JELENTÉS. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről január

Átírás

1 JELENTÉS Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről január

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzések Főcsoport Iktatószám: V /29/17/2007. Témaszám: 845 Vizsgálat-azonosító szám: V0326 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Csecserits Imréné főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Dr. Fátrainé Zsebedics Katalin tanácsadó Varga József irodavezető, főtanácsadó Unger Ferenc külső szakértő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés Győr megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése Jelentés a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodásának átfogó ellenőrzéséről sorszáma Jelentés a hajléktalanokat ellátó intézményrendszer ellenőrzéséről 0613 Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről 0628 Függelék: a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás elszámolásának ellenőrzése a normatív kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzése Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételi és kiadási előirányzatok, valamint a költségvetési egyensúly alakulása A költségvetési bevételek és kiadások teljesítése, a pénzügyi egyensúlyi helyzet alakulása Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az e-közigazgatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználásának szervezettségére történt felkészülés és a belső szabályozottság értékelése A fejlesztési célkitűzések meghatározása Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázat-készítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei Az európai uniós forrással támogatott fejlesztés megvalósítása Az e-közigazgatási feladatok előkészítése, bevezetése A költségvetési gazdálkodás kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített ellenőrzési feladatainál A belső kontrollok érvényesülése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása 55 1

4 4.2. A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 61 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és azok pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú 1. számú Nyilatkozat a tervezett és teljesített költségvetési adatoknak a megelőző évhez viszonyított jelentős, ±10%-ot meghaladó változásának indokolásáról, amennyiben azt a feladatok változása indokolta (1 oldal) 5. számú 1. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott programok, célok tervezett és tényleges évi adatairól (1 oldal) 6. számú Borkai Zsolt úr, a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevétele (2 oldal) 7. számú Borkai Zsolt úrnak, a Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének észrevételére adott válaszlevél (1 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények évi költségvetési törvény évi költségvetési törvény évi költségvetési törvény Áht. Eisztv. Htv. Kbt. Ötv. Számv. tv. Rendeletek évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi költségvetési rendelet a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló évi CXXXV. törvény a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CLIII. törvény az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény a közbeszerzésekről szóló évi CXXIX. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről szóló évi C. törvény Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 3/2004. (II. 20.) számú rendelete a évi költségvetésről Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 15/2005. (IV. 15.) számú rendelete a évi költségvetés végrehajtásáról Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 5/2005. (II. 25.) számú rendelete a évi költségvetésről Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 15/2006. (IV. 28.) számú rendelete a évi költségvetés végrehajtásáról Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 6/2006. (II. 24.) számú rendelete a évi költségvetésről Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 14/2007. (IV. 20.) számú rendelete a évi költségvetés végrehajtásáról Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 6/2007. (III. 5.) számú rendelete a évi költségvetésről Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet SzMSz 1 Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 12/2003. (IV. 4.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról 3

6 SzMSz 2 Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának 11/2007. (III. 23.) számú rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról vagyongazdálkodási rendelet Vhr. Szórövidítések ÁNTSZ ÁSZ azbesztmentesítési projekt BM EESZI e-közigazgatás Ellenőrzési csoport Ellenőrzési iroda ESZA Kht. BM Önerő Alap fejlesztési program FEUVE gazdasági program 1 gazdasági program 2 GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladat HEFOP Informatikai csoport INSZOL Zrt. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonának meghatározásáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról szóló 16/2001. ((IV. 10.) számú rendelet. az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Állami Számvevőszék A KIOP keretében megvalósított projekt, amely a házgyári technológiával épült lakások azbesztmentesítésére irányult Belügyminisztérium Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézménye elektronikus közigazgatás Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési Csoportja február 8-tól Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Ellenőrzési Irodája Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság A Belügyminisztérium 15/2006. (III. 14.) számú rendeletében szabályozott, önkormányzati saját forrást kiegészítő támogatás a Közgyűlés 131/2005. (V. 5.) számú határozatával elfogadott Győr Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés Az Önkormányzat évekre vonatkozó Gazdasági Programja, amelyet a Közgyűlés 110/2003. (IV. 24.) számú határozatával fogadott el. Az Önkormányzat évekre vonatkozó Gazdasági Programja, amelyet a Közgyűlés 71/2007. (III. 22.) számú határozatával fogadott el. GVOP Szolgáltató önkormányzat az önkormányzatok információ-szolgáltató tevékenységének fejlesztése keretében támogatott feladat Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Informatikai Csoportja február 8-tól INSZOL Győri Önkormányzati Ingatlankezelő és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság 4

7 INTERREG IIIA együttműködési projekt INTERREG IIIC együttműködési projekt IT Kht. jegyző kötelezettségvállalási szabályzat 1 kötelezettségvállalási szabályzat 2 Közbeszerzési csoport Közgyűlés MÁK Önkormányzat Pénzügyi bizottság Pénzügyi iroda Pénzügyi osztály polgármester Polgármesteri hivatal Polgármesteri hivatal SzMSz-e ROP intézkedés Stratégiai csoport Stratégiai és városfejlesztési osztály TISZK az INTERREG IIIA keretében megvalósított projekt, amely az európai régiók egymás közötti tapasztalatcseréjének biztosítására vonatkozik az INTERREG IIIC keretében megvalósított projekt, amely több európai régió egymás közötti tapasztalatcseréjének biztosítására, az Európai Unió egészére alkalmazott irányelvek kialakítására irányul IT Információs Társadalom Közhasznú Társaság Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala jegyzője a polgármester és a jegyző 11/2005. számú utasítása a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének, valamint a kiadás teljesítésével és a bevétel beszedésével összefüggő szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás ellenjegyzésének rendjéről a polgármester és a jegyző J/3/2007. számú utasítása a kötelezettségvállalás, a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének, valamint a kiadás teljesítésével és a bevétel beszedésével összefüggő szakmai igazolás, érvényesítés, utalványozás ellenjegyzésének rendjéről Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Közbeszerzési csoportja Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Magyar Államkincstár Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pénzügyi Bizottsága Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Irodája Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Pénzügyi Osztálya február 8-tól Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármestere Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala Győr Megyei Jogú Város polgármesterének és jegyzőjének 10/2005. számú szabályzata a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról ROP Városi területek rehabilitációja intézkedés Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala Stratégiai és Városfejlesztési Osztályának Stratégiai Tervezési Csoportja (Az SzMSz 1 módosítás alapján február 8-tól) Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Stratégiai és Városfejlesztési Osztálya (Az SzMSz 1 módosítás alapján február 8-tól) Győr Térségi Integrált Szakképző Központ 5

8 Városépítési iroda VÁTI Kht. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának Városépítési Irodája VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 6

9 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. Az elnyert európai uniós források lehívása a támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozására. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok ellátásának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. INTERREG Program Határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttműködés, amelynek célja a közösség területének harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlődése. irányító hatóság A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a 7

10 kedvezményezett közreműködő szervezet operatív program támogatási szerződés hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. Az a helyi önkormányzat, amely a támogatási szerződést kedvezményezettként aláírja, a projektet, illetve a központi programhoz kapcsolódó támogatott önkormányzati programot végrehajtja. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az egységes monitoring informatikai rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közreműködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. A Kohéziós alap két közreműködő szervezete (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az egységes monitoring informatikai rendszert. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó közötti, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. 8

11 JELENTÉS Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során milyen módon biztosította, a teljesített bevételek és kiadások egyes évek közötti jelentős eltérése feladatváltozáshoz kapcsolódott-e; felkészült-e a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá az e-közigazgatás bevezetése miatti szervezet-korszerűsítési feladatokra; kialakította-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a gazdálkodás belső kontrollrendszerét 1, továbbá a költségvetés tervezési, végrehajtási és zárszámadási feladatok szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő belső irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 9

12 16BBEVEZETÉS Az ellenőrzött időszak: az 1., a 2. és a 4. ellenőrzési programpontok tekintetében a évek és a év első félév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év, valamint a év első negyedéve. Győr megyei jogú város lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 36 tagú Közgyűlésének munkáját hét 3 állandó bizottság segítette. A polgármester a évi önkormányzati választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye január 20-án változott. A városban a évi önkormányzati képviselő választásig négy 4, azt követően öt 5 kisebbségi önkormányzat működött. A városban településrészi önkormányzatokat is létrehoztak 6. A évi önkormányzati képviselő választásig az SzMSz 1 hét településrészi önkormányzat létrehozásáról rendelkezett, amelyet november 30-tól eggyel bővítettek. Pinnyéd Településrészi Önkormányzat megalakítására annak ellenére nem került sor egyik ciklusban sem, hogy azt mindkét SzMSz tartalmazta. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 86 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből 46 önállóan gazdálkodott. A költségvetési szervek gazdálkodási önállóságára vonatkozóan az 1. számú mellékletben bemutatott december 31-i állapothoz képest január 1-jétől jelentős változás következett be. A Közgyűlés több önkormányzati intézmény önálló gazdálkodói jogkörét megszüntetve, a gazdálkodási feladatokat centralizálta január 1-től 83 intézmény tartozott a részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek közé. Ezek gazdálkodási feladatait három önállóan gazdálkodó költségvetési szerv látta el a gazdálkodási feladatok és jogkörök megosztásáról készült megállapodás alapján. Egy részben önálló intézmény június 30-án megszűntetésre került, egyet pedig közhasznú társasággá szerveztek át. Az önkormányzati feladatok ellátásában részt vett az Önkormányzat öt gazdasági társasága, két közhasznú társasága, valamint három alapítványa. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint millió Ft költségvetési bevételt ért el és millió Ft költségvetési kiadást teljesített, december 31-én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma 355 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 4748 fő volt december 31-én. Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó főbb adatokat, mutatószámokat az 1-3. számú mellékletek tartalmazzák. 3 A évi önkormányzati képviselő választást megelőzően a Közgyűlés munkáját 12 állandó bizottság segítette. 4 Cigány, lengyel, német, örmény kisebbségi önkormányzatok. 5 Cigány, horvát, lengyel, német, örmény kisebbségi önkormányzatok. 6 Az SzMSz 1 és az SzMSz (1) bekezdése szerint a településrész lakosságának 10%-a írásban kezdeményezheti a választás évében a jól körülhatárolható városrész megjelölésével a településrészi önkormányzat létrehozását. 10

13 16BBEVEZETÉS Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az összehasonlító elemzés módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. A teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk, hogy a belső szabályozottság, szervezettség terén felkészültek-e az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására, valamint az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közigazgatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok elektronikus közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalnál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi- számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint azok működésének eredményességét, megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási keretét, továbbá működését. A Polgármesteri hivatalnál értékeltük a gazdálkodás folyamatában a kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítés igazolására és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 7 az általánostól jellemzően eltérő, egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetésekre folytattuk le 8 : a személyi juttatások közül az állományba nem tartozók megbízási díjai 9, 7 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként az állományba nem tartozók megbízási díjai, a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése kiemelkedően kockázatos területnek bizonyultak. 8 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kifizetések jogosságának megítélésére szolgáló kontrollokat. További kockázatot jelentett a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák esetében, hogy az 50 ezer Ft alatti megrendelésekre vonatkozóan az ellenőrzési tapasztalataink szerint a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 9 Az állományba tartozók rendszeres személyi juttatásainak számfejtését, valamint folyósítását nem a polgármesteri hivatalok, hanem a nettó finanszírozás keretében a beküldött dokumentumok alapján a MÁK végzi. 11

14 16BBEVEZETÉS a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, valamint a gépek, berendezések, felszerelések beszerzése. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát a vizsgált három területre különkülön, majd összefoglalóan 10 a Polgármesteri hivatal egyedi eljárást igénylő gazdasági eseményeire. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását három megfelelőségi tesztlapon, öt elővizsgálati és kilenc helyszíni ellenőrzési munkalapon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 11 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 12. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. 10 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek relatív költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 11 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 12 A kontrollok működésének eredményességét, megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a hiányosságok mértéke nem biztosította a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ezáltal veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 12

15 16BBEVEZETÉS A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata polgármesterének. A kapott észrevételt és az arra adott válaszlevelet a jelentés 6. és 7. számú melléklete tartalmazza. 13

16 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a közötti időszakban a tervezett és a teljesített költségvetési kiadások, valamint a tervezett költségvetési bevételek az előző évhez viszonyítva folyamatosan emelkedtek. A évre tervezett költségvetési kiadások és bevételek a évhez viszonyítva csökkentek. A költségvetés egyensúlya nem volt biztosított, mivel a tervezett költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a tervezett költségvetési kiadásokra. A tervezett költségvetési hiány mértéke a évi 9%-ról évre 8%-ra csökkent, majd 2006-ra 9%-ra, 2007-re 10%-ra emelkedett. Az Önkormányzat a költségvetési és pénzügyi egyensúly hiányát a évi költségvetési rendeletekben rövid-, valamint hosszú lejáratú hitelek felvételével tervezte fedezni. Az Önkormányzat a évi költségvetési rendeleteiben tervezett eredeti költségvetési bevételi és kiadási előirányzatokat túlteljesítette, amelyet a bevételeknél között az előző évi pénzmaradvány igénybevételének tervezésnél történt figyelmen kívül hagyása, az intézményi működési bevételek alultervezése, a kapott támogatások, a években a helyi adó bevételek alultervezése, a évben az előző évben vásárolt értékpapír nem tervezett értékesítése tette lehetővé. A teljesített költségvetési bevételek a években fedezték a költségvetési kiadásokat, amelyet a működési célú költségvetési bevételek eredeti előirányzatot meghaladó teljesítése tett lehetővé. A évben a teljesített költségvetési bevételek azonban nem nyújtottak fedezetet a teljesített költségvetési kiadásokra. A évi költségvetési rendeletekben a tervezett működési célú költségvetési kiadások eredeti előirányzatait meghaladó teljesítéseket a dologi és egyéb folyó kiadások terven felüli kifizetései okozták. A költségvetési bevételi előirányzatok terven felüli teljesüléséhez hozzájárult az ingatlanértékesítésből származó felhalmozási célú bevételek évi előirányzatot meghaladó alakulása. A közötti időszakban a teljesített felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó összegben teljesítettek felhalmozási célú költségvetési kiadásokat, amelyeket a évben a működési célú költségvetési bevételek többletéből, a évben hitel felvételével és a működési célú költségvetési bevételek többletével, a évben pedig hitel felvételével finanszíroztak. A felhalmozási célú költségvetési bevételek és kiadások a évihez viszonyítva a években 40-46%-kal emelkedtek, amelyet a költségvetési és európai uniós támogatások valamint az ingatlanértékesítési bevételek növekedése tett lehetővé. A közötti időszakban folyamatosan növekvő felhalmozási célú költségvetési bevételek, valamint a rendelkezésre álló hitelkeretek részbeni felhasználása lehetővé tette az Önkormányzat nagyberuházásainak (Nádor aluljáró és csatlakozó úthálózata, útkorszerűsítések) folytatását és befejezését. Az Önkormányzat az Áht előírása ellenére a költségvetéseiben nem tervezte meg az INSZOL Zrt. kezelésében lévő önkormányzati ingatlanok bérbeadásából származó bevételeket és ugyanezen ingatlanok karbantartási kiadásait. 14

17 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében év közben között a folyószámlahitel keretösszegéből egyre csökkenő összegben és időtartamra vettek igénybe hitelt. A gazdálkodás során az átmenetileg szabad pénzeszközöket betétben helyezték el, illetve abból forgatási célú értékpapírt vásároltak. A évben tervezett működési és felhalmozási célú hitelfelvételre az iparűzési adónál és illeték bevételeknél elért többletbevételek miatt nem került sor. Az Önkormányzat a évben 15 éves futamidőre 5,5 milliárd Ft hitelkeret szerződést kötött a törlesztés hét évvel későbbi kezdési kötelezettségével a Nádor aluljáró és csatlakozó úthálózata beruházás finanszírozásához, a évben pedig hat éves futamidőre 1,6 milliárd Ft hitelkeret szerződést kötött az útkorszerűsítési feladatok finanszírozásához, a törlesztés másfél évvel későbbi kezdési kötelezettségével. Az Önkormányzat a két, összesen 7,1 milliárd Ft-os hitelkeretből I. félév végéig 3,9 milliárd Ft hitelt vett fel, melyet választása szerint forintban, vagy euróban kell törlesztenie. Az Önkormányzat hosszú távú fejlesztési célkitűzéseit a gazdasági program 1,2 - ben, és a fejlesztési tervben rögzítette. A célkitűzések megvalósításának lehetséges pénzügyi forrásait a gazdasági program 1 nem, a gazdasági program 2 pedig csak részben tartalmazta. A fejlesztési célok meghatározásához nem végeztek igényfelmérést a lakosság, vagy a civil szféra körében. Az Önkormányzat fejlesztési céljai megvalósításához I. félév között európai uniós forrásra tizenegy pályázatot nyújtott be, melyek közül négy elutasításra került a pályázatok célkitűzésektől részben eltérő tartalma miatt. Az elbírálást követően az Önkormányzat hat projekt megvalósítására kötött támogatási szerződést. A évek költségvetési rendeleteiben szerepeltek elkülönítetten az európai uniós támogatással megvalósuló projektek bevételei és kiadásai, valamint a pályázatokhoz előírt saját forrás. Az európai uniós forrásokkal összefüggő fejlesztési feladatok a gazdasági program 1,2 -ben, fejlesztési tervben foglaltakkal összhangban voltak, az európai uniós támogatásokra vonatkozóan a Polgármesteri hivatalban készített minőségügyi eljárás rend, valamint a munkaköri leírások tartalmazták a pályázatfigyelés, pályázatkészítés rendjének meghatározását. Az Önkormányzat azonban a belső szabályozottság és szervezettség terén összességében nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és felhasználására, mivel nem történt meg az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos eljárási rend kialakítása, továbbá a lebonyolítással kapcsolatos folyamatba épített ellenőrzés és belső ellenőrzés rendjének szabályozása. A Polgármesteri hivatalban a pályázatfigyelési, a pályázatkészítési, és a fejlesztési feladat lebonyolítási feladatok ellátását megszervezték, valamint pályázatkészítésbe külső szervezetet bevontak, illetve fejlesztési feladat lebonyolításával külső szervezetet is megbíztak. Külső szervezetek megbízása esetén rögzítették a projekt megvalósításában közreműködők feladatait, felelősségét, a teljesítés igazolásának módját, a vállalkozó ellenőrzési feladatait. Az Önkormányzatnál nem szabályozták az önkormányzati szintű pályázatkoordinálás feladatait és felelőseit, az európai uniós forrásokra irányuló pályázatok önkormányzati szintű nyilvántartásának vezetését, felelősét, az európai uniós forrásokkal kapcsolatos információk áramlásának rendjét, a pályázatfigyelést végzők és a döntési jogkörrel rendelkezők közötti információ- 15

18 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK szolgáltatási kötelezettséget, a polgármester és a fejlesztési feladat lebonyolítója közötti kapcsolattartás rendjét, a pályázatfigyelés, pályázatkészítés, valamint az európai uniós forrással támogatott fejlesztés lebonyolításának ellenőrzési kötelezettségét, feladatait, felelőseit. A Polgármesteri hivatal az NFT operatív programjaihoz kapcsolódóan két pályázatot nyújtott be, melyek alapján az azbesztmentesítési projekt és a GVOP e- közigazgatási rendszer fejlesztési feladat megvalósításához összesen 762,2 millió Ft európai uniós támogatásban részesült. Az Önkormányzat az elnyert támogatási összeg mintegy 97%-át igénybe vette. A támogatási szerződések módosításai az elszámolási feltételekre, a dokumentálási kötelezettségekre és a GVOP e-közigazgatási rendszer fejlesztési feladat esetében a befejezési határidő módosítására irányultak. A támogatott projektek befejezése határidőn belül megtörtént, azonban a támogatás igénybevétele eltért az ütemezéstől, mivel az azbesztmentesítési projekt esetében a támogatást fél év késedelemmel kapta meg az Önkormányzat. A két projekt megvalósítását, elszámolását a belső ellenőrzés nem vizsgálta, a közreműködő szervezetek ellenőrzéseinek megállapításai alapján az Önkormányzatnak visszafizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az Önkormányzat az informatikai stratégiájához kapcsolódva pályázott az e- közigazgatás fejlesztéséhez európai uniós támogatásra. A évben működtetett e-közigazgatási rendszer az 1. elektronikus szolgáltatási szint követelményeit biztosította, mivel a gépjárműadó, helyi adó, építési, valamint egészségügyi és szociális ügyekben az eljáráshoz szükséges dokumentumok letöltésére lehetőség volt, az űrlapok elektronikus kitöltése és ellenőrzése azonban nem biztosított. A helyi adó beszedésében és a szociális ellátásban a 3. elektronikus szolgáltatási szint elérését tűzték ki célként. Az Önkormányzat a közérdekű adatok közzétételére az Eisztv. alapján január 1-je óta kötelezett, azonban honlapját már ezt megelőzően kialakította, működtette, azon közétette az Önkormányzat által nyújtott, nem normatív, céljellegű, működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjeinek nevére, a támogatás céljára, összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat. Honlapján közzétette a pénzeszközök felhasználásával, az önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő szerződések megnevezését, tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződések értékét, határozott időre kötött szerződések esetében azok időtartamát. A szerződések közzétételére a Közgyűlés döntését betartva értékhatártól függetlenül került sor. A Polgármesteri hivatal az Ámr-ben előírtak ellenére éves költségvetési beszámolójának szöveges indokolását a és évinél még nem, csak a évi költségvetési beszámoló esetében tette közzé. A Polgármesteri hivatalban a költségvetési tervezés és a zárszámadás készítési folyamatokat szabályozták, a szabályozás összességében a évben alacsony kockázatot jelentett a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer meghatározása keretében előírta a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket, meghatározta a kapcsolódó ellenőrzési feladatokat. Annak ellenére öszszességében alacsony volt a kockázat, hogy elmaradt a helyi adók és egyéb szolgáltatási díjakból származó saját bevételi előirányzat és a költségvetés 16

19 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK megalapozását szolgáló önkormányzati rendeletek közötti összhang meglétére vonatkozó ellenőrzési kötelezettség előírása. A költségvetési tervezés és a zárszámadás készítés folyamatában a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága a évben összességében kiváló volt, mivel a belső szabályozásban foglalt előírásoknak megfelelően ellenőrizték, hogy a költségvetési intézmények teljesítették-e a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatban részükre meghatározott szakmai és pénzügyi követelményeket, továbbá a zárszámadás előkészítése során ellenőrizték az intézményi pénzmaradványok megállapításának szabályszerűségét. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy a költségvetés készítésénél a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangját nem vizsgálták, a évi zárszámadás folyamatában az intézmények eredeti, a módosított előirányzatok és a teljesítések eltérésének indokoltságát nem ellenőrizték. A Polgármesteri hivatalban a évben a pénzügyi-számviteli feladatok szabályszerű végrehajtásában a gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek, mivel a polgármester által utalványozásra felhatalmazott, valamint a jegyző által szakmai teljesítésigazolásra kijelölt személyek az Ámr-ben, valamint a kötelezettségvállalási szabályzat 1 -ban foglaltakkal ellentétesen a polgármester felhatalmazásával nem rendelkező személyek részére utalványozásra felhatalmazást adtak, illetve jegyzői kijelöléssel nem rendelkező személyeket szakmai teljesítés igazolására jelöltek ki. A Polgármesteri hivatalnál az 50 ezer Ft-ot el nem érő kötelezettségvállalások esetében éltek az Ámr-ben biztosított lehetőséggel, amely szerint ezen kifizetéseknél nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás, azonban ennek rendjét és nyilvántartási formáját a jegyző belső szabályzatban nem rögzítette. Az eszközök hasznosítási és selejtezési szabályzatában nem határozták meg a minősítési jogot gyakorló munkaköröket, a hasznosítás, nyilvántartás során követendő eljárási rendet, a döntéshozatalra jogosultak körét az üzemeltetésre átadott eszközöknél. Az ellenőrzési nyomvonal nem tartalmazta az elvégzendő tevékenységeket, feladatokat, azok végrehajtásáért felelős szervezeti egység, személy megnevezését, egyértelmű kapcsolatát, utalást arra, hogy a tevékenységeket, feladatokat részletesen mely belső szabályzatok tartalmazzák. A kockázatkezelési eljárásrendet és a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét meghatározó jegyzői utasítás nem tartalmazta a kockázat azonosítását, folyamatgazdáit, a kockázatok értékelését és kategóriákba sorolását, az elfogadható kockázati szint meghatározását. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottságának hiányosságait a évben kiadott utasításokkal, rendelkezésekkel megszüntették. A Polgármesteri hivatalnál a gazdasági eseményekkel kapcsolatos kifizetések során a szakmai teljesítés igazolás és az utalvány ellenjegyzés működésének megbízhatósága gyenge volt, mivel a kontrollok működése nem adott megfelelő biztosítékot a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Az operatív gazdálkodás során a szakmai teljesítés igazolását, az állományba nem tartozók megbízási díj kifizetéseinél, a külső szolgáltatók által végzett kar- 17

20 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK bantartási kisjavítási feladatoknál, az ügyvitel- és számítástechnikai eszközök, valamint az egyéb gépek, berendezések és felszerelések beszerzésével, létesítésével kapcsolatos kifizetések során nem a jegyző által kijelölt személyek végezték el. Nem foglalták írásba a kötelezettségvállalásokat a karbantartási, kisjavítási feladatoknál, ezáltal a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek ezen dokumentumok hiányában nem végezték el a szakmai teljesítés igazolását, a kiadás jogosultságának és összegszerűségének ellenőrzését. Az utalvány ellenjegyzés jogszabályban meghatározott feladatait a gazdálkodás folyamatában nem látták el, azoknál a gazdasági eseményeknél amelyeknél a szakmai teljesítés igazolását nem a jegyző által kijelölt személy végezte az utalvány ellenjegyzője nem ellenőrizte a szakmai teljesítésigazolás és érvényesítés megtörténtét, továbbá a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartását. Az utalvány ellenjegyzője nem ellenőrizte a gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartását azon kifizetések esetében sem, amelyeket megelőzően a kötelezettségvállalásokat nem foglalták írásba, illetve a megrendelés nem tartalmazta a kötelezettségvállalás összegét, továbbá amely kötelezettségvállalásokat nem előzte meg a kötelezettségvállalás ellenjegyzése. Nem győződött meg az utalvány ellenjegyzője a szakmai teljesítés igazolásának, valamint az érvényesítésnek a megtörténtéről azon kifizetéseknél ahol az érvényesítés nem szakmai teljesítés igazolásán alapult, továbbá nem észrevételezte, hogy az érvényesítést nem az arra írásban megbízott személy végezte el. A Polgármesteri hivatalban az informatikai rendszer szabályozottsága öszszességében alacsony mértékű kockázatot jelentett az informatikai feladatok biztonságos végrehajtásában, mivel rendelkeztek informatikai stratégiával, biztonsági és biztonságtechnikai szabályzattal. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy az Önkormányzat az informatikai katasztrófa elhárítási tervét nem készítette el. Az informatikai rendszer működtetésénél a működésbeli hibák megelőzésére, feltárására, kijavítására kialakított kontrollok működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel biztosította a pénzügyiszámviteli feladatok biztonságos, dokumentált és ellenőrzött működési feltételeit. A belső ellenőrzés szervezeti és szabályozási kerete az ellenőrzés szabályszerű végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel az Önkormányzat az ellenőrzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges szervezeti kereteket kialakította, a Polgármesteri hivatal SzMSz-eiben a belső ellenőrzési kötelezettséget előírta, a függetlenített belső ellenőrzési szervezetet kialakította, az Ellenőrzési iroda jogállását, feladatait meghatározta. A belső ellenőrzés tevékenységére vonatkozó szabályokat és eljárásokat az ellenőrzési kézikönyvben előírták. Annak ellenére összességében alacsony volt az ellenőrzés szervezettségének és szabályozottságának a kockázata, hogy a évi ellenőrzési tervben a soron kívüli ellenőrzési feladatokra kapacitást a Ber. és a Polgármesteri hivatal ellenőrzési kézikönyvének előírása ellenére nem határoztak meg. A évi ellenőrzési tervben soron kívüli ellenőrzési feladatokra a tervezett ellenőrzési idő 15%-át határozták meg. A belső ellenőrzés működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel annak működése a hibák feltárásával, valamint a szükséges intézkedések kezdeményezésével és a javaslatok megvalósításának ellenőrzésével megfelelt a központi és helyi előírásoknak. Annak ellenére összességében kiváló volt, 18

21 17BI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK hogy a évi tervezett ellenőrzési feladatokat részben hajtották végre, a céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetésszerű felhasználását nem ellenőrizték. A évi ellenőrzési tervben foglalt intézményellenőrzési feladatok egyharmadát, a Polgármesteri hivatalban tervezett feladatok hatodát teljesítették június 30-ig, valamint a 115 napnál többet, 174 napot fordítottak kilenc soron kívüli ellenőrzés elvégzésére. A jegyző a költségvetési beszámoló keretében az Áht. előírását betartva beszámolt a FEUVE és a belső ellenőrzés működtetéséről. A Közgyűlés a évi zárszámadási rendelettervezet előterjesztésével egyidejűleg áttekintette a költségvetési szervek ellenőrzésének tapasztalatait. Az Önkormányzat gazdálkodásának évi átfogó ellenőrzéséről készített számvevőszéki jelentésben tett megállapítások, javaslatok hasznosítására készített intézkedési tervben meghatározták az elvégzendő feladatokat, azok végrehajtásáért felelős személyeket és határidőket. A javaslatok 74%-át teljes mértékben, 8%-át részben hasznosították, 18%-át nem hasznosították. A megtett intézkedésekkel biztosították az Áht-ban előírt mérlegek, kimutatások tartalmi követelményeinek önkormányzati rendeletben történő rögzítését, valamint az ennek alapján elkészített mérlegeket, kimutatásokat a Közgyűlésnek bemutatták, de az Áht. előírása ellenére a közvetett támogatásokról szöveges indokolást nem készítettek. A költségvetési előirányzatok túllépésének okait nem vizsgálták minden esetben, felelősség felvetésére egy alkalommal került sor. A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának szabályszerűsége érdekében tett javaslatok közül nem hasznosultak a szakmai teljesítés igazolására és az utalványozás ellenjegyzésére tett javaslatok, mivel a szakmai teljesítés igazolását nem a jegyző által kijelölt személy végezte, illetve az előzetes kötelezettségvállalás, vagy a vállalt kötelezettség összegének hiányában a szakmai teljesítés igazolását a kijelölt személy hiányosan végezte el. Az utalvány ellenjegyzését nem az arra felhatalmazott személy végezte el, a külső szolgáltatók által végzett karbantartási, kisjavítási munkáknál és a gép, berendezés, felszerelés beszerzéseknél a helyi szabályozásban foglaltak ellenére előzetes írásbeli kötelezettségvállalásra nem került sor, illetve az nem tartalmazta a kötelezettségvállalás összegét. A vagyongazdálkodási feladatok és döntési hatáskörök gyakorlása szabályszerűségének biztosítása érdekében tett javaslatokat nem valósították meg. Az Ötv. alapján az Önkormányzat vagyongazdálkodási rendelete a vagyon jellegének és forgalomképességének megváltoztatását kivételes esetekben a Közgyűlés hatáskörébe utalta. A Közgyűlés a évben hozzájárult egy közoktatási célra használt belterületi ingatlan elidegenítéséhez, amely a korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozott. A döntést nem előzte meg a forgalomképességi besorolás Közgyűlés általi megváltoztatása, a jegyző az Ötv. előírása ellenére nem jelezte a Közgyűlés részére, hogy a döntés nem felel meg az Ötv-ben előírtaknak, mivel nem önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint rendelkeztek az értékesítésről, valamint nem felel meg az Áht. előírásának sem, mivel az értékesítést megelőzően nyilvános pályáztatásra nem került sor. A évi zárszámadási rendelet előterjesztésekor az Áht. előírása ellenére tájékoztatásul nem mutatták be a többéves kihatással járó döntések hatásainak számszerűsítését éves bontásban, valamint összesítve. A szociális feladatok ellátásához kapcsolódó javaslatok nem hasznosultak a években, mert 19