1/48/2001. RP7. A tumoros progresszió génexpressziós térképének kialakítása. Zárójelentés: május december 31.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1/48/2001. RP7. A tumoros progresszió génexpressziós térképének kialakítása. Zárójelentés: 2001. május 15.-2004. december 31."

Átírás

1 Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/21 Zárójelentés: 21. május december 31. RP7. A tumoros progresszió génexpressziós térképének kialakítása. Dr. Tímár József Országos Onkológiai Intézet 1

2 RP7. A daganatos progresszió génexpressziós térképének kialakítása és felhasználása a prognózis megítélésére és új innovatív terápiás elvek kialakítására Témavezető: dr. Tímár József, Országos Onkológiai Intézet Résztvevők: dr. Németh Péter PTE Immunológiai Intézet dr. Puskás László MTA SZBK Dr. Hernádi Zsuzsa Pfizer kft. Dr. Sebeszta Miklós Janssen-Cilag kft A daganatok áttétképzésében szerepet játszó adhéziós molekulák és jelátviteli pályáik meghatározása 1.1. Paralell b3 integrin expressziós modell kialakítása emberi melanóma sejtvonalban Miután emberi melanómában azzal lehet számolni, hogy a két b3 integrin együttesen expresszálódik, ezért olyan avb3-integrint expresszáló humán melanóma vonalakat állítottunk elő, amelyekbe aiib és b3 gént transzfektáltunk. A klónok aiib expresszióját mrns és protein szinten kontrolláltuk. Valamennyi klón párhuzamosan expresszálta az av(b3) integrint, így modellezve a humán melanóma tumorok egyik fenotípusos jellegzetességét, a fokozott avb3 expressziót (Trikha et al.ijc22). 1. táblázat. Sejtfelszini b3 integrin expresszió human melanoma klónokban (flow cytometry) clone aiib b3 avb3 3.1 mock ESL F nd 19L ESH H Data are in % of positive cells (aiib and b3: mean+sem, n=3-6, avb3: average of two samples), nd= not determined A transzfektánsok in vitro proliferációs képességei változatlanok voltak, ugyanakkor SCID egerekbe oltva a primer tumorok növekedési üteme eltért, a kettős b3 integrint expresszáló klónok szignifikánsan jobban növekedtek in vivo. 1. ábra. aiibb3 transzfektált humán melanóma proliferáció in vitro és in vivo A/ In vitro növekedési ütem B/In vivo növekedés SCID egérben absorbance (BRdU+) cell number (x13) 3.1P 19L 19H volume (mean+sem, mm 3 ) Ez ellentmondásban látszott állni az in vitro eredményekkel, így megvizsgáltuk annak a lehetőségét, hogy emögött nem állhat-e fokozottabb vaszkularizáció és megállapítottuk, hogy days 3.1P 19L 19H 2

3 a transzfektánsokból képződő tumorok érdenzitása szignifikánsan emelkedett (Döme et al.24). 2. ábra. Transzfektáns melanóma klónok intratumorális érdenzitása SCID egérben A/ érdenzitás CD31 jelölés alapján B/ VEGF és bfgf protein mérés flow cytométerrel MVD/field (mean+sem) 2 * P 19L 19H % positive cells L 19H VEGF bfgf Következő lépésként megvizsgáltuk, hogy a két fő melanóma-angiogenetikus faktor expressziója milyen a transzfektánsokban. Immuncytokémiai és flow cytometriai vizsgálataink kimutatták, hogy változatlan és maximális VEGF expresszió mellett az alapklónban minimális a bfgf expresszió, míg az aiibb3 transzfektált (tehát av- és aiib-b3 integrint egyaránt expresszáló klónokban csaknem 1%-os lett a bfgf expresszió amit az in vivo növekedő tumorokban is igazoltunk (2b. ábra). A fokozott bfgf expresszió mögött két nagyságrenddel megnövekedett bfgf mrns szint áll kvantitatív PCR vizsgálataink alapján (Dömet et al.25). Jelenleg folyó vizsgálataink arra keresik a magyarázatot, hogy humán melanómában milyen genetikai tényezők játszanak szerepet az egyes szervekbe történő áttétképző képességben. Vizsgálataink szerint ugyanis egyazon tumor a különböző szervekben szignifikánsan eltérő extravazációs képességgel rendelkezik (Paku et al. 21). Valamennyi transzfektáns klón több szervbe is képes áttétet képezni (tüdő, máj, agy, csont) ezek között csak az áttétképzés hatékonyságában van eltérés, mert az aiibb3 transzfektált klón(ok) fokozott májáttétképző képességgel rendelkeznek. 2. táblázat. Metasztázis incidencia különböző szervekben b3 integrin transzfektált human melanoma klónokban Tüdő (i.v.) Máj (i.s.) Agy (i.c.) Csont (i.c.) clone 3.1P ESL ESH L H A tumorsejteket (1 6 /animals) i.v. (tüdő), intrasplenikusan (máj) illetve intrakardiálian (agy, csont) injektáltuk SCID egerekbe. 4-6 hét után az állatokat Nembutallal túlaltattuk és az egyes szervekben az áttéteket sztereomikroszkóp alatt számoltuk meg. Minden csoportban min. 5 állat volt. Az adatok az áttétek %-os gyakoriságát jelenti a csoporoton belül. 3

4 3. ábra. aiibb3 transzfektált melanóma klónok májáttétképző képessége SCID egérben májáttétek száma P ESL ESH 19L 19H aiib-kló nok 3.1P E S L E S H 19L 19H 1.2.A két b3 (αiiβ és av) integrin paralell expressziójának következményei: angiogenetikus fenotípus Vizsgálataink arra utaltak, hogy az αiibβ3 integrin transzfekciója αvβ3-at expresszáló humán melanóma vonalakba fokozza az apoptosis resistenciát, aminek következtében a sejtek tumorigenicitása növekedett. Ehhez azonban hozzá járult az is, hogy az in vivo növekedő tumorok kifejezettebb érdenzitással rendelkeztek, aminek egyik oka az volt, hogy a vizsgált transzfektáns klónban nagyságrendekkel emelkedett a bfgf expressziója, míg a VEGF szint konstitutíven magas maradt. Annak igazolására, hogy az αiibβ3 pozitív humán melanóma klónokban emelkedett az bfgf expresszió, szubklónoztuk az eredeti populációt és a kapott mintegy 1 klónt is megvizsgáltuk bfgf expresszióra qpcr módszerrel (Dömet et al.24). 4. ábra. aiib és bfgf expresszió kapcsolata transzfektáns humán melanóma klónokban (cytokémia és qpcr) αiib protein expression (% of cells) P E S L 8 F L E S H 1 9 H ( t r a n s fe c t e d c lo n e s ) Ahogy azt korábban bemutattuk, humán vizsgálataink arra utaltak, hogy a melanóma vastagságával (nagyságával) az αiibβ3 integrin expressziója nő, míg az αvβ3 expresszió konstitutiven magas marad (Trikha 22). Ezt a gondolatot emberi melanómás beteganyagon teszteltük, ahol kimutattuk, hogy az eltérő vastagságú és klinikai kimenetelű primer melanómák esetében, bár a peritumorális érdenzitás sokkal nagyobb mint az intratumorális, mégis az utóbbi denzitása függött csak össze az 5 éves túléléssel és a zsigeri áttétek kialakulásával (Döme et al.22). Ezek a megfigyelések azt erősítették, hogy az intratumorális érdenzitás növekedése felelős a szervi áttétek kialakulásáért a használt melanoma modellekben és felvetették, hogy ezért esetleg a megjelenő aiib(b3) integrin és következményes bfgf expresszió felelhet (Q-PCR relative unit) bfgf mrna expression 4

5 Kérdés volt továbbá, hogy a megnövekedett angiogenetikus képesség ténylegesen milyen érellátási formára való készséget jelent. Irodalmi adatok és saját vizsgálataink arra utalnak, hogy melanómában például elsősorban nem a klasszikus neoangiogenezis zajlik mint fő érellátási forma, hanem ér-kooptáció a domináló (Döme és mtsai 22), de az un. vaszkuláris mimikri is gyakori jelenség (Hendrix 23, Tímár és mtsai 21). Genetikai vizsgálatok szerint a vaszkuláris mimikri hátterében endoteliális gének neoexpressziója állhat. DNS chip vizsgálataink szerint a 19H transzfektáns vonalban, melynek intratumorális erezettsége jelentősen megnő több un. endotél-specifikus gén fokozott expressziója figyelhető meg: CD34, endotelin receptorb, PI2 szintáz, ami felveti annak a lehetőségét is, hogy az aiib ektópiás expressziója lehet egy olyan genetikai változás melanómában amely az endoteliális genotípus egyes elemeinek megjelenését indukálja A két b3 (αiiβ- és av-) integrin paralell expressziójának következményei: jelátvitel Az αiibβ3-/+ humán melanóma klónokban microarray vizsgálattal teszteltük a génexpressziós változásokat egy 32K humán cdns chipen az SZBK DNS-chip laboratóriumával kollaborációban. Első elemzéseink azt mutatták, hogy az αiibβ3 transzfektáns humán melanóma klónban az integrin-asszociált jelátviteli pálya több eleme is fokozottan expresszált: így a ABL, FYN, NEC2/3, TEC tirozin kinázok, valamint a farneziltranszferáz és a K-ras. (Fokozódás alatt >3x míg csökkenés alatt <5% expressziós változást tekintettünk). A lipid-szignálút vonatkozásában feltűnő volt a PLA 2, a PI-3K számos cyclooxygenáz és az általunk már korábban megfigyelt PKCα izoforma fokozott expressziója. (Ugyanakkor csökkent volt a FAK és a MAPK expresszió). 3. táblázat. Metasztatikus szignálútvonal expressziós változásai in vivo metasztatizálás során aiibb3 transzfektáns melanóma sejtvonalakban klón 3.1 (>3x) 19H (>5x) Tirozin-kaszkád Szerin/treonin kaszkád PKA PKCa c-abl EphA2 TEC NEK2 NEC3 K-ras Farnezil transzferáz PI3K PLA2 PKCa PKCb Ezen vizsgálatok több ponton is megerősítik korábbi megfigyeléseinket az ektópiás αiibβ3 melanóma sejtekben zajló jelátviteléről, hogy az ektópiás megakaryocyta integrin (αiibβ3) jelátvitele FAK-gátlással, illetve fokozott arachidonsav bomlással és fokozott 12-LOX és PKC aktivitással jár (Rásó et al.21). A kérdés azonban továbbra is fenn maradt, milyen molekuláris mechanizmus vezet az ektópiás aiib(b3) integrin expresszió esetében a jelentős génexpressziós profilbeli változásokhoz. Irodalmi adatok utalnak arra, hogy a b3 integrin lánc különleges abban a tekintetben, hogy citoplazmatikus doménje endonexin fehérjével áll kapcsolatban (Shattil,1995). Az endonexin kétféle szerepet tölt be, egyrészt a b3 lánc jelátvitelét szabályozza, mediálja egy közelebbről még nem ismert módon, másrészt transzkripciós faktorként is szerepel, s így ennek révén a b3 integrin aktiválódása direkt transzkripciós változásokat indukálhat. Ismert target génjei a THRA, RXR, NFkB és a cyclina (Ohtoshi,2). Ennek ismeretében felmerült, hogy emberi melanómákban a b3 integrin fokozott expressziója endonexinen keresztül jelentős transzkripciós változások kiváltója lehet. 5

6 4. táblázat. Endonexin expresszió humán melanómában in vitro (QPCR/+ DNSchip) Q-PCR WM35 (nem metasztatikus) 1 HT A WM983B 1 3.1P.3 19H 6.5 Különböző biológiai aktivitású humán melanóma vonalainkban in vitro meglehetősen egyenletes szinten van a b3endonexin expresszió QPCR vizsgálatok szerint. Feltűnő ugyanakkor, hogy az igen alacsony aiib expressziójú (csak avb3-at kifejező) 3.1P klónunkban milyen alacsony az endonexin expresszió és ehhez képest az aiibb3 transzfektált 19H vonalban ez a szint több mint 2x magasabb. Ez a jelentősen megemelkedett endonexin expresszió már magyarázatot adhat az észlelt globális génexpressziós változásokra. Továbbmenve azt is megvizsgáltuk, hogy hogyan alakul az b3endonexin expresszió in vivo körülmények között a tényleges áttétképzés során. Olyan modellt használtunk SCID egerekben, amikor spontán áttétképzés csak újszülött egerekben van, felnőttben nincsen és a kétféle primer tumort hasonlítottuk egymáshoz, illetve a primer tumort a belőle keletkezett áttétéhez. A 3.1P vonal esetében a kétféle primer tumor között gyakorlatilag nem volt jelentős endonexin expresszióbeli eltérés csak az áttétekben emelkedett meg a szint ~5x mértékben. A 19H vonal esetében ezzel szemben már a metasztatikus primer tumorban létrejött egy 5x mértékű endonexin expresszió fokozódás amely az áttétekben már nem emelkedett tovább. 5. táblázat. Endonexin expresszió in vivo aiibb3 transzfektáns klónokban (DNS chip) Metasztatikus primer/ Metasztázis/primer Nem-metasztatikus primer 3.1P <.6 >5 19H >5 <.9 Ezek a vizsgálatok azt mutatták, hogy a b3 integrin asszociált transzkripciós faktor endonexin expressziója az emberi melanóma áttétképzése során jelentősen fokozódik. Felmerül annak a lehetősége, hogy endonexin expresszió alapján esetleg prognosztizálni lehet a primer tumor alapján annak későbbi biológiai viselkedését/áttétképzését is. Ehhez azonban a piacon még nem létező monospecifikus antitest előállítására van szükség. 6

7 7.1.3a. A vaszkuláris adhéziós protein (VAP1) expressziója és szerepe melanómában A daganatok vérellátásának több mechanizmusa lehetséges amelyek egymás mellett is működhetnek: neoangiogenezis, ér-inkorporáció, glomeruloid érfonat-képzés (Döme és mtsai 23) és vaszkuláris mimikri. A daganatos erek számos ponton eltérhetnek a normális erektől: átmérőjük változékony, permeabilitásuk fokozott és a fal defektív, abnormális bazális mebránnal és pericyta köpennyel. Fenotípusát tekintve a tumoros erekben atradicionális érmarkerek (Cd1, CD34, CD15) hiányozhatnak, de eltünhetnek más adhéziós molekulák is, mint a E-szelektin vagy a VE-cadherin. A VAP1 adhéziós protein egy 9 kd transzmembrán fehérje, amelynek extracelluláris doménje monoaminooxidáz aktivitással rendelkezik és normálisan fehérvérsejtek extravazációjában játszik szerepet. Korábbi vizsgálataink arra hívták fel a figyelmet, hogy a malignus melanomában található intratumorális ereknek jelentős szerepük lehet a daganatok áttétképzésében (Döme és mtsai,22), azonban ennek módja illetve mechanizmusa még tisztázatlan. Ezért jelen periódusban a korábban még nem vizsgált új endothel-adhéziós molekula a VAP1 expresszióját vizsgáltuk 28 primer bőr melanómában immuncitokémia és immunhisztokémia valamint immunelektronmikroszkópia segítségével és morfometriával kombináltuk. Normál bőrben az epidermis-közeli mikroerek endothelje VAP1 pozitiv volt, míg a mélyebb erekben elsősorban a pericyták mutattak reakciót. 5.ábra. Normál bőr mikroerek VAP1 expressziója E P A/ confokális mikroszkópia VAP1: zöld, mag: kék, BM: piros b/ immunelektronmikroszkópia VAP1: elektrondenz precipitátum Melanómák körül a peritumorális érdenzitás igen magas és ezeken a területeken az új erek erős VAP1 pozitivitást mutatnak. Ugyanakkor a daganat belseje felé haladva az intratumorális erek egyre inkább elvesztik VAP1 pozitivitásukat, ami mind az endothel, mind a pericytát érinti. 6. ábra. VAP1 expresszió primer bőr melanomában (immuncitokémia) PT IT Fehér: tumor/stroma határ. PT peritumorális terület, IT intratumorális terület. Zöld: VAP1, piros: laminin 7

8 Az intratumorális erek csökkent VAP1 expresziója (amit az intratumorális erek VAP pozitivitási %-ban fejeztünk ki) nem függött a daganatok vastagságától, gyakorlatilag amint a tumornak volt dermális komponense, a jelenség egyöntetüen megfigyelhető volt. 7. ábra VAP1+intratumorális/peritumorális erek gyakorisága a melanoma vastagságának függvényében. % VAP-1+ vessels (mean+sem) PT IT < >4 mm Az intratumorális erek melanomában pericytákkal borítottak (Döme és mtsai 22) így felmerült, hogy a VAP1 expresszió csökkenése/megszűnése esetleg a pericyta boríték elvesztése miatt történik. Kettős jelöléses vizsgálatok szerint azonban a melanoma intratumorális ereinek pericyta borítéka megmarad, csak a VAP1 expresszió vész el. A VAP1 adhéziós molekula mint azt más rendszerekben közölték, a limfociták/leukociták extravazációjában játszik szerepet. Melanóma esetében felmerült hogy az immunreakciót befolyásoló tényező lehet. Az intratumorális antigén prezentáló sejtek vagy CD8 citotoxikus T sejtek denzitása nem tért el jelentősen a magas vagy alacsony VAP1 expressziót mutató melanomákban, ami arra utal hogy az intratumorális erek ezen megváltozott fenotípusa a tumort infiltráló sejtek denzitására hatástalan. Ugyanakkor megfigyeltük, hogy csökkent VAP1 expresszió a primer tumorban (<25%) jelentősen csökkentette a betegek 5 éves túlélését (26.3% illetve 42.6%) (12. ábra), a két csoport vastagsága nem tért el szignifikánsan. 8. ábra. Melanomás betegek 5 éves túlélése az intratumorális erek VAP1 expressziós szintje alapján. survival fraction.9 VAP>25 (n= 7).8 VAP<25 (n=19) months Mindezen megfigyeléseink arra utalnak, hogy a melanoma intratumorális ereinek 1./ jelentősége van a daganat progressziójában, 2./megváltozott a fenotípusa (csökkent VAP1 expresszió), amit prognosztikus faktorként is fel lehetne használni (Forster-Horváth Cs és mtsai 23). 8

9 7.1.4.Humán fibrosarcoma sejtek mozgása in vitro Kísérleteinkben megállapítottuk, hogy a HT18 humán fibrosarcoma sejtek in vitro Matrigélen félkör alakot vesznek fel, amely alakot megtartják mozgásuk során (1. ábra). Ez a megfigyelés jelentősen különbözik a korábbi tapasztalatokhoz, amely szerint a fibroblasztok mozgása során a vezető membránjuk kitüremkedését egy farok rész retrakciója követ. A HT18 sejtek mozgása ezzel szemben a halak keratocitájának mozgásával mutat hasonlóságot, azzal a különbséggel, hogy a tumorsejtek mozgása sokkal lassabb. Megvizsgáltuk a sejtekben az adhéziós helyek, valamint a sejtváz komponenseinek eloszlását a mozgás során. Kimutattuk, hogy a sejtekben az adhéziók csak a sejtek széli részén helyezkednek el félkörben, és a mozgás során a sejtek alatt csak elvétve képződnek. 9. ábra. HT18 humán fibrosarcoma sejt alakja in vitro migrációja alatt Matrigélen. 1. ábra. Adhéziós plakkok kimutatása in vitro migráló humán fibrosarcoma sejtekben. Vinculin immunfluoreszcencia (a), foszfotirozin-tartalmú proteinek kimutatása (b). a b A citoszkeleton elemek, az α-aktinin (3a ábra) és a miozin (3b ábra), valamint az aktinkötegek (4. ábra) elhelyezkedésének eloszlásából megállapíthattuk, hogy a sejtmozgáshoz szükséges kontrakció közvetlenül a membrán mögött keletkezik a mozgó sejtekben. 9

10 11. ábra. α-aktinin (a) és miozin (b) molekulák eloszlása in vitro migráló humán fibrosarcoma sejtekben. a b 1µm 12. ábra. Aktinkötegek elrendeződése in vitro migráló humán fibrosarcoma sejtekben. Az adhéziós plakkok mozgásának dinamikáját is megvizsgáltuk a mozgó tumorsejtekben. Ehhez a sejteket transzfektáltuk GFP-vinkulin plazmiddal, és a mozgást konfokális mikroszkóppal követtük sorozatfelvételeket készítve. Az eredmények azt mutatják, hogy az adhéziós helyek a sejtek felszínén képződnek, és néhány perc múlva, amikor a sejtek elhaladnak felettük, meg is szűnnek A mozgásuk (természetesen nem egyedi plakk mozgásáról van szó) leírására alkalmas a hal keratociták mozgásánál felfedezett GRE (Graded Radial Extension) modell. Ez a modell azt állítja, hogy a mozgás során a sejtmembrán minden pontja merőlegesen mozdul el a felszínre, mégpedig csökkenő távolsággal (legnagyobb a sejt elején, legkisebb a sejt két oldalsó végén). Ennek megfelelően a sejtfelszín pontjai előre és oldalra irányuló mozgást mutatnak a migráció alatt, a sejt két oldalán természetesen ellenkező irányba. A transzfektált sejteken jól láthatóan kirajzolják az adhéziós plakkok ezt a kétoldali plakk-elmozdulást. 1

11 13. ábra. Adhéziós plakkok dinamikája in vitro mozgó humán fibrosarcoma tumorsejtben. Kiindulási helyzet (a), 3 perces elmozdulás sorozatfelvételei egymásra vetítve (b). a b 1µm A citoszkeleton elemek elhelyezkedése valamint az adhéziós plakkok dinamikájának vizsgálatával felállítottunk egy új modellt a humán fibrosarcoma sejtek migrációjára (6. ábra). Ez a modell a már korábban leírt GRE-modelt használja, és jelentősen különbözik a fibroblasztok mozgását leíró eddigi elképzelésektől. A mozgás során az adhéziós plakkok kizárólag a sejtmembrán frontján keletkeznek, és gyors turnover-ük van. Több adhéziós komponens egyszerre található meg ezeken a helyeken, tehát nincs adhézió érése/öregedése a tumorsejtekben. Az adhéziók dinamikája azt mutatja, hogy az új adhéziós helyek folyamatosan keletkeznek az előzőek előtt egy kicsit oldalra mozdulva. Az aktinkötegek, amelyek az adhéziókat kötik össze íveket formálnak, amelyek konkáv felszínei néznek a mozgás irányára. Ennek megfelelően az aktintól eredő erő merőleges a mozgás irányára. A miozin és az α-aktinin közvetlenül a membrán alatt is megtalálható, és mennyiségük fokozódik a mag felé, amelyből arra következtethetünk, hogy a mozgáshoz szükséges aktin-miozin filament csúszás már a membrán mögött azonnal kialakul. Az aktinkötegeknek folyamatosan kell nőniük a sejt legnagyobb átmérőjéig, ahol az adhéziókkal együtt bekerülnek a sejttestbe és lebomlanak. Látható, hogy ebben a modellben nincs hátsó vége a sejteknek, nincsenek adhéziók a sejttest alatt vagy esetleg a végében, hiszen ezek az adhéziók csak hátráltatnák a sejtmozgást. 14. ábra. Hipotetikus modell in vitro migráló HT18 humán fibrosarcoma sejtek mozgásának leírására t 4 t 3 t 2 adhéziók aktin kötegek sejt frontja erők az aktinról és a szubsztrától t 1 11 t start

12 Motilitással összfüggő gének expressziója humán melanómában metasztatikus és nem metasztatikus körülmények között. A sejtek mozgásának szabályozásában parakrin és autokrin faktorok egyaránt részt vesznek. Korábbi kutatásainkban sikerült kimutatni, hogy az egyik legjobban ismert autokrin szabályozó, az autocrin motilitási faktor (AMF) fontos szerepet játszik egér melanóma sejtek mozgásának szabályozásában. Korábbi vizsgálataink során meghatároztuk az AMF receptoráról (gp78) induló szignálútvonalak egyes komponenseit. Ezek szerint a gp78-hoz kapcsolt G proteinek aktiválódása után a szignál foszfolipáz A2-n (PLA2) keresztül arachidonsav (AA) bontásával folytatódik, amelyet lipoxigenázok (LOX) és ciklooxigenázok (COX) végeznek. Ezek után a szignál jelentős protein kináz C alpha (PKC) aktivitás-fokozódást eredményez, majd több foszfoszerin foszfatáz (PSPP) és protein tirozin kináz aktiválódik (PTK), amelyek már az effektorfunkciókban is szerepet játszanak (pl. citoszkeleton elemek átrendeződése). Azt is kimutattuk korábban, hogy az AMF receptor humán tumorvonalakon és klinikai melanóma mintákban is expresszálódik, és az expressszió mértéke összefüggést mutatott a klinikai stádiummal (Tímár és mtsai 1999,22). Irodalmi adatok szerint a sejtmozgás effektor funkcióinak szabályozásában kis G-proteinek játszanak kulcsszerepet. A rho/rac/cdc42 kis G-proteinek a sejtmozgás különböző eseményeit irányítják (stressz rostok kialakulása, lamellipodia képződése, filopódia megjelenése), és több molekulát magában foglaló folyamat kiindulópontjai. Jelen vizsgálatainkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a már korábban leírt, a motilitás szabályozásában részt vevő szignálkomponensek expressziójában van-e valamilyen különbség metasztatizálást megengedő és gátló környezetben növekedő humán melanóma xenograftokban. Ehhez β3-integrinnel transzfektált humán melanóma sejteket oltottunk felnőtt és újszülött SCID egerekbe subcután. A tumorok újszülött egerekben mindig képeznek tüdőáttétet, míg felnőttben nem tapasztalunk ilyet. Az összehasonlító vizsgálatban metasztatikus és nem metasztatikus körülmények között növekedő primer daganatokból RNS-t izoláltunk, és 32 gént tartalmazó DNS hibridizációs chipen teszteltük (SZBK DNS chip Labor). Az eredményekből megállapítható, hogy a korábban egér melanómában leírt AMF szignálútvonal több komponensének expressziója jelentősen (több mint ötszörösére) fokozódik a metasztatikus körülmények között növekedő primer daganatban. A legmagasabb expresszió-fokozódást a PKCα esetében tapasztaltuk, amelynek melanoma sejtmozgásban betöltött kulcsszerepét több közleményünkben is leírtuk. Ezen felül azonban fokozott expressziót mutatott több, a lipidszignálban résztvevő elem is (K-Ras, PLA2, PI3K, COX1, TXS), valamint számos tirozin-kináz (Abl, TEK, TEC, NEK, EphA). 15. ábra. Korábban leírt AMF szignálútvonal egyes komponensei expressziójának összehasonlítása metasztatikus és nem metasztatikus körülmények között növő humán primer melanómákban. (lilával azon gének, amelyek expressziója >5x volt az áttétképző tumor szövetében). KRas 5x< PI3K5x< 1x 13x Ezrin 5X TXS 5x< NEC3, TEC, NEK2 EphA 5x< 12

13 A motilitás effektor-funkcióit szabályozó molekuláris útvonalak egyes komponenseinek expressziójában is jelentős változást találtunk a metasztatikus körülmények között levő primer melanómában a nem metasztatikushoz képest. A legjelentősebb különbségek a stresszrostok kialakulását szabályozó útvonalban mutatkoztak (Rho, mdia, LIMK), amelyben biztos hogy szerepe van a PKCα-nak is, de más upstream-elemek is fokozott expressziót mutattak, mint pl. az NWASP. 16. ábra. A daganatsejt-mozgás végrehajtásában résztvevő szignálútvonalak egyes komponenseinek expressziója metasztatikus körülmények között növekedő humán melanómában (lilával azon gének, melyek >5x expressziót mutattak). 5x 1x 2x 13x 2x Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a korábban egér melanoma modellben általunk felállított motilitási jelátviteli pálya számos eleme emberi melanomában is kimutatható, még in vivo körülmények között is. Továbbmenve, az a tény, hogy az áttétképző tumorszövetben ezen gének közül számos expressziója jelentősen fokozódik arra utal, hogy ezen motilitási jelátviteli pályának az áttétképzésben is kiemelkedő szerepe van. Harmadrészt, az a tény, hogy ugyanazon génkészlettel rendelkező melanoma sejtek metasztatizálást megengedő környezetben mutatnak ilyen jellegzetes expressziós profilt, arra utal, hogy a szöveti környezet fontos szabályozója a daganatsejtek metasztatikus képességének. 13

14 7.2. A tumorsejtek ektópiás génexpressziójának felhasználása a differenciáldiagnosztikában és prognosztikában (Tímár et al.21a) Humán melanóma sejtvonalakban és mintegy 3 emberi melanómában mutattuk ki az αiib(β3) megakariocita integrin illegitim expresszióját. Vizsgálataink szerint az integrin közeli rokona, az általánosan expresszálódó avβ3 vitronektin receptor konstitutive expresszálódik emberi melanómában, míg az αiib(β3) megakariociter integrin a tumor vastagságának növekedésével párhuzamosan jelenik meg és a vastag, rossz prognózisú esetekben expressziója hasonló az avb3 integrinéhez (Trikha et al. 22). 7.táblázat. β3 integrinek expressziója primer bőr melanómában. Immunhisztokémia, konfokális lézer scanning mikroszkópia. vastagság αiib (β3) αv (β3) <1.5 mm > * Az adatok a + tumorsejtek %-át jelölik Az ektópiás aiibb3 genetikai szerkezete Vizsgálataink során állandó problémát okozott az annak a ténynek a magyarázata, hogy szemben a trombocitával daganatsejtekben az ektópiás aiib(b3) integrin minden kisérleti adatunk szerint un. aktív magas affinitású konformációban van jelen (Trikha et al.1997, Tímár et al.1998). Normális körülmények között ez más integrinek esetében csak ligand-kötéskor, trombociták esetében pedig aktiválódáskor jön létre. Felmerült az, hogy ennek a konstitutív aktív konformációnak, aminek funkcionális következménye az állandóan bekapcsolt jelátviteli pálya (FAK tirozin-fiszforiláció) esetleg az aiib lánc szerkezeti változása állna. Kollaboráló munkacsoportom bemutatta, hogy az aiib integrin-lánc daganatokban citoplazma-domén hiányos formában is megjelenhet (Trikha 1998). A nyitott kérdés csak az volt, hogy ez új splice variáns-e vagy igazi génkárosodás eredménye. Ezek a megfigyelések fordították figyelmünket az aiib lánc szerkezetének vizsgálatára, ugyanis az emberi örökletes véralvadási/trombasténiás zavarok jelentős részében az aiib integrin lánc mutációja mutatható ki, azonban ezen károsodások valamennyien az integrin extracelluláris doménjét érintik. A különféle trombasténiákban vagy maga a ligand kötő régió vagy az un Ca-kötő béta-propeller régiók (amelyből 4 van az aiib láncban) károsodnak (Mitchell,23). Ezért olyan primereket terveztünk amelyek aiib specifikus Ca-kötő domén azonosítására alkalmasak. A probléma azért nehéz, mert ebben a régióban (is) meglehetős homológia van a másik, sokkal gyakoribb integrin az αv vonatkozásában. 17. ábra. aiib lánc mrns kimutatása humán melanómában nested PCR és qpcr segítségével. A/ nested PCR: αiib extracelluláris régió outer primer gradiens és ionkoncentráció kalibráció 14

15 B/ Real-time PCR kalibráció: 25mM, 65 C zöld: extracelluláris régió outer lila: intracelluláris régió - outer Az aiib extracelluláris doménjét a 19H aiibb3 transzfektánsban vizsgáltuk nested PCR segítségével. Meglepetésünkre 2 reakció-terméket kaptunk, melyek szekvenálása során a várt és autentikus (wt) aiib mellett egy kisebb termék is megjelent a 19H sejtekben. A termék szekvenálása a nukleotida régióban deléciót jelzett, ami gyakorlatilag 3 aminósav deléciónak felelhet meg ( ) ábra. aiib extracelluláris domén nukleinsav és aminósav szekvencia jelölve a 19H melanómában észlelt eddig még pontosan nem jellemzett eltérést. A/ nukleinsav-szekvencia 181 accgaaaact ggccgaagtg gggcgtgtgt atttgttcctgcagccgcg ggcccccacg 1141 cgctgggtgc ccccagcctc ctgctgactg gcacacagct ctatgggcga ttcggctctg 121 ccatcgcacc cctgggcgac ctcgaccggg atggctacaa tgacattgca gtggctgccc B/ aminósav sorrend 31 ldsyyqrlhr lraeqmasyf ghsvavtdvn gdgrhdllvg aplymesrad rklaevgrvy 361 lflqprgpha lgapsllltg tqlygrfgsa iaplgdldrd gyndiavaap yggpsgrgqv 421 lvflgqsegl rsrpsqvlds pfptgsafgf slrgavdidd ngypdlivga yganqvavyr A régió (AA ) az aiib nehézlánc Ca-kötő 2. béta-propeller régiójában helyezkedik el. Irodalmi adatok szerint a 374 pozicióban aminósav-csere megakadályozza az érett aiib lánc keletkezését, trombasténiát okoz (Michell,23). Mutagenezis vizsgálatok ebben a régióban azonban azt is kimutatták, hogy a környező aminósavak is befolyásolják a Ca++ kötést és az aiib lánc érését és a régió bizonyos aminósav-cseréi az aiib lánc fokozott stabilitásához és ami ennél is érdekesebb, az un. aktív, magas affinitású konformáció konstitutív kialakulásához vezethet. Saját funkcionális vizsgálataink a humán melanóma vonalainkon azt mutatják, hogy különböző mértékig de az aiibb3 komplex magas affinitású konformációban van jelen a sejtfelszinen és igen ritka az aiibb3 hiánya, különösen nem áll ez a 19H klónra. A megfigyelt Ca-kötő régió-beli aminósav deléció nagy valószínüséggel nemhogy nem akadályozza meg a kóros fehérje felszinre jutását aiibb3 komplexben, hanem valószínüleg a konstitutív aktiváltság egyik okozója is lehet. Másik okként természetesen az aiib lánc citoplazmatikus domén-deléciója is állhat (ami a transzfektáns modellünkben természetesen nem állhat fenn). Ezek a vizsgálatok arra irányítják figyelmünket, hogy egy adott adhéziós molekula expressziója malignus daganatban önmagában még nem szolgáltat elegendő magyarázatot az esetleges különös vagy domináns funkciójára, annak hátterében génszerkezeti eltéréseket is érdemes keresni... 15

16 Thrombocyta Lipoxygenase Az arachidonsav a jelátviteli rendszerek egyik általános hirvivő-forrása, melynek átalakítását a ciklo- és a lipoxigenáz rendszerek végzik. Elsőként mutattuk ki molekuláris biológiai módszerekkel humán melanóma sejtvonalakban és sebészi anyagban, hogy a melanómában kórosan expresszálódik a thrombocita-típusú 12-lipoxigenáz enzim (Timar es mtsai 21bc) 19. ábra. p-12-lipoxigenáz enzim expressziójának kimutatása humán melanóma sejtvonalakban A/ nested-pcr B/ Western blotting =MW, 2=+CTR, 3-6=WM35,WM983B,HT168, HT168M1(humán melanómák),7víz Egyúttal azt is bemutattuk, hogy az enzim expressziója az invazívabb vastag tumorokban fokozódik. Ezek a vizsgálataink megerősítik korábbi megfigyeléseinket, hogy a 12- lipoxigenáz enzim a daganatos progresszióban érintett jelátviteli pályákban fontos szerepet játszik Heparán szulfát proteoglikán A melanómák sejtfelszini heparánszulfát proteoglikán expressziójának jelentőségét a progresszióban már évekkel ezelőtt megfigyeltük (Tímár et al.22), ugyanakkor nem volt ismeretes, hogy melyik konkrét proteoglikánról van szó. Vizsgálataink során kimutattuk, hogy a CD44 molekula v3 splice variánsa, mely HSPG funkciót tölt be, a humán melanómák egy részében expresszálódik RNS és fehérje szinten. Mintegy 5 emberi melanóma vizsgálata során azt találtuk, hogy a CD44v3 expresszió az áttétképző daganatokra jellemző (azok mintegy felében van jelen), és ezesetben a betegek 5 éves túlélése szignifikánsan rosszabb mint a negatív daganatos betegeké (Döme et al.21). 2. ábra. Malignus melanómás betegek 5 éves túlélése a CD44v3 expresszió függvényében. % survival CD44v3 negative (n=24) CD44v3 positive* (n=14) 7 6 MMP-2CD44v3-= MMP-2CD44v3+= ** months 16

17 Szintén elsőként igazoltuk emberi melanóma sejrtvonalakban és sebészi anyagban egy kötőszöveti alkotó elem, a TGFβ-t szabályozó decorin gén expresszióját. Vizsgálataink szerint a gén kóros formában van jelen és ennek tulajdonítjuk, hogy a fehérje nem befolyásolja a TGFβ biológiai hatásait melanómák esetében (Ladányi és mtsai 21, Tímár et al.22). Eddigi vizsgálataink szerint a decorin nincsen jelen melanocitákban nevusban és dysplastikus melanocita léziókban, ami felcsillantja annak a lehetőségét, hogy ezen kóros génexpresszió a malignus átalakulás indikátora lenne melanómában. Ennek jelentősége az, hogy jelenleg ilyen indikátorral nem rendelkezünk. A melanómák erezettsége és ennek jelentősége a progresszióban már régóta vita tárgya az irodalomban. Munkánk során mintegy 5 emberi melanómában vizsgáltuk az erezettséget és annak összefüggését a betegség kimenetelével. Megállapítottuk, hogy bár a daganatkörüli erezettség jóval magasabb mint a tumoron belül ennek nincs klinikai jelentősége, csakis a daganatszigeteken belüli érdenzitásnak. Ennek valószínű oka az hogy itt történik a daganatsejtek intravazációja, a hematogén áttétképzés első lépése. Megállapítottuk, hogy egy bizonyos intratumorális erezettség alatt (3/mm 2 ) a betegek 5 éves túlélése csaknem 1 % (Döme et al. 22) ábra. Malignus melanómás betegek 5 éves túlélése a daganaton belüli érdenzitás függvényében a l u rviv s % Autokrín motilitási faktor receptor Az áttétképzésben kiemelkedő szerepet játszó sejtmozgást meghatározó autokrín motilitási faktor receptorának (AMFR) kiterjedt expresszióját találtuk humán melanóma sejtvonalakban és sebészi anyagban. Kisérleti körülmények között kimutattuk, hogy a receptor expressziója az áttétképző képességgel fokozódik. A klinikai anyagban bemutattuk, hogy a vastag tumorokban (melyek áttétképző hajlama jelentősen kifejezettebb) az AMFR expresszió is jelentősen megnőtt (Tímár et al.22). 22.ábra. AMF-receptor expressziója emberi primer bőr melanómában (immunhisztokémia, konfokális lézer scanning mikroszkópia) A % of cases months MVD<3 MVD>3 mm < >4. n=24 n=16 n=14 weak heterogenous diffuse/strong 17

18 7.2.. Melanoma specifikus génexpressziós profil meghatározása A klinikai és patológiai gyakorlatban használatos melanoma-markerek gyakorlatilag nem azok: valamennyien melanocyta-markerek. Globális génexpressziós vizsgálatok többszörösen igazolták, hogy a melanocyták markerei a tyrosinase, tyrbp1, dopachrom-tautomerase (DCT), S1B és a MART1/MelanA amelyek a nevusokban és melanomákban is különböző gyakorisággal és intenzitással megmaradnak. Emellett kiderült, hogy a melanocytákban több jellegzetes transzkripciós faktor (PAX3, SOX1, SLUGH, MITF) és tirozin kináz (c-met, c- kit, c-erbb3) expresszálódik. Miután a mindennapi gyakorlatban nagy szükség lenne malignus-melanoma-specifikus markerre, hiszen egyre gyakoribbak az un. borderline nevussejtes elváltozások célul tűztük ki ilyen gének kutatását. A korábbi vizsgálatok legnagyobb hibájául az róható fel, hogy a melanoma szövet/sejtvonal génexpressziós profilját normál bőr vagy másfajta tumorhoz hasonlították és nem nevushoz (azaz jóindulaú melanocyta daganathoz) ami a mindennapi differenciáldiagnosztika gyakori problémája. Mi 32 cdns klonból álló chipen vizsgáltuk 4 különböző genetikai eredetű humán melanoma sejtvonal (WM35, HT199, A258, HT168) génexpressziós profilját, melyet emberi nevus mrns expressziós profiljához hasonlítottunk. Konzekvens un. melanoma-specifikus génexpressziót (>1.5x növekedés illetve >5% csökkenés) akkor vélelmeztünk, ha a 4 sejtvonalból legalább 3 esetében volt kimutatható az adott gén expressziójának eltérése. 6. táblázat. Melanoma-specifikus gének expressziója humán melanoma sejtvonalakban (4) Fokozottan expresszált csökkent 33/32 14/32 Legalább 3 sejtvonal 18/32 5/32 A melanómákban csökkenten expresszálódó gének listáját a 6. táblázat, míg a fokozottan expresszálódó génekét a 7. táblázat tartalmazza. 7. táblázat. Melanómában csökkent expressziót mutató gének cdns WM35 HT199 A258 HT168 Glycerol kinase Fibronectin Homo sapiens cdna similar to RNA binding protein C. elegans Jagged 1 (HJ1) NADH: ubiquinone oxidoreductase subunit B13 (B13) Az adatok relatív expressziós szinteket jelentenek nevus mrns-re vonatkoztatva Az érintett gének nem tűnnek különösebben izgalmasnak mivel közöttük 2 metabolikus enzim, egy közönséges matrix fehérje és egy talán a későbbiekben jelentőséggel bíró jelátviteli molekula található. 18

19 8. táblázat. Melanómában fokozott expressziót mutató gének cdns WM35 HT199 A258 HT168 Nuclear cup binding protein 8kD Ryanodin receptor Peptidyl-prolyl cistrans isomerase MP isomerase Sorcin MTG8a protein ATP synthase O SRNP polypeptide B SH3p Glutamate receptor Cyclin E PTPase non-rec NADH:ubiquinon oxidoreductase 15kD Rb-like prot (17kD) IFN-inducible p Biliverdin-IX a reductase 6Sribosomal pl FBR-Mu-SV Az adatok relatív expressziós szinteket jelentenek nevus mrns-re vonatkoztatva A melanomában fokozottan expresszálódó gének között sejtciklus-szabályozók (cycline, RBlike p17) és jelátviteli alkotók voltak döntő többségben (ryanodin R2, sorcin, SH3p18, PTPnR1). A gének közül 2-nek az expresszióját vizsgáltuk tovább. A cycline jelentőségét abban gondoltuk, hogy azt esetleg diagnosztikus markernek fejleszthetjük, mivel jó antitestek állnak rendelkezésre amelyek paraffinos formalin-fixált mintákon is működnek. A ryanodin R2-t pedig abból a szempontból választottuk, hogy ez egy szív-specifikus Ca csatorna, melyet esetlegesen terápiás targetként lehetne fejleszteni. Megkezdtük ennnek megfelelően a cycline expresszió melanoma-specificitásának vizsgálatát, első lépésben Q-PCR technikával. Olyan melanomákat választottunk, amelyek nevus talaján alakultak ki. A daganat két részét az általunk hazánkban bevezetett laser-mikrodisszekciós módszerrel választottuk el egymástól és a környező stromától, majd RNSt izoláltunk és BioRad Icyclerrel vizsgáltunk. A mikrodiszekciós mintákban 1. sejtből sikerült megfelelő minőségű RNS-t nyerni a tumor fagyasztott metszeteiből. Eredményeink szerint cyclin E mrns expresszió csak a melanoma szövetben volt kimutatható, sem a nevusban sem a környező stromában nem volt detektálható mennyiségben. 19

20 23. ábra. Cyclin E expresszió (mrns) kimutatása Q-PCR és laser mikrodisszekció kombinálásával humán bőr melanoma szövetből. stroma Temperature, Celsius Naevusból izolált melanocyták Melanoma szövetből izolált tumorsejtek Melanoma szövetből izolált stromális komponensek A továbbiakban a cycline fehérje expresszióját kívánjuk vizsgálni nagyszámú nevus/melanoma tumormintákon immunhisztokémia segítségével. A ryanodin R2 a szívizom sarcoplazmás retikulum membránjában lévő Ca csatorna amely azonban T sejtekben, az idegrendszerben myometriumban is kimutatható. Érdekes megfigyelés, hogy a ryanodinr1 a melanocitákban is jelen van. Első lépésben olyan primert terveztünk amely a ryanodin R 1 és 2-t specifikusan el képes különíteni. Ennek segítségével analizáltuk a ryanodin R2 expressziót Q-PCR segítségével a korábban cdns chippel vizsgált humán melanoma sejtvonalakban. Megállapítottuk, hogy a melanoma vonalakban igazolható a ryanodin R2 expresszió és a sejtvonalak közötti relatív expressziós szint Q-PCR-rel is hasonló mint amit a chip-eredmények mutattak. 24. ábra. Ryanodin R2 mrns expresszió kimutatása humán melanoma sejtvonalakban Q- PCR-rel. A következőkben monospecifikus antitest segítségével vizsgáltuk a ryanodin R2 fehérje expresszióját a humán melanoma sejtvonalakban és 3 bőr melanoma fagyasztott mintájában konfokális mikroszkópiával. 2

21 A sejtvonalakban a ryanodinr2 egyrészt az ER zónában perinukleárisan helyezkedett el, de jellegzetes membrán-aggregációt is mutatott. A melanoma szövetben a ryanodin R2 egyrészt igen intenzív citoplazmatikus jelölődést mutatott a melanoma sejtekben, ami igen kifejezetten granuláris jellegű volt. 25. ábra. RyR2 HT168 humán melanomában. 26. ábra. RyR2 humán bőr melanomában Ezek a vizsgálatok azt igazolják, hogy humán melanomákban a Ryanodin R2 gyakori protein szintű expressziójával kell számolni. A Ca csatorna működésének sajátosságai, jelátviteli szerepének tisztázása adhat csak választ arra kérdésre, hogy expressziója szolgálhat-e terápiás célpontként, ami a további periódus kutatási feladata lesz Melanóma-specifikus gének expressziójának vizsgálata klinikai anyagban Korábbi globális genomikai vizsgálataink során több olyan gén expressziójára figyeltünk fel, melyek nevushoz képest fokozott expressziót mutattak és ezt qpcr módszerrel is igazolni tudtuk. Ezek között a sejtciklust szabályozó cycline, a neurogén sejtek egyik receptora a cannabioid receptor-1 és szívizom Ca-csatornája a ryanodin receptor 2 voltak. Kérdés volt, hogy ezeket a géneket fehérje szinten is ki tudjuk-e mutatni sebészeti mintákban és vajon paraffinos anyag is elegendő erre. 2 2 nevus és melanóma vizsgálata alapján egyik fenti fehérje sem mutatható ki paraffinos melanóma mintákban a jelenleg hozzáférhető antitestek segítségével. Ugyanakkor valamennyi fehérje megbízhatóan detektálható fagyasztott anyagban, ebből azonban csak 1-1 paralell minta állt rendelkezésre. A cyclin E esetében elsősorban magi reakciós mintázatot kaptunk, bár a melanómák egy részében intenzív cytoplazmatikus reakció is észlelhető volt. A minták között több negatív melanómát is találtunk ugyanakkor a nevusok negatívnak bizonyultak immuncytokémiai vizsgálattal. 21

22 27. ábra. Cyclin E protein kimutatása nevusban (A) és VGP melanómában (B). A B A nevusban a laphámsejtek pozitívak, míg a nevus sejtek negatívak. A melanóma sejtek intenzív magi és cytoplazmatikus reakciót mutatnak. Magfestés (piros), cyclin E (zöld). Immunfluoreszcencia. RyR2 fehérje esetében a fentiekhez nagyon hasonló mintázatot kaptunk, bár ez a fehérje egyértelműen cytoplazmatikus lokalizációjú volt az SSM melanómákban. 28. ábra. Ryanodin Receptor-2 kimutatása nevusban (A) és SSM melanómában (B) immunfluoreszcens módszerrel. A B A nevussejtek negatívak (A: zöld fluoreszcencia), míg a melanóma sejtek (B: zöld fluoreszcencia) erősen pozitívak RyR2-re. A sejtmagok pirosan fluoreszkálnak. A továbbiakban a CB1 cannabioid receptor fehjérjét kiséreltük meg kimutatni emberi melanóma sejtvonalakban amihez igen agresszív biológiai viselkedésű vonalakat használtunk: a HT199 és M1-et melyek genetikailag egymással nem állnak kapcsolatban. Immunfluoreszcens vizsgálattal igazoltuk, hogy humán melanóma sejtvonalakban a CB1 receptor protein kimutatható, mégpedig 2 lokalizációban, a sejtfelszinen illetve cytoplasmában (ez nem csoda), de meglepő módon nagy mennyiségben van jelen a sejtmagban is amire nézve eddig még nem találtunk magyarázatot. 22

23 29. ábra. CB1 receptor kimutatása emberi melanóma sejtekben in vitro (immunfluoreszcencia) A/ HT199 humán melanóma sejtek B/ M1 humán melanóma sejtek Cytoplazmatikus CB1 reakció Nnukleáris CB1 reakció (zöld). A sejtmag pirosan jelölt. Az elmúlt években számos közlemény jelent meg arról, hogy endogén cannabioidok jelentősen képesek különféle daganatféleségek proliferációját illetve apoptosisát befolyásolni, az adatok többsége proliferáció gátlásról és apoptosis indukcióról szól, ami in vitro és in vivo is kiváltható. (Bifulco, Di Matzo, Nat Med 8:547-55,22). A vizsgálatok kimutatták, hogy a hatásért általában a CB1 receptor expresszió felelős, illetve annak daganatos szignalizációja melynek downstream targetje az EGFR illetve MAPK lehetne Mindezen adatokról még nem tudva, magunk emberi melanóma sejtvonalak globális génexpressziós mintázatát tanulmányozva észleltük, hogy ezek CB1 mrns-t tartalmaznak. Természetesen a kérdés az hogy ez a receptor funkcionálisan aktív-e. Ezért megvizsgáltuk 2 CB1 ligand biológiai hatásait több humán melanóma sejtvonalunkon és meglepő módon azt kaptuk, hogy mind a CB1 agonista 2met-F-AEA, mind a CB1 antagonista AM251 jelentősen gátolta a sejtproliferációt: az IC5 mindkét esetben 5 µm körül volt. Azt azért ehhez hozzá kell tenni, hogy a hatás elsősorban az apoptosis-érzékeny szérum-mentes közegben volt ilyen pregnáns, szérum jelenléte az IC5-et csaknem egy nagyságrenddel megemelte! 3. ábra. 2MetF-AEA CB1 agonista és AM251 CB1 antagonista hatása M1 melanóma in vitro proliferációjára (szerum mentes közegben) cell density µ M M e t - F - A E A A M A melanóma az egyik legagresszívebb roszindulatú daganat mely egyben igen rezisztens a kemoterápiás szerekre. Ennek hátterében az áll, hogy a melanocyta és a melanóma sejtek is apoptosis rezisztensek. Azt tartja a köztudat, hogy az apoptosis rezisztencia áttörése nélkül nem lehet ezt a daganatot gyógyszeresen kezelni. Ebből a szempontból lenne jelentősége a melanóma CB1 receptorát moduláló farmakológiának.ehhez azt kell igazolnunk, hogy melanóma esetében apoptosis indukcióról van szó, (más daganatokban is ez történik: emlőrák, prostatarák, vagy glioblasztóma). Pozitív esetben érdekes farmakológiai lehetőséget rejthet a funkcionális CB1 receptor jelenlétének kiaknázása emberi melanómában. 23

24 WT1 génexpresszió az endothelsejtek és endothelialis tumorok új markere A klasszikus endothelialis markerek angioblaszt-specifikus gének mint a CD31, CD34, VCAM, VE-cadherin, VEGFR2 és a FVIII. Az endothel sejtek angioblasztokból differenciálódnak amelyek csontvelői őssejtekből keletkeznek. A csontvelői őssejtek konstitutiven expresszálják a c-kit-et és a WT1 gént, ugyanakkor angioblasztokban csak a c- kit-re vannak adatok ami a kiérett endothel-sejteken már nem expresszálódik. Felmerült a kérdés, vajon a másik ősi csontvelői marker-gén, a WT1 meddig expresszálódik az endothelsejtek diferenciálódása során illetve daganataiban visszatér-e expressziója. Első lépésben in vitro tenyésztett humán endothel sejteken néztük meg a WT1 gén expressziót RT-PCR segítségével. Megállapítottuk, hogy a HUVEC és a Kaposi sarcoma sejtek WT1+ak, míg az agyi mikrovaszkuláris endothel (HBME) WT1 negatív volt. 31. ábra. WT expresszió humán endothel sejtekben in vitro, RT-PCR. KS HBME HBME HBME HBME HUVEC a nyíl: WT1 A KS sejtek SCID egerekben tumorigének és metasztatikusak, melyekből áttéti modellt is kialakítottunk. Ezen xenograft szövetekben mind a primer, mind az áttéti szövetekben WT mrns és protein expressziót tudtunk kimutatni RT-PCR illetve immunhisztokémia segítségével. A módszer érzékenységét jól mutatta, hogy az egerek keringésében is sikerült RT-PCR módszerrel a keringő KS sejteket kimutatni WT1 expresszió alapján. Azt is megállapítottuk, hogy ezek a KS sejtek a WT több splice variánsát is expresszálják (17AA+/- illetve KTS+/-). A következőkben 42 bőrbiopsziás anyagban vizsgáltuk a WT1 protein expressziót panwt1 illetve 17AA-specifikus antitest segítségével. Kontrollként a CD34 reakciót végeztük el. Meglepetésre a bőr mikroereinek endothelje intenzíven jelölődött, de csak a panwt1 antitesttel, azonban a reakció citoplazmatikus volt (18a ábra). Gyulladásos szövetben is megfigyeltük a regenerálódó erekben a WT1 pozitivitást 32.ábra. WT1 protein expresszió emberi bőrben (immunhisztokémia) A/ normál bőr mikroerek B/ dermatitis, granulációs szövet 24

25 A továbbiakban 1 benignus (haemangioma, és 26 malignus érdaganatban (Kaposi sarcoma és angiosarcoma) tanulmányoztuk a WT1 expressziót. Az esetek döntő többségében csak a panwt1 antitest mutatott citoplazmatikus reakciót, a 17AA antitest csak a Kaposi sarcomák egy kis részében adott magi pozititást a daganatsejtekben. 33. ábra WT1 protein expresszió érdaganatokban. A/ haemangioma B/ Kaposi sarcoma C/ angiosarcoma Valamennyi esetben a tumort körülvevő normál szövetben az erek WT1 pozitivak voltak és az un. peritumorális neoangiogenetikus erek is hasonlóan jelölődtek. Az endothelialis tumorsejtek a haemangiomák és Kaposi sarcomák 3%-ban expresszálták a WT1-et. Ugyanakkor az angiosarcomák egy eset kivételével WT1 pozitívaknak bizonyultak 9.táblázat. WT1 protein expresszió érdaganatokban TC Normál bőr (n=42) 42/42 gyulladás (n=6) 6/6 Benignus tu. (n=1) 3/1 1/1 1/1 pte ne Malignus tu. (n=26) 14/26 26/26 26/26 KS (n=18) 7/18 18/18 18/18 AS (n=8) 7/8 8/8 8/8 NE= normál erek, pte= peritumorális érhálózat, TC= tumorsejtek Mindezen vizsgálatok alapján számol fontos következtetésünk van. 1./ A WT1 expresszió (bizonyos megszorításokkal) új endothelialis markernek tekinthető. 2./ Felmerül az is hogy a WT1 expresszió angioblast marker, erre nézve további vizsgálatok kellenek. 3./ A WT1 az angiosarcomák markere. 4./ A Kaposi sarcomák a WT1 expresszió alapján is inkább lymphogen, mint vérér eredetűek. 25

26 7.2.3.Tumor-infiltráló sejtek prognosztikai jelentősége A melanómát infiltráló T-sejtek aktiváltsági állapota és prognosztikai jelentősége Emberi melanómákat (76 eset) infiltráló T-sejtek aktivációs állapotának meghatározását két T-sejt-aktivációs marker, a CD25 illetve a CD134 (OX4) elleni antitesttel végeztük. A CD25 (IL-2-receptor-α) a tumorokat infiltráló limfocitáknak csak kis részén jelenik meg, és a sejtosztódást szabályozó receptorként a T-sejtek működésében is kiemelten fontos szerepe van. Az OX4 a frissen aktivált CD4 + sejtek - igen specifikus markere. A két T-sejt-aktivációs markert (CD25, 2. ábra, OX4, 21. ábra) hordozó limfociták mennyisége a peritumorális infiltrátumban szignifikáns különbséget mutatott a nem metasztatikus vagy csak nyirokcsomóáttétet adó tumorok és a szervi áttétet adók között, az előbbiek javára. 34. ábra. Humán melanóma T sejt aktivációs markereinek expressziója és a progresszió CD25 + OX cells/mm cells/mm Nonmet+LN-met Visceral met Nonmet+LN-met Visceral met Ugyanezek a paraméterek a betegek túlélésével is összefüggést mutattak: azok a melanómás betegek, akiknek tumora nagymennyiségű CD25 + (22. ábra) illetve OX4 + (23. ábra) limfocitát tartalmazott, szignifikánsan hosszabb túlélési idővel rendelkeztek, mint azok, akiknél alacsony volt ezen sejtek peritumorális denzitása (CD25: p=,28; OX4: p=.255). A két marker tehát prognosztikai faktorként használható melanómás betegekben (Ladányi et al. 23a,b,c). 35/a. ábra. CD25 és melanóma túlélés. 35/b. ábra. OX4 és melanóma túlélés. CD25 + Survival ratio 1,,9,8,7,6,5,4,3,2,1, CD25+>75 (n=37) CD25+<75 (n=39) months OX4 + Survival ratio 1,,9,8,7,6,5,4,3,2,1, OX4+>2 (n=28) OX4+<2 (n=48) months 26

27 Dendritikus sejtek vizsgálata primer malignus melanómákban Különböző progressziós stádiumú primer melanómákban vizsgáltuk a mononukleáris infiltrátum sejtes összetevőit. Ezen belül kvantitatívan értékeltük a legjelentősebbnek tartott antigénprezentáló sejtek, a dendritikus sejtek denzitását (77 tumormintában), a melanóma sejtfészkeket infiltráló intratumorális, illetve a tumorokat körülvevő infiltrátumban megjelenő peritumorális lokalizációban. Mind intra-, mind peritumorálisan a legmagasabb dendritikus sejt-szám az 1, mm-nél vékonyabb melanómáknál volt megfigyelhető. Az 1,1-2, mm közötti tumorokban már ennél kevesebb dendritikus sejtet találtunk, míg a 2,-4, mm-es és a 4, mm-nél vastagabb kategóriában további csökkenés mutatkozott. A tumorvastagsággal való fordított korreláció szignifikáns volt (Kruskall-Wallis teszt, p<,1). 36. ábra. Humán melanóma DC sejtek denzitása és a tumorvestagság Intratu. CD1a + Peritu. CD1a cells/mm cells/mm < >4. mm < >4. mm Mind az intratumorális, mind a peritumorális infiltrátumban megfigyelhető volt, hogy az áttétet nem adó daganatok esetén az átlagos dendritikus sejt-szám magasabb volt, mint az akár nyirokcsomó-, akár szervi áttétet adók esetén. Ennek oka nagyrészt az, hogy a legvékonyabb kategóriában találhatók a legmagasabb értékek, s ez a csoport kizárólag nem metasztatikus tumorokból állt ebben a vizsgálatban. Amennyiben az 1, mm-nél vékonyabb melanómákat kihagytuk a vizsgálatból, a különbség eltűnt. Azok a melanómás betegek, akiknek primer tumora nagymértékű peritumorális dendritikus sejt-infiltrációt mutatott (>3 sejt/mm 2 ), jobb túlélési eséllyel rendelkeztek (5 éves túlélés: 78% vs. 54%, p=,422). Azonban ha a vékony ( 1, mm) tumorokat nem vesszük figyelembe, a különbség itt sem szignifikáns. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat szerint ez a paraméter nem alkalmazható prognosztikus faktorként, minthogy hatása a tumorvastagságtól függ, és a középvastag-vastag kategóriákban, ahol ténylegesen kérdéses a betegség kimenetele, nem ad információt erre nézve (Ladányi et al. 23a,b). Megfigyeléseink alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a melanoma vastagságával egyre csökken abban az antigén-prezentáló sejtek denzitása, ami az un. immunterápiák esélyét csökkentő tényező. 27

28 7. 3./ A tumoros progresszió génexpressziós térképének kialakítása a tumorok individuális viselkedésének predikciójára 3.1.Progressziós oligo- chipek készítése Az SZBK chip-laboratóriumával kollaborációban megkezdtük vizsgálni emberi melanómák génexpressziós profilját 32 emberi gént tartalmazó cdns-chip segítségével. Referenciaként nem-metasztatikus sejtvonal szolgált (WM35) míg áttétképző sejtvonalakból 3 genetikailag egymással kapcsolatba nem álló sejtvonalat választottunk. Bár számos gén expressziójában találtunk eltérést, ezek közül véleményünk szerint azoknak lehet jelentősége amelyek a vizsgált sejtvonalak többségében is megjelentek. Ilyen szigorú kritériumok alapján mintegy 2 gént tartalmazó lista keletkezett, melyek expressziója szignifikánsan eltért az áttétképző illetve a nem-áttétképző sejtvonalakban (Kopper és Tímár 22). A gének között vannak olyanok, melyeket korábban már kapcsolatba hoztak a melanóma progressziójával (TIMP3, upareceptor, RXRγ), azonban döntő többségükről eddig még ilyen adataink nincsenek. A továbbiakban a kapott adatok részletes elemzése illetve egygénes PCR és kvantitatív PCR ellenőrzése folyik 1. táblázat Génexpressziós profil változások áttétképző emberi melanómákban (3.2K cdns chip, SZBK) fokozódás csökkenés RXRgamma MLC IL-1 upar v-ral MBP IL-17R TIMP3 GAPSH3 b3 endonexin IL-1b konvert. enzim lizozim foszfoszerin kináz LAMP2 teratocc. GF karboxipeptidáz M aminotranszferáz metallotionein 3 CD73 kalpastatin ferritin TRAIL A program keretében hazánkban elsőként munkába állítottunk egy lézer-mikrodisszekciós készüléket és kialakítottunk egy ilyen laboratóriumot, ahol emberi szövetek metszeteiből néhány sejtet mikroszkópos ellenőrzés mellett eltávolítva mód nyílik arra, hogy a génexpressziót daganatokban szöveti környezetben is sejtekhez lehessen kötni. Kidolgoztuk a DNS és RNS izolálás metodikáját amikoris 1 3 illetve 1 4 sejtből lehetséges un. azonosított géenxpressziós profil meghatározása. Ezek a vizsgálatok ahhoz fognak hozzásegíteni, hogy a melanóma progressziójában szerepet játszó gének szöveti környezetben történő expresszióját nyomon követhessük 37. ábra. Primer bőr melanóma tumorszigetének mikrodisszekciója és actin-pcr-je 28

29 Progressziós oligo-chip tervezése Az elmúlt időszakban számos vizsgálat alkalmazta a globális génexpresszió meghatározását arra, hogy egyes daganatféleségek, vagy a metasztatikus daganatok specifikus génjeit meghatározzák. Ezen vizsgálatok érdekes eredményekkel jártak amelyek az áttétképzésről alkotott elképzeléseinket is alapjaiban változtathatják meg. A két érvényes teória szerint az áttétképző képesség az áttétképző primer tumor sejtjeinek döntő részére jellemző, így az prediktálható az általános génexpressziós profil alapján, míg a másik vélemény szerint ezzel a képességgel csak a populáció egy kicsi, sokszor elenyésző része rendelkezik, így azt ilyen vizsgálat nem képes felderíteni, erre az áttétek vizsgálata alkalmasabb, mert abban feldúsulhat ez a populáció. Kisérleti rendszerben vizsgáltuk ezt a kérdést, amikoris humán melanoma sejteket oltottunk semiorthotopikus (subcutan) pozícióba SCID egerekbe olyan körülmények közé, amikor a gazdaszervezet metasztázis permisszív (újszülött) illetve restriktív (felnőtt) volt. A primer és metasztatikus tumorokból RNSt izoláltunk és 3.2 K humán cdns chippel hasonlítottuk össze az expressziós profilokat. A vizsgálatot 3 tumorvonallal végeztük el, a WM983B un. szülői vonal (heterogén összetételű, metasztatikus), annak negatívan szelektált, gyengén metasztatikus variánsa, 3.1 és ennek integrin aiibb3 transzfektált erősen metasztatikus klónja, 1919H. 11. táblázat. Génexpressziós eltérések primer és áttéti tumorban, WM983B melanoma. WM983B (parent) NM/Mp P/M Represszált 6 7 Ribosomal protein L Pig1 mrna.513 Brain-derived neurotrophic factor.5 Interferon-inducible protein.5 Acyl-Coenzyme A dehydrogenase long chain.5 Glutathione S-transferase theta2.5 Gap junction protein beta Glucocorticoid receptor alpha.491 Receptor protein-tyrosine kinase (HEK7).436 Translation elongation factor 1 delta.513 KIAA Actin related protein, subunit 5.54 overexpresszált 14 2 Eukaryotic translation initiation factor 3, TIF CDC28 protein kinase Protein phosphatase 2A (beta-type) Small nuclear ribonucleoprotein B and B Death associated transcription factor 1, DATF Metallothionein 1L 2.59 Light polypeptide similar to ferritin 2.57 Utrophin 2. TNF-alpha converting enzyme, TACE, ADAM17 2. RNA polymerase III subunit 2. EGFR2 2. Aconitase 2, mithocondrial 2. Mitotic feedback control protein Madp2 hom 2. DNA polymerase alpha-subunit 2. Q1366 GAGE-2 protein 2.51 UDP-glucuronosyltransferase 2B1 pre. 2.6 Összesen változó 2 9 NM= nem áttétképző primer tumor, Mp= áttétképző primer tumor, P= primer, M= metastasis. Az adatok relatív expressziós szinteket jelentenek nevus mrns-re vonatkoztatva 29

30 Az alapvonal (WM983B) esetében azt tapasztaltuk, hogy a primer tumorban mintegy 2 gén expressziója változott amikor az áttétképzést hajtott végre, míg a primer tumor és áttéte között csak 9 gén expressziója volt eltérő, ami arra utalt, hogy a primer tumorban jelentős mennyiségű áttétképző sejt volt jelen, melyek klónjai az áttétekben is megtalálhatók (nem volt további szelekció). További érdekesség volt, hogy a primer tumorban elsősorban bizonyos gének expressziójának csökkenése volt az áttétképző tumorban, míg az áttétekben inkább génexpresszió fokozódás volt a jellemző. A gének között általában nem ismert géneket találunk, a tirozin kinázok és foszfatázok, az apoptosist és a proliferációt szabályozó gének közül. A negatívan szelektált gyengén áttétképző 3.1 klón esetében hasonló tendenciák érvényesültek de érdekes módon más és kevesebb gén részvételével, melyek között számos még nem tisztázott fehérjét kódoló szerepelt. 12. táblázat. Génexpressziós változások metasztatikus körülmények között gyengén metasztatikus 3.1 melanomában. 3.1 (negatian szelektált) NM/Mp P/M represszált 1 2 Histidyl-tRNA synthetase.369 Proteosome component C5.379 HUL 15/ overexpresszált 7 HUL9/ HUL19/ HUL19/ HUL21/ HUL 21/ HUL12/ HUL22/ Összesen változó 8 2 NM= nem áttétképző primer tumor, Mp= áttétképző primer tumor, P= primer, M= metastasis. Az adatok relatív expressziós szinteket jelentenek nevus mrns-re vonatkoztatva A 3.1-transzfektált és fokozottan áttétképző hajlamú klónja a 1919H esetében a fentiekkel ellentétes tendenciákat tapasztaltunk. Az áttétképzést megengedő körülmények alig befolyásolták a klónok expressziós profilját (5 gén változott) amelyek között nukleinsav szintézist végző gén illetve transzkripció szabályozó volt. Ugyanakkor igen jelentős génexpressziós profil eltérés keletkezett a primer tumor és áttéte között: az áttétben sok gén expressziója fokozódott, amelyek között a proliferációban a sejt-metabolizmusban, a matrixkölcsönhatásban a túlélésben szerepet játszó gének sora aktiválódott. Ez arra utal, hogy az integrin-transzfekció hatására a tumor populációban jelentős képességű, de kis számú különleges sejt keletkezett amelyek a metasztázisokban mintegy bedúsulhattak. Külön érdekesség, hogy az itt aktiválódott vagy kikapcsolódott gének egyik előző sejtvonalban sem szerepeltek. Ez arra utal, hogy ugyanazt a célt, az áttétképző daganatsejtek igen eltérő molekuláris megoldásokkal (génkészlettel) képesek elérni. Ennek igen nagy klinikai jelentősége lehet, mert ezek szerint nehéz készíteni egyszerű sablonokat, a daganatok individualitása ebből a szempontból is érvényesül. 3

31 13. táblázat. Génexpressziós profilok változása integrin transzfektált 3.1 melanoma klonban (1919H) Transzfektált 3.1/1919H NM/Mp P/M represszált 3 17 Interferon inducible protein Very low density lipoprotein receptor.315 Nuclear cap binding protein, 8kD.456 Laminin, gamma1.325 NBPhox.347 Cysteinyl-tRNA synthetase.41 AMY-1 mrna.44 CUL-2 mrna.429 ERC-55 mrna.429 Grancalcin.432 Human TNF-alpha converting enzyme.434 Endothelin receptor type B.434 Krueppel-related zincfinger protein.437 Multidrug resistance protein Death associated transcription factor.459 Glucocorticoid receptor alpha.475 Ribosomal protein, large, P.475 Ionotropic ATP receptor P2X5a.497 CHD1 mrna.498 Ribonuclease, A family.51 overexpresszált 2 7 Cysteinyl-tRNA synthetase Ribosomal protein S Humán interferon-gamma induced protein EGFR Putative oral tumor suppressor Chloride intracellular channel Solute carrier family Phosphatidylinositol 4-kinase alpha 2.13 HUL2/ Összesen 5 24 NM= nem áttétképző primer tumor, Mp= áttétképző primer tumor, P= primer, M= metastasis Az adatok relatív expressziós szinteket jelentenek nevus mrns-re vonatkoztatva Ezek a vizsgálatok arra is felhívták a figyelmünket, hogy az in vivo észlelhető géenexpressziós profilok alapvetően eltérnek az in vitro tapasztaltaktól (melyekről az 1. sz jelentésben már beszámoltunk). Ez a tény tovább erősíti azt a véleményünket, hogy az áttétképzés mechanizmusát illetve az ebben szereplő géneket nem lehet in vitro megismerni, ehhez releváns állati modellekre és értlemes klinikai vizsgálatokra van szükség. Megdöbbentő volt továbbá az a tény, hogy a 3 melanoma sejtvonal esetében csak 1 olyan gén volt amely 2 sejtvonal esetében is hasonlóan változott az áttétképzés során, ez a glucocorticoid receptor-α volt. Korábban már melanoma sejtvonalakban észleltük ennek a génnek expresszióját az áttétképző sejtvonalakban. Saját korábbi megfigyeléseink melyeket kisérleti melanoma modelleken tettünk, valamint a klinikai adatok mind arra utalnak, hogy steroid receptorok szerepet játszhatnak a melanoma progressziójában, sajnos eddig még nem tisztázott módon. A steroid receptor (család) expressziójának és funkciójának vizsgálata humán melanomában talán közelebb vezethet bennünket a kérdés tisztázásához a kutatási program utolsó évében. 31

32 Humán melanóma chip... Az áttétképzés folyamatának kutatásában a microarray technika jelentős előrehaladással kecsegtet. Alkalmazásának azonban gátat szab, hogy a műtéti anyagokból származó minták lokalizációja, stádiuma valamint a host genetikai és fiziológiai státusza egyaránt rendkívül heterogén mintázatot mutat. Célunk egy olyan kísérletes metasztázis modell kidolgozása volt, amely a lehető legtöbb paraméter szempontjából standardizálható, ismételhető és az azonos típusú, de különböző genetikai eredetű humán tumoroknak, jelen project esetén humán melanómák vizsgálatára egységes platformot biztosít, amely alapján a valóban host vagy tumor eredetű változásokra lehet a kérdéseinket fókuszálni. A vizsgálatok végső célja az, hogy a melanómák un. metasztatikus génexpressziós újjlenyomatát meghatározzuk, miután erre nézve csak igen kezdetleges adatok állnak rendelkezésre, szemben pl. az emlőrákkal. A modell alapja az a tény, hogy veleszületetten vagy mesterségesen immunszupprimált újszülött rágcsálókban számos olyan humán tumor ad megbízható gyakorisággal áttétet, amely kifejlett állatokban soha. Ily módon lehetőségünk van arra, hogy genetikailag gyakorlatilag azonos hostba, azonos időpontban, azonos lokalizációba, azonos tumorsejt-szuszpenziót implantáljunk. A különbség a két host között fiziológiás, ám az áttétképzés szempontjából mégis döntőnek bizonyul. Mivel a tumor stromális komponensei host eredetűek, a host és tumor eredetű változások külön speciesspecifikus DNS-chipen (egér ill. humán), azonos mintából vizsgálhatóak. Az áttétek könnyen hozzáférhetőek, azaz azonos időpontban hasonlíthatjuk össze a primer és az áttéti tumor génexpressziós mintázatát is és ezt is a stromális komponensek zavaró hatása nélkül. Veleszületetten immunhiányos újszülött (a születéstől számított 24 órán belül) és kifejlett scid/scid egérbe ugyanazon humán melanóma sejtvonal in vitro tenyészetéből származó egysejtszuszpenzióját implantáltunk azonos szubkután régióba (szemiortotop implantáció). A kiértékelés két időpontban történt, a tumor implantációjától számított 7. és 21. napon. A 7. napon a makroszkóposan színes gombostűfejnyi tumorból és környezetéből totál RNS-t izoláltunk. Ugyancsak RNS-t izoláltunk azonos alomból származó 7 napos állatok megfelelő szöveti régiójából. A 21. napon kizárólag a tokkal körülhatárolt primer tumort távolítottuk el mindkét állatcsoportból, illetve a tüdőáttéteket vágtuk ki egyenként az újszülöttként implantált állatok tüdejéből. Ugyanezen kísérletet három, genetikailag különböző eredetű humán melanóma sejtvonallal (WM983B, HT168M1, HT199) párhuzamosan végeztük el. Az expressziós mintázat változásának kiértékelését a 21. napon 18. gén-specifikus probe-ot (Operon- SIGMA) hordozó humán oligonucleotide microarray-vel (SZBK, Dr. Puskás László Biorobotics TAS spotter) végeztük el. Szignálamplifikációt (Genisphere) követően a Cy5-jelölt mintákat Ventana Discoveries automata hibridizációs rendszerrel hibridizáltuk és olvastuk le. Az egyszínű jelölés lehetőséget nyújtott (az Affymetrix rendszeréhez hasonlóan) valamennyi minta összes más mintához történő összehasonlítására. A statisztikai elemzést Lowess normalizáció és T-teszt segítségével végeztük el. Az M és A értékeket alapján határoztuk meg azokat a géneket, amelyek expressziós változása szignifikánsnak volt tekinthető. A 7. napon nyert minták kiértékelésére a tumor eredetű faktorok esetén az Agilent 41, génre specifikus (6- mer oligo próbákat hordozó) Whole Human Genome Oligo Microarray Kit-jét, a host eredetű faktoroknál az Agilent 2, egér eredetű génre specifikus (ugyancsak 6-mer oligo próbákat tartalmazó) Agilent Mouse Oligo Microarray Kit-jét használtuk. A mintákat amplifikálás nélkül Cy3 és Cy5-jelölést követően páronként egymással szemben hibridizáltuk és Agilent Microarray Scanner segítségével olvastuk le és a cég által biztosított Agilent Feature Extraction Software segítségével értékeltük ki. Az implantációtól számított 21. napon az újszülöttként implantált állatokban minden esetben tüdőáttétet, esetenként agyi és nyirokcsomó áttéteket találtunk. Kifejlett állatokban lényegesen hosszabb túlélés esetén sem tapasztaltunk áttétképzést ebből a lokalizációból egyetlen humán melanóma esetén sem Ez a modell számos előnnyel szolgál az áttétképzésben (potenciálisan) résztvevő gének felderítése szempontjából. Először is lehetőséget kínál annak eldöntésére, hogy az áttétképzésre alkalmas sejtpopuláció szelekcióját host vagy tumor eredetű tényezők befolyásolják. Azaz a host által biztosított környezet szelekciós nyomást gyakorol a kiindulási, in vitro tenyészetből származó sejtpopulációra, és ily módon egy olyan primer tumor alakul ki, amelyben már jelen vannak az áttétképzésre alkalmas sejtek. Ebben az esetben lényeges különbséget kell találnunk a kifejlett és az újszülött állatban kinőtt, azonos 32

33 korú primer tumor génexpressziós mintázata között. Ez a szelekció, mivel ezen inbred állatok genetikai állománya gyakorlatilag azonos, azonos az implantáció lokalizációja, tehát a szöveti környezet is, mindössze a host fiziológiásnak tekinthető állapotkülönbségével, azaz a újszülött státusszal hozható összefüggésbe. A modell ebben a tekintetben egészen különleges lehetőségeket kínál a xenograft tumorok jól ismert szövettani sajátságai miatt. Ezen tumorokban ugyanis kizárólag a tumor humán eredetű, míg a stromális komponensek (kötőszövet, erek) host, azaz egér eredetűek. Amennyiben tehát a tumor génexpressziós mintázatában mutatkozó különbségeket szeretnénk vizsgálni, humán microarray-el nagy valószínűséggel megtehetjük. Nem szembesülünk azzal a humán műtéti anyagból származó mintákban oly gyakori problémával, hogy a tumorból származó RNS pool a stromális komponenseket is tartalmazza, annak arányától függően jelentősen torzíthatja hígíthatja a tumorra jellemző RNS mintát. Mivel a standardizálásra használt géneket a stromális komponensek is ugyanúgy expresszálják, a hígítás mértékét nem lehet kontrollálni. Izgalmas lehetőség, hogy eldöthető, hogy bizonyos, potenciálisan a host és a tumor által egyaránt expresszálható génekről eldönthető, hogy mely komponensből származnak. Ami ennél is lényegesebb, az újszülött és a kifejlett állat által a tumor számára nyújtott host eredetű faktorok egér microarray segítségével egyértelműen meghatározhatók és összevethetők. Mivel az eredmények validálása (humán gének esetén az Applied Biosystems TaqMan kártyája segítségével, host eredetű gének esetén kvantitatív PCR-ral, egyedileg tervezett primerekkel) most van folyamatban, végleges génlista még nem közölhető. 38. ábra. Humán 42 oligochip hibridizálás M1 humán melanóma metasztatikus és nemmetasztatikus primer tumorának RNS-ével. A/ Oligo-chip spot-fluoreszcencia B/ Génexpresszió változások megoszlása A 21. napon vett minták alapján levonható következtetések (kizárólag olyan géneket figyelembe véve, amelyek a három tumor közül legalább kettőben több mint 2-szeres különbséget mutattak): Az áttétképző és nem-áttétképző sajátossággal rendelkező primer melanómák (újszülött szubkután vs felnőtt szubkután) 72 eltérő módon expresszálódó gént hordoztak. Ez a szám a szelekciós teóriát támasztja alá, mivel lényegesen több, mit az újszülött primer tumora és tüdőáttéte közötti 42 gén különbség. Különösen ha tekintetbe vesszük, hogy ezen gének egy része nagy valószínűséggel az új mikrokörnyezet (szubkután vs tüdő) hatására váltott expressziós mintázatot. Érdekes módon feltűnően sok mrns-splicingért felelős gén mutatott szignifikáns eltérés ebben az összehasonlításban. A legnagyobb különbséget (13 gén) az in vitro tenyészet (amiből a szubkután implantációk megtörténtek) és a szubkután növő tumor expressziós mintázatában találtunk, amely a tenyészeteken végzett kísérletek korlátolt értékelhetőségére hívhatja fel a figyelmünket. A 7. napon értékelt minták esetében 846 up és 1175 down-regulált humán gén mutatott 2-szeresnél nagyobb expressziós különbséget egybehangzóan legalább kétféle humán melanóma esetében. Ez a változás arányaiban lényegesen nagyobb, mint a 21. napos változás. Az eltérő platformon kívül a host esetleges változása (az újszülött felnő ) is 33

1/48/2001. 3. Részjelentés: 2003. November 30.-2004. december 31. RP7. A tumoros progresszió génexpressziós térképének kialakítása.

1/48/2001. 3. Részjelentés: 2003. November 30.-2004. december 31. RP7. A tumoros progresszió génexpressziós térképének kialakítása. Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November

Részletesebben

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet

Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás

Részletesebben

I./5. fejezet: Daganatok növekedése és terjedése

I./5. fejezet: Daganatok növekedése és terjedése I./5. fejezet: Daganatok növekedése és terjedése Tímár József A fejezet célja, hogy a hallgató megismerje a daganatok növekedésének és biológiai viselkedésének alapjait. A fejezet teljesítését követően

Részletesebben

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata

Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének vizsgálata Az ABCG2 multidrog transzporter fehérje szerkezetének és működésének Kutatási előzmények Az ABC transzporter membránfehérjék az ATP elhasítása (ATPáz aktivitás) révén nyerik az energiát az általuk végzett

Részletesebben

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban

Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:

Részletesebben

METASZTÁZISKÉPZÉS. Láng Orsolya. Kemotaxis speciálkollégium 2005.

METASZTÁZISKÉPZÉS. Láng Orsolya. Kemotaxis speciálkollégium 2005. METASZTÁZISKÉPZÉS Láng Orsolya Kemotaxis speciálkollégium 2005. TUMOROK ÉS MIGRÁCIÓ PRIMER TUMOR METASZTÁZIS Angiogenezis Adhézió SEJT - SEJTCIKLUS Apoptózis Kemokinek Növekedési faktorok Szabályozó fehérjék

Részletesebben

Zárójelentés a Hisztamin hatása a sejtdifferenciációra, összehasonlító vizsgálatok tumor - és embrionális őssejteken című 62558 számú OTKA pályázatról

Zárójelentés a Hisztamin hatása a sejtdifferenciációra, összehasonlító vizsgálatok tumor - és embrionális őssejteken című 62558 számú OTKA pályázatról Zárójelentés a Hisztamin hatása a sejtdifferenciációra, összehasonlító vizsgálatok tumor - és embrionális őssejteken című 62558 számú OTKA pályázatról A hisztaminnak az allergiás reakciókban betöltött

Részletesebben

Az Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére.

Az Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére. Újabban világossá vált, hogy a Progesterone-induced blocking factor (PIBF) amely a progesteron számos immunológiai hatását közvetíti, nem csupán a lymphocytákban és terhességgel asszociált szövetekben,

Részletesebben

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei

A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott

Részletesebben

II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése

II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése Kopper László A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a célzott terápiák lehetőségeit és a fejlesztés lényeges lépéseit. A fejezet teljesítését követően

Részletesebben

Sejtek - őssejtek dióhéjban. 2014. február. Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest

Sejtek - őssejtek dióhéjban. 2014. február. Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest Sejtek - őssejtek dióhéjban 2014. február Sarkadi Balázs, MTA-TTK Molekuláris Farmakológiai Intézet - SE Kutatócsoport, Budapest A legtöbb sejtünk osztódik, differenciálódik, elpusztul... vérsejtek Vannak

Részletesebben

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban.

Zárójelentés. A) A cervix nyújthatóságának (rezisztencia) állatkísérletes meghatározása terhes és nem terhes patkányban. Zárójelentés A kutatás fő célkitűzése a β 2 agonisták és altípus szelektív α 1 antagonisták hatásának vizsgálata a terhesség során a patkány cervix érésére összehasonlítva a corpusra gyakorolt hatásokkal.

Részletesebben

Áramlási citometria 2011. / 4. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK

Áramlási citometria 2011. / 4. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Áramlási citometria 2011. / 4 Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Az áramlási citometria elve Az áramlási citometria ( Flow cytometria ) sejtek gyors, multiparaméteres vizsgálatára alkalmas

Részletesebben

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. 2006 1. Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca 2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra. A kutatócsoportunkban Közép Európában elsőként bevezetett két-foton

Részletesebben

Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése

Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése Doktori tézisek Dr. Cserepes Judit Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola

Részletesebben

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia

http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet

Részletesebben

Allergia immunológiája 2012.

Allergia immunológiája 2012. Allergia immunológiája 2012. AZ IMMUNVÁLASZ SZEREPLŐI BIOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS Az immunrendszer A fő ellenfelek /ellenségek/ Limfociták, makrofágok antitestek, stb külső és belső élősködők (fertőzés, daganat)

Részletesebben

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma

Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Katasztrófális antifoszfolipid szindróma Gadó Klára Semmelweis Egyetem, I.sz. Belgyógyászati Klinika Antifoszfolipid szindróma Artériás és vénás thrombosis Habituális vetélés apl antitest jelenléte Mi

Részletesebben

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában

Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Új terápiás lehetőségek (receptorok) a kardiológiában Édes István Kardiológiai Intézet, Debreceni Egyetem Kardiomiociták Ca 2+ anyagcseréje és új terápiás receptorok 2. 1. 3. 6. 6. 7. 4. 5. 8. 9. Ca

Részletesebben

S-2. Jelátviteli mechanizmusok

S-2. Jelátviteli mechanizmusok S-2. Jelátviteli mechanizmusok A sejtmembrán elválaszt és összeköt. Ez az információ-áramlásra különösen igaz! 2.1. A szignál-transzdukció elemi lépései Hírvivô (transzmitter, hormon felismerése = kötôdés

Részletesebben

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája

A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája A sejtfelszíni receptorok három fő kategóriája 1. Saját enzimaktivitás nélküli receptorok 1a. G proteinhez kapcsolt pl. adrenalin, szerotonin, glukagon, bradikinin receptorok 1b. Tirozin kinázhoz kapcsolt

Részletesebben

Dr. Fröhlich Georgina

Dr. Fröhlich Georgina Sugárbiol rbiológia Dr. Fröhlich Georgina Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Az ionizáló sugárzás biológiai hatásai - determinisztikus

Részletesebben

Genomiális eltérések és génexpressszió közötti kapcsolat vizsgálata, melanomák metasztázisképzésére jellemző genetikai markerek kutatása

Genomiális eltérések és génexpressszió közötti kapcsolat vizsgálata, melanomák metasztázisképzésére jellemző genetikai markerek kutatása A 48750 OTKA pályázat eredményeit összefoglaló szakmai záróbeszámoló A pályázat címe Genomiális eltérések és génexpressszió közötti kapcsolat vizsgálata, melanomák metasztázisképzésére jellemző genetikai

Részletesebben

Egy vörösbor komponens hatása az LPS-indukálta gyulladásos folyamatokra in vivo és in vitro

Egy vörösbor komponens hatása az LPS-indukálta gyulladásos folyamatokra in vivo és in vitro Egy vörösbor komponens hatása az LPS-indukálta gyulladásos folyamatokra in vivo és in vitro PhD tézis Tucsek Zsuzsanna Ph. D. Programvezető: Prof. Dr. Sümegi Balázs, D. Sc. Témavezető: Dr. Veres Balázs,

Részletesebben

eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program

eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program Agydaganatok sugárterápia iránti érzékenységének növelése génterápiás eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program Doktori

Részletesebben

RÉSZLETES BESZÁMOLÓ Az OTKA által támogatott konzorcium működésében az Uzsoki utcai Kórház feladata a szövetminták gyűjtése, előzetes feldolgozása, ill. a betegek utánkövetése, valamint az utánkövétésre

Részletesebben

Genetikai panel kialakítása a hazai tejhasznú szarvasmarha állományok hasznos élettartamának növelésére

Genetikai panel kialakítása a hazai tejhasznú szarvasmarha állományok hasznos élettartamának növelésére Genetikai panel kialakítása a hazai tejhasznú szarvasmarha állományok hasznos élettartamának növelésére Dr. Czeglédi Levente Dr. Béri Béla Kutatás-fejlesztés támogatása a megújuló energiaforrások és agrár

Részletesebben

EGYETEMI DOKTORI (Ph.D) TÉZISEK

EGYETEMI DOKTORI (Ph.D) TÉZISEK EGYETEMI DOKTORI (Ph.D) TÉZISEK 1 EGYETEMI DOKTORI (Ph.D) TÉZISEK Melanoma progresszióval összefüggı genetikai és génexpressziós változások Rákosy Zsuzsa Témavezetı: Dr. Balázs Margit tanszékvezetı egyetemi

Részletesebben

Fejezetek a klinikai onkológiából

Fejezetek a klinikai onkológiából Fejezetek a klinikai onkológiából Előadás jegyzet Szegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar Onkoterápiás Klinika 2012. A patológiai, képalkotó és laboratóriumi diagnosztika jelentősége az onkológiában.

Részletesebben

Multidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata

Multidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata Multidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata Doktori értekezés tézisei Türk Dóra Témavezető: Dr. Szakács Gergely MTA TTK ENZIMOLÓGIAI INTÉZET

Részletesebben

Retinoid X Receptor, egy A-vitamin szenzor a tüdőmetasztázis kontrolljában. Kiss Máté!

Retinoid X Receptor, egy A-vitamin szenzor a tüdőmetasztázis kontrolljában. Kiss Máté! Retinoid X Receptor, egy A-vitamin szenzor a tüdőmetasztázis kontrolljában Kiss Máté! Magreceptor Kutató Laboratórium Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézet Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi

Részletesebben

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November

Részletesebben

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai

Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése, diagnosztikai alkalmazásai Az áramlási citométer és sejtszorter felépítése és működése Kereskedelmi forgalomban kapható készülékek 1 Fogalmak

Részletesebben

A PROTEIN KINÁZ C IZOENZIMEK SZEREPE HUMÁN HaCaT KERATINOCYTÁK SEJTM KÖDÉSEINEK SZABÁLYOZÁSÁBAN

A PROTEIN KINÁZ C IZOENZIMEK SZEREPE HUMÁN HaCaT KERATINOCYTÁK SEJTM KÖDÉSEINEK SZABÁLYOZÁSÁBAN EGYETEMI DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A PROTEIN KINÁZ C IZOENZIMEK SZEREPE HUMÁN HaCaT KERATINOCYTÁK SEJTM KÖDÉSEINEK SZABÁLYOZÁSÁBAN Papp Helga DEBRECENI EGYETEM ORVOS-ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI CENTRUM

Részletesebben

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban

B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.

Részletesebben

Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben

Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben OTKA T-037887 zárójelentés Az anti-apoptózis mechanizmus vizsgálata agyi ischaemia/hypoxia modellekben Az ischaemias stroke-ot követően az elzáródott ér ellátási területének centrumában percek, órák alatt

Részletesebben

Bevezetés. A fejezet felépítése

Bevezetés. A fejezet felépítése II./3.8. fejezet: Szervátültetés kérdése daganatos betegségek esetén Langer Róbert, Végső Gyula, Horkay Ferenc, Fehérvári Imre A fejezet célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szervátültetés és a daganatos

Részletesebben

Daganatok kialakulásában szerepet játszó molekuláris folyamatok

Daganatok kialakulásában szerepet játszó molekuláris folyamatok Daganatok kialakulásában szerepet játszó molekuláris folyamatok Genetikai változások Onkogének Tumorszuppresszor gének DNS hibajavító gének Telomer és telomeráz Epigenetikai változások DNS-metiláció Mikro-RNS

Részletesebben

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon

Részletesebben

Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben. Doktori tézisek. Dr. Szidonya László

Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben. Doktori tézisek. Dr. Szidonya László Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben Doktori tézisek Dr. Szidonya László Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető:

Részletesebben

MULTIDROG REZISZTENCIA IN VIVO KIMUTATÁSA PETEFÉSZEK TUMOROKBAN MOLEKULÁRIS LEKÉPEZÉSSEL

MULTIDROG REZISZTENCIA IN VIVO KIMUTATÁSA PETEFÉSZEK TUMOROKBAN MOLEKULÁRIS LEKÉPEZÉSSEL MULTIDROG REZISZTENCIA IN VIVO KIMUTATÁSA PETEFÉSZEK TUMOROKBAN MOLEKULÁRIS LEKÉPEZÉSSEL Dr. Krasznai Zoárd Tibor Debreceni Egyetem OEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Debrecen, 2011. 10.17. Bevezetés

Részletesebben

67. Pathologus Kongresszus

67. Pathologus Kongresszus A kemoirradiáció okozta oncocytás átalakulás szövettani, immunhisztokémiai, ultrastruktúrális jellemzői és lehetséges prognosztikus jelentősége rectum adenocarcinomákban 67. Pathologus Kongresszus Bogner

Részletesebben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK

Részletesebben

A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban

A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban A Globális regulátor mutációknak mint az attenuálás lehetőségének vizsgálata Escherichia coli-ban című támogatott kutatás fő célja az volt, hogy olyan regulációs mechanizmusoknak a virulenciára kifejtett

Részletesebben

A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására

A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására OTKA 62707 A diabetes hatása a terhes patkány uterus működésére és farmakológiai reaktivitására Zárójelentés A gesztációs diabetes mellitus (GDM) egyike a leggyakoribb terhességi komplikációknak, megfelelő

Részletesebben

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai

Vásárhelyi Barna. Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet. Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Vásárhelyi Barna Semmelweis Egyetem, Laboratóriumi Medicina Intézet Az ösztrogénekimmunmoduláns hatásai Ösztrogénhatások Ösztrogénhatások Morbiditás és mortalitási profil eltérő nők és férfiak között Autoimmun

Részletesebben

A trombocitózis, mint prediktív faktor értékelése kolorektális tumorokban

A trombocitózis, mint prediktív faktor értékelése kolorektális tumorokban A trombocitózis, mint prediktív faktor értékelése kolorektális tumorokban Doktori értekezés Dr. Baranyai Zsolt Semmelweis Egyetem Klinikai orvostudományok Doktori Iskola Konzulens: Hivatalos bírálók: Dr.

Részletesebben

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek

A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek Cytokinek - definíció Cytokin (Cohen 1974): Sejtek közötti kémi miai kommunikációra alkalmas anyagok; legtöbbjük növekedési vagy differenciációs

Részletesebben

A HGF/C-MET RENDSZER SZEREPE A DAGANAT PROGRESSZIÓBAN

A HGF/C-MET RENDSZER SZEREPE A DAGANAT PROGRESSZIÓBAN A HGF/C-MET RENDSZER SZEREPE A DAGANAT PROGRESSZIÓBAN Fazekas Károly Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Témavezeto: Dr. Tímár József Országos Onkológiai Intézet Tumor Progressziós Osztály Budapest 2003

Részletesebben

A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata

A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata Buzás-Bereczki Orsolya Témavezetők: Dr. Bálint Éva Dr. Boros Imre Miklós Biológia

Részletesebben

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu)

Immunológia I. 2. előadás. Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Immunológia I. 2. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) Az immunválasz kialakulása A veleszületett és az adaptív immunválasz összefonódása A veleszületett immunválasz mechanizmusai A veleszületett

Részletesebben

Tóth Erika Sebészeti és Molekuláris Patológia Osztály Országos Onkológiai Intézet. Frank Diagnosztika Szimpózium, DAKO workshop 2012.

Tóth Erika Sebészeti és Molekuláris Patológia Osztály Országos Onkológiai Intézet. Frank Diagnosztika Szimpózium, DAKO workshop 2012. Tóth Erika Sebészeti és Molekuláris Patológia Osztály Országos Onkológiai Intézet Frank Diagnosztika Szimpózium, DAKO workshop 2012.december 7 Follicularis hám eredetű daganatok Jól differenciált tumorok

Részletesebben

Az aminoxidázok és a NADPH-oxidáz szerepe az ér- és neuronkárosodások kialakulásában (patomechanizmus és gyógyszeres befolyásolás)

Az aminoxidázok és a NADPH-oxidáz szerepe az ér- és neuronkárosodások kialakulásában (patomechanizmus és gyógyszeres befolyásolás) Az aminoxidázok és a NADPH-oxidáz szerepe az ér- és neuronkárosodások kialakulásában (patomechanizmus és gyógyszeres befolyásolás) Az aminoxidázok két nagy csoportjának, a monoamin-oxidáznak (MAO), valamint

Részletesebben

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02.

Biofizika I 2013-2014 2014.12.02. ÁTTEKINTÉS AZ IZOM TÍPUSAI: SZERKEZET és FUNKCIÓ A HARÁNTCSÍKOLT IZOM SZERKEZETE MŰKÖDÉSÉNEK MOLEKULÁRIS MECHANIZMUSA IZOM MECHANIKA Biofizika I. -2014. 12. 02. 03. Dr. Bugyi Beáta PTE ÁOK Biofizikai Intézet

Részletesebben

A GI daganatok onkológiai kezelésének alapelvei. dr Lohinszky Júlia SE II. sz Belgyógyászati Klinika

A GI daganatok onkológiai kezelésének alapelvei. dr Lohinszky Júlia SE II. sz Belgyógyászati Klinika A GI daganatok onkológiai kezelésének alapelvei dr Lohinszky Júlia SE II. sz Belgyógyászati Klinika Onkológiai ellátás Jelentősége Elvei Szemléletváltás szükségessége Klinikai onkológia Kemoterápia kit,

Részletesebben

10. Genomika 2. Microarrayek és típusaik

10. Genomika 2. Microarrayek és típusaik 10. Genomika 2. 1. Microarray technikák és bioinformatikai vonatkozásaik Microarrayek és típusaik Korrelált génexpresszió mint a funkcionális genomika eszköze 2. Kombinált megközelítés a funkcionális genomikában

Részletesebben

Gyógyszeres kezelések

Gyógyszeres kezelések Gyógyszeres kezelések Az osteogenesis imperfecta gyógyszeres kezelésében számos szert kipróbáltak az elmúlt évtizedekben, de átütő eredménnyel egyik se szolgált. A fluorid kezelés alkalmazása osteogenesis

Részletesebben

Új könnyűlánc diagnosztika. Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006

Új könnyűlánc diagnosztika. Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006 Új könnyűlánc diagnosztika Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006 1845 Bence Jones Protein vizelet fehérje 1922 BJP I-II típus 1956 BJP

Részletesebben

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ

A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet. A jelátvitel. hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jelátvitel hírvivő molekula (messenger) elektromos formában kódolt információ A jel-molekulák útja változó hosszúságú lehet 1. Endokrin szignalizáció: belső elválasztású mirigy véráram célsejt A jelátvitel:

Részletesebben

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére

Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 Zárójelentés: 2001. május 15.-2004.

Részletesebben

Az Idegsebészeti Szövetbank jelentősége a neuro-onkológiai kutatásokban

Az Idegsebészeti Szövetbank jelentősége a neuro-onkológiai kutatásokban Az Idegsebészeti Szövetbank jelentősége a neuro-onkológiai kutatásokban Augusta - Idegsebészet Klekner Álmos 1, Bognár László 1,2 1 Debreceni Egyetem, OEC, Idegsebészeti Klinika, Debrecen 2 Országos Idegsebészeti

Részletesebben

Zárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI)

Zárójelentés. Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata. c. OTKA kutatási programról. Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) Zárójelentés Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. OTKA kutatási programról Bányai Krisztián (MTA ATK ÁOTI) 2012 1 Az Állati rotavírusok összehasonlító genomvizsgálata c. programban azt

Részletesebben

Daganat immunterápia molekuláris markereinek tanulmányozása biofizikai módszerekkel. Áramlási és képalkotó citometria

Daganat immunterápia molekuláris markereinek tanulmányozása biofizikai módszerekkel. Áramlási és képalkotó citometria Daganat immunterápia molekuláris markereinek tanulmányozása biofizikai módszerekkel. Áramlási és képalkotó citometria Szöllősi János, Vereb György Biofizikai és Sejtbiológiai Intézet Orvos- és Egészségtudományi

Részletesebben

NK72595. Rosszindulatú daganatok ereződésének mintázata és molekuláris mechanizmusa

NK72595. Rosszindulatú daganatok ereződésének mintázata és molekuláris mechanizmusa Rosszindulatú daganatok ereződésének mintázata és molekuláris mechanizmusa Bevezetés A daganat-indukált angiogenezisről alkotott kép az elmúlt egy évtizedben jelentősen fejlődött és mára világossá vált

Részletesebben

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk.

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A genetikai betegségek mellett, génterápia alkalmazható szerzett betegségek, mint

Részletesebben

A motogén szignál vizsgálata humán melanómasejtekben

A motogén szignál vizsgálata humán melanómasejtekben A motogén szignál vizsgálata humán melanómasejtekben Doktori tézisek Dr. Kenessey István Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Tóvári József Ph.D., tudományos munkatárs,

Részletesebben

Sejtadhézió. Sejtkapcsoló struktúrák

Sejtadhézió. Sejtkapcsoló struktúrák Sejtadhézió Sejtkapcsoló struktúrák Sejtadhézió jelentősége: Sejtlemezek kialakulása Sejtadhézió jelentősége: Többrétegű sejtsorok kialakulása Limfociták kilépése az endotélen Rolling Adhézió Belépés homing

Részletesebben

Onkológiai betegek és az oszteoporózis

Onkológiai betegek és az oszteoporózis Onkológiai betegek és az oszteoporózis Dr. Nusser Nóra Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház (2011.) Oszteoporózis (OP) jelentősége Az első törésig tünetmentes! Az 50 év feletti nők 50%-ának, férfiak

Részletesebben

Spondylitis ankylopoeticahoz társuló osteoporosis

Spondylitis ankylopoeticahoz társuló osteoporosis Spondylitis ankylopoeticahoz társuló osteoporosis Szántó Sándor DE OEC, Reumatológiai Tanszék 2013.11.05. Szeminárium Csontfelszivódás és csontképzés SPA-ban egészséges előrehaladott SPA Spondylitis ankylopoetica

Részletesebben

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

OTKA nyilvántartási szám: K48376 Zárójelentés: 2008. A pályázat adott keretein belül az alábbi eredményeket értük el:

OTKA nyilvántartási szám: K48376 Zárójelentés: 2008. A pályázat adott keretein belül az alábbi eredményeket értük el: Szakmai beszámoló A pályázatban a hemodinamikai erők által aktivált normális és kóros vaszkuláris mechanizmusok feltárását illetve megismerését tűztük ki célul. Az emberi betegségek hátterében igen gyakran

Részletesebben

Az endomembránrendszer részei.

Az endomembránrendszer részei. Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete

Részletesebben

Kryoglobulinaemia kezelése. Domján Gyula. Semmelweis Egyetem I. Belklinika. III. Terápiás Aferezis Konferencia, 2014. Debrecen

Kryoglobulinaemia kezelése. Domján Gyula. Semmelweis Egyetem I. Belklinika. III. Terápiás Aferezis Konferencia, 2014. Debrecen Kryoglobulinaemia kezelése Domján Gyula Semmelweis Egyetem I. Belklinika Mi a kryoglobulin? Hidegben kicsapódó immunglobulin Melegben visszaoldódik (37 C-on) Klasszifikáció 3 csoport az Ig komponens

Részletesebben

A Caskin1 állványfehérje vizsgálata

A Caskin1 állványfehérje vizsgálata A Caskin1 állványfehérje vizsgálata Doktori tézisek Balázs Annamária Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezeto: Dr. Buday László egyetemi tanár, az orvostudományok doktora

Részletesebben

OTKA 63153 ZÁRÓJELENTÉS. A vanilloid receptor-1 (TRPV1) szerepe a bőr élettani folyamatainak szabályozásában fiziológiás és patológiás állapotokban

OTKA 63153 ZÁRÓJELENTÉS. A vanilloid receptor-1 (TRPV1) szerepe a bőr élettani folyamatainak szabályozásában fiziológiás és patológiás állapotokban OTKA 63153 ZÁRÓJELENTÉS A vanilloid receptor-1 (TRPV1) szerepe a bőr élettani folyamatainak szabályozásában fiziológiás és patológiás állapotokban A pályázat keretében kombinált sejtélettani, molekuláris

Részletesebben

Kutatási beszámoló 2006-2009. A p50gap intracelluláris eloszlásának és sejtélettani szerepének vizsgálata

Kutatási beszámoló 2006-2009. A p50gap intracelluláris eloszlásának és sejtélettani szerepének vizsgálata Kutatási beszámoló 6-9 Kutatásaink alapvetően a pályázathoz benyújtott munkaterv szerint történtek. Először ezen eredményeket foglalom össze. z eredeti tervektől történt eltérést a beszámoló végén összegzem.

Részletesebben

Epithelialis-mesenchymalis átmenet vastagbél daganatokban

Epithelialis-mesenchymalis átmenet vastagbél daganatokban Epithelialis-mesenchymalis átmenet vastagbél daganatokban Éles Klára Országos Onkológiai Intézet Sebészi és Molekuláris Daganatpatológiai Centrum Budapest, 2010. 12. 03. Epithelialis-mesenchymalis átmenet

Részletesebben

Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben

Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben Bebes Attila Témavezető: Dr. Széll Márta tudományos tanácsadó Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati

Részletesebben

Molekuláris biológiai technikák

Molekuláris biológiai technikák Molekuláris biológiai technikák Wunderlich Lívius A Molekuláris biológiai technikák jegyzet igyekszik átfogó képet adni a jövő tudományának, a molekuláris biológiának a módszertanáról. A technikák elméleti

Részletesebben

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció 9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum

Részletesebben

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai

A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai BIOLÓGIAI MOZGÁSOK A biológiai mozgás molekuláris mechanizmusai Kollektív mozgás Szervezet mozgása ( Az évszázad ugrása ) Szerv mozgás BIOLÓGIAI MOZGÁSOK BIOLÓGIAI MOZGÁSOK Ritmusosan összehúzódó szívizomsejt

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS 2004-2007 A MOLEKULÁRIS ONKOGENEZIS MECHANIZMUSAI GYAKORI DAGANATOKBAN C. PÁLYÁZAT TELJESÍTÉSÉRŐL

ZÁRÓJELENTÉS 2004-2007 A MOLEKULÁRIS ONKOGENEZIS MECHANIZMUSAI GYAKORI DAGANATOKBAN C. PÁLYÁZAT TELJESÍTÉSÉRŐL ZÁRÓJELENTÉS 2004-2007 A MOLEKULÁRIS ONKOGENEZIS MECHANIZMUSAI GYAKORI DAGANATOKBAN C. PÁLYÁZAT TELJESÍTÉSÉRŐL EREDMÉNYEK Munkacsoportunk úttörő szerepet játszott a molekuláris onkológiai (onkogenetikai)

Részletesebben

Intraocularis tumorok

Intraocularis tumorok Intraocularis tumorok 25 évvel ezelőtt, ha egy szemben chorioidea melanomát találtunk, akkor a szemet enucleáltuk. Szemben lévő festékes daganat (melanoma chorioideae) Chorioidea melanoma miatt eltávolított,

Részletesebben

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.

Esetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos

Részletesebben

III./5. GIST. Bevezetés. A fejezet felépítése. A.) Panaszok. B.) Anamnézis. Pápai Zsuzsanna

III./5. GIST. Bevezetés. A fejezet felépítése. A.) Panaszok. B.) Anamnézis. Pápai Zsuzsanna III./5. GIST Pápai Zsuzsanna A fejezet célja: a GIST daganatok epidemiológiájának, tüneteinek, diagnosztikájának valamint, kezelési lehetőségeinek áttekintése egy beteg esetének bemutatásán keresztül.

Részletesebben

Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Patológiai Intézet

Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Patológiai Intézet MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ÚJ MÓDSZEREK A DAGANATOK GENETIKAI JELLEGZETESSÉGEINEK ÉS HETEROGENITÁSÁNAK VIZSGÁLATÁRA Dr. Méhes Gábor Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Patológiai Intézet Debrecen,

Részletesebben

pt1 colorectalis adenocarcinoma: diagnózis, az invázió fokának meghatározása, a daganatos betegség ellátása (EU guideline alapján)

pt1 colorectalis adenocarcinoma: diagnózis, az invázió fokának meghatározása, a daganatos betegség ellátása (EU guideline alapján) pt1 colorectalis adenocarcinoma: diagnózis, az invázió fokának meghatározása, a daganatos betegség ellátása (EU guideline alapján) Szentirmay Zoltán Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrum

Részletesebben

Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont

Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont Doktori tézisek Dr. Konta Laura Éva Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola

Részletesebben

Orvostájékoztató urológusoknak. Erektilis Diszfunkció Lökéshullám terápia (EDSWT)

Orvostájékoztató urológusoknak. Erektilis Diszfunkció Lökéshullám terápia (EDSWT) Orvostájékoztató urológusoknak Erektilis Diszfunkció Lökéshullám terápia (EDSWT) 1 Tartalom Erektilis Diszfunkció Lökéshullám Terápia (EDSWT) A kezelés Klinikai eredmények Következtetések 2 Az ED páciensek

Részletesebben

A basidiomycota élesztőgomba, a Filobasidium capsuligenum IFM 40078 törzse egy olyan

A basidiomycota élesztőgomba, a Filobasidium capsuligenum IFM 40078 törzse egy olyan A basidiomycota élesztőgomba, a Filobasidium capsuligenum IFM 40078 törzse egy olyan fehérjét (FC-1 killer toxint) választ ki a tápközegbe, amely elpusztítja az opportunista patogén Cryptococcus neoformans-t.

Részletesebben

Biodízel előállítás alapanyagainak és melléktermékeinek vizsgálata állatkísérletekben. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Dr.

Biodízel előállítás alapanyagainak és melléktermékeinek vizsgálata állatkísérletekben. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Dr. Biodízel előállítás alapanyagainak és melléktermékeinek vizsgálata állatkísérletekben DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Dr. Szele Eszter B-149 Daganatok molekuláris epidemiológiája Doktori Iskola vezetője:

Részletesebben

Szakmai zárójelentés az F-67996 témaszámú OTKA pályázathoz

Szakmai zárójelentés az F-67996 témaszámú OTKA pályázathoz Szakmai zárójelentés az F-67996 témaszámú OTKA pályázathoz témavezető: Debreceni Balázs 2011. július Bevezetés Kísérleteinkben oxidatív stressznek, illetve magas homocisztein koncentrációnak kitett, kultúrában

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS OTKA 46615 2004-2007 AZ ÉP ÉS KÓROS PORCSZÖVET VÁLTOZÁSA IN VITRO KÍSÉRLETEKBEN

ZÁRÓJELENTÉS OTKA 46615 2004-2007 AZ ÉP ÉS KÓROS PORCSZÖVET VÁLTOZÁSA IN VITRO KÍSÉRLETEKBEN ZÁRÓJELENTÉS OTKA 46615 2004-2007 AZ ÉP ÉS KÓROS PORCSZÖVET VÁLTOZÁSA IN VITRO KÍSÉRLETEKBEN Témavezető: Prof. Dr. Módis László A 2004-ben elnyert OTKA pályázatunk Az ép és kóros porcszövet változása in

Részletesebben

Humán szubmandibuláris nyálmirigy-eredetű primer sejtek és immortalizált sejtvonal differenciálódásának in vitro vizsgálata

Humán szubmandibuláris nyálmirigy-eredetű primer sejtek és immortalizált sejtvonal differenciálódásának in vitro vizsgálata Humán szubmandibuláris nyálmirigy-eredetű primer sejtek és immortalizált sejtvonal differenciálódásának in vitro vizsgálata Doktori tézisek Szlávik Vanda Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok

Részletesebben

Szakmai zárójelentés

Szakmai zárójelentés Szakmai zárójelentés A témavezető neve: dr. Antus Balázs A téma címe: A bronchiolitis obliterans szindróma pathomechanizmusa OTKA nyilvántartási szám: F 046526 Kutatási időtartam: 2004-2008. A kutatási

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLTALÁNOS ORVOSTUDOMÁNYI KAR Áramlási citometria, sejtszeparálás ÁRAMLÁSI CITOMETRIA, SEJTSZEPARÁLÁS BIOFIZIKA 2. 2015. március 3. Dr. Bugyi Beáta Biofizikai Intézet ÁRAMLÁSI folyadékáramban

Részletesebben

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése

Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Colorectalis carcinomában szenvedő betegek postoperatív öt éves követése Kegyes Lászlóné 1, Némethné Lesó Zita 1, Varga Sándor Attiláné 1, Barna T. Katalin 1, Rombauer Edit 2 Dunaújvárosi Prodia Központi

Részletesebben

20 éves a Mamma Klinika

20 éves a Mamma Klinika 20 éves a Mamma Klinika A sejtdiagnosztika modern eszközei a diagnosztikában és terápiában dr Járay Balázs, dr Székely Eszter Medserv Kft, Semmelweis Egyetem II. Patológiai Intézet Budapest 1 22196 betegből

Részletesebben