JELENTÉS. a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről

Átírás

1 JELENTÉS a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről január

2 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Átfogó Ellenőrzési Főcsoport Iktatószám: V /22/19/2009. Témaszám: 933 Vizsgálat-azonosító szám: V0450 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Molnár Gyula Mihály igazgatóhelyettes Az ellenőrzést végezték: Dr. Marosi Gyöngyi tanácsadó Nagy László Csaba számvevő tanácsos Páncsics Judit számvevő A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés Budapest Főváros VII. Erzsébetváros Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi átfogó ellenőrzéséről Jelentés a helyi és helyi kisebbségi önkormányzatok gazdálkodási rendszerének évi átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzéséről Jelentés a fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek évi megosztásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálatáról Jelentés a Magyar Köztársaság évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Függelék: a helyi önkormányzatokat a évben megillető normatív állami hozzájárulás igénylésének és elszámolásának ellenőrzése a kötött felhasználású támogatások évi felhasználásának ellenőrzése sorszáma Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatóak.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 9 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 14 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzete A tervezett költségvetési bevételek és kiadások alapján a költségvetési egyensúly alakulása, a költségvetési hiány oka, finanszírozásának tervezett módja és a költségvetési hiány megállapításának szabályszerűsége A teljesített költségvetési bevételek és kiadások alapján a pénzügyi egyensúly alakulása, a pénzügyi hiány oka, finanszírozásának módja és hatása a pénzügyi helyzetre az eladósodás, valamint a fizetőképesség szempontjából Az Önkormányzat felkészültsége az európai uniós források igénylésére és felhasználására, valamint az elektronikus közszolgáltatási feladatok ellátására Az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatás felhasználására történt felkészülés szabályozottságának, szervezettségének eredményessége Az európai uniós forrásokra történő pályázatok benyújtására vonatkozó döntések összhangja a fejlesztési célkitűzésekkel Az európai uniós forrásokhoz kapcsolódóan a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés, valamint az európai uniós támogatással megvalósuló fejlesztés lebonyolítása belső rendjének szabályozottsága, a végrehajtás személyi, szervezeti feltételei, az ellenőrzési feladatok meghatározása A fejlesztési feladat lebonyolításánál a feladatellátás rendjére, az ellenőrzési feladatok teljesítésére, valamint a felelősségi szabályokra vonatkozó előírások betartása Az elektronikus közszolgáltatás feltételeinek kialakítása, a közérdekű gazdálkodási adatok elektronikus közzététele A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljai A szabályozottság kockázata a költségvetés tervezési, gazdálkodási, beszámolási és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatoknál A belső kontrollok működése az önkormányzati források szabályszerű felhasználásában, a költségvetési tervezés, gazdálkodás, beszámolás folyamataiban 52 1

4 3.3. A belső ellenőrzési kötelezettség teljesítése, javaslatainak hasznosulása Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján készített intézkedési terv végrehajtása, eredményessége Az Önkormányzat gazdálkodási rendszerének átfogó ellenőrzése során tett javaslatok végrehajtására tervezett intézkedések megvalósulása A zárszámadáshoz kapcsolódó (állami hozzájárulások, támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzése), valamint a további vizsgálatok esetében a megállapítások, javaslatok alapján tett intézkedések 61 MELLÉKLETEK 1. számú Az Önkormányzat gazdálkodását meghatározó adatok, mutatószámok (1 oldal) 2. számú Az önkormányzati vagyon alakulása (1 oldal) 2/a. számú Az önkormányzati kötelezettségek alakulása (1 oldal) 3. számú Az Önkormányzat évi költségvetési előirányzatainak és évi pénzügyi teljesítéseinek alakulása (1 oldal) 4. számú Tanúsítvány az európai uniós forrásokkal támogatott célok és programok év szeptember 30-ig tervezett és teljesített adatairól (2 oldal) 5. számú Adatlap az európai uniós forrással támogatott PHARE HU /2, Budapest VII. kerület Erzsébetvárosi Sportközpont épületének akadálymentesítése fejlesztésről (3 oldal) 6. számú Hunvald György úr helyett, Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata alpolgármestere által adott észrevétel és tájékoztatás (13 oldal) 7. számú Hunvald György úr helyett, Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata alpolgármesterének észrevételére és tájékoztatására adott válasz (3 oldal) 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE Törvények Áht. Eisztv. Fot. Ötv. Számv. tv. az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény az elektronikus információszabadságról szóló évi XC. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló évi XXVI. törvény a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény a számvitelről évi C. törvény Rendeletek Ámr. az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Ber. a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet Vhr évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi költségvetési rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet évi zárszámadási rendelet Szórövidítések Alsóerdősori Iskola ÁSZ a közzétételi listákon szereplő adatok közzétételéhez szükséges közzétételi mintákról szóló 18/2005. (XII. 27.) IHM rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata 5/2006. (II. 27.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata 3/2007. (II. 26.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata 5/2008. (II. 25.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata 1/2009. (II. 16.) számú rendelete a évi költségvetésről Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata 14/2007. (IV. 27.) számú rendelete a évi költségvetés végrehajtásáról Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata 15/2008. (V. 26.) számú rendelete a évi költségvetés végrehajtásáról Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata 11/2009. (IV. 30.) számú rendelete a évi költségvetés végrehajtásáról Alsóerdősori Általános Iskola és Gimnázium Állami Számvevőszék 3

6 EKOP e-közigazgatás FEUVE gazdálkodási jogkörök szabályzata gazdasági szervezet ügyrendje GVOP hivatali ügyrend Janikovszky Éva Iskola jegyző Képviselő-testület KPSZE NFT NFÜ ÖKIF 2. ÖKIF 3. pályázati szabályzat PHARE PM Polgármesteri hivatal stratégiai terv ÚMFT VÁTI Kht. ÚMFT Elektronikus Közigazgatási Operatív Program elektronikus közigazgatás folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés A polgármester és a jegyző 7/2002. számú utasítása a Polgármesteri hivatal gazdálkodásával kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés rendjéről Ügyrend a Polgármesteri hivatal gazdasági szervezetének gazdálkodással összefüggő feladataira. A hivatali ügyrend 15. számú melléklete NFT Gazdasági Versenyképesség Operatív Program Polgármesteri hivatal ügyrendje, a polgármester és a jegyző 8/2005. számú együttes intézkedése Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Jegyzője Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzatának Képviselő-testülete Nemzeti Fejlesztési Hivatal Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Sikeres Magyarországért Önkormányzati Hitelprogram Általános beruházási célok Sikeres Magyarországért Önkormányzati Hitelprogram Közoktatási célú beruházások Az Önkormányzat 5/2008. számú polgármesteri és jegyzői együttes intézkedéssel kiadott Pályázati szabályzata Poland-Hungary Assistance for the Reconstruction of Economy Támogatás Lengyelország és Magyarország számára a gazdaság átalakításához (előcsatlakozási alap) Pénzügyminisztérium Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat Képviselő-testületének 160/2007. (IV. 20.) számú határozatával elfogadott, évekre szóló stratégiai terve Új Magyarország Fejlesztési Terv VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 4

7 ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR 1. elektronikus szolgáltatási szint 2. elektronikus szolgáltatási szint 3. elektronikus szolgáltatási szint 4. elektronikus szolgáltatási szint európai uniós források fejlesztési feladat (projekt) fejlesztési célkitűzés hazai társfinanszírozás INTERREG Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan információs, tájékoztató szolgáltatás, amely csak általános információkat közöl az adott üggyel kapcsolatos teendőkről és a szükséges dokumentumokról. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan egyirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely az 1. szinten túl biztosítja az adott ügy intézéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok letöltését, és azok ellenőrzéssel, vagy ellenőrzés nélküli elektronikus kitöltését, amely esetben a dokumentumok benyújtása hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan kétirányú kapcsolatot biztosító szolgáltatás, amely közvetlen, vagy ellenőrzött kitöltésű dokumentum segítségével biztosítja az elektronikus adatbevitelt és a bevitt adatok ellenőrzését. Az ügy indításához, intézéséhez személyes megjelenés nem szükséges, de az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés (határozat, egyéb aktus) közlése, valamint a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés hagyományos úton történik. Az 1044/2005. (V. 11.) Korm. határozat alapján olyan teljes közvetlen kétirányú ügyintézési folyamatot biztosító szolgáltatás, amikor az ügyhöz kapcsolódó közigazgatási döntés is elektronikus úton kerül közlésre, illetve a kapcsolódó illeték-, vagy díjfizetés elektronikus úton is intézhető. A támogatott projekt megvalósítása érdekében, a fejlesztés lebonyolítása során felmerült kiadások finanszírozási forrása. A fejlesztési feladat (projekt) tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési terv, amely illeszkedik az Európai Unió, illetve a Nemzeti Fejlesztési Terv és az Új Magyarország Fejlesztési Terv által támogatott programokhoz. Az önkormányzat által ellátott kötelező, vagy önként vállalt feladatok biztosításának mennyiségi, vagy minőségi fejlesztésére vonatkozó terv. A mennyiségi fejlesztés megvalósulhat beszerzéssel, létesítéssel, bővítéssel, átalakítással. A központi költségvetési és az elkülönített állami pénzalapokból származó finanszírozás. Interregionális Együttműködés. Az INTERREG III B a szomszédos országok közötti együttműködésnél magasabb szintű területi integráció elősegítésére irányul. A transznacionális együttműködés keretében a transznacionális projektek hagyományosan a programtér 5-7 országa 10-5

8 irányító hatóság központi program közreműködő szervezet 15 partnerének részvételével valósulnak meg. A projektek leginkább kutatási, tervezési, szakmai együttműködési jellegűek, beruházási vagy jelentősebb beszerzési elemet nem tartalmaznak. Az INTERREG IV C Interregionális Együttműködési Operatív Program lényege az, hogy egymástól távol eső régiók együttműködésére, tapasztalatcseréjére és hálózatépítésére irányul. Közös pontokat kell találni a különböző régiókban, ezek együttes fejlesztésére kell egy programot kidolgozni. A strukturális alapok és a Kohéziós alap forrásainak szabályszerű, hatékony és eredményes felhasználásához szükséges intézményrendszer felső eleme. Az irányító hatóság általános és átfogó felelősséget visel a programok, projektek hatékony és szabályszerű végrehajtásáért. Felelősségi köréből eredően ellenőrzi a közösségi, valamint a hazai jogszabályok betartását, koordinálja az európai uniós források szétosztásának folyamatát, irányítja az intézményrendszer, a statisztikai és a pénzügyi nyilvántartási rendszer működését. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Irányító Hatósága közreműködik az Operatív Program véglegesítésében, irányítja az Operatív Program Program-kiegészítő Dokumentum kidolgozását, és közreműködő szerepet vállal e dokumentumoknak az Európai Bizottsággal történő tárgyalásaiban. Az Irányító Hatóság részt vesz továbbá a költségvetési tervezésében, valamint közreműködő szervezetek bevonásával irányítja a meghirdetett pályázatok és a központi programok végrehajtását. Az ország egészére, több régióra, egy régióra vonatkozó, de mindenképpen az önkormányzat közigazgatási területén túlmutató program, amelynél a támogatott programok kiválasztása pályáztatás nélkül, előre meghatározott feltételrendszer szerint történik, a kedvezményezettek közvetlen megkeresésével. Az Európai Unió pénzügyi alapja a Kohéziós alap, a környezetvédelem és a közlekedés terén nyújt lehetőséget az egyes tagországoknak központi programok megvalósítására. A közreműködő szervezet az európai uniós támogatást elnyert kedvezményezettekkel kapcsolatot tartó szerv. Az operatív programok közreműködő szervezetei befogadják, nyilvántartják, döntésre előkészítik a pályázatokat, rögzítik a támogatással kapcsolatos adatokat az Egységes Monitoring Informatikai Rendszerben, elvégzik a támogatások előzetes (szerződéskötést megelőző), közbenső (a pénzügyi elszámolás, finanszírozás folyamatában végzett) és utólagos (a támogatott projekt pénzügyi lezárását megelőző) ellenőrzését. Az önkormányzatoknál a leggyakrabban előforduló operatív program a Regionális Fejlesztési Operatív Program végrehajtásában közremű- 6

9 lebonyolítás operatív program Nemzeti Fejlesztési Terv ködő szervezetek a VÁTI Kht. és a regionális fejlesztési ügynökségek. A Kohéziós alap kettő közreműködő szervezete (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium) a támogatott projektek végrehajtásához kapcsolódó operatív feladatokat látják el. Ennek keretében megkötik a szerződéseket a projekt kedvezményezettjével, folyamatosan nyomon követik a teljesítéseket, lebonyolítják a támogatások kifizetését, vezetik az Egységes Monitoring Informatikai Rendszert. A PHARE végrehajtó szervezeteként az intézményfejlesztési projektek és erre vonatkozó konkrét rendelkezések alapján egyéb projektek meghirdetését, a szerződések megkötését és a kifizetését a Nemzeti Fejlesztési Hivatal Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység látja el. EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus program keretében az NFÜ Nemzetközi Együttműködési Programok Főosztálya a kapcsolattartó szerv. Az európai uniós források felhasználásával megvalósuló fejlesztésre irányuló műszaki, gazdasági (pénzügyi) tevékenységet magában foglaló szervezési, irányítási szolgáltatás. A szervezési szolgáltatás kiterjedhet a pályázatkészítésre, a közbeszerzési eljárás lebonyolításán keresztül a folyamatos műszaki ellenőrzésre, a pénzügyi elszámolásra, a műszaki átadás-átvételre, az üzembe helyezésre, illetve a fejlesztési folyamat egyes elemeire. Az Európai Bizottság által jóváhagyott, a Közösségi Támogatási Keret végrehajtására vonatkozó, több évre szóló intézkedésekhez kapcsolódó prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum. Helyzetelemzést, stratégiát a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok céljait és pénzügyi forrásaik megjelölését tartalmazó dokumentum, amelyet a Magyar Köztársaság készített az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és strukturális átalakulásának elősegítésére a kiemelt szükségletekre figyelemmel. A Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiai fejezetének célja, hogy a közötti időszakra kijelölje a strukturális alapokból támogatható fejlesztéspolitikai célkitűzéseit és prioritásait. A strukturális alapok operatív programjai: Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP); Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP); Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP); Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program (KIOP); Regionális Fejlesztési Operatív Program (ROP). 7

10 támogatási szerződés Új Magyarország Fejlesztési Terv A strukturális alapok esetében az irányító hatóságnak, illetve a Kohéziós Alap esetében a közreműködő szervezeteknek a kedvezményezett önkormányzattal kötött szerződése, amely a támogatás felhasználásának részletes feltételeit tartalmazza. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében támogatott projektek esetében a támogatási szerződést a kedvezményezett és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség nevében eljáró közreműködő szervezet között jön létre. Nagyprojekt esetén a támogatási szerződést az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellenjegyzi. A támogatási szerződés képezi a megvalósítás nyomon követésének, finanszírozásának és ellenőrzésének alapját. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése. Ennek érdekében között hat kiemelt területen indított el összehangolt állami és európai uniós fejlesztéseket: a gazdaságban, a közlekedésben, a társadalom megújulása érdekében, a környezet és az energetika területén, a területfejlesztésben és az államreform feladataival összefüggésben. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai: Államreform Operatív Program (ÁROP); Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (EKOP); Gazdaságfejlesztés Operatív Program (GOP); Környezet és Energia Operatív Program (KEOP); Közlekedés Operatív Program (KÖZOP); Dél-Alföldi Operatív Program (DAOP); Dél-Dunántúli Operatív Program (DDOP); Észak-Alföldi Operatív Program (ÉAOP); Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP); Közép-Dunántúli Operatív Program (KDOP); Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP); Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP); Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP); Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP). 8

11 JELENTÉS a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata gazdálkodási rendszerének évi ellenőrzéséről BEVEZETÉS Az Ötv. 92. (1) bekezdése, az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. törvény 2. (3) bekezdése, valamint az Áht. 120/A. (1) bekezdése alapján az önkormányzatok gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az ellenőrzésre az Országgyűlés illetékes bizottságai részére is átadott, országosan egységes ellenőrzési program szerint került sor. Az Állami Számvevőszék a stratégiájában foglalt célkitűzéseknek megfelelően a helyi önkormányzatok költségvetési gazdálkodási rendszere átfogó ellenőrzésének programját a évtől megújította, azt kiegészítette további teljesítmény-ellenőrzési elemekkel. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy az Önkormányzat: milyen módon biztosította a költségvetési és a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésében és annak teljesítése során, valamint változott-e a hiányzó bevételi források pótlásában a finanszírozási célú pénzügyi műveletek jelentősége, hatása; eredményesen készült-e fel a szabályozottság és a szervezettség terén az európai uniós források igénylésére és felhasználására, továbbá biztosította-e az elektronikus közszolgáltatás feltételeit, a gazdálkodási adatok közzétételével a gazdálkodás nyilvánosságát; kialakította-e és működtette-e a külső és a belső feltételeknek megfelelően a költségvetés tervezési, gazdálkodási és zárszámadási feladatai belső kontrollrendszerét 1, ezen tevékenységek szabályszerű ellátásához hozzájárult-e a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés; 1 A gazdálkodás szabályszerűségét biztosító kontrollrendszer alatt értjük a kiépített és működő pénzügyi irányítási és szabályozási rendszert, valamint a belső ellenőrzési funkciók ellátásának rendszerét. 9

12 BEVEZETÉS megfelelően hasznosították-e a korábbi számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, szabályszerűségi 2 és célszerűségi javaslatait. Az ellenőrzés típusa: átfogó ellenőrzés, amely egy ellenőrzés keretében meghatározott területekre összpontosítva alkalmazza a szabályszerűségi, valamint a teljesítmény-ellenőrzés jellemzőit. Az ellenőrzött időszak: Az ellenőrzött időszak: az 1., 2. és 4. programpontok tekintetében a évek és I. negyedév, a 3. ellenőrzési programpontnál a év és I. negyedév. A kerület lakosainak száma január 1-jén fő volt. A évi önkormányzati választást követően az Önkormányzat 27 tagú Képviselőtestületének munkáját hét állandó bizottság segítette. A helyi önkormányzat mellett a évi önkormányzati választásokat követően 10 kisebbségi önkormányzat 3 működött. A polgármester a évi önkormányzati képviselőés polgármester-választás óta tölti be tisztségét, a jegyző személye 1998 óta változatlan. Az Önkormányzat feladatainak végrehajtása érdekében a évben 21 költségvetési intézményt működtetett, amelyekből kilenc önállóan gazdálkodott. A feladatok ellátásában részt vett három 100%-os tulajdonú gazdasági társasága. A Képviselő-testület az általa alapított közalapítványok megszüntetéséről döntött a évben. Az Önkormányzat a évi költségvetési beszámolója szerint millió Ft költségvetési bevételt ért el és millió Ft költségvetési kiadást teljesített december 31-én a könyvviteli mérleg szerint millió Ft értékű vagyonnal rendelkezett. Az Önkormányzat vagyona a év végi állományhoz viszonyítva 11,3%-kal növekedett. Az eszközök között forgóeszközök állománya több mint négyszeresére (320,3%-kal) nőtt a pénzeszközök növekedése miatt. A pénzeszközök állománya a 4000 millió Ft-os kötvény kibocsátásból származó bevétel betétként történt lekötése miatt 108 millió Ft-ról 4368 millió Ft-ra növekedett. A befektetett eszközök értéke 2,3%-kal emelkedett, a tárgyi eszközök állományának 7,2%-os emelkedésének, a befektetett pénzügyi eszközök 13,8%-os és az üzemeltetésre átadott eszközök 7,9%-os (lakás- és nem lakás célú helyiségek) csökkenésének együttes hatására. A forrásokon belül több mint két és félszeresére növekedett (5715 millió Ft-tal nőtt) a kötelezettségek állománya a kötvénykibocsátás és a felvett hosszú lejáratú fejlesztési célú hitelek hatására. Az összes költségvetési bevétel 77,1%-át a saját bevétel, illetve 31,1%-át a helyi adó bevétel biztosította a évben. Az összes költségvetési kiadásból a felhalmozási célú kiadás részaránya a évben 24,6% volt. A évi költségvetési rendeletben millió Ft költségvetési bevételt és millió Ft költségvetési kiadást irányoztak elő. A Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselők száma december 31-én 237 fő, a költségvetési intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak száma 944 fő volt. Az Ön- 2 A törvényi előírások betartásának elmulasztásakor a részletes megállapítások fejezetben egységesen a törvénysértés megjelölést alkalmazzuk, mivel az ÁSZ nem tehet különbséget a törvényi előírások között. 3 Kisebbségi önkormányzatok: bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb. 10

13 BEVEZETÉS kormányzat gazdálkodását meghatározó adatokat, mutatószámokat az 1 3. számú mellékletek tartalmazzák. Az Önkormányzat költségvetési és pénzügyi helyzetét az elemző eljárás módszerével vizsgáltuk. E körben elemeztük a költségvetés egyensúlyi helyzetének alakulását, a tervezett és tényleges költségvetési hiány okait, a mérséklésére tett intézkedéseket, finanszírozásának módját, az Önkormányzat adósságállományának alakulását, összetevőit. Az európai uniós támogatás igénylésére, felhasználására történt felkészülésre vonatkozóan teljesítményellenőrzést végeztünk. Az európai uniós források figyelésére, igénylésére és felhasználására a felkészülést akkor minősítettük eredményesnek, ha a meghatározott szempontok szerinti feltételeknek megfelelt a felkészülés szabályozottsága, szervezettsége, továbbá értékeltük, hogy az igényelt európai uniós támogatások az Önkormányzat által meghatározott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak-e. Az ellenőrzés során felmértük, hogy az e-közszolgáltatási feladat ellátása, illetve bevezetése, működtetése érdekében milyen intézkedéseket tettek, valamint biztosították-e a közérdekű adatok közzétételét. A költségvetési gazdálkodás belső kontrolljainak ellenőrzése során értékeltük, hogy a Polgármesteri hivatalánál a költségvetés tervezési, gazdálkodási, zárszámadás készítési feladatok belső kontrolljainak kiépítettsége és működése megfelelő biztosítékot ad-e a gazdálkodási feladatok megfelelő, szabályszerű ellátására. Felmértük és minősítettük a költségvetés tervezési, a gazdálkodási, a zárszámadás készítési feladatokkal, továbbá a pénzügyi-számviteli területen az informatikával kapcsolatosan kialakított kontrollok megfelelőségét, valamint a kialakított belső kontrollok működésének megbízhatóságát. Értékeltük a belső ellenőrzés szabályozottságát, működési feltételeinek kialakítását, továbbá működésének megbízhatóságát. A Polgármesteri hivatalánál értékeltük a gazdálkodás folyamatában kulcsszerepet betöltő belső kontrollok működésének megbízhatóságát, ennek keretében ellenőriztük a szakmai teljesítésigazolásra és az utalvány ellenjegyzésére kialakított kontrollok végrehajtását. Az ellenőrzést a következő, kiemelt kockázatuk alapján kiválasztott 4 kifizetésekre folytattuk le 5 : a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási szolgáltatásokra, 4 Az önkormányzatok kiemelt előirányzataira vonatkozóan, a vertikális folyamatokra elvégeztük a kockázatok becslését, amelynek eredményeként határoztuk meg a magas kockázatú területeket. 5 A korábbi ellenőrzési tapasztalataink szerint ezeken a területeken a jegyzők nem, vagy hiányosan szabályozták a megbízás, megrendelés, illetve beszerzés indokoltságának, szükségességének elbírálására, igazolására, valamint a teljesítések dokumentálására, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzésére irányuló kontrollokat. További kockázatot jelentett, ha a külső szolgáltató által végzett karbantartási, kisjavítási munkák 50 ezer Ft alatti megrendeléseire vonatkozóan a jegyzők nem alakították ki a kötelezettségvállalások rendjét és nyilvántartási formáját, valamint a szabályozás elmulasztása esetén nem történt meg az írásbeli kötelezettségvállalás és annak az ellenjegyzése sem. 11

14 BEVEZETÉS a gépek, berendezések, felszerelések beszerzésére, továbbá az államháztartáson kívülre teljesített működési és felhalmozási célú pénzeszköz átadásokra. Az ellenőrzés hatékony elvégzése céljából a vizsgálandó területek kiválasztása során a kockázatokon alapuló megközelítés érvényesült, ezáltal az ellenőrzési erőforrásokat azokra a területekre fókuszáltuk, amelyeken legnagyobb a hibák előfordulási valószínűsége. Az ellenőrzési erőforrások ilyen típusú összpontosításával minimálisra csökkenthető a kívánt ellenőrzési bizonyosság eléréséhez szükséges időráfordítás. A pénzügyi-számviteli folyamatokban alkalmazott belső kontrollok létezésének és működésének ellenőrzésére a vizsgált három terület évi és I. negyedévi könyvviteli tételeiből területenként egyszerű véletlen mintát vettünk. A kijelölt gazdasági eseményre elvégzett megfelelőségi tesztek alapján értékeltük a kontrollok működésének megbízhatóságát a vizsgált három területre különkülön, majd összefoglalóan 6. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak részletes dokumentálását megfelelőségi tesztlapokon, elővizsgálati és helyszíni ellenőrzési munkalapokon biztosítottuk. Ezeken a teszt- és munkalapokon a minősítés alapjául szolgáló kérdések és a vonatkozó konkrét jogszabályhelyek megjelölése mellett értékeltük a kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatokat 7 és a kialakított kontrollok működésének megbízhatóságát 8. Az ÁSZ korábbi ellenőrzési javaslatai alapján tett intézkedéseket, illetve azok megvalósítását utóellenőrzés keretében vizsgáltuk. A gazdálkodási rendszer átfogó ellenőrzése során megfogalmazott javaslatok végrehajtására tett intézkedések megvalósítását ellenőriztük, az egyéb számvevőszéki ellenőrzések során tett javaslatok esetében pedig a kiadott intézkedéseket tekintettük át. A helyszíni ellenőrzés során kitöltött az ellenőrzést végző számvevő és a Polgármesteri hivatal felelős köztisztviselője által aláírt elővizsgálati és helyszíni 6 A vizsgált három terület egyedi értékelési pontszámait a területek költségvetési súlyával arányosan összegeztük. 7 A kialakított belső kontrollokban rejlő kockázatot alacsonynak minősítettük, ha a kontrollok végrehajtásuk esetén megfelelő védelmet nyújtanak a hibák bekövetkezése ellen. Közepesnek minősítettük a belső kontrollokban rejlő kockázatot, amennyiben a kontrollok végrehajtásuk esetén a lehetséges hibák többsége ellen védelmet nyújtanak. Magasnak értékeltük a kockázatot, ha a kontrollok kialakításuk hiányában, vagy hiányos kialakításuk miatt nem nyújtanak elegendő védelmet a lehetséges hibákkal szemben. 8 A kontrollok működésének megbízhatóságát kiválónak értékeltük abban az esetben, ha azok működése esetleges apróbb hiányosságoktól eltekintve megfelelt a hibák megelőzésére és kijavítására meghatározott szabályozásnak és a legmagasabb szintű elvárásoknak. Jónak minősítettük a kontrollok működését, ha a hiányosságok száma ugyan jelentős volt, de nem veszélyeztette az ellenőrzött terület hibáinak megelőzését és kijavítását. Amennyiben a kontrollok kialakításuk hiánya, illetve hiányosságai miatt nem biztosították a hibák megelőzését, feltárását, kijavítását és ez veszélyeztette az eredményes, megbízható működést, a kontroll működésének megbízhatósága gyenge minősítést kapott. 12

15 BEVEZETÉS ellenőrzési munkalapokat, azok kitöltési útmutatóit, továbbá a megfelelőségi tesztek dokumentumait a polgármester tartós akadályoztatása és távolléte miatt az általános helyettes alpolgármester részére a számvevői jelentéssel egyidejűleg átadtuk. A jelentés megállapításainak, javaslatainak egyeztetése során a polgármester arról adott részletes tájékoztatást egyidejűleg csatolta azokat a dokumentumokat, amelyek igazolták, hogy az időközben megtett intézkedésekkel a számvevői jelentésben tett javaslatok közül néhányat megvalósítottak 9. A megtett intézkedéseket a jelentés II. Részletes megállapítások fejezetében az adott témához kapcsolt lábjegyzetben feltüntettük és a vonatkozó javaslatokat elhagytuk, továbbá észrevétele alapján egy a jegyzőnek tett célszerűségi javaslatot is elhagytunk. A jelentést az ÁSZ-ról szóló évi XXXVIII. tv. 25. (1) bekezdése alapján észrevétel közlése céljából megküldtük a Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzat polgármesterének tartós távolléte miatt az általános helyettes alpolgármesternek. A kapott észrevételt és tájékoztatást a jelentés 6. számú melléklete, az arra adott választ a 7. számú melléklet tartalmazza. 9 A számvevői jelentésben a helyszíni ellenőrzés során a jegyzőnek 14 szabályszerűségi és hét célszerűségi javaslatot tettünk, melyből három szabályszerűségi és egy célszerűségi javaslatot elhagytunk. 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az Önkormányzatnál a években a tervezett költségvetési bevételek és a kiadások főösszege az előző évhez képest változó tendenciát mutatott. A költségvetési bevételek és kiadások főösszege a évre csökkent, a és a évben emelkedett. Az Önkormányzat a évek költségvetési rendeleteiben nem biztosította a költségvetési bevételek és kiadások egyensúlyát, mivel a tervezett költségvetési kiadások minden évben meghaladták a tervezett költségvetési bevételeket. A költségvetési hiányt a tervezett működési célú költségvetési bevételek hiánya és a felhalmozási célú bevételeket meghaladó összegben tervezett felhalmozási célú kiadások együttesen okozták. Az Önkormányzat a években a költségvetési hiány finanszírozására, a költségvetési egyensúly biztosításához hosszú lejáratú hitel felvételt, valamint a évben értékpapír értékesítést, a évben kötvény kibocsátást is tervezett, továbbá kiadást csökkentő és bevételt növelő intézkedésekről döntött AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTS ÉGVETÉS I ÉS PÉNZÜGYI HELYZETÉNEK ÉVI ALAKULÁSA Adatok: millió Ft-ban terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény terv tény bevétel kiadás bevétel kiadás bevétel kiadás Tervezett, teljesített működési célú költségvetési bevétel-kiadás év év év Tervezett, teljesített felhalmozási célú költségvetési bevétel-kiadás Tervezett hiány Teljesített hiány A években a költségvetés végrehajtása során a teljesített költségvetési bevételek és költségvetési kiadások főösszege folyamatosan emelkedett. A és a évben pénzügyi hiány keletkezett, mivel a teljesített költségvetési kiadások összege meghaladta a teljesített költségvetési bevételek összegét. A pénzügyi hiányt a működési célú költségvetési bevételek hiánya és a felhalmozási célú bevételeket meghaladó összegben teljesített felhalmozási célú kiadások együttesen okozták. 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A években a felhalmozási célú kiadásokon belül nem volt megalapozott a beruházások és a felhalmozási célú pénzeszközátadások tervezése és elszámolása, mert az önkormányzati lakásért fizetett pénzbeli térítéseket a beruházások között tervezték meg, figyelmen kívül hagyva az Ámr-ben hivatkozott PM tájékoztató működési és felhalmozási célú pénzeszközátadások előirányzatonkénti és tevékenységenkénti részletezésére vonatkozó előírását, amely szerint az önkormányzati lakásért fizetett pénzbeli térítést az államháztartáson kívülre átadott felhalmozási célú pénzeszközök között kell tervezni és elszámolni. A beruházási kiadások közötti elszámolással nem tettek eleget a Számv. tv. azon előírásának, hogy a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, és a számlarend nem tartalmazta a gazdasági esemény elszámolásának szabályait. Az Önkormányzat a fejlesztési feladatok finanszírozásához a években 2022 millió Ft összegben vett fel hosszú lejáratú fejlesztési célú hitelt, a és a évben összesen 4000 millió Ft összegben svájci frank alapú kötvényt bocsátott ki. A kötvénykibocsátás bevételéből tervezték a Százház utcai Rekreációs Központ beruházás finanszírozását. A kötvény változó kamatozású, futamideje 20 év. A kötvénykibocsátás az Önkormányzat számára kockázatot jelent a forint svájci frankhoz viszonyított árfolyamváltozása és a változó kamat mérték miatt. A kötvénykibocsátásból befolyt bevételt a tervezett felhasználásig betétként kötötték le. A évben a beruházás tervezési és bontási költségeire 227 millió Ft-ot fizettek ki. Az Önkormányzat a likviditás fenntartása érdekében 2006-ban 400 millió Ft értékű Magyar Államkötvényt, és 16 millió Ft címletértékű kárpótlási jegyet értékesített. A években a bevételeket megalapozó önkormányzati rendeleteket felülvizsgálták, a feladatellátás racionalizálására az intézményeket átszervezték, a közalkalmazottak létszámát 132 fővel csökkentették. Az Önkormányzatnál a fizetőképesség folyamatos biztosítására a években folyószámlahitelt vettek igénybe. A és a évben az év végén a folyószámlahitelt nem fizették vissza. Az Önkormányzat pénzügyi helyzete a évek között az eladósodottságának több mint két és félszeresére történt növekedése miatt, a fizetőképesség kedvező irányú változása ellenére, összességében kedvezőtlenül alakult. Az eladósodottság emelkedését a hosszú és a rövid lejáratú fizetési kötelezettségek a fejlesztési célú hitelállomány és a kötvény kibocsátásból keletkezett tartozásállomány összes forráson belüli arányának növekedése idézte elő. A fizetőképesség mutatószámai a kötvénykibocsátásból származó bevétel hatására javultak, azonban a likviditást emelkedő folyószámlahitel állománnyal biztosították, mert a szabad pénzeszközöket betétként helyezték el. Az Önkormányzat fejlesztési célkitűzéseit a évig ágazati koncepciókban, majd a évet követően a gazdasági programban, a stratégiai tervben, a Polgármesteri Hivatal évi stratégiai célkitűzéseiben, az Integrált Városfejlesztési Stratégiában, valamint ágazati, szakmai koncepciókban, programokban határozta meg. A célkitűzések összhangban voltak az NFT és az ÚMFT keretében megjelenő pályázati lehetőségekkel. Három évben nyertes pályázat megvalósítása, illetve pénzügyi elszámolása a évekre áthúzódott. A I. negyedévben a Képviselő-testület, a polgármester és az intézményvezetők döntései alapján 21 pályázatot nyújtottak be, amelyekből 11 15

18 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK volt eredményes. Az áthúzódó projekteket is figyelembe véve a I. negyedévben 14 eredményes európai uniós pályázat lebonyolításáról, illetve elszámolásáról gondoskodott az Önkormányzat. Az eredményes pályázatok közül kettő a támogatási szerződés megkötésének szakaszában volt, egy pályázatnak a második fordulóban történő elbírálása folyamatban volt. A pályázatok közül 10 elutasításra került szakmai kidolgozatlanság, pályázati források hiánya miatt, illetve nem felelt meg a pályázati feltételeknek. Az európai uniós forrással támogatott 11 fejlesztési feladat közül egy megvalósításától az önkormányzat visszalépett és a támogatásról lemondott, hat befejezésre került és négy megvalósítása folyamatban van. Az Önkormányzat évi költségvetési rendeletei tartalmazták az európai uniós forrást igénylő fejlesztési feladatok kiadási és bevételi előirányzatait, valamint a felhalmozási kiadásokat feladatonként. Az Ámr-ben előírtak ellenére azonban a és a évi költségvetési rendeletekben a többéves kihatással járó feladatok között nem mutatták be az európai uniós forrással több év alatt évek között megvalósult komplex beruházási eszközök (CoUrbit) projekt előirányzatait éves bontásban. A II. negyedévben európai uniós forrással támogatott befejezett fejlesztési feladatok tényleges kiadásai a tervezett kiadásokhoz viszonyítva 94,2%-ra teljesültek. A felhasználás elmaradását az okozta, hogy egy önkormányzati intézmény a felhasználható támogatási összeg közel háromötödét vette csak igénybe, mert a projekt előfinanszírozáshoz szükséges összes pénzeszközt nem tudta biztosítani. Az európai uniós források igénybevételének és felhasználásának feladatait 2006-tól december közepéig a hivatali ügyrend mellékletét képező EU Integrációs és Informatikai Csoport feladat és hatásköri jegyzékében, jegyzői intézkedésben, valamint a köztisztviselők munkaköri leírásaiban írták elő. A szabályozások nem tartalmazták a pályázatok előkészítésével, a fejlesztési feladatok lebonyolításával kapcsolatos eljárási rendet, a pályázatfigyelést végzők és a döntési, illetve a döntés-előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információ szolgáltatási kötelezettséget és annak rendjét. A december közepétől hatályos pályázati szabályzat pótolta a korábbi szabályozásbeli hiányosságokat, továbbá tartalmazta az önkormányzati szintű pályázatok dokumentálásának és a pályázatokról vezetendő nyilvántartás rendszerét. A pályázati szabályzat a fejlesztési feladatok lebonyolításának folyamata közül kettő részterületről a pénzügyi lebonyolításról, illetve a közbeszerzési eljárásról tartalmazott rendelkezéseket. A pályázati szabályzat a októberi módosítását követően részletes szabályokat tartalmaz a pályázatok megvalósítására vonatkozóan. A Polgármesteri hivatalban a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a fejlesztési feladatok lebonyolításának személyi és szervezeti feltételeit kialakították. A pályázatok elkészítéséhez hét esetben külső szervezetet, egy esetben önkormányzati intézményt vettek igénybe. A pályázat készítésével megbízott külső szervezetekkel kötött megállapodások közel kétharmadában a megbízott általi információ átadási kötelezettségről nem rendelkeztek, nem rögzítették a megbízott részéről történő információ átadás rendjét, formáját, tartalmát és módját. A fejlesztési feladatok közül egy lebonyolításával külső szervezetet bíztak meg, illetve egy projekt lebonyolítására egy önkormányzati intézmény öt dolgozójából és egy külső szervezet képviselőjéből álló projektmenedzsmentet hoztak létre. A feladatok lebonyolításra a külső szervezettel kötött szerződésben, valamint az önkormányzati intézmény polgármesteri megbízásában meghatározták a 16

19 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lebonyolítási feladatokat, megnevezték a kapcsolattartók személyét, de a kapcsolattartás, az ellenőrzés rendjét nem rögzítették, továbbá a felelősségi szabályokat nem személyre szólóan határozták meg. Az Önkormányzat a Fogyatékos személyek esélyegyenlőségének elősegítése PHARE 2003 program keretében, sportlétesítmények akadálymentesítése program keretében az Erzsébetvárosi Sportközpont épületének akadálymentesítése projekt lebonyolítása során gondoskodott a projektnek a hatályos támogatási szerződésben rögzített időbeli megvalósulásáról. A projekt megvalósításához a költségvetésben tervezett saját forrást a támogatási szerződésben rögzítettek szerint biztosították. A közreműködő szervezet a projekt megvalósításának záró beszámolóját elfogadta. A FEUVE nem működött megfelelően, mert a támogatásként elszámolt bevételek európai uniós, hazai társfinanszírozási, EU Önerő Alap támogatások beszedésének elrendelése előtt az Ámr. előírása ellenére nem történt meg azok szakmai teljesítésigazolása. Ezáltal az érvényesítés és az utalvány ellenjegyzése sem működött megfelelően, mivel azok az Ámr. előírásait figyelmen kívül hagyva nem a bevételek szakmai teljesítésigazolásán alapultak. A belső ellenőrzés és a közreműködő szervezet a fejlesztési feladat megvalósítását nem vizsgálta. Az európai uniós és hazai társfinanszírozással akadálymentesített Erzsébetváros Sportközpontot a évben lebontották a sport funkciókat magában foglaló Rekreációs Központ építésének előkészítése részeként. A közreműködő szervezet az új sportközpont területét a projektben vállalt célkitűzések helyszíneként azzal a feltétellel fogadta el, hogy a teljes körű akadálymentességre vonatkozó előírások teljesítéséről és a projektben meghatározott célkitűzéseknek való megfeleléséről gondoskodni fog az Önkormányzat. Az Önkormányzat a szabályozottság és szervezettség tekintetében a évek között annak ellenére összességében nem készült fel eredményesen az európai uniós források igénybevételére és a várható támogatások felhasználására, hogy a gazdasági programban, stratégiákban, ágazati, szakmai koncepciókban, programokban megfogalmazott fejlesztési célkitűzésekhez kapcsolódtak az európai uniós forrásokra benyújtott pályázatok; a FEUVE feladatokat szabályozták; a évi belső ellenőrzési tervet megalapozó kockázatelemzés kiterjedt az európai uniós forrásokkal támogatott fejlesztési feladatokra; a pályázatfigyelés, a pályázatkészítés és a fejlesztési feladat lebonyolításának szervezeti és személyi feltételeit kialakították; a külső szervezettel kötött szerződésben a pályázat szakmai és tartalmi követelményeire vonatkozóan meghatározták a pályázatkészítést végző felelősségét. Nem szabályozták azonban a pályázatfigyelést végző és a döntési, illetve a döntés előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget, valamint nem írták elő a fejlesztési feladat lebonyolítását végző ellenőrzési kötelezettségét. A december közepétől hatályos pályázati szabályzatban rögzítették a pályázatfigyelést végző és a döntési, illetve a döntés előterjesztési jogkörrel rendelkezők közötti információszolgáltatási kötelezettséget. Az informatikai fejlesztés és az e-közigazgatási feladatok közép és hosszú távú célkitűzéseit a Középtávú Informatikai Stratégiában, a évekre vonatkozó stratégiai tervben és a Polgármesteri hivatal évi stratégiai célkitűzésében fogalmazta meg. Közép távú célként az e-közigazgatási szolgáltatás 3. elektronikus szolgáltatási szintjének megvalósítását, működtetését irányozták elő, és a felkészülést a teljes körű közvetlen, kétoldalú ügyintézési fo- 17

20 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK lyamat megvalósítására. Az informatikai feladatellátás továbbfejlesztéséhez a években három európai uniós pályázatot nyújtottak be, amelyből a Polgármesteri hivatal szervezetfejlesztését és az Önkormányzat keretein belül Agglomerációs Környezetinformációs-technológiai Rendszer (AKIR) kiépítését célzó pályázatok eredményesek voltak. Az Önkormányzat e-közigazgatási szolgáltatást vásárolt szoftverrel, külső rendszeren keresztül működtetve végezte, és az ügyintézést 1., illetve 2. elektronikus szolgáltatási szinten valósította meg. Az ügyfelek általi igénybevételt az elektronikus okmányirodai időpontfoglalás kivételével nem kísérték figyelemmel, az informatikai rendszeren keresztül végzett ügyintézésnek, az egyes ügykörök igénybevételének tapasztalatait nem értékelték. Az Önkormányzat honlapján a gazdálkodási adatok közzététele a vonatkozó IHM rendeletben meghatározott szerkezetben történt. Az Önkormányzat az Áht. előírása ellenére a céljellegű működési és felhalmozási támogatások harmadát nem tette közzé. Az Önkormányzat az Áht-ban foglaltak ellenére az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, a vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő nettó öt millió Ft-ot elérő, vagy azt meghaladó értékű szerződések közel felének adatait, illetve közel egytizedénél a közzétett adatok változását nem tette közzé. A többi szerződés közzététele az Áht-ban előírt határidőt követően történt. Az Ámr-ben előírtak ellenére nem tették közzé az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklását. Az Önkormányzat honlapján a közérdekű adatok Önkormányzat költségvetési beszámolójának szöveges indoklása részében az éves zárszámadási előterjesztéseket tették közzé, de azok nem feleltek meg az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának tartalmára vonatkozó, a Vhr-ben rögzített követelményeknek. A helyszíni ellenőrzést követően közzétették és pótolták a hiányosságokat a céljellegű működési és felhalmozási támogatások, valamint a szerződések esetében. A költségvetés tervezési és a zárszámadás készítési folyamatok szabályozottsága összességében alacsony kockázatot jelentett a feladatok megfelelő, szabályszerű végrehajtásában, mivel a jegyző a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer keretében, munkaköri leírásokban, utasításokban szabályozta a költségvetési tervezés és a zárszámadás készítés rendjét, meghatározta az intézmények részére a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatos követelményeket. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a jegyző nem szabályozta annak ellenőrzését, hogy az intézmények és a Polgármesteri hivatal ismert kötelezettségeit megtervezték-e, valamint a saját bevételek előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangja biztosított-e. A költségvetés tervezési és zárszámadás készítési folyamatban a belső kontrollok működésének megbízhatósága összességében kiváló volt, mivel a Polgármesteri hivatalnál az előírásoknak megfelelően ellenőrizték, hogy az intézmények teljesítették-e a költségvetési javaslat összeállításával kapcsolatban a részükre meghatározott követelményeket, a költségvetési tervezéshez készített intézményi mutatószám felmérés adatai megalapozottake, az állami hozzájárulásokkal történő elszámoláshoz közölt mutatószámok megbízhatók-e, illetve az intézmények pénzmaradvány megállapítása szabályszerű volt-e. Annak ellenére összességében kiváló volt a kontrollok működésének megbízhatósága, hogy nem ellenőrizték az intézményeknél és a Polgármesteri hivatalnál az ismert kötelezettségek megtervezését, a saját bevételek 18

21 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK előirányzatai és a költségvetés megalapozását szolgáló helyi rendeletek összhangját. A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok szabályozottságának hiányosságai közepes kockázatot jelentettek a feladatok szabályszerű végrehajtásában, mivel a hivatali ügyrend nem tartalmazta a gazdasági szervezet megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait. A gazdasági szervezet ügyrendje nem tartalmazta az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, valamint a vezetők és a Polgármesteri hivatal pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátásáért felelős alkalmazottak feladat- és hatáskörét, felelősségi körét. A Polgármesteri hivatalnál a karbantartási, kisjavítási szolgáltatások, a gépek, berendezések és felszerelések beszerzése, valamint az államháztartáson kívülre történő működési, illetve felhalmozási célú pénzeszközátadások gazdasági eseményei között elszámolt kiadások teljesítése során a belső kontrollok működésének megbízhatósága kiváló volt, mivel a szerződésekben, megrendelésekben meghatározott feladatok teljesítésének, a kiadások jogosultságának, összegszerűségének ellenőrzését a szakmai teljesítés igazolására kijelölt személyek a gazdálkodási jogkörök szabályzatában előírt módon elvégezték. Az utalványok ellenjegyzője a gazdálkodásra vonatkozó szabályok érvényesüléséről, továbbá a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés elvégzéséről meggyőződött. A Polgármesteri hivatalban az informatikai rendszerek működésének szabályozottsága alacsony kockázatot jelentett, mivel az Önkormányzat rendelkezett a Képviselő-testület által elfogadott informatikai stratégiával, a pénzügyi és számviteli területen használt programok az arra jogosult munkatársak számára a számítógépes hálózaton keresztül elérhetők voltak, a belső szabályzatokban meghatározták az informatikai biztonsági, az üzletmenet folytonossági, valamint a katasztrófa-elhárítási feladatokat. A évben integrált pénzügyi-számviteli információs rendszert vezettek be. Az alkalmazott informatikai rendszerek belső kontrolljainak megbízhatósága kiváló volt, mivel a jogosultságokra vonatkozó nyilvántartást teljes körűen és naprakészen vezették, a hozzáférési jogosultságokat ellenőrizték, a pénzügyi-számviteli programok alkalmazása során a jelszavakra vonatkozó szabályokat betartották. A belső ellenőrzés szervezeti kereteinek kialakítása és szabályozása a belső ellenőrzési feladatok megfelelő szabályszerű végrehajtásában összességében alacsony kockázatot jelentett, mivel a Képviselő-testület jóváhagyta az éves ellenőrzési terveket, a jegyző meghatározta a belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó belső szabályokat és eljárásokat, a belső ellenőrzési vezető feladatait, a belső ellenőrzési vezető kialakította az ellenőrzési javaslatok alapján megtett intézkedések nyomon követésének rendjét. Annak ellenére összességében alacsony volt a kockázat, hogy a belső ellenőrzés nem rendelkezett stratégiai tervvel, a belső ellenőrzési kézikönyv nem tartalmazta a belső ellenőrzés minőségét biztosító eljárásokat, az ellenőrzések lefolytatásához készített ellenőrzési programokat nem a belső ellenőrzési vezető hagyta jóvá. 19