Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról

Átírás

1 Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Tájékoztató Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról 2012 Dr. Fodor Mária megyei tisztifıorvos

2 1. T a r t a l o m j e g y z é k 1. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ADATFORRÁSOK ELEMZÉSI MÓDSZEREK DEMOGRÁFIA A lakosság korösszetétele Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás Születéskor várható átlagos élettartam HALÁLOZÁS Általános halandóság Haláloki struktúra Okspecifikus halálozás A keringési rendszer megbetegedései okozta halálozás Daganatok okozta halálozás Emésztırendszer betegségei okozta halálozás Légzırendszer betegségei okozta halálozás Külsı okok miatti halálozás MORBIDITÁS A morbiditás alakulása a Háziorvosi Morbiditási Adatgyőjtés Program (HMAP) alapján A keringési rendszer betegségeinek gyakorisága A cukorbetegség gyakorisága A májzsugor gyakorisága Rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakorisága Szervezett, célzott lakossági szőrıvizsgálatok Emlıszőrés Méhnyakszőrés Vastagbélrák szőrése Szőrıprogramok Országos Kommunikációja A gyermek- és ifjúsági korosztály egészségi állapotának jellemzıi Fertızı betegségek morbiditása Lyssa-fertızésre gyanús sérülés Tuberkulózis Védıoltások teljesítése Nemzetközi Oltóhely HIV, AIDS tanácsadó mőködése Fejtetvesség Kórházhigiéne AZ IFJÚSÁG ÉS A FELNİTT LAKOSSÁG KÖRÉBEN VÉGZETT EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Extrém hımérsékleti helyzetek Aerobiológiai hálózat mőködése KÖRNYEZETI TÉNYEZİK Környezet- és település-egészségügy Ivóvíz higiéne Fürdıvíz higiéne Gyermek- és ifjúság-egészségügy Élelmezés- és táplálkozás-egészségügy Kémiai biztonság Sugárbiztonság EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS

3 10.1. Alapellátás Háziorvosi ellátás Védınıi ellátás Családvédelmi Szolgálat Otthoni szakápolás, hospice ellátás Járóbeteg szakellátás Fekvıbeteg szakellátás Gyógyszerellátás ÖSSZEFOGLALÓ MELLÉKLET Az emlıszőrés V. ciklus ( ) eredményei Hajdú-Bihar megye településein Fürdıvizek minısítése a évben Fürdıvizek hatósági és önkontroll vizsgálati eredményei évben Fürdımedencék vizének minısítése évben Hajdú-Bihar megye egészségügyi ellátása

4 2. B e v e z e t é s A lakosság egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges preventív intézkedések meghozatala, azok szorgalmazása a népegészségügyi szakigazgatási szerv törvényben meghatározott feladatai közé tartozik. Az évi XI. törvény 6. -a szerint a helyi önkormányzatokat rendszeresen, szükség esetén alkalomszerően tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról. A népesség egészségi állapotát, halandóságát döntıen befolyásolja a genetikai adottság, az életmód, a gazdasági, társadalmi és magatartásbeli tényezık, a szőkebb és tágabb fizikai környezet állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatások minısége és hozzáférhetısége. Az egészség meghatározásában az egyes tényezık súlya nem azonos. Általában elfogadott, hogy a genetikai tényezık 15-30%-ban, az egészségügyi ellátás 10-15%- ban határozzák meg az egészségi állapotot, a fennmaradó 55-75%-ért a társadalmigazdasági tényezıkkel és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezık felelısek. Célunk, hogy tájékoztatónkkal felhívjuk a társadalmi, gazdasági folyamatokra befolyással bíró döntéshozók és egészségpolitikusok figyelmét Hajdú-Bihar megye lakosságának megbetegedési és halálozási mutatóira, s az abban tapasztalható egyenlıtlenségekre. Reméljük, hogy jelen munkánkkal a közgyőlési tagok segítségére lehetünk megyénk lakosainak egészségi állapotából eredı feladatok meghatározásában. 3

5 3. A d a t f o r r á s o k A lakónépességi és a mortalitási (halálozási) adatokat egyaránt az Országos Környezetegészségügyi Intézet bocsátotta rendelkezésünkre. A standardizált halálozási arányszámok az Országos Egészségfejlesztési Intézettıl és a Health for All adatbázisból származnak. A morbiditási (megbetegedési) adatok forrása a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kara által mőködtetett monitorozó rendszer a Háziorvosi Morbiditási Adatgyőjtés Program (továbbiakban HMAP). Az iskola-egészségügyi adatok a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minıség- és Szervezetfejlesztési Intézettıl származnak. 4. E l e m z é s i m ó d s z e r e k A halálozás idıbeni változásának vizsgálatára korspecifikus standardizált halálozási arányszámok (SHA) kerültek alkalmazásra, direkt standardizálás módszerét alkalmazva, amit az es évekre nemenként elemeztünk. A standard az 1976-os Európai Standard Populáció volt. A területi halálozási különbségek kimutatása indirekt standardizált halálozási hányados (SHH) és annak teljes Bayes-becsléssel korrigált változata segítségével történt. Ez a mutató százalékos formában fejezi ki a vizsgált terület halálozását az országos átlaghoz (100%) viszonyítva. A települések halálozási adatainak elemzéséhez a közötti idıszak éves korcsoport összevont lakónépességi és halálozási adatai kerültek felhasználásra, az alacsony esetszámok okozta ingadozás elkerülése érdekében. A korcsoport megválasztását az indokolta, hogy az idıskori halálozások túlsúlya miatt az idıskori jellegzetességek eltakarnák a fiatalabb korosztályok halálozásának sajátos problémáit. Esetenként más korcsoportot is vizsgáltunk, ha azt a haláloknál indokoltnak láttuk. Amennyiben a vizsgált népességcsoportban az: SHH = 100%, akkor az országos szinttıl nem különbözik a halandóság, SHH < 100%: akkor az országos szintnél alacsonyabb a halandóság, SHH > 100%: akkor az országos szintnél magasabb a halandóság. A késıbbi térképeken feltüntetésre került a hierarchikus Bayes-becslés elvégzése után a többletkockázatra vonatkozó utólagos valószínőség (azaz annak a valószínősége, hogy a településen a halálozás gyakoribb, mint az országos átlag) értéke, amely jelölése a térképeken az alábbiak szerint történt: 0,80 0,89 0,90 0,94 0,95 1,00 A morbiditás elemzésekor a betegségek elıfordulásának mértékét a 2010-es évi meglévı (prevalencia) esetek elıfordulási gyakoriságának átlagával jellemeztük (az adatok korra és nemre standardizáltak). Az emlıszőrés megjelenési arányainak részletes táblázata a mellékletben található. 4

6 5. D e m o g r á f i a 5.1. A lakosság korössze té tele A demográfiai helyzet ismerete fontos, meghatározó a lakosság egészségi állapotának elemzésében. Hajdú-Bihar megye népességszáma január 1-jén fı, amely az ország népességének 5,42%-át jelenti. Hajdú-Bihar megyében 9 kistérség, ezeken belül 82 település van, a megyeszékhely Debrecen megyei jogú város, valamint 20 város és 61 község található itt. A megye népességének túlnyomó részét mindkét nemnél a munkaképes korosztály (15-64 évesek) adja, a férfiaknál ez az arány 71,99%, nık esetében pedig 67,34%. Hajdú-Bihar megye lakosságát 2011-ben is a szabálytalan kormegoszlást kifejezı korfa jellemezte, mely szerint a gyermekkorú, a fiatal középkorú, valamint a 80 éves és idısebb népesség létszáma nagyon alacsony volt. A szabálytalan korfa az alacsony élveszületési és magas halálozási arány következménye. A térségben a munkaképes népesség elöregedése figyelhetı meg. Legnagyobb létszámú a éves korcsoport. Születéskor a fiúk többen vannak, mint a lányok, azonban a férfiak magasabb halandósága miatt ez az életkor elırehaladtával kiegyenlítıdik, majd pedig 50 év felett a nık lesznek többségben. A születés és a halálozás kettısén kívül a népesség nagyságát a népmozgalom mértéke alakítja. A belföldi vándorlás miatt bekövetkezett népességcsökkenés ben fı volt, amit ellensúlyoz a nemzetközi vándorlás okozta többlet, ami fı volt. Hajdú-Bihar megye népességének korösszetétele a férfi-nıi többlet feltüntetésével január 1-jén Férfi Férfi többlet Nı Nı többlet 5

7 5.2. S zületés, halálozás, természe tes szaporodás/fo gyás A népesség szaporodása vagy fogyása az egy év alatt történı élveszületések és a halálozások alapján számítandó (a vándorlást figyelmen kívül hagyva). Hajdú-Bihar megyében az élveszületések száma 2011-ben fı, míg a halálozások száma fı volt. A népesség természetes fogyása hazánkban már több évtizedes folyamat. Hajdú- Bihar megye természetes fogyása lényegesen kisebb Magyarország és az Északalföldi régió átlagánál, ennek ellenére az EU 15 tagállamaiban megfigyelhetı folyamatos növekedéstıl messze elmarad. A természetes szaporodás/fogyás arányszáma Hajdú-Bihar megyében, az Északalföldi régióban, Magyarországon és az EU 15 országok átlagában, EU15 Hajdú-Bihar Észak-alföldi régió Magyarország 1000 fıre jutó természetes szaporodás/fogyás Évek * EU 15- tagálamaira 2010 és 2011-re vonatkozó adat még nem áll rendelkezésre A csecsemıhalálozást az egészségügyi ellátórendszer minısége, valamint a társadalmi, gazdasági tényezık befolyásolják. A csecsemık veszélyeztetettségét elıre vetítı, elıidézı tényezık alacsony iskolai végzettség, kiszorulás a munkaerıpiacról, rossz lakásviszonyok, sok gyermek, káros szenvedélyek, rendezetlen családi viszonyok, az egészségügyi ellátás igénybevételének mellızése elsısorban a késıi csecsemıhalálozásban jelennek meg. A csecsemıhalálozás (1 000 élveszületésre jutó 1 éves kor alatti halálozások száma) alakulása a megyében kedvezıbb, mint az országos átlag. A KSH adatai alapján az élveszületésre számított csecsemıhalálozás 2011-ben 4,3 volt, mely az országos értékhez (4,9 ) és az elızı évi arányszámhoz (5,9 ) viszonyítva is kisebb. 6

8 5.3. S zületéskor várha t ó átlagos életta rta m Egy adott naptári évre vonatkoztatott születéskor várható átlagos élettartam azon életévek száma, amelyek a születéstıl kezdve átlagosan megélhetık lennének az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövıbeni változatlan érvényesülése esetén. Magyarországon belül az Észak-alföldi régióhoz tartozó területek a rosszabb életesélyő részeknek tekinthetık, az itt élı lakosságnak a halandósági mutatók változatlanul maradása mellett rosszabb életkilátásai vannak. Ugyanakkor hazánkban, és így Hajdú-Bihar megyében is, folyamatosan emelkedı tendencia figyelhetı meg a várható élettartamban, de sajnálatos tény, hogy az érték ennek ellenére is messze elmarad az Európai Unióban megfigyelhetı szinttıl. Hajdú-Bihar megye az országos átlagnál jellemzıen rosszabb mutatóval rendelkezik ben az EU 15 államaiban a nık születéskor várható átlagos élettartama 83,47 év volt, a férfiaké pedig 77,97 év. Hazánkban ezek az értékek 2010-ben a férfiaknál 70,5, nıknél 78,11 évek voltak. Hajdú-Bihar megyében a 2010-ben születettek mindkét nemben az országos átlagnál valamivel hosszabb (férfiak 0,01 évvel, nık 0,06 évvel) várható átlagos élettartamot remélhetnek. A születéskor várható átlagos élettartam alakulása Hajdú-Bihar megyében, az Északalföldi régióban, Magyarországon és az EU 15 országok átlagában, Hajdú-Bihar Észak-Alföld Magyarország EU (15) 85 Férfiak Nık Várható átlagos élettartam 7

9 6. H a l á l o z á s 6.1. Á l talános halandóság Hajdú-Bihar megyében 2010-ben ember halt meg, ebbıl férfi és nı volt. Nemzetközi és hazai halandósági viszonyoknak megfelelıen a megyében is kedvezı folyamatok zajlottak, így az elmúlt két évtizedben jelentısen csökkent a halálozás. A férfiak halálozásának idıbeli alakulását vizsgálva a megyében a hazai átlagnak megfelelı halálozási viszonyok figyelhetık meg, de a halálozás kockázata, míg a 90-es évek közepe elıtt az országos átlagnál alacsonyabb értékekkel bírt, 1995-tıl jellemzıen magasabb volt. Nık esetében néhány évtıl eltekintve kis mértékben folyamatosan meghaladta a hazai átlagot a halálozás kockázata. Figyelemre méltó, hogy a férfiak halálozása mintegy kétszerese a nıkének. Az EU 15 tagállamainak átlagához képest mindkét nemben több mint 1,5-szeres a halálozás kockázata. Általános halandóság alakulása (BNO 10: A00-Z99) Hajdú-Bihar megyében, az Északalföldi régióban, Magyarországon és az EU 15 országok átlagában, a 0-X éves korcsoportban, Hajdú-Bihar Észak-Alföld Magyarország EU (15) standardizált halálozás fıre Férfiak (0-X) Nık (0-X) A halálozás területi egyenlıtlenségeinek vizsgálata a éves korosztályban történt, tekintettel arra, hogy a betegségek okozta korai halálozások több mint 90%- a ebben az élettartományban következik be. 8

10 Hajdú-Bihar megye korai halálozásának az országos átlagtól való eltérései település szerinti bontásban jól mutatják, hogy a lakosság halálozása az országos átlagtól nemcsak mértékében, de elıjelében is különbözıen tér el. A standardizált halálozási hányados mely adott település lakossága halálozásának és az országos átlagnak a viszonyszáma igen tág határok között mozog. Általános (BNO 10: A00-Z99) korai halálozás hierarchikus Bayes becsléssel simított területi egyenlıtlenségei a éves korcsoportban, férfiak és nık körében Hajdú- Bihar megyében folyamán SHH Férfi min % 85.01% % 95.01% % % % % % % - max. Utólagos valószínőség SHH Nı min % 95.01% % % % % % % - max. Utólagos valószínőség A férfiaknál az országos viszonyokhoz képest szignifikáns többlethalálozás látható a Balmazújvárosi kistérségben Egyek (SHH=131,1%) településen, továbbá a Berettyóújfalui kistérségben Komádi (SHH=146,8%), Csökmı (SHH=142,7%), Mezısas (SHH=139,6%) településen. Szignifikánsan emelkedett halálozási kockázat figyelhetı meg a Püspökladányi kistérségben Szerep (SHH=137%) és Báránd (SHH=131,9%) településen, a Derecske-Létavértesi kistérségben Bagamér (SHH=142,2%), Álmosd (SHH=141,9%) és Hajdúbagos (SHH=135,5%) településen. A férfiaknál még a Hajdúhadházi kistérségben tapasztalható szignifikánsan emelkedett kockázat Hajdúhadház (SHH=140,6%), Nyíracsád (SHH=133,5%), Vámospércs (SHH=130,5%), Nyíradony (SHH=128,9%) és Hajdúsámson (SHH=127,1%) településen. A nıknél statisztikailag bizonyíthatóan magasabb a halálozás az országos átlaghoz képest a Balmazújvárosi kistérségben Egyek (SHH=127,2%) településen, a Berettyóújfalui kistérségben Komádi (SHH=135,5%) és Told (SHH=133,6%) településen. Szignifikánsan többlethalálozás figyelhetı meg a Püspökladányi kistérségben Biharnagybajom (SHH=135,6%) településen, valamint a Derecske-Létavértesi kistérségben Bagamér (SHH=153,7%), Álmosd (SHH=134,1%) és Hosszúpályi (SHH=137,5%) településen. Halálozási többlet figyelhetı meg a kiemelt kistérségek több településén is, azonban ez statisztikailag nem volt bizonyítható. Az országos átlagtól jellemzıen alacsonyabb volt a halálozás a Debreceni, a Hajdúböszörményi és a Polgári kistérségekben. 9

11 6.2. H alálok i str uk tú ra A korai halálozás mértékének csökkentésére irányuló beavatkozások tervezése szempontjából elengedhetetlen a haláloki struktúra ismerete. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes korcsoportokban eltérı súllyal jelennek meg a fıbb halálokok. Hajdú-Bihar megyében a 0-X éves férfiak halálozásának 47,4%-áért, a nık halálozásának 61%-áért a keringési rendszer betegségei felelısek. Mindkét nem esetében a második helyen a daganatos megbetegedések (férfiak esetében 28,1%, nık esetében 21,7%) szerepelnek. A két vezetı halálokot férfiaknál a külsı okok (balesetek, öngyilkosság), nıknél pedig a légzırendszer betegségei követik (Magyarországon férfiaknál és nıknél is a harmadik helyen az emésztırendszer betegségei okozta halálozás áll). A korai halálozás (25-64 éves korosztály) struktúrája lényegesen eltér az összhalálozás (0-X éves korosztály) haláloki struktúrájától. A legtöbb férfi és nı nem keringési rendszeri betegségekben, hanem daganatok okozta betegségekben hal meg, kivétel ez alól a Hajdú-Bihar megyei férfiak halálozása, ahol 0,5%-ponttal kisebb a daganatos megbetegedések okozta halálozás részesedése (elızı évben a különbség 2,2% volt). A nık esetében a keringési rendszer betegségei okozta halálozásnál kiugróan magasabb a daganatos halálozások részaránya. Harmadik helyen mindkét nemben a mortalitás külsı okai állnak a halálokok szerinti rangsorban, de a nıknél az aránya jóval kisebb, mint a férfiak esetében. A haláloki struktúra Hajdú-Bihar megye és Magyarország éves és 0-X éves korú lakossága körében, 2010 Halálok súlya (%) Hajdú-Bihar Keringési rendszer betegségei Emésztırendser betegségei Mortalitás külsı okai Magyarország Hajdú-Bihar Magyarország 31.1 Hajdú-Bihar Daganatok okozta betegségek Légzırendszer betegségei Egyéb halálokok ÉVES KORÚAK 0-X ÉVES KORÚAK ÉVES KORÚAK 0-X ÉVES KORÚAK 25.6 Magyarország 61.0 Hajdú-Bihar 56.2 Magyarország FÉRFIAK NİK 10

12 6.3. Okspecifikus halálozás A keringési rendszer megbetegedései okozta halálozás A halálokok között kitüntetett helyet foglalnak el a keringési rendszer betegségei, közöttük is kiemelten az ischaemiás szívbetegségek, az agyérbetegségek és a magasvérnyomás betegség, amit önmagában is rizikótényezıként tartanak nyílván. Hajdú-Bihar megyében a férfiak halálozásának 47,4%-át, a nık halálozásának 61%- át okozták a keringési rendszer betegségei 2010-ben. Az önpusztító életmód jellemzıen a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel a figyelembe nem vett vagy elégtelenül kezelt magasvérnyomás betegség külön-külön és együtt is veszélyeztetik, vagy tovább rontják az érintettek esélyét egy teljesebb, egészséges, alkotó életre. A betegségcsoport okozta halálozás trendjét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az 1990-es évek közepétıl kedvezı folyamatok zajlottak le az országban és a megyében egyaránt, bár a férfiaknál a csökkenés idınként megtorpant (1998-ban és 2003-ban). A halálozás kockázata Hajdú-Bihar megyében mindkét nemnél meghaladta az országos átlagot. A férfiak több mint 1,5-szeres relatív halálozási kockázatot mutatnak a nıkhöz képest. A lezajló pozitív változások ellenére még mindig közel 2,5-szerese a halandóság szintje az EU 15 tagállamok átlagának. A keringési rendszer betegségei (BNO 10: I00-I99) miatti halálozás Hajdú-Bihar megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU 15 országok átlagában, a 0-X éves korcsoportban, Hajdú-Bihar Észak-Alföld Magyarország EU (15) standardizált halálozás fıre Férfiak (0-X) Nık (0-X) 11

13 A keringési rendszer betegségei okozta korai halálozás területi vizsgálata során hasonló mintázat figyelhetı meg mindkét nem esetében, jellemzıen magasabb halálozási kockázattal a Berettyóújfalui és a Püspökladányi kistérség települései rendelkeznek. A keringési rendszer betegségei (BNO 10: I00-I99) okozta korai halálozás hierarchikus Bayes becsléssel simított területi egyenlıtlenségei a éves korcsoportban, férfiak és nık körében Hajdú-Bihar megyében folyamán SHH Férfi min % 95.01% % % % % % % - max. Utólagos valószínőség SHH Nı min % 95.01% % % % % % %- max. Utólagos valószínőség A férfiaknál az országos viszonyokhoz képest szignifikáns többlethalálozás látható a Berettyóújfalui kistérségben Komádi (SHH=196,1%), Mezısas (SHH=181,9%), Magyarhomorog (SHH=167,3%), Zsáka (SHH=161,6%), Csökmı (SHH=161,5%) és Berekböszörmény (SHH=160,4%), településen. Szignifikánsan hátrányos mutatókkal rendelkezik a Püspökladányi kistérségben Szerep (SHH=197,4%), Báránd (SHH=169,3%), Sárrétudvari (SHH=156,9%) és Püspökladány (SHH=153%) település. Az országos átlagnál magasabb halálozással bír a Derecske-Létavértesi kistérségben Álmosd (SHH=162%) és a Hajdúhadházi kistérségben Hajdúsámson (SHH=150,4%). A nıknél a Berettyóújfalui kistérségben a halálozás kockázata szignifikánsan az országos szintnek legalább másfélszerese szinte valamennyi településen. Szignifikáns többlethalálozás figyelhetı meg a Püspökladányi kistérségben Szerep (SHH=237,2%), Biharnagybajom (SHH=189,4%), Bihartorda (SHH=176,5%), Sárrétudvari (SHH=175,1%), Püspökladány (SHH=171,3%) és Nagyrábé (SHH=166,1%) településen. A keringési rendszer betegségein belül a szív-érrendszeri betegségek és az agyérbetegségek halálozása okozza a legnagyobb veszteséget. Azonban míg az ischaemiás szívbetegségek (pl. szívinfarktus) okozta halálozás Hajdú-Bihar megyében riasztóan magas, addig az agyérbetegségek okozta halálozás a megye egész területén az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb. 12

14 Daganatok okozta halálozás A halálozások gyakorisági listáján a rosszindulatú daganatok a második helyet foglalják el. Hajdú-Bihar megyében 2010-ben férfiaknál 28,1%, míg nıknél 21,7%- ban fordult elı daganatos megbetegedés, a korai halálozást vizsgálva azonban a leggyakoribb halálokká lép elı. A daganatok kialakulásában számos kockázati tényezı játszik szerepet, melyek közül több az életmódra vezethetı vissza (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás stb.). Mindemellett egyéb környezeti, biológiai hatások és a genetikai hajlam is nagy szerepet játszik e betegségek kialakulásában. Helyes életvezetéssel, körültekintı környezetkímélı magatartással, az embert védı munkakörnyezet biztosításával, valamint az ivóvíz, a levegı és az élelmiszerek biztonságának növelésével sokat tehetünk a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen. További fontos tényezı lehet egyes daganatok okozta halálozások csökkentésében a szőrıvizsgálat. A WHO szerint központilag szervezett lakosságszőrés javasolt az emlı, a méhnyak és a vastagbél daganatai esetében, a prosztata, a szájüreg és a tüdı daganata esetében a veszélyeztetettek célzott szőrése ajánlott. A rosszindulatú daganatok okozta halálozásban a '90-es évek második felében bekövetkezett tetızés után kismértékő csökkenés tapasztalható mindkét nemnél. Ez a csökkenés a férfiaknál nagyobb, mint a nıknél, de a férfiak daganatos halálozásának a kockázata még így is kétszerese a nıkének és lényegesen rosszabb az EU 15 tagállamainak átlagánál. Az országos görbén 2005-ben látható csökkenés sajnos csak a KSH új kódolási rendszerének bevezetésébıl ered. A daganatos betegségek (BNO 10: C00-D48) miatti halálozás Hajdú-Bihar megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU 15 országok átlagában, a 0-X éves korcsoportban, Hajdú-Bihar Észak-Alföld Magyarország EU (15) standardizált halálozás fıre Férfiak (0-X) Nık (0-X) 13

15 A rosszindulatú daganatok okozta korai halálozás területi egyenlıtlenségeit vizsgálva megyénkben azt látjuk, hogy a Balmazújvárosi, Derecske-Létavértesi és a Hajdúhadházi kistérségeket sújtja leginkább. A férfiaknál fokozottabb mértékben, mint nıknél. Daganatos betegségek (BNO 10: C00-D48) okozta korai halálozás hierarchikus Bayes becsléssel simított területi egyenlıtlenségei a éves korcsoportban, férfiak és nık körében Hajdú-Bihar megyében folyamán SHH Férfi min % 95.01% % % % % % % - max. Utólagos valószínőség SHH Nı min % 95.01% % % % % % % - max. Utólagos valószínőség Férfiaknál az országos viszonyokhoz képest szignifikáns többlethalálozás látható a Balmazújvárosi kistérségben Balmazújváros (SHH=137,6%) településen, továbbá a Hajdúhadházi kistérségben Hajdúhadház (SHH=150,9%), Nyíradony (SHH=132,4%) és Téglás (SHH=133,3%) településen. Nıknél statisztikailag bizonyíthatóan magasabb a halálozás az országos átlaghoz képest a Balmazújvárosi kistérségben Egyek (SHH=129,3%) és Tiszacsege (SHH=123,4%) településen. Szignifikánsan többlethalálozás figyelhetı meg a Derecske-Létavértesi kistérségben Bagamér (SHH=132,7%), Álmosd (SHH=131,1%), Hosszúpályi (SHH=119,5%) és Monostorpályi (SHH=120,2%) településen valamint a Hajdúhadházi kistérségben Hajdúhadház (SHH=119,5%) településén. A magyar férfiak rosszindulatú daganatai között a légcsı, hörgık és tüdı rosszindulatú daganatai okozta halálozás vezetı szerepet tölt be. A betegség kialakulásáért mintegy 80%-ban a dohányzás a felelıs. Hajdú-Bihar megyében a férfiak tüdırák okozta halálozása magasan meghaladja az országos szintet. Nık esetében a növekvı tendencia ellenére az országos átlag körüli vagy azt kissé meghaladó halálozás a jellemzı. A szőrhetı daganatok közé tartozik a vastagbél, szigmabél és végbél rosszindulatú daganatai, amelynek idıben történı felismerésével a gyógyítás hatékonysága jelentısen javítható. A betegség kialakulásának hátterében elsısorban az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód áll. A területi egyenlıtlenségek vizsgálata során férfiaknál a Balmazújvárosi, Derecske- Létavértesi és a Hajdúhadházi kistérségek településein tapasztaltunk szignifikánsan magasabb halálozást. Nıknél nem tapasztaltunk statisztikailag alátámasztható eltérést. 14

16 A nıi emlıdaganatos halálozás egyike a legnagyobb társadalmi veszteséget okozó nıi rosszindulatú daganatos megbetegedéseknek. Az okok sokasága miatt az elsıdleges prevenció kevésbé hatékony, így a másodlagos prevenció, a szőrés felértékelıdik. Hajdú-Bihar megyében a vizsgált korcsoportban és években nem tapasztaltunk statisztikailag alátámasztható területi halmozódást. A méhnyak rosszindulatú daganatának elsıdleges prevenciójához a genitális fertızések kerülése, a személyi higiénia betartása és a HPV oltás tartozik. Nagyon fontos még a szervezett szőrıvizsgálatokon való részvétel. A területi különbségeket vizsgálva elmondható, hogy a méhnyak rosszindulatú daganata a megye lakosságát fokozottan érinti, ám ezt szignifikáns eredmények nem igazolták. Magyarországon az utóbbi évtizedekben az ajak, szájüreg és garat tumorok elıfordulása meredeken emelkedett és csak 2003-ban fordult meg ez a folyamat. Hajdú-Bihar megyében a férfiak esetében az országos átlagnál alacsonyabb, míg a nıknél az országos átlagnál magasabb a vizsgált daganat típus elıfordulása, azonban a férfiak érintettsége 4-5-szöröse a nık érintettségének Emésztırendszer betegségei okozta halálozás Az emésztırendszer betegségei okozta halálozás, ezen belül az alkoholos májbetegség és májzsugor, valamint a gyomorbetegségek okozta halálozás haláloki súlya jelentıs probléma Magyarországon, az Európai Unió átlagához képest történı elıfordulásának gyakorisága 2-2,5-szeres. Az emésztırendszeri betegségek okozta halálozások idıbeni vizsgálatakor látható, hogy az 1990-es évek közepéig meredeken emelkedik, utána meredeken csökken a halálozás. Az országos értékekhez hasonlítva a férfiak és a nık halálozása alacsonyabb Hajdú-Bihar megyében. Az emésztırendszer betegségei (BNO 10: K00-K92) miatti halálozás Hajdú-Bihar megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU 15 országok átlagában, a 0-X éves korcsoportban, Hajdú-Bihar Észak-Alföld Magyarország EU (15) standardizált halálozás fıre Férfiak (0-X) Nık (0-X) 15

17 Az emésztırendszer betegségei okozta korai halálozás területi vizsgálata során mindkét nemnél magasabb halálozási kockázat figyelhetı meg Hajdú-Bihar megye keleti részén. Az emésztırendszer betegségei (BNO 10: K00-K92) okozta korai halálozás hierarchikus Bayes becsléssel simított területi egyenlıtlenségei a éves korcsoportban, férfiak és nık körében Hajdú-Bihar megyében folyamán SHH Férfi min % 75.01% % 85.01% % 95.01% % % % % - max. Utólagos valószínőség SHH Nı min % 85.01% % 95.01% % % - max. Utólagos valószínőség Férfiaknál az országos viszonyokhoz képest szignifikáns többlethalálozás látható a Hajdúhadházi kistérségben Hajdúhadház (SHH=113,9%), Nyíradony (SHH=107,6%), Nyírábrány (SHH=110%), Nyíracsád (SHH=108%) és Fülöp (SHH=118,4%) településen. Nıknél statisztikailag bizonyíthatóan magasabb a halálozás az országos átlaghoz képest a Hajdúhadházi kistérségben Vámospércs (SHH=107%) településen. Az alkoholos májbetegségek okozta korai halálozás elıfordulását vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy ugyanolyan területi tagozódások fordulnak elı. Fontosnak látjuk a területen a felvilágosító munka mellett a rejtett morbiditási vizsgálat elvégzését is az alapellátásban, hogy az egyének korai azonosításával és gondozásba vételével a halálozás csökkenthetı legyen. 16

18 Légzırendszer betegségei okozta halálozás A légzırendszer betegségei okozta halálozás több mint fele elkerülhetı lenne bizonyos légúti megbetegedések (heveny légúti fertızések, tüdıgyulladás, idült hörghurut, tüdıtágulat és asthma) megelızésével és megfelelı kezelésével. A vizsgált idıszakban bekövetkezett halálozást tekintve az 1990-es évek elejétıl az ezredfordulóig nagyarányú csökkenés, majd az utóbbi évtizedben ismét jelentıs bár a csökkenéshez képest kisebb mértékben emelkedés figyelhetı meg. A megye halálozása az országos átlagnál és az EU 15 tagállamainak átlagánál is kedvezıbb mindkét nemben. A korai halálozást (0-64) vizsgálva már sajnos több mint 2-szer magasabb a halálozás kockázata Magyarországon és Hajdú-Bihar megyében is, mint az EU 15 tagállamainak területén. A légzırendszer betegségei (BNO 10: J00-J98) miatti halálozás Hajdú-Bihar megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU 15 országok átlagában, a 0-X éves korcsoportban, Hajdú-Bihar Észak-Alföld Magyarország EU (15) 120 standardizált halálozás fıre Férfiak (0-X) Nık (0-X) Hajdú-Bihar megye településein a hazai átlagnál statisztikailag igazoltan magasabb halandóságot a vizsgált idıszakban és korcsoportban nem találtunk. Az idıskori (65 év felett) halálozás vizsgálata azonban a Hajdúböszörményi, Polgári, Derecske-Létavértesi és Hajdúhadházi kistérségek érintettségét mutatta, ahol a halálozás az országos szintnél jóval magasabb volt. 17

19 Külsı okok miatti halálozás A külsı okokra visszavezethetı halálozások férfiaknál és nıknél is a harmadik helyen állnak a haláloki struktúrában a éves korcsoportnál. Ide tartoznak a háztartási, közlekedési és munkabalesetek mellett az erıszak, illetve önsértés következtében bekövetkezı halálozások is. Hajdú-Bihar megyében 2010-ben 378 haláleset vezethetı vissza külsı okokra és ennek mintegy 60%-a a éves korcsoportban történt. A fiatalabb korosztálynál jellemzıen a jármőbalesetek, míg az idısebbeknél a balesetszerő esések a fıbb okok. Tradicionálisan magas a megyében az öngyilkosságok száma, a külsı okok miatt bekövetkezett halálozások mintegy felét teszik ki. A halálozás idıbeni vizsgálata kedvezı tendenciákra világít rá, azonban Hajdú-Bihar megye halálozása konzekvensen az országos szint fölötti. Az EU 15 átlagánál mintegy 2-szer magasabb a külsı okokra visszavezethetı halálozás kockázata hazánkban. A külsı okok (BNO 10: V01-Y98) miatt bekövetkezett halálozás Hajdú-Bihar megyében, az Észak-alföldi régióban, Magyarországon és az EU 15 országok átlagában, a 0-X éves korcsoportban, Hajdú-Bihar Észak-Alföld Magyarország EU (15) standardizált halálozás fıre Férfiak (0-X) Nık (0-X) 18

20 A külsı okok miatt bekövetkezett korai halálozás területi vizsgálatánál mindkét nemben magasabb halálozási kockázat figyelhetı meg szinte a megye teljes területén. A külsı okok (BNO 10: V00-Y98) miatt bekövetkezett korai halálozás hierarchikus Bayes becsléssel simított területi egyenlıtlenségei a éves korcsoportban, férfiak és nık körében Hajdú-Bihar megyében folyamán SHH Férfi min % 95.01% % % % % % % - max. Utólagos valószínőség SHH Nı min % % - max. Utólagos valószínőség Férfiaknál az országos viszonyokhoz képest szignifikáns többlethalálozás látható a Hajdúböszörményi kistérségben Hajdúböszörmény (SHH=155,1%) és a Berettyóújfalui kistérségben Csökmı (SHH=165,1%) településen. Szintén magasabb, azonban statisztikailag nem alátámasztottan, a halálozás Debrecen kivételével a megye összes településén. A nıknél a megye valamennyi településén nem szignifikáns módon az országos átlagot meghaladó a halálozás kockázata. A külsı okok miatt bekövetkezett halálozásokkal kapcsolatban célszerő további korcsoportokkal is foglalkozni. Jellegzetes eltérések figyelhetık meg a fiatalabb (0-14 éves) és az idısebb (65 év fölött) korosztályok között. A hazai átlagnál jóval kedvezıbb képet tapasztaltunk férfiaknál a 15 év alattiakat érintı halálozásoknál, míg a 65 év felettieknél a települések nagyobb részénél találtunk az országos átlagot meghaladó halálozási mutatókat. Nık esetében éppen ennek a fordítottja volt tapasztalható. 19

21 7. M o r b i d i t á s A lakosság megbetegedési viszonyainak ismerete a halandósági elemzések mellett elengedhetetlen a hatékony, szükségletekhez igazodó egészségügyi ellátórendszer, az eredményes egészségfejlesztési stratégiák, valamint szőrıprogramok tervezéséhez. Különösen olyan betegségekre igaz ez, melyek idıbeni felismerése esetén, a megfelelı egészségügyi szolgáltatás igénybevétele mellett, a betegek jó életminısége érhetı el, csökkentve ezáltal a betegségek okozta halálozást, s az ebbıl adódó súlyos társadalmi terheket. A morbiditási adatok győjtésére alapvetıen négy módszer áll rendelkezésre: 1. fekvıbeteg-intézetekre épülı megbetegedési regiszterek képzése (inkább az igénybevételrıl közöl információt, mint a szükségletekrıl) 2. lakossági felmérésekbıl nyert morbiditási adatgyőjtés (kérdıív) 3. fertızı betegségek kötelezı jelentése 4. háziorvosi morbiditás-monitorozás mőködtetése Tájékoztatónkban ez utóbbi alapján, a betegségek bekövetkezési gyakoriságán keresztül mutatjuk be a morbiditás alakulását Hajdú-Bihar megyében A morbi di tás alakulása a Háziorvosi Morbi di tási A da t győj tés Progra m (HMAP ) alapján A Háziorvosi Morbiditási Adatgyőjtési Program (HMAP) hazánkban az elsı reprezentatív igényő, nemzetközi elvárásokhoz igazított morbiditás-monitorozó program. A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola és az ÁNTSZ között november 1-jén létrejött együttmőködési megállapodás keretei között 1998 májusában indult el a program. A háziorvosi praxisok településnagyság és földrajzi szempontok figyelembe vételével kerültek kiválasztásra, ami a vizsgált betegségek tekintetében az egész országra vonatkozó gyakorisági becslést is lehetıvé tesz. Hajdú-Bihar megyében jelenleg 13 háziorvosi praxis küld rendszeres morbiditási jelentéseket. A program lehetıséget ad a legnagyobb népegészségügyi jelentıségő betegségek monitorozására, egészségstatisztikai adatok győjtésére, elemzésére. A program a következı betegségek prevalencia (egy betegség összes létezı betege egy adott idıpillanatban a vizsgált lakosság létszámához viszonyítva) és incidencia (új esetek elıfordulási gyakorisága meghatározott idıtartam alatt és lakossági létszámviszonyok mellett) adatainak meghatározásához győjt adatokat: magasvérnyomás, cukorbetegség, májzsugor, ischaemiás szívbetegség (kivéve infarktus), akut myocardialis infarktus, stroke (szélütés), a légcsı, hörgık és tüdı, a vastag- és végbél, az emlı, a méhnyak és a prosztata rosszindulatú daganatai. 20

22 A keringési rendszer betegségeinek gyakorisága A keringési rendszer betegségei a mortalitás mellett a morbiditásban is vezetı szerepet töltenek be, a HMAP éppen ezért kiemelten kezeli a leggyakoribb típusait: a magasvérnyomás betegséget, az ischaemiás szívbetegségeket, ezen belül is a heveny szívizominfarktust, valamint az agyérbetegségeket ezen belül a szélütést. Kockázati tényezık lehetnek a genetikai fogékonyságon túl a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, az elhízás, a fizikai inaktivitás. A prevenciós lehetıségek általánosak és nemcsak a keringési rendszer betegségeinek kialakulásában hanem a daganatos megbetegedések megelızésében is fontos szerepet kapnak. A cardiovascularis betegségek megelızését célzó programok nem betegségspecifikusak, ide tartoznak a dohányzásellenes programok, az egészséges táplálkozási programok, a fizikai aktivitást növelı programok A magasvérnyomás betegség gyakorisága A magasvérnyomás betegség az egyik leggyakoribb kockázati tényezıje a szív érrendszeri betegségeknek. Az alapellátásban megvalósuló szív-érrendszeri szőrıvizsgálatok, a talált elváltozások hatékony kezelése, valamint az életmódbeli változások csökkentik ezen megbetegedéseket. A betegség klinikai megjelenése döntıen az idıs korra tehetı, de gyakran már fiatalon is kialakulhat. Az életkor elırehaladásával a betegség kockázata és súlyossága nı. Krónikus lefolyásukkal jelentıs terhet rónak az egészségügyi ellátórendszerre. A magas vérnyomás megbetegedés gyakorisága a 20-X éves férfi és nıi lakosság körében Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon, korcsoportonként, a 2010-es év adatai alapján 80% Férfi Hajdú-Bihar Férfi Magyarország Nı Hajdú-Bihar Nı Magyarország 70% 60% prevalencia (%) 50% 40% 30% 20% 10% 0% X korcsoport 21

23 Hajdú-Bihar megyében 2010-ben a magasvérnyomás betegség elıfordulása jellemzıen mindkét nemben az országos átlagnál alacsonyabb, de leginkább 60 év fölöttieknél tapasztalható kedvezı eltérés a hazai viszonyokhoz képest. Az életkor elırehaladtával a betegség elıfordulása folyamatosan emelkedik. Fiatalabb életkorban a férfiaknál gyakoribb és csak a éves korcsoporttól tapasztalunk nıi többletet A szívinfarktus gyakorisága A heveny szívizominfarktus az ischaemiás szívbetegségek jelentıs részéért felelıs. Jellemzı rizikófaktorai a magas vérnyomás, dohányzás, cukorbetegség, magas vérzsír értékek és a köszvény. Szintén az általános kiváltó tényezık közé tartozik az elhízás és a stressz. A megelızés legfontosabb része a rizikófaktorok csökkentése. A szívinfarktus gyakrabban fordul elı férfiaknál, mint nıknél. Elıfordulása az életkor elırehaladtával nı. Hajdú-Bihar megyében a betegség elıfordulása férfiaknál szinte az összes korcsoportban meghaladja a hazai átlagot. Nık esetében az éveseknél gyakoribb az országos értékektıl. A szívinfarktus gyakorisága a 20-X éves férfi és nıi lakosság körében Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon, korcsoportonként, a 2010-es év adatai alapján 5% Férfi Hajdú-Bihar Férfi Magyarország Nı Hajdú-Bihar Nı Magyarország 4% prevalencia (%) 3% 2% 1% 0% X korcsoport 22

24 Az agyérbetegség gyakorisága Az agyvérzés a leggyakoribb olyan betegség, mely a független életvitelt lehetetleníti el. A szélütés kockázati tényezıi nagyrészt megegyeznek a szívinfarktus rizikófaktoraival, annyival kiegészítve, hogy a szívinfarktus maga is kockázati tényezıje a betegség kialakulásának. A megbetegedés gyakorisága az életkor elırehaladtával növekszik. Nemek szerinti összehasonlítást végezve megállapítható, hogy a férfiaknál látható prevalencia értékek jellemzıen meghaladták a nık értékeit. Az éves korcsoportban a megyei értékek kis mértékben meghaladták a hazai átlagot, azonban az idısebb korosztályoknál már lényegesen kedvezıbb a megyei helyzet az országos értékekkel összehasonlítva. A szélütés gyakorisága a 20-X éves férfi és nıi lakosság körében Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon, korcsoportonként, a 2010-es év adatai alapján 10% 9% 8% Férfi Hajdú-Bihar Férfi Magyarország Nı Hajdú-Bihar Nı Magyarország prevalencia (%) 7% 6% 5% 4% 3% 2% 1% 0% X korcsoport 23

25 A cukorbetegség gyakorisága A cukorbetegség a világon a leggyakoribb anyagcsere betegség, mely szövıdményei révén rontja a beteg életminıségét és életkilátásait. A korai felismerése rendkívüli fontosságú a diabetes súlyos szövıdményeinek megelızése szempontjából (vesebetegség, cardivascularis betegségek). A korán felismert diabetes ma már diétával, orális antidiabetikumokkal, illetve inzulinpótló terápiával jól karbantartható. A veszélyeztetett korcsoportok szőrıvizsgálat keretében végzett vércukorszint meghatározása javasolt. A cukorbetegség prevalenciája az életkor elırehaladtával elıször emelkedik (70-74 éves korig), majd csökken. Gyakorisága a megyében jellemzıen mindkét nemben az országos értékeknél kedvezıbb. Elıfordulása a férfiaknál gyakoribb, mint a nıknél. A cukorbetegség gyakorisága a 20-X éves férfi és nıi lakosság körében Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon, korcsoportonként, a 2010-es év adatai alapján prevalencia (%) 20% 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% Férfi Hajdú-Bihar Férfi Magyarország Nı Hajdú-Bihar Nı Magyarország 0% X korcsoport 24

26 A májzsugor gyakorisága A máj megbetegedéseinek döntı többségét a mértéktelen alkoholfogyasztás következtében kialakult krónikus májbetegség, illetve májzsugor adja. A májkárosodások kisebbik részéért az egyéb toxikus májártalmak, illetve vírusfertızések a felelısek. Az alkoholfogyasztás kontrollálása napjaink egyik legnagyobb népegészségügyi kihívása (gyártásának, illetve forgalmazásának ellenırzése, a függıségi kapcsolatba kerültek korai azonosítása és gondozásba vétele). A hepatitis -B vírus-fertızések okozta májkárosodások elleni immunizálás jelentısége kiemelkedı. Férfiaknál a megbetegedés gyakorisága az életkor elırehaladtával éves korig növekszik, majd csökken. Hajdú-Bihar megyében az 50 éven felülieknél az országos értékeket meghaladó morbiditás látható (a éves korcsoport kivételével). Nıknél a betegség elıfordulása lényegesen alacsonyabb, mint férfiaknál. A megyei értékek jellemzıen magasabbak az országos átlagnál, a legveszélyeztetettebbek az éves korcsoport tagjai. A májzsugor megbetegedés gyakorisága a 20-X éves férfi és nıi lakosság körében Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon, korcsoportonként, a 2010-es év adatai alapján 4% Férfi Hajdú-Bihar Férfi Magyarország Nı Hajdú-Bihar Nı Magyarország 3% prevalencia (%) 2% 1% 0% X korcsoport 25

27 Rosszindulatú daganatos megbetegedések gyakorisága Daganat bármely szerv bármely szövetében és sajnos bármely életkorban keletkezhet. Az egészségügy legfontosabb feladata a megelızés, így széles körben kell a daganatos betegségeket is megismertetni a lakossággal és felhívni a figyelmet a szőrıvizsgálatok jelentıségére és a rendszeres háziorvosi vizsgálatokra. A kockázati tényezık sokfélesége miatt (táplálkozási tényezık, dohányzás, alkoholfogyasztás, foglalkozási expozíciók, ionizáló és nem ionizáló sugárzás, stb.) a prevenciós lehetıségek összekapcsolása ajánlott A légcsı, a hörgı és a tüdı rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek gyakorisága A daganatos betegségek közül a tüdırák a leggyakoribb daganatos megbetegedés a férfiaknál, de a nıknél is a vezetı daganat típusok között szerepel. A tüdıtumorok 85-87%-a az aktív, 3-5%-a pedig a passzív dohányzással hozható összefüggésbe. A légcsı, a hörgı és a tüdı rosszindulatú daganatainak elıfordulását vizsgálva Hajdú-Bihar megye férfi lakosságának megbetegedési gyakorisága, az éveseknél, a éveseknél, és a 80 év fölöttieknél haladja meg az országos átlagot. Nıknél megyénkben a éves korosztálynál csúcsosodik ki a betegség elıfordulása, ahol háromszorosa a hazai átlagnak, de jellemzıen a többi vizsgált korcsoportban is kedvezıtlenebb az országos értékeknél. A légcsı, a hörgık ésa tüdı roszindulatú daganatos megbetegedés gyakorisága a 20-X éves férfi és nıi lakosság körében Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon, korcsoportonként, a 2010-es év adatai alapján 1.0% Férfi Hajdú-Bihar Férfi Magyarország Nı Hajdú-Bihar Nı Magyarország 0.8% prevalencia (%) 0.5% 0.3% 0.0% X korcsoport 26

28 A vastagbél és a végbél rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek gyakorisága A vastagbél és a végbél daganatai hazai viszonyok között a második leggyakoribb daganatféleségek közé tartoznak. A daganatos megbetegedések közül az egyik legjobban szőrhetı betegség, ezért a magas halálozások számát eredményesen lehetne csökkenteni. A betegség elıfordulását növeli a helytelen táplálkozás, a mozgáshiány és a túlsúly. A megbetegedés gyakorisága az életkor elırehaladtával növekszik. Férfiaknál a prevalencia értékek meghaladták a nık értékeit. Az 55 év felettieknél az országos átlagtól alacsonyabb betegség gyakoriság figyelhetı meg Hajdú-Bihar megyében. Férfiaknál a legmagasabb prevalencia értékeket a éves korcsoportban kaptuk, nıknél a 80 év felettieknél csúcsosodik ki. A vastagbél és a végbél roszindulatú daganatos megbetegedés gyakorisága a 20-X éves férfi és nıi lakosság körében Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon, korcsoportonként, a 2010-es év adatai alapján 3.0% Férfi Hajdú-Bihar Férfi Magyarország Nı Hajdú-Bihar Nı Magyarország 2.5% prevalencia (%) 2.0% 1.5% 1.0% 0.5% 0.0% X korcsoport 27

29 A nıi emlı rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek gyakorisága Az emlırák a nık leggyakoribb daganatos betegsége. Életkort figyelembe véve leginkább 30 éves kor fölött jelentkezik. Az emlıráknak sok ismert rizikófaktora van, ezek a táplálkozással, foglalkozási expozíciókkal, ionizáló és nem ionizáló sugárzással és különbözı ösztrogén hormon expozícióval összefüggésbe hozható tényezık. Szervezett mammográfiás szőrıvizsgálatot a év közöttiek esetében végeznek, de célszerő ez alatti és feletti korcsoportokban is fizikális önvizsgálatot alkalmazni, illetve a két szőrıvizsgálati idıszak között is elvégezni. A nıi emlı rosszindulatú daganatainak gyakorisága Hajdú-Bihar megyében ben a éves korcsoportban jelentısen meghaladta az országos átlagot. A prevalencia a éves korcsoportig jelentısen emelkedik, ami a szervezett mammográfiás szőrıvizsgálattal mutat pozitív összefüggést. A nıi emlı daganatos megbetegedés gyakorisága a 20-X éves nıi lakosság körében Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon, korcsoportonként, a 2010-es év adatai alapján 4.0% Nı Hajdú-Bihar Nı Magyarország 3.5% 3.0% prevalencia (%) 2.5% 2.0% 1.5% 1.0% 0.5% 0.0% X korcsoport 28

30 A prosztata rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek gyakorisága A prosztata rák elsısorban az idısebb férfiak betegsége, de 40 éves életkor felett bárkinél megjelenhet. A betegség kialakulásának veszélye az életkor elırehaladtával nı, ezért ajánlott negyven év felett évenként prosztata vizsgálaton részt venni, korai felismeréssel jól kezelhetı. A prosztata rák oka nem ismert, így primer prevencióként célszerő a daganatoknál általánosan alkalmazott rizikó faktorokat mérsékelni. A prosztata rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek gyakorisága Hajdú-Bihar megyében a hazai átlagot meghaladja. A betegség legmagasabb elıfordulása a 75 éven felülieknél tapasztalható. A prosztata roszindulatú daganatos megbetegedés gyakorisága a 20-X éves férfi lakosság körében Hajdú-Bihar megyében és Magyarországon, korcsoportonként, a 2010-es év adatai alapján Férfi Hajdú-Bihar Férfi Magyarország 4.0% 3.5% 3.0% prevalencia (%) 2.5% 2.0% 1.5% 1.0% 0.5% 0.0% X korcsoport 29

31 7.2. S zerveze t t, célzott lakossági szőrıvizsgá latok A Nemzeti Népegészségügyi Program részét képezı Népegészségügyi Onkológiai Szőrések hosszú távú célja a daganatos betegségek által okozott halálozás növekedésének megállítása, majd csökkentése. A szőrés az egyetlen módszer, amely a rák korai diagnózisát lehetıvé teszi. A veszélyeztetett életkorban lévı, magukat egészségesnek vélı panasz és tünetmentes személyek idırıl-idıre elvégzett szőrıvizsgálata népegészségügyi tevékenység. A személyes meghíváson és követésen alapuló rákszőrési programok végrehajtása nemzetközi szakmai szervezetek ajánlásainak, irányelveinek figyelembe vételével történik. Bizonyítottan hatásos szőrıvizsgálati eljárások az emlırák, a méhnyakrák és a vastagbélrák okozta halálozás mérséklésére állnak rendelkezésre Emlıszőrés Magyarországon 2002 óta folyik szervezett, célzott lakossági emlıszőrés a év közötti nık körében 2 éves idıintervallumban, behívásos alapon decemberében az ötödik két éves szőrési ciklus fejezıdött be. Hajdú-Bihar megyében 3 akkreditált mammográfiás szőrıállomás mőködik, mindhárom Debrecenben. A szőrıállomások mőködése, az érintett, szőrésre jogosult személyek hívása, szőrıvizsgálata folyamatosan, problémamentesen zajlott. A megjelenési arány a megyénkben 53,3% 1, amely elmarad a kívánatos 70%-tól. Az országos részvételi arány ugyanebben az idıszakban 46,8% 2 -os volt. Az emlıszőrésen megjelentek közül 125 fınek javasoltak mőtéti beavatkozást az emlıszőrı teamek és 111 fınél el is végezték (88,8%). A mőtöttek 92,7%-ánál a szövettani vizsgálat malignitást igazolt. Az invasiv mőtétek közel 60%-ánál kisebb volt a tumor mérete 15 mm-nél, így, ezen nıknél a korán felismert elváltozás jól gyógyítható és nagyobb az esély a teljes gyógyulásra. A szőréssel kiemelt inoperábilis malignus esetet a szőrıközpontok nem jelentettek. Az emlıszőrés compliance fokozása érdekében a szőrés helyi szervezésében a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv koordinálásával a megyéhez tartozó 5 Kistérségi Intézet aktív szerepet vállal. A munkatársak lehetıségeik szerint, több alkalommal (53 alkalommal) keresték fel az önkormányzatok, a civil szervek képviselıit, az alapellátás dolgozóit, a szőrés szervezésének egyeztetése céljából. Az önkormányzatok támogatásával 25 településen 67 alkalommal asszony ingyenes autóbuszos utazása került megszervezésre. A megjelenési arány a Hajdúhadházi Kistérségben (60%) közelíti meg leginkább a kívánatos 70%-ot. A megye többi kistérségében meghaladja, vagy alig marad el az 50%-tól. Megjelenési arányban messze elmarad a Berettyóújfalui Kistérség. Ezen évek óta nem sikerült változtatni. Az emlıszőrés ötödik kétéves ciklusában a Hajdúböszörményi Kistérség megjelenési aránya közelíti meg leginkább a kívánatos 70%-ot, 43 alkalommal szerveztek csoportos utazást a szőrésre, amely a megyében szervezett csoportos utak 64,2%-a. 1 Forrás az OTH (2012. február 17.) 2 Forrás az OTH (2012. február 17.) 30

32 Az emlıszőrés eredményeinek összehasonlítása Hajdú-Bihar Megye kistérségeiben 2011 évben és az V. ciklusban ( ) megjelenési arány 2011 megjelenési arány V. ciklus ( ) Hajdúhadházi Debreceni Balmazújvárosi 57.2% 60.0% 58.7% 57.6% 50.9% 56.2% Hajdúböszörményi 55.8% 61.3% Polgári Derecske Létavértesi Püspökladányi 51.2% 49.7% 48.5% 46.2% 47.5% 58.6% Hajdúszoboszlói 46.4% 54.3% Berettyóújfalui 24.1% 27.4% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% A lakossági részvétel egyik fı eleme a szőrıállomások elérhetısége. A Berettyóújfalu Város Önkormányzata által fenntartott Gróf Tisza István Kórház mammográfiás szakrendelése szőrésre be nem fogadott, nem akkreditált egység. Ugyanakkor a kistérségben lakók számára könnyebben elérhetı vizsgálati lehetıséget nyújt. A kistérség önkormányzatainak többletkiadást jelent Debrecenbe, az akkreditált, garantáltan magasabb minıségő szolgáltatás helyszínére utaztatni a lakosságát, de van erre is példa a szőrıállomások helyszínére csoportos buszos utaztatást a kistérség 5 településén szerveztek 2011-ben (Biharkeresztes, Mezısas, Körösszakál, Körösszegapáti, Magyarhomorog). A Berettyóújfalui Kistérség eredménye csökkenti Hajdú-Bihar megye szőrési megjelenési arányát, viszont növeli az átvizsgáltságot, melyrıl adattal nem rendelkezünk. A lakosság szőrésre motiválásában a megye médiumaiban (városi és helyi televíziók, rádiók, sajtó) és a települések honlapjain évben is folyamatosan jelentek meg szőrıvizsgálattal kapcsolatos felhívások, cikkek, interjúk Méhnyak-szőrés A méhnyakrák a nık daganatos halálozásában elıkelı helyen áll. Hazánkban a betegség elıfordulása, gyakorisága és mortalitása jóval magasabb, mint az európai átlag. A veszélyeztetett korosztály elsısorban a éves nık, a megbetegedés másik csúcsa 60 év körül van. A szervezett lakossági méhnyakrák szőrıvizsgálattal, melyen a év közötti nık legalább 3 évenként egyszer megjelennének, a méhnyakrák okozta halálozás jelentısen csökkenthetı lenne. Ezzel szemben Hajdú- Bihar megyében évben a szőrésre hívott nık mindössze 2,4% -a jelent meg a 31

33 vizsgálaton a cytológiai laboratóriumok jelentése alapján. Az országos megjelenési arány 1,5% volt. A tényleges átszőrtség ennél bizonyosan magasabb. A szőrésen való részvételi arányt csökkentik a diagnosztikus vizsgálatnak álcázott szőrések, azaz, hogy a méhnyak-szőrést nıgyógyászati szőréssel azonosítják. A nıgyógyászati szakrendeléseken szőrésben vett kenetek vizsgálata, a nem akkreditált cytológiai laboratóriummal kötött szerzıdésük miatt, nem kerülnek be a statisztikába (pl. DE OEC). A magán nıgyógyászoknak (Hajdú-Bihar megyében hozzávetılegesen 50) a méhnyak-szőrı tevékenységükrıl nincs jelentési kötelezettségük, holott a nıi lakosság jelentıs hányada veszi igénybe a szolgáltatásukat. Az alacsony megjelenés további oka, hogy a kistelepüléseken, falvakban lakó nık számára a nıgyógyászati szakrendelések hozzáférhetısége korlátozott. A korábban várandós anyák gondozására létrehozott konzultációs nıgyógyászati Mozgó Szakorvosi Szolgálatok (MSZSZ) felvállalták idınként a rákszőrést, mőködésük azonban a legtöbb helyen pénzügyi okok miatt megszőnt Védınıi Méhnyakszőrı Program A méhnyak-szőrés helybevitelének egyik módja a szakdolgozói szőrés, azaz a szakorvosok helyett az erre a célra kiképzett, területi védınık végzik a kenetvételt és a betegkövetéssel kapcsolatos nyilvántartást. Megyénkbıl 2 fı (Létavértes) területi védını jelentkezett a feladatra. A szőrıvizsgálatok végzésére 2011-ben rövid idı (3 hónap) állt a 2 védını rendelkezésére, ez idı alatt 33 nınél végezték el a kenetvételt. A védınık által levett kenetek között kóros, vagy méhnyakrákos eset nem volt Vastagbélrák szőrése A vastagbélrák szőrés évi programjához Hajdú-Bihar megyébıl 10 háziorvos jelentkezett és vett részt a programban. Ennek a programnak a 2011-es folytatására nem volt lehetıség Hajdú-Bihar megyében. A 2010-ben megvizsgált minták közel negyede pozitivitást mutatott, háziorvosok a kolonoszkópiás vizsgálat lehetıségét ajánlották, melyet több esetben évre jegyeztek elı a gasztroenterologiai szakrendelések. Az adatok véglegesítése, korrigálása a évben történt meg. A szövettani eredmények alapján Hajdú- Bihar megyében malignitás szempontjából in situ 1 fınek, II. stádiumú elváltozás 1 fınek, III. stádiumú elváltozás 1 fınek volt Szőrıprogramok Országos Kommunikációja A május 29-én elindított 24 hónapos Szőrıprogramok Országos Kommunikációja (SZOK) címő kiemelt projekt keretében az egészségügyi szakdolgozók és háziorvosok számára akkreditált team-továbbképzés Kommunikációs nap programja 2011 januárjában került megrendezésre. A visszajelzések alapján az alapellátásban dolgozók szükségesnek érzik a tréning jellegő, szupervíziós továbbképzéseket ahhoz, hogy a lakosság körében az egészségtudatos magatartás kialakítását, a szőrésre való motiválást hatékonyan tudják végezni. Az elkezdett program folytatását szükségesnek tartják. 32

34 7.3. A gyermek- és ifjúsági korosztá ly egészségi állapotá nak jellemzıi Az iskoláskorúak megelızı jellegő ellátását az iskola-egészségügyi szolgálatok végzik. Az egészségi állapot vizsgálatokról adatszolgáltatási kötelezettségük meghatározott (index) évfolyamok esetében van. A 2010/2011. tanévben, Hajdú-Bihar megyében az iskola-egészségügyi szolgálatok által elvégzett morbiditási vizsgálatok eredményeként a talált betegségek, elváltozások gyakorisági listájának elsı öt helyén ugyanaz az 5 elváltozás szerepel, mint az elızı tanévben. Ezek a lúdtalp, a fénytörési hibák, az obesitas, a tartási rendellenességek és a scoliosis. Ezen leggyakoribb elváltozások korcsoportonkénti elıfordulási gyakoriságának grafikus ábrázolásával kívánunk helyzetképet adni a megye iskolásainak egészségi állapotáról. A leggyakrabban elıforduló betegségek aránya a 2010/2011. tanévben Lúdtalp Fénytörési hibák Obesitas Tartási rendellenességek Scoliosis Fiúk Lányok Betegség arány % évfolyam 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam 2. évfolyam 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam A 2010/2011. tanévben, a megyében fı volt az index osztályokba beíratottak száma, ebbıl tanulónál végeztek egészségi állapot vizsgálatot. A megvizsgált tanulók körében a leggyakrabban talált elváltozás a lúdtalp (fiúk esetében: 19,1-33,1%, lányok: 21-28%). Mindkét nemnél, a 6. évfolyamig emelkedı tendenciát mutat, majd az iskolás évek elırehaladtával a megbetegedési arány fokozatosan csökken. A fénytörési hibák (látászavarok) aránya az iskolai évek elırehaladtával folyamatosan növekszik, a 12. osztályos lányok körében eléri a 31%-ot, fiúknál pedig a 21%-ot. A fénytörési hibák a lányok körében fordulnak elı gyakrabban. A vizsgált évfolyamokban mindkét nemnél közel azonos a kövér (obesitas) gyermekek aránya. A megvizsgált gyermekek közül 10-13% kövér. 33

35 A tartási rendellenességek mindkét nemnél a 10. évfolyamnál a fiúk 14,7%-ánál, a lányok 12,13%-ánál fordulnak elı leggyakrabban. A tartási rendellenességek fiúknál minden korcsoportban gyakoribbak, mint lányoknál. A scoliosis (gerincferdülés) gyakorisága az adott korcsoportokban közel azonos mértékő mindkét nemben. A fiúknál és a lányoknál is a 10. évfolyamon a leggyakoribb. Mind a tartási rendellenesség, mind a scoliosis gyakorisága is növekszik az iskolás évek elırehaladtával. Bár nem tartozik a leggyakoribb elváltozások közé, népegészségügyi jelentısége miatt vizsgáltuk a magasvérnyomás (hypertonia) és a cukorbetegség (diabetes mellitus) gyermekkori elıfordulását. A hypertonia és a diabetes mellitus gyakorisága iskolásoknál a 2010/2011-es tanévben Fiúk Hypertónia Diabetes mellitus Lányok Betegség arány évfolyam 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam 2. évfolyam 4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyam 10. évfolyam 12. évfolyam A hypertonia gyakorisága az iskoláskor alatt több mint tízszeresére növekszik. Míg a 2. osztályos lányoknál 1 ezrelék körüli az elıfordulása, addig a középiskolás index osztályosoknál A fiúk esetében még markánsabb a növekedés. A 2. osztályosoknál talált 1,7 -rıl a 12. osztályosoknál már 35 -re nıtt az elıfordulás. A hypertonia elıfordulása lényegesen magasabb a középiskolás fiúk között, mint a lányoknál. A diabetes mellitus elıfordulása az életkor elırehaladtával növekszik. Fiúknál a 12. osztályosoknál a legmagasabb a cukorbeteg gyerekek aránya (3,64 ), míg lányoknál a 10. osztályosoknál (3,06 ). Az iskola-egészségügyi vizsgálatok során a gyermekeknél kiszőrt elváltozások és betegségek kialakulásában az életmódnak is szerepe van. Az egészséges életmódot, szemléletet kora gyermekkorban kell kezdeni kialakítani. Ennek részeként a támogató iskolai környezet kialakítása, az egészségfejlesztı hatású, teljes körő iskolai testnevelés bevezetése, a közétkeztetés fejlesztése, az iskolai egészségnevelés erısítése elengedhetetlen. 34

36 7.4. F ertızı betegségek morbi di tása évben Hajdú-Bihar megyében fertızı megbetegedést jelentettek be, mely az elızı évi esetszám 96%-a. A bejelentett esetek 36%-a (1 426 eset) gyomorbélrendszeri fertızés, 60%-a (2 392 eset) légúti fertızı megbetegedés volt. A gyomor-bélrendszeri megbetegedések során elvégzett laboratóriumi vizsgálat a betegek 42%-ánál igazolt bakteriális fertızést. A tavalyi évhez viszonyítva, 2011-ben 43%-kal emelkedett az idegrendszert érintı fertızı betegségben megbetegedettek száma (2010-ben 16, 2011-ben 23), melyek közül 6 esetben halál volt a betegség kimenetele. Két csecsemıkorú beteg enterális megbetegedése is halálos kimenetelő volt ben összesen 8 esetben volt fertızı betegség a halál oka. Kedvezıtlen jelenségként értékeljük a tetanusz megbetegedés elıfordulását, különösen, hogy a sérült a sebellátást követıen nem részesült védıoltásban. A beteg több hónapos kórházi ellátást követıen gyógyult meg a tetanusz betegségébıl. Megyénkben 16 járvány került bejelentésre az elmúlt évben. Pocsajban területi Hepatitis A járvány zajlott, ahol 12 fı betegedett meg fertızı májgyulladásban. A hortobágyi keltetı üzemben 6 fıt érintı Ornithosis járvány zajlott. A betegek kórházi ellátása nem vált szükségessé, minden beteg meggyógyult Lyssa-fertızésre gyanús sérülés A veszettség megbetegedés az ún. Lyssa-vírus által okozott fertızés következtében a központi idegrendszerben kialakult gyulladásos folyamat, amely gyakorlatilag 100%-ban halálos kimenetelő. A kórokozó veszett állatok testváladékaival, fıként nyálával terjed, ezért minden Lyssa-fertızésre gyanús sérülés esetén veszettség elleni védıoltási sorozatban kell részesíteni a sérült személyt. A kóbor ebek harapása miatt a sérülések többsége Lyssa-fertızésre gyanús, ugyanis ezekben az esetekben nem megfigyelhetı az állat. A 2011-ben jelentett esetek száma 324, mely közel azonos a évi esetszámhoz. Védıoltást indikált az oltóorvos 272 esetben (2010. évben: 263). A sérülések jelentıs részét (kb. 70%) kutyák okozták Tuberkulózis A tuberculosis korai felismerése járványügyi érdek, a tüdıszőrés a megelızés eszköze. A jogszabály a kötelezı szőrés elrendelését megbetegedési aránytól teszi függıvé, vagyis fıre számítva 25 új tbc-s beteget kell az adott terület tüdıgondozójának adott évben regisztrálnia. Az értékhatár alatti kötelezés csak közösségi megbetegedés esetén írható elı április 20-án határozat született a kötelezı szőrésekre vonatkozóan, mely szerint elrendeltük Hajdú-Bihar megye közigazgatási területén belül a kötelezı tüdıszőrı vizsgálatok elvégzését valamennyi Tüdıgondozó Intézet ellátási területén május 1-ig. A határozat alapján a 30 éves és ennél idısebb lakosok szőrése kötelezı. A szőrıvizsgálat alól mentesülnek azok a személyek, akik egy éven belül ilyen vizsgálaton igazoltan részt vettek, illetıleg a tüdıgondozó intézetben gyógykezelés alatt állnak. Megyénkben a tuberculosis megbetegedés kockázatát növeli, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Romániában, Ukrajnában igen magas a betegek száma. Az egészségügyi ellátást több külföldi beteg igyekszik 35

37 hazánkban igénybe venni, és több intézményben jelenik meg a diagnózis megszületéséig. A 2011-es elızetes adatok alapján a megbetegedési arány emelkedett (27,23%ooo), így a szakfıorvos javaslatára Hajdú-Bihar megye teljes területén ismételten kötelezı tüdıszőrés elrendelése válhat szükségessé 2012/2013 évben. TBC incidencia Hajdú-Bihar megyében 2011-ben Hajdúszoboszló Városi Megyei Tüdıgondozó 16,59%ooo Tüdıgondozó 5,64%ooo Debrecen Városi Tüdıgondozó 46,24%ooo Berettyóújfalu Városi Tüdıgondozó 23,67%ooo Hajdúnánás Városi Tüdıgondozó 22,48%ooo Püspökladány Városi Tüdıgondozó 10,46%ooo Hajdúböszörmény Városi Tüdıgondozó 9,54%ooo 10 településen május 1-ig finanszírozási problémák miatt nem fejezıdött be a szőrés szeptember 30-ig halasztást adtunk a végrehajtásra. Érzékelve az ellentmondást az általunk történı kötelezı kijelölés és az adott intézmény szőrési tevékenységének finanszírozási gondja között, május 16-án kezdeményezésünkre egyeztetés történt az OEP, az Észak-alföldi TESZK, az NRSZH területi igazgatója, a Kenézy Kórház és az EJK képviselıi részvételével. Megállapítást nyert, hogy a jogszabályok alapján a kötelezı tüdıszőrés állami feladat. Felmerült annak a lehetısége is, hogy pályázati kiírás történhetne egy adott terület tüdıszőrésének (esetleg más szőréssel kombinált) végzésére bizonyos egészségügyi szolgáltatók számára, valamint egy új szőrıbusz beszerzésére. Tekintettel arra, hogy ez a gond a régiónkat érinti, egy esetleges szőrıbuszba történı beruházás a megyén kívüli lakosság szőrését is biztosíthatná. Javaslat tervezetet készítettünk egy az Észak-alföldi TESZK részére a mobil szőrıegység pályáztatására. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet kiadványa szerint a szőréssel kiemelt tüdırákos betegek aránya stagnál, 2010-ben 25% volt. A régiókra lebontott kiszőrtek arányának különbsége továbbra is jelentıs (Észak-alföld 39% / Hajdú- Bihar megye 51%!/, Dél-Dunántúl 15%). A szőréssel kiemelt betegek aránya jelentısen magasabb a korai rák-stádiumokban a panaszosokéhoz viszonyítva, túlélési esélyeik jobbak. A szőréssel felfedezettek és a panasszal felfedezettek eltérı terápiás lehetıségei azt mutatják, kár lenne elsorvadni hagyni az ernyıfényképszőrés magyarországi rendszerét. 36

38 Védıoltások teljesítése A népegészségügyi szakigazgatási szerv folyamatosan monitorozza az életkorhoz kötött kötelezı védıoltások teljesítését a megyében. A magas átoltottsági arány biztosítja a jelentısebb gyermekkori fertızések eltőnését, mint torokgyík, kanyaró, rózsahimlı, mumpsz, gyermekbénulás, valamint a Haemophilus Influenzae-B okozta megbetegedések. A folyamatos oltások teljesítése a évre vonatkozó védıoltási módszertani levél alapján jelentendı korcsoportok esetében 99,74% és 99,98% között volt a megyében. A védıoltás két hónapot meghaladó elmaradásának leggyakoribb oka a 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodás, ezt követi az ismeretlen helyen tartózkodás illetve súlyos betegség miatti tartós kontraindikáció, majd a lázas betegség, szülıi hanyagság, a gyermek neurológiai rendellenessége, valamint immunhiányos állapot, illetve a vakcina összetevıjével szembeni túlérzékenység. A szülık oltást elutasító meggyızıdése miatt jelenleg egy januárban született gyermek valamennyi védıoltása hiányzik, esetében a hatósági eljárás folyamatban van. A kampányoltások teljesítése valamennyi iskolai oltás esetén 99% fölötti Nemzetközi Oltóhely A külföldi utazásokkal kapcsolatos védıoltási és tanácsadási tevékenységünket évben lehetıségeinkhez mérten folytattuk. 315 fıt részesítettünk védıoltásban, akik közül többen megyén kívüli településekrıl, illetve külföldrıl is érkeztek. A legtöbb ügyfél a fertızı májgyulladás, hastífusz, sárgaláz valamint tetanusz elleni védıoltást igényelte. Oltást követı nemkívánatos eseményünk nem volt HIV, AIDS tanácsadó mőködése Az anonim HIV szőrés és tanácsadás a Szakigazgatási Szerv epidemiológusa és két, HIV Counselling tanfolyamot végzett szakképzett ápolónı közremőködésével történt évben 426 fı szőrése történt meg, és valamennyi vizsgálat negatív eredménnyel zárult évben rendezvényhez kapcsolódó kihelyezett szőrés nem volt Fejtetvesség Hajdú-Bihar megyében kiemelt feladatként kezeltük a gyermekközösségekben elıforduló tetvesség problémáját. A Kistérségi Intézetek az iskolakezdéskor továbbképzés keretében aktualizálták az iskola védınık és a területi védınık ismereteit a fejtetvességgel, illetve annak megelızésével kapcsolatban. A visszatérıen, illetve nagymértékben tetves személyek esetében a kistérségi intézet munkatársai a gyermek otthoni környezetében is elvégezték a család vizsgálatát. 37

39 Kórházhigiéne A fekvıbeteg intézmények egészségügyi ellátással összefüggı fertızéseit folyamatosan nyomon követtük, helyszíni ellenırzéseket, valamint személyes konzultációkat tartottunk a kórházakban. A 63/1997. (XII.21) NM rendelet értelmében a mikrobiológiai vizsgálatot végzı laboratórium vezetıjének is jelentési kötelezettsége van bizonyos kórokozók izolálása esetén intézményünk felé. A korábbi évekhez képest nagymértékben javult a jelentési fegyelem ezen a téren, 2011-ben a korábban nem jelentı laboratóriumok is eleget tettek jogszabályi kötelezettségüknek. Az intézeti infekciókontroll üléseken rendszeresen részt vettünk, a felmerülı problémák megoldásában igyekeztünk segítséget nyújtani. A kórházi Intézeti Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságok megyénk mindhárom intézményében mőködtek az elmúlt év során. Az ülések során a fı napirendi pontok között szerepelt az antibiotikum felhasználás elemzése, a multirezisztens kórokozók felügyelete, az egészségügyi ellátással összefüggı fertızések elıfordulása, a Clostridium difficile fertızések alakulása és az ezekkel kapcsolatos higiénés intézkedések, kézhigiénés tevékenység, a 2010/2011-es influenza szezon értékelése, felkészülés a 2011/2012-es szezonra, valamint az egészségügyi szakdolgozók infekciókontroll oktatása, képzése. A kézhigiéne az egészségügyi ellátással összefüggı fertızések megelızésének egyik legfontosabb eszköze. A kézhigiénével kapcsolatos oktatások 2011-ben rendszeresek voltak a megye fekvıbeteg intézményeiben, osztályokra/klinikákra lebontva történtek. A három fekvıbeteg-ellátó intézmény közül kettıben a képzések eredményességének felmérése is megtörtént. Az új dolgozók kézhigiénés oktatása mindhárom intézményben folyamatos volt. 38

40 8. A z i f j ú s á g é s a f e l nıtt lakosság kör é b e n v é g z e t t e g é s z s é g f e j l e s z t é s i t e v é k e n y s é g Ma már széleskörően ismert, hogy a lakosság egészségi állapotát, a fı megbetegedési- és halálozási mutatókat a keringési és a daganatos betegségek határozzák meg leginkább. Ezen betegségek fı kockázati tényezıi: a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életmód és a tartós stressz. A lakosság egészségi állapotában, életminıségében pozitív változást jelenthetnek a kockázati tényezıkre irányuló megelızı programok. Az elızı évek gyakorlatát folytatva, egészségfejlesztési tevékenységünkben, ben is, az egészségügyi ismeretek terjesztését, az egészséget veszélyeztetı fı kockázati tényezık megelızését és csökkentését tőztük ki célul. Országos programok helyi szervezése és megvalósítása mellett saját kezdeményezéső programokkal és helyi programokhoz történı csatlakozással törekedtünk az egészségügyi ismeretek terjesztésére, a célcsoportok ismereteinek bıvítésére, az egészségtudatos szemléletmód és magatartás kialakítására. Nagy hangsúlyt fektettünk a dohányzás megelızésére. Folytattuk az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontja óvodai és iskolai dohányzás megelızési programjainak népszerősítését a nevelési- és oktatási intézményekben ben is több oktatási intézménybe eljutott a dohányzás megelızési program részeként a hordozható érintıképernyıs számítógép (HÉSZ), mely elsısorban a kisiskolás korosztály figyelmét kívánja ráirányítani az egészséges, dohányfüstmentes életmód fontosságára. Az eszköz a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv és a Kistérségi Népegészségügyi Intézetek koordinálásával jut el az általános iskolákba. A területi programok kezdeményezıi és szervezıi a Kistérségi Intézetek voltak. Az elızı években épített egészség koalíciókat tovább mőködtették, új együttmőködések létrehozását ösztönözték. Az egészségfejlesztési munkában prioritást kaptak az egészséges táplálkozás, aktív testmozgás, egészséges életmód programok mind az óvodai, mind az iskolai színterek esetében. Munkatársaink rendhagyó órák, elıadások, interaktív foglalkozások tartásával, vetélkedık, egészségdélutánok, egészségnapok szervezésével igyekeztek eljuttatni az egészségügyi ismereteket, egészséggel kapcsolatos üzeneteket a gyermek- és ifjúsági korosztályhoz. A felnıtt lakosságot a közösségi házak, egészségvédı klubok programjain, települési egészségnapokon értük el. A szóbeli és írásos tájékoztatáson túl vérnyomásméréssel, testtömeg index számítással, testzsír meghatározással, személyes tanácsadással segítettük az egészségtudatos szemlélet alakítását. Az egészséges életmóddal és egészségkockázatokkal kapcsolatos nemzetközi világnapok, mint az Egészség Világnap, Dohányzásmentes Világnap, Szív Világnapja, Európai Autómentes Nap, Lelki Egészség Világnapja, AIDS Világnap, stb. alkalmat teremtettek az egészséges életmód széleskörő propagálására, a lakosság érzékenyítésére az egészségmegırzéssel és a környezet megóvásával kapcsolatosan. A lakosság széleskörő tájékoztatásában a tömegkommunikációs eszközök is segítségünkre voltak. 39

41 A szervezett népegészségügyi szőrıvizsgálatokon való lakossági részvétel fokozása érdekében minden lehetıséget megragadtunk a szőrések népszerősítésére. Egyrészt éltünk a megye területén mőködı, írott- és elektronikus média által biztosított tájékoztatási lehetıségekkel, másrészt minden szervezett programunkon foglalkoztunk a szervezett szőrıvizsgálatok jelentıségével és fontosságával. A lakosság körében végzett egészségfejlesztési tevékenység elengedhetetlen feltétele a széleskörő partneri együttmőködés, mely lehetıséget teremt a szőkös anyagi erıforrások enyhítésére is. A döntéshozók - helyi szinten az önkormányzatok -, valamint a társadalmi- és civil szervezetek támogatása és szerepvállalása nélkülözhetetlen az eredményesség szempontjából. Tevékenységünk részét képezte a fokozott környezet-egészségügyi kockázatokkal hıségriasztás, UV riasztás, parlagfő pollenriasztási rendszer összefüggı feladatok ellátása Extrém hımé rsékleti helyzetek Bizonyított, hogy a több napon át tartó magas hımérséklet - elsısorban idısek és krónikus betegségben szenvedık körében - növeli a halálozási gyakoriságot. Az elmúlt évben az Országos Tisztifıorvosi Hivatal 4 alkalommal rendelt el országos hıségriasztást, amely 2 esetben harmadfokú volt. A riasztásról szóló tájékoztatást szakigazgatási szervünk továbbította az érintett intézményeknek a szükséges intézkedések megtétele érdekében (háziorvosi és védınıi szolgálatok, járóbeteg szakrendelések, fekvıbeteg ellátó intézmények, orvosi ügyeletek, mentık, katasztrófa védelem, szociális otthonok, gyógyszertárak, önkormányzatok, média). A évi hıségriasztások országos értékelése alapján megállapítást nyert, hogy a napi átlaghalálozás a riasztási fokozatok alatt az elrendelés ellenére is megemelkedett, különösen a III. fokozatban - a fıvárosban 23%-kal, országos szinten 17%-kal. A nyári idıszak halálozási maximumai is a III. fokú riasztási idıszakokra estek az országos napi átlaghalálozás több mint 25%-kal emelkedett. A mentıhívások száma ugyancsak növekedett A erobiológiai hálózat mőködése A lakosságot érintı biológiai eredető légszennyezettségi paraméterek folyamatos monitorozását az évi XI. törvény elıírása alapján az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata végzi az ország 19 városában üzemelı pollencsapdák mérési adatainak felhasználásával. Debrecenben 1993 óta mőködik pollencsapda. A mérıállomásokon 32 növény és 3 gomba légköri pollen-, illetve spóra koncentrációjának monitorozását végzik. Az aktuális heti pollenhelyzet az ÁNTSZ honlapján tekinthetı meg ben a pollenszezon az 5. héttıl a 43. hétig tartott. Debrecen és vonzáskörzete légterének pollenkoncentrációjáról, a növények allergenitásáról szakigazgatási szervünk a helyi médián keresztül rendszeresen adott tájékoztatást. Az allergiás megbetegedések száma világszerte, így hazánkban is emelkedik, ezért szükséges a lakosság, a betegek, az érintett szakemberek tájékoztatása. 40

42 Parlagfő-pollenkoncentráció és az összpollenszám alakulása Debrecenben, években Parlagfő összpollen Összpollen Pollenszámok Az ábrán a Debrecenben üzemelı pollencsapda mérési adatait, az összes pollenszámot, továbbá az egyik legismertebb allergén növény, a parlagfő pollenkoncentrációjának alakulását mutatjuk be a közötti idıszakban. Megállapíthatjuk, hogy 2007-tıl 2010-ig a pollenterhelés mind az összpollen, mind a parlagfő pollen esetében fokozatos, tendenciaszerő növekedést mutatott évben viszont csökkent a pollenterhelés az összpollen és a parlagfő esetében is ben a mért legmagasabb napi parlagfő pollenkoncentráció is csökkent a évihez képest, db/m 3 -rıl 768 db/m 3 -re. A 100 db pollenszem/m 3 feletti napok száma azonban az elızı évhez képest emelkedett, 26-ról 28 napra. A parlagfő pollenre különösen érzékeny allergiás személyeknél 10 db pollenszem/m 3 feletti közepes-, az érzékenyeknél 30 db pollenszem/m 3 feletti magas napi koncentrációnál már jelentkeznek tünetek, 100 db pollenszem/m 3 feletti nagyon magas napi koncentráció esetén pedig minden parlagfőre érzékeny allergiás személynél heves tünetek jelentkeznek. Ezért fontos információ egy szezonról azon napok száma, amikor e határértékek feletti koncentrációt monitoroztak. A pollenkoncentráció alakulásában az idıjárási tényezıknek is meghatározó szerepe van, de az allergén növények irtásával, a környezetünk gyommentesítésével, rendben tartásával csökkenthetı a légköri allergének száma. 41

43 9. K ö r n y e z e t i t é n y e zık 9.1. K ö rny eze t - és település-egé szségügy Ivóvíz higiéne Hajdú-Bihar megye területén 86 közüzemi vízellátó rendszer üzemel, melyek összesen 99 települést-, illetve településrészt látnak el ivóvízzel. Hajdú-Bihar megye településeinek közmőves ivóvízellátása mennyiségi szempontból alapvetıen megfelelı. Az ivóvíz minısége jogszabályban meghatározott, az illetékes népegészségügyi szerv által ellenırzött, kiemelt fontosságú közegészségügyi kérdés. A közüzemi ivóvíz szolgáltatás területén fennálló vízminıségi problémák megoldására évben országos Ivóvízminıség-javító Program került kidolgozásra. Az Ivóvízminıség-javító Program I. ütemének végrehajtása az eredetileg tervezettnél nagyobb idı- és költségigénye miatt nem a megkívánt ütemben haladt, ezért elırelátható volt, hogy az érintett településeken az ivóvíz minısége az egészségügyi szempontból kiemelten kezelt kémiai összetevık (bór, fluorid, nitrit és arzén) tekintetében december 25-ig nem felel meg a jogszabályban rögzített határértékeknek évi önellenırzı és hatósági ivóvíz vizsgálati eredmények alapján a fogyasztási csapnál kifolyó ivóvíz minısége Hajdú-Bihar megyében Határérték feletti kémiai komponensek Érintett települések és településrészek száma Érintett vízmővek száma Bór 10 9 Fluorid 0 0 Nitrit 2 2 Arzén A fenti ivóvíz-szennyezık természetes eredetőek, azaz az ivóvíz forrásául szolgáló földtani rétegekbıl származnak. Ez azonban nem csökkenti egészségügyi jelentıségüket és az igényt az általuk okozott vízminıségi probléma soron kívüli megoldására. A WHO adatai szerint a bór tartalmú vegyületek a kísérleti állatok szaporodóképességének csökkenését okozhatják, ezen túlmenıen a fiatal egyed fejlıdésére is káros hatást gyakorolt a bór-adagolás. A bór az ivóvízbıl gazdaságilag ésszerően kivitelezhetı vízkezeléssel nem távolítható el, ezért a megoldás mindenképpen új vízbázis bekapcsolását jelenti az adott vízellátási körzetben. A kifogásolt bór eredmények aránya lényeges eltérést nem mutat az elmúlt évhez viszonyítva. 42

44 Bór vizsgálati eredmények minısítés szerinti megoszlása Hajdú-Bihar megyében évben 2009 megfelelő 2009 nem megfelelő 2010 megfelel ő 2010 nem megfel elő 2011 megfel elő 2011 nem megfel elő Vizsgálati minta (db) Az ivóvíz határérték feletti arzén tartalma betegség kockázatot jelent. A hosszú ideig tartó, magasabb arzén tartalmú ivóvíz fogyasztása csak sok év után okoz észrevehetı tüneteket. Ezek elsısorban bırtünetek, mint a fokozott elszarusodás és fokozott elszínezıdés, valamint évtizedek alatt bizonyos daganatos betegségek kialakulásának a kockázatát is növelheti. Az arzén eltávolítására megfelelı technológiák állnak rendelkezésre, ugyanakkor esetenként gazdaságosabb lehet más megfelelı minıségő ivóvíz bevonása a vízellátásba (vízkeveréssel vagy kizárólagos ivóvíz forrásként). Arzén vizsgálati eredmények minısítés szerinti megoszlása Hajdú-Bihar megyében évben megfelelő 2009 nem megfelelő 2010 megfelelő 2010 nem megfelelő 2011 megfelelő 2011 nem megfelelő Vizsgálati minta (db)

45 A nitritek egyrészt karcinogének, másrészt toxikusak lehetnek, különösen veszélyesek az arra érzékeny lakosság várandós anyák, újszülöttek és az egy évnél fiatalabb csecsemık számára. A nitrit a bélbıl felszívódva a vér hemoglobinjának oxigénszállító képességét csökkentve idézi elı a gyakran életveszélyes, sıt halálos kimenetelő ún. kékkórt, methemoglobinémiát. A nitrit szennyezés esetében is a megelızés a legjobb megoldás. Az esetek többségében ez a meglevı technológia és a vezetékhálózat gondos üzemeltetését jelenti, azonban szükség lehet a kútvíz ammónium tartalmának eltávolítására, a vezetékhálózatban, ellenırizhetetlen körülmények között bekövetkezı nitritképzıdés megelızésére. Nitrit vizsgálati eredmények minısítés szerinti megoszlása Hajdú-Bihar megyében évben 2009 megfelelő 2009 nem megfelelő 2010 megfelelő 2010 nem megfelelő 2011 megfelelő 2011 nem megfelelő Vizsgálati minta (db) A kifogásolt nitrit eredmények aránya évben 2,1% volt. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy az idıszakosan elıforduló határérték túllépések ellenére, az ivóvíz tartósan határértek feletti nitrit tartalma nem jellemzı megyénk településeire évben egy települést érintıen rendkívüli nitrit monitoring elrendelésére került sor, mivel az érintett vízellátó rendszer úgynevezett kimenı vizének, és a víztermelı telep által ellátott település hálózati vizének nitrit tartalma idınként és helyenként meghaladta az egészségügyi határértéket (kimenı víz: 0,1mg/l, hálózati víz: 0,5 mg/l). Az egészségügyi kockázatok értékeléséhez kapcsolódóan fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a határérték túllépése a betegség kialakulásának emelkedett kockázatát jelenti, és semmiképpen sem annak biztos megnyilvánulását. Megyénkben a kémiai vízminıségi jellemzık közül az arzén bír kiemelkedı jelentıséggel a tartósan határérték feletti ivóvizet szolgáltató települések számát tekintve. A megyében nincs olyan település, ahol az ivóvíz arzéntartalma tartósan meghaladná a korábbi ideiglenes, 50 µg/l-es határértéket. 44

46 Az indikátor mikrobiológiai vízminıségi jellemzık közül határérték túllépést leggyakrabban a magasabb telepszám, Pseudomonas vagy Coliform baktérium jelenléte okozott. Mikrobiológiai szempontból nem ivóvíz minısítés az elmúlt évben Enterococcus jelenléte miatt 3 esetben fordult elı. Biológiai kifogásoltság jellemzıen férgek, véglények jelenléte miatt alakult ki. A biológiai vizsgálati eredmények a korábbi évekhez hasonlóan nagy számban estek kifogás alá. Az elmúlt évekhez hasonlóan a leggyakrabban elıforduló szennyezıdések tárgyévben is hálózati, úgynevezett másodlagos eredetőek voltak. A jelenség egyik oka, hogy a megyénkben üzemelı ivóvíz-hálózatok jelentıs részének kora elırehaladott, a vezetékrendszer elöregedett, még azokon a településeken is, ahol viszonylag korszerőnek tekinthetı a vízmő-telep. A vezetékrendszer karbantartását számos településen megnehezíti a tolózárak rendkívül leromlott állapota (hiánya), melyek nem tesznek lehetıvé megfelelı vízkormányzást és alapvetı akadályát jelentik a mechanikai (szivacsdugós) mosatásnak. Az indikátor kémiai vízminıségi jellemzık közül leggyakrabban ammónium, vas, mangán, nátrium, kémiai oxigén igény esetében fordult elı határérték túllépés, míg nem elfogadható vízminıséget, évhez hasonlóan, elsısorban magasabb arzén, nitrit, bór és trihalometán tartalom okozott. Megyénkben methaemoglobinaemia vagy más, ivóvízzel kapcsolatba hozható megbetegedés, járvány az elmúlt évben nem fordult elı. Az Észak-alföldi Ivóvízminıség-javító Program (a továbbiakban: Program) I. ütemén belül megyénkben 8 vízmővel rendelkezı és 4 ellátott település (Bihartorda, Bihardancsháza, Nagyrábé, Sáp, Csökmı, Darvas, Ebes, Hajdúnánás, Mezısas, Nyíradony, Pocsaj, Esztár) esetében évben lezárult a próbaüzem. A próbaüzemet követı mőszaki átadás-átvételi eljárások év utolsó hónapjaiban fejezıdtek be, ennek megfelelıen az év során az érintett ivóvíz-minıségi eredmények változó képet mutattak. Várhatóan az elvégzett technológiai fejlesztések nyomán a Programban részt vevı települések ivóvízminısége tartósan meg fog felelni a vonatkozó határértékeknek. A Program II. ütemében megyénkbıl már jóval több település vesz részt. A program II. üteme az elıirányzott határidıig (2009. december 25.) nem valósult meg december 25-ig Magyarországon átmeneti arzén esetében: 50 µg/l, bór esetében: 5 mg/l, fluorid esetében: 1.7 mg/l határérték volt hatályban, amit az Európai Unióval kötött csatlakozási szerzıdésben rögzítettek annak biztosítására, hogy Magyarországon megfelelı idı álljon rendelkezésre az ivóvíz arzén, bór (és fluorid) szennyezettségének kiküszöbölésére (az önkormányzatok elıtt 2001-tıl ismert volt a határértékek betartása megkövetelésének idıpontja). Ismereteink szerint elsısorban az ivóvízminıség-javító beruházásokhoz szükséges önkormányzati saját forrás magas költsége-, illetve az üzemeltetés többletköltsége miatt több önkormányzat saját hatáskörben, a programból kiválva kívánta megoldani településének ivóvízminıség problémáját. A Magyar Kormány a Program végrehajtását akadályozó tényezık ismeretében meghatározta (1224/2011. (VI. 29.) Korm. határozat) a felgyorsítás érdekében szükséges feladatokat évben a Vízügyi Igazgatóságok koordinálásával elindult az Ivóvízminıség-javító Program felgyorsítása. 45

47 Magyarország arzén, bór (és fluorid) vízminıségi jellemzık tekintetében átmeneti eltérés meghosszabbítására irányuló kérelmet nyújtott be az Unióhoz, a kérelem elbírálására vonatkozó információval nem rendelkezünk. Amennyiben az Unió nem járul hozzá az eltérés meghosszabbításához, illetve meghatározott feltételekkel járul hozzá, az érintett vízellátó rendszerek (települések) esetében valószínősíthetıen átmeneti ivóvízellátás elrendelése válik szükségessé. Az érintett vízminıségi jellemzı(k) és a határérték túllépésének függvényében, a teljes lakosság vagy a kiemelt kockázati csoportba (pl. várandós és szoptatós anyák, 0-6 éves korú gyermekek) tartozó lakosság körében, függetlenül attól, hogy az érintett települések részt vesznek-e a Programban vagy sem. Megjegyezzük, hogy évben több településen is intézkedések történtek az ivóvíz határérték feletti arzéntartalmának csökkentése érdekében (pl. Egyek- Telekháza vas-mangántalanító és ammónium-mentesítı technológia kiépítése, vasklorid adagolás; Konyár- vas-mangán és ammóniamentesítı technológia kiépítése; Újléta- használaton kívüli magas vastartalmú kút beüzemelése, elıklórozás szintjének emelése; Hajdúböszörmény-Pród vas-mangántalanító technológia kialakítása; Vámospércs-homokszőrő szőrıanyag cseréje, kálium-permanganát adagolás, alacsony arzén tartalmú kút üzemeltetése, hálózatmosatás kéthavonta, Fülöp: arzénmentesítı technológia kialakítása). Önkéntesen bevezetett szükségvízellátás évben 2 településrészen volt. Hajdúböszörmény, Nagy-Bocskai szılıskertben, az ellátottak száma fı. A szükségvízellátást az indokolta, hogy a településrészen csak nem megfelelı minıségő, nem ivóvizet biztosító ásott kút található. A Debrecen-Halápon mőködı óvoda számára (31 fı) palackos ivóvizet biztosítanak. Az elmúlt évben átmeneti ivóvízellátás elrendelésére nem került sor Fürdıvíz higiéne Szakigazgatási szervünk illetékességi területén 80 töltı-ürítı és 182 vízforgató berendezéssel ellátott fürdımedence üzemel. A év során valamennyi közfürdı közegészségügyi ellenırzését elvégeztük. A szezonálisan mőködı fürdık esetében nyitás elıtt a tápvizek mintavételezése megtörtént, negatív vizsgálati eredmények birtokában került sor a nyitásra. A folyamatosan üzemelı közfürdık tápvizeinek évenkénti vizsgálata is megtörtént. A fürdıvizek és fürdımedencék minısítésének részletes táblázatai a 12.2 számú mellékletben találhatóak. A helyszíni ellenırzések tapasztalatait figyelembe véve megállapítható, hogy fürdıinkben az alapvetı személyi és tárgyi feltételek biztosítottak voltak. Intézkedést igénylı hiányosságok az üzemeltetés körülményeit rögzítı dokumentumok nem megfelelı adattartalommal történı vezetésébıl, technológiai fegyelmezetlenségekbıl, ph és szabad klórtartalom mérésének elmulasztásából, nem megfelelı gyakoriságú önkontroll vizsgálatok végzésébıl, a medencék nem kielégítı takarításából, fertıtlenítésébıl, valamint a hatósági fürdıvíz vizsgálati eredmények kifogásoltságából adódtak. Mind a töltı-ürítı, mind a visszaforgatásos rendszerő medencék esetén a nem megfelelıséget leggyakrabban a határérték feletti Fekal coliform, Staphylococcus aureus, Pseudomonas aeruginosa és Coccus szám okozta. Kémiai paraméterek tekintetében kifogásoltság a határértékektıl eltérı ph érték, szabad klór tartalom, THM, ammónium miatt volt. 46

48 A töltı-ürítı medencék vizének viszonylag magas százalékban elıforduló nem megfelelısége feltehetıen üzemeltetési hiányosságokra is visszavezethetı (nem elegendı frissvíz utánpótlás, nem megfelelı medencetakarítás, illetve a medencék egyidejő terhelésének túllépése). Egészségi állapotra veszélyt jelentı kockázatot, továbbra is a töltı-ürítı rendszerő, termálviző medencék jelentenek. Illetékességi területünkön egy természetes fürdı, a Látóképi Tófürdı mőködik évben a fürdési idényében valamennyi fürdıvíz-vizsgálati eredmény megfelelı volt, a fürdıvíz a 78/2008. (IV. 3.) Korm. rendelet szerint kiváló minısítést kapott Gyerme k- és ifjúság-egé szségügy A szakterület ellenırzött egységeinek tárgyi adottsága, higiénés helyzete a korábbi évekhez hasonlóan változó képet mutatott. Általánosságban elmondható, hogy az intézmények az évente szükséges tisztasági meszeléseket, kisebb javításokat, karbantartási munkálatokat tudják elvégeztetni, néhány esetben azt is szülıi segítséggel. Nagyobb mértékő felújításra, korszerősítésre leginkább nyertes pályázatok és fenntartói támogatás esetén van lehetıség. Ezt támasztják alá a 2010/2011-es tanévben az általános iskolák közegészségügyi helyzetének vizsgálata során tapasztaltak, amelyre országos felmérés keretében került sor. A megyénkben lévı iskolák vonatkozásában az alábbi hiányosságokat észlelték munkatársaink: szennyezett, salétromos falak; kopott, egyenetlen padozat; avult, kopott nyílászárók, táblavilágítás hiánya, akadálymentesítés elmaradása, korszerőtlen vizesblokkok, testméretnek nem megfelelı bútorzat, zsúfolt termek, tornaszobai főtıtest védıburkolatának hiánya, az ablakok, lámpatestek nem megfelelı ütésvédelme; elavult udvari játékok. A hiányosságokról az intézményt fenntartók tájékoztatása-, valamint nyilatkozat kérés azok felszámolására, megtörtént. Az adatok országos feldolgozása folyamatban van. Több nemzetközi és hazai felmérés eredménye összefüggést mutat a gyermekek, tanulók légzıszervi megbetegedéseinek kialakulása, a tünetek fokozódása és az iskolai belsıtéri környezet (levegı) minısége között, ezért fontosnak tartjuk az épületek, tantermek, egyéb, gyermekek tartózkodására szolgáló helyiségek elıírás szerinti kialakítását és mőködtetését, rendszeres felújítását, folyamatos karbantartását, hatékony takarítását évben szintén országos felmérés keretében a szálláshellyel nem rendelkezı táborok közegészségügyi helyzetének vizsgálata is megtörtént. Megyénk területén 48 bejelentett és engedélyezett tábor üzemelt megfelelı körülmények között. 4 tábor esetében észleltek hiányosságot munkatársaink, két táborban a táborozók elhelyezésére szolgáló helyiségek, tartózkodó területek állapota nem volt megfelelı, további 2 táborban az illemhelyek, zuhanyozók takarítottsága esett kifogás alá, illetve az elsısegélynyújtó felszerelések hiányosak voltak, valamint lejárt felhasználhatósági idejő készítményeket is tartalmaztak. 47

49 9.3. Élelme zés- és táplálkozás-egészségügy évben három élelmiszer-eredető megbetegedés kivizsgálásában vettünk részt (ebbıl 2 egyéni (1-4 fı), 1 csoportos (5-29 fı)). Összesen 12 fı betegedett meg, a megbetegedések vendéglátásban (2 egyéni), illetve munkahelyi étkeztetés keretén belül (1 csoportos) fordultak elı. Kórházi ellátásra két fı szorult, halálos kimenetel nem fordult elı. Több esetben végeztünk táplálkozás-egészségügyi vizsgálatokat, elsısorban oktatási-nevelési-, szociális intézményben, illetve munkahelyi ellátást biztosító fızıkonyhán. Tapasztalataink szerint az ellenırzött egységek többségében ismerték az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet által elkészített táplálkozás-egészségügyi ajánlást, igyekeztek megfelelni az abban foglalt elvárásoknak. Jellemzı kifogásként merült fel az ételek ajánlottnál magasabb sótartalma, valamint a nyers zöldség és gyümölcsféleségek elégtelen mennyisége. Több esetben tapasztaltuk, hogy több korcsoportot is ellátó fızıkonyhákon nem készült az életkoroknak megfelelı külön étrend K émiai bi ztonság Az ellenırzések tapasztalatai alapján a korábbi évekhez hasonlóan leggyakrabban észlelt hiányosságok a következık voltak: veszélyes anyaggal/készítménnyel végzett tevékenység bejelentésének hiánya, kockázatbecslés hiánya, nem megfelelı volta, biztonsági adatlapok hiánya, nem megfelelı volta. A jelzett hiányosságok jellemzıen nem szervezett munkavégzés során fordultak elı. A megye területén mőködı, kémiai biztonsági szempontból nyilvántartott egységek közegészségügyi helyzete nem egységes. Egyes ágazatokon belül is vannak közegészségügyi szempontból megfelelı, illetve hiányosságokat mutató munkahelyek S ugárbiztons ág A sugárzások környezet és egészségkárosító hatásai miatt különösen a mesterséges források elterjedésével a rendszeres ellenırzés, a környezeti monitorozás elkerülhetetlen. Nemcsak a radioaktív anyaggal dolgozó üzem, laboratórium területén, hanem azok környezetében is ellenırizni kell a sugárzás szintjét, és az ilyen jellegő létesítményektıl távol is hatékonnyá kell tenni a környezeti monitorozást. Ugyanakkor az esetleges üzemzavarokból, balesetekbıl eredı és gyorsan megjelenı radioaktív szennyezıdés mellett a lassan kialakuló változás követése szintén fontos. Az Egészségügyi Radiológiai Mérı- és Adatszolgáltató Hálózat a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv keretein belül mőködik. Az általa Hajdú- Bihar megyében is végzett vizsgálatok célja a monitorozás és az esetleges nagyobb szennyezıdések kimutatása. Az utóbbi években elıtérbe került a lakossági sugárterhelés becslése is. 48

50 Hajdú-Bihar megyében a légkör radioaktív szennyezettségének vizsgálata során aeroszol és fallout minták mérése történik ben az összes béta aktivitáskoncentrációjának átlaga aeroszol mintákban: 6,9 mbq/m 3 volt. A fallout minták összegének harminc napra vonatkozó átlagolt összes béta-aktivitás koncentrációja: 9,6219 Bq/m 2 /720 óra volt. A mért aktivitás-koncentráció értékek a korábbi években mért eredményekhez képest mérsékelt csökkenést mutatnak. Megállapítható, hogy az összes aktivitás koncentráció kb. 99%-a természetes eredető radioaktív izotópokból származik, és a mesterséges eredető izotópok mennyiségében évrıl évre kismértékő csökkenés figyelhetı meg. A Hajdú-Bihar megyei közüzemi ivóvízmintákban és a felszíni-vízmintákban a 137 Cs aktivitás-koncentrációja 2011-ben a 0,1 Bq/l jelentési szintet nem érte el: ( Bq/l). Ez megegyezik a korábbi évek tapasztalatával. A Hajdú-Bihar megye ivóvizeinek negyedévekre átlagolt összes béta-aktivitása 2011-ben 0,1231 Bq/l volt, ami a WHO által ajánlott 1,0 Bq/l összes béta-aktivitás referencia szint alatt van. Az atomenergia alkalmazása területén elsısorban az egészségügyben és az iparban a hatósági ellenırzés rendszeres. Megyei szinten is megfigyelhetı tendencia, hogy a röntgendiagnosztikai és a fogászati röntgenberendezések száma jelentısen nı, többször kiegészülve panorámaröntgen felhasználásával. Leginkább a digitális képalkotásra képes berendezések alkalmazása terjed el. Hajdú-Bihar megye területén az ipari röntgen és az ipari radiográfia felhasználása jelentısen visszaszorult, de ugyanez a tendencia észlelhetı az iparban használt zárt sugárforrások esetén is. Mindezt magyarázza az ultrahangos vizsgálati módszer elterjedése. 49

51 1 0. E g é s z s é g ü g y i e l l á t á s Ebben a fejezetben Hajdú-Bihar megye egészségügyi ellátását az alap, a járó- és a fekvıbeteg szakellátás aktuális helyzete és megoldandó feladatai alapján mutatjuk be. A megye egészségügyi ellátását jól szemlélteti a 12.3 számú mellékletben található térkép A lapellátá s Háziorvosi ellátás Az egészségügyi alapellátást érintı tapasztalatok a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Kistérségi Népegészségügyi Intézeteinek tájékoztatása alapján, illetékességi területük bontásában kerültek összefoglalásra. Debrecenben a háziorvosi szolgáltatók mindegyike vállalkozás formájában mőködik, új körzetek kialakítására, körzetek összevonására 2011-ben nem került sor. A hajléktalan személyek egészségügyi alapellátása és a 24 órás egészségügyi ellátása is szervezett formában biztosított. Örvendetes tendencia, hogy az idısödı háziorvosok helyét fiatalabb generáció veszi át, valamint az is, hogy Debrecen területén betöltetlen praxis nincs. Legnagyobb probléma, hogy az önkormányzat tulajdonában lévı orvosi rendelık épületeinek nagy része nem felel meg sem állagában, sem architektúrájában a XXI. században elvárható igényeknek. Az elavultságból adódó problémák bizonyos esetekben már a mindennapi betegellátást veszélyeztetik. A 24 órás ügyeleti ellátást a felnıttek és gyermekek számára egyaránt a FİNIX- CIVIS Kft. biztosítja a Klinika területén. Hajdúszoboszlói, Püspökladányi kistérségek alapellátása megoldott, jól mőködik. Hajdúszoboszló térséghez 4 település tartozik. Tartósan betöltetlen praxis nincs. Az ügyeleti ellátást központi ügyelet keretében a Hajdúszoboszlói Járóbeteg Ellátó Centrum biztosítja. Püspökladány térséghez 13 település tartozik. Sáp község vegyes praxisa tartósan betöltetlen. Az ügyeleti ellátást 3 központi háziorvosi ügyelet (Püspökladány, Kaba, Nádudvar) biztosítja. Balmazújvárosi, Derecske-Létavértesi, Hajdúhadházi kistérségek területéhez 26 település tartozik. Egy felnıtt háziorvosi praxis, tartós helyettesítéssel (Mikepércs) mőködik. A kistérségben területi ellátási kötelezettség nélkül egy vegyes háziorvosi és egy gyermekpraxis van. Az ügyeleti ellátást 10 központi ügyelet biztosítja. Hajdúböszörményi, Polgári kistérségekben az alapellátás területén nem volt probléma. Egy tartósan betöltetlen, helyettesítéssel ellátott gyermek háziorvosi praxis (Hajdúböszörmény) és egy fogorvosi praxis (Görbeháza) volt. Területi ellátási kötelezettség nélkül egy felnıtt háziorvos dolgozik (Hajdúnánás). A lakosság folyamatos ellátását 3 központi ügyelet és 1 összevont ügyelet biztosítja. 50

52 Berettyóújfalui kistérségben a 22 háziorvosi körzet közül 6 körzetben nincs állandó háziorvos, a szolgáltatás tartós helyettesítés formájában van biztosítva. A tartós helyettesítéssel ellátott körzetekben határozattal köteleztük az egészségügyi ellátásért felelıs önkormányzatokat az állások betöltésére, de az alacsony ellátandó lakosságszám miatt ez szinte megvalósíthatatlan. A megüresedett háziorvosi praxisokat a háziorvosok és az önkormányzatok eladni, illetve betöltetni nem tudják. Az ügyeleti ellátást az Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft. 3 telephellyel biztosítja a térségben ben a népegészségügyi szakigazgatási szerv illetékességi területén 20 esetben adtunk mőködtetési jogot tulajdonosváltás (adás-vétel útján 15, ajándékozás útján 1, betöltés útján 4 eset) miatt Védınıi ellátás A szakfelügyelendı védınıi szolgálatok száma 304. A betöltött állások aránya megyei szinten 93,3%-os. Évek óta rossz a helyzet Berettyóújfalu térségében, ahol a területi védınıi körzetek 36%-a tartós, három hónapon túli helyettesítéssel van ellátva. A térségben 12 tartósan üres körzet van, ahol helyettesítéssel történik az ellátás. Mivel a helyettes körzet ellátása ugyanabban a munkaidıben történik, mint a saját körzet ellátása, vélelmezhetı, hogy a saját és a helyettesítéssel ellátott családok egyaránt hátrányt szenvednek. Különösen rossz a helyzet azokon a településeken, ahol az orvosi és a védınıi állás is helyettesítéssel van ellátva (Furta, Váncsod, Nagykereki). A védınıi ellátásra kiadott mőködési engedélyek száma 75, ebbıl 18 ideiglenes engedély. Ennek oka a személyi vagy/és a tárgyi feltételek hiánya. Megyénkben 20 szolgáltató végzi vállalkozásban az ellátást, a területi körzetek 56%-a, az iskolavédınıi körzetek 75,4%-a valamilyen vállalkozási formában ellátott. A területi egészségnevelési alkalmak száma 646, a résztvevık száma fı. Megyénkben a tanácsadók száma 101. Védınıink 2011-ben családot gondoztak. A gondozásban álló családok közül közel családban dohányoznak (egyik vagy mindkét szülı). Gyermekelhanyagolást 268 esetben észleltünk a megyében, míg bántalmazást 2 esetben jelentettek a védınık Családvédelmi Szolgálat Bár nem egészségügyi ellátás, mégis itt célszerő tárgyalni a Családvédelmi Szolgálat tevékenységét. A megyében 6 családvédı védını, 7 tanácsadóban végezte ezt a munkát. Az ügyfelek elégedettségét kérdıívekkel rendszeresen monitorozzuk, hasonlóan az elızı évekhez, a nagyon elégedettek és elégedettek aránya majdnem 100%-os. A védınık kiégési (Burn-out) szindrómájának megelızésére szervezzük rendszeresen az ún. Esetmegbeszélı konzultáció -kat, melyeket a résztvevık rendkívül hasznosnak ítélnek meg. A terhességmegszakítások száma 2 204, az elızı évinél 95 megszakítással kevesebb. 93 esetben döntött úgy a kliens, hogy megtartja gyermekét, ez megfelel az évi 3-4%-os tendenciának. A válsághelyzetben lévık 65,9%-a alapfokú, vagy 51

53 annál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezik, 71 százalékuk szociálisan kedvezményezett. A válság indokaként (névtelenül) legtöbben rossz anyagi helyzetüket jelölik meg (35 %). Nem sikerül javulást elérni a 15 év alatti és a éves korcsoportokban, együttes arányuk 12,8%. Érdemes megemlíteni, hogy a megszakítások számának egyenletes csökkenése mellett hosszú évek óta szinte állandóak az említett százalékos arányok O t th o ni szakápolás, hos pice ellátás Az otthoni szakápolási tevékenység orvosi elrendelésre, szakképzett ápoló által a biztosított otthonában, vagy tartózkodási helyén nyújtott szolgáltatás, mely kórházi ellátást válthat ki. Otthoni szakápolás keretében a beteg számára szakápolás, gyógytorna, fizioterápia, illetve logopédiai szolgáltatás nyújtható. Az otthonápolási tevékenység speciális formája a hospice (palliatív) ellátás, amely a gyógyíthatatlan elsısorban terminális állapotban lévı daganatos megbetegedésben szenvedı, végsı stádiumba került betegek fájdalmainak és egyéb kínzó tüneteinek megszüntetése vagy csökkentése által a betegek életminıségének javítását tőzi ki célul. Hajdú-Bihar megye valamennyi települése otthoni szakápolási szolgáltatással lefedett. Megyénkben 38 szolgáltató nyújt otthoni szakápolást/otthoni hospice ellátást. Közülük 1 szolgáltató költségvetési szerv és intézményeként, 33 vállalkozási formában, 4 szolgáltató pedig non-profit formában mőködik. A szolgáltatók ellátott szakmai feladat szerinti számszerő megoszlását az alábbi ábra szemlélteti. Otthoni ápolást nyújtó szolgáltatók szám- és ellátott szakmai feladat szerinti megoszlása Hajdú-Bihar megyében évben Aktív szolgáltatók száma Tárgyévben mőködését szünetelteti Tevékenysége tárgyévben megszőnt Kizárólag otthoni szakápolást nyújtó szolgálat 1 Kizárólag otthoni hospice ellátást nyújtó szolgáltató 4 Otthoni szakápolást és hospice ellátást nyújtó szolgáltató 52

54 Az otthoni szakápolás/otthoni hospice ellátás területén foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók száma évben 178 fı, melynek 2%-a költségvetési szerv és intézménye alkalmazásában, 84%-a vállalkozási formában, 14%-a pedig non-profit szervezet alkalmazásában látja el feladatait. A szakdolgozók 11%-a teljes munkaidıben, 89%-a pedig rész-munkaidıben foglalkoztatott. Az egészségügyi szakdolgozók szakmai képesítés szerinti megoszlását az alábbi ábra szemlélteti. Az otthoni szakápolás/otthoni hospice ellátás területén alkalmazott szakdolgozók magasan kvalifikált egészségügyi szakdolgozók, 36%-ban felsıfokú végzettséggel, 14%-ban eurokonform ápolói (OKJ 54), 39%-ban szakápolói képzettséggel rendelkeznek. Az otthoni szakápolás/otthoni hospice ellátás szakdolgozóinak szakképesítés szerinti megoszlása évben Hajdú-Bihar megyében Diplomás ápoló Ápoló (OKJ 54) Szakápoló Gyógytornász Fizikoterápiás asszisztens Logopédus Egyéb *: 3% 1% 8% 15% 20% 14% 39% 53

55 10.3. Járóbe teg szakellátás A megye járóbeteg-szakellátásához rendelkezésre álló szakellátási kapacitások szakorvosi órákhoz, nem szakorvosi órákhoz kapcsolódó szakmákban, valamint egy napos ellátások finanszírozott szolgáltatási egységeiben biztosítják a lakosság egészségügyi ellátását évben járóbeteg-szakellátásban óra/hét szakorvosi óra és óra/hét nem szakorvosi óra áll rendelkezésre. Megyénkben hat szolgáltató esetében nem történt meg az ellátási területek megállapítása. Járóbeteg szakellátás kapacitás adatainak %-os megoszlása évben Hajdú-Bihar megyében szakorvosi óra nem szakorvosi óra fogászati szakellátási óra 22% 4% 74% Megyénk 3 fekvıbeteg-szakellátó intézménye (Kenézy Kórház Rendelıintézet Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft., DE OEC, Gróf Tisza István Kórház) a fekvıbeteg ellátással összevont járóbeteg-szakellátást mőködtet. Az intézményekben összesen 124 ambulancia/szakambulancia, 121 szakrendelés/rendelés, 79 diagnosztikai egység, 19 gondozó egység, valamint 37 egyéb, speciális, máshova nem sorolható finanszírozott járóbeteg-szakellátó egység, rendelés, tanácsadás mőködik, illetve kizárólag egészségügyi szakdolgozó által nyújtott engedélyezett szaktevékenység kerül biztosításra. A korábban elkezdett fejlesztések eredményeként a megyében mőködı járóbeteg szakrendelı intézetek száma 2011-ben tovább bıvült: Egyek Község Önkormányzata február hónapban kapott mőködési engedélyt, Egyek területi ellátási kötelezettséggel, járóbeteg-szakellátás nyújtására (15 óra/hét szakorvosi és 3 óra/hét nem szakorvosi óraszámban). A fejlesztés az EAOP 4.1.2/A pályázat kapcsán valósult meg. 54

56 2011 májusától kezdte meg mőködését Polgáron a PÉTEGISZ Polgár és Térsége Egészségügyi Központ Nonprofit Zrt. által mőködtetett Térségi Járóbeteg Szakellátó Központ. A Térségi Járóbeteg Szakellátó Központ a TIOP /1 Kistérségi járóbeteg szakellátó központok kialakítása és fejlesztése kertében megvalósítandó Hiába ott a kincs, ahol egészség nincs címő pályázathoz kapcsolódóan valósult meg, nyolc önkormányzat (Polgár, Folyás, Görbeháza, Tiszagyulaháza, Újszentmargita, Újtikos, Tiszacsege, Tiszadob) összefogásaként. A szolgáltató többletkapacitás-befogadás keretében 200 heti szakorvosi és 120 heti nem szakorvosi óraszámmal rendelkezik, ezek között új ellátási formaként kapott engedélyt kúraszerő, nappali ellátás végzésére. A LÉT.A.MED Nonprofit ZRT augusztus 31-én kapott mőködési engedélyt járóbeteg-szakellátás nyújtására Létavértes, Álmosd, Bagamér, Esztár, Hajdúbagos, Kokad, Monostorpályi, Pocsaj területi ellátási kötelezettséggel. A szolgáltató 200 óra/hét szakorvosi és 60 óra/hét nem szakorvosi óraszámmal, valamint nappali ellátásban 200 súlyszám/év kapacitással rendelkezik. A fejlesztés a TIOP pályázat keretében valósult meg. A Hajdúszoboszlói Járóbeteg-Ellátó Centrum 4 település járóbeteg szakellátását biztosítja. Ennek keretében jelenleg mőködik 15 szakmás szakrendelés, 2 szakmában gondozói tevékenységet végeznek. Alapellátás keretében üzemeltetik a foglalkozás egészségügyi alapellátás, iskolafogászatot, iskola-egészségügyi ellátást. Az Intézet a TIOP-4.1.2/B pályázati keretbıl plusz 128 óra kapacitásbıvítésre kapott lehetıséget. A mőködési engedélyezési eljárás folyamatban van (laboratórium, UH diagnosztika, urológia, gyermek nephrológia, diabetológi, kardiológia, proctológia, audiológia, ortopédia, gyermek szemészet, addictológia). 55

57 10.4. F ekvıbe te g szakellátás Hajdú-Bihar megye fekvıbeteg-szakellátásban rendelkezésre álló ágyszám kapacitása ágy, mely aktív ágyból és 954 krónikus ágyból tevıdik össze. Az össz-ágyszám és a megoszlás tekintetében változás nem történt az elmúlt évhez képest. Az ágyszám-kapacitás tekintetében az engedélyezett ágyak közel 75%-a aktív-, a többi a krónikus (nem aktív) fekvıbeteg-ellátást biztosítja. A krónikus ágyak száma magába foglalja az úgynevezett krónikus ellátás ágyszám-kapacitást (27%), a rehabilitációs (61%), valamint az ápolási illetve hospice (12%) ellátás ágyszámait. Hajdú-Bihar megyében 4 fekvıbeteg-szakellátó intézményben történik fekvıbetegszakellátás az ábrán látható megoszlás szerint. Hajdú-Bihar megye fekvıbetegellátó intézményeinek ágyszám struktúrája évben Aktív ágyak száma Rehabilitációs ágyak száma Krónikus ágyak száma Ápolási szakfeladat engedélyezett ágyszámok %-os megoszlása 100% 80% 60% 40% 20% % HOSPIT Ápolási Intézet DE OEC KENÉZY GY. Kórház Rendelıintézet Gróf TISZA I. Kórház évben Komplex ellenırzés keretében az ÁNTSZ OTH által kijelölt egészségügyi intézményben történt ápolás-szakmai ellenırzés. Hatóságunk részérıl, illetve más hatósággal végzett közös ellenırzés keretében, országosan egységes szakmai szempontok szerinti szakfelügyeleti ellenırzésben vettünk részt. Ezen ápolás-szakmai ellenırzéseken a betegek gyógyulását veszélyeztetı szakmai hiányosság nem került megállapításra. Hivatalunk az emberen végzett orvostudományi kutatásra vonatkozóan 39 engedélyt adott ki. 56

58 A fekvıbeteg ellátást érintı fejlesztések: A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat projektje révén részben elkészült a Kenézy Kórház Rendelıintézet Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. SO1 szintő sürgısségi betegellátó osztályának felújítása és bıvítése. A Debreceni Egyetem Orvos és Egészségtudományi Centrumában a TIOP Infrastruktúra-fejlesztés az egészségpólusokban címő pályázat részeként megvalósult a belgyógyászati klinikák rekonstrukciója, tömbösítése, a központi intenzív ellátó egység létrehozása. Megtörtént a sürgısségi, az onkohaematológiai, a gyermek intenzív, a gyermek fogászati ellátás fejlesztése. Befejezıdött a súlyos égési sérültek kezelésének, a transzplantáció körülményeinek korszerősítése, a fejnyak sebészet háttérfeltételeinek javítása. Az in-vitro diagnosztikai vizsgálatok egységes infrastruktúrája új épületben került kialakításra Gyógysze rellátás Az év elejével a gyógyszertár mőködtetés terén alapvetı változásokat vezetett be a évi XCVIII. tv. módosítása. Ennek eredményeként az elızı évhez képest a gyógyszerhez jutás térbeli lehetıségei az egészségügyi ellátórendszeren belül alig változtak, a gyógyszert forgalmazó üzletek száma azonban ismét növekedett. A megyében 5 településen nincs semmilyen gyógyszertár (Folyás, Told, Bedı, Bihardancsháza, Ártánd). Gyógyszerellátó helyek Év Közforgalmú Fiók Orvosi Kézi Intézeti gyógyszertár gyógyszertár gyógyszertár gyógyszertár Üzlet Összesen A számbeli növekedés elmaradt a várakozástól, az elızı évrıl áthúzódó új létesítésekre vonatkozó kérelmek eredményeként (8 új létesítés volt várható), két kivételtıl eltekintve nem létesültek új gyógyszertárak, és egy gyógyszertár megszőnésére is sor került. A mőködıképesség megtartására, az egy települést egyedül ellátó (28), illetve fiók gyógyszertárat mőködtetı kis forgalmú gyógyszertárak részére folyósított állami támogatás a 2007-ben 26, 2008-ban 33, és 2009-ben 36 közforgalmú gyógyszertárnak járt. A támogatás folyósításának feltételei jelentısen szigorodtak a évben, mely miatt már csak 10, majd 2011-ben 7 gyógyszertár kapott egyenként harmadannyi támogatást, mint korábban (a támogatás szolidaritás alapú, a többi gyógyszertár forgalomarányos befizetéseibıl keletkezı összeg osztható szét). Az év elején bevezetett, a marketing tevékenységre vonatkozó erıteljes korlátozás a forgalomeloszlást a gyógyszertárak között ismét egyenletesebbé tette, ezáltal javította a kisebb gyógyszertárak mőködıképességét. A közforgalmú gyógyszertárak számának növekedése és a forgalomcsökkenés a szaklétszám csökkentését eredményezte, mely következtében a rendelkezésre állási idı is csökkent, ami részben a nyitvatartási idık rövidülésével is járt. 57

59 A gyógyszertárak közül 122 gyógyszertárnak a hétköznapi nyitvatartási ideje 8 óra, vagy ennél hosszabb (33 település). A hozzáférhetıség ezen túl készenlét * formájában hétköznapokon zárás után 14 településen, valamint váltott formában minden nap 6 településen biztosított. Ezen felül folyamatos ügyeleti ** ellátást nyújtott egyidejőleg a megye 4 településén egy-egy közforgalmú gyógyszertár. Ebbıl két településen az ügyelet váltott formában mőködik összesen 10 gyógyszertár részvételével. A megyeszékhelyen az év minden napján ig nyitva tart ugyanaz a gyógyszertár a városközpontban, a többi, 2010-ben még hosszasan nyitva tartó gyógyszertár 2011-ben lecsökkentette nyitva tartási idejét. Ezen túlmenıen 5 településen, hétvégén napi néhány órát ha több gyógyszertár van, akkor váltva - nyitva tartanak a gyógyszertárak. Összességében a sürgısségi gyógyszerellátás a lakosság 69%-a részére hétköznap és 58%-a részére minden nap (8 település) a lakóhelyén elérhetı. A sürgısségi ellátásra vonatkozó aktuális információ minden közforgalmú- és fiókgyógyszertár bejáratánál, a helyi médiában és az ÁNTSZ honlapján ( volt megtalálható. A gyógyszertári gyógyszerkészletek minimálisak, mely azzal jár, hogy sok gyógyszerért vissza kell térni egy késıbbi idıpontban. A gyógyszerpiac szabályozását átfogóan megváltoztató évi XCVIII. törvény január 1-jétıl, illetve január 1-jétıl bevezetett változtatásai nyomán keletkezett, illetve változatlan gazdasági bizonytalanság következményeként a gyógyszertárak szőkebb gyógyszerválasztékot, kisebb gyógyszerkészletet tartottak. Nem kivétel ez alól a sürgısségi esetek kiszolgálása sem, ezért ismét növekedett a jelentısége annak, hogy a háziorvosi ügyeletet ellátó személyzet a gyógyszerelésben szorosan együttmőködjön a gyógyszertárakkal. A megváltozott építészeti feltételeket a gyógyszertárak csak az épület átalakítása útján tudták, illetve tudják teljesíteni. Az akadálymentesítésben lényeges változás nem volt, elsısorban beépítési és mőemléki korlátozások miatt. Ezeken a helyeken különféle hívórendszerek felszerelése és a házhozszállítás megszervezése, terjedése jelent megoldást továbbra is. Interneten történı vásárláshoz kapcsolódó házhozszállítást nem végzett gyógyszertár a megyében 2011-ben. A lakosság részérıl felmerült panaszok száma az év során az elızı évekhez képest átlagos mértékő volt (10) mely a saját tapasztalatainkkal együtt egyelıre azt igazolja, hogy a változások ellenére az ellátórendszer alapvetıen teljesítette a vele szemben támasztott elvárásokat. Kiemelendı azonban, hogy a panaszok elsısorban a gyógyszerek helyettesítésével, illetve a folyamatosan növekvı tendenciájú, nem azonnali kiszolgálással voltak kapcsolatban. * A gyógyszertár bejáratán kell jelezni a gyógyszerész elérhetıségét, aki szükség esetén legfeljebb fél órán belül köteles a beteg rendelkezésére állni a gyógyszertárban gyógyszerkiadás céljából ** A gyógyszertár bejáratán elhelyezett jelzıcsengıvel kérhetı azonnali gyógyszerkiadás. 58

60 1 1. Ö s s z e f o g l a l ó Hajdú-Bihar megye népességére jellemzı az egyre csökkenı születésszám és a születéskor várható élettartam folyamatos növekedése mellett a lakosság elöregedése, valamint fogyása. A megyében a halandóság az országos viszonyoknak megfelelıen csökkenı tendenciájú, azonban egyes halálokok alakulása mégis igen kedvezıtlen képet mutat. A vezetı halálokok a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések után férfiaknál a külsı okok, nıknél a légzırendszeri betegségek okozta halálozás. A korai halálozást halálokonként vizsgálva jelentıs területi különbségeket tapasztaltunk, ami a célzott, helyi igényekhez igazodó egészségpolitikai- és egészségfejlesztési stratégiák megvalósítását sürgeti. A lakossági szőrıvizsgálatok eredményessége megyénkben jobb az országos átlagtól, ugyanakkor a megjelenési hajlandóság nagy szórást mutat a megye településein élı nıi lakosság körében. További feladatunk az egészségtudatos magatartásra ösztönzés, hogy kialakuljon az igény és a motiváltság a szőrıvizsgálatokon való részvételre. Az egészséges életmódot, szemléletet már kora gyermekkorban kell kezdeni kialakítani évben Hajdú-Bihar megyében közel négyezer fertızı megbetegedést jelentettek szakigazgatási szervünknek, amely hasonló az elızı években tapasztaltakhoz. A kedvezıtlen jelenségek közé tartozik az idegrendszert érintı esetek számának emelkedése és a 2 csecsemıkori fertızéses halálozás. A tüdıgümıkor kiszőrése megyénkben kiemelt jelentıségő járványügyi feladat a földrajzi fekvés és a magas tbc-s megbetegedések miatt. A kötelezı tüdıszőrés feltételeinek biztosítása melynek finanszírozása gondot jelent a tbc és a hörgırák korai felismerése miatt is fontos. Az életkorhoz kötött kötelezı védıoltások 99%-os teljesítettsége egyéni és társadalmi érdek, mely minden érintettıl együttmőködést igényel, a szülıtıl az orvosig. A kórházhigiénia és a gyógyító intézetek közötti szoros kapcsolattal kívánjuk a betegek érdekeit védeni a rövidebb, hosszabb kórházi kezelések folyamán. Hajdú-Bihar megye településeinek közmőves ivóvízellátása mennyiségi szempontból alapvetıen megfelelı, minıségének alakulását folyamatosan monitorozzuk. A kémiai vízminıségi jellemzık közül az arzén bír kiemelkedı jelentıséggel a tartósan határérték feletti ivóvizet szolgáltató települések számát tekintve. Mikrobiológiai és biológiai paraméterek vonatkozásában, az elmúlt évekhez hasonlóan, a leggyakrabban elıforduló szennyezıdések tárgyévben is hálózati, úgynevezett másodlagos eredetőek voltak. Magyarország arzén, bór és fluorid vízminıségi jellemzık határértékének átmeneti eltérés meghosszabbítására kérelmet nyújtott be az Európai Unióhoz, melynek elbírálása folyamatban van. Az év során valamennyi közfürdı és természetes fürdı alapvetı személyi és tárgyi feltételei biztosítottak voltak megyénkben. 59

61 A területünkön mőködı nevelési-, oktatási intézmények higiénés helyzetükben, tárgyi adottságaikban változó képet mutatnak. A kémiai biztonsági szakterületen észlelt hiányosságok (bejelentés, kockázatbecslés és biztonsági adatlapok hiánya) jellemzıen nem szervezett munkavégzés keretében fordultak elı. A közétkeztetésben végzett táplálkozási vizsgálatok során az ételek magas sótartalma és a nyers zöldség és gyümölcsféleségek elégtelen volta esett kifogás alá. A megye sugár-egészségügyi helyzete a hatósági vizsgálatok és a laboratóriumi mérési eredmények alapján biztonságos volt évben az alapellátás és a járóbeteg szakellátás mőködése megfelelı volt. A fekvıbeteg szolgáltatók tekintetében ellátási probléma nem jutott tudomásunkra. Nehezítette felügyeleti munkánkat, hogy jogszabályváltozás miatt a fekvıbeteg intézetekre nincs ráhatásunk. A gyógyszerhez jutási térbeli lehetıségek lényegesen nem változtak az év során, az idıbeli hozzáférési lehetıségek azonban kissé csökkentek. Növekedett a nem közvetlenül készletrıl kiadott gyógyszerek mennyisége, a betegek ritkán fogadták el a helyettesítı gyógyszereket, így több betegnek kellett ismételten felkeresnie a gyógyszertárakat. Az ellátás a fentiek mellett is egyenletes, folyamatos, és elegendı volt, kiugró ellátási problémával nem találkoztunk. A lakosság egészségi állapotának javítása a társadalmi-gazdasági fejlıdés egyik elıfeltétele. Az egészség fejlesztése hatékony ágazatközi együttmőködésben valósítható meg. A döntéshozók helyi szinten az önkormányzatok, valamint a társadalmi- és civil szervezetek támogatása és szerepvállalása nélkülözhetetlen az eredményesség szempontjából, csak így érhetı el változás a lakosság szemléletmódjában, és hosszú távon az egészségi állapot, s ezzel az életminıség javításában. 60

62 1 2. M e l l é k l e t A z emlıs zőrés V. ciklus ( ) eredmé nyei H ajdú-bi har me gye te lepülésein Település Megjelenési arány Település Megjelenési arány Álmosd 46.9% Kokad 46.8% Ártánd 26.0% Komádi 20.7% Bagamér 32.4% Konyár 46.0% Bakonszeg 19.1% Körösszakál 39.3% Balmazújváros 56.7% Körösszegapáti 30.6% Báránd 38.3% Létavértes 53.4% Bedı 2.7% Magyarhomorog 44.9% Berekböszörmény 8.8% Mezıpeterd 14.0% Berettyóújfalu 16.2% Mezısas 22.0% Bihardancsháza 50.0% Mikepércs 52.9% Biharkeresztes 44.2% Monostorpályi 63.0% Biharnagybajom 42.7% Nádudvar 58.9% Bihartorda 36.9% Nagyhegyes 67.8% Bocskaikert 58.8% Nagykereki 16.0% Bojt 8.2% Nagyrábé 12.9% Csökmı 29.8% Nyírábrány 59.0% Darvas 9.6% Nyíracsád 63.2% Debrecen 58.7% Nyíradony 60.3% Derecske 47.8% Nyírmártonfalva 61.8% Ebes 58.5% Pocsaj 43.7% Egyek 38.3% Polgár 54.2% Esztár 56.2% Püspökladány 47.8% Folyás 50.0% Sáp 29.0% Földes 46.0% Sáránd 52.5% Furta 21.8% Sárrétudvari 44.6% Fülöp 91.3% Szentpéterszeg 12.3% Gáborján 19.4% Szerep 24.8% Görbeháza 65.4% Téglás 64.2% Hajdúbagos 52.8% Tépe 22.9% Hajdúböszörmény 60.3% Tetétlen 50.6% Hajdúdorog 58.3% Tiszacsege 42.4% Hajdúhadház 51.9% Tiszagyulaháza 72.4% Hajdúnánás 64.1% Told 42.1% Hajdúsámson 48.2% Újiráz 25.0% Hajdúszoboszló 53.7% Újléta 60.7% Hajdúszovát 41.1% Újszentmargita 58.1% Hencida 6.2% Újtikos 68.4% Hortobágy 57.7% Vámospércs 55.9% Hosszúpályi 48.5% Váncsod 8.8% Kaba 48.3% Vekerd 58.8% Kismarja 56.8% Zsáka 26.8% 61

63 12.2. F ü rdıvizek minısítése a évben Fürdıvizek hatósági és önkontroll vizsgálati eredményei évben Medence típusa Összes medence száma Összes minta Önkontrol minták Kifogásolt Tőrhetı Megfelelı Összes minta Hatósági minták Kifogásolt Tőrhetı Megfelelı Töltı-ürítı medencék gyógyvizes egyéb felmentett termálvizes szauna merülımedence egyéb Összes úszómedence hidegvizes tanmedence Vízforgatós medencék élmény* termál (ülı-, stb.) medence forgatott szauna medence gyermek- és pancsoló pezsgı csúszda egyéb, nem besorolt Összes * Az önálló pezsgımedencék kivételével 62

64 Fürdımedencék vizének minısítése évben Medence típusa Összes medence száma Kifogástalan Kismértékben kifogásolt Súlyosan kifogásolt gyógyvizes Töltı-ürítı medencék egyéb felmentett termálvizes szauna merülımedence egyéb Összes úszómedence hidegvizes tanmedence élmény* termál (ülı-, stb.) medence Vízforgatós medencék forgatott szauna medence gyermek- és pancsoló pezsgı csúszda egyéb, nem besorolt Összes * Az önálló pezsgımedencék kivételével 63

65 12.3. H ajdú-bi har me gye egészségügyi ellátása d ecembe r 31. Tiszagyulaháza 1 V Újtikos 1 V 4 F, 2 Gy Polgár Hajdúnánás Hajdúdorog 8 F, 4 Gy 4 F, 2 Gy Folyás Görbeháza 2 V Egyek 3 V Újszentmargita Téglás 1 V 3 F, 1 Gy 13 F, 5 Gy Hajdúhadház 3 F, 2 Gy Tiszacsege Hajdúböszörmény 4 F, 2 Gy Nyíradony 3 F, 1 Gy Bocskaikert Fülöp 1 V Hajdúsámson Nyíracsád 7 F, 4 Gy 2 V 1 V 3 F, 2 Gy Balmazújváros 1 V Nyírmártonfalva Hortobágy Nyírábrány 2 V Debrecen 2 V Nagyhegyes Vámospércs 2 F 107 F, 43 Gy 2 F, 1 Gy Hajdúszoboszló Ebes Újléta Bagamér 3 F 1 V 1 V Hajdúszoboszló 2 V, 1 Gy, 1 VB 10 F, 4 Gy MikepércsHajdúbagos Álmosd Kokad Nádudvar 4 F, 2 Gy Sáránd Monostorpályi 1 V 1 V 1 V 1 F, 1 Gy Létavértes Hajdúszovát 1 F, 1 GyHosszúpályi 2 F, 1 V, 1 Gy Kaba 2 F 2 V 3 F, 1 Gy Derecske 4 F, 2 Gy Tetétlen 1 V Püspökladány Tépe 1 V Földes Pocsaj 1 V Konyár 2 F, 1 Gy 1 V, 1VB 7 F, 3 Gy Báránd Esztár 1 V 2 V 1 V 1 V Szentpéterszeg 2 V Sáp GáborjánHencida Kismarja 1 V 1 V Bihardancsháza 1 V Sárrétudvari Berettyóújfalu Szerep Bihartorda 5 F, 1 V, 4 Gy 1 VB 1 V Biharnagybajom 1 V Váncsod Bojt Nagykereki 2 V Nagyrábé Bakonszeg 1 VB 1 VB 2 V Bedı Mezıpeterd Biharkeresztes 1 V 3 V Ártánd Zsáka Furta 1 V Told Mezısas 1 VB 1 VB Darvas Vekerd 1 V Berekböszörmény Körösszegapáti 1 V 1 V Csökmı Magyarhomorog 1 V 1 VB Komádi Körösszakál 1 V 1 V 2 F, 1 V, 1 Gy 1 V Újiráz Kenézy Kórház Rend. Int. Eü. Szolg. Nonprofit Kft. és Gróf Tisza István Kórház DEO EC Járóbeteg szakrendelı Intézet Háziorvosi ügyelet Ápolási Intézet Mentıállomás * Háziorvosi praxisok jelölései. F: felnıtt, V: vegyes, Gy. : gyermek, B: betöltetlen ** Színek jelentései: Piros: betöltetlen praxis, ***Egyéb szín: egymás melletti azonos színő településeket ugyanaz az orvos látja el körjáratban 64