ció különös s tekintettel az iskolás korosztályra

Átírás

1 Családon belüli li kommunikáci ció különös s tekintettel az iskolás korosztályra Örkényi Ágota, Dr. Aszmann Anna Országos Gyermekegészs szségügyigyi Intézet Esztergom,

2 A családon belüli li kommunikáci ció jellegzetességei gei Serdülőkorban.. nehezebbé válik a szülőkkel való kommunikáci ció az anyák k több t időt t töltenek t serdülő gyermekeikkel és s többet t is beszélgetnek velük, mint az apák jellemzően en az anyák k többet t tudnak gyermekeikről, mint az apák a szülőkkel való kommunikáci ció és s a szülő-gyerek kapcsolat minősége összefüggésben áll a fiatalok testi-lelki jóllj llétével

3 Iskoláskorú gyermekek egészs szségmagatartása vizsgálat Legutóbbi adatfelvétel: tel: 2005/2006 N=5450 főf éves korosztály

4 Szülő-gyerek kommunikáci ció: : nemi és életkori különbsk nbségek (HBSC2006) Az édesanyával könnyen kommunikáló tanulók aránya magasabb, mint az édesapával könnyen kommunikálók aránya (90% vs. 75%). Az életkorral előrehaladva szignifikánsan csökken a szüleikkel problémáikat könnyen megbeszélők aránya Az édesanyával való kommunikáció minőségében nem kaptunk nemi különbséget, az édesapával viszont a fiúk könnyebben tudják problémáikat megbeszélni, mint a lányok Édesanyjával könnyen/nagyon könnyen kommunikáló tanulók aránya - HBSC (%) 93,1 90,6 87,8 88,1 84,7 85,3 84,3 85,3 5. évfolyam 7. évfolyam 9. évfolyam 11. évfolyam fiúk lányok Édesapjával könnyen / nagyon könnyen kommunikáló tanulók aránya - HBSC (%) 86,5 72,4 81,6 69,3 79,3 65,8 73,0 58,8 5. évfolyam 7. évfolyam 9. évfolyam 11. évfolyam fiúk lányok

5 Szülőkkel való kommunikáci ció és s a szülő- gyerek kapcsolat minősége A jój kommunikáci ció a jój szülő-gyerek kapcsolat egyik megnyilvánul nulása: azok a serdülők, akik könnyen k beszélnek szüleikkel, gondoskodóbbnak is érzik őket. ha jój a kommunikáci ció,, a szülők k többet t bbet tudnak a gyermekeiket érintő fontos dolgokról l gyermekük k megítélése szerint. A szülői szeretet és monitrozás átlaga - HBSC 15 13, ,12 11,22 12,33 5 szülői szeretet nincs olyan szülő szülői monitorozás van, akivel könnyen beszél

6 Testvérekkel való kommunikáci ció A fiúk k magasabb arányban kommunikálnak problémáikr ikról bátyjukkal, mint a lányok. l A nővérrel n való kommunikáci cióban csak a 7. évfolyamosoknál l van nemi különbség. A évfolyamosoknál magasabb arányban jellemző a könnyű probléma ma-megbeszélés az idősebb testvérekkel, mint a fiatalabb évfolyamoknál (kivéve ve a lányok l nővérrel). n Bátyjukkal könnyen/nagyon könnyen kommunikáló tanulók aránya - HBSC (%) 71, ,7 56,3 81,1 64,7 69,2 5. évfolyam 7. évfolyam 9. évfolyam 11. évfolyam fiúk lányok Nővérükkel könnyen/nagyon könnyen kommunikáló tanulók aránya - HBSC (%) 78,4 75,1 83,2 84,5 82,5 83,3,1 73,5 5. évfolyam 7. évfolyam 9. évfolyam 11. évfolyam fiúk lányok

7 A kommunikáci ció és s a családszerkezet kapcsolata A nem teljes családban élő tanulók k magasabb arányban számolnak be arról, hogy nincs olyan szülő,, akivel könnyen k tudják k megbeszélni problémáikat, mint a teljes családban élő tanulók k (5,7 vs.. 10,5%). A testvérek számával nem kaptunk összefüggést, ha a teljes vagy újraalakult családokat vizsgáljuk. Az egyszülős s családokban azonban a 3 vagy több t testvérrel rendelkező tanulók k kisebb arányban érzik úgy, hogy könnyk nnyű a kommunikáci ció a szülővel Azon tanulók aránya, akik legalább az egyik szülővel könnyen kommunikálnak - HBSC (%) 89,8 89,0 84,2,9 nincs testér 1 testvér 2 testvér 3 vagy több testvér egyszülős családok

8 Kommunikáci ció hátrányos anyagi helyzetű családokban A kevésb sbé jómódú családokban alacsonyabb arányban jellemző a könnyű probléma ma-megbeszélés, s, mint a kedvezőbb anyagi helyzettel bíró családokban a tanulók k beszámol molója alapján. Hasonló összefüggést kapunk akkor is, ha a szubjektív v jómódúságot j vizsgáljuk Azon tanulók aránya, akik könnyen kommunikálnak legalább az egyik szülővel - HBSC (%) 95,4 Magas jómódúság 93,8 Közepes jómódúság 89,9 Alacsony jómódúság

9 A jój szülő-gyerek kommunikáci ció pozitív hatásai serdülőkorban Az édesanyjukkal, illetve az édesapjukkal könnyen k kommunikáló fiatalok: önértékelése magasabb jellemzőbb rájuk, r hogy úgy érzik, társaik elfogadják őket elégedettebbek életükkel Az önértékelés átlaga - HBSC 28,9 30,4 29,4 28,2 26,327,2 26,9 26,0 Ha az édesanyával nehezebb a kommunikáci ció,, akkor ez a lányoknl nyoknál erősebben hat az önértékelésre, illetve az élettel való elégedetts gedettségre, gre, mint a fiúkn knál. Az apával kapcsolatban nem találtunk ltunk ilyen különbsk nbséget. 10 apával anyával való kommunikáció

10 A szülő-gyerek kommunikáci ció szerepe hátrányos helyzetű serdülők k esetén A nem teljes családban élő serdülőknek nagyobb az esélye arra, hogy jól j l boldoguljanak az életben, ha legalább az egyik szülővel jój a kommunikáci ció, mintha egyikkel sem az. Hasonló összefüggést kaptunk az rossz anyagi helyzetű családokban élő serdülők k esetében.

11 Összefoglalás A szülőkkel való kommunikáci ció nehezebbé válik serdülőkorban, de azért a tanulók k döntd ntő többsége ekkor is könnyen k kommunikál szüleivel. Az apák k az eredmények alapján n tényleg t kevésb sbé elérhetőek,, mint az anyák, különösen k a lányok l számára. A család d női n i tagjaival könnyebb k a kommunikáci ció. A szülőkkel való jó kommunikáci ció kapcsolatban áll a személyis lyiség pozitív v alakulásával és s az élettel való elégedetts gedettséggel. ggel. Különösen fontos a szerepe hátrh trányos helyzetű serdülők k esetében ben.

12 Tanulságok Tudatosítani tani kell a szülőkben, mennyire fontos serdülőkorban (is), hogy elérhet rhetőek ek legyenek gyermekeik számára. Érdemes az apákat aktívabb részvr szvételre bíztatni. b A szülő-gyerek kommunikáci ció fejlesztése se protektív hatású lehet, különösen k a hátrh trányos helyzetű serdülők k esetében.

13 Köszönjük a figyelmet!