KOMPLEX PREVENCIÓS ÓVODAI PROGRAM

Átírás

1 OM: KOMPLEX PREVENCIÓS ÓVODAI PROGRAM A 1084 Budapest, Tolnai Lajos u sz. Napraforgó Napközi Otthonos Óvoda pedagógiai programja 2013.

2 ÓVODÁNK ADATAI Az intézmény neve: Napraforgó Napközi Otthonos Óvoda Az intézmény székhelye: l084 Budapest, Tolnai Lajos utca 7-9. Az intézmény telephelye: játszóudvar: 1084 Budapest, Víg u. 10. OM azonosítója: Az intézmény alapítója: Budapest, VIII. ker. Tanács VB Az intézmény fenntartója: Budapest Józsefváros Önkormányzata l082 Budapest, Baross utca Az intézmény gazdálkodási jogköre: önállóan működő költségvetési szerv, mely saját Alapító okirat módosított száma: 40/2013 (II.6.) gazdasági csoporttal nem rendelkezik. Az intézmény típusa: óvoda csoportjainak száma: felvehető maximális gyermeklétszám: 4 csoport 100 fő Budapest, szeptember 1

3 TARTALOMJEGYZÉK Törvényi háttér 3 I. Bevezetés 4 II. Gyermekkép óvodakép 5 II. 1. Gyermekkép 5 II. 2. Óvodakép 5 III. Az óvodai nevelés feladatai 8 III. 1. Általános feladataink 8 III Az egészséges életmód alakítása 8 III Érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása 11 III Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 12 III Gyermekvédelmi feladataink 14 III. 2. Sajátos nevelési feladataink 19 IV. Az óvodai élet megszervezésének elvei 36 IV. 1. Személyi feltételeink 36 IV. 2. Az óvoda tárgyi-dologi feltételei 39 IV. 3. Óvodai életünk megszervezése 40 V. Az óvodai élet tevékenységei formái és az óvodapedagógus feladatai 48 V. 1. Természetes gyermeki megnyilvánulások 48 V Játék 48 V Mozgás 50 V. 2. Verselés, mesélés 52 V. 3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc 53 V. 4. Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka 54 V. 5. Külső világ tevékeny megismerése 56 V. 6. Munka jellegű tevékenységek 57 V. 7. Tevékenységben megvalósuló tanulás VI. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 62 VII. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök jegyzéke 65 VIII. A Pedagógiai Program finanszírozása 66 IX. Érvényességi rendelkezések 67 Legitimációs záradék 68 2

4 Törvényi háttér A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény és annak módosításai Az Óvodai nevelés Országos Alapprogramjáról szóló 363/2012 (XII. 17) Kormányrendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló 32/2012 (X. 8.) EMMI rendelet évi LXXIX. tv. a Közoktatásról, és annak módosításai évi, többször módosított XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról 138/1992.(X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben évi CLXXIX tv. a nemzetiségek jogairól évi XXXI. tv. a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 32/1997.(XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelvei A Józsefvárosi Önkormányzat közoktatási, feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve 3

5 I. Bevezetés A nevelőtestület azért választotta ezt a programot, mert fő feladatának tekinti a 3-7 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságainak szem előtt tartásával az egészséges, harmonikus személyiségfejlesztést, a sikeres iskolai beilleszkedéshez szükséges testi, szociális és értelmi érettség kialakítását, a tanulási zavarok megelőzését az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. A program a gyermek alapvető megnyilvánulási módjára, a természetes mozgásigényére alapozott rendszeres testmozgásra és a fő tevékenységi formájára, a játékra alapozva szervezi a fő nevelési területeken végzendő pedagógiai és pszichológiai feladatait. A kultúraátadás életkorra specifikus nevelési feladataiba szervesen integrálja az indirekt módszerekkel történő pszichológiai fejlesztést (mozgás, testséma, percepció), mellyel alakítja a képességeket. Maximálisan törekszik az érzelmi biztonságot adó kapcsolatok, az egészséges életmód, az alapvető szokás és normarendszer megalapozására. Az óvodai élet egészét áthatja a nyugodt, családias, elfogadó, együttműködő légkör, a családdal szoros kapcsolattartás. Maximálisan biztosítani kívánja a gyermeki jogokat. A napi életszervezés terén a gyermek aktuális állapota, szükségletei, érdeklődése a meghatározó. Ezek kielégítésére indirekt, a gyermeki aktivitást biztosító módszereket javasol. A nevelés a hazai óvodai nevelés történet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira építve vallási és világnézeti kérdésekben, semleges környezetben folyik. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásaink: az óvodai foglalkozások (a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások), szükség esetén logopédiai, dyslexia-megelőző foglalkozás, a sajátos nevelési igényű gyermeknek napi 2 óra felzárkóztató foglalkozás, az óvoda létesítményeinek, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatások igénybevételéhez. 4

6 II. Gyermekkép Óvodakép II. 1. Gyermekkép A gyermek mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Fejlődését meghatározzák az öröklött tulajdonságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a környezeti hatások, melyek spontán és tervszerűen szervezettek lehetnek. A személyiség szabad kibontakoztatásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszünk, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem ad helyet semmiféle előítélet kibontakoztatásának. A gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A gyermek külön-külön egy személyiség, akinek fejlesztésében egyénre lebontott módszereket alkalmazunk. II. 2. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvodában, miközben az teljesíti a funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszban (a kisiskoláskorba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvoda funkciói: óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkció. Az óvodai nevelésünk célja: hogy elősegítse az óvodásaink sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a környezettudatos szemléletének és magatartásának megalapozását, a hátrányok kiegyenlítését; az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődésű ütem figyelembe vételével. (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Nevelésünkben alapelv: A gyermeket mint fejlődő személyiséget szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem illeti meg. 5

7 A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvoda kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Minden gyermek egyenlő eséllyel részesüljön színvonalas óvodai nevelésben. Tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból. Az óvodai élet minden területén, a nevelés folyamatában a gyermek mindenek felett álló érdekét vesszük figyelembe: megfelelő színvonalú szolgáltatás biztosítása, az óvodai élet minden területén az egyenlő esély biztosítása, minden segítséget megkapjon készsége, képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez. Pedagógiai intézkedéseink a gyermek személyiségéhez igazodnak. A gyermekek számára az aktív, örömteli óvodás évek a későbbi kapcsolataikat is befolyásoló szeretetteljes légkör az, amire felnőtt életüket alapozhatják, és ehhez minden feltételt és segítséget meg kell adnunk. A gyermekek jogait tiszteletben tartva az eredményes, hatékony pedagógiai munka érdekében fontosnak tartjuk: A gyermeki szükségletek kielégítését, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtését. A szabad mozgás, játék, tevékenykedés, az önállóság, a kezdeményezés feltételeinek megteremtését. A gyermekek életkorának, egyéni fejlettségének megfelelő állandó szokások, ritmikus életrend, hagyományok kialakítását. A közösségbe való beilleszkedés, az emberi értékek közvetítésén át a baráti kapcsolatok alakulásának segítését. A gyermekek egyéni adottságának megfelelő maximális fejlesztést minden gyermek a saját szintjéhez, önmagához képest fejlődjön és érje el, vagy közelítse meg az életkorára jellemző szintet. A kiemelkedő képességgel rendelkező gyermekek számára biztosítjuk tehetségük kibontakozását, egyéni fejlesztéssel, a differenciált egyéni bánásmód tudatos alkalmazásával, keresve az értékeket, és ezeket pozitív megerősítéssel kondicionáljuk. 6

8 A gyermekek szociális helyzetéből adódó különbségek csökkentését, az egyenlő esély elvének szem előtt tartásával azt pótolni, nyújtani, ami otthonukból hiányzik különös figyelmet fordítva a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre. A gyermekek személyiségének komplex fejlesztését (készségeiknek, képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön), az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérése érdekében. A család és az óvodai nevelés összehangolását, nyílt, őszinte, közvetlen, segítőkész kapcsolat kialakítását a szülői házzal. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, átörökítését, nyelvi nevelését, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeknek óvodai nevelésünkben biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. Arra törekszünk, hogy intézményünk a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelő szolgáltatást nyújtson. Ennek érdekében: folyamatos, önértékelésen alapuló minőségfejlesztési tevékenységre törekszünk. Céljaink, feladataink eredményes megvalósítása érdekében fontosnak tartjuk szakmai fejlődésünket, az önképzést, illetve a szakmai továbbképzéseken való részvételt. 7

9 III. Az óvodai nevelés feladatai III. 1. Általános feladataink III Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű. Ebben az életszakaszban megszerzett ismeretek, készségek és szokások a későbbi életvitelt jelentősen befolyásolják. A gyermekek már bizonyos tapasztalatokkal, ismeretekkel érkeznek az óvodába. Ezekre alapozva, tovább erősítve, vagy éppen kioltva alakítjuk az óvoda szokásrendszerét. Fontosnak tartjuk a megfelelő napirend kialakítását, elegendő időt biztosítva az egyes tevékenységekre, ezáltal megteremtve a kiegyensúlyozott, nyugodt, biztonságos légkört. Fontosnak tartjuk a környezettudatos szemlélet és magatartás megalapozását, közvetve a szülők szemléletformálását. Célunk egészségnevelési elveink: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek, valamint mozgásigényének kielégítése. Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítás, belső igénnyé fejlesztése. A gyermekek testi és lelki egészségének védelme, megőrzése, szervezetük edzése. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, stresszmentes és biztonságos környezet megteremtésével és megőrzésével a környezet megóvására irányuló szokások alakítása. Az egészséges életmód alakításának területei Gondozás Célja: Feladatok: Sikerkritérium: A gyermek komfortérzetének biztosítása (mely révén kellemes, nyugodt légkörben, jó közérzettel, örömmel tevékenykedik). Bensőséges gyermekóvodapedagógus, gyermek-dajka kapcsolat biztosítása, amely feltétele a gondozási feladatok teljesítésének. Az önkiszolgáló feladatok elvégzésével, a tevékenységek A gyermekek életkorának megfelelő, párhuzamos tevékenységek végzését lehetővé tevő optimális életritmus kialakítása a napirendben. Az időkeretek rugalmas alkalmazása a gyakorlatban. A nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megteremtése a csoportban. A kialakított szokás- és Otthonos, családias légkörben jól érzi magát, szívesen jár óvodába. Igényévé válnak a testi, egészségügyi szokások. Igényévé válik a rendezettség, tisztaság, ápoltság. Szükségleteit képes késleltetni, önállóan kielégíteni. Önállóan öltözik, vetkőzik, ha kell, 8

10 többszöri gyakorlásával alakítja a gyermekek énképét, segíti önállóvá válásukat. szabályrendszer betartásának figyelemmel kísérése, reális, a gyermek egyéni fejlődéséhez viszonyított fejlesztő értékelése (toaletthasználat, kézmosás, testápolás, fogápolás, öltözködés stb.). Önállósági törekvések támogatása. segítséget kér. Cipőjét befűzi, bekötéssel próbálkozik. Ruháját igyekszik összehajtogatva a helyére tenni. A tisztálkodási eszközökre vigyáz, tisztán tartja, használat után a helyére teszi. Helyesen használja a toalettet és a wc papírt. Zsebkendőjüket önállóan használják. Szennyező tevékenység elvégzése után kezet mos, és a kezét szárazra törli. Testi nevelés Célja: Feladatok: Sikerkritérium: A gyermek testi szükségletének (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás) kielégítése. Természetes kielégítése. mozgásigényének A gyermek egészségének, testi épségének védelme, edzése. Mozgás Optimális feltételek megteremtése játszóhelyek, játéktér, játékeszközök biztosításával. Speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása érdekében megfelelő szakemberek bevonása, együttműködésre törekvés. Az egészségesen fejlődő gyermek teste arányosan fejlett, megfelelően edzett, teherbíró. Célja: Feladatok: Sikerkritérium: A mozgásokhoz kapcsolódó gondozási feladatok elősegítik a helyes higiénés szokások kialakítását. Kirándulások, séták szervezésével a természetjárás szépségének megismertetése a gyermekekkel, szülőkkel. A szülőkkel közös mozgásos programok szervezésével a családi nevelés és a szabadidő hasznos eltöltésének pozitív befolyásolása. A szülők tájékoztatása a megfelelő, kényelmes, természetes alapanyagú, jól szellőző öltözék fontosságáról. Alkalmankénti kirándulások szervezése, lebonyolítása, melynek során mintát kapnak a szülők. Mozgásos programok megszervezése, a mozgás fontosságának, személyiségfejlesztő hatásának erősítése. Mozgáskedvük, mozgásigényük életvitelük részévé válik. Testsémájuk kialakul. Téri helyzetekben tájékozódni tudnak, a téri irányokat ismerik. Mozgásukat irányítani és helyzetben tartani tudják, tempóját szabályozzák. Önfegyelmük, erősödik. figyelmük Mozgásuk összerendezetté, harmonikussá válik. Levegőzés Célja: Feladatok: Sikerkritérium: Élettani hatása mellett a hangképző szervek fejlődésének, a helyes légzés kialakításának elősegítése. A gyermekek levegőzésének biztosítása mindennap. Szívesen mozog a szabadban, évszaktól függetlenül. 9

11 Pihenés Célja: Feladatok: Sikerkritérium: Nyugodt légkör biztosításával a gyermekek egyéni alvásigényének és szokásainak figyelembevételével a szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése. A délutáni pihenéshez a csoportszoba kiszellőztetése. Lefekvés után mesélés, majd testközeli jelenléttel, simogatással a gyermekek érzelmi biztonságának, nyugalmi állapotának támogatása. Egészséges táplálkozás szokásrendszerének kialakítása Szívesen és nyugodtan pihennek az óvodában. Célja: Feladatok: Sikerkritérium: Vitaminban gazdag zöldségek, gyümölcsök preferálása. Közvetve modellnyújtás a családoknak a korszerűbb, egészségesebb táplálkozás kialakításához. Vallási, valamint egyéb okból eltérő étkezést igénylő családok étkezési szokásainak tiszteletben tartása. Egészségvédelem, edzés A kulturált étkezés szokásainak megismertetése, gyakoroltatása. Az étkezéseknél a zsír, a cukor arányának mérséklése. A szülők meggyőzésével a szénsavas, túlcukrozott italok kiiktatása. Kulturáltan étkezik. Képes önállóan eldönteni, miből, mennyit fogyaszt. Szívesen fogyaszt zöldféléket, gyümölcsöket, magvakat. Célja: Feladatok: Sikerkritérium: A gyermek egészségének megóvása, testi edzettség biztosítása. A környezeti ártalmak kiküszöbölése. A gyermek testi épségének védelme és a baleset-megelőzés. A gyermekek időjárásnak megfelelő réteges öltözködésre szoktatása. Séták alkalmával a forgalmas, szennyezett területek elkerülése. A gyermekek balesetvédelmi oktatása évente egyszer, alkalomnak megfelelően, dokumentáltan. Környezettudatos magatartás- környezeti nevelési elvek Életkorának megfelelően edzett. Ismeri és betartja a balesetvédelmi magatartásformákat. Célja: Feladatok: Sikerkritérium: Az élet, az élővilág tisztelete, megbecsülése. Váljon természetes igénnyé a környezet védelme. A gyermekek életkoruknak megfelelően minél több tapasztalatot szerezzenek az őket körülvevő társadalmi és természeti környezetből. Környezetvédelmi viselkedési és magatartási formák alakítása. A környezeti kultúra és gondolkodás, természetszeretet kialakítása. A tapasztalatok, élmények segítsék elő a gyermekek érdeklődésének felkeltését, fokozzák a természet szeretetének és megbecsülésének érzését. Vigyáz környezetének rendjére, tisztaságára. Az udvaron sem szemetel. Ismeri a szelektív hulladékgyűjtése okát és mikéntjét. 10

12 III Érzelmi és erkölcsi nevelés és a szocializáció biztosítása Az óvodáskorú gyermek egyik jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen, hogy a gyermeket az óvodában érzelmi biztonság, állandó értékrend, derűs, kiegyensúlyozott, szeretetteljes légkör vegye körül. A szocializáció szempontjából meghatározó a közös élményeken alapuló tevékenységek gyakorlása, a gyermek erkölcsi tulajdonságainak (mint pl.: az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, figyelmesség) és akaratának (önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, feladattudatának, szabálytudatának), szokás- és normarendszerének megalapozása. A gyermekközösségbe való beilleszkedést egyéni bánásmóddal, az egyéni kapcsolatok szélesítésének segítségével ösztönözzük. A gyermek-gyermek viszonylatban egymás megismerésére, a toleranciára, a különbözőség megismerésére és elfogadására irányul nevelésünk. Gyermek-felnőtt kapcsolatban a feltétlen segítséget adó felnőtt elfogadtatása nevelésünk célja. A felnőtt biztonságot, védelmet jelent a gyermekek számára. Célja: Feladatok: Sikerkritérium: Erkölcsi, akarati tulajdonságok kialakítása, erősítése, fejlesztése az óvodapedagógus és a dajka példaadásával és helyzetteremtésével. A társadalmi beilleszkedést segítő szociális együttélés szabályainak értékközvetítése. A különbözőség elfogadására, tiszteletére nevelés. A szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmi viszony kialakítása, az önazonosság megőrzése, átörökítésének biztosítása. A figyelem ráirányítása a természeti és emberi környezetben megmutatkozó jó és szép tiszteletére és megbecsülésére nevelés. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében - szükség szerint a speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel való együttműködés biztosítása. Esélyteremtés a migráns gyermeke számára. A kiemelkedő képességű Nyugodt, kiegyensúlyozott, biztonságot árasztó légkör kialakítása. Spontán szociális tanulásban a komplex viselkedésminták beépítése a gyermeki viselkedésbe. Gyakorlatközeli helyzetek teremtésével az interperszonális kapcsolatok kialakításához szükséges készségek, képességek alakítása. A konfliktushelyzet békés, mindkét fél számára elfogadható megoldásra inspirálás. Inkluzív szemlélettel a különbözőség elfogadásának segítése. Társas kapcsolatok formálásának segítése, az összetartozás élményének mélyítése, a mi-tudat alakítása. Környezetvédelmi viselkedési és magatartásformák alakítása. Az élet, az élővilág tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A lassabban fejlődő, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetben Ismeri a közösségben megkívánt viselkedéskultúrát. A csoport szokás- és szabályrendszerének ismeretét a magatartásában is érvényesíti. Ismeri és betartja az udvariassági szokásokat. Képes a többiekhez alkalmazkodni, toleránsan viselkedni, a másikat elfogadni. Szükség esetén segíti az arra rászorulót. Konfliktushelyzetet mindkét fél számára elfogadhatóan, viszonylag önállóan old meg, szükség szerint felnőtt segítségét kéri. Érzelmein, indulatain korának megfelelően tud uralkodni. Szereti és korának megfelelően védi a természetet, megbecsüli és tiszteletben tartja az élővilágot. Korának megfelelően kialakult a felelősségérzete, képes egyszerű döntések önálló meghozatalára. Képes társaival kooperatívan együttműködni, megtalálja a helyét a közösségben. 11

13 gyermekek igényeit figyelembe vevő tevékenységek által történő személyiségkibontakoztatás. Az óvoda alkalmazottai és a gyermek, a gyermekek, valamint az óvodai alkalmazottak közötti pozitív kapcsolat biztosítása, fenntartása, modell szerepének tudatosítása. lévő gyermekek felzárkóztatása. A migráns gyermekek beilleszkedésének segítése. A családdal való együttműködésre törekvés. A tehetségesebb gyermekek kibontakoztatásának támogatása. Az udvariassági beszédformák megismertetése, alkalmazásának figyelemmel kísérése. Erkölcs normák, ítéletek megfogalmazása, a gyermek önálló véleményalkotásának és döntésfejlődésének támogatása. Egyeztetett időpontban fogadóóra tartása, tájékoztatás a gyermek fejlődéséről. Szülői értekezlet tartása. Anamnézis felvétele, bizalmas légkörben a szülővel. A szülőkkel való kapcsolat a kölcsönös bizalom, tisztelet és elfogadás elvén működik. A felnőtteket és munkájukat tiszteli. A közösség érdekében szívesen vállal megbízatást, munkát. Alakulóban van a feladattudata. Bátran, de kulturáltan mondja el véleményét. Igényes a saját tevékenységével szemben. Nem peremhelyzetű, szívesen játszanak vele a többiek. Nyugodt, kiegyensúlyozott, harmonikus viselkedés jellemzi. Szívesen kommunikál. Érkezéskor, távozáskor köszön. Türelemre, kitartásra képes. III Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységi forma keretében megvalósítandó feladat. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel az óvodai nevelőtevékenység egészében jelen van. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani. A program lényeges része a beszéd, az anyanyelv és a kommunikáció fejlesztése. A kommunikáció egyszerre cél és eszköz a társas kapcsolatokban. A kommunikáció és metakommunikáció elválaszthatatlan egymástól. Az egyéni fejlődés biztosításához szükséges, hogy az óvodapedagógus személyes példájával, kommunikációs helyzetek megteremtésével ösztönözze a gyermekek közötti kommunikációt. A gyermek beszéd- és kommunikációs képessége elsődlegesen függ a családi szocializációtól, mely előnyös vagy hátrányos helyzetet teremt a gyermek számára a közösségben. Az értelmi nevelés változatos tevékenységeken keresztül, a kultúraátadás hatásrendszerében az óvodai nevelési módszerek segítségével, elsődlegesen a gyermek szabad játéka által valósul 12

14 meg. Az értelmi fejlesztés szoros kapcsolatban van az anyanyelv és kommunikáció alakulásával Célja: Feladatok Sikerkritérium: A gyermekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, célirányos bővítése. Tervezetten szerzett tapasztalatok gyakorlat orientált megvalósítása. Kognitív képességeik fejlesztése: egyre pontosabb, valósághű észlelés figyelem-összpontosításra való képesség valósághoz közelítő képzeleti működés reproduktív emlékezet problémamegoldó és kreatív gondolkodás az alakuló fogalmi gondolkodás A beszédkedv felkeltése és fenntartása. A beszédhallás és szövegértés fejlesztése. Kapcsolatfelvétel támogatása, az információ eljuttatásának segítése a másikhoz, verbális és nonverbális eszköztár kialakításával. Olyan biztonságos, elfogadható, szeretetteljes légkör megteremtése, ahol bátran elmondhatják a gyermekek a gondolataikat. Változatos tevékenységek szervezése, biztosítása. A sokoldalú tapasztalatszerzés biztosítása, mely a későbbiekben élményként előhívható. A természet és a társadalmi környezet jelzéseinek, nonverbális közléseinek megismertetése. A gyermekek kíváncsiságára, egyéni érdeklődésére építés. Figyelem-összpontosításra motiválás. A pszichikus képességstruktúrák fejlődésének egyéni nyomon követése, a szükséges fejlesztési feladatok tervezése és beépítése a gyakorlatba. Kommunikációs helyzetek teremtése, minden gyermeki kérdés megválaszolása. A gyermekek szókincsének bővítése. Metakommunikációs eszköztár megismertetése, gyakorlása. A társa verbális és nonverbális reakciói megértésének segítése. A nyelvtanilag hátrányos helyzetű, ill. nyelvileg kiemelkedő gyermekek differenciált fejlesztése. Nyelvtanilag helyes, jól érthető, tiszta beszéddel mintaadás. Migráns gyermekek egyéni fejlesztése a magyar nyelv megismertetése terén. Szakmai kapcsolat tartása a logopédussal, felzárkóztató pedagógussal. Korának megfelelően kialakult a pontos érzékelése, észlelése. Képes vizuális, auditív differenciálásra. Térbeli viszonyokat képes felismerni, megnevezni. A keresztcsatornák működése korának megfelelő. Az önkéntelen bevésés mellett megjelenik a szándékos bevésés is. Figyelme korához képest tartós. Gondolkodására a problémamegoldásra törekvés és a kreativitás jellemző. Helyesen, tisztán, érthetően beszél. Kérdésre minimum egyszerű mondattal válaszol. Szókincse korának megfelelő. Jól használja a metakommunikációs eszközöket. Bátran, szívesen kommunikál társaival és a felnőttekkel. Társára odafigyel, türelmesen meghallgatja mondanivalóját. A közölt információt megérti. A kommunikációt kapcsolatfelvételre is használja. Bátran kérdez. Verbális emlékezete korának megfelelő. Egyszerűbb történetet, mesét képes önállóan is elmondani. Ismeri és használja az udvariassági szavakat. Tud szemkontaktust teremteni és tartani. Élményeit és gondolatait el tudja mondani. A migráns kisgyermek is megérti az óvodai élethez szükséges kifejezéseket, és képes magát megértetni. 13

15 III Gyermekvédelmi feladataink A gyermekvédelem kiemelt helyet foglal el óvodánk életében. Gyermekeink különféle szociális háttérrel érkeznek, az évek során nőtt a gyermekvédelmi esetek száma. A társadalmi élet változásainak következtében egyre több a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, részképesség-lemaradással érkező, sajátos nevelési igényű, és az egészségügyi szokások hiányával érkező kisgyermek. Tapasztalataink szerint fokozatosan növekszik a munkanélküli szülők száma, mely komoly gondot okoz a családban. Ezért nagyon fontos az egyéni sorsokkal való törődés, a családgondozás, az elesettek segítése. Célunk, hogy feltárjuk mindazon körülményeket, amelyek a gyermekek fejlődését hátrányosan befolyásolják. Feladatunk: az óvodai kereteknek megfelelően megadjunk minden segítséget a hátrányok csökkentéséhez és kompenzáljuk lehetőségeink szerint azokat, a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között. Fokozott figyelmet fordítunk a veszélyeztetettség megelőzésének lehetőségeire, amely csak a korai felismerés, felderítés alapján lehetséges. Ennek érdekében elengedhetetlen a gyermekek ismerete, a személyiségfejlődésükben jelentkező változások, problémák korai felismerése, ill. a nyílt, őszinte kapcsolat kiépítése a családdal. Csak a kolléganők gyermekszeretete, kitartó, empátiát sugárzó, diszkrét magatartása vezethet olyan bizalomteljes kapcsolat kialakításához, melyben a szülők elmondhatják gondjaikat, problémáikat (pl. életkörülményeikben bekövetkezett változás: munkanélküliség, anyagi problémák stb.), ill. segítséget kérhetnek. Fontos a család tiszteletben tartása, a családi nevelés erősítése és ezzel együttesen a gyermek iránti felelősség ébren tartása. Tapintatos személyes kapcsolat kialakítása azon családokkal, akik segítséget kérnek, vagy láthatóan segítségre szorulnak. A titoktartási kötelezettség minden családokat érintő kérdésben érvényesül. A probléma megoldását a szülő nyitottsága vagy zártsága határozza meg. Amennyiben a közvetlen viszony kialakulását valamilyen körülmény akadályozza, úgy az óvodán belül kiemelt személyes törődéssel és fejlesztéssel igyekszünk a gyermek fejlődését segíteni. Amennyiben a szülői együttműködést sikerül elnyernünk, úgy az óvodán belüli törődés kiegészül a családi, vagy külső segítséggel (Pedagógiai Szakszolgálat, Gyermekvédelmi Iroda, Gyámhivatal, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat). A gyermekvédelmi munka koordinálását a gyermekvédelmi felelős látja el. 14

16 Feladataink a gyermekvédelem területén: Gyermekvédelmi tevékenységünk három területre terjed ki: ~ a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, ~ feltárására, ~ megszüntetésére. Fő szempontunk a megelőzés, illetve ennek érdekében együttműködés a családdal. A még hatékonyabb gyermekvédelmi munka érdekében a gyermekvédelmi megbízott: ~ segítse az óvodapedagógusok felderítő tevékenységét, a veszélyeztetettség kritériumainak intézmény szintű meghatározását, ~ hangolja össze a gyermekvédelmi munkát intézményünk óvodapedagógusai között, különös tekintettel a megelőzés lehetőségeire, ~ szükség esetén végezzen családlátogatást a csoportvezető óvodapedagógusokkal, ~ elemezze az intézmény gyermekvédelmi helyzetét, tegyen javaslatot az aktuális feladatok meghatározására, ~ tájékoztassa a szülőket azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, ~ tartson kapcsolatot általában és konkrét esetekben a Pedagógiai Szakszolgálattal, Gyermekvédelmi Irodával, a Családsegítő Szolgálattal valamint a Gyermekjóléti Szolgálattal. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményeinek gyakorlati megvalósítása. Óvodakezdéstől (3 éves kortól) a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felmérése, nyilvántartása. Célunk a gyermekvédelmi munka területén: Az óvodai kereteknek megfelelően megadunk minden segítséget a hátrányok csökkentéséhez és kompenzáljuk lehetőségeink szerint azokat, a családgondozás és az egyéni bánásmód keretei között. A gyermeki jogok érvényesülését óvodai életünk minden területén biztosítjuk: A gyermeknek joga, hogy képességeinek, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön A titoktartási kötelezettség minden családokat érintő kérdésben érvényesül. 15

17 Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása Intézményünknek az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatai vannak: Az óvodai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása: ~ az óvodai nevelésbe történő bekapcsolódás, ~ a követelmények teljesítése, ~ a mulasztások, ~ az iskolába lépésre való felkészítés, valamint ~ az óvodai neveléshez kapcsolódó szolgáltatások, és a neveléssel kapcsolatos jutalmazások. A családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása: így a családi háttér iskolai végzettsége, a csonka család okozta problémák, feladatok, a család szociális, anyagi helyzete. Az óvoda azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását: ~ a megfelelő óvodai légkörrel, az intézményi lehetőséggel kapcsolatos feladatok, ~ a gyermek védelmével összefüggő együttműködési feladatok, valamint ~ az óvoda a szülőkkel, a gyermekközösséggel való együttműködési tevékenysége. A szülők jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése: A szülő jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan szabályokat állapít meg: ~ a köznevelési törvény 72. -a ~ az évi XXXI. tv a. A pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése: ~ a köznevelési törvény 62. -a 16

18 ~ az intézmény házirendje és ~ a pedagógus munkaköri leírása alapján valósul meg. A gyermekek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása: A gyermekek jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan szabályokat állapít meg: ~ a köznevelési törvény 45. -a ~ az évi XXXI. tv. 6. -a. ~ az intézmény házirendje. a gyermekek fejlődésének értékelése. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig megterhelés nélkül rendkívül fejleszthetőek. Feladatunk: ~ a gyermeki tevékenységek anyagát, a nevelés módszereit a gyermekcsoport igényének megfelelően határozzuk meg, ~ a differenciált nevelés alkalmazása, ~ támogatást és biztatást adunk a nem megfelelő családi háttér miatt kudarcokkal küzdő gyermekek számára, ~ hátrányos megkülönböztetés nélkül, objektíven értékeljük a gyermekek teljesítményét, ~ a gyermek fejlődéséről a szülőt rendszeresen tájékoztatjuk, ~ amennyiben a gyermek a felzárkóztatásra, fejlesztésre szorul, kezdeményezzük a szülővel való párbeszédet, illetve javaslatot adunk a gyermek haladásának előmozdítása érdekében. Alapelvünk: ~ Minden gyermek sikeressége legyen biztosított. ~ A gyermek sikeressége az intézmény sikerességének záloga. ~ A partnerközpontú működés továbberősítése. ~ A szakmai ismeretek folyamatos bővítése, újítása. 17

19 Célunk az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása területén: A gyerekek szeretnek óvodába járni. A HHH-k beiskolázási aránya javul, óvodai hiányzásuk csökken. A sajátos nevelési igényű gyerekek normál tantervű iskolába kerülnek. Az óvoda hatékonyan segíti a szociokulturális hátrányok csökkentését. A gyermeki, szülői sikeresség fokozódik. A gyermekek továbbhaladása a következő fokra biztosítottá válik. Megtörténik a folyamatos párbeszéd, kapcsolattartás a partnerekkel. 18

20 III. 2. Sajátos nevelési feladataink Az iskolai potenciális tanulási zavarok megelőzése az óvodai nevelési feltételek sajátos megszervezésével. A tanulási zavarok megelőzése érdekében biztosítjuk a gyermekek észlelési és mozgási, úgynevezett szenzomotoros képességeinek fejlődését, fejlesztését. Ingergazdag környezettel, tartalmas óvodai élet, tevékenységek szervezésével (különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető szabad játékra) a legtöbb esetben megelőzhetjük a tanulási nehézség kialakulását, vagy csökkenthetjük annak súlyosságát. Az iskoláskor előtti tanulási nehézségek rendkívül változatos tünetekben és szinte minden gyereknél egyéni formában mutatkoznak meg: ~ Rendezetlen, bizonytalan mozgás egyensúly, térorientációs és testséma problémák. ~ Kialakulatlan oldaliság testséma és térorientációs zavar. ~ A gyermek nem tudja követni a mozgásokra vonatkozó utasításokat, még akkor sem, ha bemutatják neki testséma, térorientációs zavar, elmaradás a nagymozgások szintjében. ~ Figyelmetlenség belső rendezetlenség, az egymásutániság felfogásának nehézsége, elterelhetőség, összefüggésben lehet az egyensúlyrendszer gyengeségével. ~ Rossz ceruzafogás testséma zavar, finommozgási nehézségek. ~ Kusza rajzok, elmaradott rajzszint, a rajzolás elutasítása térorientációs zavarok, a finommozgás fejletlensége. ~ Artikulációs problémák beszédhang-megkülönböztetési nehézségek, sorba-rendezési problémák. A problémák, hiányosságok felismerését segítik Dr. Porkolábné Balogh Katalin fejlettségmérő, diagnosztikai lapjai melyet a helyi nevelési programhoz kapcsolódóan használunk Differenciált egyéni készség- és képességfejlesztés A mai társadalmi környezetben minden gyermeknek szüksége van arra, hogy képességeit a legoptimálisabb szinten alkalmazni tudja, és készségei, képességei lassúbb fejlődése miatt későbbi életében ne kerüljön hátrányos helyzetbe. Ezért minden gyermek számára gazdag programokat, változatos tevékenységeket kínálva biztosítjuk a saját, egyéni fejlődési ütemének megfelelő fejlődést, fejlesztést, tehetségének felfedezését, kibontakozását. 19

21 Feladatunk: A rossz szociális hátterű, ingerszegény környezetben élő vagy egyéb ok (gyakori betegség, hiányzás, késői óvodakezdés) miatt lassabban fejlődő, illetve a fejlődésben lemaradt gyermekek differenciált egyéni fejlesztése. Célunk: Minden gyermek a saját szintjéhez, önmagához képest fejlődjék és érje el, vagy közelítse meg az életkorára jellemző szintet. Fontos feladatunk: a prevenciós és a korrekciós fejlesztés. A harmonikus személyiség tudatos, tervszerű, célirányos fejlesztése az óvodai nevelés komplex folyamatában messzemenően szolgálja és biztosítja az iskolai életmódra való felkészítést. Fontos, hogy a gyermekek értelmi képességei és beszédkészségük fejlettsége olyan szintet érjen el, mely lehetővé teszi a sikeres iskolai beilleszkedést. Meghatározó a gyermekek kielégítő beszédfejlettsége, nyelvi, kommunikációs készsége. A beszédértés és a gondolatközlés színvonalának foka nagymértékben befolyásolja a különböző tevékenységi formák eredményességét vagy sikertelenségét. Differenciáltan kell foglalkoznunk a nyelvileg hátrányos helyzetű, a fejlesztendő és a kiemelkedően fejlett gyermekekkel. Szükséges, hogy a gyermek számára hiteles és elfogadható legyen a felnőtt mondanivalója, mivel életkori sajátosságából adódóan elsősorban a metakommunikációra figyel. Az anyanyelv használata végigkíséri az óvoda egész napos életét, a gyermekek minden megnyilatkozását, a felnőttek és a gyermekek kapcsolatát. A gyermekre figyelő, jó beszédpéldát adó, jól artikuláló, választékosan beszélő környezet a gyermek nyelvi fejlődését pozitívan befolyásolja. Később a beszéd és gondolkodás fejlődésével párhuzamosan alakul ki figyelmük a közlés verbális tartalmára. A beszéd az önkifejezés fontos eszköze, ezért az anyanyelvi nevelésnél a szókincs bővítése, a sajátos nyelvi formák elsajátítása, a nyelvtanilag helyes beszéd, a mondanivaló árnyalt megfogalmazása a cél. A beszéd által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A helyes, szép beszéd mélyíti érzelmeit, fejleszti esztétikai érzékét, előkészíti őt irodalmi élmények befogadására. 20

22 A fejlesztő program Mozgásfejlesztés Nagymozgások fejlesztése Célzott testmozgásokkal, amelyeknél a mozgások tempója, ritmusa, iránya változik. Járás a) kis és nagy lépésekkel b) különböző irányokba fordulással c) változó szélességű sávok, vonalak között d) különböző tárgyak megkerülésével, átlépésével, tartásával. Futás a) különböző tempóban, majd közbeni tempóváltással, b) különböző irányokban, majd közbeni irányváltoztatással, c) változó szélességű sávok között, d) különböző tárgyak megkerülésével, átugrásával, átlépésével. Ugrás a) távolugrás (páros lábbal szökdelés) ugrás előre, hátra, b) magasugrás c) ugróiskola, kicsiknél a legegyszerűbb formában, d) különböző alakzatú térbe beugrás-kiugrás (kör, négyszög, stb.) e) szökdelés egy lábon, oldalirányú szökdelés, f) mélyugrás. Csúszás-kúszás, mászás különböző tempóban a) különböző irányokba, majd irányváltoztatással, b) különböző szélességű és formátumú helyeken és tárgyakon (mászóka, fa), c) különböző tárgyak megkerülésével, átmászásával. Egyensúlygyakorlatok Állás: a.) állás lábujjon sarkon állás b.) állás féllábon. Egyensúlyozó járás: padon, földre helyezett szivacson, stb. Kúszás egyenes padon Body Roll hengergyakorlatok, különböző sportok, (roller, bicikli, korcsolya, stb.) Forgások, fordulatok, testhelyzet változtatások. 21

23 Szem-kéz koordináció fejlesztése Babzsák célba dobása változó nagyságú körbe, változó távolságról, különböző tárgyak fölött (szék, stb.) Babzsák csúsztatás két vonal közé, Babzsák dobás vízszintes és függőleges célra. Karika-dobás változó irányokba, vízszintes, függőleges célra, változó távolságról. Kugli-játék Labdajátékok: dobás és elkapás nagyobb, majd kisebb labdákkal változó távolságról, labda célbaütése bottal. Szem-láb koordináció fejlesztése 1. Ugrókötéllel: kötél fölött átugrás, változó magassággal. 2. Karikába különböző lábakkal belépés, kilépés, beugrás, kiugrás. 3. Lábbal különböző formák rajzolása, alkalmi felületen, homokba, padlóra, stb. 4. Ugróiskola, egyszerűbb és nehezített formában. 5. Függeszkedés: átfogással, tovahaladás. Finommotorika fejlesztése 1. Gyurmázás (elsődlegesen az anyag tapintásos megtapasztalása, tetszés szerinti formák, alakzatok kialakítása). 2. Építőjátékokkal építés (összerakás, kirakás, eleinte minél nagyobb elemekkel, majd fokozatosan kisebbekkel). 3. Papírhajtogatás papírfűzés, mintaalakítás. 4. Puzzle-játékok összerakása, fokozatosan növekvő elemszámokból. 5. Mintakirakás lyukastáblán, egyszerűbb formáktól a bonyolultabbig. 6. Vágás, domború vagy előrerajzolt mintákkal, kevésbé bonyolult formától a nehezebbekig. 7. Papír-ceruza feladatok a) rajzolás, festés nagy felületre (ujjal, zsírkrétával, színes ceruzával), b) sablonok kiszínezése kiugró hátlapon, c) sablonok nélküli színezés, a különböző formák előrerajzolt mintáinak átírása. 8. Kéziszergyakorlatok. Testsémafejlesztés A testrészek ismerete 22

24 1. Önmaga felismerése és azonosítása tükörgyakorlatokkal, játékos mondókákkal, jellegzetes külső tulajdonságainak megtanulásával (haj-, szemszín, kicsi-nagy ). 2. Tevékenységek a testrészek megismerését célozva: a) testrészek megérintése és megnevezése a felnőtt által b) a gyermek megismétli saját testén az érintést és megnevezést c) utasításra a gyermek megérinti és megnevezi a testrészt d) a felnőtt megnevezi és a gyermek megérinti a másik gyermek testrészét e) az előzőek megismétlése csukott szemmel. 3. Meghatározott testrészekre koncentrálás a) különböző testhelyzetekben (hason, hanyatt-fekve, ülve, állva, térdepelve) megtalálni a megnevezett testrészt, megérinteni és megnevezni, mozgásokat végezni. b) valamilyen tárgyat megérintve, ráülve, ráállva, átbújva rajta megtapasztalni a különböző testhelyzeteket a testrészek és a tárgyak (környezet) viszonylatában. A test személyi zónájának alakítása Lateralitás: az oldaliság belső megéléséhez, beépítéséhez szükséges az egyensúly kialakulása, a függőleges középvonal egyensúlyának az elsajátítására és a jó testtartásra. A lateralitás fejlesztése közvetlenül hat a téri percepció fejlődésére. 1. Az oldaliság alakítása a) színes szalaggal (gumi pánttal) megjelölni a jobb-bal oldalt, kézen, lábon, b) különböző mozgásfeladatot teljesíteni jobb-balkézzel (labdát gurítani, babzsákot dobni, karikát felemelni, stb.) c) lábra hasonló gyakorlatok: labdarúgás, ugrálás, emelés stb. 2. A test elülső és hátulsó részeinek megismertetése játékos mozgásos feladatokkal: a) az eszközt helyezzék maguk elé, hátuk mögé, b) feküdjenek a hátukra, forduljanak hasra. 3. A test függőleges zónájának megtanítása: a) játékeszközök (karika, labda, babzsák) emelése a fej fölé, lehelyezése a lábra, vagy a lábak elé. 4. Az előző (1., 2., 3. ) gyakorlatok elvégeztetése becsukott szemmel. 5. Adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzetek gyakorlása (szék, pad, asztal alkalmazható) b) állj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. c) ülj elé, mögé, rá, alá, mellé, közé, mássz át, stb. 23

25 d) térdepelj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. e) feküdj elé, mögé, rá, mellé, közé, mássz át, stb. Testfogalom A testrészek tudatos ismerete, a test és testrészek funkcióinak tudatos ismerete. A fejlesztés a testrészek ismerete szerint történik, nagyobb hangsúlyt adva a funkcióknak, a nyelvi megfogalmazásoknak. 1. Játékos gyakorlatok: megnevezett testrészekhez megmondani a funkcióját. 2. A funkció megemlítése után felismerni a testrészt: lokalizálni, megmutatni önmagán és másokon, megszámlálni. 3. Képen, rajzon felismerni az egyes testrészeket, a hiányzókat megszámlálni. 4. Részekből összeállítani az emberfigurát, testrészeivel együtt. Az egyes testrészek fejlesztésére alkalmas mozgások 1. Fej a) fejfordítás és fejkörzés, b) csukott szemmel megérinteni a szemet, füleket, orrot, hajat, szemöldököt, váltott kézzel és egyszerre mindkét kézzel, c) csukott szemmel a fej fordítása egy adott hang irányába, majd már előre ismert helyzetű tárgy felé. 2. Törzs a) törzsfordítás lazán leengedett karral, illetve oldalsó- majd mellső-középtartásban tartott karokkal, b) a karokat magastartásba emelve törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl. 3. Karok a) karkörzés előre és hátra, b) karok helyzetének utánzása, c) oldalsó középtartásban nyújtott karral tölcsérkörzés először kis, majd nagy kör mentén, d) különböző karlengetések ritmusra, e) oldalsó vagy mellső középtartásból a kéz csípőre helyezése, f) oldalsó középtartásból karkeresztezés, majd ismét karnyújtás, g) karhúzás és tolás, páros munka. 4. Ujjak 24

26 a) a kéz ökölbe szorítása, b) az ujjak ide-oda mozgatása, c) ujjak egyenkénti mozgatásra ritmusra, d) a mozgások változatai mindkét kézzel, majd váltva. 5. Lábak a) a padlón fekve lábemelés, először páros láb, majd váltott láb emelése gyorsan és lassan, b) a padlón fekve lábkörzés a kis körtől a nagyig és vissza, c) állva láblengetés előre, hátra, oldalt és le, d) térdhajlítás és nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk, e) padon ülve a lábak hajlítása és nyújtása, páros láb emelése és leengedése, törzshajlítás bokafogással, szökdelés, ugrálás, f) szökdelés váltott lábbal, láblengetés. 6. Lábak és lábujjak a) sarokemelés és leengedés, b) a lábfej visszafeszítése (lábujjak) ( pipálás ) c) járás sarkon és lábujjon d) a külső talpélen járás, a kartartás törzs mellett, e) ugrálás páros lábbal, egyik, másik lábon, váltott lábon, f) törzshajlítás előre, g) hanyatt-fekve vagy állva a lábbal vagy a nagylábujjal rámutatni adott célpontra, h) babzsák fölmarkolása lábujjal. Észlelés (percepciófejlesztés) Az észlelés pontosabb működését 3-4 éveseknél elsősorban a mozgás és testséma fejlesztésén keresztül érhetjük el. 5-6 éveseknél már célzott, direktebb fejlesztés is szükséges. A látott, hallott, tapintott dolgok mindkét szakaszában természetes velejárója a nyelvi fejlesztés. A látott, hallott, tapintott dolgok nyelvi kifejezésének megtanítása, a szókészlet bővítése. A tanulási helyzetek többségében a vizuális észlelés összekapcsolódik valamilyen nyelvi (auditív) és motoros tevékenységgel. 25

27 Vizuális (látás) fejlesztés Az olvasás elsősorban a jól funkcionáló balról jobbra irányuló szemmel követés és a finom szemmozgás ellenőrzésének függvényeként alakul. Célszerű, hogy a gyermekek gyakorolják a szemmozgás kontrollját. 1. A szemmozgás tudatos kontrolljának kialakítása és erősítése. Mozgó tárgyak követése: balról jobbra, jobbról balra, fel, le, kör, stb. A fej mozdulatlan marad, csak szemmel követi a mozgás irányát a gyermek. Könnyítésül kezdetben végtagmozgással is kísérheti, amely egyre kisebbedő, finomodó: karral, kézzel, ujjal. Az iránykövetést kísérje az irányok verbális megjelölése. 2. A szem fixációs működésének erősítése: a) ismert játékok vagy használati tárgyak közül egy kiemelése és annak fixálása 10 mp-ig (fel, le mozgatjuk) b) egy ismert tárgynak, tárgy képének egy részletét megkeresni és azt fixálni 10 mp-ig. 3. Vizuális zártság egészlegesség észlelésének alakítása: Mi hiányzik? a) Ismert tárgyak, eszközök egy részletének hiányát felismertetni. b) Hiányos képek felismertetése, mi hiányzik róla, mit ábrázolhat? c) Rejtett figurák megtalálása 4. Vizuális időrendiség felismertetése: képeken elmesélt történetek kirakása: mi történt először, mi következik? 5. Vizuális ritmus: a legkülönbözőbb vizuális minták folytatása. a) Tárgyakból kirakott gyöngyök, kockák, rudak, kártyák minták folytatása. b) Rajzos képi minták elrendezése (fekvő alak, ülő alak, álló, járó..) c) Sorminták rajzolása. 6. Vizuális helyzet pozíció felismertetése: a) Mágnestáblán a pedagógus elhelyez egy alakzatot adott mezőbe, b) A gyermekek sajátjukon ugyanoda helyezik azt, c) Az alakzatokat adott mezőben, más pozícióba elforgatni. 7. Vizuális memória fejlesztése: a) egyszerű testmozgást, bemutatás után emlékezetből leutánozni, b) vizuális mintát rövid bemutatás után felismerni, felsorolni, kirakni, stb. (fokozatosan növelhető az elemszám és a bemutatás idejének csökkentése). 26

28 Az alaklátás és formaállandóság fejlesztése 1. A lehető legtöbb féle alak-forma-méret motoros kialakítása: a) Formaalakítás mozgással (járás, futás, mászás, ugrás segítségével: felső végtagokkal való kialakítással, létrehozása testtel, testrésszel). b) Padlóra rajzolt különböző alakzatok körbemozgása, végigmozgása. c) Padlóra rajzolt alakzatok (különböző formák vagy azonos alakzatok más-más méretben) felhasználása különböző mozgásos feladatok elvégzésére. 2. Különböző tárgyak, alakok, formák, méretek felismertetése a gyerekek környezetében: bemutatása azonos megkeresése, párosítási, csoportosítási feladatok (lottó, dominó) 3. Adott vizuális minta kirakása: forma, méret, szín szempontjából különböző minták kirakása. 4. Minták rajzolása, festése. 5. Részekből különböző alakzatok összerakása. A tapintásos sztereognosztikus észlelés fejlesztése 1. Az alapvető gyurmázási technikák megtanítása: gömbölyítés, sodrás, lapítás, mélyítés, mintázás gyakorlásával plasztilin, agyag, nedves homok felhasználásával. 2. Különböző formák, méretek alakítása minta után. 3. Különböző formák, méretek megváltoztatása. Varázsoljuk el! 4. Ritmikus sorminta készítése, a minta folytatása. A taktilis csatorna fejlesztése a vizualitás kizárásával: Érzékelő zacskó, Elvarázsolt zsákocska. a) Pusztán tapintással felismerni a tárgyakat! Mi lehet? Milyen: a mérete, formája, felülete, anyaga, stb.? b) A tapintással felismert dolgokat: párosítani, sorbarendezni fokozatuk szerint, csoportosítani egy-egy minőségi jellemzőjük alapján. Mozgásos (kinesztetikus) észlelés fejlesztése 1. Behunyt szemmel a gyermek bizonyos mozgásokat végez az óvodapedagógus segítségével: kézzel (kört ír le a levegőbe, stb.), lábbal (lépés előre, hátra, stb.) nyitott szemmel mozgásokat megismétel. 2. Hátára rajzolt formát kell mozgással megismételni, képi formáját felismerni. 27