KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Átírás

1 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A KSH JELENTI GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM I. negyedév Budapest, 2014

2 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISSN A kézirat lezárásának dátuma: május 28. Készült a Tájékoztatási főosztályon, a KSH összes szakfőosztályának közreműködésével Felelős kiadó: Dr. Vukovich Gabriella elnök Főosztályvezető: Szabó István Felelős szerkesztő: Freid Mónika főosztályvezető-helyettes Készítették: Andrejcsik Linda, Bakos Norbert, Deák Tiborné, Freid Mónika, Herzog Tamás, Jávorszkyné Nagy Anikó, Kelemen Nóra, Kovács Krisztián, Majoros Marcella, Molnár Beatrix, Nagyné Pakula Urszula, Dr. Oparin-Salamon Melinda Internet: info@ksh.hu (telefon), (fax) Borítóterv: Lounge Design Kft. Nyomdai kivitelezés: Xerox Magyarország Kft

3 TARTALOM GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR MÁRCIUS... 5 Összefoglalás... 5 Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok... 5 Ágazati teljesítmények... 7 Társadalmi és jövedelmi folyamatok... 9 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok Külkereskedelem Államháztartás, központi költségvetés A háztartások pénzügyi vagyona Ágazati teljesítmények Ipar Építőipar Lakásépítés és -hitelezés Kiskereskedelem Turizmus, vendéglátás Társadalmi és jövedelmi folyamatok Demográfiai helyzet Foglalkoztatottság, keresetek Fogyasztói árak Bűncselekmények TÁBLÁZATOK FÜGGELÉK... 96

4

5 GAZDASÁG ÉS TÁRSADALOM, JANUÁR MÁRCIUS Összefoglalás Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok 2014 első három hónapjában a fejlett országok többségében a makrogazdasági folyamatok kedvezően alakultak. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménynövekedése gyorsulni fog: a évi 3,0%-os emelkedést követően 2014-ben 3,6% lesz a bővülés mértéke az előző évihez képest első negyedévében az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2,3, 1 Kínáé 7,4, Japáné 2,7%-kal 2 bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előzetes adatok alapján 2014 első három hónapjában az Európai Unió (EU-28) tagországainak együttes teljesítménye 1,4%-kal 1 emelkedett az egy évvel korábbihoz mérten. Az unió legnagyobb nemzetgazdasága, Németország teljesítménye 2,3%-kal 1 bővült. Hazánk bruttó hazai terméke a KSH korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslése szerint 2014 I. negyedévében 3,5%-kal növekedett az egy évvel ezelőttihez képest. A termelési oldalon végbement emelkedés oka alapvetően a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok termelésbővülése miatt az ipar, valamint az építőipar teljesítménynövekedése. Jelentős mértékben hozzájárult a I. negyedévi növekedéshez a nemzetgazdasági beruházások előző évihez mért 23%-os bővülése. A nemzetgazdasági ágak többségében emelkedett a beruházási teljesítmény I. negyedévében a nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint hazánk gazdasági teljesítménye 3,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, amivel az uniós rangsor élmezőnyében helyezkedünk el. A régiós versenytársak közül Romániában 3,8, Lengyelországban 3,5, Csehországban és Szlovákiában pedig egyaránt 2,0%-kal bővült a GDP. 1 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. 2 Szezonálisan kiigazított.

6 6 A KSH JELENTI I. negyedév Az előzetes adatok alapján hazánk külkereskedelmi forgalma 2014 márciusában exportban 7,4, importban 8,8%-kal bővült az előző év azonos hónapjához képest. A január márciusi időszak egészében az export euróértéke 5,1, az importé 4,0%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg 2014 január márciusában 1917 millió eurós aktívummal zárt, 286 millió euróval többel, mint egy évvel korábban január februárjában a kivitel volumene 7,1, a behozatalé 5,7%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A részletesen feldolgozott első kéthavi adatok alapján Magyarország uniós exportjának volumene 9,0, az importé 15%-kal emelkedett, míg az Európai Unión kívüli országokba irányuló kivitel volumenének stagnálása a behozatal 15%-os csökkenésével párosult. Az árufőcsoportok közül a forgalom mindkét irányában legjelentősebb súlyt képviselő gépek és szállítóeszközök kiviteli volumene 6,7, a behozatalé 8,6%-kal növekedett, a szintén jelentős súlyú, feldolgozott termékek exportvolumene 7,5, az importé 10%-kal bővült az egy évvel korábbi szinthez képest. Az év első két hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintban mért árszínvonala az exportban 1,2, az importban 0,2%-kal növekedett, így a cserearány 1,0%-kal javult. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján 2014 első négy hónapjában az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya 951 milliárd forint volt, 423 milliárd forinttal több, mint a megelőző év azonos időszakában. A mérleg romlásához hozzájárult, hogy a volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai január márciusban, a pedagógusbéremeléssel kapcsolatos kiadás pedig január áprilisban csak a 2014-et érintette, a tavalyit nem. (Az intézmények átvételére április elején, a pedagógusbéremelésre szeptemberben került sor.) Rontotta az idei mérleget ezenkívül az is, hogy a családi támogatások, valamint a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak bérének kifizetéséhez szükséges fedezetet már áprilisban átutalták a május elejei munkaszüneti napok miatt. A Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint március végén a háztartások bruttó pénzügyi vagyona 30,3 billió forint volt, 5,5%-kal több az egy évvel korábbinál. A tartozások 9,0 billió forintot, az egy évvel korábbinál 5,9%-kal kevesebbet tettek ki. A két tényező különbségeként előálló nettó pénzügyi vagyon 21,3 billió forint volt, 11%-kal több a március végihez képest. A tartozások oldalán megjelenő devizahitelek állományi értéke (4,4 billió forint) 11%-kal maradt

7 ÖSSZEFOGLALÁS 7 el az egy évvel korábbitól. A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2014 első negyedévével záruló elmúlt egy évben 1682 milliárd forint volt, a GDP 5,7%-a. Ágazati teljesítmények 2014 január márciusában a mezőgazdasági termelői árak 12%-kal csökkentek 2013 első három hónapjához viszonyítva. A növényi termékek ára 17%-kal visszaesett, az élő állatok és állati termékeké alig változott ( 0,3%). A termelői árak március hónapban 10%-kal csökkentek 2013 márciusához képest, ezen belül a növényi termékek ára 15, az élő állatok és állati termékeké 1%-kal mérséklődött első negyedévében a mezőgazdasági termelés ráfordítási árszintje 5%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. Az agrárolló értéke 93,1% volt. Az ipari termelés volumene 2013 szeptembere óta nő, 2014 első negyedévében 8,4%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. A bővülést kizárólag a külpiaci értékesítések eredményezték. Az export volumene az első negyedévben 11,9%-kal haladta meg a első negyedévit, a hazai eladásoké azonban 3,0%-kal csökkent. Az ipari kibocsátás több mint kilenctizedét előállító feldolgozóiparon belül az alágak túlnyomó többségében nőtt a termelés az előző év első negyedévéhez képest. Öt alág (a textil- és bőripar, a vegyi anyag, termék gyártása, a kohászat, fémfeldolgozás, a villamos berendezés gyártása és a járműgyártás) esetében a növekedés kétszámjegyű volt. A legnagyobb részesedésű járműgyártásban jelentős, 28,5%-os bővülés ment végbe. A vegyi anyag, termék gyártásában 19,3%-os volt a növekedés; a harmadik legnagyobb súlyú élelmiszeriparban pedig 3,5%-kal nőtt a változatlan áron számolt termelés. A második legnagyobb részesedésű számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásában ugyanakkor 6,4%-kal elmaradt a bruttó kibocsátás az egy évvel korábbitól. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés január márciusban 6,5%-kal nőtt, 2,0%-os létszámnövekedés mellett. Március végén a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes rendelésállományának volumene 21%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az új rendelések volumene márciusban 28%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az ipari termelői árak január márciusban 0,6%-kal alacsonyabbak voltak, mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítési árak átlagosan 1,9%-kal csökkentek, az exportértékesítés árai pedig 0,2%-kal emelkedtek egy év alatt. Az építőipari termelés volumene az első negyedévben kiemelkedően, 27,6%-kal nőtt a tavaly ilyenkorihoz képest, ezen belül az épületek építése 18,9, az egyéb

8 8 A KSH JELENTI I. negyedév építményeké 40,3%-kal bővült. Az új építőipari szerződések volumene 17,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az építőipari vállalkozások szerződésállománya március végén 62%-kal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Az első negyedévben az építőipar termelői árai 2,4%-kal haladták meg a január márciusit első negyedévében a lakásépítés elmozdult a mélypontról: 1692 új lakás épült, 51%-kal több, mint egy évvel korábban. Az építésügyi szakhatóságok 1654 lakás építésére adtak ki engedélyt, ami 20%-os növekedés a első negyedévihez képest. A vállalkozások által épített lakások aránya 29-ről 43%-ra emelkedett, azonban továbbra is a természetes személyek által építettek aránya a meghatározóbb (56%). A használatba vett lakások átlagos alapterülete 99 m 2 volt, 13 m 2 -rel kevesebb, mint egy évvel korábban július 1-jétől átalakult a dohánytermékek kiskereskedelmének szerkezete. Egyidejűleg a kiskereskedelmi adatok forrásában is változás következett be: 2013 júliusától rendelkezésre állnak a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. teljes körű adatállományai. Ezért az idősorban törés állt elő: 2014 első hat hónapjának kiskereskedelmi adatai a fentiek miatt nem összehasonlíthatók 2013 első hat hónapjának adataival. Az összehasonlíthatóság érdekében a KSH a korábbi mintavételes adatgyűjtés adatait is továbbvezette, eszerint márciusban és az I. negyedévben egyaránt 4,0%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakához képest. Az új (Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt-től származó) adatforrás alapján számított adatok azt mutatják, hogy 2014 márciusában és az I. negyedévben egyaránt 6,4%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene I. negyedévében a kiskereskedelmi forgalom csaknem felét kitevő élelmiszerés élelmiszer jellegű vegyes üzletek eladásai 6,3%-kal haladták meg az előző év azonos időszakit. Ezen belül a forgalom több mint háromnegyedét lebonyolító vegyes termékkörű üzleteké (hiper- és szupermarketeké, vegyesboltoké) 5,6%-kal csökkent, ezzel párhuzamosan az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 2,2- szeresére emelkedett, elsősorban a dohány-kiskereskedelmet érintő jogszabályváltozások miatt. A nem élelmiszertermékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek forgalma 2014 I. negyedévében 6,3%-kal nőtt 2013 I. negyedévéhez képest. A tevékenységcsoporton belül a legnagyobb mértékben az iparcikk jellegű vegyes, valamint a textil-, ruházati- és lábbeli-kiskereskedelem forgalma bővült (14%), de a forgalom több mint negyedét adó bútor-, műszakicikküzletek eladásai is 11%-kal emelkedtek. A gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletek forgalma 2,6%-kal növekedett az előző év azonos időszakához

9 ÖSSZEFOGLALÁS 9 képest, miközben a könyv-, számítástechnika- és egyébiparcikk-üzleteké 3,9%-kal csökkent. Az üzemanyag-kiskereskedelem forgalma az I. negyedévben 6,8%-kal bővült, miközben a járműüzemanyagok fogyasztói ára átlagosan 3,8%-kal csökkent. A kiskereskedelmen kívül számba vett gépjármű- és járműalkatrészkiskereskedelem eladási volumene 2014 első három hónapjában 7,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek száma 8,2, a vendégéjszakáké 5,9%- kal emelkedett 2014 első negyedévében. Mind a belföldi-, mind a külföldivendégforgalom bővült a vizsgált időszakban. A vendégforgalom közel kilenctizedét fogadó szállodákban 5,4, illetve 4,4%-os növekedést regisztráltak. A vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumene 7,4%-kal emelkedett 2014 első három hónapjában, összesen 177 milliárd forintot tett ki. Társadalmi és jövedelmi folyamatok Az előzetes népmozgalmi adatok alapján 2014 I. negyedévében gyermek született, 0,9%-kal több az egy évvel korábbinál, a születési arányszám 8,6 ezrelékről 8,7 ezrelékre nőtt. Az elhunytak száma fő volt, 3,9%-kal kevesebb, mint 2013 azonos időszakában, a halálozási arányszám 0,5 ezrelékpontos csökkenés mellett 13,4 ezreléket tett ki. Ezekből következően a természetes fogyás fős száma 1519 fővel volt kevesebb az egy évvel korábbinál első három hónapja során 4247 házasságot kötöttek, 9,8%-kal (380-nal) többet, mint egy évvel azelőtt. Az év első három hónapjában a csecsemőhalandóság 5,1 ezrelékes mutatója 0,2 ezrelékponttal magasabb volt az egy évvel korábbinál I. negyedévében a foglalkoztatottság bővülése és a munkanélküliség mérséklődése következtében kedvezően alakultak a munkaerő-piaci mutatók az egy évvel korábbihoz képest. A éves foglalkoztatottak száma 4 millió 50 ezer fő volt, 263 ezer fővel (6,9%-kal) több a I. negyedévinél, a foglalkoztatási arány pedig 4,3 százalékponttal 60,9%-ra nőtt. A foglalkoztatás bővülése nagyobb részt a férfiakhoz kötődött. A férfiak foglalkoztatási aránya 67,0, a nőké 55,1%-ra emelkedett. A foglalkoztatási arány a munkaerőpiacon kis számban jelen lévő éves fiataloknál 22,5, a legjobb munkavállalási korú éveseknél 77,9, az idősebb, éveseknél pedig 40,4%-ra nőtt. A munkanélküliek száma szintén a éves népesség körében, 2014 I. negyedévében 139 ezer fővel, 370 ezerre mérséklődött, a munkanélküliségi ráta 8,4%-os értéke 3,4 százalékponttal volt alacsonyabb a I. negyedévinél. A férfi munkanélküliek számát és arányát jelentősebb, a nőkét mérsékeltebb csökkenés

10 10 A KSH JELENTI I. negyedév jellemezte. A férfiak munkanélküliségi rátája 8,2, a nőké 8,5%-ra esett vissza. Éves összehasonlításban a éves fiatalok (21,4%), a évesek (7,5%), továbbá az évesek (6,4%) munkanélkülisége egyaránt szignifikánsan csökkent. A munkanélküliek 51,6%-a legalább egy éve keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama egy év alatt 15,8 hónapról 18,7 hónapra nőtt I. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű 4 havi bruttó átlagkeresete , nettó összege forint volt. A kereseteket terhelő járulékok és a személyi jövedelemadó szabályok változatlansága következtében a bruttó és a nettó átlagkeresetek egyaránt 1,8%-kal haladták meg a január márciusit. (A közfoglalkoztatás hatását kiszűrve a bruttó és a nettó átlagkeresetek növekedési üteme szintén megegyezett: 6,4% volt.) A nettó bérek a versenyszférában 5,0, a közfoglalkoztatottak nélküli köz-, illetve nonprofit szférában 9,0, valamint 8,3%-kal emelkedtek. (A költségvetési intézmények és a nonprofit szervezetek esetében a megkülönböztetést a közfoglalkoztatottak jelentős száma indokolja. Ebben a két gazdálkodási formában alkalmazzák a közmunkások 93%- át.) A költségvetési és a nonprofit szférában az alkalmazottak egy része a keresetbe nem tartozó kompenzációban részesült, a juttatás havi összege bruttó , illetve 9900 forint volt. A fogyasztói árak áprilisban 0,1%-kal mérséklődtek, az első négy hónap átlagában pedig stagnáltak az előző év azonos időszakához képest. Az infláció fokozatos lassulása, majd megszűnése elsősorban a rezsicsökkentéssel magyarázható, de enyhén, 1% alatti mértékben az egyéb cikkek, üzemanyagok, a ruházkodási- és a tartós fogyasztási cikkek, valamint az élelmiszerek ára is mérséklődött, miközben a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások továbbra is drágultak. A nyugdíjasok fogyasztóiár-indexe (99,5%) minden más lakossági csoportétól elmaradt. A személysérüléses közúti közlekedési balesetek 2006 óta tartó csökkenése 2013-ban növekedésbe váltott. További emelkedés jellemezte 2014 első negyedét is: az előző év hasonló időszakához képest a balesetek száma 13%-kal nőtt, és kimenetük is tragikusabbá vált. A halálos balesetek száma 39%-kal, a súlyos sérüléssel járóké ötödével nőtt. A mintegy 3900 sérültből 139-en életüket vesztették, és több mint 1000-en súlyosan sérültek. 3 A éves népességen belül. 4A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél. 5 A korábbi évek módszertanának megfelelően családi kedvezmény nélkül számított.

11 ÖSSZEFOGLALÁS 11 A balesetek közel kétharmadát személygépkocsik okozták, 12%-kal többet, mint a megelőző évben. A motorkerékpárosok által okozottak száma közel két és félszeresére, a kerékpárosoké 41, a segédmotoros kerékpárosoké pedig 39%-kal emelkedett. Az összes baleset 11%-ában játszott szerepet az alkohol: a 323 baleset 21%-kal volt több a 2013 első negyedévinél I. negyedévében 78,6 ezer bűncselekményt regisztráltak, csaknem 8 ezerrel (9,1%-kal) kevesebbet a I. negyedévinél. A bűncselekmények sértettjeiként 1,6%-kal többet, 53,0 ezer természetes személyt vettek nyilvántartásba. 24,7 ezer bűnelkövető vált ismertté, lényegében ugyanannyi (+0,2%), mint egy évvel korábban.

12 12 A KSH JELENTI I. negyedév Összefoglaló adatok (indexek az előző év azonos időszakának százalékában) 1.) január március Megnevezés 2013 január február március január március Ipari indexek termelés 101,4 107,3 R 110,6 108,4 értékesítés belföldre 98,2 97,1 R 96,8 97,0 értékesítés exportra 104,9 110,4 R 114,7 111,9 létszám 100,6 101,9 102,4 102,0 termelékenység 100,8 105,6 R 108,2 106,5 Építőipari termelés indexe 109,6 122,5 134,2 127,6 Mezőgazdasági értékesítés indexe 106,9 116,8 113,8 115,9 Kiskereskedelmi forgalom indexe 101,8 R 106,5 106,4 106,4 Behozatal értéke, millió euró R értékindexe 101,9 101,6 108,8 104,0 Kivitel értéke, millió euró R értékindexe 102,2 103,9 R 107,4 105,1 Árindexek ipari termelői árak 100,7 100,0 98,1 99,4 ipari belföldi értékesítési árak 99,5 98,4 97,5 98,1 mezőgazdasági termelői árak 92,2 87,5 89,8 88,4 behozatali forintárak 99,4 100,2.... kiviteli forintárak 100,0 101,2.... Alkalmazásban állók létszáma, ezer fő R index 100,9 108,5 R 107,2 108,1 Munkanélküliségi ráta a), % 10, ,4 Bruttó átlagkereset, ezer forint 230,7 226,6 236,2 229,8 nominális index 103,4 101,3 102,8 101,8 Nettó átlagkereset, ezer forint 151,1 148,4 154,7 150,5 nominális index 104,9 101,3 102,8 101,8 a) A éves népességen belül. R Revideált adat. 1. tábla 2.) január április Megnevezés január március április január április Fogyasztóiár-index 101,7 100,0 99,9 100,0 Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege, milliárd forint Ebből: központi költségvetés társadalombiztosítási alapok

13 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS Makrogazdasági és pénzügyi folyamatok Hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok első három hónapjában a fejlett országok többségében a makrogazdasági folyamatok kedvezően alakultak. Részben emiatt a Fed monetáris politikájában fordulat következett be, ami miatt számos feltörekvő ország devizája veszített az értékéből. A globális befektetői félelmeket erősítette az Ukrajnával kapcsolatos politikai események alakulása. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális gazdaság teljesítménynövekedése gyorsulni fog: a évi 3,0%-os emelkedést követően 2014-ben 3,6%-os lesz a bővülés mértéke az előző évhez képest. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított GDP 2014 I. negyedévében 2,1%-kal 7 meghaladta az egy évvel korábbi szintet, ami az elmúlt több mint másfél év legnagyobb növekedési üteme. A magyar gazdasági teljesítménye 2013 folyamán dinamikus növekedési pályára állt, ami 2014 elején folytatódott. Hazánk bruttó hazai terméke a KSH korlátozott információs bázisra épülő gyorsbecslése szerint 2014 I. negyedévében 3,5%-kal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest. (2013 január márciusában a GDP 0,8%-kal mérséklődött.) Az előző negyedévhez képest a szezonálisan és naptárhatással kiigazított index alapján 2014 első három hónapjában 1,1%-kal bővült a magyar gazdaság. A termelési oldalon az emelkedés alapvetően a járműgyártás és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok termelésbővülése miatt az ipar, valamint az építőipar teljesítménynövekedésének köszönhető. A felhasználási oldalon a GDP alakulására kedvezően hatott a külső kereslet és a beruházások teljesítménybővülése első három hónapjában a nemzetgazdasági beruházások volumene 23%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. (2013 I. negyedévében 8,7%-kal csökkentek a beruházások.) Ezzel már negyedik negyedéve egyre dinamikusabban növekszik a 6 Források: Államadósság Kezelő Központ; Bank of Japan; Budapesti Értéktőzsde; CMA Credit Risk Report; Európai Központi Bank; Eurostat; FAO; Fed; Magyar Nemzeti Bank; National Bureau of Statistics of China; Nemzetközi Valutaalap; OECD; U.S. Energy Information Administration; Yahoo! Finance adatbázis. 7 Szezonálisan kiigazított.

14 14 A KSH JELENTI I. negyedév beruházási teljesítmény. A nemzetgazdasági ágak többségében bővültek a beruházások. A nagy súlyt képviselő ágak közül a feldolgozóiparban 28, a szállítás, raktározás területén 65%-kal nőtt a beruházási teljesítmény. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban 0,9%- kal mérséklődtek a fejlesztések I. negyedévében a nemzetközi összehasonlítások során alkalmazott szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint hazánk gazdasági teljesítménye 3,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, ezzel az uniós rangsor élmezőnyében helyezkedünk el. A rendelkezésre álló adatok alapján a régiós versenytársak közül Romániában 3,8, Lengyelországban 3,5, Csehországban és Szlovákiában pedig egyaránt 2,0%-kal bővült a GDP. 1. ábra % 4 A GDP volumenváltozása* (az előző év azonos negyedévéhez képest) I I I I I I I. negyedév Magyarország * Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat. EU-28 Az uniós gazdaság több mint egy évig tartó teljesítménycsökkenése 2013 második felében növekedésbe fordult, ami 2014 elején folytatódott. Az előzetes adatok alapján az Európai Unió (EU-28) tagországainak együttes GDP-je 2014 I. negyedévében 1,4%-kal emelkedett 8 az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az adatot közlő 21 tagország 8 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

15 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 15 többségében nőtt a teljesítmény, a nagyobb súlyú nemzetgazdaságok közül az Egyesült Királyságé 3,1, Németországé 2,3, Franciaországé 0,8%-kal. A spanyol gazdaság teljesítménye több mint két év után először újra növekedett (0,6%-kal). Ugyanakkor hat tagállamban csökkent a GDP volumene, közülük Cipruson, Finnországban, Görögországban, valamint Olaszországban folytatódott a recesszió. A 18 tagországból álló eurózóna 9 bruttó hazai terméke 2014 I. negyedévében 0,9%- kal 10 emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Az euróövezet harmonizált fogyasztóiárindexe 2014 első három hónapjában átlagosan 0,7%-kal haladta meg a megelőző évi szintet, ami jóval a 2,0%-os középtávú inflációs cél alá került. A pénzromlás üteme több mint két éve csökkenő tendenciát mutat (dezinfláció). (Az Európai Unió 28 tagállamában a fogyasztói árak átlagosan 0,8%-kal emelkedtek 2014 január márciusában.) Az inflációs folyamatokat részben befolyásolta az erősödő euró, ami csökkentette az importárakat. Az Európai Központi Bank 2014 első három hónapjában nem változtatott az alapkamat mértékén (0,25%). Az uniós gazdaság bővülésére kedvezőtlenül hatott a termék-külkereskedelem alakulása. Az előzetes adatok alapján 2014 első három hónapjában az áruforgalmi export volumene csökkent, az importé ugyanakkor emelkedett. A termék-külkereskedelem egyenlegében az egy évvel korábbihoz képest 3,7 milliárd euróval több 5,0 milliárd eurós hiány keletkezett. A belső kereslet alakulását részben meghatározó kiskereskedelmi forgalom volumene 2014 I. negyedévében 1,6%-kal 11 emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A évesek között az uniós munkanélküliségi ráta 2014 I. negyedévében 10,5%- os 12 volt, a korábbi negyedévekhez képest mérsékelten csökkent. (Az euróövezeti tagállamokban átlagosan 11,8%-os volt a munkanélküliek aránya.) A tagállamok közül Spanyolországban a legmagasabb (25%), Németországban pedig a legalacsonyabb (5,1%) az álláskeresők aránya január elsején 18. tagországként Lettország is csatlakozott az euróövezethez. 10 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. 11 Munkanaphatással kiigazított. 12 Szezonálisan kiigazított.

16 16 A KSH JELENTI I. negyedév % A GDP volumenváltozása az unióban és legnagyobb gazdaságaiban* (az előző év azonos negyedévéhez képest) I I I I I I I. negyedév EU-28 Németország Egyesült Királyság Franciaország * Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított. Forrás: Eurostat. 2. ábra 2014 I. negyedévében az Egyesült Államok gazdasági teljesítménye 2,3%-kal 13 haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A növekedést visszafogta a január eleji, szokatlanul hideg időjárás. A bővülést számottevő mértékben a magánszektor fogyasztása és beruházásai okozták: a háztartásokat segítő nonprofit szervezetek fogyasztását is tartalmazó háztartások fogyasztása 2,5, a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 1,9%- kal emelkedett. Kedvezően alakult a külkereskedelem teljesítménye is: a behozatal volumenbővülését (2,3%) jelentősen meghaladta a kivitelé (3,2%). A kormányzati fogyasztási kiadások 1,2%-os mérséklődése ugyanakkor visszafogta a gazdasági növekedést a mérséklődés a védelmi kiadások csökkenésének volt a következménye első három hónapjában a jegybank szerepét betöltő Fed nem változtatott a napi kamatcélján (0,00 0,25%), a decemberi döntése értelmében ugyanakkor fokozatosan csökkentette az eszközvásárlási program keretösszegét (az az összeg, amelyet a Fed értékpapírok vásárlására fordíthat). A döntés január folyamán éreztette hatását a globális 13 Szezonálisan és munkanaphatással kiigazított.

17 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 17 pénz- és tőkepiacokon. A Fed irányváltását támogatta a mérséklődő munkanélküliségi ráta (2014 január márciusában 6,7%) és a közel két éve a 2,0%-os célszint alatt maradó infláció (2014 első három hónapjában 1,4%). A kínai gazdaság teljesítménybővülése 2014 I. negyedévében 7,4%-os volt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az ágazatok döntő többségében emelkedett a hozzáadott érték, az iparé 7,1, a szolgáltató szektoré 7,8%-kal bővült első három hónapjában a pénzromlás üteme a 4%-os inflációs cél alatti, 2,3% volt. Az inflációs nyomást mérsékli, hogy az ipari termékek termelői árai 2,0%-kal csökkentek. Az ázsiai ország külkereskedelmi mérlegében 2014 január márciusában 16,7 milliárd dolláros többlet keletkezett, ez 2013 I. negyedévéhez mérten az exportforgalom 6,6 és az importforgalom 11%-os csökkenése mellett következett be. Japán gazdasági teljesítménye 2014 I. negyedévében 2,7%-os 14 bővülést ért el. A növekedés motorja a belső kereslet volt: a háztartások fogyasztási kiadásai 3,4, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 9,6%-kal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A fogyasztás növekedésére kedvező hatással volt a április 1-jei áfaemelés (5,0%-ról 8,0%-ra), ami miatt a háztartások előrehozták vásárlásaikat. A GDP volumennövekedését viszont a korábbi két évhez hasonlóan számottevően visszafogta a külkereskedelem kedvezőtlen teljesítménye: a kivitel volumene 8,9, a behozatalé 15%-kal bővült. Az exportot a gyengülő jen, az importot az adóemelés miatt előrehozott fogyasztás hajtotta első három hónapjában a japán jegybank monetáris politikája az alapkamat változatlansága mellett végig a likviditás bővítésén alapult. Az intézkedések hatására a japán deviza árfolyama tovább gyengült az időszak folyamán: a jen dollárral szembeni átlagárfolyama 11%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. (2014 márciusában az átlagárfolyam 102,30 japán jen/dollár volt.) A laza monetáris politika következtében 2013 második felében a fogyasztói árak csökkenése növekedésbe fordult. A pénzromlás üteme 2014 január márciusában tovább gyorsult (1,5%). (Ezt meghaladó inflációra utoljára 2008 III. negyedévében volt példa.) A munkanélküliek aránya 2014 I. negyedévében tovább csökkent, a ráta értéke 3,6% volt. 14 Szezonálisan kiigazított.

18 18 A KSH JELENTI I. negyedév A GDP volumenváltozása (az előző év azonos negyedévéhez képest) % I I I I I I I. negyedév OECD* Egyesült Államok* Japán* Kína * Szezonálisan kiigazított. Forrás: OECD. 3. ábra I. negyedév végén az előző negyedévekhez hasonlóan Argentína számított a világ 74, megfigyelésbe bevont országa közül a legkockázatosabbnak. A második legnagyobb csődkockázattal Venezuela rendelkezett, amelyet Ukrajna követett. A CMA Datavision számításai szerint a 10 legnagyobb csődvalószínűségű ország között Ciprus (5. a rangsorban) és Görögország (7.) szerepel az uniós tagországok közül. Magyarország a 18. legkockázatosabbnak bizonyult az időszak végén. A világ legkisebb csődkockázatú országa Norvégia, amit Svédország és az Egyesült Államok követ a rangsorban. Utóbbi megítélésén sokat javított a költségvetési adósságplafon megemelése körüli politikai vita rendezése. A 10 legkevésbé kockázatos ország között hét európai uniós, köztük négy eurózónabeli ország található első három hónapjában a geopolitikai események mellett a Fed döntése is befolyásolta a nemzetközi pénz- és tőkepiacok folyamatait. Utóbbi hatására számos feltörekvő ország devizája leértékelődött a főbb devizákkal szemben: 2014 I. negyedévében többek között az argentin peso átlagárfolyama 57, a török líráé 29%-ot gyengült az egy évvel korábbihoz képest. (Az ukrán konfliktus következtében az orosz rubel 20%-ot

19 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 19 veszített az értékéből az euróval szemben.) 2014 január március folyamán az euró átlagárfolyama viszont 3,7%-kal erősödött az amerikai dollárhoz viszonyítva az egy évvel ezelőttihez képest, ami az importárakon keresztül mérsékelte az euróövezeti infláció mértékét. A svájci frankkal szemben továbbra is stabil volt az euró: mindössze 0,4%-kal gyengült az eurózóna közös fizetőeszköze. (2014. március végén 1 euró 1,2194 svájci frankot, illetve 1,3788 amerikai dollár ért.) 2014 első három hónapjában a részvényárfolyamok emelkedése az előző évi dinamikus növekedéshez képest megtorpant: március végére a New York-i S&P 500 tőzsdeindex 1,3%-kal emelkedett, a frankfurti DAX stagnált, a londoni FTSE 100 index 2,2%-kal csökkent a év végi záróértékhez képest első három hónapjában a forint árfolyamának mozgását többek között a folyamatos alapkamat-csökkentések, az ukrán belpolitika és az orosz-ukrán konfliktus eseményei, valamint a Fed monetáris politikájában bekövetkezett változás határozták meg. Az euró értéke január közepétől folyamatosan 300 forint felett mozgott. A hazai pénz- és tőkepiacokon az állampapírhozamok a 3 és 5 éves futamidő kivételével tovább csökkentek. Ezzel párhuzamosan a külföldi befektetők kezében lévő forintalapú állampapírok állománya 2014 első három hónapjában jelentős mértékben visszaesett (392 milliárd forinttal) az előző év végihez képest március végén 4602 milliárd forintnyi értékpapírt birtokoltak a külföldiek, az összes forintalapú állampapír több mint harmadát. A rövid lejáratú hozamok alakulását nagymértékben meghatározó jegybanki alapkamat a folyamatos csökkentések következtében március végére 2,60%-ra mérséklődött. Az irányadó ráta az eddigi legalacsonyabb értékre süllyedt. A folyamatos kamatvágásoknak teret adott többek között a rekordalacsony szintre csökkent infláció. A budapesti BUX-tőzsdeindex I. negyedév végére 5,6%-kal visszaesett a év végi értékhez képest. A forint árfolyamának alakulása a főbb devizákkal szemben, I. negyedév Megnevezés Árfolyam (forint/deviza) időszak elején időszak végén értéke, forint/deviza Átlagárfolyam 2. tábla változása az előző év azonos időszakához képest, % Amerikai dollár 216,89 223,38 224,74 0,1 Euró 297,79 307,06 307,90 3,9 Svájci frank 241,90 251,72 251,63 4,3 Forrás: Magyar Nemzeti Bank.

20 20 A KSH JELENTI I. negyedév 2014 I. negyedévében a globális nyers- és alapanyagpiacokat általában mérsékeltebb árszínvonal jellemezte az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A Nemzetközi Valutaalap által számított, minden fontosabb alapanyagot tartalmazó árindex 15 2,8%-kal alacsonyabb volt a megelőző évhez képest. (Ezen belül a visszafogottabb ipari kereslet miatt az ipari alap- és nyersanyagokat tartalmazó árindex 7,4, az energiahordozóké 2,7%-kal csökkent.) Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Szervezete (FAO) globális élelmiszerár-index 16 értéke 2014 január márciusában 2,7%-kal csökkent a megelőző évi szinthez képest. Az alindexek közül a negyedév folyamán rekordszintre emelkedő tejtermékeké 25%-kal nőtt, a gabonaféléké 19, a cukoré 9,9%-kal visszaesett első három hónapjában az Európában irányadó Brent nyers kőolaj árfolyammozgására is hatással voltak az ukrán események alakulása. Ennek ellenére a nyersolaj árfolyama alacsonyabb szinten mozgott az egy évvel korábbinál: 2014 január márciusában az átlagárfolyam 108,14 dollár volt, ami 3,8%-os csökkenést jelent. A negyedév utolsó napján 105,95 dollárt adtak egy hordó fekete aranyért, az egy évvel korábbihoz képest 2,3%-kal kevesebbet. 15 IMF Primary Commodity Price Index. 16 A FAO az élelmiszerár-indexen belül alindexeket tesz közzé a gabonafélék, az olajok, a cukor, a tejtermékek, valamint a húskészítmények árváltozásáról. Az indexeket 55 nyersanyag áralakulása alapján állítják össze és havonta jelentetik meg.

21 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS ábra Alap- és nyersanyagpiaci árfolyamok alakulása Dollár/hordó 150 % I I I I I I I. Brent nyers kőolaj negyedéves világpiaci átlagára negyedév IMF ipari alapanyagár-index (2005. év átlaga=100%) Forrás: U.S. Energy Information Administration; Nemzetközi Valutaalap. Külkereskedelem Hazánk külkereskedelmi termékforgalmát az év első három hónapjában egyszámjegyű bővülés jellemezte: az előzetes adatok szerint a január márciusi időszak egészét tekintve a kivitel euróban kifejezett értéke 5,1, a behozatalé 4,0%-kal nőtt az egy évvel korábban mérthez képest. Ezen belül márciusban az első becslés szerint a kivitel értéke 7348, a behozatalé 6673 millió eurót tett ki, sorrendben 7,4, illetve 8,8%-kal többet, mint az előző év azonos hónapjában. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az év harmadik hónapjában 675, a január márciusi időszak egészében 1917 millió euró volt, 34 millió euróval kevesebb, illetve 286 millió euróval több, mint egy évvel korábban. Az Eurostat első becslése szerint az Európai Unió 28 tagállamának egymás közötti termékforgalma 2014 január márciusában 730 milliárd eurót tett ki, folyó áron 3%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanebben az időszakban a tagállamok

22 22 A KSH JELENTI I. negyedév unión kívülre irányuló exportja 3, importja 2%-kal csökkent, mérlegük passzívuma az egy évvel korábbi 1,3 milliárd euróról 5,0 milliárd euróra nőtt. A részletesen feldolgozott első kéthavi adatok szerint Magyarország exportjának nyolctizedét, importjának pedig 75%-át bonyolította le az unión belül. Az előző év azonos időszakához képest ebben a viszonylatban az export euróértéke 5,7, az importé 12%-kal emelkedett. Ezen belül az összes termékforgalom több mint felét képviselő régi, 2004 előtt csatlakozott tagállamokba (EU-15) irányuló export 7,9, az import pedig 11%-kal haladta meg az egy évvel korábban mértet. A 2004 óta csatlakozott tagállamokba irányuló kivitel szinte nem változott, miközben a behozatalban jelentős, 14%-os volt a bővülés mértéke. A külkereskedelmi mérleg aktívuma mindkét országcsoport esetén csökkent, többletünk a 2004 óta csatlakozott tagállamokkal a tavalyi 1224 millió euróról 1158 millió euróra, az új tagállamok esetében pedig 682 millió euróról 374 millió euróra mérséklődött. Az uniós forgalom egyenlege ennek megfelelően első két hónapjában 1532 millió eurós aktívumot mutatott. Az Európai Unión kívüli országokkal lebonyolított külkereskedelmünk euróértéke exportban 2,2, importban 20%-kal csökkent az év első két hónapjában. Hazánk külkereskedelmének e relációban mért passzívuma 985 millió euróról 290 millió euróra csökkent. Ennek legfőbb oka az EU-n kívüli európai országokkal folytatott külkereskedelmünk hiányának 350 millió eurós csökkenése volt, továbbá az, hogy az amerikai országok viszonylatában hazánk külkereskedelmi mérlege az egy évvel korábbi 32 millió eurós passzívummal szemben 2014 január februárjában 288 millió eurós aktívummal zárt. Az EU-n kívüli európai országokhoz hasonlóan az ázsiai országokkal szembeni mérlegünk passzívuma is csökkent az év első két hónapjában (696 millió euróról 627 millió euróra) január februárjában a kivitel volumene 7,1, a behozatalé 5,7%-kal növekedett az előző év azonos időszakához képest. A volumen bővülésében jelentős szerepet játszott a külkereskedelmi termékforgalom mintegy felét kitevő gépek és szállítóeszközök forgalmának alakulása: az árufőcsoport kiviteli volumene 6,7, a behozatalié 8,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához mérten. Az árufőcsoporton belül a közúti járművek exportés importvolumene a bázishatásnak is köszönhetően egyaránt mintegy másfélszeresére nőtt, de átlag feletti volt a bővülés mértéke a villamosgépek, villamos készülékek és műszerek, valamint a kisebb részarányú irodagépek és adatfeldolgozó berendezések forgalmában is. A gépjárműgyártáshoz kapcsolódó energiafejlesztő gépek (motoralkatrészek, benzin- illetve dízelmotorok) behozatala hatodával nőtt, míg a forgalomban szintén jelentős súlyt képviselő híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék mindkét irányú forgalmában egyaránt jelentős visszaesés következett be. A hazánk külkereskedelmi forgalmának több mint háromtizedét adó feldolgozott termékek kivitelének volumene 7,5, a behozatalé 10%-kal bővült az előző év azonos

23 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 23 időszakához mérten. Az árufőcsoporton belül dinamikusan bővült a vegyi termékek, ezen belül az illóolajak, illat- és tisztítószerek mindkét irányú, valamint a műtrágya exportforgalma, de jelentős növekedés jellemezte az autóiparhoz szükséges termékek, ezen belül a szakmai tudományos ellenőrző műszerek kivitelének valamint a gumigyártmányok behozatalának volumenét is. A hazánk külkereskedelmében fontos szerepet játszó gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek forgalmának bővülése a kivitel és a behozatal esetében sem érte el az árufőcsoport átlagát, szemben a kis súlyú ruházati cikkekkel és öltözékkiegészítőkkel, illetve a lábbelikkel, amelyek behozatala a hazai áruházláncok élénkülő kereskedelmének köszönhetően dinamikusan bővült. Az energiahordozók importvolumene 15%-kal, a jóval kisebb jelentőségű exporté, 4,6%-kal csökkent 2013 első két hónapjához képest. Az importvolumen csökkenése főként a kőolaj és kőolajtermékek behozatalának több mint 20%-os visszaeséséből adódott, melynek fő oka a tavaly januári elszámolástechnikai okokból bekövetkezett kiugró mértékű beszerzés miatti magas bázis volt. Az árufőcsoporton belül szintén jelentős súlyt képviselő természetes és mesterséges gázok behozatala 2014 első két hónapjában tizedével csökkent, ebben jelentős szerepet játszottak az időjárási körülmények (enyhe tél). Az év első két hónapjában az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 16%-kal, az importé 7,8%-kal növekedett. Az árufőcsoporton belül az összforgalom harmadát adó gabona- és gabonakészítmények kiviteli volumene több mint másfélszeresére bővült, amiben jelentős szerepe volt a bázishatásnak. Jelentősen, mintegy tizedével nőtt az állati takarmány exportjának, valamint a kávé, tea, kakaó és fűszer mindkét irányú kereskedelmének volumene, ugyanakkor számottevő csökkenést mértünk a tejtermékek és tojás mindkét irányú forgalmában, valamint az elő állatok behozatalában. A forgalom mindkét oldalán kis részarányú nyersanyagok kiviteli volumene szinte nem változott, a behozatalé 9,7%-kal nőtt. A külkereskedelmi forgalom forintárszintje az exportban 1,2, az importban 0,2%-kal volt magasabb 2014 első két hónapjában, mint az előző év azonos időszakában, így a cserearány 1,0%-kal javult. A két legnagyobb árufőcsoport közül a gépek és szállítóeszközök árszintje az exportban 2,4, az importban 1,1%-kal nőtt, a feldolgozott termékek ennél kisebb mértékben, kivitelben 1,3, behozatalban pedig 0,7%-kal drágult. A kisebb súlyú árufőcsoportok közül a nyersanyagok és energiahordozók mindkét irányú kereskedelme alacsonyabb árszinten valósult meg, míg az élelmiszerek, italok és dohánytermékek kiviteli árának 0,8%-os csökkenése a behozatal 3,2%-kal drágulásával párosult. Az év első két hónapjában a forint a főbb devizákhoz képest 4,1%-kal gyengült, ezen belül az euróhoz viszonyítva 4,4, a dollárhoz képest 2,1% volt a leértékelődés mértéke.

24 24 A KSH JELENTI I. negyedév Államháztartás, központi költségvetés Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi szemléletű, konszolidált hiánya a Nemzetgazdasági Minisztérium részletes adatai alapján 701 milliárd forint volt 2014 első negyedévében, 208 milliárd forinttal több, mint 2013 ugyanezen időszakában. Az államháztartás központi alrendszerének nem konszolidált bevétele 3642 milliárd forint volt, folyó áron 5,2%-kal több az egy évvel korábbinál. A kiadások 4343 milliárd forintot tettek ki, 9,8%-kal magasabb összeget, mint január márciusban. A központi költségvetés I. negyedévi hiánya 796 milliárd forint volt, 207 milliárd forinttal több, mint egy évvel korábban. A romláshoz hozzájárult, hogy a volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságok kiadásai, illetve a pedagógusbér-emeléssel összefüggő kiadásnövekedés csak a tárgyidőszakot érintette. (Az egészségügyi társaságok tavaly áprilisban kezdtek költségvetési szervként működni, a béremelésre pedig szeptemberben került sor.) Az alrendszer bevétele 2271 milliárd forintot tett ki, 6,0%-kal nagyobb összeget az egy évvel korábbihoz képest. A kiadás esetében 12%-os növekedés adódott, összege 3067 milliárd forint volt. A központi költségvetés bevételének közel négytizede fogyasztáshoz kapcsolt adókból származott, amelyek értéke 7,5%-kal nőtt a I. negyedévihez képest. Az ide tartozó adónemek közül az áfabevételek 1,4%-os növekedést követően 617 milliárd forintot tettek ki. A jövedéki adóból származó bevétel 180 milliárd forint volt az év első három hónapjában, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Az üzemanyagok értékesítéséhez kapcsolódó jövedéki adóbevétel 7,5 milliárd forinttal nőtt, 99 milliárd forintot tett ki. A szeszes italoknál és egyéb termékeknél szintén növekedés, a dohánygyártmányok esetében ugyanakkor csökkenés alakult ki: a 63 milliárd forintos bevétel 8 milliárd forinttal alacsonyabb a I. negyedévinél. (A mérséklődést a fogyasztás csökkenése, valamint a piaci szerkezet átrendeződése, azaz a cigarettáról a fogyasztási dohányra való áttérés okozta.) A fogyasztáshoz kapcsolt adóbevételek növekedése legnagyobbrészt a pénzügyi tranzakciós illetéknek tulajdonítható, amiből 74 milliárd forintnyi, az egy évvel korábbit 46 milliárd forinttal meghaladó összegű bevétel következett. A jelentős növekedés egyrészt annak tulajdonítható, hogy a 2013 elején bevezetett adónem után először tavaly februárban keletkezett adófizetési kötelezettség, másrészt augusztusban az illeték mértékét megemelték, a készpénzfelvételre vonatkozó, a tranzakciónként fizetendő 6000 forintos felső határt pedig eltörölték. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 593 milliárd forintot tettek ki, 4,2%-kal kevesebbet, mint 2013 I. negyedévében. A csökkenés a fejezeti kezelésű előirányzatok EU-támogatása sorban következett be, ahol 201 milliárd forint, az egy évvel korábbinál 16%-kal kevesebb bevétel keletkezett. A költségvetési szervek bevételei 363 milliárd forintot tettek ki, 1,3%-kal magasabb összeget a I. negyedévihez

25 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 25 képest. Az emelkedésében szerepet játszott az intézményi struktúraváltás, amelynek következtében az államháztartáson belülről érkező működési célú támogatások 40 milliárd forinttal nőttek. A lakossági befizetések a bevételek 19%-át jelentették, a 430 milliárd forintot kitevő pénzmozgás értéke 2,7%-kal múlta felül a I. negyedévit. A lakossági befizetések több mint kilenctizedét a személyi jövedelemadóból származó bevételek teszik ki, amelyek 2,3%- kal növekedtek egy év alatt. A gazdálkodó szervezetek befizetései 280 milliárd forintot tettek ki, 28%-kal többet, mint 2013 I. negyedévében. A növekedés legfontosabb tényezője a 30 milliárd forintról 63 milliárd forintra növekvő egyéb központosított bevételek voltak, a bővülés szoros összefüggésben áll a tavaly július elsején bevezetett elektronikus útdíjjal. Az idetartozó adónemek közül a legnagyobb súlyt képviselő társaságiadó-bevételek 31%-kal növekedtek, 87 milliárd forint bevételt jelentettek a központi költségvetésnek. A kiadások 55%-át a költségvetési szervek, valamint a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós és nem uniós pénzfelhasználása jelentette. Értékük összességében 1679 milliárd forintot tett ki, 22%-kal többet, mint január márciusban. A költségvetési szervek kiadásai 18%-kal nőttek, 955 milliárd forintot tettek ki. A növekedés összefüggésben áll a tavaly szeptemberben megvalósult pedagógusbér-emeléssel, valamint a tavaly áprilistól költségvetési szervként működő, volt nonprofit egészségügyi gazdasági társaságokhoz kapcsolódó kiadásokkal. A költségvetési szervek kiadásain belül személyi juttatásokra és munkaadókat terhelő járulékokra 557 milliárd forintot fordítottak. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásai 435 milliárd forintot tettek ki, ötödével többet, mint január márciusban. A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai pedig 289 milliárd forintra teljesültek, ez 43%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az államháztartás alrendszereinek támogatása 513 milliárd forintot tett ki 2014 I. negyedévében, 14%-kal többet, mint egy évvel azelőtt. Az idetartozó legnagyobb, 229 milliárd forint összegű kiadási tételt a társadalombiztosítási ellátásokhoz nyújtott garanciák és hozzájárulások jelentették. A kiadási tételre egy évvel ezelőtt 267 milliárd forintot fordítottak, az összeg azonban magában foglalta a Nyugdíjbiztosítási Alap 24 milliárd forintos támogatását is, amely célra idén nem történt pénzeszközátadás. Kizárólag az Egészségügyi Alap támogatását tekintve 5,3%-os csökkenés adódik a két év első negyedévét összehasonlítva. A helyi önkormányzatok 178 milliárd forint összegű támogatásban részesültek az I. negyedévben, ami 21%-os növekedés az egy évvel korábbival összehasonlítva. A kamatkiadások 384 milliárd forint terhet jelentettek a központi költségvetés számára, 6,9%-kal kevesebbet, mint 2013 január márciusában. A kamatkiadások 65%- a a forintban fennálló adósság után jelentkezett, a fennmaradó része pedig a devizában

26 26 A KSH JELENTI I. negyedév jegyzett adósságot érintette. (A forintadósság az adósság 58%-át tette ki, kisebb arányt, mint ami a kamatkiadásokban a nemzeti fizetőeszközre kialakult.) A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai 172 milliárd forintra teljesültek az első negyedévben, 13%-kal kevesebbre, mint egy évvel korábban. Az idetartozó legnagyobb tételt a családi támogatások jelentették, összegük a I. negyedévitől 4,8%-kal elmaradt, 106 milliárd forintot tett ki. A korhatár alatti ellátások összege 64 milliárd forintról 45 milliárd forintra esett vissza, miután az érintettek időközben betöltötték a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, így teljes jogú öregségi nyugdíjra lettek jogosultak. Az Európai Unió költségvetéséhez történő hozzájárulásunk I. negyedévi összege 121 milliárd forint volt, 0,8%-kal több a január márciusinál. 3. tábla A központi költségvetés fontosabb bevételi és kiadási tételei, I. negyedév tétel Fogyasztáshoz kapcsolt adók Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei Bevétel érték, milliárd forint változás, % * 897 7, ,2 tétel Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai Államháztartás alrendszereinek támogatása Kiadás érték, milliárd forint változás, % * , ,0 Lakosság befizetései 430 2,7 Kamatkiadások 384 6,9 Gazdálkodó szervezetek befizetései * 2013 I. negyedévéhez képest ,9 Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai ,9 A társadalombiztosítási alapok az első negyedévet 64 milliárd forint aktívummal zárták, az egyenleg 1 milliárd forinttal javult a január márciusihoz képest. Az alrendszer bevétele 1253 milliárd, kiadása 1189 milliárd forintot tett ki az év első három hónapjában, értékük egyaránt 4%-kal emelkedett egy év alatt. A pénzmozgások 62%-a a Nyugdíjbiztosítási Alapon, fennmaradó része az Egészségügyi Alapon keresztül valósult meg. A Nyugdíjbiztosítási Alap egyenlege 28 milliárd forintos aktívumot mutat, a mérleg 7 milliárd forinttal romlott az egy évvel korábbihoz képest. Az Egészségbiztosítási Alap egyenlege ugyanakkor javult, a 36 milliárd forintos többlet 8 milliárd forinttal több a tavaly ilyenkorinál I. negyedévében az alrendszer bevételének közel nyolctizedét a járulékokból és hozzájárulásokból származó bevételek jelentették, 987 milliárd forintos értékük 8,9%-kal

27 RÉSZLETES ÁTTEKINTÉS 27 haladta meg az egy évvel korábbit. A központi költségvetési támogatások és térítések összege 231 milliárd forint volt, 14%-kal kevesebb a I. negyedévihez képest. A csökkenés egyik tényezőjét az jelenti, hogy 2014-ben 2013-mal ellentétben csak az Egészségbiztosítási Alap vesz igénybe költségvetési támogatást. Az alrendszer kiadásainak több mint hattizedét a nyugellátások jelentették, összegük 735 milliárd forintot tett ki, 4,0%-kal többet, mint 2013 I. negyedévében. Egészségbiztosítási természetbeni ellátásokra 307 milliárd forintot, az egy évvel korábbinál 4,6%-kal nagyobb összeget fordítottak. Ezen belül a legnagyobb kiadási előirányzatot képező gyógyító, megelőző ellátások esetében 6,3%-os növekedés következett be, a gyógyszertámogatások pedig az egy évvel ezelőttivel megegyező összegre, 73 milliárd forintra teljesültek. Az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások 136 milliárd forintot tettek ki, 1,3%-kal kevesebbet, mint 2013 első negyedévében. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 31 milliárd forintos többletet mutat, 1 milliárd forinttal kevesebbet a január márciusihoz képest. A hét alap közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alaphoz kötődött az alrendszer pénzmozgásának a bevételek és kiadások összegének közel nyolctizede, valamint a legjelentősebb mértékű egyenlegromlás 17 (7 milliárd forint) I. negyedévében hat alap zárt többlettel, közülük a legnagyobb bevételi többlet (13 milliárd forint) a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapot jellemezte. A központi költségvetés adósságállománya március végén 24,3 billió forint 18 volt, 10,3%-kal meghaladta a végit. Az adósságállomány növekedésének tényezőit a költségvetés finanszírozási biztonságát növelő kötvénykibocsátások, az önkormányzati adósságátvállalás, valamint a forint árfolyamának gyengülése jelentette. A pénzügyi instrumentumok közül az állampapírok részaránya 84, a hiteleké 15%-ot tett ki március végén. Az első negyedév során az állampapírok állománya 10, a hiteleké 12%-kal emelkedett. Az állampapírok közül a lakossági állampapírok állománya 1888 milliárd forintot tett ki március végén, 12%-kal többet a végihez képest. A külföldi befektetők forintállampapír-állománya 4602 milliárd forint volt a harmadik hónap végén, 7,8%-kal kevesebb, mint december végén. Március végén a külföldi befektetők a teljes forintállampapír-állomány 34%-át birtokolták. Ugyanekkor a költségvetés adósságállományának 58%-a forintban, fennmaradó része devizában állt fenn. A nettó adósságfelvétel (az adósságfelvételek és -törlesztések különbsége) 1942 milliárd forintot tett ki az első negyedév során, ezen belül a forintadósság növekedése 979 milliárd forint, a devizaadósságé 964 milliárd forint volt. A devizaadósság értékére az árfolyamváltozás is I. negyedévében a hét alap közül négynek volt kedvezőtlenebb az egyenlege, mint I. negyedéve során. 18 Egyéb kötelezettségekkel együtt. Az egyéb kötelezettségek az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nél elhelyezett fedezeti összegek, amelyeket a deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében megkötött swapműveletek után helyeznek el. Az egyéb kötelezettségek állománya 2013 végén 99 milliárd forintot tett ki, 19 milliárd forinttal kevesebbet, mint 2013 végén, részesedése a központi költségvetés teljes adósságállományából 0,4%-os volt.