JELENTÉS. a Baranya Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről szeptember

Átírás

1 JELENTÉS a Baranya Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről szeptember

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság 3.3. Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /26/18/2009. Témaszám: 933 Vizsgálat-azonosító szám: V0438 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Dr. Csikai Zsolt főtanácsadó, irodavezető Az ellenőrzést végezték: Pappné dr. Szamosi Éva számvevő tanácsos Dr. Horváth Klára számvevő tanácsos Keszthelyi Zoltán számvevő tanácsos A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Baranya Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről A Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatok évi normatív hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzéséről Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének évi átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzéséről Az önkormányzati kórházak és bentlakásos szociális intézmények ápolásra, gondozásra fordított pénzeszközei felhasználásának ellenőrzéséről A Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatok beruházásaihoz és rekonstrukcióihoz nyújtott évi felhalmozási célú támogatások ellenőrzéséről sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 16 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly, a költségvetési hiány oka, finanszírozásának tervezett módja és a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly, a pénzügyi hiány oka, finanszírozásának módja és hatása a pénzügyi helyzet alakulására az eladósodás, valamint a fizetőképesség szempontjából Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közszolgáltatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottságának, szervezettségének eredményessége Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei, az ellenőrzési feladatok meghatározása A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek kialakítása, a közérdekű gazdálkodási adatok elektronikus közzététele A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál A belső kontrollok működése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban 56 1

4 3.3. A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 65 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 2/a. számú Az önkormányzati kötelezettségek alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és évi pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok évi tervezett és teljesített adatairól (2 oldal) 5. számú Adatlap az európai uniós forrással támogatott ROP 1.1. A Dráva medence komplex ökoturisztikai fejlesztése Dráva II. fejlesztésről (4 oldal) 6. számú Dr. Hargitai János úr, a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének észrevétele (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisztv. Kbt. Ket. Közokt. tv. Ötv. Számv. tv. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény Szoc. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet ellenőrzési nyomvonal 1 ellenőrzési nyomvonal 2 Vhr évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet Baranya Megyei Önkormányzatnak az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2003. (VI. 16.) számú rendeletének 8. számú mellékletéhez kapcsolódó 2. számú melléklete a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszere II. pontja, (hatályos november 17-től) Baranya Megyei Önkormányzatnak az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2007. (III. 24.) számú rendeletének 8. számú mellékletéhez kapcsolódó 2. számú melléklete a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszere II. pontja, (hatályos június 28-től) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Baranya Megyei Önkormányzat 2/2006. (II. 22.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Baranya Megyei Önkormányzat 2/2007. (II. 22.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Baranya Megyei Önkormányzat 4/2008. (II. 27.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről Baranya Megyei Önkormányzat 3/2009. (III. 7.) számú rendelete az Önkormányzat évi költségvetéséről 3

6 SzMSz 1 SzMSz 2 vagyongazdálkodási rendelet Baranya Megyei Önkormányzat 6/2003. (VI. 16.) számú rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Baranya Megyei Önkormányzat 3/2007. (III. 24.) számú rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról Baranya Megyei Önkormányzat 26/1999. (XII. 30.) számú rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról Szórövidítések APEH Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal ÁSZ Állami Számvevőszék DDOP ÚMFT Dél-Dunántúli Operatív program e-közigazgatás elektronikus közigazgatás ellenőrzési nyomvonal 3 Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalának Ellenőrzési Nyomvonala, (hatályos április 30-tól, kiadta a főjegyző) ESZA Kht. Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. EU Önerő Alap támogatás évi CXXXVII. törvény 5. számú mellékletének 12. a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló pontja alapján központi költségvetési hozzájárulást biztosít a helyi önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik számára, azok európai uniós fejlesztési célú pályázataihoz szükséges saját forrás kiegészítésére. Fejlesztési és közgazdasági főosztály Közgazdasági Főosztálya Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalának Fejlesztési és FEUVE folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés főjegyző Baranya Megyei Önkormányzat Főjegyzője gazdasági program 1 Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 53/2003. (IV. 17.) számú határozata az Önkormányzat Közgyűlésének évekre szóló középtávú munkaprogramjáról gazdasági program 2 Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 31/2007. (III. 22.) számú határozata az Önkormányzat Közgyűlésének a évekre szóló középtávú munka- és gazdasági programjáról Gazdasági, terület- és vidékfejlesztési iroda GESZ HEFOP Informatikai csoport Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalának Gazdasági, Terület- és Vidékfejlesztési Irodája Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete (2006. július 1-jétől Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatósága) NFT Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalának Informatikai csoportja INTERREG Határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés 4

7 Jogi és szervezési főosztály Jogi és ügyrendi bizottság kórház Költségvetési és gazdasági bizottság Költségvetési, gazdasági és foglalkoztatási bizottság Közgazdasági iroda Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalának Jogi és Szervezési Főosztálya Baranya Megyei Önkormányzat Jogi és Ügyrendi Bizottsága Baranya Megyei Kórház Baranya Megyei Önkormányzat Költségvetési és Gazdasági Bizottsága (2003. június 16-tól március 24-ig) Baranya Megyei Önkormányzat Költségvetési, Gazdasági és Foglalkoztatási Bizottsága (2007. március 24-től április 17-ig) Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalának Közgazdasági Irodája Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke Magyar Államkincstár Nemzeti Fejlesztési Terv Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Közgyűlés Közgyűlés elnöke MÁK NFT OKÉV Önkormányzat hivatala Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Önkormányzat hivatalának ügyrend 1 -je Önkormányzat hivatalának ügyrend 2 -je Önkormányzat hivatalának ügyrend 3 -je pályázati szabályzat 1 Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalának Ügyrendje, hatályos december 16-tól, az SzMSz 1 8. számú melléklete Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalának Ügyrendje, április 1-től hatályos, az SzMSz 2 8. számú melléklete Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalának Ügyrendje, a Közgyűlés a 42/2008. (IV. 17.) számú határozatával hagyta jóvá, április 30-tól hatályos Baranya Megyei Önkormányzat pályázati eljárási rendjéről és az európai uniós társfinanszírozású pályázatai megvalósításának módjáról szóló a Közgyűlés 171/2005. (XII. 15.) számú határozatában jóváhagyott szabályzat pályázati szabályzat 2 Baranya Megyei Önkormányzat Pályázati Szabályzata, (jóváhagyta a Közgyűlés elnöke és a főjegyző, január 24-én, február 1-től hatályos) pénzkezelési szabályzat 1 Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala december 22-től hatályos Pénzkezelési szabályzata, (jóváhagyta a Közgyűlés elnöke és a főjegyző) pénzkezelési szabályzat 2 Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala január 1- től hatályos Pénzkezelési szabályzata, (jóváhagyta a Közgyűlés elnöke és a főjegyző) PM Pénzügyminisztérium ROP NFT Regionális Fejlesztés Operatív program TÁMOP ÚMFT Társadalmi Megújulás Operatív Program Területfejlesztési, idegenforgalmi, Baranya Megyei Önkormányzat Területfejlesztési, Idegenkai informatiforgalmi, Informatikai és Foglalkoztatási bizottsága és foglalkoztatási (2005. február 17-től március 24-ig) bizottság TIOP ÚMFT Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 5

8 TISZK ÚMFT VÁTI Kht. NFT-HEFOP Térségi Integrált Szakképző Központ Új Magyarország Fejlesztési Terv VÁTI Magyar Regionális fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 6

9 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés hazai társfinanszírozás irányító hatóság Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. A támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozási forrása. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok biztosításának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. A központi költségvetési és az elkülönített állami pénzalapokból származó finanszírozás. A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a 7

10 kedvezményezett közreműködő szervezet lebonyolítás hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Irányító Hatósága közreműködik az Operatív Program véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Program-kiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az Irányító Hatóság részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint közreműködő szervezetek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és a központi programok végrehajtását. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az Egységes Monitoring Informatikai Rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. A Kohéziós alap kettő közreműködő szervezete (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az Egységes Monitoring Informatikai Rendszert. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. 8

11 operatív program Nemzeti Fejlesztési Terv regionális program Új Magyarország Fejlesztési Terv Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. Helyzetelemzést, stratégiát a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok céljait és pénzügyi forrásaik megjelölését tartalmazó dokumentum, amelyet a Magyar Köztársaság készített az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére a kiemelt szükségletekre figyelemmel. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai fejezetének célja, hogy a közötti időszakra kijelölje a strukturális alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). Az ágazati és regionális prioritásokat egyaránt tartalmazó operatív program regionális prioritása, illetve támogatási konstrukciója. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében között hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és európai uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai: Államreform Operatív Program (ÁROP); Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP); Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP); Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP); Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP); Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP); Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP); Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP); Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). 9

12 támogatási szerződés A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós Alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott projektek esetében a támogatási szerződést a kedvezményezett és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében eljáró közreműködő szervezet között jön létre. Nagyprojekt esetén a támogatási szerződést az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellenjegyzi. A támogatási szerződés képezi a megvalósítás nyomon követésének, finanszírozásának és ellenőrzésének alapját. 10

13 JELENTÉS a Baranya Megyei Önkormányzat gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a hiányzó bevételi források pótlásában a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége, hatása; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e és működtette-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő pénzügyi irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 11

14 BEVEZETÉS megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva alkalmazza a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek, a 3. ellenőrzési programpontnál a év. Baranya megye lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 40 tagú Közgyűlésének munkáját kilenc állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a március 4-én megtartott területi kisebbségi önkormányzati választásokat követően három kisebbségi önkormányzat 3 működött. A Közgyűlés elnöke a évi önkormányzati választás óta tölti be tisztségét, a főjegyző személye július 1-je óta változatlan. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 21 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből három részben önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett kilenc gazdasági társasága, továbbá három alapítványa. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint millió Ft költségvetési bevételt ért el és millió Ft költségvetési kiadást teljesített. A könyvviteli mérleg szerint december 31- én millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a év végi állományhoz viszonyítva 2,0%-kal csökkent. A vagyon csökkenése azért következett be, mert a pénzeszközök több mint kétszeres (104%-os) növekedésének hatásánál nagyobb súlya volt a beruházások állományának 80,9%-os, a befektetett pénzügyi eszközök évi értékének 76,6%-os és a követelések 92,7%-os csökkenésének. A befektetett pénzügyi eszközök csökkenését a Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház Kht-nak évben adott támogatási kölcsön visszatérülése, a követelések csökkenését az illetékekhez 4 kapcsolódó követelések nyilvántartásból való kivezetésének és a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága autópálya-építés régészeti feltárások projektjeivel kapcsolatosan a vevőkkel szembeni követelések csökkenése okozta. A pénzeszközök több mint kétszeres, 3348 millió Ft-ra való növekedését a kötvénykibocsátásból származó bevétel betétkénti elhelyezése eredményezte. Az összes költségvetési bevétel 29,6%-át a saját bevétel biztosította a évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a évben 6,9% volt. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. Az Ön- 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 3 Területi kisebbségi önkormányzatok: cigány, horvát, német 4 Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló évi LXI. törvény 249. (1) bekezdése alapján január 1-jétől a Fővárosi Illetékhivatal és a megyei illetékhivatalok megszűntek, ezzel egyidejűleg az illetékhivatalok feladatainak ellátását az APEH regionális igazgatóságai vették át. 12

15 BEVEZETÉS kormányzat hivatalában dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 72 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 2467 fő volt. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1-3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. Az európai uniós támogatás igénylésére, felhasználására történt felkészülésre vonatkozóan teljesítményellenőrzést végeztünk. Az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására a felkészülést akkor minősítettük eredményesnek, ha a meghatározott szempontok szerinti feltételeknek megfelelt a felkészülés szabályozottsága, szervezettsége, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közszolgáltatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy az Önkormányzat hivatalánál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint a kialakított belső kontrollok működésének megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szabályozottságát, működési feltételeinek kialakítását, továbbá működésének megbízhatóságát. Az Önkormányzat hivatalánál értékeltük a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő belső kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítésigazolásra és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 5 kifizetésekre folytattuk le 6 : a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokra, 5 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként határoztuk meg a magas kockázatú területeket. 6 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzésére irányuló kontrollokat. További kockázatot jelentett, ha a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák 50 ezer Ft alatti megrendeléseire vonatkozóan a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 13

16 BEVEZETÉS a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésére, továbbá az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadásokra. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének megbízhatóságát a vizsgált három területre külön-külön, majd öszszefoglalóan 7. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását megfelelőségi tesztlapokon, elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 8 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 9. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és az Önkormányzat hivatalának felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és 7 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 8 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 9 A kontrollok működésének megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a kontrollok kialakításuk hiánya, illetve hiányosságai miatt nem biztosították a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ez veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 14

17 BEVEZETÉS helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a Közgyűlés elnöke részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökének. A kapott észrevételt a jelentés 6. számú melléklete tartalmazza. 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnak a évek között tervezett költségvetési bevételei és előirányzott költségvetési kiadásai az előző évhez viszonyítva a évben csökkentek, míg a és a évben növekedtek, a tervezett működési célú költségvetési bevételek egyik évben sem nyújtottak fedezetet a működési célú költségvetési kiadásokra. A tervezett felhalmozási célú költségvetési kiadások a években meghaladták a tervezett felhalmozási célú költségvetési bevételeket. A költségvetési egyensúly biztosításához az Önkormányzat rövid lejáratú működési célú hitel igénybevételét, valamint kiadási megtakarítást, illetve a költségvetési bevételek növelését eredményező intézkedések érvényesítését tervezte a években. A évi költségvetési rendeletben hosszú lejáratú hitelek felvételéről döntöttek. A évben eredeti előirányzatként nem tervezték az előző évről áthúzódó feladatok ellátásához teljesíthető jóváhagyott kiadásokat és a teljesítendő várható bevételeket, annak ellenére, hogy ezen feladatok ellátásához teljesíthető kiadások és azok forrásai az eredeti előirányzatok tervezésekor ismertek voltak. Az Önkormányzatnál az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatainak eleget téve a évtől az Áht. rendelkezését betartották, finanszírozási célú pénzügyi műveleteket nem vettek figyelembe költségvetési hiányt módosító bevételként, illetve kiadásként. A főjegyző a költségvetés tervezése során a költségvetés végrehajtása, a folyamatos likviditás biztosítása érdekében folyószámla hitelkeretet tervezett, valamint az Ámr. előírásának megfelelően a pénzállomány alakulását bemutató éves előirányzat felhasználási ütemtervet és likviditási tervet készített a években. A teljesített költségvetési bevételek és a teljesített költségvetési kiadások főösszegei az Önkormányzatnál a években folyamatosan csökkentek az előző évhez viszonyítva. A teljesített költségvetési bevételek és költségvetési kiadások egyenlege mindhárom évben többletet mutatott AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉVI ALAKULÁSA Adatok: millió Ft-ban terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás év év év Tervezett, teljesített működési célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett, teljesített felhalmozási célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett hiány 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Hiányzó forrás a teljesített működési célú költségvetési kiadásoknál a és a években volt, a teljesített felhalmozási célú költségvetési kiadások egyik évben sem haladták meg a teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételeket. A években a teljesített költségvetési bevételek éves szinten a felvett hitelek nélkül fedezetet nyújtottak a költségvetési kiadásokra. Ennek ellenére az Önkormányzat a évben hosszú lejáratú hiteleket vett fel, a évben pedig 20 millió svájci frank össznévértékű, hosszú lejáratú működési és felhalmozási célú kötvényt bocsátott ki. A forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozása, valamint a változó kamatérték miatt az Önkormányzat számára a kötvénykibocsátás kockázatot jelent. A felhalmozási célú költségvetési kiadások teljesítéséhez a hitelek igénybevétele nem volt szükséges, mivel e kiadásokra fedezetet nyújtott a felhalmozási célú költségvetési bevétel a felvett hitelek nélkül. Az évközi likviditás biztosítása érdekében az Önkormányzat a években folyószámla hitelt vett fel. A években a költségvetés végrehajtása során érvényesített intézkedések eredményeként a folyószámla hitellel zárt napok száma, a ténylegesen felvett folyószámla hitel átlagos állománya, valamint a felvett folyószámla hitel minimum-, illetve maximum összege folyamatosan csökkent. A pénzügyi többletet a tervezettet meghaladó bevételek, a kiadási megtakarítást eredményező intézkedések, valamint a felhalmozási kiadások feladatáthúzódás miatti elmaradásai okozták. A tervezett európai uniós és hazai pályázatok saját forrásainak biztosításához, a évben felvett beruházási célú hitelek kiváltásához, valamint a december 31-ig felhalmozott működési célú költségvetési bevétel hiányának rendezéséhez tervezték felhasználni a év decemberében 3065 millió Ft értékben kibocsátott kötvényből származó bevételt. A tervezett célra történő felhasználásig a évben a kötvénykibocsátásból befolyt bevételt az Önkormányzat folyamatosan csökkenő összegű, változó kamatozású és időtartamú betétként lekötötte, illetve a végrehajtott határidős deviza adásvételekkel árfolyamnyereséget realizált, valamint a évben felvett beruházási célhiteleket váltotta ki. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete eladósodási szempontból között kedvezőtlenül változott, mert a hosszú és rövid lejáratú fizetési kötelezettségek összes forráson belüli aránya növekedett a könyvviteli mérleg szerinti fizetési kötelezettségek növekedése és az összes forrás csökkenése hatására. Az Önkormányzat fizetőképessége a évek között javult, a év végén romlott az előző év végéhez képest, de a év végi követelések és a pénzeszközök együttesen így is 1,7-szeres mértékben nyújtottak fedezetet a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek kiegyenlítéséhez. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a évek közötti fizetőképességének javulása ellenére - a kötvénykibocsátás miatti fokozódó eladósodásának hatására összességében kedvezőtlenül alakult. Az Önkormányzat a középtávú fejlesztési célkitűzéseit a évekre a gazdasági program 1,2 -ben, valamint részletesen az ágazati, szakmai koncepciókban, -tervekben, -programokban határozta meg, összhangban az NFT-ben, valamint az ÚMFT-ben foglalt célokkal. Az Önkormányzatnál a évre vonatkozóan európai uniós forrásokkal összefüggő fejlesztési feladatokról 43 alkalommal döntöttek. A 43 döntés során az Önkormányzatnál 32 esetben 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK döntöttek pályázat benyújtásáról és 11 döntés európai uniós forrással támogatott projekt megvalósításában partnerségi, konzorciumi megállapodás alapján való részvételre vonatkozott. A 32 benyújtott pályázat 87,5%-a 28 pályázat sikeres volt, három pályázatot 2009 márciusáig nem bíráltak el, valamint egy intézményi pályázatot minősítettek eredménytelennek. Az Áht-ban és az Ámrben előírtakat a évi költségvetési rendelettervezetek előterjesztésénél nem vették figyelembe, mivel a rendelet-tervezetek egy projekt esetében nem tartalmazták a projekt bevételi és kiadási eredeti előirányzatait, valamint annak felhalmozási célú kiadásait. Az Ámr-ben előírtak ellenére a évi költségvetési rendeletek az európai uniós forrással támogatott projektek közül összesen nyolc projektben bevételi és kiadási előirányzatait elkülönítetten nem tették közzé. A évi költségvetési rendelettervezet összeállításánál az Áht-ban és az Ámr-ben előírtakat figyelembe vették. A befejezett fejlesztési feladatok teljesített kiadásai és a fedezetüket biztosító források a tervezetthez képest 98,2%-ban teljesültek, amelyet a tervezettnél alacsonyabb kiadási kötelezettség okozott. Az Önkormányzat hivatalában a évekre vonatkozóan szabályozták az európai uniós források igénybevétele és felhasználása feladatait, de a szabályzatban nem jelölték ki az Önkormányzat hivatalán belül az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás feladatainak felelősét, valamint az önkormányzati szintű pályázati nyilvántartás vezetésének felelősét. A külső szervezet által történő pályázatkészítésnél és külső szervezet bevonásával lebonyolított fejlesztési feladatok esetében az információáramlás rendjét a szabályzatban nem rögzítették. Az Önkormányzat hivatalán belüli pályázatkészítésre és a fejlesztési feladat lebonyolítására vonatkozóan a kapcsolattartás, információáramlás rendjét nem szabályozták. Az érintett köztisztviselők munkaköri leírásában, megbízási szerződéseiben a pályázatkészítés és a projekt megvalósítás során a kapcsolattartás és információáramlás rendjét nem határozták meg. A február 1-től hatályos pályázati szabályzat 2 -ban kijelölték az Önkormányzat hivatalán belül az európai uniós forrásokra vonatkozó pályázatokkal összefüggésben az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás feladatainak felelősét, és az önkormányzati szintű pályázati nyilvántartás vezetésének felelősét. Magába foglalta a pályázati szabályzat a pályázatkészítés, a projekt megvalósítás eljárási rendjét, mely tartalmazta a kapcsolattartás és információ szolgáltatás rendjét is. A években az Önkormányzat hivatalában az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési feladatokat az ellenőrzési nyomvonal 1,2,3, valamint a pénzkezelési szabályzat 1,2 tartalmazta. Az Önkormányzat hivatalán belül a években az európai uniós források megszerzésére irányuló pályázatfigyelés, pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztések lebonyolítási feladatainak szervezeti és személyi feltételeit biztosították, illetve a pályázatfigyelésre és egy fejlesztési feladat lebonyolítására vállalkozói szerződéseket kötöttek. A pályázatfigyelésre kötött megbízási szerződésben a pályázatfigyelés koordinálásával megbízott projektvezető és az Önkormányzat képviselője közötti kapcsolattartás kötelezettségét előírták, azonban az információk átadásának formáját, tartalmát és módját nem határozták meg. Az Önkormányzat A Dráva medence komplex ökoturisztikai fejlesztése Dráva II. fejlesztési feladatának lebonyolítása a támogatási szerződésben rögzített 18