Bass László: hogy az iskola mindenki számára Biztos Kezdet lehessen!

Átírás

1 Bass László: hogy az iskola mindenki számára Biztos Kezdet lehessen! Együtt a hátrányos helyzetű gyermekek jövőjéért konferencia, Budapest, Erzsébetvárosi Közösségi Ház, március Az emberek közötti különbözőségek már a születés pillanatától erőteljes társadalmi meghatározottsággal rendelkeznek az egyenlőtlenségek az élet első napjától (sőt már a magzati lét során is) tetten érhetők. A csecsemők születéskori súlya és hossza többek között az anya életmódjának, életkörülményeinek hatására a szülők szociális helyzetét is tükrözi.

2 1. ábra: A gyermek testmagassága és a szülők foglalkozása közötti kapcsolat 0,2 0,1 Apa Anya 0 Z-score -0,1-0,2-0,3-0,4 Szellemi Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás Forrás: Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat 2. ábra: A gyermek testmagasságának eltérése az átlagtól az anya terhesség alatti dohányzásának mértéke szerint (z-score) 0,2 0,1 0-0,1 Z-score -0,2-0,3-0,4-0,5 Születéskor 6 évesen 14 évesen -0,6-0,7-0,8 Nem dohányzó Leszokott enyhe Leszokott erős Csökkentette Végig dohányos Forrás: Országos Longitudinális Gyermeknövekedés-vizsgálat

3 A csecsemők születési súlya különbséget mutat a szülők iskolai végzettsége vagy a család anyagi helyzete szerint. A születési súly hatását az intelligencia fejlődésére korábbi vizsgálatok is igazolták már. Egy longitudinális vizsgálat során a szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy a születési súly és az IQ kapcsolata az anya társadalmi helyzetének figyelembe vételével is fennmarad. 1. tábla: A csecsemő születési súlyának alakulása a szülők státusza szerint a csecsemő születési súlya az anya iskolai 8 általános 3090 gr végzettsége diploma 3310 gr az apa segéd- betanított munkás 3050 gr foglalkozása értelmiségi 3290 gr dohányzás igen 3080 gr a terhesség alatt nem 3300 gr 2. tábla: A születési súly és az intelligencia összefüggése alacsony születési súly normál születési súly (< 2500 gr) (>2,500 g) IQ USA saját USA saját vizsg. vizsg. 2 éves korban éves korban éves korban éves korban N =

4 A csecsemő legkorábbi nevelési, gondozási körülményei jelentősen különböznek a családok státusza szerint. Már a csecsemő elemi gondozásának körülményei is eltérnek a szülők iskolázottsága vagy anyagi helyzete szerint. Vizsgálatunk adatai szerint az alacsonyabb státuszú családokban a csecsemőt rövidebb ideig táplálja az édesanyja anyatejjel, de az is megfigyelhető volt, hogy fürdetése, öltöztetése során kevesebbet beszél hozzá. A kommunikáló anya mellett a gyermek intelligenciája már az iskolakezdéskor magasabb értékeket mutat. Az általános iskola 3. osztályában a keveset és a sokat kommunikáló anyák gyermekeinek átlag-eredményeiben már egy fél jegy különbség tapasztalható. 3. tábla: A gyermek gondozásának körülményei az anya iskolázottsága szerint anya iskolai hány hetes öltőztetés közben végzettsége koráig szoptatta az átlagosnál kevesebb a csecsemőt kommunikáció 8 ált 7,5 57 % szakmunkásképző 16,0 51 % érettségi 15,0 37 % diploma 18,5 37 % együtt 15,6 41 % 3. ábra: A gyermekek 6 éves kori IQ-jának alakulása az anya iskolázottsága és a gyermek gondozása közben megfigyelt kommunikációs jellemzői szerint 130,0 115,0 100,0 85,0 iskolázatlan iskolázott 70,0 55,0 folyamatos beszéd sok beszéd kevés beszéd szinte semmi

5 Az IQ eredmények szociális meghatározottsága az életút során egyre erőteljesebb lesz. A kezdetben gyakorlatilag azonos fejlettségi szintű csoportok IQ átlagai 2 éves korban már 6 pontos különbséget mutatnak a legszegényebb és leggazdagabb jövedelmi ötödből induló gyerekek között, 5 éves korra pedig már csaknem egy szórásértéknyire (12 pontra) nő a gyermekek fejlettsége között az eltérés. 4. ábra: A gyermekek IQ-jának alakulása a születéskor mért egy főre jutó jövedelem szerint egy főre jutó jövedelem a gyermek születésekor alsó kvintilis felső kvintilis hó 2 éves 5 éves 7 éves A szegénységben élő családokban a gyermek korai fejlődését megnehezíti a játékok, a könyvek hiánya, a sivár környezet. A szülők elsősorban az anya iskolázottságának hatásai már a csecsemőkkel való kommunikáció során érzékelhetőek. A roma gyermekek esetében nagy mértékben jellemző az anyák iskolázatlansága, a család szegénysége, a lakásviszonyok elégtelensége. A gyermekek teljesítményei a szocializációs feltételek hátrányaiból fakadnak, és nem etnikai természetűek. Az iskolázatlan anyák gyermekei, a szegény családban felnőttek intelligenciája (pontosabban a tesztben nyújtott teljesítménye) a roma és nem roma családokban egyaránt alacsony. 4. tábla: Roma és nem roma gyermekek IQ eredményei az anya iskolázottsága szerint RAVEN WISC-IV nem roma roma nem roma roma általános 0-7 oszt általános szakmunkásképző érettségi diploma Forrás: Bass et al (2008)

6 A pedagógusi jellemzések igen jól tükrözik, hogy az intelligencia mellett melyek azok a részképességek, amelyek erősítése szükséges lehet a tanulmányi teljesítés javításához. A részképesség zavarok (figyelem, emlékezet, tempó) vagy ezeknek a pedagógus szerinti fennállása megnehezítik a gyermek eredményes munkáját. Az óra menetét zavaró (2. osztályban enyhébb, 6-dikban már komolyabb) magatartási problémák főként az iskola által közvetített értékekkel való szembenállást jelzik. A pozitív tulajdonságok között kereshetünk olyan kapaszkodási pontokat, amelyek alkalmasak lehetnek a gyengébb képességű gyermekek teljesítményének emelésére. A sort a nyelvi képességek és a jó olvasás vezetik alsó és felső tagozatban egyaránt. A kompenzáló tulajdonságok listáján előkelő helyet foglal el (mind pozitív, mind negatív megfogalmazásban) a motiváció is. 5. tábla: A gyermek tulajdonságainak rangsora 2. és 6. osztályban aszerint, hogy mennyiben segítik elő az intelligenciának megfelelő teljesítményt (a pedagógus jellemzése alapján) KÉPESSÉGEI ALATT TELJESÍT KÉPESSÉGEI FELETT TELJESÍT 2. osztály 6. osztály 2. osztály 6. osztály figyelemzavar szorgalom hiánya koncentráció nyelvi készség szorgalom hiánya nehezen motiválható motiváció motiváció nehezen motiválható figyelemzavar olvasás olvasás nyugtalanság hazudozás memória memória idétlenség nehéz feladatmegértés érdeklődés jó rutinmunka emlékezetzavar nem kooperál jó rutinmunka koncentráció lassú munkatempó lassú munkatempó nyelvi készség megfigyelőképesség túlzott játékosság durva hang érvelés problémamegoldás különcködés nem fair viselkedés problémamegoldás érdeklődés fecsegés lopás megfigyelőképesség gondolkodási sebesség nehéz feladatmegértés idétlenség gondolkodási sebesség érvelés nem fair viselkedés agresszivitás vezetés, irányítás ötletekben gazdag