EURÓPAI PARLAMENT. Közlekedési és Idegenfogalmi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságtól

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Közlekedési és Idegenfogalmi Bizottság IDEIGLENES 2005/0043(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottságtól az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságnak az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról ( ) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra vonatkozó javaslatról (COM(2005)0119 C6-0099/ /0043(COD)) A vélemény előadója: Jaromír Kohlíček PA\ doc PE v01

2 PA_Leg PE v01 2/11 PA\ doc

3 RÖVID INDOKOLÁS A 7. keretprogram április 6-án a Bizottság bemutatta A tudás Európai Kutatási Térségének (EKT) építése a növekedés érdekében című közleményét, valamint a kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik ( ) keretprogramról (KP) szóló határozatra vonatkozó javaslatát. Az EKT építése a 6. KP alatt vette kezdetét, és a 7. KP alatt folytatódik. Hozzásegít majd a lisszaboni célok megvalósításához, mivel a tudásba történő befektetés kiválóan alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére, valamint több minőségi munkahely létrehozására. A lisszaboni stratégia szempontjából a tudás fontosságát a Wim Kok vezette magas szintű munkacsoport, valamint a Parlament Locatelli asszony jelentéséről szóló állásfoglalása is megerősítette. A 7. KP négy programot foglal magában: Együttműködés: transznacionális együttműködés kilenc tematikus kutatási területen, amelyek egyike a közlekedés, a repüléstechnikát is beleértve. Ötletek: a kreativitás és a kiválóság előmozdítása az ún. felderítő kutatások finanszírozásán keresztül. A finanszírozás egy Európai Kutatási Tanácson keresztül valósul meg. Emberi erőforrások: az emberi teljesítőképesség fejlesztése a képzés, a mobilitás és a karrierfejlesztés támogatásával. Kapacitások: a kutatási infrastruktúra javítása és további innováció. Ennek kulcselemei a regionális együttműködés, a KKV-k bevonása, valamint a tudomány és a társadalom közelítése egymáshoz. A 7. KP az eljárások egyszerűsítésében és jelentősen megnövelt költségvetésében különbözik a 6. KP-tól. A hét év teljes költségvetése 72,7 milliárd euró. A négy program részesedése ebből: közel 44 milliárd az együttműködés, 12 milliárd az ötletek és 7-7 milliárd az emberi erőforrások és a kapacitások esetében. Közlekedés és repüléstechnika a 7. keretprogramban A 6. KP tartalmazta a repülés és űrkutatás kutatási területét, a felszíni közlekedést pedig a fenntartható fejlődés kutatási területébe illesztette. A 7. keretprogramban valamennyi közlekedési mód egyetlen téma, a Közlekedés (beleértve a repüléstechnikát is) alá tartozik. A fogalmazó üdvözli e változtatást, mivel sok nehézség így a túlterheltség vagy a szennyezés számos közlekedési mód esetében jelentkezik, amelyek okulhatnak egymás példáján. A 6. KP alatt ún. technológiai platformokat hoztak létre, amelyek a társaságokat, kutatóintézeteket, nemzeti kutatási programokat, a pénzügyi világot és a szabályozó hatóságokat európai szinten fogták össze egy közös stratégiai kutatási menetrend meghatározása érdekében. Hozzájárulásukat figyelembe véve a Bizottság javasolja, hogy a kutatás az alábbiakra összpontosítson: PA\ doc 3/11 PE v01

4 A repüléstechnikában és a légi közlekedésben: a légiközlekedés környezetbaráttá tétele az időhatékonyság növelése a fogyasztó elégedettségének és biztonságának garantálása a költséghatékonyság javítása a légi járművek és utasok védelme a jövő légi közlekedésének felvázolása A felszíni közlekedésben (vasúti, közúti és vízi): a felszíni közlekedés környezetbaráttá tétele a közlekedési módok közötti váltás bátorítása és a közlekedési folyosók leterheltségének csökkentése a fenntartható városi mobilitás biztosítása a biztonság és a védelem javítása a versenyképesség megerősítése A 7. KP a közlekedésre (beleértve a repüléstechnikát is) 5,9 milliárd eurót irányoz elő, amely magában foglalja a Közös Technológiai Kezdeményezések (közös európai érdekű nagyszabású projektek) elindításának lehetőségét is. A 6. keretprogramban a költségvetés a következőképpen oszlott meg: 1 milliárd jutott a légi közlekedésre, 100 millió euró Galileóra és 610 millió euró a felszíni közlekedésre. Bár a 7. KP esetében a közlekedési módok között semmilyen formális megosztás nem készült, a fogalmazó tudomására jutott, hogy a légiközlekedés és a Galileo együttesen ismét a rendelkezésre álló költségvetés nagyobb részét (körülbelül kétharmadát) kaphatja meg, a felszíni közlekedés pedig a kisebbet. A fogalmazó megjegyzi, hogy ez nem tükrözné ezen ágazatok relatív gazdasági jelentőségét. Az új pénzügyi tervről folyó vitákra való tekintettel fennáll annak a kockázata, hogy a 7. KP költségvetését csökkenteni fogják. Helyénvalónak tűnik, hogy a közlekedésre vonatkozó bizottsági javaslatban újonnan létrehozott fejezetet egy ilyen csökkentés ne érintse, tekintettel az ágazat gazdasági jelentőségére: A légi- és felszíni közlekedés együttesen az EU GDP-jének majd 14%-át adja A közlekedési ágazat az EU-ban közel 19 millió embert foglalkoztat A közlekedési költségek egy család költségvetésének mintegy 14%-át teszik ki Az ágazat jelentőségét hangsúlyozva a fogalmazó rámutat az előirányzott költségvetés viszonylagos szerénységére: valójában a 7 évre szóló 5,9 milliárd euró nem tesz ki többet, mint fejenként és évente egy csésze kávé árát az EU majd 460 milliós össznépességére vetítve. Módosítások A fogalmazó általánosságban elégedett a Bizottság javaslatával, különös tekintettel a valamennyi közlekedési módot magában foglaló egységes fejezet létrehozására, a biztonság és a környezetvédelem hangsúlyozására, valamint a megnövelt költségvetésre. Mindazonáltal néhány további ponton még javítani lehetne: PE v01 4/11 PA\ doc

5 Felszíni közlekedés: a légi közlekedéshez képest a felszíni közlekedés gazdasági értelemben vett nagyobb részesedésének a költségvetés megoszlásában és a kutatási menetrendekben is tükröződnie kellene Környezetvédelem: a közlekedés megelőzésével és a nem motorizált közlekedés (kerékpár) előmozdításával kellene kiegészíteni Az egy rendszer megközelítés: a közlekedésre egyetlen integrált rendszerként kellene tekinteni, melyben az egyik közlekedési mód kiválthatja a másikat, és valamennyi közlekedési mód tanulhat a többi technológia koncepcióiból Hozzáférhetőség: hangsúlyozni kell általánosságban a hozzáférhetőség, és ezen belül a csökkent mobilitású személyek hozzáférésének javítását Idegenforgalom: az idegenforgalmat mint egyre növekvő gazdasági ágazatot, amely jelentős közlekedést von maga után, fel kellene venni a kutatási menetrendbe Elektronikus helyfoglalás: segíthet a hatékonyság növelésében, különösen a foglalási rendszerek interoperabilitása esetén. PA\ doc 5/11 PE v01

6 MÓDOSÍTÁSOK A Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság felhívja az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságot mint felelős bizottságot, hogy jelentésébe a következő módosításokat illessze be: A Bizottság által javasolt szöveg A Parlament módosításai Módosítás: 1 I. melléklet I. rész (Együttműködés) 7. szakasz (Közlekedés) második címsor () harmadik bekezdés Az európai technológiai platformok által kidolgozott kutatási menetrendek alátámasztják azt az igényt, hogy olyan új, közlekedési rendszerekben gondolkodó nézőpontot kell képviselni, amely figyelembe veszi az egyes járműféleségek, közlekedési hálózatok és közlekedési szolgáltatások igénybevételének kölcsönhatásait, ami csak európai szinten alakítható ki. A KTF-költségek mindezeken a területeken jelentős mértékben emelkednek, az EU-szintű együttműködés pedig alapvető fontosságú ahhoz, hogy a különféle KTF-szereplők elérjék azt a kritikus tömeget, amely a méretből és a multidiszciplinaritásból eredő kihívásokra költséghatékony módon tud válaszolni, valamint ahhoz, hogy az iparág megfeleljen a kibővített Unió jövőjének nagy politikai, technológiai és társadalmigazdasági kihívásainak, mint amilyen a jövő tiszta és biztonságos járművére vonatkozó elképzelés, a rendszerek együttműködési képessége és az intermodalitás (különös tekintettel a vasútra), a megfizethetőség, a biztonság, a kapacitás, a védelem és a környezeti hatások. A Galileo rendszert és alkalmazásait támogató technológiák fejlesztése ugyancsak fontos az európai Az európai technológiai platformok által kidolgozott kutatási menetrendek alátámasztják azt az igényt, hogy olyan új, közlekedési rendszerekben gondolkodó nézőpontot kell képviselni, amely figyelembe veszi az egyes járműféleségek, közlekedési hálózatok és közlekedési szolgáltatások igénybevételének kölcsönhatásait, ami csak európai szinten alakítható ki. A KTF-költségek mindezeken a területeken jelentős mértékben emelkednek, az EU-szintű együttműködés pedig alapvető fontosságú ahhoz, hogy a különféle KTF-szereplők elérjék azt a kritikus tömeget, amely a méretből és a multidiszciplinaritásból eredő kihívásokra költséghatékony módon tud válaszolni. A kutatásoknak különösen a kibővített Unió jövőjének nagy politikai, technológiai és társadalmi-gazdasági kihívásaira kell összpontosítaniuk, úgymint a rendszerek együttműködési képességére és az intermodalitásra (különös tekintettel a vasútra), a megfizethetőségre, a biztonságra, a kapacitásra, a védelemre és a környezeti hatásokra. Ahol a kutatás környezetvédelmi kérdéseket érint, egyrészt a jövő tiszta és biztonságos járművére, másrészt pedig a közlekedés megelőzésére, elkerülésére és csökkentésére kell hangsúlyt fektetni. A PE v01 6/11 PA\ doc

7 szakpolitikák végrehajtása szempontjából. Galileo rendszert és alkalmazásait támogató technológiák fejlesztése ugyancsak fontos az európai szakpolitikák végrehajtása szempontjából. További kutatási erőfeszítésekre van szükség a jövő tiszta és biztonságos járművének kifejlesztéséhez. Ennek magában kell foglalnia rövidtávon az alacsony kibocsátású gépkocsik kifejlesztését, de olyan középtávú technológiákat is, mint a hibrid járművek, valamint a hidrogén felhasználásának hosszú távú perspektíváját. A közlekedés megelőzésével, elkerülésével és csökkentésével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy azok a Marco Polo programban már politikai célként jelennek meg. A kutatás segíthet ezen elvek továbbfejlesztésében, és abban, hogy új megoldásokat találjanak a közlekedési gyakorlatban történő megvalósításukra. Módosítás: 2 I. melléklet I. rész (Együttműködés) 7. szakasz (Közlekedés) második címsor (Indoklás) harmadik a bekezdés (új) A közlekedéssel kapcsolatos kutatások költségvetésének megoszlása a vonatkozó közlekedési módok gazdasági jelentőségét tükrözi. A felszíni közlekedés (közúti, vasúti és vízi), amely az EU GDP-jének és foglalkoztatásának legnagyobb hányadát teszi ki, a költségvetésnek legalább 50%-át kapja. Mivel a felszíni közlekedésnek gazdasági értelemben jóval nagyobb a részesedése, mint a légiközlekedésnek, ennek a költségvetés megoszlásában és a kutatási menetrendekben is tükröződnie kell. Amint arra maga a Bizottság is rámutat, a felszíni közlekedés az EU GDPjének 11%-át teszi ki és 16 millió személyt foglalkoztat, a légiközlekedés ugyanakkor csak 2,6%-át teszi ki és 3,1 millió személyt foglalkoztat. Ezen adatoknak közvetlen visszatükrözése a felszíni közlekedés 80%-os részesedését indokolná. Elismerve azonban, hogy a légiközlekedés ágazatának struktúrája viszonylag nagyobb kutatási befektetést igényel, a felszíni közlekedés legalább 50%-os részesedése igazságosnak tűnik. PA\ doc 7/11 PE v01

8 Módosítás: 43 (Tevékenységek) alcím (Repüléstechnika és légiközlekedés) harmadik francia bekezdés - A fogyasztók elégedettségének és biztonságának garantálása: az utasok kényelmének javítása, innovatív fedélzeti szolgáltatások és hatékonyabb utaskezelés; a légiközlekedés valamennyi biztonsági vonatkozásának javítása; nagyobb repülőgép-választék a széles testű gépektől a kisméretű járművekig. - A fogyasztók elégedettségének és biztonságának garantálása: az utasok kényelmének javítása, innovatív fedélzeti szolgáltatások és hatékonyabb utaskezelés, beleértve a nemzeti információs és foglalási rendszerek interoperábilissá tételét a fuvarozók és a közlekedési módok között európai szinten; a légiközlekedés valamennyi biztonsági vonatkozásának javítása; nagyobb repülőgép-választék a széles testű gépektől a kisméretű járművekig. A foglalási rendszerek fokozott integrálása nemcsak a vásárlók elégedettségét növeli, de a rendszer egészének hatékonyságát is. Módosítás: 4 (Tevékenységek) alcím (Repüléstechnika és légiközlekedés) hetedik francia bekezdés - A légi közlekedésből a szárazföldi közlekedésbe, illetve visszafelé történő kapcsolódás elméleteinek alkalmazása, beleértve a jármű életciklus-elméleteit, a moduláris elméleteket és az aerodinamikát is. A közlekedés alapvetően közlekedési módok szerint szerveződik, melyek között hiányzik az intermodalitás, és a közlekedéssel kapcsolatos kutatásról is ugyanez mondható el. Az egyik kutatási módból származó eredményeket és ismereteket a többi mód hasznára is hozzáférhetővé kell tenni. Például a gépjárműipar élen jár a jármű életciklus-elméleteiben. A vasúti közlekedés a moduláris elméleteket próbálja ki, melyek különböző helyzetekhez igazítható modulok (pl. utastér vagy áruszállító konténer) használatát jelentik. A PE v01 8/11 PA\ doc

9 légiközlekedés aerodinamikai ismeretei más közlekedési módoknál is hasznosíthatók, például a nagysebességű vonatoknál. Módosítás: 5 (Tevékenységek) alcím (Felszíni közlekedés) első francia bekezdés - A felszíni közlekedés környezetbaráttá tétele: a környezetszennyezés és a zajterhelés csökkentése; tiszta és hatékony motorok kifejlesztése, beleértve a vegyes technológiákat és az alternatív tüzelőanyagok közlekedésben való használatát is; az elhasználódott járművekre és hajókra vonatkozó stratégiák. - A felszíni közlekedés környezetbaráttá tétele: a környezetszennyezés és a zajterhelés csökkentése; tiszta és hatékony motorok kifejlesztése, beleértve a vegyes technológiákat és az alternatív tüzelőanyagok közlekedésben való használatát is; az elhasználódott járművekre és hajókra vonatkozó stratégiák, nem motorizált közlekedés. A nem motorizált közlekedés, például a kerékpárok használata közvetlenül és jelentős mértékben hozzájárulhat a közlekedés környezetbaráttá tételéhez. A kutatási erőfeszítéseknek a technológiák (a kerékpárok esetében például az átviteli mechanizmusok) javítására kell összpontosítaniuk, valamint arra, hogy használatukat megfelelő infrastruktúrával előmozdítsák (kerékpárutak kialakítás a meglévő környezetben). Módosítás: 6 (Tevékenységek) alcím (Felszíni közlekedés) második francia bekezdés - A közlekedési módok közötti váltás bátorítása és a közlekedési folyósok leterheltségének csökkentése: innovatív, intermodális és interoperábilis európai regionális és nemzeti közlekedési hálózatok, infrastruktúra és rendszerek kialakítása; a költségek internalizálása; információcsere a járművek/hajók és a közlekedési infrastruktúra között; az infrastruktúra kapacitásának optimalizálása. - A közlekedési módok közötti váltás bátorítása és a közlekedési folyósok leterheltségének csökkentése: innovatív, intermodális és interoperábilis európai regionális és nemzeti közlekedési hálózatok, infrastruktúra és rendszerek kialakítása; az egy rendszer megközelítés kidolgozása a közlekedési módok közötti kiegyensúlyozott megosztással, beleértve a vasúti közlekedésnek mint a közúti és a rövid távú légiközlekedés alternatívájának a támogatását; a költségek internalizálása; információcsere a járművek/hajók és a PA\ doc 9/11 PE v01

10 közlekedési infrastruktúra között; az infrastruktúra kapacitásának optimalizálása. Az egy rendszer megközelítés azt jelenti, hogy a közlekedésre egy adott területen egyetlen rendszerként tekintenek, és e terület közlekedési szükségleteit a fogyasztók, a fuvarozók és a környezet sajátos szükségleteinek leginkább megfelelő módon elégítik ki. A kutatás segítheti a technológiák és felhasználói alkalmazások kifejlesztését egy ilyen megközelítés elérése érdekében. Módosítás: 7 (Tevékenységek) alcím (Felszíni közlekedés) harmadik francia bekezdés - A fenntartható városi mobilitás biztosítása: innovatív szervezési megoldások (beleértve a tiszta és biztonságos járműveket is) és szennyezésmentes közlekedési módok, új tömegközlekedési módok és az egyéni közlekedés racionalizálása, kommunikációs infrastruktúra; integrált várostervezés és közlekedés. - A fenntartható és hozzáférhető városi mobilitás biztosítása: innovatív szervezési megoldások (beleértve a tiszta és biztonságos járműveket is) és szennyezésmentes közlekedési módok, a csökkent mobilitású személyek esetében a hozzáférhetőség javítása, új tömegközlekedési módok és az egyéni közlekedés racionalizálása, kommunikációs infrastruktúra; integrált várostervezés és közlekedés. Bár a hozzáférhetőség jelentőségét különösen a csökkent mobilitású személyek esetében egyre inkább elismerik, e területen több kutatásra van szükség. Különös figyelmet lehet fordítani azokra az intézkedésekre, amelyek a közlekedés más használóira is pozitív kihatással vannak. Például a kerekes székek számára kialakított alacsonyabb lépcsős és tágasabb buszok az átlagos utasnak is előnyére válnak (könnyebb hozzáférés, időnyerés a buszmegállóban, a helykihasználás növelése). Módosítás: 8 (Tevékenységek) alcím (Idegenforgalom) (új) negyedik pont (új) PE v01 10/11 PA\ doc

11 Idegenforgalom: az idegenforgalom közlekedésre gyakorolt hatásainak kutatása; a fenntartható, túlzott közlekedési igények nélküli turizmus fejlesztése; innovatív elképzelések a közlekedés idegenforgalomban történő használatára vonatkozóan, beleértve az elektronikus foglalást és az integrált jegykiadást is. Amint arra a Queiró-jelentés rámutatott, az idegenforgalom Európában a még mindig növekvő jelentőségű ágazatok közé tartozik. Mivel az idegenforgalom szorosan kapcsolódik a közlekedéshez, a kettő közötti kapcsolattal foglalkozó kutatások szükségessége nyilvánvaló. Az olyan innovatív elképzelések, mint az elektronikus foglalás vagy az integrált jegykiadás, kiemelt értékkel bírnak az idegenforgalmi piac számára, ahol a fogyasztó elégedettsége a legfontosabb. PA\ doc 11/11 PE v01