A SZAMARITÁNUSOK JOGI HELYZETE A KERESZTÉNY RÓMAI BIRODALOMBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A SZAMARITÁNUSOK JOGI HELYZETE A KERESZTÉNY RÓMAI BIRODALOMBAN"

Átírás

1 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, TomusXXV/1. (2007), pp A SZAMARITÁNUSOK JOGI HELYZETE A KERESZTÉNY RÓMAI BIRODALOMBAN SÁRY PÁL* Az ószövetségi Szentírás részletesen tudósít bennünket Szamaria Kr. e. 721-ben történő asszír megszállásáról, s az azt követő eseményekről. II. Szárgon, Asszíria királya (Kr. e ) az izraelita lakosságot deportálta, s Szamaria városait idegen telepesekkel népesítette be, akik Babilóniából, Kutából, Awából, Hamatból és Szefarvajimból érkeztek. 1 A kutatók egy része szerint a szamaritánusok ezeknek az idegen telepeseknek az utódai, akik a helyi kultuszt - vagyis a zsidó vallást - a saját vallási szokásaikkal, hagyományaikkal keverték, s így létrehoztak egy új, szinkretista vallási irányzatot. Mások szerint a szamaritánusok ősei azok az izraeliták, akiket II. Szárgon nem hurcoltatott el Szamariából, akik tehát így eredeti lakóhelyükön maradva ápolhatták tovább a Jahve-kultuszt. A harmadik, s egyben legelterjedtebb álláspont az előbbi két nézet kombinációja: eszerint a szamaritánus népcsoport a Szamariában maradt izraeliták és a betelepített idegen elemek keveredésével jött létre. 2 A Szentírás szerint a szamaritánusok csatlakozni kívántak a babilóniai fogságból hazatérő zsidókhoz, de Zerubbábel, Juda perzsa helytartója (Kr. e. 520 körül), elutasította őket. 3 Az elidegenedés ellenségeskedéshez vezetett. A szamaritánusok előbb megpróbálták megakadályozni a jeruzsálemi templom újjáépítését, 4 majd - miután kudarcot vallottak - saját templomot építettek a Gerizim hegyen. 5 Bár e templomukat I. Johannesz Hürkánosz főpap (Kr. e ) leromboltatta, 6 a hegy - a mai napig - a szamaritánusok vallási központja maradt. A keresztény Római Birodalomban a szamaritánusok a katolikusok (= ortodoxok), az eretnekek, a zsidók és a pogányok mellett önálló vallási * DR. SÁRY PÁL egyetemi docens Miskolci Egyetem ÁJK, Római Jogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Vö. 2Kir 17,24; Josephus Flavius: Antiquitates Iudaicae 9,14,3. 2 E különböző elméletek összegzését lásd Menachem Mor: The Persian, Hellenistic and Hasmonaean Period, in: The Samaritans (ed. by Alan D. Crown), Tübingen 1989, 1 sk. 3 Vö. Ezd 4,2 sk.; Jos. Flav. Ant. lud. 11,4,3. 4 Vö. Ezd 4,4 skk.; Jos. Flav. Ant. lud. 11,4,4. 5 Vö. Jos. Flav. Ant. lud. 11,8,2. 6 Vö. Jos. Flav. Ant. lud. 13,10,3.

2 142 Sáry Pál irányzatot képviseltek. Megítélésük, s ezzel együtt jogi helyzetük a IV-VI. század folyamán - az államhatalommal szembeni magatartásuk függvényében - többször változott. Míg eleinte a zsidókkal, később elsősorban véres felkeléseik miatt - inkább a szigorúbb szankciókkal sújtott eretnekekkel kerültek egy megítélés alá. 7 Az alábbi tanulmány a rájuk vonatkozó császári rendeleteket kívánja bemutatni, s röviden elemezni. 8 Az első császári rendelet, mely ránk maradt, s mely említést tesz a szamaritánusokról, Nagy Theodosius ( ) nevéhez fűződik. A császár egyik fontos politikai célját a római társadalom belső békéjének megszilárdítása, a belső feszültségek felszámolása képezte. Ennek jegyében - annak ellenére, hogy 380-ban államvallássá nyilvánította a katolikus kereszténységet - többször fellépett a vallási fanatizmusból táplálkozó erőszak és a vallási diszkrimináció ellen. 9 Ezt tanúsítja az a 390 februárjában kiadott rendelete is, mely Alexandria praefectusinak megtiltotta, hogy az állami célú a két főváros lakosságának ellátását biztosító - tengeri gabonafuvarozás körében a zsidók és a szamaritánusok testületére (Judaeorum corpus ac Samaritanum) hárítson bizonyos terheket. 10 Nagy Theodosius második gyermeke, Honorius nyugat-római császár ( ) az államvallás megszilárdítására törekedett. Többek között azt kívánta elérni, hogy kizárólag katolikusok maradjanak meg udvarában és a császári szolgálatban. Témánk szempontjából kiemelést érdemel az a áprilisában kibocsátott rendelete, mely a zsidókat és a szamaritánusokat kizárta az államvédelmi szolgálatot ellátó agentes in rebus soraiból." 7 Ez jól kitűnik a Codex Theodosianus és a Codex Iustinianus eltérő szerkesztési elveiből: míg az előbbi, 438-ban kihirdetett rendeletgyűjteményben a szamaritánusokra vonatkozó rendeletek a zsidókra és a - zsidó és keresztény tanokat keverő - caelicolanusokia vonatkozó joganyaggal képeznek közös címet (CTh 16,8: De Iudaeis, caelicolis et Samaritanis), az 534-ben összeállított törvénykönyvben a szamaritánusok helyzetét rendező constitutiókat már az eretnekek jogait korlátozó rendeletek közé helyezték (C. 1,5: De haereticis et Manichaeis et Samaritis). 8 A téma jelenleg legelismertebb kutatója Alfredo Mordechai Rabello, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora. Publikációi közül a következőket emelhetjük ki: Giustiniano, ebrei e samaritani alia luce delle fonti storico-letterarie, ecclesiastiche e giuridiche /-//, Milano ; The Samaritans in Justinian's Code 1,5, in: Proceedings of the International Congress of the Societé d'etudes Samaritaines, Tel Aviv 1991, ; The Samaritans in Justinian's Corpus Iuris Civilis, in: Israel Law Review 31 (1997) The Samaritans in Justinian's Novellae, in: Proceedings of the Fifth International Congress of the Societé d'etudes Samaritaines (Helsinki, 2000), Geuthner 2005, Ezúton is köszönetet mondok Rabello professzor úrnak, amiért tanulmányait elküldte számomra. 9 Vö. James Everett Seaver: Persecution of the Jews in the Roman Empire ( ), Lawrence 1952, CTh 13,5, CTh 16,8,16. A római államvédelmi hatóság"-ról lásd Sáry Pál: Titkos ügynökök a császárkori Rómában, in: Debreceni Szemle 2002/4,

3 A szamaritánusok jogi helyzete a keresztény Római Birodalomban 143 III. Valentinianus uralkodása idején ( ) az államhatalom nagyban támogatta az egyház törekvéseit: többek között elősegítette a pápai hatalom megerősödését. 12 A kereszténység további terjedésének előmozdítása érdekében a kormányzat védelmébe vette az államvallásra áttérő személyeket. Egy 426 áprilisában kiadott rendelet kimondta, hogy ha egy zsidó vagy egy szamaritánus gyermeke vagy unokája keresztény hitre tér, a szülő, illetve a nagyszülő nem tagadhatja ki, s nem is mellőzheti a kikeresztelkedett lemenőt: az államvallásra áttérő személynek tehát legalább a törvényes örökrészét meg kellett kapnia a hagyatékból. Az ezzel ellentétes végrendelet a benne foglalt rabszolgafelszabadítások kivételével érvénytelennek minősült, s a kitagadott vagy mellőzött keresztény lemenő peres úton követelhette a törvényes örökrészét. A constitutio értelmében a keresztény vallásra áttért lemenőt akkor sem lehetett kitagadni, ha súlyos bűntettet követett el felmenőjével szemben; ilyenkor - a bűncselekmény bizonyítása esetén az örökhagyónak csupán arra volt lehetősége, hogy kötelesrészre szorítsa a bűnelkövetőt. 13 A birodalom keleti felében a kormányzat az államvallás megszilárdítása és védelme érdekében még határozottabb lépéseket tett. II. Theodosius ( ), aki udvarát leginkább egy szerzetesi intézményhez tette hasonlóvá, 438- ban a zsidókat és a szamaritánusokat kizárta az állami hivatalokból, eltiltotta minden tisztség (honor) és méltóság (dignitas) viselésétől. Külön megtiltotta, hogy az említett vallású személyek városvédők (defensores civitatis) legyenek, vagy bírói hatalommal rendelkezzenek: ilyen jogkörben eljárva ugyanis visszaéléseket követhettek volna el a keresztényekkel szemben. Természetesen a súlyos terhekkel járó, s emiatt méltán népszerűtlen közhivatalokat a zsidók és a szamaritánusok is betölthették, így szolgálhattak a curiales (városi tanácsosok) és a cohortalini (a helytartó hivatalszolgái) soraiban. Hivatalszolgákként (apparitores) azonban kizárólag polgári ügyekben (in privatis negotiis) hozott bírósági ítéleteket hajthattak végre, s nem lehettek börtönőrök: e tilalom oka is az volt, hogy ne tudjanak visszaéléseket elkövetni a keresztényekkel szemben. A rendelet azt is megtiltotta, hogy a zsidók és a szamaritánusok új zsinagógákat építsenek; kizárólag a régi zsinagógák karbantartására, felújítására kaptak engedélyt. Ha a tilalom ellenére új zsinagógát építettek, annak épülete a katolikus egyház tulajdonába került, s az építő 50 font arany pénzbüntetés fizetésére volt köteles. 12 Vö. A. H. M. Jones: The Later Román Empire ( ), Oxford 1964,1, CTh 16,8,28. A rendeletet az akkor még csupán hét éves III. Valentinianus nevében valószínűleg a régensi szerepet betöltő Piacidia, a császár anyja, Honorius féltestvére, bocsátotta ki.

4 144 Sáry Pál A rendelet értelmében azt a személyt (ez valószínűleg zsidót és szamaritánust egyaránt jelentett), aki egy rabszolgát vagy egy szabadon született polgárt akár annak akarata ellenére, akár az illető meggyőzésével a keresztény hitről áttérített saját istentelen (nefanda) vallására, halálbüntetéssel és teljes vagyonelkobzással kellett sújtani. 14 A következő évszázadból nem maradt ránk olyan császári rendelet, mely a szamaritánusokat kifejezetten érintette volna. Az V. század második felében a szamaritánusok helyzete biztosan nem javult, hiszen többször is fellázadtak a keresztény államhatalommal szemben. 15 A VI. század első évtizedei viszont kedvező változásokat hoztak számukra: a jogképességüket korlátozó rendelkezéseket valószínűleg nem tartották be, vagy kifejezetten hatályon kívül helyezték azokat. E kedvező helyzet azonban 527-ben véget ért. Iustinus császár ( ) uralkodásának utolsó évében, Iustinianus társcsászárrá való koronázása után (tehát 527. április 4-e és augusztus 1-je között), kollégájával közösen kiadott egy rendeletet, mely a korábbi évek viszonylag türelmes valláspolitikájával szakítva, újból kizárólag az ortodox vallású személyeknek engedélyezte a hivatalviselést. A constitutio az eretnekeket (köztük külön kiemelve a manicheusokat), a pogányokat, a zsidókat és a szamaritánusokat egyaránt kizárta valamennyi állami hivatalból: az említett személyek nem tölthettek be semmilyen méltóságot, nem viselhettek tisztséget sem a polgári, sem a katonai igazgatásban, nem tartozhattak semmilyen hivatalnoki rendhez, kivéve az ordo cohortalium-ot, melynek terhei alól viszont nem mentesülhettek; ezen kívül nem lehettek ortodox keresztények ügyében végrehajtók, adóbehajtók, nem lehettek városvédők, nem bíráskodhattak, s ügyvédi tevékenységet sem folytathattak. Ha a tilalom ellenére megmaradtak hivatalukban, ill. felvételt nyertek valamilyen hivatalba, büntetésül - a hivatalvesztésen túl - 30 font aranyat kellett fizetniük, s azok a tisztségviselők is súlyos pénzbüntetésben részesültek, akik alkalmazták őket. 16 Iustinianus császár ( ) nagybátyja halála után további rendeleteket bocsátott ki, melyek a szamaritánusok jogképességét korlátozták. 527 és 529 között három ilyen irányú rendeletet is alkotott. Az első ezek közül lényegében a 426-ban III. Valentinianus nevében kiadott, fentebb tárgyalt 14 Nov. Theod. 3, A szamaritánusok 484-ben elfoglalták Neapolist, rátámadtak a pünkösdi ünnepi szentmisére összegyűlt keresztényekre, s a misét celebráló helyi püspöknek levágták az ujjait. Egy időre hatalmuk alá vonták egész Szamariát, s királyukká választottak egy rablóvezért. Caesareában felgyújtották a Szent Prokopiosz-templomot, majd átmeneti győzelmüket a helyi cirkuszban kocsiversennyel ünnepelték meg. Vö. Crown: The Byzantine and Moslem Period, in: The Samaritans, 71 skk.; Nathan Schur: History of the Samaritans, Frankfurt am Main , 85 skk. 16 C. 1,5,12.

5 A szamaritánusok jogi helyzete a keresztény Római Birodalomban 145 constitutio rendelkezéseit újította fel: az eretnekek és a zsidók mellett a szamaritánusoknak is megtiltotta, hogy végrendeletükben kitagadják vagy mellőzzék ortodox vallású gyermekeiket. Az ortodox gyermekekre tehát legalább a törvényes örökrészüknek megfelelő vagyonrészt kellett hagyni. A jogszabálysértő végrendelet érvénytelennek minősült. Az ortodox gyermeket csak akkor lehetett kötelesrészre szorítani (ami a törvényes örökrész egynegyede volt), ha az valamilyen büntettet követett el a szüleivel szemben (a gyermek kitagadása azonban ilyenkor sem volt lehetséges). 17 A következő rendelet, melyet Iustinianus szintén ebben az időszakban bocsátott ki, minden bizonnyal azzal a határozott céllal született, hogy a szamaritánusok vallási irányzatát teljesen felszámolja. A császár parancsba adta, hogy a szamaritánusok zsinagógáit rombolják le, s azokat, akik megpróbálnak újakat építeni, büntessék meg. Kimondta továbbá, hogy a szamaritánusok vagyona sem végrendeleti, sem törvényes öröklés, sem ajándékozás vagy más ügylet útján nem szállhat át másra, csak ortodox személyre. A helyi püspökök és a helytartók kötelesek voltak jelenteni, ha a rendeletet megszegték, s ilyenkor az átruházott javakat a kincstár elkobozta. 18 Könnyen felismerhetjük, hogy e rendelkezés közvetve arra kényszerítette a szamaritánusokat, hogy kereszteltessék meg gyermekeiket. Ha pedig erre nem került sor, az az állami bevételeket növelte. Röviddel később Iustinianus e rendeletét megismételte, s kiteij esztette a montanistákra, a tascodrogitákra és az ophitákra is, akiktől szintén megvonta azt a jogot, hogy zsinagógákat tartsanak fenn, és azokban összegyűljenek. 19 A rendelet értelmében az említett vallási irányzatok követői - élők közötti és halál esetére szóló jogügylet által egyaránt - kizárólag ortodox személyre ruházhatták át javaikat. Mindaz, amit nem-ortodox vallású személyekre ruháztak át, a kincstárat illette. Mindezek mellett a császár újból kimondta, hogy sem eretnek, sem pogány, sem szamaritánus nem szolgálhat állami hivatalban, nem viselhet semmilyen rangot, nem lehet sem tanár, sem ügyvéd. Azt, aki ennek ellenére hivatalban maradt, pénzbüntetéssel kellett sújtani. 20 Egy 529-ben kiadott rendeletében Iustinianus tovább szélesítette a vallásuk miatt joghátránnyal sújtott személyek körét. Általánosságban kimondta, hogy idegen valláshoz tartozó (tehát nem ortodox) szülők után kizárólag ortodox 17 C. 1,5, C. 1,5, Az eretnek montanisták a misztikus-fanatikus phrygiai Montanosz követői voltak: közeli világvéget hirdettek, s eksztatikus lelkesedésükből fakadóan túlzásokba eső aszkézist gyakoroltak. A tascodrogiták szintén Montanosz követői közé tartoztak; nevüket onnan kapták, hogy imádkozás közben egyik ujjukat az orrukba (gör. drougosz) dugták. Az ophiták a gnoszticizmus egyik fő irányzatát képviselték; jelképük a kígyó (gör. ophisz) volt, nevüket is innen kapták. 20 C. 1,5,18.

6 146 Sáry Pál gyermekek örökölhetnek, akár végrendelet, akár a törvény alapján, s az ilyen szülők ajándékot is csak ortodox gyermekeiknek adhatnak. Ortodox gyermek hiányában ortodox agnat vagy cognat rokonok örökölhettek, ha azonban az örökhagyó ortodox rokonokkal egyáltalán nem rendelkezett, hagyatéka a kincstárra szállt. A constitutio emellett azt is kimondta, hogy a nem-ortodox (tehát pogány, zsidó, szamaritánus vagy eretnek) szülők kötelesek ortodox gyermekeik eltartásáról gondoskodni, s kötelesek számukra (nemük szerint) hozományt (dos) ill. házasság előtti ajándékot (donatio ante nuptias) biztosítani. A keleti praefectus praetoriónak címzett mandatum végén a császár a pogányok, a szamaritánusok és az eretnekek ellen korábban kiadott rendeleteket megerősítette. 21 Valószínűleg e rendeletek kibocsátása miatt tört ki 529-ben a szamaritánusok legnagyobb lázadása. 22 A felkelők újból elfoglalták Neapolist és Caesareát, a keresztényeket halomra gyilkolták, Neapolis püspökét is megölték. 23 Prokopiosz tudósítása szerint a Caesareában és más városokban lakó szamaritánusok névleg felvették a kereszténységet, a parasztok viszont mind egy szálig fegyvert ragadtak a császár ellen, és egy Iulianos nevű rablót, Sabaros fiát tették meg császáruknak. Egy ideig szembeszálltak a katonasággal és helyt is álltak, de azután vereséget szenvedtek egy csatában, és vezérükkel együtt elpusztultak. Azt mondják, százezer ember pusztult el ebben a vérfürdőben, és a vidék, a földkerekség legtermékenyebb területe attól fogva földművesek nélkül maradt." 24 Mindez a mezőgazdasági ingatlanok keresztény tulajdonosai számára is súlyos következményekkel járt: Ez a helyzet - folytatja Prokopiosz - teljesen tönkretette a földek tulajdonosait, akik keresztények voltak. Noha birtokaikból semmi jövedelmet nem húztak, mindig be kellett szolgáltatniuk a császárnak évi adójukat, amely tetemes összeg volt, mivel a csapás orvoslásában a méltányosságot egyáltalán nem vették tekintetbe." 25 A véres lázadás leverése után Iustinianus tovább korlátozta a szamaritánusok jogait. 531 júliusában kiadott egy rendeletet, mely a pogányok, a manicheusok, a montanisták, a tascodrogiták és az ophiták mellett a szamaritánusoknak is megtiltotta, hogy bármilyen ügyben - akár perben, akár ügyletkötés során - tanúként szerepeljenek, s hogy bármilyen civiljogi ügylet 21 C. 1,5, Prokopiosz szerint a szamaritánus parasztok fegyveres felkelése egy iustinianusi rendelet miatt tört ki (História arcana 11). 23 Vö. Crown: i. m., 74 sk.; Schur: i. m., 87 skk. 24 Prokopiosz itt valószínűleg túloz. Malalasz szerint a csatában 20 ezer szamaritánus halt meg (Chronographia 18,447). 25 Prok. Hist. arc. 11 (Kapitánffy István ford.).

7 A szamaritánusok jogi helyzete a keresztény Római Birodalomban 147 (legitimus actus ill. legitima conversatio) alanyai legyenek. 26 A rendelet a többi eretneknek csak azt tiltotta meg, hogy perben ortodox személy ellen tegyenek tanúvallomást; más személyek ellen tehát tanúskodhattak, s ügyleti tanúk minden további nélkül lehettek. 27 Mint láthatjuk, a szamaritánusok az eretnekek közül is a legveszélyesebbeknek tartottakkal kerültek egy megítélés alá. Három évvel később, 534 júniusában Iustinianus megtiltotta, hogy keresztény rabszolga legyen pogányok, zsidók, szamaritánusok, s más nemortodox személyek tulajdonában. E tulajdoni korlátozás megszegése esetén a keresztény rabszolga ipso iure szabaddá vált, idegen vallású birtokosának pedig 30 font pénzbüntetést kellett fizetnie a császári magánkincstárnak. 28 Újabb három évvel később, 537 augusztusában bocsátotta ki Iustinianus a 45. novelláját, melynek bevezető része szerint a zsidók, a szamaritánusok, a montanisták és más megvetendő személyek" (aliter respuendos homines) közül egyesek arra hivatkozással igyekeztek a curialisi terhektől megszabadulni, hogy ők a közhivatalok viselésétől el lettek tiltva. A császár felháborodva utasította vissza ezt az abszurd felfogást (absurditas), s határozottan kimondta, hogy az említett személyek kötelesek a curialisi tisztséget betölteni, kötelesek az azzal járó terheket viselni, anélkül azonban, hogy ezért bármiféle megbecsülésben kellene részesülniük, s a tisztséggel együttjáró előjogokat sem élvezhetik. Míg az ortodox curialisókat például tilos volt testi büntetésben részesíteni, s más tartományba áttelepíteni, e privilégiumok az említett személyeket nem illették 29 meg. Az 545 márciusában kiadott 131. iustinianusi novella különböző egyházi kérdéseket rendezett. A teijedelmes constitutio 14. fejezete kimondta, hogy ha egy ortodox vallású személy olyan ingatlan tulajdonát ruházza át - akár élők közötti, akár halál esetére szóló jogügylet által - zsidó, szamaritánus, ariánus vagy más eretnek személyre, melyre templom épült, vagy ilyen személyekkel 26 Papinianus a civiljogi ügyletek (actus legitimi) közé a következő öt - sem időhatározást (dies), sem feltételt (condicio) nem tűrő - jogügyletet sorolta (D. 50,17,77): emancipatio (apai hatalom alóli felszabadítás), acceptilatio (stipulatióva\ létrejött kötelem megszüntetése), hereditatis aditio (örökség elfogadása), servi optio (rabszolgák közötti választás a hagyományos részéről), datio tutoris (gyám kinevezése). 27 C. 1,5, C. 1,10,2. 29 A novella további része az eretnekek (haeretici) perbeli tanúzási képességéről rendelkezett. Rabello szerint az itt megfogalmazott szabályok a zsidókra és a szamaritánusokra is vonatkoztak (The Samaritans in Justinian's Corpus Iuris Civilis, 730 sk.; The Samaritans in Justinian's Novellae, 230 sk.). Ezzel az állásponttal nem értek egyet, s ezért e résszel nem is foglalkozom. Itt ugyanis azokról van szó, akik ortodox személyek mellett tanúskodhattak, ortodoxok ellen azonban nem. Mivel a szamaritánusok néhány évvel korábban - mint láthattuk - mindenféle tanúskodástól el lettek tiltva, ez a rész rájuk nem vonatkozott.

8 148 Sáry Pál köt az ingatlanra vonatkozóan bérleti vagy örökhaszonbérleti szerződést, vagy ilyen személyeket bíz meg az ingatlan igazgatásával, az ingatlant a helyi egyház magának követelheti, s ha az ingatlanra időközben az eretnek búvóhelyet (,spelunca) épített, vagy a zsidó zsinagógát emelt, annak tulajdonjoga is az egyházra száll. Hat évvel később, 551 júniusában Iustinianus teljesen megváltoztatta a szamaritánusokkal szembeni politikáját. Az ekkor kiadott 129. novellája, amint címe (De Samaritis) is jelzi, kizárólag a szamaritánusok helyzetével foglalkozott. A bevezető részben (praefatio) Iustinianus utalt arra, hogy a korábbiakban számos joghátránnyal sújtotta a keresztényekkel szemben vadul és kevélyen viselkedő (atroces et elatos contra Christianos) szamaritánusokat: megfosztotta őket a végrendelkezés jogától, és megtiltotta, hogy törvényes öröklés útján olyan rokonaik örököljenek utánuk, akik nem az igaz keresztény vallás követői. Megtiltotta számukra azt is, hogy hagyományt rendeljenek, ajándékot adjanak vagy egyéb módon átruházzák vagyonukat olyan személyre, aki nem ortodox vallású. A constitutio első fejezete szerint a császár értesült arról, hogy a szamaritánusok időközben változtattak magatartásukon, s felhagytak az ellenségeskedéssel. Érdekükben - az őket érő szankciók megszüntetése céljából fellépett Sergius, Caesarea püspöke, aki tanúsította, hogy valóban megváltozott a helyzet, s a szamaritánusok ígéretet tettek arra, hogy a jövőben békésen élnek. A császár erre tekintettel engedélyezte, hogy a szamaritánusok újból szabadon végrendelkezzenek, illetve - végrendelet hiányában - szabadon örököljenek utánuk törvényes örököseik, szabadon ajándékozzanak, rendeljenek hagyományt, s szabadon kössenek szerződéseket. A második caput hozzátette az előbbiekhez, hogy törvényes öröklés esetén különbséget kell tenni keresztény és szamaritánus örökösök között. Ha ugyanis a végrendelet nélkül elhunyt szamaritánusnak vannak gyermekei, melyek közül egyesek keresztények, mások szamaritánusok, akkor csak a keresztény gyermekek örökölhetnek. Ez a különbségtétel a többi törvényes örökösre is vonatkozott, oly módon, hogy az ugyanazon fokú, különböző vallású rokonok közül csak a keresztények örökölhettek az örökhagyó után. A közelebbi fokú szamaritánus rokonok öröklési igénye azonban megelőzte a távolabbi fokú keresztény rokonok igényét. A kereszténység felvételét előmozdítani kívánó harmadik fejezet értelmében a törvényes öröklésből kizárt szamaritánusok is igényt tarthattak utólag örökrészükre, ha az örökhagyó halála után áttértek a keresztények igaz hitére" (ad rectam Christianorum fidem); ilyenkor csupán azoktól a gyümölcsöktől estek el, melyekkel örökrészük az örökhagyó halála és a megtérésük közötti időszakban gyarapodott.

9 A szamaritánusok jogi helyzete a keresztény Római Birodalomban 149 Ezek után a császár kimondta, hogy a szamaritánusok által készített végrendelet éppúgy érvényes, mint az ortodox személyeké. Hozzátette azonban ehhez, hogy a szamaritánus örökhagyó végakarata csak akkor érvényesülhet teljes egészében, ha vagyonát kizárólag olyan személyekre hagyja, akik az általa követett vallási téveszme (error) hívei. Ha ugyanis a végrendeleti örökösök közül egyesek szamaritánusok, mások keresztények, a keresztények előnyt kell hogy élvezzenek oly módon, hogy a szamaritánusok a hagyatéknak legfeljebb az egyhatod részét (duas uncias) kaphatták meg, a hagyaték többi (tehát öthatod) részére a keresztények tarthattak igényt. Ilyenkor is érvényesült viszont az a szabály, hogy ha a végrendeletben örökössé nevezett szamaritánus személy később keresztény hitre tért, ugyanolyan elbírálás alá esett, mint azok, akik kezdettől fogva" (ab initio) keresztények voltak. Végül a rendelet utolsó, negyedik fejezete engedélyezte, hogy a szamaritánusok ajándékokat adjanak, hagyományokat rendeljenek illetve azokban részesüljenek, rabszolgákat szabadítsanak fel, s egymással szerződéseket kössenek. Iustinianus bízott abban, hogy rendelete nyomán a keresztények és a szamaritánusok közötti feszültségek végleg megszűnnek. A császár ez irányú reményei azonban csakhamar szertefoszlottak. A szamaritánusok 556-ban újból fellázadtak uralma ellen, sok keresztényt megöltek, templomokat gyújtottak fel, s a Caesareában székelő helytartót is meggyilkolták. 30 Rabello szerint e véres felkelés volt az oka annak, hogy 572 májusában II. Iustinus császár ( ) visszaállította a szamaritánusokat sújtó joghátrányokat. 31 Ezt már csak azért sem tartom valószínűnek, mert a lázadás és a De Samaritis című, 144. novella kiadása között ehhez túl hosszú idő telt el: miért várt volna az államhatalom a megtorlással hat évig? A iustinusi rendelet bevezető része egyértelműen azzal indokolta a szankciók visszaállítását, hogy sok szamaritánus, miután megkeresztelkedett, folytatta korábbi vallásának gyakorlását. 32 Ez pedig az államvallás megcsúfolását jelentette! 30 Vö. Crown: i. m., 75 sk.; Schur: i. m., Rabello: The Samaritans in Justinian's Corpus Iuris Civilis, 732 sk.; uő: The Samaritans in Justinian's Novellae, A szamaritánusok e képmutató magatartására Prokopiosz többször is utal. Említést tesz például egy Arszeniosz nevű illetőről, aki Theodóra császárné legszűkebb köréhez tartozott, s egészen a szenátori méltóságig vitte. Szamaritánus volt, de hogy hatalmát el ne veszítse, fölvette a kereszténységet. Apját és testvérét viszont arra biztatta, hogy kegyetlenül bánjanak el minden kereszténnyel. Egy másik szamaritánus, Phausztinosz, szintén szenátori rangra emelkedett, s elnyerte szülőföldjének kormányzóságát. Színleg ugyan megkeresztelkedett, de továbbra is a szamaritánusok vallási szokásait követte, és szörnyűségeket követett el a palesztinai keresztények ellen (Hist. arc. 27).

10 150 Sáry Pál A novella első fejezete megtiltotta, hogy a szamaritánusok akár végrendelet, akár a törvény alapján - örököljenek, hagyományban részesüljenek, vagy bármit megszerezzenek ajándék címén. Megtiltotta azt is, hogy a szamaritánusok végrendelkezzenek, ajándékozzanak vagy hagyományt rendeljenek olyan személy javára, aki nem a keresztények igaz hitét" (rectam Christianorum fidem) vallja; keresztény örökös hiányában a szamaritánusok hagyatékára a kincstár tarthatott igényt. A második caput fontos kivételt fogalmazott meg az előbbi rendelkezés alól. Azok a szamaritánusok, akik colonusként (tehát mezőgazdasági ingatlan röghöz kötött bérlőjeként) olyan földet műveltek, melynek jövedelme adóköteles volt, továbbra is szabadon átörökíthették bárkire vagyonukat mind végrendeleti úton, mind a törvény alapján. Ha ilyen személyek örökös nélkül hunytak el, akkor az általuk művelt ingatlan tulajdonosára (dominus praedii) szállt vagyonuk, aki továbbra is köteles volt gondoskodni az adó fizetéséről. A fejezet folytatása számos más szempontból korlátozta a szamaritánusok jogait. Kimondta, hogy a szamaritánusok semmiféle hivatalt sem viselhetnek, nem lehetnek ügyvédek, törvényszéki ülnökök, szónokok, s nem vehetnek részt az ifjúság oktatásában. Kimondta továbbá, hogy azt a szamaritánust, aki megkeresztelkedése után visszatér korábbi vallásához, s megtartja a szombatot, vagy más olyan szokást gyakorol, mely bizonyítja, hogy csak színlelte megtérését, vagyonelkobzással és életfogytig tartó száműzéssel kell büntetni. A császár ugyanezzel a büntetéssel fenyegette azokat is, akik védelmet (patrocinium) nyújtottak ilyen személynek. Az őszintén megtérők megkeresztelését a rendelet természetesen továbbra is támogatta. Az ilyen konvertiták számára azonban előírta, hogy megkeresztelkedésük előtt két évig felkészítő oktatásban vegyenek részt. A katekumenátus elvégzésének kötelezettsége csak a felnőttekre vonatkozott, a gyermekeket, akik a keresztény hitigazságokat egyébként sem lettek volna még képesek felfogni, enélkül is meg lehetett keresztelni. Végül a rendelet megtiltotta, hogy a szamaritánusok keresztény rabszolgát tartsanak, s kimondta, hogy ha egy szamaritánus keresztény szolgát vásárol, a szolga azonnal - ipso iure - szabaddá válik. A szamaritánusok nemkeresztény rabszolgái a constitutio értelmében szintén nyomban szabadokká váltak, ha keresztény hitre tértek.

11 A szamaritánusok jogi helyzete a keresztény Római Birodalomban 151 The Legal Position of the Samaritans in the Christian Roman Empire Summary The Samaritans formed an independent religious sect in the Christian Roman Empire. Their legal position changed several times during this period. The imperial constitutions restricted their rights gradually, and pressed them indirectly to be baptized. Emperor Honorius expelled them from the agentes in rebus. During the reign of Valentinian III a constitution extended testamentary privileges for Samaritans who converted to Christianity. Theodosius II debarred Samaritans from all dignitates and militiae, but he did not relieve them of the onerous service of the cohortalini and the curiales. The same emperor prohibited Samaritans from constructing new synagogues. Between 527 and 529 Justinian intensified the measures against Samaritans. He excluded them from the legal profession, and forbade them to become teachers. Samaritans were debarred from making wills or receiving inheritances. Their synagogues were to be destroyed. In all probability these measures conduced to the greatest Samaritan revolt in 529. After the supression of the rebellion, Justinian increased his pressure on the Samaritans. He forbade them to be witnesses, perform any legitimus actus, have Christian slaves, and deprived them of the privileges which attached to curial rank. In 551 the emperor changed his policy at the plea of Sergius, the bishop of Caesarea. He restored the right of the Samaritans to make a will, receive inheritances, give donations, and to enter other contracts. In 572, however, Justin II once again deprived Samaritans of these rights. The cause of this new change was the misconduct of the Samaritans. Many of them obviously simulated conversion to Christianity: after receiving baptism they continued their former religious customs, and in this way they infringed the state religion. For this reason the emperor prescribed a two year catechumenate for Samaritans before being baptized, and punished severely those who only simulated their conversion.

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÖRÖKLÉSI JOG ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre, beleértve az összes ingatlan és ingó vagyont, de a különféle terheket (pl. hitel, kölcsön) is. Az öröklés az

Részletesebben

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA"

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/2. (2009), pp. 573-579 A FOGVA TARTOTTAK MUNKAVÉGZÉSÉRŐL RÁCZ ZOLTÁN *-RÁCZ ORSOLYA" Bevezetés Kutatásunkat a témában azért kezdtük meg, mert ez egy speciális

Részletesebben

1. Kérdés. Gyakorlat. Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1.

1. Kérdés. Gyakorlat. Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1. 1. Kérdés Gyakorlat Mit tudunk a praetori törvényes öröklési rendről, melyek voltak a fő osztályok? Öröklési jog 1. bonorum possessio A bonorum possessorok négy osztályba voltak sorolva. Mindegyik osztály

Részletesebben

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V.

POLGÁRI JOG TERMÉSZETES SZEMÉLYEK (EMBER) POLGÁRI JOG ALANYAI (SZEMÉLYEK AZ ÜZLETI ÉLETBEN): 2015.09.30. Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. POLGÁRI JOG A jogalanyok ( ) vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza Mint jog ág DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 Polgári Törvénykönyv 2013. évi V. törvény MIKOR LÉPETT HATÁLYBA? MEGALKOTÁSÁNAK

Részletesebben

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról BETHLEN GÁBORRA EMLÉKEZÜNK Nagy Dóra Schrek Katalin Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról Négyszáz éve, hogy erdélyi fejedelemmé választották Bethlen Gábort. A kolozsvári országgyűlés 1613. október

Részletesebben

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket.

Az új öröklési illeték szabályok 2008. december 9.-én léptek hatályba, és a már folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell őket. Házasságomban egy közös gyerekünk született, de nekem van egy gyermekem az előző kapcsolatomból is. Feleségemmel minden vagyonunk közös. Ki örököl utánam? Az örökösök a törvény alapján az örökhagyó gyermekei

Részletesebben

Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően

Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően Az új Polgári Törvénykönyv igen érthetően A VÉGRENDELET - A jelenlegi Törvénykönyvben található és az új Törvénykönyv 1034-1085 cikkei szabályozza; - Egy egyoldalú, személyes és visszavonható okirat, amely

Részletesebben

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1.

Program. Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola. Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület. 1. Megnyitó: Program Dr. Orosz Ildikó, elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyr Főiskola Demkó Ferenc, esperes Beregszászi Magyar Esperesi Kerület 1. szekció 10.00 Dr. Kránitz Mihály (professzor, Pázmány

Részletesebben

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása

1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása 1. A közigazgatás kialakulása 1.1. Az ókori társadalmak igazgatása A közigazgatás kialakulásának történelmi folyamatát az ókori társadalmak nemzetségi szervezetéből lehet levezetni. Ez olyan társadalmi

Részletesebben

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938

Családfa. Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925. Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944. Izsák Sámuel? 1914. Legmann Rudolf 1856 1938 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Anyai nagyanya Izsák Sámuel? 1914 Izsák Sámuelné (szül. Simon Regina) 1864 1944 Legmann Rudolf 1856 1938 Legmann Rudolfné (szül. König Róza) 1878 1925

Részletesebben

A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez)

A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A TÖRVÉNYES ÖRÖKÖSÖK KÖRE ÉS SORRENDJE (nem tartozik szorosan a tételhez) A Ptk. taxatíve felsorolja az öröklésre jogosultak körét: csak az e körben szereplők minősülnek törvényes örökösnek. A törvényes

Részletesebben

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016.

A házassági bontóperek szabályozásának változásai. Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra. Szolnok, 2016. A házassági bontóperek szabályozásának változásai Szerző: dr. Szénási-Varga Nóra Szolnok, 2016. 1 1. A polgári házasság jogi kezdetei A házasság felbontásának polgári szabályai a polgári házasságkötés

Részletesebben

NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ

NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ NYILATKOZAT - HAGYATÉKHOZ 1. Az elhunyt neve: Születési neve: Születési helye, ideje: Családi állapota: Állampolgársága: Foglalkozása: Elhalálozás helye, ideje: Megjegyzés: kérjük csatolni a halotti anyakönyvi

Részletesebben

Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet

Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés. Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet Öröklés, válás és a bizalmi vagyonkezelés Menyhárd Attila egyetemi tanár ELTE ÁJK Polgári Jogi Tanszék MTA TK Jogtudományi Intézet A bizalmi vagyonkezelés szerkezete Vagyonátruházás a vagyonkezelő teljes

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez

ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez Ügyiratszám: VII/./ ADATSZOLGÁLTATÁS A HAGYATÉKI LELTÁRHOZ a 2014. március 15. napjától bekövetkezett halálesethez (A rovatokat kérem OLVASHATÓAN, NYOMTATOTT NAGY BETŰKKEL kitölteni!) I. AZ ELHUNYTRA (örökhagyóra),

Részletesebben

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika

A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának. feltételrendszere. Szerző: dr. Sarkadi Mónika A felek megállapodásán alapuló gyermektartásdíj megváltoztatásának feltételrendszere Szerző: dr. Sarkadi Mónika Tatabánya 2015. november 21. I. Bevezetés A gyermektartásdíj tárgyában megkötött és a bíróság

Részletesebben

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA

2) ELŐZMÉNYEK, KÜLÖNÖSEN A TÉMÁBAN HOZOTT KORÁBBI TESTÜLETI DÖNTÉSEK, AZOK VÉGREHAJTÁSA RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Hutter Jánosné jegyző

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXIV. (2006), pp. 133-151 A NÜRNBERGI, A JUGOSZLÁV, ILLETVE A RUANDAI NEMZETKÖZI BÜNTETŐTÖRVÉNYSZÉKEK JOGHATÓSÁGA SZABÓ ADRIENN* jelen tanulmányom célja a legjelentősebb

Részletesebben

Kivonat. Schumalith SHADAR: A negyedik rend. Nők a középkorban. Bp., 2004. 11-36., 121-167.

Kivonat. Schumalith SHADAR: A negyedik rend. Nők a középkorban. Bp., 2004. 11-36., 121-167. Schumalith SHADAR: A negyedik rend. Nők a középkorban. Bp., 2004. 11-36., 121-167. Kivonat A kora középkorra jellemző ordo -rendszert, ami a társadalmat három kategóriába (oratores, bellatores, laboratores)

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/1. (2009), pp. 159-175 SÁRY PÁL"

Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/1. (2009), pp. 159-175 SÁRY PÁL Sectio Juridica et Politico, Miskolc, Tomus XXVII/1. (2009), pp. 159-175 A HIT TISZTASÁGÁNAK ÉS AZ EGYHÁZ EGYSÉGÉNEK VÉDELME A CODEX THEODOSIANUSBAN* SÁRY PÁL" Aki végigolvassa azt a több, mint 2500 császári

Részletesebben

NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ. Kérem szíveskedjék a nyilatkozatot olvasható betűkkel kitölteni!

NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ. Kérem szíveskedjék a nyilatkozatot olvasható betűkkel kitölteni! Iktatószám: Bag Nagyközség Önkormányzata Polgármesteri Hivatal 2191 Bag, Szent Imre utca 52. Telefon: (28) 504-130/ 19 mellék, Fax: (28) 504-136 NYILATKOZAT HAGYATÉKI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ Kérem szíveskedjék

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) VÖLGYESI LEVENTE egyetemi docens (PPKE JÁK)

A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) VÖLGYESI LEVENTE egyetemi docens (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare V. 2009/3. 109 136. A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI JOG ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK HATVAN ÉVE (1937 1997) egyetemi docens (PPKE JÁK) Bevezetés Az elmúlt esztendõben emlékeztünk meg

Részletesebben

Dokumentumok 102. A magyar köztársaság kormánya a következőket rendeli; 1. (1) Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár,

Dokumentumok 102. A magyar köztársaság kormánya a következőket rendeli; 1. (1) Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, 102. 12 200/1947. Korm. számú rendelet a magyarországi német lakosság Németországba áttelepítéséről szóló 12 330/1945. M. E. számú rendelet, valamint az ezzel kapcsolatos egyéb rendeletek módosítása, kiegészítése

Részletesebben

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam.

Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE. A jó harcot. megharcoltam, a pályát. végigfutottam, hitemet. megtartottam. Jerome Murphy O Connor PÁL TÖRTÉNETE A jó harcot megharcoltam, a pályát végigfutottam, hitemet megtartottam. 1 A KORAI ÉVEK A tarzuszi Pál büszke volt származására. Kétszer is di - csekszik vele. A Filippi

Részletesebben

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban

Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Acta Univ. Sapientiae, Legal Studies, 3, 2 (2014) 117 138 Az értékpapír fogalma a régi és az új magyar Ptk.-ban Havasi Bálint Attila közjegyzőhelyettes, Bicske E-mail: havasibalint@mokk.hu Összefoglalás.

Részletesebben

A vagyonelkobzás története és szabályozása a hatályos Btk.-ban. Szerző: Dr. Lajkó Péter

A vagyonelkobzás története és szabályozása a hatályos Btk.-ban. Szerző: Dr. Lajkó Péter A vagyonelkobzás története és szabályozása a hatályos Btk.-ban Szerző: Dr. Lajkó Péter Balassagyarmat 2015. november 30. I. Bevezetés, a vagyonelkobzás történeti előzményei a magyar büntetőjogban A középkori

Részletesebben

BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS

BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS BIBLIOGRÁFIA JANY JÁNOS KÖNYV, MONOGRÁFIA 2000 Jany János: A Szaszanida birodalom magánjogának rendszere és továbbélése a 1 Közel-Keleten. Bibliotheca Facultatis Iuris Universitas Catholicae De Petro Pázmány

Részletesebben

Példák a helyi adóra és az illetékre

Példák a helyi adóra és az illetékre Példák a helyi adóra és az illetékre Dr Lakatos Mária: ADÓZÁS I. Hol tartunk? Illetékek eredete Illetékfajták Öröklési illeték Ajándékozási illeték Visszterhes vagyonátruházási illeték Eljárási díjak Dr

Részletesebben

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával

7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával 7.1. Az adóköteles jövedelem megállapítása tételes költségelszámolás alkalmazásával Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az adóköteles jövedelem kiszámításához a bevételből kiindulva először az

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

C/8 A KÖTELESRÉSZ ALAPJA, MÉRTÉKE; FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZÉRT

C/8 A KÖTELESRÉSZ ALAPJA, MÉRTÉKE; FELELŐSSÉG A KÖTELESRÉSZÉRT A köteles rész biztosításával a modern törvények a hagyaték egy bizonyos hányadát az örökhagyó legközelebbi rokonainak, illetve házastársának kívánják juttatni a, az örökhagyó végintézkedésben (esetleg

Részletesebben

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag)

C 77 Departamentum religionare Graeci ritus non unitorum, 1783-1848 (Állag) Archive Plan Context Context: MNL Magyar Nemzeti Levéltár, 1000-2100 (Levéltár) (1) Magyar Országos Levéltár, 1000-21. sz. (Levéltár) C (194) Helytartótanácsi levéltár - C szekció, 1601-1913 (Fondfőcsoport/Szekció)

Részletesebben

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929

Családfa. Nincs adat. Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941. Schwartz. Nincs adat. Salamon? 1927. Apa. Anya. Kornveis Ignác 1882 1929 Családfa Apai nagyapa Apai nagyanya Anyai nagyapa Schwartz Salamon? 1927 Anyai nagyanya Schwartz Salamonné (szül. Siegel Johanna)? 1941 Apa Kornveis Ignác 1882 1929 Anya Kornveis Kornélia (szül. Schwarz

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése

A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségek viselésének néhány vitás kérdése A felszámolási költségekkel kapcsolatos elszámolási kérdések a Cstv. megjelenése óta vitákat generálnak a gyakorlatban. Célszerő ezért ennek a

Részletesebben

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor

Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Ingatlan és Birtokrendezés az erdélyi restituciós folyamat tükrében Dr. Dimén Levente, Gyulafehérvári T.E Komáromi Attila Sándor Közösségi javak államosításasa Az államosítások sok és s elkobzások okát

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.

Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)

Részletesebben

Tájékoztató. Tisztelt Diósdi Adózó!

Tájékoztató. Tisztelt Diósdi Adózó! Tájékoztató Tisztelt Diósdi Adózó! Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 19/2015.(X.28.) önkormányzati rendelettel megalkotta az új építmény és telekadóról szóló rendeletét. A rendelet alapvető

Részletesebben

2012.05.03. Az illeték fogalma. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Hatálya. Célja: Illetékmentesség. Az illetékkötelezettség keletkezése

2012.05.03. Az illeték fogalma. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény. Hatálya. Célja: Illetékmentesség. Az illetékkötelezettség keletkezése Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2011/2012 Az illeték fogalma Közvetlen állami, önkormányzati ellenszolgáltatásért, vagy annak megkezdéséért fizetendő díj Fajtái: I. Vagyonszerzési (öröklés,

Részletesebben

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése

AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése

Részletesebben

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II.

Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. Dr. Halász József Az új világtörténelmi korszak paradigmája a Szent Korona II. Az iránymutató Szabadság Alkotmánya és alkalmazásának irányelvei Szent Korona Értékrend Könyvnyomtatói Alap 2015 Dr. Halász

Részletesebben

Első rész ALAPRENDELKEZÉSEK

Első rész ALAPRENDELKEZÉSEK CSALÁDJOGI TÖRVÉNY (A SZK Hivatalos Közlönye, 18/2005. szám és 72/2011. - másik törvény) Első rész ALAPRENDELKEZÉSEK A törvény tartalma 1. szakasz Ez a törvény a házasságot és a házassági viszonyokat,

Részletesebben

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924

Családfa. Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951. Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina ) 1878 1941. Seiger Gottlieb 1864 1924 Családfa Apai nagyapa Lőrincz Dániel 1870 1929 Apai nagyanya Lőrincz Dánielné (szül. Grün Helén) 1876 1951 Anyai nagyapa Seiger Gottlieb 1864 1924 Anyai nagyanya Seiger Gottliebné (szül. Roth Hermina )

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 745-692 SÜRGŐSSÉGI ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS POLGÁRI ÜGYEKBEN* WOPERA ZSUZSA"

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 745-692 SÜRGŐSSÉGI ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS POLGÁRI ÜGYEKBEN* WOPERA ZSUZSA Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVI/2. (2008), pp. 745-692 SÜRGŐSSÉGI ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS POLGÁRI ÜGYEKBEN* WOPERA ZSUZSA" Bevezető megjegyzések Az Európai Közösségek Bírósága

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

C/2 KIESÉS AZ ÖRÖKLÉSBŐL

C/2 KIESÉS AZ ÖRÖKLÉSBŐL Az öröklés törvényi előfeltételei nemcsak az öröklésre, mint egyetemes jogutódlásra, hanem az örökhagyó vagyonában bekövetkező különös (singularis) jogutódlás eseteire (dologi hagyomány, halál esetére

Részletesebben

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2

MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 Dr. Markó József: 1 MŰHIBA AZ IPARJOGVÉDELMI ÜGYFÉL-KÉPVISELETI GYAKORLATBAN 2 ( E G Y J O G E S E T T A N U L S Á G A I ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Részletesebben

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat!

JOGI ISMERETEK JOGVISZONY. Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGI ISMERETEK 2. témakör: jogviszony (alanya, tárgya, tartalma) jogképesség cselekvőképesség Olyan életszituáció, amelyet a jog szabályoz. Találjunk rá példákat! JOGVISZONY. Emberek Kinek-minek a magatartását

Részletesebben

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai

2. Téma. Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 2. Téma Az állam kialakulásának ázsiai, antik és germán újtai 1. Ázsiai út 1.1. Az ázsiai út meghatározása 1.2. A kialakulás folyamata 2. Az antik út 2.1. Kialakulásának előzményei 2.2. Az antik út folyamata

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban

ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban ÓKOR Rómaiak az Augustus-korban A témához mérten kis terjedelmű kötetben a hangsúly a rómaiakon és nem Augustus korán van. A mű ugyanis az Európa népei sorozat részeként jelent meg, minden bizonnyal terjedelmi

Részletesebben

(Asking for permission) (-hatok/-hetek?; Szabad ni? Lehet ni?) Az engedélykérés kifejezésére a következő segédigéket használhatjuk: vagy vagy vagy

(Asking for permission) (-hatok/-hetek?; Szabad ni? Lehet ni?) Az engedélykérés kifejezésére a következő segédigéket használhatjuk: vagy vagy vagy (Asking for permission) (-hatok/-hetek?; Szabad ni? Lehet ni?) SEGÉDIGÉKKEL Az engedélykérés kifejezésére a következő segédigéket használhatjuk: vagy vagy vagy A fenti felsorolásban a magabiztosság/félénkség

Részletesebben

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog

Szerkesztette: Sándor István. Az öröklési jog, A családi jog Polgári jog III. Szerkesztette: Sándor István Polgári jog III. Az öröklési jog, A családi jog Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE...7 V. AZ ÖRÖKLÉSI JOG...9 77. Az

Részletesebben

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1

Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 Az elhunyt emlékéhez fűződő jogok a személyhez fűződő jogok rendszerében 1 A jogalkalmazás körében érvényesülő szempontok megjelölése előtt szükséges rögzíteni, hogy a személyhez fűződő jog az egyes személyek

Részletesebben

A Magyar Köztársaság nevében!

A Magyar Köztársaság nevében! FŐVÁROSI BÍRÓSÁG A Magyar Köztársaság nevében! A Fővárosi Bíróság dr. Éliás Sára ügyvéd /1068. Budapest, Rippl Rónai u. 28./ által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület/1370. Budapest, Planetárium/

Részletesebben

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján

Részletesebben

Törvényi engedmény és késedelmi kamat

Törvényi engedmény és késedelmi kamat Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében

Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében Téglási András * Tulajdonvédelem az új Ptk.-ban az Alkotmánybíróság gyakorlatának tükrében Nagy megtiszteltetés számomra, hogy egy olyan témájú írással tiszteleghetek Lenkovics Barnabás professzor úr,

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16

SZENT MÁRTON PLÉBÁNIA 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 3. Telefon: 56/461 012 Bank: OTP 11745042-20057743 Adószám: 19865278-1-16 Ikt.sz.: 20/2009 Bejegyzési határozat száma: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság Pk.61.716/1994/4. Nyilvántartási szám: 475 Adó szám: 18824924 1 16 Számlaszáma: Kunszentmárton és Vidéke Tak. Szöv. 69800016-15102878

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire

A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire A gyermekek védelme a büntető igazságszolgáltatásban különös tekintettel a gyermekbarát igazságszolgáltatás nemzetközi és hazai eredményeire Komp Bálint János Doktorandusz, Széchenyi István Egyetem Állam-

Részletesebben

TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010. június

TÁRSADALOMFILOZÓFIA. Készítette: Ludassy Mária, Reich Orsolya. Szakmai felelős: Ludassy Mária. 2010. június TÁRSADALOMFILOZÓFIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. március 3. 2016. 5. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 4/2016. (III. 1.) AB határozat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi 200

Részletesebben

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS

5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS 5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint

Részletesebben

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére

Tájékoztató a közszférában dolgozó. ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Tájékoztató a közszférában dolgozó ingatlanfedezetű devizahiteles ügyfeleink részére Hasznos kiegészítő információk közszférában dolgozó ügyfeleink számára a rögzített árfolyamon történő törlesztéshez

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: SZABÓ ZSÓFIA

SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: SZABÓ ZSÓFIA SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTETTE: SZABÓ ZSÓFIA 2015 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi Tanszék SZAKDOLGOZAT A VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVBEN Készítette: Szabó

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján

Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján Kereskedelmi Iskolai Tanárképző Intézet sorsának alakulása a 19-20. század fordulóján NAGY Adrienn Pécsi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet adrienn.n.z@gmail.com A középfokú kereskedelmi iskolák

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

www.homeschooling.ro Az Egyesült Államokbeli otthonoktató mozgalom áttekintése (Részletek a Romániai Otthonoktatók Egyesületének hírleveléből)

www.homeschooling.ro Az Egyesült Államokbeli otthonoktató mozgalom áttekintése (Részletek a Romániai Otthonoktatók Egyesületének hírleveléből) www.homeschooling.ro Az Egyesült Államokbeli otthonoktató mozgalom áttekintése (Részletek a Romániai Otthonoktatók Egyesületének hírleveléből) Az egyre jobban terjedő otthon oktató mozgalom sok kérdés

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN. Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI

A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN. Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI A SARKALATOS TÖRVÉNYEK AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG GYAKORLATÁBAN Szilágyi Emese tudományos segédmunkatárs, MTA TK JTI Az Alaptörvény elfogadása után az alkotmányos rendszer változásait elemző szakirodalomi diskurzusban

Részletesebben

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE

TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE Dr. Barzó Tímea PhD egyetemi docens, ügyvéd, egészségügyi szakjogász MISKOLCI EGYETEM Polgári Jogi Tanszék TULAJDONJOG MEGSZERZÉSE DOLOGI rendelkező ÜGYLET TRADITIO a dologi jogi jogváltozást közvetlenül

Részletesebben

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. OSTFFYASSZONYFA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY PLANEX TERVEZŐ ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. 9700 Szombathely, Alsóhegyi u.10/c. 06/94/501-737 / 06/94/501-736 E-mail: planexkft@freemail.hu 06/30/94-61-295 06/30/99-35-196 Szombathely, 2005. augusztus 31. OSTFFYASSZONYFA

Részletesebben

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR

BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Philosophica Tomus XVII., Fasc. 1. (2012), pp. 171 175. BÁRÓ EÖTVÖS JÓZSEF ÉS BORSOD MEGYE * GÁNGÓ GÁBOR Báró Eötvös József 1838-tól 1841-ig tartó Borsod

Részletesebben

A Nemzeti Jogvédõ Szolgálat közleménye a 2009. július 4-i rendõri intézkedésekrõl 2009. július 10.

A Nemzeti Jogvédõ Szolgálat közleménye a 2009. július 4-i rendõri intézkedésekrõl 2009. július 10. A Nemzeti Jogvédõ Szolgálat közleménye a 2009. július 4-i rendõri intézkedésekrõl 2009. július 10. NJSZ hír, 2009. július 10. Nemzeti Jogvédõ Szolgálat www.nja.hu Korábbi gyakorlatának megfelelõen a Nemzeti

Részletesebben

www.pwc.com/hu Az áfa alapkérdései October 2010 PricewaterhouseCoopers

www.pwc.com/hu Az áfa alapkérdései October 2010 PricewaterhouseCoopers www.pwc.com/hu Az áfa alapkérdései Agenda 1. Közvetett, össz-fázisú hozzáadott-érték adó 2. Az öt alapkérdés 1. kérdés : Adóalany végzi a tevékenységet? 2. kérdés : Az áfa hatálya alá tartozik az ügylet?

Részletesebben

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49

ELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49 1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl.

(4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. (4) Ha leszármazó nincs, a házastárs örököl. A Ptk. Az özvegyet csak leszármazók hiányában tekinti állagörökösnek (leszármazók mellett nem örököl állagot). Leszármazók hiányában az egész hagyaték az egész

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 10. SZÁM Gondolatok az egységes ingatlan-nyilvántartás szerkesztésérõl és ügyirathátralékának ezzel összefüggõ történelmi gyökereirõl (I. rész) Dr. Kurucz Mihály

Részletesebben

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű.

A gondnokrendelés tehát lehetett egyfelől állandó, vagy ideiglenes, másfelől pedig cselekvőképességet érintő, vagy azt nem érintő jellegű. 1 Süliné dr. Tőzsér Erzsébet 1 A személy vagyonjogi jognyilatkozatainak érvényessége az ellene cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránt indított perre tekintettel elrendelt zárlat hatálya

Részletesebben

Európai szakszervezet fordul a miniszterelnökhöz

Európai szakszervezet fordul a miniszterelnökhöz Magyarországon sérülnek a szakszervezeti jogok - állítja az UFE http://nol.hu/belfold/magyarorszagon_serulnek_a_szakszervezeti_jogok_-_allitja_az_ufe (UFE) a magyarországi szakszervezeti jogok sérülése

Részletesebben