézményeket hozott létre. Szerkezeti változás nem történt. Óvodánk épületei még a lakótelepen lévő is zöldövezetben helyezkedik el. Az óvodák berendezésénél és az udvarok kialakításánál törekszünk arra, hogy esztétikus, változatos és mozgásra inspiráló követelményeket teremtsünk a gyermekeknek. A dús növényzet biztosítja gyermekeinknek a természet közeliséget, a szabadban való tartózkodáskor a friss levegőt. Nevelésünkben a figyelem középpontjában az egyes gyermek áll, így egyénre szabott nevelést alkalmazunk, változatos és többféle érzékszervet megmozgató tevékenységi formák biztosításával. Hangsúlyt fektetünk az érzelmekben gazdag, szeretetteljes, biztonságos óvodai légkör megteremtésére, hogy gyermekeink derűs, kiegyensúlyozott körülmények között töltsék napjaikat.

9 9 A gyermekek családi hátterének egzisztenciális helyzete változó. Kevés az állandó munkaviszonnyal rendelkező szülő, közülük is sokan ingázni kényszerülnek. Egyre több az alkalmi munkából élő és a munkanélküliek száma. Ebből adódóan a gyermekek összetétele óvodánkban igen heterogén. Ezt kompenzáljuk a művészeti nevelést felvállaló programunk sokszínűségével. Pótoljuk az esetleg elmaradt élményeket a játék és a komplex tevékenységek biztosítása során. Mindenkor figyelembe vesszük a szülők elvárásait, igényeit, támaszkodunk a családból hozott ismeretekre, hatékonyan együttműködünk. A frekventált intézmények közelében megtalálható az érintetlen természet megfigyelését biztosító: Gát, Múzeum kert, Cifrakert, Csónakázó-tó Kihasználjuk ezeket a természet nyújtotta adottságokat és a művészetek segítségével / eszközeivel/ hozzuk közelebb a gyermekekhez. A nevelői munkánkat szintén nagyban segítik még az óvodánk közelében lévő kulturális és társadalmi intézmények - Petőfi Sándor Általános Iskola, Gyermekkönyvtár, Arany János Kulturális Központ, Polgármesteri Hivatal, Arany János Múzeum az általuk biztosított művelődési tartalmakat beintegráljuk programunkba.

10 10 4. PROGRAMUNK FELÉPÍTÉSE Óvodánk alapvető célja Óvodai nevelésünk fő feladatai Az egészséges életmód alakítása Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása KOMPLEX NEVELÉS A MŰVÉSZETEK ESZKÖZEIVEL Programunk tevékenységformái - Játék - Verselés, mesélés - Ének, zene, énekes játék, gyermektánc - Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka - Mozgás - A külső világ tevékeny megismerése - Munka jellegű tevékenységek - A tevékenységekben megvalósuló tanulás Dokumentációs Az óvoda kapcsolat Gyermekvédelmi rendszerünk rendszere rendszerünk

11 11 Óvoda-család Egyéb kapcsolatok 5. ALAPELVEINK Óvónői: - A nevelés lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását. - Az óvodai nevelésben alkalmazott pedagógiai hatásoknak a gyermek személyiségéhez kell igazodniuk. - Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: a) a gyermeki szükségletek kielégítéséről b) az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről c) a testi, szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról d) a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról; e tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről e) a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. - a pedagógiai optimizmus - a családi nevelés kiegészítése a gyermekek fejlesztése a családdal együttműködve, a nevelési módszerek kölcsönös megismerése - az egyes gyermekek egyéni fejlődési ütemének tiszteletben tartása - a művészeti tevékenységek tudatos alkalmazása a gyermeki személyiség fejlesztésére komplex élmények biztosításával, segítségével erős érzelmi kötődés kialakítása a gyermekek és a művészetek között - egészséges életvitel megalapozása, a környezet megszerettetése és védelme - a szabad játék prioritásának mindenkori biztosítása

12 12 - a művészetek iránti igény kialakítása, igényesség és ízlésformálás - anyanyelvünk ismerete és helyes használata a szülőföld tisztelete, népi hagyományaink ápolása, más népek nemzeti kultúrájának, hagyományainak megismerése - iskolai tanuláshoz és a későbbi életszakaszhoz megfelelő alap biztosítása, a tanuláshoz való pozitív viszony kialakítása - óvodapedagógusaink modell értékű viselkedése - folyamatos önképzés - a gyermeki személyiségi jogok tiszteletben tartása, esélyegyenlőség biztosítása - a hazai óvodai gyakorlat tapasztalatainak, értékeinek megőrzése, tudatos tervezése - óvodánk programjának rugalmas alkalmazása mind a szociálisan hátrányos helyzetű, mind a tehetséges gyermekek nevelésében - nyitottság a bármely területen enyhe fokban sérült gyermekek fogadására - fejlesztésére - az egyén és a közösség megfelelő kapcsolatának kialakítása - konfliktushelyzetek kezelése Gyermek: - a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, megbecsülés és bizalom övezze - a kapcsolatteremtő képesség megerősítése, közösségi szabályok elfogadtatása - az önértékelés alapjainak lerakása, énkép erősítése - a gyermek gyermek, óvónő gyermek, dajka - gyermek pozitív érzelmi töltésű kapcsolat kialakítása - a felnőtt - gyermek érzelmekre épülő kapcsolatteremtő és megtartó képességének formálása, erősítése - önazonosság megőrzése, ápolása, bővítése, átörökítése, nyelvi nevelése, multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetősége - az egyén és a közösség megfelelő kapcsolatának kialakítása - konfliktushelyzetek kezelése

13 13 Óvodánkban biztosított az integrált nevelés az etnikai kisebbséghez tartozó, valamint az alapító okiratban felsorolt SNI gyermekek számára. Elvárás az óvoda minden dolgozója részéről a befogadó szemlélet. Esélyegyenlőség biztosítása Óvónői mintaadással a gyermekek körében az elfogadásra nevelés. Szülői szemléletformálás Speciális fejlesztések biztosítása megfelelő szakemberrel II. GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP 1. Gyermekkép Az Alapprogram az emberi személyiségből indul ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelés gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. Képesek meglátni a szépet, jól érzik magukat a harmonikus környezetben, lelkiekben gazdagok, képesek egymás elfogadására, tisztelik a felnőtteket, gyermekeket.

14 14 Az etnikumhoz tartozó gyermekek találják meg identitásukat, ősi gyökereiket, ne szégyelljék etnikumi csoporthoz tartozásukat, kultúrájukat, népi hagyományaikat ápolják. Gyermekeink fejlesztéséhez, a SNI gyermekek integrált neveléséhez szakmai kompetenciánk, hagyományaink, a játék, a mozgás, a művészetek pedagógiai eszközei és a tudatos módszerválasztás nyújtanak segítséget. Azon képességeket, amelyek fejlődése részleges, zavart szenvedett, vagy késve jelentkezett szükséges segítőleg támogatni, fejleszteni. Személyiségük oly módon való alakítása, hogy óvodás éveik után is igényeljék a szépet és a jót, gyakorolják és élvezzék a művészetek nyújtotta lehetőségeket, mindemellett testi - lelki harmóniában vannak önmagukkal és környezetükkel. 2. Óvodakép Óvodánk: biztosítja az óvodáskorú gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit a játék elsődlegességét, az élmények feldolgozását mely a fejlesztés legjobb eszköze óvodáskorban. közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. 1. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. 2. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó- védő, szociális, nevelő - személyiségfejlesztő) a gyermekekben megterem-

15 15 tődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodánk a gyermekek nevelését oly módon valósítja meg, hogy a komplex művészeti nevelésbe ágyazott tevékenységformák azonos hangsúlyt kapjanak a gyermekek nevelésében fejlesztésében, különös tekintettel a hátrányos, - és halmozottan hátrányos gyermekek esetében. Tudjuk és valljuk, hogy gyermekeink fejlődése szempontjából meghatározó az, hogy az őket körülvevő felnőttek mit közvetítenek feléjük. A családok igényeit megismerve alakítjuk ki fejlesztési stratégiánkat. A gyermek a felnőtt közvetítésével látja környezetét szépnek csúnyának, jónak rossznak, érzi magát boldognak boldogtalannak, elégedettnek elégedetlennek. Ha gyermekeink meglévő adottságaik és a mi nevelőmunkánk által is kibontakoztatott képességeik olyan birtokában lesznek, amelyek a sikeres iskolakezdést biztosítják, nevelőmunkánk elérte célját és sikeres volt. Ehhez teremtjük meg az igényes esztétikus környezetet. 3. Az óvodai nevelés célja Az óvodai nevelés célja az, hogy elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását is). Derűs, családias légkörben, egyéni képességfejlesztéssel a gyermekek olyan fejlettségi szintre történő emelése, mely mind az iskolai tanuláshoz, mind a későbbi életszakasz fejlődéséhez megfelelő alap lehet. Szűkebb és tágabb környezetüket jól ismerő, a különböző művészeti ágakat szerető személyiségek kibontakoztatása. A természetes helyzetben való helyes viselkedés, a világban való eligazodás segítése.

16 16 Különösen odafigyelő érzékeny, toleráns, nyitott és a különbözőséget elfogadó szeretetet sugárzó gyermekek nevelése. Sajátos nevelési igényű gyermekek képességeinek maximális kibontakoztatása. Feladatunk a sajátos nevelési igényből eredő, a fejlődési ütem meglassúbbodásában, elmaradásában jelentkező, hátrányokat jelentő tényezők figyelembevételével az életkori sajátosságokhoz igazodó normák, szabályok megfelelő szinten történő elsajátíttatása, a gyermek csoporton belül, a belső differenciálás kereteit kihasználva. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, a multi kulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (a továbbiakban: migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését társadalmi integrálását. III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI Az emberi személyiség kapcsolatban van a társadalmi szociális környezettel az egészség kialakításában, edzésében, megőrzésében, gyógyításában is. A gyermekek azon szükségleteit elégítjük ki ezáltal, amelyek elősegítik növekedésüket, fejlődésüket hozzájárulnak egészségük megőrzéséhez, jó közérzetükhöz egészséges életmódjuk kialakításához, és megteremtik a nevelési hatások kedvező érvényesülésének feltételeit. Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Az óvodai nevelés általános feladatai

17 17 Az óvodai nevelés feladata az óvodás korú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: - az egészséges életmód alakítása, - az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés, - az anyanyelvi, - értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 1. Az egészséges életmód alakítása Kellemes, nyugodt, biztonságos környezetben, az óvoda minden felnőttje azonos mintát közvetít a gyermekeknek. Nevelő hatásuk elsődlegesen a gyermekek szokásrendszerét célozza meg. Ebben az életkorban a magatartás és a cselekvéses szokások eltérő szinten működnek. Az otthonról hozott a már kialakított pozitív szokásokra támaszkodva próbáljuk gyengíteni a negatív szokás elemeket. ( HH- HHH- SNI- migráns gyermekekre ) A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek és mozgásigényének kielégítése A gondozásnál fontos feladatunk követendő mintát nyújtani a gyermekeknek. Kellemes, nyugodt környezetben a felnőttek segítségére számítva gyakorolja a gyermek a gondozási feladatokat, tanulja a napi élet szokásait, közben fejlesztjük énképét, önállóbbá válását. Fejlettségi szintjüktől függően kapnak több, kevesebb segítséget. Természetes élethelyzetekben fejleszthetőek az alábbi szokások: igényes kézmosásra szoktatás (folyóvíz, folyékony szappan, kézdörzsölés, körömkefe használat) saját fésű, törölköző használata a fogmosás megfelelő technikája papír zsebkendő önálló használata higiénikus WC használat

18 18 egyenes testtartással ülés kulturált étkezés, biztonságos evőeszköz használat fejlettségi szintnek megfelelő öltözködési önállóság szükségletek optimális késleltetése igényszint alakítása önmagukkal szemben az alváshoz, a pihenéshez szükséges feltételek biztosítása a gyermekek eltérő alvásigényének figyelembe vételével a napközbeni folyamatos folyadékpótlás biztosítása nyugtató hatású színharmónia a gyermek környezetében környezettudatos nevelés keretében a környezet rendjének, tisztaságának védelme, takarékosság vízzel, villannyal A gyermek harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése A sokféle mozgás lehetőség, a változatos eszközök kedvezően befolyásolják az egész szervezet fejlődését. Elősegítik a harmonikus testi lelki fejlődését, a biológiai egyensúly fenntartását, az egészség megóvását. Rendszeres, örömmel végzett mozgással a gyermeket az egészséges életvitel kialakítására szoktatjuk és mintát adunk a szülőknek is. mindennap biztosítjuk a gyermek egyéni igényének megfelelő, szabad mozgás lehetőségeket, a csoportszobában és az udvaron egyaránt, mely által fejlődik mozgás koordinációjuk lehetőséget biztosítunk az udvaron sokféle mozgásra: futás, labdajátékok, mozgásfejlesztő udvari játékok. Az épületen belül: tornaszerek használata igény szerint, illetve rendszeresen ( trambulin, zsámoly, tornapad Greiswald tornaszer, kézi szerek, labdák ) A gyermeki testi képességek fejlődésének segítése tartásjavító, valamint lábtorna gyakorlatokat végzünk játékos formában

19 19 a mozgásformák sokszori gyakorlásával, megtanulásával egyre biztonságosabban használják a szereket, eszközöket, egyre jobban eligazodnak a térben így megelőzhetőek a balesetek finommotorikát fejlesztő mozgások, játékok játszása rendszeres, örömmel végzett mozgás, mintaadás a szülőknek, az egészséges életvitel kialakítása A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése A gondozási, a testi nevelési és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása elősegíti a gyermek egészségének megóvását. Családlátogatás során megismerjük az óvodába érkező gyermekek egészségi állapotát, ezt anamnézis lapon rögzítjük. Az alábbiak segítségével védjük gyermekeink egészségét: időjárás függvényében mindennap biztosítjuk a levegőzést réteges öltöztetés fontossága a szülők meggyőzése biztonságos váltócipő szükségessége a szülők meggyőzése a víz, nap, levegő edző hatásának kihasználása: az évszaktól függetlenül edzés a szabadban naponkénti játékkal, mozgással, sétával edzés napfénnyel nyáron mezítláb, fürdőruhában játszhatnak a gyermekek az udvaron ( óvás a káros hatásoktól ) a csoportszobában egésznap biztosítva van a friss levegő megfelelő higiénés szokások kialakítása Az egészséges életmód a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés a betegségmegelőzés az egészségmegőrzés szokásainak alakítása jól átgondolt, rugalmasan kezelt napirend ésszerű, logikus szokások, szabályok kialakítása

20 20 éves rendszerességgel kerül sor a védőnői - orvosi szűrésekre, melyek lebonyolításában, intim, bizalmi légkör megteremtésében segít az óvodapedagógus a napközben megbetegedett gyermeket elkülönítjük, a szülőt értesítjük Az egészségmegőrzés feltétele, hogy a gyermek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. Az ellenálló képességet növeli a rendszeres szabadlevegőn való tartózkodás. A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása A gyermekek óvodába lépése előtt családlátogatás alkalmával tájékozódunk az otthoni körülményekről, szokásokról, életvitelről. az egészséges életmód kialakítása során is differenciált bánásmódot alkalmazunk a heti rendet a szülők tájékoztatására a csoportok öltözőjébe kifüggesztjük a csoportszobáknak megfelelő természetes és mesterséges megvilágítás igényszerinti biztosítása a csoportszobák többfunkciósak, itt zajlik a napi játék, az étkezés valamint a pihenés is a csoportszobák barátságosak, kis kuckók biztosítják a közös játékot, illetve időnként, igény szerint a csendes elhúzódást törekedni kell, hogy optimális inger mennyiség érje a gyermekeket nyugtató hatású színharmóniára törekszünk csoportszobáinkban és az egyéb helyiségekben a gyermekek által használt eszközök, játékok elérhető magasságban vannak, melyek elhelyezésében, tisztán tartásában ők is részt vesznek a papír zsebkendő tartó, mindenki számára elérhető helyen van elhelyezve alváshoz a gyermekek otthonról hozott hálóruhát, saját vagy óvodai ágyneműt használnak a törölközőket jellel ellátott fogasra akasztják

21 21 a gyermekek részére étkezéskor, lekerekített hegyű, recés kést biztosítunk a helyes technika gyakorlásához a mosdóban a kézmosás folyékony szappannal, folyóvízzel történik a gyermekek saját fogmosó felszerelése jellel ellátva megfelelő magasságban lévő polcon van elhelyezve, biztosított ebéd után a fogmosás a WC helyiségeket ahol lehet válaszfal és függöny határolja el egymástól, biztosítva az intimitást az öltözőben a gyermekek ruhája, cipője jellel ellátott helyen van, a tornafelszerelés csoportonként meghatározott tároló helyen található a gyermekek saját fésűje, jellel ellátott fésűtartóban található minden óvodai udvar biztonságosan körbe kerített minden óvodában van füves, betonos, árnyékos, napos terület, homokozó az udvarrészeken babaházak, biztonságos rugós játékok és fajátékok találhatóak a nevelési év során többször is sor kerül balesetvédelmi ismeretek nyújtására az eszközök, használati tárgyak ellenőrzése, karbantartása, a hibaforrások megszüntetése folyamatosan történik A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása; a környezettudatos magatartás megalapozása Kiemelten kezeljük gyermekeink saját egészségükhöz és a természeti környezethez való viszonyát A természet- és a környezetvédelem fontosságának megismertetése komplex cselekvés útján, felfedező jellegű, játékos programok által valósul meg a napi gyakorlatban Megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, óvodapedagógussal együttműködve speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása

22 22 A szociálisan hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekeknél fontos a differenciált egyéni bánásmód érvényesítése, a helyes egészségügyi és higiéniai szokások kialakítása a szülők aktív közreműködésével. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére: önállóan végzik a személyükkel kapcsolatos tisztálkodási teendőket, rendben tartják fogmosó eszközeiket önállóan használják a papírzsebkendőt önállóan, egyéni igényüknek megfelelően szedik az ételt, öntik a folyadékot készségszintjén használják az evőeszközöket ( kés, villa, kanál ) kialakulnak a kulturált étkezési szokások étkezés közben halkan beszélgetnek igényükké válik a rendszeres mozgás és beépül a szokás rendszerükbe szeretnek a szabadban tartózkodni, sétálni tudnak megfelelő sorrendben, tempóban öltözni, vetkőzni képesek ruhájukat ki -begombolni, cipőjüket befűzni, bekötni képesek rendben tartani ruhadarabjukat, ágyneműjüket 2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend derűs, kiegyensúlyozott szeretetteljes légkör vegye körül. Ez a légkör alapozza meg a gyermekek érzelmi kötődését óvónőjükhöz, ez ösztönzi őket a társas kapcsolatok kialakítására.

23 23 A gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvodában folytatjuk és kiegészítjük a szülők által megkezdett nevelési folyamatot. Kedvező érzelmi hatásokat biztosítunk a gyermekeknek már az óvodába lépéskor Ovi-kóstolót szervezünk a beiratkozás megelőzően A gyermekek óvodába lépése előtt, családlátogatás alkalmával tájékozódunk a család érzelmi viszonyairól, a családtagok egymáshoz való kötődéseiről. A befogadás időszaka nagymértékben befolyásolja a gyermek érzelmi kötődését az óvodájához. Fontos, hogy a befogadás időszaka pozitív élményt nyújtson a gyermek számára. Az óvodai jeleket a gyermekekhez közel álló, életükben szerepet játszó dolgokból állítjuk össze. Segítheti a beilleszkedést az otthonról hozott kedves játék, apró tárgy, alváshoz szükséges kellékek, amihez a gyermek ragaszkodik. A régi gyermekeket felkészítjük az új gyermekek fogadására. Egyrészt segítségünkre lehetnek az új óvodások beilleszkedésében, másrészt így nem lesznek féltékenyek kis társaikra. Kedves, derűs, nyugalmat árasztó, környezetben fogadjuk a gyermekeket. A gyermekek a csoportszobájukhoz tartozó helyiségekben önállóan mozoghatnak. Kiemelkedő szerepet kap a gondozási teendők személyes ellátása, a gondozás közbeni meghitt, személyes testközeli együttlét. Elengedhetetlenül fontos az érkező gyermekek szeretetteljes fogadása. A napirend és a hetirend állandó tevékenységei fokozzák az érzelmi biztonságot, de az időkereteket rugalmasan kezeljük.

24 24 Pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti kapcsolatot Az óvoda minden dolgozója szeretettel, odafigyeléssel, megértéssel és türelemmel fordul a gyermekek felé. Az óvónők dajkák magatartását az egyéni, egyedi, másfajta értékek pozitív irányú megközelítése és a tolerancia jellemzi. Feltétel nélküli szeretetteljes elfogadást biztosítunk minden gyermek számára. Támogatjuk a társas kapcsolatok kialakulását és egymás elfogadását ( játék, fejlesztő játék során ) A gyermek-gyermek kapcsolatban kialakítjuk az együttműködés szabályait. Segítjük a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését és én-tudatának alakulását és teret engedünk az önkifejező és önérvényesítő törekvéseinek A társas együttműködésre, szerepvállalásra, élményszerzésre épülő sokszínű tevékenységet biztosítunk. Nagyon fontos a szokás-alakítás szempontjából, hogy a gyermek óvodába lépésének első pillanatától próbálkozzon a tevékenységekkel, az óvoda által kialakított szokások szerint. Természetesen figyelembe vesszük a gyermek egyéni igényeit, képességeit, tempóját, szokásait. Kialakuló én-tudatát játékos helyzetekben erősítjük. A gyermekek különböző szinten álló önérvényesítési, önkifejező törekvéseit egyéni bánásmóddal segítjük. Figyelünk arra, hogy legyen módjuk egyéni szükségleteik kielégítésére a közösségen belül.

25 25 Támogatjuk a gyermekek érzelmi megnyilvánulásait, erősítjük a szükséges kontrollt. A felnőtt minta modellértékű, ezért viselkedésünkben követelmény a példamutatás. A fejlesztés csak azután kezdődhet el, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, ismeri a felnőtteket és a gyermekeket, biztonságosan mozog az őt körülvevő óvodai környezetben. A gyermekek közötti szimpátia kialakulása erősíti az egymás iránti megértés képességét. A negatív érzelmek kibeszélése, kimondása segíti ezen érzelmek levezetését. Fejlesztjük az alapvető udvariassági szokásokat, magatartásmódokat példamutatással, kis történetekkel. A gyermekeket annak elfogadására, megértésére neveli az óvoda, hogy az emberek különböznek egymástól Valljuk, hogy minden gyermek más, minden gyermek értékes, elfogadható, szerethető. Következetes pedagógus magatartásra törekszünk ( elfogadás, tolerancia) A gyermek társas szükségleteinek kielégítése nem csak csoporton belül zajlik, hanem óvodai szintű program keretében is. A gyermek-gyermek kapcsolatban kialakítjuk az együttműködés szabályait. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (ezen belül: önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának ) fejlődését, szokás- és normarendszerének megalapozása

26 26 A csoport hatása annál jelentősebb, minél gazdagabb lehetőséget biztosít az egyénnek a sokszínű tevékenységre, a társas együttműködésre, szerepvállalásra, élményszerzésre. Az érzelmi kapcsolatokat erősítő lehetőségek: - kapcsolattartás a tartósan hiányzó gyermekekkel - élményszerző megfigyelő séták - játék, mese - kirándulás - névnap, születésnap megünneplése - színház, kiállítás látogatása - az ünnepekre való készülődés ( Mikulás, karácsony, farsang, anyák napja, gyermeknap) ajándékkészítés, teremdíszítés Közös élményszerzés lehetősége a családokkal. Megalapozzuk a gyermekek viselkedés kultúráját, a már kialakult szokásokat erősítjük. ( köszönés érkezéskor, távozáskor gyermekeknek, felnőtteknek, kérés, megköszönés). Rendszeresen biztosítunk a gyermekeknek társas, ill. szabályjátékokat (környezeti, testnevelési játékok, matematikai szabályjátékok, dalosjátékok,.) Ösztönözzük a gyermekeket a megkezdett tevékenység befejezésére, és a feladataikban jelentkező akadályok leküzdésére. A gyermekeket érintő pozitív családi eseményeket folyamatosan figyelemmel kísérjük. A gyermekek tevékenységeiben fejlesztjük erkölcsi tulajdonságaikat: önzetlenség, tolerancia, együttérzés, segítőkészség, figyelmesség és akarati tulajdonságaikat: önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat. Demokratikus légkörben megbeszéljük a kialakult konfliktusokat, igyekszünk a gyermekekkel közösen megoldást találni. Az óvoda a gyermek nyitottságára épít és ahhoz segíti a gyermeket, hogy megismerje szűkebb és tágabb környezetét, amely a hazaszeretet

27 27 és a szülőföldhöz való kötődés alapja, hogy rá tudjon csodálkozni a természetben az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, mindazok megbecsülésére. Viselkedésükben, kommunikációjukban fontos a környezetben a szép, mint érték felismerése, szokások megalapozottsága. A gyermeki magatartás alakulása szempontjából az óvodapedagógus és az óvoda valamennyi alkalmazottjának kommunikációja, bánásmódja és viselkedése modell értékű szerepet tölt be. Az óvodapedagógus feladatai: A gyermekek társas kapcsolatainak megfigyelése és alakítása ( a magányos gyermekek felé a páros kapcsolatok erősítése) A közös élmények forrásainak gazdagítása, a társadalmi tapasztalatok körének bővítésével. Szeretetteljes odafordulás, törődés, tapintat, megértés az óvodapedagógus részéről. A csoportban dolgozó felnőttek kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése. A jó nevelés alapja a feltétel nélküli szeretet, minimális szabályokkal együtt. Ezeket úgy alakítjuk, hogy elvárásaink megfeleljenek az adott gyermek képességeinek. A gyermekek elképzelései és döntései alapján a szülők bevonásával a csoportélet hagyományainak kialakítása és ápolása. A társas szabályjátékok rendszeres biztosítása a gyermekek közreműködésével. A hazához, a tájhoz, a kultúrához kötődés erősítése, az értékek megbecsülésére nevelés. A jeles napok, szimbolikus ünnepeink, és a nemzeti ünnepünk hagyományainak megteremtése az óvodai életben.

28 28 A gyermekek által vállalt feladatokban az akadályok leküzdésére motiválás. A gyermek pozitív értékelése, az egyéni igényekhez, szükségletekhez és fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végére: Jól érzik magukat, szívesen járnak óvodába. Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez, ezt szavakban, tettekben képesek kinyilvánítani. A közös tevékenységekben aktívan, érdeklődően vesznek részt. Önálló megoldásokra és döntésekre képesek. A közösségért szívesen dolgoznak, bíznak önmaguk képességeiben. Együtt érzőek, kérés nélkül segítenek egymáson, figyelmesek, türelmesek. Szavak nélkül is képesek megérteni környezetül bizonyos jelzéseit, érzéseit. Egymással szemben a fejlettségükből adódó különbségeket tudomásul veszik, tolerálják. Társaik szokatlan megnyilvánulásait megértéssel fogadják. A társaikkal adódó konfliktusokat képesek a legtöbbször önállóan megoldani. Igényükké válik az együttműködés, a tevékenységekben való részvétel. Reális énképpel rendelkeznek. Türelemmel végighallgatják egymást és a felnőtteket. Konfliktushelyzetekben társaikkal tudnak egyezkedni. Képesek megítélni saját és társaik cselekedeteit. A gyermekeknek belső igényévé válik a viselkedés és helyes cselekvés szokásainak, szabályainak betartása. Kialakul az érzelmi beleélés, empátia képessége.

29 29 Képessé válnak az érzelmek felismerésére, illetve a saját érzelmeik kifejezésére. Kialakul bennük a késleltetett megerősítés kivárásának képessége. 3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 1. Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes minta és szabály követéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. 2. Az óvoda a gyermek érdeklődésére, egyéni kíváncsiságára mint életkori sajátosságra valamint a meglévő tapasztalataira, élményeire és ismereteire építve biztosít a gyermeknek változatos tevékenységeket, amelyeken keresztül további élményeket, tapasztalatokat szerezhet az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Anyanyelvünk sokrétű, árnyalt jelrendszer, amelyet a gyermek sokféle tevékenység közben társaihoz és a felnőttekhez való viszonyának fejlődése során sajátít el. Az anyanyelv áthatja az élet minden mozzanatát az óvodai nevelés teljes folyamatában jelen van, annak szerves része. Az óvoda tevékenységben gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. A beszédtanulást befolyásolja a gyermek ép idegrendszer,e a családi, a bölcsődei és az óvodai környezete. Az ingerszegény környezetből érkező, HH, HHH és az SNI gyermekek esetében kiemelten fontos az egyéni fejlesztés és a példaértékű felnőtt minta. Az anyanyelv a legfontosabb része a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros

30 30 kapcsolatban áll. Ha az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermekeket nyelvi fejlesztésben részesítjük, nem csak tisztábban és jobban fognak beszélni, hanem gondolkodásuk is fejlődik. A kommunikációs nevelés minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermekek önbizalmának fejlődését, szociális kapcsolatainak alakítását, értelmi fejlesztését és elősegíti a gyermekek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A gyermekekre figyelő jó beszédpéldát adó, jól artikuláló, választékosan beszélő környezet a nyelvi fejlődést pozitívan befolyásolja. Ennek érdekében olyan szeretetteljes óvodai légkört teremtünk, ahol: az óvónő megismerheti a gyermek beszédállapotát időt és helyet biztosítunk a felnőttek gyermekek, gyermekek gyermekek egymás közötti beszélgetésére az óvodapedagógus értő figyelemmel fordul a gyermekek felé, beszéde példaértékű, mondanivalója hiteles, beszéde szemléletes, nyelvtanilag helyes, érthető, választékos, metakommunikációs eszköztára változatos az óvónő lehetővé teszi kötetlen beszélgetések alkalmával is, hogy a gyermekek kérdezhessenek, válaszol nekik és visszakérdez, megengedi, hogy a társak is válaszoljanak. Tudatosítja a gyermekekben, hogy ugyanarra a kérdésre többféle válasz is adható. fontos a gyermekek, illetve egymás meghallgatása olyan élethelyzeteket, beszédhelyzeteket teremtünk, ahol a gyermekek bátran kérdezhetnek, elmondhatják élményeiket, ötleteiket, véleményüket az alapvető kommunikációs és illemszabályok megismerését ( köszönés, megszólítás, bemutatkozás, udvariassági szokások) fontosnak tartjuk lehetőséget teremtünk arra, hogy a gyermekek beszédaktivitását, beszédkedvét, a teljes odafordulással és aktív figyelemmel ébren tartsuk

31 31 spontán és tervezett, egyéni és csoportos beszélgetéssel ( beszélgető kör) fejlesztjük kifejezőkészségüket, szókincsüket szituációs játékokkal alakítjuk beszédkultúrájukat a gyermekek kapcsolatainak alakítására alkalmazzuk a drámajáték elemeit közvetlen beszédfejlesztési lehetőséget kínálunk a különböző anyanyelvi játékokon keresztül, amelyek játékos mozgásra, cselekvésre épülnek és lehetőséget biztosítanak a szókincs, kifejezőkészség, artikuláció fejlesztésére Az értelmi nevelés további feladatai: egyrészt a gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek ( érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás ) az alkotóképesség fejlesztése. Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző környezet biztosítása. Az óvodás gyermek számára az érzékszerveken keresztül biztosított, változatos, cselekvésen, tevékenységeken alapuló tapasztalatszerzés felgyorsítja a gondolkodás fejlődését. Tevékenykedtetéssel az érzelmi hatások fokozottabban érvényesülnek, fejlődik gondolkodásuk ( a szemléletes cselekvő gondolkodástól, a problémamegoldó gondolkodásig, fogalom alkotásig ). A tudásvágy kielégítése megnyitja az utat olyan magasabb rendű igények felé, mint az esztétikum iránti igény, az önmegvalósítás vágya, az alkotás vágy, a szabadságvágy. A gyermekek megfigyelése, megismerése, fejlődésük nyomon követése jó kiindulópont a differenciált fejlesztés megvalósítására. A gyermekek a differenciált bánásmód hatására jutnak el a saját értelmi képességeik legmagasabb szintjére. A pedagógus hatásrendszere: elismerő szó, mozdulat, mimika, szemjáték, lelkesedés, bátorság érdeklődés kimutatása, buzdítás, dicséret, érdeklődés, kiemelés, elismerés, megerősítés. Ennek érdekében:

32 32 fejlesztjük a gyermek énképét, segítjük a testséma kialakulását olyan légkört biztosítunk, amely felfedezésre ösztönöz ( fantázia, alkotó gondolkodás) maximálisan kihasználjuk azt, hogy a gyermekek érzékszerveiken keresztül, tapasztalati úton ismerik meg az őket körülvevő világot építünk a gyermekek spontán szerzett élményeire, tapasztalataira, bővítjük a természeti, társadalmi, tárgyi környezetből szerzett benyomásaikat az óvodai nevelési módszerek segítségével célirányosan bővítjük a gyermekek spontán szerzett tapasztalatait, ismereteit tudatosan szervezzük a közös alkotó tevékenységeket, mert az átélt élmények fejlesztik a gyermekek értelmi képességeit olyan sikerélményeket biztosítunk, melyek hatására az emlékezeti bevésés erősebb s így az érzelmi többlet fokozza az értelmi fogékonyságot figyelem-koncentrációt igénylő feladatokat biztosítunk a közös tevékenységek, a beszélgetések során a gyermekek ráéreznek az együtt gondolkodás örömére, alakul kifejező-és problémamegoldó készségük, fejlődik gondolkodásuk sokoldalúan fejlesztjük a képzeletet megteremtjük annak lehetőségét, hogy a gyermekek a művészeteken és az alkotó munkán keresztül szerezzen olyan élményeket, amelyek felkeltik és fenntartják a tanulás örömét A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végére Helyesen észlelik és többnyire helyesen képezik a hangokat Összefüggő beszéddel, választékosan képesek élményeik elmondására Szókincsük gazdag Beszédkészségük, beszélő kedvük aktív, a beszéd, a gondolkodás és az önkifejezés eszközévé válik Kialakul beszédfegyelmük

33 33 Óvónő gyermek, gyermek gyermek, gyermek dajka között oldott, tevékenységre épülő kommunikatív viszony alakul ki. Képesek elmondani állításokat, véleményekről, helyzetekről, megtudják ítélni egymás állításainak igazságát, vagy tévedését Valósághű, differenciált észlelésük kifinomult, érzékelésük pontos Felismerik és megfogalmazzák az egyszerűbb ok okozati összefüggéseket Figyelemösszpontosításra képesek, kialakul a szándékos figyelem képessége Képzeletük valóság közeli Reproduktív emlékezettel rendelkeznek, nő az emlékezet időtartama, terjedelme Fogalmi gondolkodásuk többnyire kialakult Problémamegoldó és kreatív gondolkodásuk kialakulóban van IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ELVEI 1. Személyi feltételek A gyermekeket ellátó dolgozói létszám e tanévben: 34 fő Óvodapedagógus: 20 fő Nevelőmunkát segítő Dajka: 11 fő Ebből: 8 órás 9 fő részmunkaidős. 2 fő Technikai dolgozó 3 fő Ebből: 8 órás 2 fő részmunkaidős 1 fő Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a

34 34 nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusok valamennyien felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, de tudják, hogy pedagógiai céljuk eléréséhez állandó szakmai fejlődésre van szükségük. Eredményesebb munkavégzésük érdekében rendszeresen és folyamatosan képzik magukat. Ennek eredménye, hogy 3 fő vezető óvodapedagógusi szakvizsgát tett, 3 fő fejlesztő pedagógusi szakvizsgával rendelkezik, 1 fő gyógypedagógiai asszisztensi, 1 fő beszédfejlesztő pedagógusi szakot szerzett, 2 fő gyógypedagógus Dolgozói attitűd az intézményben: A pedagógiai helyzetekhez különböző módon viszonyulunk. Óvodapedagógusainkra jellemző a gyermekszeretet, pedagógiai optimizmus, igényesség, a humanizmus, a szülőkkel és a gyermekekkel szembeni empátia, a különbözőség elfogadására. Az óvónőink személyisége modellértékű, őszinte, kedves, nyílt. Nevelésükre a pedagógiai igényesség és következetesség jellemző. Munkájukat a gyermekek egyéni sajátosságait figyelembe véve differenciáltan végzik, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, otthonos óvodai légkört megteremtve. Közös élmények, közös együttlétek, együtt tevékenykedő élet biztosításával formálják a gyermekek egymáshoz való viszonyát. Intézményünk programjában felvállalta : nyitottak vagyunk a bármely területen enyhe fokban sérült gyermekek fogadására környezetünkből, amennyiben szobatiszta, el tudja viselni a közösséget, az együttélés szabályait. Nevelőink szakmailag jól felkészültek kreatívak, törekszenek a pedagógiai megújulásra, képesek az együttműködésre, egymás tiszteletére, megbecsülésére.

35 35 Jellemző rájuk az önképzés, a továbbképzés, a szaktudás megújítására való törekvés. A továbbképzések választott témái mindig az intézmény működtetői feladatait az Alapprogram megvalósítását és a pedagógusok egyéni érdeklődését, ambícióit szolgálják. A továbbképzéseken, tanfolyamokon részt vettek szerzett ismereteiket felhasználják gyermekcsoportjaik fejlesztésére, munkaközösség vezetőként átadják munkatársaiknak. Így tudnak működni a különböző munkaközösségek. ( báb vizuális munkaközösség ) Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkájának hozzá kell járulnia az óvodai nevelés eredményességéhez. A dajkák és a technikai dolgozók végzettsége is megfelel a törvényben előírtaknak. Intézményünkben nem jellemző a fluktuáció. Változást az esetleges nyugdíjba vonulás jelent. Az elmúlt években intézményi szinten minden beiratkozó gyermeket fogadni tudtunk. Gyermeklétszámunk a tíz gyermekcsoportban maximum 280 fő. Különösen figyelünk arra, hogy a közoktatási törvény gyermeklétszámra vonatkozó előírásait betartsuk. Amennyiben a jogos igény alapján a maximális csoportlétszámot túllépjük, önkormányzati és OH engedélyt kérünk. A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködését igényli. A nemzetiséghez tartozó gyermekeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk, hogy megvalósítsák a nemzetiségi, óvodai nevelés célkitűzéseit.

36 36 A migráns gyermeket is nevelő óvodában dolgozóknak feladatuk lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. 2. Tárgyi feltételek: Óvodánk rendelkezik a pedagógiai program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel. Az óvoda épületét, udvarát, kertjét, berendezését oly módon alakítottuk ki, hogy az szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfeleljen változó testméretének, biztosítsa egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi a mozgás és játék igényük kielégítését, és a gyermekeket harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal vegye körül. A gyermekek által használt tárgyi felszereléseket, számukra hozzáférhető módon és a biztonságukra figyelemmel helyeztük el. Az óvoda egyidejűleg megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak, lehetőséget teremt a szülők fogadására. Óvodánk csoportszobái több funkciót töltenek be. Különböző óvodai tevékenységek: játék, foglalkozások, mozgás, étkezés és a pihenés színtere is. A helyiségek bútorzatának és egyéb berendezési tárgyainak pótlására és kiegészítésére az egy-egy gazdasági év költségvetése biztosította lehetőségeket SZK rendezvényeink bevételeivel, pályázati és alapítványi lehetőségekkel, az önkormányzati pályázati pénzösszegekkel folyamatosan kiegészítjük. Ezen forrásokból rendelkezünk: számítógéppel, nyomtatóval, kerámia égető kemencével, automata mosógéppel, mikrohullámú sütővel, és módunk volt játékok, sportszerek, fejlesztőjátékok vásárlására is. Az óvoda épületeinek kora, eredeti funkciója, szerkezete meghatározza az állandó és rendszeres javítás, felújítás igényét. A mindenkori költségvetés erősen korlátozott lehetőségeit figyelembe véve nagyon átgondoltan, a fontossági sorrend következetes betartásával tudjuk csak minden évben a legégetőbb problémákat megoldani az Intézményellátó Gondnokság szakembereivel.