Lurkó Óvoda. Pedagógiai programja. OM azonosító:

Átírás

1 Lurkó Óvoda Pedagógiai programja OM azonosító:

2 LURKÓ ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető:... határozatszámon elfogadta: nevelőtestület nevében alkalmazotti közösség nevében Széllné Kovács Ibolya Legitimációs eljárás. határozatszámon elfogadta: fenntartó határozatszámon jóváhagyta: intézményvezető aláírás Véleménynyilvánítók:.. Szülői Szervezet nevében A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: A Lurkó óvodában, a szülők számára az irodában. Iktatószám:.. Ph Érvényes: A kihirdetés napjától 2020 visszavonásig Készült: 2.eredeti példány 2

3 Tartalomjegyzék 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNAK JOGSZABÁLYI HÁTTERE AZ INTÉZÉMÉNY ADATAI AZ ÓVODA BEMUTATÁSA Helyzetelemzés: Szociokulturális környezet Az óvoda személyi feltételei A nevelési idő felosztásának általános szabályai Az óvónő és a dajka együttműködésének elvei Tárgyi feltételek ALAPELVEINK A NEVELÉSBEN Alapelveink: Az óvoda világnézeti elkötelezettsége Nevelésünk kereteit: JÖVŐKÉPÜNK Gyermekképünk Óvodaképünk Pedagógusképünk KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK NEVELÉSÜNK ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS FELADATA FEJLESZTENDŐ KOMPETENCIÁK ÉS A FEJLŐDÉST ELŐSEGÍTŐ MÓDSZEREK PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK NEVELÉS KERETE Egészséges életmódra nevelés Egészséges életmód alakítása EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD TESTI, LELKI FEJLŐDÉS Környezeti feltételek Tevékenységtartalmak Az óvodapedagógus feladatai Az egészséges életmódra nevelés feladataiba integráljuk az alábbi feladatokat A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére Tevékenységeiben EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁS MEGALAPOZÁSÁNAK SZÍNTEREI: Környezettudatosság elve és fenntarthatóság elve az alábbi elvek mentén valósul meg: AZ ÉRZELMI -ERKÖLCSI ÉS SZOCIALIZÁCIÓ BIZTOSÍTÁSA ÉRTÉKORIENTÁLT KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Az érzelmi nevelés, és a szocializáció A HIT ÉS VALLÁSOKTATÁS INTÉZÉNYÜNKBEN: ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI Játék Tevékenységtartalmak-játékfajták MOZGÁS A mozgásról általában

4 19.2 Mindennapos testnevelés Mozgás foglalkozás KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE Természeti ünnepek beépítése a környezeti nevelésbe, és azok tevékenységtartalma Matematikai tapasztalatszerzés a tevékenységeken keresztül VERSELÉS, MESÉLÉS ANYANYELVI NEVELÉS ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC RAJZOLÁS, FESTÉS, MINTÁZÁS, KÉZI MUNKA MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK JÁTÉKBA INTEGRÁLT TANULÁS SZERVEZÉSI FELADATOK Napirend Hetirend ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET GYERMEKVÉDELEM Intézményünk gyermekvédelmi feladatai INKLUZÍV PEDAGÓGIA - INTEGRÁCIÓ, DIFFERENCIÁLÁS KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK ÓVODAI NEVELÉSE Különleges bánásmódot igénylő gyermekek Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése HAGYOMÁNYOS ÜNNEPEINK ÉS RENDEZVÉNYEINK KÖRNYEZETTUDATOS MAGATARTÁST HANGSÚLYOZÓ ÓVODAI ÜNNEPEINK KÖRNYEZETVÉDELMI VILÁGNAPOK AZ ÓVODÁBAN SZAKMAI DOKUMENTUMAINK ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE A családokkal való együttműködés formája, tartalma, alkalmai, gyakorisága Együttműködés társintézményekkel A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A GYERMEKI FEJLŐDÉS ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE PEDAGÓGIAI MUNKAI ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE BOLDOG ÓVODA PROGRAM A program készítéséhez felhasznált, és használatához ajánlott irodalom jegyzék: LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK MELLÉKLETEK: FELHASZNÁLT IRODALOM LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA

5 1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELKÉSZÍTÉSÉNAK JOGSZABÁLYI HÁTTERE évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt) - 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról - 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról - 17/2013. (III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról - A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet - A közalkalmazottak jogállásáról szóló évi XXXIII. törvény - A nemzetiségek jogairól szóló évi CLXXIX. törvény évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról - A munka törvénykönyvéről szóló évi I. törvény - A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény - Az évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról - Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény - A fogyasztóvédelemről szóló 1997 évi CLV. törvény - 326/2013. (VIII. 31.) Korm. Rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről - 277/1997. (XÁII.22.) Korm. Rendelet a pedagógus-továbbképzésről - 26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról - Az óvoda hatályos Alapító Okirata 5

6 2. AZ INTÉZÉMÉNY ADATAI: Intézmény neve: Lurkó Óvoda Intézmény címe: 5900 Orosháza, Bajnok u. 17. Telefon/Fax: Férőhelyek száma: 27 fő Csoportok száma: 1 - Vegyes csoport OM azonosító: Intézmény fenntartója: Kocsisné Janecska Julianna Az intézmény vezetője, a program bemutatója: Széllné Kovács Ibolya Alapító okirat száma: Cg /25 Intézményünk személyi feltételei: A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 2- es számú melléklete alapján Felsőfokú végzettségű óvónők száma: 3 fő Pedagógiai munkát segítő nevelők száma: 1fő ebből: 1 Fő dajka 6

7 3.1 Helyzetelemzés: 3. AZ ÓVODA BEMUTATÁSA Intézményünk Orosháza városközpontjában frekventált helyen található. Az eltelt időszak dinamikus változásai tették lehetővé, hogy családi napközink bővítésre kerüljön szeptemberétől óvodai ellátással is. Igyekszünk olyan nevelőtestületet, egységes nevelői szemléletet és eredményes, minden tekintetben korszerű pedagógiai gyakorlatot kialakítani mely a gyermekek érdekeit és a szülői-, pedagógiai, szakmai elvárásoknak magas szinten megfelelnek. Az épület családi házból került kialakításra. Az óvoda családias légkörét még inkább hangsúlyossá teszi. A belső terek harmóniát, derűt, nyugalmat árasztanak. Berendezésüknél a tágasság, célszerűség, praktikusság elérése volt célunk. A természetes fényt a csoport szoba teljes szélességében végighúzódó ablakok biztosítják. A törvényben előírt kiszolgálóhelységek rendelkezésre állnak. (1. melléklet) A gyermekek sajátos (lakótelepi) életmódból felfokozott mozgásigényét nagyon jól tudjuk kompenzálni. Tervezzük a speciálisan felszerelt tornaszoba kialakítását. A testi nevelést csoportszobában és az uniós követelményeknek nem teljesen megfelelő, de tágas, szabad teret biztosító udvaron biztosítjuk. Ez lehetőséget kínál a mozgásos játékok (rollerezés, focizás, futójátékok, versenyjátékok), jó idő esetén a mindennapos testnevelés szabadban történő szervezéséhez. Nevelési koncepciónk alappillére, hogy a kisgyermek rendszeressen óvodába járni. Csoportszoba ideális színtere a játéknak és a különféle tevékenységeknek az egész nap folyamán. Berendezése, felszereltsége optimális, balesetmentes. Tiszta, nagy felületű, pasztell- színű falakkal bővítjük a térhatást, melyben jól érvényesülnek a gyermekek érzelemvilágához közelálló színes felszerelési tárgyak. Az előtér dekorációja zömmel a gyermekek munkáiból kerülnek ki, s hűen tükrözik a ránk bízott óvodás korosztály érzelemvilágát, kreativitását, érdeklődési körét és autonómiáját, óvodánk - óvónőink hitvallását a humanista értékek iránt. Láthatóvá válik, hogy melyek azok a műveltségtartalmak, amelyek közvetítését fontosnak tartjuk: a hétköznapok, az ünnepek és a jeles napok körforgásában. 3.2 Szociokulturális környezet: Óvodai nevelésünk alapfunkcióit a szociokulturális környezet, a szülők, a családok igényei, a gyermekek alapvető érdekei határozzák meg. Az a kisgyermek, aki szívesen jár az óvodába: jókedvű, derűs, kiegyensúlyozott. Komfortérzete a biztosítéka annak, hogy sem pszichésen, sem szomatikusan nem károsodik. Bízik óvónőjében, önmagában és társaiban. Könnyebben tud kapcsolatot teremteni, ezáltal intenzívebben fejlődnek a metakommunikációs képességei. Alkalmazkodó-, konfliktustűrő- és kezelőképessége, önkontrollja, önértékelése és én - fejlődése pozitív irányba terelhető. Az élénk, érdeklődő gyermek jól motiválható és maximálisan együttműködik a játékban és tevékenységekben, fejlesztési helyzetekben. 7

8 Ebben a törekvésünkben teljesedik ki az óvoda: - óvó - védő, - nevelő - személyiség fejlesztő funkciója - szocializációs folyamata. A vidám, kiegyensúlyozott, jól fejlődő gyermekek szülei elégedettek az óvoda munkájával és szívesen működnek együtt velünk. Ez az a pont, ahol elsődlegesen realizálódnak a gyermekek, a szülők az óvoda érdekei és az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának elvárásai. 3.3 Az óvoda személyi feltételei Intézményünk rendelkezik a törvény által meghatározott személyi feltételekkel, a Köznevelési törvény hatályba lépő rendelkezéseit figyelembe véve. Az óvoda működését ellátó alkalmazottak munkájával szemben elvárás a nevelés eredményessége érdekében a tolerancia, érzékenység, nyitottság, gyermekszeretet. Dolgozóink tudják, hogy magatartásukkal, megnyilvánulásukkal minden helyzetben, hiteles példaképnek kell lenniük. Munkánkban megmutatkozik a gyermekközpontú, szeretetteljes, családias óvodai légkör, melyben a hozzánk járó gyermekeket egyéni képességeikhez igazodva neveljük, fejlesztjük. Kiemelten kezeljük a gyermekek testi- lelki gondozását, az érzelmi biztonság megteremtését és a szocializáció minél teljesebb kibontakozását a családi neveléssel együtt. Óvodánkban egy csoportban, 27 férőhelyen, vegyes ellátását. Az ügyviteli munkát az intézmény vezető látja el. csoportban biztosítjuk a gyermekek Intézményünkben 1 fő intézményvezető, 2 fő óvodapedagógus, 1 fő dajka látja el az intézményi feladatokat. 3.4 A nevelési idő felosztásának általános szabályai: Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozások keretében folyik, oly módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik. Az óvoda, felelős a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermekközösség kialakulásáért és fejlődéséért. 3.5 Az óvónő és a dajka együttműködésének elvei A dajka jelenléte és a szerepe az óvodai nevelésben korábban kevésbé jelentett pedagógiai munkát, sőt azt tapasztaltuk, hogy mintegy kirekesztődtek a dajkák a nevelési folyamatból. A programunk megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre. 8

9 Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka közvetlenül és tevékenyen részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseiről, módszereiről. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, különösen a szakképzett dajka esetében megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat. Olyan intézményi közösségi légkör megteremtésére vállalkozunk, ahol jól érzi magát az óvodapedagógus és gyermek, ahol természetes elvárás egymás személyiségének tiszteletben tartása, a kölcsönös együttműködés a feladatok megvalósítása során. 3.6 Tárgyi feltételek A kisgyermekek számára a tárgyaknak különleges jelentőségük van. A megismerési folyamatok érzékeléssel, észleléssel kezdődnek és érzelmi indíttatásúak, melyekben a tárgyak színének, anyagának, funkciójának, térbeli elhelyezkedésének stb. fontos szerepe van. A legalapvetőbb, legörömtelibb és legfejlesztőbb tevékenységnek - a játéknak - is sokféle jó minőségű eszköz - az egyik - fő motiválója. Csoportszobában a játékszerek megfelelőek, esztétikusak, a gyermekek játékszituációihoz remekül használhatók. Minden korosztály ellátott képességfejlesztő játékokkal, építőkkel, kirakókkal, mesekönyvekkel. Lehetőséget kívánunk teremteni a mozgásfejlesztő eszközök folyamatos beszerzésére. A környezeti nevelés kiegészítőjeként, az évszakváltás és az ünnepek hangulatának előkészítéséhez a környezeti eszközöket használjuk. Az eszközöket szekrényekben tároljuk. A matematika és a környezetismeret, valamint a szakkönyvtárak folyamatosan kerül kialakításra. Szándékunkban áll a fejlesztő pedagógia speciális eszközeinek a beszerzése és minél szélesebb körű alkalmazása. A fejlesztő foglalkozásokhoz (BTM gyermekek részére) speciális szobákat alakítottunk ki. Folyamatos fejlesztésre szorulnak: az udvari játékok és ehhez kapcsolódóan udvarunk felújítása, korszerűsítése. 4. ALAPELVEINK A NEVELÉSBEN A fentiekre épülnek és azzal tökéletes egységbe fonódnak. Nálunk minden kisgyermeket, mint önálló autonóm személyiséget - feltétel nélküli szeretet, tisztelet, elfogadás és megbecsülés övez. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti minden gyermek személyiségfejlődését, egyéni képességeinek kibontakoztatását. Fontosnak tartjuk az óvodai integrációs program keretében zajló ép és sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek továbbá az eltérő szociális hátterű és kultúrájú gyermekek együttes nevelését. Az óvodában folyó nevelőmunka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: A Nemzeti Köznevelésről szóló évi CXC. törvény szerint: az óvodai nevelés a köznevelési intézmény, alapító okirata alapján is köznevelési feladat. 9

10 Az óvodai nevelés a gyermek hároméves korában kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi. A nevelési intézményben a nevelő munka a helyi óvodai program szerint folyik. 4.1 Alapelveink: A gyermeki tevékenykedtetést, a cselekvésbe ágyazott tanulási folyamatot tartjuk szem előtt. Fontos, hogy minden óvónő jól ismerje a tevékenységi formák általános fejlettségi mutatóit, mely az óvodáskor végére várhatóan jellemzi a gyermekeket. Saját feladatait képes ezek és a csoportjába tartozó gyermekek ismeretében pontosan és következetesen meghatározni. Fenntartjuk gyermekeink kíváncsiságát. Biztosítjuk az élményt, a tapasztalatszerzést, sokszínű tevékenységet, szabad játékot. Az egyéni sajátosságokat figyelembe vesszük, a fejlesztést egyéni fejlettséghez igazítva valósítjuk meg. Figyelünk a felzárkóztatást igénylő, a BTM gyerekek és a tehetség ígéretek fejlesztésére is. Megteremtjük a gyermekek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi - és tárgyi környezetet, Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, szeretetteljes óvodai légkörről, a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról, Az óvodai közösségben végezhető sokszínű tevékenységről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékra, Szervezési feladatokkal olyan csoportalakítási elvet választunk, amely biztosítja a BTMN es nevelési igényű, valamint a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű, és a kisebbséghez tartozó gyermekek arányos elosztását. Minden gyermeknél az eltérő fejlődési ütemének megfelelő, differenciált és tudatos fejlesztést biztosítjuk. A különbözőségben rejlő értékek megismertetésével, azok megbecsülésére és kölcsönös tiszteletben tartására neveljük óvodásainkat és magunk is példát mutatunk az óvodás gyermekek számára. Hisszük, hogy a sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember, joga van ahhoz, hogy az óvodánkban megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen és fejlődjön. A pedagógiai programunkban a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazzuk meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait. 4.2 Az óvoda világnézeti elkötelezettsége Az óvoda nem elkötelezett egyetlen vallás, világnézet mellett sem. Biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Az óvoda lehetővé teszi az egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatását, a gyermekek és a szülők igénye szerint délutáni foglalkozások keretében. Biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket. Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése: Óvodai nevelésünk során teljeskörűen érvényesítjük az egyenlő bánásmód elvét, a szegregáció mentességet, az intézmény szolgáltatásaihoz hozzáférés esélyegyenlőségének biztosításán túl az esélyteremtést, a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók, gyermekek hátrányainak kompenzálását az intézmény minden egyes tevékenysége során. 10

11 4.3 Nevelésünk kereteit: a környezeti nevelés és viselkedéskultúra, az egészséges életmódra nevelés, sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, testi nevelés. A sajátos igények minőségi kiszolgálása érdekében végzett speciális továbbképzések, önálló kezdeményezéseink arra a döntésre késztettek bennünket, hogy saját helyi Óvodai nevelési programot írjunk: pedagógiai, módszertani és gyakorlati értékeink stabilizálása és folyamatos gazdagítása érdekében. Ismerjük az óvodánkba járó gyermekek szükségleteit és igényeit, felelősséget érzünk a másság kezelésében. Képessé tettük magunkat az egyéni fejlesztés, differenciálás és a tehetséggondozás megoldására. 5. JÖVŐKÉPÜNK Célunk olyan óvodát teremteni, mely képes elősegíteni a változó és rohanó világban felnövő gyermekek harmonikus személyiséggé nevelését. Fontos számunkra a szakmai tudásunk kreatív alkalmazása, a másság elfogadása, a környezet tisztelete, szeretete és gondozása. Legfőbb érték számunkra továbbra is a gyermek. Mindezek megvalósítása érdekében a családokat szélesebb körben vonjuk be óvodánk életébe. Egy olyan őszinte, kölcsönös bizalmon alapuló légkörbe, ahol a problémákat minden szülő szívesen felveti, tudva, hogy a megoldásokat közösen keressük meg. 5.1 Gyermekképünk Minden gyermek más, egyedi, önálló személyiség, aki eltérő tulajdonságokkal, képességekkel, ismeretekkel, szokásokkal. Ezért egyéni bánásmódot, differenciált fejlesztést igényel. Óvodánk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakoztatására törekszik, biztosítva minden gyermek számára az egyenlő hozzáférést, az esetleges hátrányok csökkentését. Nálunk a kisgyermekek: kedvük, igényeik, elképzeléseik, vágyaik szerint vehetnek részt a szabad játékban. kedvük, igényeik szerint mozoghatnak térben és időben, zenében és festésben; átélhetik a mesék, a versek szárnyaló világát; átérezhetik a hagyományok üzenetét; bábozhatnak, dramatizálhatnak; nap, mint nap változatos, színes élményeket szerezhetnek önmagukról, barátaikról, a segítő, befogadó, elfogadó felnőttek jelenlétéről, a közösségről. az őket körülvevő világról, a környezetről, a természet csodáiról, a számok, a mennyiségek birodalmáról; játszva tanulhatnak egymástól és a felnőttektől; 11

12 a kérdéseiket bátran, nyíltan megfogalmazhatják; megélhetik, hogy a megoldandó helyzeteknek számos megoldása lehetséges. 5.2 Óvodaképünk Olyan óvoda leszünk, ahova a gyermek könnyen beilleszkedik, ahol a család és a pedagógus kapcsolatára a nevelőtársi viszony jellemző. Intézményünk a családi nevelés kiegészítője, a család igényeihez igazodó. Óvodánk légköre szeretetteljes, gondoskodó, érzelmi biztonságot adó, óvó-védő, feltétel nélkül elfogadó, hagyományokat ápoló, értékeket közvetítő és teremtő. Az óvodai élet során nevelésünk elsődleges színtere a játék, melyhez alapvető joga van a gyermeknek. Óvodánk a helyes életritmus kialakításával megteremti a feltételt, a nyugodt, harmonikus személyiségfejlődésre, a helyes én-kép, önértékelés, életvitel kialakítására, mely elősegíti a gyermek, következő életszakaszba (kisiskoláskor) való biztonságos átlépését. Óvodai közösségünket a sokoldalúság, a kompetens működés, kezdeményezőkészség, az egységes nevelésfilozófiára való törekvés jellemzi, mely segíti az integrált és differenciált nevelést, a hátrányok leküzdését, a felzárkóztatást és a tehetséggondozást. 5.3 Pedagógusképünk Az óvodapedagógusok a nevelés kulcsszereplői. A pedagógusok és az ő munkájukat segítő alkalmazottak a gyermekek megismerésére törekszenek, a gyermekek egyéni fejlődésének figyelembevételével alkalmazzák a differenciált tanulásszervezési eljárásokat, tanulásszervezési módokat, formákat. Az egész nap során harmóniát, érzelmi biztonságot, kiegyensúlyozott elfogadó légkört teremtenek. Segítő, irányító, szervező, értékelő tevékenységük arra irányul, hogy a gyermekek kompetenciái kialakuljanak, fejlődjenek. A gyermekeket egymás elfogadására, az egyéni sajátosságok tiszteletben tartására neveli. A tapasztalatszerzésre, tevékenységre számtalan teret biztosítanak a nevelési folyamatban. Jellemzőjük a szakmai innovációs készség, a reflektivitás, az adaptivitás, az együttműködő képesség, az empátia, tolerancia, a játékosság, kreativitás, gyakorlatiasság, tevékenység központúság. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos ismeretekkel rendelkezik az óvodai tevékenységek tartalmainak közvetítéséhez. Nevelő-fejlesztő munkáját az Óvodai nevelés országos alapprogramjára és az óvoda pedagógiai programjára alapozza. Felismeri a gyermekek tanulási-, magatartási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra. A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére. A pedagógusok megosztják egymással ez irányú módszertani tudásukat. Munkájában figyelembe veszi a gyermekek és a gyermekközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi hátteréből adódó sajátosságait. Az együttműködést, közösségi kapcsolatokat és érzelmeket erősítő helyzeteket teremt, módszereket alkalmaz az óvodai és óvodán kívüli tevékenységek során. Csoportjában tudatosan alkalmazza a konfliktus-megelőzés módszereit, például a közös szabályalakítást, az értékelési szempontok tudatosítását, a pozitív példák megerősítését, a következetességet. 12

13 A csoportjában felmerülő konfliktusokat, azok okait felismeri, helyesen értelmezi és hatékonyan kezeli. Konfliktushelyzetben a gyermekeket a konfliktusok kompromisszumos megoldására ösztönzi. A napi tevékenységekben, játékban időt, lehetőséget biztosít a beszélgetésekre, kezdeményezően példát mutat az interaktív kommunikációra. Az egymásra figyelést, a másik fél mondanivalójának meghallgatását gyakoroltatja a gyermekekkel. Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. A pedagógusoknak tisztában kell lenniük szakmai felkészültségükkel, személyiségüknek sajátosságaival, és képesek alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz Saját pedagógiai gyakorlatukat folyamatosan elemzik és fejlesztik. Tudatosan fejlesztik pedagógiai kommunikációjukat. Rendszeresen tájékozódnak a pedagógia tudományára és az óvodapedagógiára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználják a továbbképzési lehetőségeket. Nyitottak a szülő, a gyermek, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználják őket szakmai fejlődésük érdekében. Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit, a játék és más élmény gazdag tevékenység, programok során. Munkájuk során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikálnak. Munkájuk során törekszenek új módszerek alkalmazására, figyelembe véve a tudományos eredményeket. Részt vesznek intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban. A rendelkezésre álló tanulási, képességfejlesztési segédanyagokat, eszközöket, digitális anyagokat és eszközöket is ismeri, kritikusan, céljainak megfelelően használja. Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére követendő mintát mutat a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök funkcionális használata terén. 6. KÜLDETÉSNYILATKOZATUNK Szeretet és tisztelet vezérli nevelőmunkánkat és kapcsolatainkat, mely összehangolt és tudatos. Az óvodánkba kerülő gyermekek személyiségének kibontakoztatását elősegítjük. Az őket körülvevő személyi és tárgyi feltételeket biztosítjuk. Nevelésünk olyan módszerek segítségével történik, mely figyelembe veszi a gyermek: egyéni szükségleteit, fejlődési ütemét, az értelmi, érzelmi és szociális képességeit. Tudjuk, nevelőmunkánk eredményessége és a gyermekek érdeke megkívánja, hogy a családi nevelés kiegészítő szerepét felvállaljuk. A szülők legfontosabb partnereink a nevelésben, ezért bevonjuk őket a nevelő munkánkba, sokszínű programmal segítve az együttműködés elfogadását. Mindennapi munkánkban előtérbe kerül a környezet megismerésére nevelés, a környezettudatos magatartás formálása, az egészségmegőrzés, a prevenció, az egészséges életmód szokásainak alakítása, gyakorlása. 13

14 Óvodánkban a nevelőmunkánkat összehangoltan: a partnerközpontúságnak megfelelően, a szakmai önállóságnak megfelelően, az etnikai kisebbség nevelési irányelveit figyelembe véve, Valljuk, nevelőmunkánk legfontosabb és leghatékonyabb eszköze a szabad játék, ezért a tevékenységek során annak prioritását hangsúlyozzuk. 7. NEVELÉSÜNK ÁLTALÁNOS CÉLJA ÉS FELADATA Cél: 1. Segítsük elő a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését, személyiségük kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembe vételével. 2. Az Óvoda az első intézmény, ahol megkezdődik a gyerekek szocializációja, személyiségük sokoldalú fejlesztése, de mindezek mellett fontosnak tartjuk a családi nevelés elsődlegességét. A gyermekek teljes személyiségének fejlesztésére és autonómiájuk kibontakoztatására törekszünk. 3. Célunk, hogy elérhető közelségbe vigyük az őket körülvevő gazdag világot és alkotó, családias légkörben segítsük önkibontakozásukat, úgy, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva fejlődjön és testi, szociális, értelmi érettség terén is alkalmassá váljanak az iskolai életre. 4. A természet szeretetére, megismerésére és megbecsülésére nevelés folyamatában: a természetes és épített környezet iránti pozitív érzelmi viszony korai megalapozása, a környezetkultúra, a környezettudatos magatartás alakítása. 5. A gyermekek egészséges és korszerű életmódjának, egészségvédő szokásainak alakítása. A testi-lelki egészség és a szociális kapcsolatok harmóniájának megteremtése. 6. Érzelem gazdag, szeretetteljes, nyugodt, autonóm légkör kialakítása, melyben a játék és a mozgás alapvető tevékenységével biztosítjuk az életkorra jellemző anyanyelvi, érzelmi és értelmi fejlődési folyamatok minőségi változását. Az általános pedagógiai célrendszer figyelembevételével határozzuk meg az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat. Az intézmény pedagógiai programja összhangban áll az Óvodai nevelés országos alapprogramjával, és annak célrendszerével. (A célok megvalósulása érdekében az intézményvezető rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét.) Feladat: 1. A szűkebb és tágabb környezet élővilágát és épített értékeit megismertetni, megszerettetni, hozzájuk fűződő pozitív érzelmi viszonyt kialakítani. 2. A megismerési folyamatokhoz változatos helyszíneket, élményeket és tevékenységeket szervezni. 14

15 3. Szokásokat, szokásrendszereket és viselkedési formákat alapozni, melyek elindítják a gyermekekben környezetre figyelő, környezeti problémák iránt érzékeny környezettudatos viselkedést. 4. A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges, esztétikus, tiszta környezet és az optimális pszichés klíma megteremtése és folyamatos fenntartása. 5. A gondozás teendői közben higiénés szokások alakítása, egészségük és testi épségük óvása. 6. Optimális óvodai életritmus és folyamatos napirendi keretek között kedvező feltételek megteremtése kapcsolat-felvételi igényeikhez és önérvényesítési törekvéseikhez. 7. Családias, vidám, kreatív óvodai légkör megteremtése a játék és a mozgás ideális feltételeivel. 8. A játék és a mozgásszabadság tiszteletben tartása mellett elősegíteni a pozitív személyiségfejlesztő hatásokat, hogy általuk komplex módon erősítsük az érzelmi és értelmi képességek minőségi változását. Óvodapedagógusaink feladata programunk alapján - tudatosan törekedjen a gyermekek motiválására, aktivizálására. - tudatosan tervezze a tevékenység céljainak megfelelő módszereket, eszközöket, szervezési módokat - kreativitás előtérbe helyezése, kialakítása, fenntartása, - az ismertek tapasztalati úton történő megszerzése, komplex tevékenységek által, - megfelelő életvitel, egészséges életmód iránti igény alakítása (életvitel, napirend, mozgásigény kielégítése), - anyanyelvi nevelés az egész óvodai életet áthatóan, - környezettudatos viselkedés megalapozása. - Kihasználjuk a különböző tevékenységi formákban megvalósuló tanulási folyamatban a műveltségterületek közötti kapcsolódási lehetőségeket. - Az elmélyült tevékenységekhez nyugodt légkört és környezetet teremtsen, például a csoportszoba elrendezésével. A párhuzamosan végezhető tevékenységekhez biztosítsa a megfelelő eszközöket és a szabad választás lehetőségét. - Gazdag értékelési eszköztárral rendelkezzen, melyből a gyermekek életkori sajátosságainak figyelembevételével tudatosan választja ki a leginkább megfelelőt. Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai programjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat. - Fontos feladatunk az önismeret, a gyermekek saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó kíváncsiság fenntartása, az önkifejezés lehetőségének biztosítása. Az akarat, a kitartás, a feladattudat, szabálytudat fejlesztése, a szokás-és normarendszer megalapozása. - A visszajelzés elvének érvényesítésével a teljesítmények változását folyamatosan nyomon követjük, és egyénenként értékeljük. 8. FEJLESZTENDŐ KOMPETENCIÁK ÉS A FEJLŐDÉST ELŐSEGÍTŐ MÓDSZEREK A kompetenciák fejlesztésének megalapozása az óvodákban történik. Az óvoda komplex tevékenységei által, segíti mindazon kompetenciák fejlődését, megalapozását, melyek az iskolában teljesednek ki. A figyelem középpontjában a gyermekek kulcskompetenciáinak fejlesztése áll. 15

16 Az óvodáskorú gyermek alapvető megnyilvánulási módjára, fő tevékenységi formáira elégítjük ki a gyermekek testi-lelki és szellemi szükségleteit, melyet a testi, érzelmi, szociális és értelmi nevelésen keresztül biztosítunk. A gyermekek életkoruknak megfelelően, fejlettségi szintjükhöz képest, fejlődési ütemüket tiszteletben tartva fejlesztjük személyiségüket, bontakoztatjuk ki képességüket. A nehézséggel, hátránnyal küzdő gyermekek harmonikus személyiségfejlődését, a különbözőség elfogadtatására nevelő környezet, élmény gazdag mindennapok megteremtésével segítjük elő. Egyénre szabott képességfejlesztéssel segítjük a gyermekeket abban, hogy alkalmassá váljanak az iskolai életre. Minden területen a hiányosságok kompenzálására törekszünk és az elért eredmények továbbfejlesztését megfelelő módszerekkel, sokoldalúan az óvodás gyermek legkedveltebb tevékenységén, a játékon keresztül valósítjuk meg. Játékos tevékenységekben, sokoldalú tapasztalás útján tudatos magatartásra, a környezetére figyelő, a környezethez pozitív érzelmi viszony kialakítására képes gyerekeket nevelünk. Az intézmény az IKT eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, foglalkozásokon való alkalmazásuk a csoport naplóban is nyomon követhető. Az IKT eszközökkel elkészített, zenés filmek, bemutatók ünnepségeink színvonalának emelését is elősegítik. (CD-lejátszó, projektor, fényképezőgép, számítógép). Rendszeresen tájékozódunk az óvodai nevelést, képességfejlesztést támogató digitális technológiai eszközökről és lehetőség szerint alkalmazzuk azokat. Az együttműködés, a kapcsolattartás, illetve a kommunikáció elősegítésére az együttműködés során használjuk az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat, követendő mintát mutatva a gyermekek és szülők számára a digitális eszközök funkcionális használatával. A nevelést, tanítást segítő eszközök és a nevelés tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. 9. PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK Igyekszünk a nevelés során, a foglalkozások cél- és feladatrendszerének sikerességét figyelembe véve olyan széleskörű pedagógiai módszereket használni, amelyek egymásra épülők, visszatérő jelleggel bármikor alkalmazhatók, és a gyermek személyiségfejlődését segíti elő. 1. Az óvodai módszerek jellemzői - a módszerek a nevelés céljainak és feladatainak megvalósítását szolgálják - a módszer kiválasztásánál figyelembe vesszük a tanulók személyiségét, az egyéni és életkori sajátosságokat, illetve a képességeiket; - a módszereknek rugalmasan használjuk az adott szituációhoz és személyekhez alkalmazkodva; - a módszerek sokszor együttesen használata fejtik ki a legkedvezőbb hatást. 16

17 2. Gyermekek által használt módszerek - gyermeki megfigyelés, vizsgálódás, kutakodás (a tények feltárásához) - manipuláció, kísérletezés, próbálgatás, kipróbálás (a tények feldolgozásához) - vita, gyermeki véleménynyilvánítás, értékelés, gyermeki magyarázat, gyermeki kérdésekre való válaszadás elősegítése, ösztönzése (a tapasztalatok tudatosításához) 3. Pedagógus által használt módszerek - tanakodás, kétely ébresztése, hitetlenkedés, probléma szítása, provokálása (az problémamegoldó önálló gondolkodás fejlesztése érdekében) - bemutatás, elmesélés, elbeszélés, leírás (a tények feltárásához) - vitára, magyarázatra, véleménynyilvánításra késztetés (a tények alkotó feldolgozásához) - elismerés, megerősítés, ösztönzés, buzdítás, elismerésre méltó példaként kiemelés (az elemzendő tények és a megszerzett tapasztalatok elősegítésére) Pedagógiai folyamatok a választott módszerek mindenképpen a nevelési célok teljesülését segítsék elő, lehetővé téve a gyermekek személyiségfejlődését. Fontos a folyamatos értékelés, elemzés, ellenőrzés, lehetőséget adva hibajavításra. A gyerekek képességeinek, tudásának fejlődését első sorban folyamatos megfigyeléssel, elemzéssel és időszakosan az életkorhoz igazodó feladatok alkalmazásával követi nyomon. 4. Projekt módszer óvodai alkalmazása Bizonyos témakörök 2-3 héten át tartó feldolgozása esetén. Az óvodás gyermekek tanulásának sajátosságai közé tartozik a cselekvő aktivitás jelenléte: A gyerekeknek fontos, hogy a tevékenységek, problémahelyzetek megoldása során átéljék azokat, és megoldást találjanak a valós élet problémáira. Sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás nagyon fontos a gyerekek számára ezért bizonyos témákat (külső világ tevékeny megismerése) érdemes projekt módszerrel feldolgozni. A feldolgozás egy folyamatot ölel fel, amely tevékenységek sorozatából áll, figyelembe véve a gyerekek érdeklődési körét és igényeit. Gyerekek és pedagógus együttműködve dolgozik. Az óvodapedagógusoknak sokkal több lehetősége van a különböző képességekkel rendelkező gyermekek fejlesztésére. 5. A kooperatív tanulási módszer - a tanulók 4-6 fős kis csoportokban végzett tevékenységén alapul. Az ismeretek és az intellektuális készségek fejlesztésén túl kiemelt jelentősége van a szociális készségek, együttműködési képességek kialakításában. - a tanulók együttes munkát végeznek, ugyanúgy felelősek egymás tanulási eredményeiért, mint sajátjukért - a csoport sikere, eredményessége minden egyes tag teljesítményétől függ motiválják, bíztassák egymást. A direkt és az indirekt nevelési módszerek jól egészítik ki egymást, így együttes alkalmazásuk hasznosítható, szükséges az egyén optimális fejlődéséhez, szocializációjához. 17

18 A jól megválasztott módszer motivációs eszköz is lehet egyben. Az óvodapedagógus egyik legfontosabb feladata, hogy úgy válassza meg a megfelelő módszereket, hogy eljuthasson az óvodás gyermek a szándékos megtanulni akarás vágyáig, vagy kialakítsa benne a megismerés vágyát. A sikeresen megválasztott módszerek és motivációs eszközök esetén mindig lesz olyan gyermek, aki késztetést érez a tevékenységben való részvételre, míg másokat esetleg kíváncsiságuk vonz oda. Ha viszont a kíváncsiságtól hajtott részvétel élményszerű elfoglaltságot eredményez, és ez mindig rendszeresen ismétlődik, akkor a gyermek szívesen vesz részt a kezdeményezéseken foglalkozásokon Egészséges életmódra nevelés 10. NEVELÉS KERETE Egészséges életmód alakítása A testi nevelés feladatrendszerét elsősorban a gondozás és a mozgás által kívánjuk megvalósítani. Fontos feladatunk, a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése. Folyamatos odafigyeléssel, sürgetésmentes, elfogadó légkörben, sokirányú gondozási tevékenységgel biztosítjuk a gyermekek komfortérzetét. A gyermekek testi szükségleteinek kielégítésére a gondozás során megfelelő szokásrendszert alapozunk meg. Figyelmet fordítunk a helyes testápolás, az étkezés, az öltözködés és betegségmegelőzés szokásainak kialakítására. Nagy hangsúlyt fektetünk a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlen zsír-tartalmú ételek fogyasztásának csökkentésére, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése. Egészséges és biztonságos környezeti feltételeket teremtünk. Megszerettetjük a mozgást, elősegítjük, hogy mozgásuk összerendezetté váljék. A szabadban is rendszeres mozgásos tevékenységet szervezünk, amely elősegíti az egészséges életvitel kialakítását és megerősíti a mozgásról szerzett pozitív élményeket. Cél: 1. A gyermekek testi-lelki fejlődésének elősegítése, egészségük alakítása. 2. Óvodásaink testi-lelki szükségleteinek kielégítése, melynek során a gyermekekben megalapozzuk az egészség és higiéniás szokásokat, melyek az egészséges életvitelhez szükségesek. 3. A gyermekek képessé váljanak arra, hogy az általunk átadott ismeretek birtokában, lehetőség szerint tudatosan, készségszinten végezzék azokat a tennivalókat, amelyek saját és társaik testi épségével, egészségük megőrzésével kapcsolatosak. 4. Változatos mozgáslehetőség biztosításával segítjük elő, hogy a gyermekekben kialakuljon a rendszeres mozgás iránti igény, ez által mozgásuk rendezetté, testileg edzetteké váljanak. 18

19 Feladat: 1. Egészséges, barátságos, esztétikus környezet kialakítása (nyugalom, érzelmi-hangulati egyensúly fenntartása, optimális pszichés klíma megteremtése.) 2. Folyamatos napirend, életrend megszervezése, melyben változatos módon, - lehetőleg minél több időt a szabadban töltve - megfelelő idő jut mozgásra, pihenésre, szabadjátékra, étkezésre. stb.) Nyugodt, kiegyensúlyozott élettempó biztosítása. 3. A gyermekek gondozása, egészségük megőrzése - edzettség, mozgásigény, táplálkozás, környezeti feltételek, prevenció. 4. Az óvodai életritmus és a családi életrend egymáshoz való közelítése - követendő példamutatás (nyílt napok, hétvégi kirándulási javaslatok stb.) 12. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD TESTI, LELKI FEJLŐDÉS 12.1 Környezeti feltételek: - Csoportszobát, a berendezést úgy alakítottuk ki, hogy azok gyermekeink biztonságát, kényelmét szolgálják, mozgásigényüket kielégítsék. Csoportszobában változatos (gyakran cserélhető) mozgásfejlesztő játékeszközöket alkalmazunk, ezzel is hozzájárulva a napi mozgásszükségletük kielégítéséhez. Külön figyelmet szentelünk a kézműves-barkácsoló, valamint az élő-természetsarok helyének megválasztására. Az öltözőben a gyermekek váltóruháját, cserecipőjét, egyéb ruhaneműiket, tornafelszereléseiket külön jellel ellátott szekrényrészben helyezzük el. Az előtérben kifüggesztett, szülőknek szóló információs tábla a nevelés érdekében fontos, folyamatos tájékoztatást biztosít az egészséges életmód szokásalakításáról (étrend, testnevelés napja, kirándulások). A mosdóban a gyermekek jellel ellátott törülközőjét, fésűjét és fogmosó felszerelését tároljuk. Gondoskodunk ezek rendszeres tisztításáról, cseréjéről. - Az udvari szabad játék során biztosítjuk a test felfrissítését, edzését, a gyermek igénye szerinti ivás lehetőségét (jellel ellátott saját ivópoharak). A homokozás a gyermekek udvari tevékenysége során első helyet foglal el. A gyermekek egészségvédelmének érdekében naponta fellazítjuk, locsoljuk. - Teraszunk helyet ad a mindennapos testnevelésnek Tevékenységtartalmak: - A gyermekek számára folyamatos napirendet, tevékenységi ritmust biztosítunk, ami egészséges fejlődésükhöz nélkülözhetetlen. - Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek biztonságérzetének megteremtéséhez elengedhetetlen harmonikus társas kapcsolatok támogatására. - Első naptól kezdve építjük a pozitív érzelmi viszony kialakulását óvónő és gyermek között, hogy érezze a bizalmat, a szeretetet, napjaik félelemmentesen teljenek. Személyiségük kibontakozásáért nyugodt légkört, meleg, jutalmazó, megerősítő nevelési módszereket alkalmazunk. - A durva, agresszív viselkedésmódot tanúsító gyermekekre odafigyelünk, folyamatosan igyekszünk leépíteni ezt a negatív tulajdonságot. Különös figyelmet szentelünk a gyermekeket érő, terhelő stresszoroknak, amelyek a gyermekek nyugtalanságához vezethetnek. - Egészséges fejlődésük fontos feltétele az életkoruknak megfelelő egészséges táplálkozás. 19

20 Az egészséges életmód, a testápolás, a tisztálkodás, az étkezés, különösen a magas cukortartalmú ételek és italok, a magas só- és telítetlenzsírtartalmú ételek fogyasztásának csökkentése, a zöldségek és gyümölcsök, illetve tejtermékek fogyasztásának ösztönzése, a fogmosás, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása - A szülők figyelmét ráirányítjuk a nyers zöldség és gyümölcsfogyasztás és a rágás fontosságára, a változatos alapanyagú nyers saláták élettani és ízlésformáló hatására. Fontosnak tartjuk az esztétikus terítést, és kulturált étkezési szokások betartását. - Öltözködésnél önállóságukat támogatjuk, közben ízlésvilágukat is formáljuk. - Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek ruházata az időjárás változásaihoz igazodó, kényelmes, könnyen fel- és levehető legyen. Ennek szükségességét, praktikumát a szülőkkel előzetesen megbeszéljük. Öltözködési, egészségügyi szempontból szükségesnek tartjuk a benti játszóruhát, cserecipőt, kényelmes szabadidőruhát az udvari mozgáshoz. - A megbetegedés tüneteit fel kell ismernünk, különös tekintettel az asztmás és kruppos gyermekekre. Betegség esetén, ha szükséges, értesítjük a szülőt. Amíg a szülő megérkezik, lázat csillapítunk. A gyermekek gyógyszeres kezelését nem vállaljuk! Csak orvosi igazolással jöhetnek ismét közösségbe Az óvodapedagógus feladatai - A gyermekek fejlődéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása. - A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése. - A nyugodt, szeretetteljes, kiegyensúlyozott óvodai légkör kialakítása. - A gyermekek egészségének védelme, edzettségének biztosítása. - A gyermekek táplálkozási, tisztálkodási, öltözködési szokásainak egyénileg történő segítése. - A családokkal való együttműködési formák megkeresése. - A gyermekek egyéni adottságainak, egészségi állapotának (allergia, érzékenység, stb.) figyelemmel kísérése. - Minden tevékenységet fokozott szóbeli megerősítés kísérjen, a napi óvodai életritmusunkban erre elegendő időt, nyugodt, kiegyensúlyozott, türelmes légkört biztosítson. - Együttműködés a szülővel, az egészségügyi szakemberekkel, elsősorban a betegségek megelőzésében, ill. megszüntetésében. - Korszerű étkezési kultúra közvetítése, melyben igyekezzen partnerként megnyerni a családokat is Az egészséges életmódra nevelés feladataiba integráljuk az alábbi feladatokat: - Mozgásfejlesztés Nagymozgások fejlesztése (pl. járás, futás, mászás.) Finommotorika fejlesztése (pl. gombolás, evőeszköz használata, körömkefe használata, vágás, szeletelés, reszelés.) Szem-kéz koordináció fejlesztése (pl. folyadéktöltés, kenyér-kenés, fésülködés, gombolás, kötés.) Egyensúlyérzék fejlesztés (udvari, tornaszobai eszközökkel, valamint úszással) 20

21 - Testséma fejlesztés: Testséma kialakítása, testrészek ismerete (pl. öltözés, gyermekek elalvás előtti és ébresztő simogatása.) Meghatározott testrészekre koncentrálás (pl. mászókázás, csúszdázás) A test személyi zónájának alakítása (pl. tisztálkodás, öltözés közben a testrészek tudatos megnevezése.) - Percepciófejlesztés: A környezeti ingerek teljes körű megtapasztalása, az érzékszervek működésének finomítása (pl. ételek íze, illata, tapintás,) Térpercepció fejlesztése (pl. terítés, ruhaneműk felvétele, fogkefe helyes irányú használata.) - Verbális fejlesztés: A fentieket tudatosan kíséri a verbális megerősítés (pl. testrészek, ruhadarabok megnevezése, használati tárgyak ismerete.) 12.5 A fejlesztés várható eredményei óvodáskor végére A nyugodt, szeretetteljes környezet és bánásmód hatására a gyermek biztonságérzete megnő. A szokások elsajátítása folyamán kialakulnak egészséges életmódbeli készségei, jártasságai Tevékenységeiben: - Önálló: a tisztálkodásban, a tisztálkodó eszközök használatakor, WC használatakor, fogmosáskor, öltözködéskor, önkiszolgáláskor, a kimert étel mennyiségének megítélésékor, az adott hőmérsékletnek megfelelő ruhakiválasztáskor. - Megfelelően használja: az evőeszközöket, játékokat, egyéb eszközöket, az óvoda és egyéb helyiségeit, a környezet tisztántartására szolgáló eszközöket. Tud: cipőt kötni, gombolni, teríteni, hajtogatni (szalvéta, ruha), ajtót nyitni, csukni (csendben közlekedni), természetes testtartással az asztal mellett ülni. 21

22 - Ismeri: a kulturált étkezés szokásait (csukott száj, asztal rendje, halk beszélgetés), zsebkendőhasználat módját, a rendetlenség megszüntetésének módját. - Segít: a környezet tisztántartásában, a rend megőrzésében, a kisebbek különböző tevékenységében. - Részt vesz: a tevékenységekben, sétákon, kirándulásokon, rendezvényeken, a játékok és egyéb eszközök elrakásában, tisztán tartásában, berendezési és egyéb tárgyakat rendeltetésszerűen használja, a napi tevékenységekhez kapcsolódó eszközök előkészítésében, használatában, helyretételében tevékenykedik, mozgáshoz, sporthoz szükséges felszereléseket, eszközöket biztonságosan használja. Szívesen kezdeményez mozgásos játékokat, szívesen vesz részt benne Az egészségfejlesztés szempontjait, alapjait ismeri. 13. EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD ALAKÍTÁSA, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Az élet és az egészség. az embernek semmi mással nem pótolható, alapvető értéke, nélküle sem egyéni, sem társadalmi lét, sem kultúra nem valósítható meg. Az egészség megszerzése, fenntartása és fejlesztése ezért az egyed, illetve a közösség egész életen át az élethez, a sikeres önmegvalósításhoz és a társkapcsolatokhoz szükséges feladatát képezi. Az egészséges életmódra nevelés mai életünkben felértékelődött, fontossága hosszú távon meghatározza a felnövő gyermekek önmaguk által kialakított életstílusát. Az egészséges életmód magában foglalja a környezettel való harmonikus együttélést, a természet szeretetét és védelmét. A gyermek az egészséges életmódra vonatkozó ismereteit és magatartásmintáját a családból hozza magával az óvodába. Az óvoda az egyik leghatékonyabb közösségi színtér: az egészségkultúra megalapozásához, az egészséges életmódra neveléshez, az egészséges életvitel igénye kialakításához, a testi fejlődés elősegítéséhez, az egészséges testápolás szokásrendszerének kialakításához, az egészségmegőrzés szokásainak alakításához. Az egészségterv és egészséges életmódra nevelés céljai Az egészséges életvitelhez szükséges szokások kialakítása, Az egészség megőrzésére, óvására, az egészséges állapot megbecsülésére nevelés, A gyermekek felkészítése a tágabb szociális környezet káros hatásainak kivédésére. Egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása Az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyozása 22

23 Az egészségfejlesztés területei: 1. Egészséges táplálkozás, 2. Mindennapos testnevelés, testmozgás, 3. Személyi higiéné, 4. Testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 5. A bántalmazás, erőszak megelőzése, 6. Baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás, Az óvodai felvétel után anamnézist készítünk a gyermekekről, ezzel elindítjuk az ismerkedés folyamatát. Elsősorban a gyermekek testi szükségleteinek feltárására helyezzük a hangsúlyt, a testi szükségletek kielégítése határozza meg a gyermekek jó közérzetét, ami minden egyéb tevékenységvégzéshez szükséges. A növekedés, fejlődés üteme minden egyes gyermeknél másképpen alakul. Ezért folyamatos megfigyeléssel, testsúly, testmagasság, láb-kéz stb. összehasonlító mérésekkel segítjük az egyéni sajátosságok feltárását. Egészségügyi mérések és szűrések a védőnői szolgálat szervezésében valósul meg. A növekedés és fejlődés egyik legfontosabb feltétele a táplálkozás. Óvodásainkat arra neveljük, hogy minden ételt érdemes megkóstolni, de nem erőltetjük az evést, ha nem ízlik nekik. A gyermekek egyéni táplálkozási szokásait toleráljuk, de nevelési próbálkozásainkat nem adjuk fel. Évente egészségnapokat tartunk az óvodában. Az egészségnapok keretein belül a gyermekek megismerhetik, illetve feleleveníthetik a testünkkel kapcsolatos tudnivalókat, megismerkednek az egészséges életmód szokásaival, az orvos gyógyító munkájával, ellátogatunk minden évben a helyi mentőállomásra, mely különösen nagy élményt jelent a gyerekek számára. Ezeken a napokon nagy hangsúlyt fektetünk az egészséges táplálkozásra, sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztunk. Az egyedi táplálkozásra (pl. liszt érzékeny, ételallergiás) szoruló gyermekeket körültekintően és gondosan látjuk el. Folyadék fogyasztására az egész nap folyamán lehetőséget biztosítunk. A reggeli étkezés és az ebéd elfogyasztása közösen történik. Kellő időt biztosítunk az étkezéshez, egyéni szükségletek figyelembevételével. Nagyon fontos a gyermekek számára a mindennapos mozgás. A mozgás a gyermek természetes belső igénye, kielégítésére egész nap lehetőséget biztosítunk. Óvodásaink mozgásigénye egyénenként eltérő, változatos tevékenységek felkínálásával segítjük szükségletük megvalósítását. Szervezett, közös élményt nyújtó sétákra is elvisszük a gyermekeket. A megtett út hossza, a séta időtartama a gyermekek életkorához igazodik. Óvodásaink edzését, mozgáskoordinációjának fejlesztését sokféle mozgásos tevékenységgel segítjük. Sok időt töltünk a szabadban. A jó levegő, a napfény erősítik a gyermekek szervezetét, segítenek a betegségmegelőzésben, hiszen fokozódik ellenálló képességük, könnyebben alkalmazkodnak az időjárás változásaihoz. A felvázolt rendszerből kiolvasható, hogy a felgyorsult világ egyre újabb egészségvédő/egészségfejlesztő feladatok elé állítja az óvodai nevelést. Az egészség fejlesztése a kisgyermekkortól kezdődik, így az óvodai egészségnevelés megalapozó jelentőségű a személyiségfejlesztésében. 23