Partmenti és mélytengeri halászati technikák ökoszisztémára gyakorolt hatása a tengerekben és az óceánokban

Átírás

1 Partmenti és mélytengeri halászati technikák ökoszisztémára gyakorolt hatása a tengerekben és az óceánokban Készítette: Gáspár Lilla Környezettan BSc Témavezető: Dr. Farkas János

2 Témafelvetés Élelmezési problémából öko-szemlélet megközelítés váltás Technikai fejlődés Túlhalászat Ivarérettség, méret eltolódás Csökkenő táplálék Zavarás, szennyezés Illegális halászat Mélyvizek használata

3 Célkitűzés Összefoglalva bemutatni, figyelmet felhívni: Kapcsolat biodiverzitással Technika Kifogott mennyiségek Probléma komplexitása Alátámasztás: példák, esettanulmányok

4 Biológiai sokféleség Természet: Változatosság, szelekció Természetes egyensúly Ember: Ellátó ökoszisztéma szolgáltatás Esztétika

5 Kapcsolat a halászattal Környezeti igénybevétel Populációk komplex, de egyedi válasza Közösség szintű vizsgálat Mesterséges zavarás nem természetes társulások

6 Történelmi háttér Őskortüskés szigony végek Ókor római halászok húzóhálóval ( ( Clermont nevű gőzhajó 1807 ( Ipari halászhajó napjainkban (

7 Halászati módszerek, eszközök Fenékhálós halászat ( Függesztett horogsoros technika ( Sodortatott horogsoros technika ( Trolling lines technika (

8 Kopoltyú,- vagy eresztőhálós technika ( Erszényes kerítőháló ( Halcsapdázás Tonnara ( Emelőhálós halászhajó (

9 Túlhalászat Leginkább halászott fajok: Egy szardellaféle (Engraulis ringens) Egy tőkehalféle (Theragra chalcogramma) Csíkoshasú tonhal (Katsuwonus pelamis) Hering (Clupea harengus) Egy makrélaféle (Scomber japonicus) Legveszélyeztetettebb faj: Csendes- óceáni kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) (

10 Egyesült királyság Norvégia Franciaország Németország Hollandia Svédország Írország Dánia Oroszország Belgium millió tonna/ év Halászati adatok- terület szerint 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0, és 2010 adatai Világ halászatának változása , rózsaszín- édesvízi halászat; lila- tengeri halászat (

11 millió tonna/ év Halászati adatok- fajok szerint Főbb tengeri halfajcsoportok kifogási mennyiségének változása az időben hering, szardínia összes fogás- tengeri nem meghatározott halak vegyes/egyéb nyílttengeri halak összes fogás- édesvízi tőkehal félék egyéb tengerparti halak összes fogás- egyéb tonhal, bonito, kardhal : főbb halászott víziállatok három csoportra való bontása vegyesen a fenéken élő halak lazac, (pisztráng) lepényhal, nyelvhal évek cápák, ráják, macskahalak fattyúhering félék vegyesen diadrom halak

12 kifogott mennyiség (millió tonna/év) Sekély vizek túlhalászata EU éves átlagfogás évek EU: halmennyiség 2/3-a importált University of British Columbia: ragadozó fajok mennyisége- 90%-al visszaesett Kelet- Afrika partmenti vidéke: nincs rendes ellenőrzés

13 Mélyvízi túlhalászat ( Legnagyobb denzitás: tengeri fenékhegyek Legnagyobb halászat Sérülékenység halászati mélység: 62,5m/évtizeddel nő Fajgazdagság csökken a mélységgel Vonóhálós halászat

14 Két általános probléma, két konkrét fajon keresztül Lepényhalfélék Méretváltozás: 1 kg 200 g kék puha tőkehal Csökkenő szaporodóképes állomány

15 Haladó gondolkodású rendeletek Csendes-óceán Déli Regionális Halászatigazgatási Szervezet (SPRFMO) a régió védelme érdekében;2007 Egyezmény a Csendes-óceán déli részén található nyílt tengeri halászati erőforrások védelméről és kezeléséről; 2010 Az Európai Parlament február 6-i jogalkotási állásfoglalása a közös halászati politikáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról

16 Összefoglalás Komplex rendszer jobb megismerése a cél Biodiverzitás megőrzése Nem elég a csővégi megoldás Fenntartható halászat kiépítése Technikai korlátozás Technikai változás

17 Köszönöm a figyelmet!