A keresztény gazdasági etika és a magyarországi válsághelyzet a két világháború között

Átírás

1 A keresztény gazdasági etika és a magyarországi válsághelyzet a két világháború között A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt agrárprogramjának kontextusa Kollár Levente 2015

2 KOLLÁR Levente: A keresztény gazdasági etika és a magyarországi válsághelyzet a két világháború között A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt agrárprogramjának kontextusa Kézirat. Budapest,

3 A keresztényszocializmus pápai alapjai A politikai katolicizmus a két világháború közötti Magyarország közéleti palettájának egyik meghatározó jelensége volt. A jelenleg is zajló terminológia vita miatt fontos tisztázni, hogy e dolgozatomban a politikai katolicizmus kifejezés alatt azt az irányvonalat értem, amely a katolikus értékek parlamenti képviseletére törekszik. Ez a törekvés a 20. században már nem újszerű, gyökerei a reformkorból erednek. 1 Ha a keresztény értékek politikai képviseletéről beszélünk, elsősorban a kereszténydemokrácia kerül előtérbe, mint a jelenben is élő, aktív politikai közösség. Manapság kevesebb szó esik a keresztényszocializmusról, aminek aktuális politikai relevanciája tulajdonképpen már nincsen. A keresztényszocializmus markánsan katolikus közéleti jelenség, eredetét a Katolikus Egyház szociális tanításainak politikai megtestesülésében kell keresni. Ennek alapját XIII. Leó pápa ben kiadott Rerum Novarum 3 enciklikája adja, amely a Katolikus Egyház első pápai szociális körlevele. Bevezetőjében a munkásság tarthatatlan helyzetéről értekezik, érzékenyen reagálva arra a globális problémára, amely a munkásságot a szocialista mozgalmak felé tereli. A dokumentum ugyanakkor világosan kiáll a magántulajdon védelme mellett és elítéli azokat a szocialista megoldási kísérleteket, amik a tulajdoni jog csorbítására kínálnak lehetőséget. 4 XIII. Leó enciklikájában egyaránt meghatározza az egyház, az állam és a munkásság feladatait. E tekintetben az egyház, mint az erkölcsi nevelés letéteményese a világnézeti és vallásos támpontként kell, hogy működjön, továbbá feladatai vannak a szegények gondozásában, a szociális intézmények fenntartásában is. A Rerum Novarum tevékeny állam mellett érvel, amely aktív résztvevője a piaci folyamatoknak és elutasítja azokat a liberális piaci elveket, amik a gazdaság önszabályozásának kizárólagosságát 1 Lásd bővebben: SZABÓ Csaba: A politikai katolicizmus fogalmáról és a reformkori politikai katolicizmusról. Miskolc, Vincenzo Gioacchino Raffaele Luigi Pecci (Carpineto Romano, március 2. Róma, július 20.) 3 Az enciklika teljes szövege magyar fordításban a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia honlapján elérhető, (2015. január. 06.) 4 A baj orvoslására a szocialisták, a szegények irigységét a gazdagok ellen szítva, a magántulajdon eltörlését tartják szükségesnek, és az egyesek javait minden ember közös tulajdonává kívánják tenni, ennek keresztülvitelét pedig vagy a helyi hatóságok vezetésére, vagy a kormányra bízzák. Azt hiszik ugyanis, segítenek a jelenlegi bajokon, ha a magántulajdont ily módon köztulajdonná átalakítva egyenlően osztják fel a polgárok közt a vagyont és a belőle származó előnyöket. Tervük azonban a szociális kérdés megoldására annyira alkalmatlan, hogy maguknak a munkásoknak is kárára volna, ezen kívül pedig felettébb igazságtalan is, mivel erőszakot alkalmaz a jogos birtokosok ellen, megzavarja az államrendet, alapjaiban felforgatja a társadalmat. 2

4 vallják. A munkásság feladatai közé sorolja az önsegélyezést és az önszerveződést is, beleértve annak politikai aspektusait, így a szakszervezeti és érdekképviseleti mozgalmakat is. Mindezt a pápa a természetjogból gyökerezteti, miszerint az emberek természetüknél fogva társaslények. 5 A Rerum Novarum nem az első kordokumentum, ami a keresztényszocialista elvek mentén születik meg, ellenben az első pápai megnyilatkozás. Az elsők között volt Emmanuel von Ketteler ( ) mainzi püspök, aki modern karitatív mozgalmat hozott létre és ezen keresztül már eljutott a természetjogi alapon szerveződő érdekvédelem fogalmához. 6 A Rerum Novarum megjelenését negyven évvel követően, 1931 május 15-én XI. Piusz kiadja Quadragesmio anno 7 kezdetű szociális enciklikáját. A dokumentum bevezetőjében a Rerum Novarum megszületésének körülményeivel, az egyházi és az állami tevékenységre gyakorolt hatásával foglalkozik, illetve számba veszi a munkásságra gyakorolt hatását is, összefoglaló értékelésében a Rerum Novarumot a keresztény társadalmi tanítás Magna Chartájaként értékeli. Az enciklika nagymértékben illeszkedik elődjéhez, ugyanakkor sok tekintetben finomítja annak álláspontját. Így tesz a magántulajdon kérdésében is, ahol elismeri annak jogosultságát, ugyanakkor az államnak a magántulajdon korlátozására való jogát is, természetesen csak bizonyos esetekben és a közjó érdekében. 8 5 Noha a magántársulások az államon belül élnek, annak mintegy részei valamennyien, az államnak még sincsen természetéből adódó egyetemleges joga arra, hogy társulások létét megakadályozza. A természetjog ugyanis megengedi az embernek magántársulások létesítését, az állam pedig a természetjog védelmére, és nem megsemmisítésére létesült: az állam, ha megtiltja, hogy polgárai egyesületeket alakítsanak, tulajdon létével teljesen ellentétes módon jár el, mert az állam is és a magántársaságok is ugyanabból a jogelvből jönnek létre, abból tudniillik, hogy az emberek természettől fogva társaslények. 6 KETTELER, Wilhelm Emmanuel von: A munkások kérdése és a kereszténység. Eger, Az enciklika teljes szövege angolul: (2014. december 12.); magyarul: )2014. november 30.) Valójában már a tulajdon kettős jellegéből, individuális és közösségi természetéből is levezethető az a tétel, hogy a magántulajdon használatánál nem csupán az egyéni érdekeket, hanem a közjót is számításba kell venni. Az ebből fakadó kötelezettségek részletes meghatározása - ha ezt a körülmények megkövetelik, vagy ha a természetjog már önmagában eleve meg nem szabja - az államvezetés feladata. Ezért tehát az államvezetés képes pontosabban meghatározni - mindenkor a természettörvény, az isteni törvény fényénél haladva -, hogy a közjó valóságos követelményének mérlegelése alapján mi az, amit szabad, és mi az, amit tilos a tulajdonosoknak megtenniök javaik használata során. Sőt ahogy XIII. Leó bölcsen tanítja: (Isten) az emberek szorgalmára és a népek intézményeire bízta a birtok felosztását. [31] Mert, ahogy a történelem tanúsítja, a társadalmi élet egyéb tényezőihez hasonlóan a tulajdonforma sem változatlan, egyáltalában nem az. Egy korábbi írásunkban így mondtuk: Micsoda változatos formákat öltött a tulajdon, kezdve a primitív vagy archaikus népektől, akiknek nyomai helyenként még ma is felbukkannak, a patriarchális tulajdonformán, majd a különféle türannisz-típusú módozatokon (e szót itt ókori értelmében használjuk), a 3

5 Keresztényszocializmus Magyarországon A keresztényszocializmus magyarországi megjelenése a Prohászka Ottokár nevéhez fűződő Katolikus Néppárthoz kapcsolódik, a pártot 1849-ben hozták létre. A magyarországi keresztényszocialista mozgalomról GERGELY Jenő 9 írt átfogó, kétkötetes munkát. 10 A Katolikus Néppárt megalakulását több különböző párt követte, tulajdonképpen egyazon politikai közösség esett át különféle átalakulásokon. A fontosabb országos pártok a következőek voltak: Katolikus Néppárt Országos Keresztényszocialista Párt Keresztényszociális Néppárt Keresztényszociális Gazdasági Párt Keresztény Nemzeti Párt Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja Keresztény Községi Párt Keresztény Nemzeti Egység Pártja Országos Keresztényszocialista Párt Keresztény Gazdasági és Szociális Párt hűbéri, a monarchikus formákon és az újkor változatos tulajdonformáin keresztül! [32] Nyilvánvaló azonban, hogy az állam a fenti kötelességét nem teljesítheti önkényes módon. Hiszen mind a javak magántulajdonának, mind a tulajdon átörökítésének természetjogi intézménye szükségképpen érintetlenül és sértetlenül fenn kell maradjon, azt az állam nem szüntetheti meg, mert az ember régebbi, mint az állam, [33] a családi együttélés pedig, akár fogalmilag, akár valóságos létezőként tekintjük, korábbi bármely emberi társulásnál. [34] Ugyanezen okból mondotta a bölcs pápa, hogy a magánemberek vagyonát az államnak túlméretezett adókkal és közterhekkel megterhelnie tilos: A magántulajdon jogát nem emberi törvény, hanem a természet adja, s azt mint ilyent az államhatalom el nem törölheti, hanem csak alkalmazását szabályozhatja és összhangba hozhatja a közjó követelményeivel. [35] Amikor tehát az állam a magántulajdont összhangba hozza a közjó követelményeivel, nem barátságtalanul, hanem barátságosan jár el a tulajdonosokkal, mert ezzel a tevékenységével hathatósan útját állja annak, hogy a magántulajdon intézménye - amit a világteremtő Gondviselés az emberi élet megkönnyítésére rendelt - tűrhetetlen állapotokat teremtsen, sőt a pusztulásba vigyen: az állam tehát ezzel nem megszünteti, hanem védelmezi a magánbirtoklást, nem gyengíti, hanem erősíti a magántulajdonjogot. 9 Gergely Jenő ( ) történész, az MTA doktora, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének professzora, korábbi tanszékvezetője. Fő kutatási területei: Magyarország története a 19. és 20. században, egyháztörténet, keresztény pártok története, autonómiák története Magyarországon. 10 GERGELY Jenő: A keresztényszocializmus Magyarországon Budapest, Akadémiai Kiadó, 1977, valamint: A keresztényszocializmus Magyarországon ) Budapest,

6 Jelen dolgozatunkban a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt Czettler Jenő 11 által lefektetett agrárprogramját 12 vizsgáljuk. A párt az 1926-os és 1931-es választásokon is jó eredményeket ért el, harmincöt, illetve harminckettő képviselőt juttatott a Nemzetgyűlésbe. Politikai sikertörténetének az 1935-ös választás vetett végett, amikor mindössze 14 képviselőt tudott delegálni. A párt politikai karrierjének csúcsán Ernszt Sándor 13 előbb népjóléti és munkaügyi, majd vallás- és közoktatásügyi miniszteri tisztséget töltött be. 11 Czettler Jenő, czétényi (Jászárokszállás, Szolnok vármegye, ápr. 2.-Bp., ápr.): jogász, közgazdász, egyetemi tanár. - A középiskolai tanulmányait Jászberényben, a jogot Budapesten és Berlinben végezte. 1901: drált, majd a Földművelésügyi Minisztériumban főleg külker. kérdésekkel foglalkozott. 1904: a mezőgazdasági munkás üo., 1905: a föld-tehermentesítés és a mezőgazdasági hitelügy rendezésére indított országos akció előadója, 1906: részt vett a mezőgazdasági cseléd- és munkástörvény előkészítésében. 1908: Berlinben a mezőgazdasági szociálpolitikát, a skandináv államokban a mezőgazdasági szövetkezeteket tanulmányozta elején meghonosította a gazdagimnáziumot : a hadügyminisztérium mellett működő legfőbb gazdasági tanács és a hadsereg-főparancsnokság gazdasági tanácsadó tagja. 1918: a budapestii tudományegyetem. jogi karán a mezőgazdasági szociálpolitika megbízott tanára; mint miniszteri országos tanácsos megvált a minisztériumtóétól, s a M. Gazdaszövetség igazgatója lett, melynek keretében 1909-től dolgozott. A M. Társaság főtitkáraként részt vett a várható forr. mozgalmak elleni szervezkedésben II: Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében az általa alapított Földművespárt képviselőjelöltje. A Tanácsköztársaság idején eltiltották a tanítástól; annak bukása után újjászervezte a Gazdaszövetséget, 1920: az egy. közgazdasági karának r. tanára, 1924/25: dékánja. 1920: és 1922: nemzetgyűlés, 1927: és 1931: a jákóhalmi ker. ogy. képviselője : a képviselőház egyik alelnöke. 1934: az újjászervezett Műegyetem mezőgazdasági és állatorvosi karán ny. r. tanár, 1935/36: a Műegyetem rektora, 1937: a felsőház életfogytiglan kinevezett tagja V. 11: az MTA l., XI. 29: tanácskozó tagja, 1933: a SZIA II. szakosztály tagjává választotta. A M. Stat. Társ. h. elnöke, az Alföldi M. Közművelődési Egyes. társelnöke és a Társadalmi Egyesületek Szövetsége és a Jászok Egyesületének elnöke volt. A Katolikus Népszövetség alelnöke őszétől az ÁVH megfigyelte, XII. 18: letartóztatta VIII. 10: a Grősz-perben zárt tárgyaláson 10 társával Jónás Béla tanácsa a népközt. megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése bűnében, II: másodfokon 12 é. börtönre, vagyonelkobzásra és a közügyektől 10 é. eltiltásra ítélte. (forrás: Magyar Katolikus Lexikon) 12 Czettler Jenő: Hogy akar segíteni a Keresztény Párt a magyar gazdán és a magyar mezőgazdaságon? (A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt agrárprogramja). Budapest, Ernszt Sándor (Galgóc, Nyitra vármegye., ápr. 21.-Bp., nov. 19.): kanonok, miniszter. - A középiskolát Nagyszombatban és Esztergomban, a teológiát a budapesti egyetemen végezte, ahol 1897: kánonjogi doktorrá avatták X. 14: pappá szentelték, Nagyölveden, 1893: Pozsony-Virágvölgyben, 1897: Pozsony-Belvárosban kp., a kat. legényegylet vezetője. Részt vett a Kat. Kör és IV. 1: a Pressburger Tagebl., XII: az Országos Néplap megalapításában és szerkesztésében. Mint az Országgyűlési Néppárt titkára Budapestre került, ahol egyúttal az angolkisasszonyok tanítóképzőjének hittanára is. 1901: a Néppárt listáján ogy. képviselő. 1908: a Katolikus Népszövetség egyik alapítója és vezetője. 1903: p. titkos kamarás, 1917: pápai prelátus, 1910: a választásokon kisebbségben maradt. 1915: a SZIA alapító tagja. 1918: a Keresztényszociális Néppárt tényleges irányítója s a Károlyi Mihály gr. ellenzékeként szerveződött Polgári Blokk egyik vezéregyénisége III: Bécsbe menekült, részt vett az Antibolsevista Comité megszervezésében. A Tanácsköztársaság bukása után hazatért, egyike volt a Keresztényszocialista Gazdasági Párt megalapítóinak, mely X. 25: egyesült a Keresztény Nemzeti Párttal, s az új párt, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja programjával 1920: az ipolysági kerületlenben a nemzetgyűlés tagjává választották. Pénzügyi kérdésekkel foglalkozott : magyar királyi kincstári főtanácsosi c. kapott, s a budapesti KPI rektora és ap. protonot. 1925: nagyváradi knk. lett III: a pártszakadás után a Ker. Nemz. Egység Táborához csatlakozott. E párt listáján lett a II. nemzetgyűlés tagja. 1927: az ipolysági ker. ogy. képviselője a Ker. Gazdasági és Szociális Párt programjával IX XII. 16: népjóléti és munkaügyi, VIII. 24-XII. 16: vallás- és közoktatásügyi min. Rendezte a min-ok pénzügyeit és a válságos helyzetben lévő OTI-t. 1931: Győr ogy. képviselője (még négy kerületben választották meg), 1935: Győrött a választáson megbukott. Budapesten örökös tagja lett a tervhivatali bizottságnak, megkapta a magyar. királyi titkos tanácsos méltóságot. (forrás: Magyar Katolikus Lexikon) 5

7 A KSZGP agrárgazdasági programja Az 1932-ben kiadott mezőgazdasági program foglalkozik a globális és a magyarországi agrárkrízissel is. A globális mezőgazdasági válság okait egyrészt a fogyasztás, másrészt a termelés válságban látja. A magyarországi agrárkrízis tekintetében pedig a tradicionális mezőgazdasági rend (zárt családi gazdaság) és a kapitalista modell szembenállását említi. A program szerint ez a küzdelem a közép- és nagybirtokok esetében már a jobbágyfelszabadítás során eldőlt, hiszen ezek a konglomerátumok a túlélés érdekében kénytelenek voltak már korábban kapitalista termelési módra átállni. Mivel a kisbirtok szerkezete más, és csak az adók vagy más közszolgáltatások miatt nyílik meg, sokáig nem volt szükség ezen egységek piacra állítására. A program szerint a háború és az inflációs korszak fellendülése nyitotta meg az utat a kisgazdák előtt a piaccal való intenzív együttműködésre. Tünetekként egyrészt a tradicionális életforma visszaszorulását említi, aminek következtében a kisgazdáknak fogyasztási kiadásai keletkeztek, másrészt a látszólag produktív célokra felvett hitel okozta kiadásokat említi. Ennek következtében a korábbi 20-30%-ról 50-60%-ra emelkedett a kisgazdaságok piacon értékesített terményeinek aránya. 14 A biztos piac hiánya így komoly problémákat okozhat a kisgazdaságoknak, egy bővülő európai kereskedelmi kínálatban pedig nagymértékben rontja az esélyeit. A Czettler-féle program szerint magyarországi agrárpolitikát nem lehet csupán a nyugati ipari gazdaságok módszereiről mintázni. Ugyanakkor elveti a keleti modellt is, ezekben a mintákban a magasabb rendű kultúra és az ipari fejlődés hiányát említi. A program itt magával némileg önellentmondásba keveredve az ország iparát emeli ki, amelynek áldozatokat kell hoznia a mezőgazdaságért, anélkül, hogy ezzel az ország jövőjét kockára tenné. 15 A fejlett ipar szükségességet később is említi, és a városi fogyasztóképességet, mint kisgazda érdeket állítja be, hiszen minél nagyobb ez a képesség, annál több kisbirtokot képes eltartani. Így a két szektor kölcsönhatásba kerül és a kisgazda is többet vásárol az iparosoktól. A bevezetés után a program négy sarokpontját az alábbiakban határozza meg: 14 CZETTLER Jenő: i.m CZETTLER Jenő: i.m. 7. 6

8 Tisztességes bért a tisztességes munkáért úgy a külső, mint a belső piacokon. A mezőgazdasági termelés átszervezését, beleértve a termelési költségek (adók, ipari cikkek, stb.,) leszállítását is, hogy a gazda az agrárválsággal szemben meg tudjon állani. A mai válságból származó köz- és magánadósságok rendezését és a mezőgazdasági hitelügy békenívóra emelését. Végül a mezőgazdasági munkásnak munkaalkalmat elsősorban 16 A prioritás pedig a mezőgazdasági termékek piaci értékesítése biztosításában jelöli meg. A külföldi piac tekintetében szorosabb együttműködést javasol Ausztriával, lazábbat pedig Németországgal és Olaszországgal, ugyanakkor megemlíti, hogy az ezekkel az országokkal kötött megállapodások nem lehetnek akadályai a további piacokkal való együttműködésnek, főként a velünk szomszédos államok esetében. 17 Ez jól jelzi a keresztényszocialista politikai irányvonal óvatos hozzáállását Németország irányába. A kifejezetten németellenes beállítottság nem tartotta jó ötletnek a Németországhoz való gazdasági közeledést, amelynek következtében az ország jelentősen veszíthetett mozgásteréből. A szerződések piacok esetében a program kitér még a standarizálás és márkázás szükségességére, kiemeli a hatósági ellenőrzés szükségességét és a marketing szerepét. Ugyanakkor megemlíti a helyes devizapolitikát és a szállítási kedvezményeket. Ez utóbbiakat az állam olyan eszközeivé közé sorolhatjuk, ami a katolikus gazdasági etika tekintetében még elfogadható, sőt szükséges állami beavatkozások. Szintén idesorolható a mezőgazdasági termelése költségeinek csökkentése, amelynek esetében a program egyrészt a szükséges iparcikkek árának leszállításában, másrészt pedig a költségvetési egyensúly fenntartásába és a közszolgáltatások árának mérséklésében látja az állam feladatát CZETTLER Jenő: i.m CZETTLER Jenő: i.m CZETTLER Jenő: i.m

9 A belső fogyasztás tekintetében a program racionalizálást javasol, a fogyasztási központok felvevőképességének és az infrastruktúra ismeretének tükrében. 19 Az egyéni kereskedelem opcionális megtartása mellett megemlíti a szövetkezeti kereskedelem lehetőségét. Ezzel az állásponttal a politikai formáció nincs egyedül, hiszen a földkérdésben jelentősen aktív népiek közül is sokan támogatják a szövetkezeti formák erősítését. A mezőgazdaság átszervezését klíma-, talaj- és közlekedési szempontok szerint tartják optimálisnak, elvetik a kényszerítőeszközöket. Kiemelt ügyként kezelendő a szőlősítés és az erdők megújítása. 20 Később a programpontok részletes kifejtésénél Czettler a két területnek, mint a nemzetközi áruforgalomban értékes ágazatoknak minden adókedvezményt megadna. 21 A program adóátstrukturálást is javasol, bizonyos adókat az önkormányzatokhoz irányítana közvetlenül, és támogatja az adónemek terményben való levonását is. A külső piac tekintetében a program az egyik legnagyobb problémának az I. világháborút követő piacvesztést tartja, hiszen a Monarchia keretei között a magyar kormányoknak volt lehetősége a piaci árak befolyásolására. Az Amerikából és Oroszországból származó olcsó búza ellenében a termelési vagy az értékesítési költségek csökkentését javasolja. A fix termelési költségeket a versenyképesség fenntartásának érdekében csökkentené, míg az ingadozó költségéket, amelyek elsősorban az ipar helyzetéből fakadnak, a vámpolitika eszközeivel mérsékelné. Az agrárolló kinyílásának folyamatát a kartelezés elleni fellepéssel, a kamatláb alacsonyan tartásával és a fölösleges beruházások mellőzésével állítaná meg. 22 Bár a trianoni békeszerződés Ausztria, Magyarország és Csehország tekintetében kivételt tett a legtöbb kedvezmény 23 elvének alkalmazása alól, ez az excerpció csak öt évig volt érvényben. Az egykoron szoros gazdasági egységben lévő területek azonban ezen rövid idő alatt nem tudtak újra organikus gazdasági szálakat kiépíteni. Czettler ennek okát abban látja, hogy a két ipari ország mezőgazdaságát, míg Magyarország iparát kezdte el 19 A program itt is, és a külső piac felmérésénél is professzionális megközelítést javasol; piackutatást, illetve a háztartási és más statisztikák pontos felmérését. Ez a fajta szemlélet több helyen is megjelenik a forrásban, a politikai program minden esetben szakmai előkészítést és felkészülést javasol. 20 CZETTLER Jenő: i.m CZETTLER Jenő: i.m CZETTLER Jenő: i.m Az egymással kereskedelmi szerződést kötött államok kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy a vámpolitika terén bármelyik államnak nyújtott legnagyobb kedvezményt egymás részére is biztosítják. Ezáltal a szerződő felek egymásnak a versenyben egyenlő feltételeket biztosítanak más államokkal szemben. 8

10 fejleszteni, ez a protekcionalista szemlélet pedig nem kedvezett a régebbi kapcsolatok újraéledésének. emellett nyilván még számos politikai tényező is közrejátszhatott a kedvezőtlen folyamatban. 24 A Czettler-féle program olyan megoldást tart optimálisnak, amely a jelenlegi gazdasági rendszer lehető legkevesebb átalakításával jár. Így kézenfekvő Ausztria és Magyarország szorosabb gazdasági együttműködésbe vonása. Ennek a két kapcsolt gazdaságnak pedig preferenciális szerződéseket javasol a szomszédos olaszországi és németországi piacokkal. 25 Emellett persze megjegyzi, hogy továbbra is fontos lenne a más piacokkal való kapcsolattartás és a mindenkori piaci hangulatnak megfelelő kiviteli politika. A program a külföldi piacokon való értékesítés szükségességét elsősorban Magyarország külföldi adósságai, továbbá a nyersanyagszerzés igénye miatt tartja indokoltnak. Czettler megjegyzi, hogy Magyarország elmulasztotta történeti lehetőségét, amikor nem reagált kellő időben a háború utáni mezőgazdasági éhínség jelenségre. Érvelése szerinte Magyarország adósságainak devalválódása, az infláció, illetve a jóvátételi kötelezettség mértékének meg nem állapítási a kezdeti időkben kedvező környezetet biztosított volna az iparfejlesztésre, ez pedig a nyersanyagszállító országokkal való szerződések megkötésére teremtett volna lehetőséget. A fokozott élelmiszer exporttal komoly tartalékokat lehetett volna felhalmozni. 26 A program 70-90%-os belső fogyasztással számol, ezzel magyarázza az agrárkérdés körüli politikai aktivitást is. A belfogyasztásra épülő mintát, amelyet az agrárbevitelre szoruló országok között ismer fel a szerző (Olaszország, Németország), két problémája van: hogy pusztán a gabona áralakulására koncentrál, azaz a húsipart szinte egészében figyelmen kívül hagyja, illetve, hogy a mesterséges árszabályozás a belső fogyasztás csökkenésével járhat. Példakánt a boletta 27 bevezetését említi, aminek következtében némileg megnövekedett a búzatermesztés és az exportra való értékesítés irányába mozdult el a folyamat. 28 Itt ismét tetten érhető az állami beavatkozással 24 CZETTLER Jenő: i.m Uo. 26 CZETTLER Jenő: i.m ban bevezetett gabonajegy. A szelvényt adófizetésre lehetett felhasználni. Kezdetben mázsánként 3 pengőt, majd 1931 nyarától 6 pengőt, egy évvel később 4 pengőt, majd 1933 júliusától ismét 3 pengőt kapott a termelő az eladási ár fölött ben megszüntették. 28 CZETTLER Jenő: i.m

11 kapcsolatos diverzifikált magatartás, Czettler óvatosságra int és kétélű fegyvernek nevezi azt. A belső piac fejlesztésének tekintetében a nagymértékű iparfejlesztés helyett Czettler a racionalizálást javasolja. A már korábban említett fogyasztási centrumok és termelési körzetek megállapítását, és a költségek csökkentését tartja elsőrendűnek. Hiszen ha a vevő és az eladó kisebb úton talál egymásra, a költségek is alacsonyabbak lesznek. Czettler itt újra a szövetkezeti formát javasolja, de rögtön hozzá is teszi, tudja, milyen nehéz feladat ez. 29 A program voltaképpen teljes infrastrukturális átszervezést javasol és a belső piacot olyan módon alakítani, amely a természetes kapcsolatokat igyekszik elősegíteni. A nagy felvevőpiacok mellett, mint a korházak, más, nagy élelmiszer szükségletű intézmények számol a kiskereskedők és vagy éttermek szövetkezeti piacával is. A már említett professzionális megközelítés igénye itt is felbukkan, a program ismét a piackutatást emlegeti. Hiányolja, hogy nem ismerhetőek az ország fogyasztási centrumai, nem lehet tudni, hogy Budapesten kívül melyek azok a területek, amik nagy felvevőképességgel rendelkeznek a mezőgazdasági termékek tekintetében. Megemlíti, hogy a város fogalom sem kielégítő, hiszen vannak például olyan bányászközségek, amelyek komoly élelmiszer igénnyel rendelkeznek, illetve vannak olyan városok, mint Kecskemét, amik maguk is komoly termelési kapacitással bírnak és piacot keresnek. 30 A hitelkérdés tekintetében a program először vázolja az előzményeket. 31 Czettler ismerteti az 1848 előtti állapotot, miszerint a kölcsönt a földbirtokos csak zálogba adás mellett szerezhetett, 1848 után pedig igen magas, 50-60%-os uzsorakamatokkal kellett megküzdenie. Ezt csak azon kevés hitelezőtől lehetett szeretni, aki nem a biztonságosabb ingatlanpiacba helyezte pénzét. Az ilyen mértékű uzsorakamat később, az inflációs időszak során is jelen volt, a 8%-os törvényi kamatlábküszöb végrehajtása elmaradt, az állam a hitelek finanszírozhatóságának érdekében kénytelen volt szemet hunyni az uzsora felett. Czettler további problémaként említi, hogy a záloglevél nem népszerű termék, azokat csak nagytőkések vásárolják, akiknek megéri a magasabb kamatláb fejében a nagyobb kockázatot vállalni. A korábbi vásárlóközönség, elsősorban járadékosok azonban 29 CZETTLER Jenő: i.m CZETTLER Jenő: i.m CZETTLER Jenő: i.m

12 egyrészt tönkrementek, másrészt elvesztették bizalmukat az ilyen módú befektetési formákban. A keresztényszocialisták programjukban a hitelválságot két irányból oldanák meg; egyrészt a földtehermentesítés eszközével, másrészt viszont a mezőgazdasági hitelezés újraindításával. Czettler maga is megjegyzi, hogy ez a két folyamat látszólag ellentétes irányú, hiszen a gazdák megsegítésére létrejövő szabályozások a hitelrendszer tartalékait gyengítik. Czettler a kisbetétesek elfordulásának veszélyére és a hitelezés teljes megtorpanásának veszélyére hívja fel a figyelmet, úgy, mint Németországban az Osthilfet 32 követően. 33 Az adósmentés tekintetében a keresztényszocialisták javaslata, hogy mind a kisebb összegű, a gazdák számára is könnyen finanszírozható, mind a finanszírozhatatlan mértékű adósságokat kapcsolják ki a rendszerből. Bár lehetőség szerint az egyforma tehermentesítési szabályok mellett érvelnek, ha az t nem járható, akkor az 50 holdnál kisebb birtokok tekintetében kedvezőbb feltételeket javasolnak. 34 A nagyobb birtokok esetében a tehermentesített részt a gazdának adná, a többivel pedig megválthatnák magukat. az adósság ellenértékének értékében átvett területeket pedig földutalványokkal értékesítenék. A földutalványi rendszer további előnyeként említi, hogy az egykori birtokos kezelésében maradnának a területek tíz évig, amikor is lehetősége nyílna a visszavásárlásra, de akár szerényebb jövedelmű kisemberek is megvásárolhatnák azt. A magas kamatokért járó kárpótlást, a hitelezők kielégítését a Czettler-féle program nem tartja állami feladatnak, ezeket a szembenálló felek ügyeihez sorolja. 35 Később Czettler javasol egy Skandináv mintájú hitelezést is, amely értelmében a tartósan kitartóan dolgozó földmunkások olcsó hitelt kapnak, maximum 2%-os kamatmutatóval. Ezt föld és eszközvásárlásra egyaránt fordíthatnák. 36 A program részletesen kibontja a mezőgazdasági átszervezés kérdését is. Itt hivatkozik a program a Quadragesimo annora, s kifejti, hogy a párt a gazdasági szolidarizmus elvén áll, így ennek a megvalósítására is törekszik 37. Az ország helyzetéből 32 Földtehermentesítési program a Weimari Köztársaságban 1919 és 1933 között. 33 CZETTLER Jenő: i.m CZETTLER Jenő: i.m Uo. 36 CZETTLER Jenő: i.m CZETTLER Jenő: i.m

13 kiindulva Czettler a tervgazdálkodásra való átszervezést tartja ésszerűnek. 38 Ugyanakkor gyorsan le is szögezi, hogy a párt a magántulajdon pártján áll, ezért a szovjet-féle ötéves tervmechanizmus Magyarország esetében nem jöhet szóba. Itt még az egyébként megszokott állami beavatkozások használatával kapcsolatban is óvatos megközelítést javasol, nehogy ezek a protekcionalizmus megerősödéséhez járuljanak hozzá. A belső és külső piacok felmérését követően a párt a termelés megfelelő irányítást sürgeti. Az olyan állami beavatkozások miatt, mint a boletta, eltorzíthatják a talaj- és klímaviszonyoknak megfelelő mezőgazdasági művelést, így ezeket korrigálni kell. Akár a háttérbe szorult termények, különböző módú támogatásával, hiszen ezeknek hiánya importkényszert vethet fel. Czettlerék tehát az állami beavatkozás okozta problémákat újabb állami beavatkozásokkal oldanák meg. Nem ösztönöznék viszont a gabonatermelést kedvezményekkel. Ugyanakkor a kedvezőbb jövedelmű zöldség-, gyümölcs- és baromfitermesztést teljes egészében a kisbirtokoknak adnák át, adókkal hátráltatva a nagybirtokokat ezeknek az agáknak a gazdaságos művelésében. 39 Az átszervezés alapjának a már sokat emlegetett körzeteket tennék meg, kerülnék az egész országra kiterjedő általános tervet. A program a nagybirtok szerkezetét egyáltalán nem bolygatná, sőt egyenesen a piac önszabályzó képességéről ír ez esetben. 40 Ez persze nagymértékben ellentmond nem csak az eddig megfogalmazottaknak, de egyáltalán a keresztényszocialista álláspontnak, amely teljesen elveti azokat a liberális gazdasági nézeteket, amelyek az állami beavatkozástól teljesen mentes optimalizált működést vizionálják. Feltehetően ez esetben inkább politikai megfontolásról van szó, a program nem véletlenül koncentrál csupán a kis- és törpebirtokokra. Ez egyúttal lehetőséget teremt egy duális rendszer felvázolására is. Ebben a duális rendszerben a nagybirtokok tulajdonképpen üzemi gabonatermeléssel foglalkoznak, Czettlerék, ahogy az néhány bekezdéssel korábban már szóba került a többi ágazatot a kisbirtoknak szánnák. Fix megrendelésű tojás, tej, baromfi, zöldség, gyümölcs, szalonna és más húsfélék szövetkezeti értékesítésével adnák a kisgazdák kezébe a nyereséges ágazatokat. A vetésforgó helyet így munkamegosztásos termelést javasolnak. 41 Czettler a búzatermelő nagybirtokok esetében a többi ágazat tiltását 38 CZETTLER Jenő: i.m CZETTLER Jenő: i.m CZETTLER Jenő: i.m Uo. 12

14 nem tartja szükségszerűnek, ugyanakkor magasabb adóteherrel sújtaná, nem adna rá támogatást és tiltaná a nagymértékű szerződéseket. A földosztás ügyében a program szintén kritikusan fogalmaz. Czettler elveti az elhamarkodott fölosztást és bírálja azokat, akik a földosztásban látják a magyarországi mezőgazdasági krízis megoldását. Érvelése szerint a föld önmagéban nem megoldás, egy birtoküzemeltetéséhez eszközök, szaktudás és tapasztalat is szükséges. Szerinte először a meglévő kisgazdaságokat kell talpra állítani, megfelelő piacot szeretni nekik s csak utána lehetséges nagyobb földbirtokreformban gondolkodni. 42 Prioritásként pedig nem nagybirtok szétzilálását, hanem minél több kisgazda megerősítését és minél több földmunkás birtokossá tételét jelöli meg. Czettler a helyzetet a birtokértékesítés szempontjából egyfelől kedvezőnek tartja, hiszen a földtehermentesítés miatt az eladósodott nagybirtok kész eladni területét, ugyanakkor a bizonytalan értékesítési viszonyok és magas adók, a hitelezés hiánya miatt a kistőkések ódzkodnak a vásárlástól. 43 Czettler az organikus birtokreform és az organikus földbirtok-politika mellett teszi le a voksot, és óva int bárminemű radikalizmustól. Véleménye szerint a földet azokhoz kell juttatatni, akik azt megművelik és igyekezni kell meggátolni azt a folyamatot, ami a tönkrement nagybirtokokat a kapitalisták kezére hajtja, ugyanis innen csak erőszakos és értelmetlen földreform árán lehet majd visszaszerezni a földbirtokot. Az organikus földbirtok-politika alatt Czettler a permanens vételi lehetőséget érti, azok számára, akik valóban művelni szeretnék a földet. Így a parcellázás helyet a telepítés módszerét javasolja, ez bár állami felügyeletet igényel, hozzájárul az egyes régiók közötti különbségek csökkenéséhez és segíti a földpiac organikus alakulását, hiszen a kereslet-kínálati viszonyt is jobban kiegyenlíti. A magyar viszonyok ismeretében Czettler elsősorban nem a kisgazdák, hanem a földmunkások áttelepítését javasolja, kivételt képeznek ez alól azon területek, ahol a nagyüzemek teljesen tönkrementek. 44 A korában említett skandináv mintájú, kedvező kamatozású hitel mellett a keresztényszocialisták további intézkedéseket is javasolnak a mezőgazdasági munkások megsegítésére. Itt egyrészt említi a közmunkaprogramokat, ugyanakkor hozzáteszi, hogy a 42 CZETTLER Jenő: i.m CZETTLER Jenő: i.m CZETTLER Jenő: i.m

15 rendkívül rossz államháztartási helyzet a legnagyobb munkaerő-igényű projekteket megakasztotta. Másrészt említi a Darányi Ignác-féle munkásközvetítést. Amely ugyan elhalt, de mintájára a keresztényszocialisták egy országos munkaközvetítő hálózatot alapítanának. 45 Czettler a problémát elsősorban a munkaerőpiac telítettségében látja. A közmunkaprogramok megszűnése mellett, a magas adók miatt a kisgazdák saját családtagjaikat foglalkoztatják, továbbá a tönkrement kisiparosok is a mezőgazdaságban keresnek munkát. Ez egyenesen vezetett a mezőgazdasági munkások eladósodásához, hiszen a munkaerő-piaci helyzet a bérek meredek zuhanósához vezetett. A korábban házat vásárolt munkások kiadásai magasak maradtak, így kénytelenek hiteleket felvenni. Ezért Czettler szerint a kisgazdák adósságának rendezése mellett a mezőgazdasági munkások fedezetlen hiteleit is rendezni kellene. 46 A program kívánatosnak tartja egy munkakataszter felállítását is, amely alapján újra szervezni a munkaerőpiacot. Czettler szerint nem az egyes munkások, hanem a családok megélhetését kell szem előtt tartani. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy elsősorban a munkaalkalmak szaporítására kell törekedni. Ezt azonban a termelés organikus átszervezése révén biztosítottnak látja. A már említett átalakítás szerint a nagybirtok a gabonatermesztést kiterjeszti, így a munkáscsaládok megélhetése biztosított lesz, a kisgazdák pedig az egyéb, nyereséges termelési ágakban lelhetik meg kenyerüket. 47 Czettler a szociális segélyezés munkához kötésével is egyetért. Mint írja, több értelmét látja a Duna-Tisza csatorna ötven évig való építésének, minthogy a közmunkának egyáltalán semmi látszata ne legyen. Így a szabadmunkával megkeresett jövedelmet ehhez hasonló állami beruházásokban lehetne kiegészíteni, jobban mondva a munkások itt térítenék vissza a szociális juttatások egy részét a közösség felé. A munkanélküliség kapcsán a program megjegyzi, hogy a piacot elsősorban a hadsereg egykori kötelékében szolgáló generációk nehezítik. Ezt Németországban és Ausztriában önkéntes munkaszolgálatokkal próbálták kompenzálni. Czettler itt a keresztény egyesületi mozgalmak karitatív tevékenységének önkéntes alapú működését 45 CZETTLER Jenő: i.m CZETTLER Jenő: i.m Uo. 14

16 említi, amely előtt szerinte nagy perspektíva állhatna, ha azt önkéntes munkaszolgálattal sikerülne kombinálni CZETTLER Jenő: i.m

17 Összegzés A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt agrárprogramja elsősorban egy társadalmi- és gazdasági kríziskezelő program. A kor legfontosabb aktuálpolitikai problémáit tárgyalja. A program alapján a keresztényszocialisták tulajdonképpen a politikai centrumba kerülnek. Ez egyfelől természetes a Rerum Novarum tükrében is, ami a politikai katolicizmus szociális irányát piacgazdasági szempontból a szélsőségesen liberálisok és a szocialisták közé helyezi. Másfelől viszont már nem olyan egyértelmű a magyarországi politikai felállás tükrében. A szocialistákkal és más baloldaliakkal való szembenállás ugyan itt is világos, hiszen a Czettler-féle program elutasítja a radikális földreformot és helyette a szabályozott piackiegyenlítést tartja megfelelő megoldásnak. Ugyanakkor itt elsősorban nem a gazdasági liberalizmussal való szembenállás, hanem a földkérdés társadalmi szemléletű megoldása löki a pártot a politikai centrum irányába. A társadalmi megoldás nem a szükségszerűtlen birtokfeldarabolásban, hanem a mezőgazdaságból élők anyagi helyzetének javításában és a rendszer hosszú távú működtetésében érdekelt. Nem véletlen az organikus jelző gyakori használata. A keresztényszocialisták csupán az organikus fejlődés és továbbélés mentén képzelik el az agrárpolitikát, hangsúlyozzák azt is, hogy radikális beavatkozásra a földbirtokszervezetben csupán a korábbi problémák felhalmozódása miatt van szükség, alapvetően nem tartanák azt szükségesnek. Az általuk bevezetendő duális mezőgazdasági modell életképességéről persze nem könnyű feladat meggyőződni. És az is kérdéses, hogy az államnak egyáltalán meglett volna-e az eszköztára egy ilyen rendszer működtetéséhez. Azonban a gondolat, hogy kisbirtokokat a kedvezőbb nyereségű termelési ágakhoz kapcsolják életszerű. Már csak azért is, mert a gabona vagy cukorrépa termesztés sokkal jövedelmezőbb lehet a nagybirtoki struktúrában. A program óvatosan lavíroz az állami beavatkozások szükségessége és szükségtelensége között, mintha a párt magát is győzködné annak esetleges indokoltságáról. Ugyanakkor mindez megfeleltethető a két pápai enciklika az állam feladatiról vallott elvének is. A Rerum Novarum és a Quadragesimo anno, valamint az erre épülő politikai mozgalmak általában a munkásság kritikus helyzetével foglalkoznak. A Magyar Királyság esetében azonban mégis mást látunk, a vidéki népesség problémái kerülnek a 16

18 keresztényszocialisták látókörébe. Persze nem kizárólagosan, hiszen Ernszt Sándor népjóléti minisztersége alatt a párt a városi munkásságra is koncentrál, illetve a budapesti szervezet is e tematika körül forog. A magyarországi helyzet abban speciális, hogy a földkérdés egyrészt a háború utáni Magyarország egyik legégetőbb problémája, a válság hatására pedig teljesen begyűrűzik. Így teljességgel érthető, s pusztán választáspolitikai szempontokkal is indokolható, hogy a hazai keresztényszocialisták az agrárnépesség felé fordulnak, hagyományaik is erre kötelezik őket. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni s ezzel a bemutatott agrárprogram is sokat foglalkozik a mezőgazdasági munkásság kérdéséről nem. Czettler egyenesen a mezőgazdasági munkások adósságrendezését sürgeti. Összességében tehát egy a keresztényi szolidaritás alapján létrejövő programot állított össze Czettler, aminek bizonyos fokú kilengései a keresztényszocializmus mainstream irányából megfigyelhetőek, ugyanakkor ezek a magyarországi politikai és gazdasági helyzetre való reflektálással magyarázhatóak. Azok az eszközök, amelyeket a program javasol a mezőgazdaság válságának megoldására újszerűek és egyediek, hatásosságuk ugyanakkor nem bizonyosodhatott be, hiszen az 1932-es választásokat követően a politikai fősodor teljesen új irányt vett. 17