XI. APÁCZAI-NAPOK NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA OKTÓBER ÉRTÉKŐRZÉS ÉS ÉRTÉKTEREMTÉS ABSZTRAKTOK

Átírás

1 XI. APÁCZAI-NAPOK NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA OKTÓBER ÉRTÉKŐRZÉS ÉS ÉRTÉKTEREMTÉS ABSZTRAKTOK

2 A KULTURÁLIS KOMPETENCIA SZEREPE A SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓBAN Ablonczyné Mihályka Lívia Széchenyi István Egyetem Nemzetközi Kommunikáció Tanszék, Győr, Magyarország Jelen előadás egy folyamatban levő kutatás első eredményeit ismerteti. A kutatás háttereként az a hipotézisünk, hogy a megváltozott társadalmi és gazdasági körülmények között a különböző kulturális háttérrel rendelkező, egyazon munkahelyen dolgozó munkavállalók napi kommunikációjában kommunikációs zavarok figyelhetők meg. A hipotézisek igazolására és/vagy cáfolására kérdőíves felmérést végeztünk különböző multinacionális vállalatoknál, feltételezve, hogy az idegen nyelv ismerete nem akadály a vállalati intern kommunikációban. Az eddigi eredmények igazolják, hogy a kommunikációs zavarok és félreértések nagy része a kultúrák közötti különbségekre vezethetők vissza. A kutatás fontos következtetése, hogy a kulcskompetenciák között szereplő kulturális kompetencia fejlesztése fontos a tágan értelmezett szakmai kommunikációval foglalkozó stúdiumok oktatása során a felsőoktatásban is. Kulcsszavak: munkaerő-mobilitás, eltérő kulturális háttér, napi kommunikáció, kommunikációs zavarok SZÖVEGÉRTŐ OLVASÁS FELSŐFOKON IS? Albertné dr. Herbszt Mária PhD Eötvös József Főiskola Magyar nyelvi és irodalmi tanszék, Baja, Magyarország PISA-sokk, szövegértő olvasás, olvasásfajták, a szövegértést befolyásoló tényezők, a szövegértés mikrokészségei. Az előadás a HEFOP program keretében kidolgozott, A felsőfokú tanulmányokat segítő szövegértési és szövegalkotási gyakorlatok c. tananyagot mutatja be, mintát mutatva arra, hogy a különböző műfajú, felépítésű és nyelvezetű szövegek elemzésével, valamint a hozzájuk kapcsolódó írásos feladatok elvégeztetésével miként segíthető elő, hogy a hallgatók a felsőfokú tanulmányaik során elsajátítandó ismereteket közvetítő szövegeket alaposabban megértsék, az olvasottakat kreatív módon továbbgondolják, a tananyagot könnyebben, eredményesebben elsajátítsák. A KÖZÉPKORI VALLÁSOS IRODALOM ÉS AZ IRODALOMKRITIKA ITÁLIÁBAN A XV. SZÁZADTÓL CROCÉIG Andróczki Anett doktorandusz, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Irodalomtudományi Doktori Iskola, Szeged, Magyarország Az itáliai vallásos irodalom a XVII. századig semmilyen visszhangot sem váltott ki világi irodalmi körökben. Az első legjelentősebb irodalomtörténeti alkotás Itáliában Francesco De Sanctis ( ) tollából származik, aki a vallásos művek vizsgálatakor történeti és esztétikai szempontokon túl, már a szerző bonyolult lelki tapasztalatát is figyelembe vette. A későbbi irodalmi generációhoz tartozó Giosuè Carducci a pozitivizmus híveként egyfajta bizalmatlan szimpátiával tanulmányozta a vallásos irodalmat. A századforduló sokszínű kulturális és tudományos érdeklődését tükrözi Gabriele D Annunzio hozzáállása, aki a 2

3 korabeli íróknak kifejezetten ajánlotta a vallásos szerzők műveit. A tudományos igényű irodalomkritika területén Olaszországban Benedetto Croce ( ) volt a vallásos irodalom leghitelesebb és legtekintélyesebb kutatója. Poesia poplare e poesia d arte című művében ő elvitatta a vallásos irodalom igazi és teljes művészi értékét a gyakorlati célzatosság miatt. Kulcsszavak: középkor, vallásos irodalom, irodalomkritika, Itália, Croce A MEG/EL/ÉRTETT ÉRTELEM PETELEI ISTVÁN AZ ALKU CÍMŰ NOVELLÁJÁBAN Dr. Antal Sándor egyetemi adjunktus, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat, Románia Az olvasás, mint az értelemképzés folyamata mindig újraalkotás. Az előadásban bemutatott töredékes szövegvilág, az értelemképzés örök esetlegességének, szubjektív kiszolgáltatottságának az újbóli tudatosítását (is) szolgálja.. Hiszen, ha a produktum nyitott értelemrendszer, akkor az olvasásban újjáteremtett produkciónak is szükségképpen olyannak kell lennie. Az apró lépésekben haladó progresszív elemzés az olvasás munkájának dekompozíciója. Barthes tetszetős képhasználatával élve, csillagokká repesztett szöveg, amivel dolgozunk. Szövegegységeink, a lexiák terjedelme alapjában önkényesen meghatározott, illetve azon konnotációs jelentés-terek sűrűségének, telítettségének a függvénye, amelyet a lexia kialakít. Az előadó mint a lexiák megszólítottja azokra a kérdésekre kíváncsi, amelyekre a szövegrészek, mint válaszok megszülettek. Kulcsszavak: értelemképzés, szövegvilág, szövegrészek, lexia, konnotációs jelentésterek WELLNESS A FÜRDŐBEN Dr. Ákoshegyi György Magyar Fürdőszövetség főtitkára A fürdők megszokott, hagyományos szolgáltatása a tisztálkodás, gyógyítás és sport, azaz egészség megőrzése, gyógyítás, erőnlét fejlesztése. Ezt az eredeti célt kiterjedtebb értelmezésben és könnyed formában szolgálja a wellness. A wellness arra az alapgondolatra épül, hogy az egészség azt jelenti: minden téren jól érezzük magunkat. A fürdők ezt az új szolgáltatási formát csak beruházással és többletmunkával vezethetik be. Alapvető kérdés, hogy melyik fürdőben és mennyit gazdaságos erre a célra fordítani. Mi az a legkevesebb szolgáltatás, amelynél wellnessről beszélhetünk és meddig érdemes kiterjeszteni a szolgáltatások választékát -hol a gazdaságosság határa. Továbbá a wellness támogatja-e és milyen mértékben a gyógyító és rehabilitációs tevékenységet. Új szolgáltatás, beruházás, gazdaságosság, gyógyítás támogatása 3

4 RÖVIDRE VÁGVA: RAYMOND CARVER NOVELLÁINAK ÉS ROBERT ALTMAN FILMJÉNEK NARRATÍVÁI Balcsik-Tamás Kinga főiskolai tanársegéd Károli Gáspár Református Egyetem, Nagykőrösi Tanítóképző Főiskolai Kar, Pedagógiai Intézet, Nagykőrös, Magyarország Raymond Carvernek, az amerikai rövidpróza minimalistának bélyegzett szerzőjének néhány novelláját Robert Altman Rövidre vágva (Short cuts) címmel egy egészestés játékfilmmé komponálta, azonban nem maradt meg a szolgai adaptációnál. A film olyan igényes interpretáció, amely az író témáit és feldolgozási módjait audiovizuális nyelvre fordítja, a szövegek hangulatát és esztétikai jegyeit a vászonra transzformálja. Előadásomban a film és az alapjául szolgáló novellák kapcsolatán keresztül bemutatom Altman metafiktív elbeszélő technikáját, amelyet a különböző cselekményszálak összeillesztésénél használ. A szűkszavú, lényeget a kimondatlanba rejtő próza a filmen a narratív asszociáció explicit felmutatásában, a szereplők találkozásának esetlegességét tematizálva kel életre. E műfajok és művészeti ágak közötti párbeszéd tekintettel korunk transzkulturális tendenciáira az értékőrzés és értékteremtés csatornája lehet az európai kultúrától sem idegen művészi önreflexió segítségével. Kulcsszavak: narratológia, metafikció, amerikai rövidpróza és játékfilm A MAGYAR SZEMÉLYNEVEK OROSZ/UKRÁN ÁTÍRÁSA NAGYDOBRONY KÖZSÉGBEN Balla Andrea ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi Doktori Iskola A tanulmány egy empirikus kutatás eredményeit mutatja be. A dolgozatban Nagydobrony személyneveinek orosz/ukrán átírását vizsgálom. A vizsgálódást az egyházi anyakönyv valamint a községi gazdakönyv alapján folytattam, bemutatom az átírás főbb sajátosságait a család- és a keresztnevekben. Először áttekintem a magánhangzók átírását különös tekintettel a hosszúakra (á, é, í, ó, ő, ú, ű). A személynevek átírásánál nagyobb problémát a magánhangzók okozzák, mivel az ukrán nyelvben hat magánhangzó van (i, e, и, у, о, а) a magyar 14 magánhangzó jelölésére. A rövid magánhangzók esetében az átírás egyszerűbb. A mássalhangzók terén kevesebb probléma merül fel, mint a magyar magánhangzók ukrán hangokkal történő helyettesítésénél, mivel a magyar mássalhangzóknak megvannak a hangzásban igen közeli vagy éppen pontos ukrán megfelelői. A keresztnevek átírásánál fontos figyelembe venni a történelmi tényeket, mivel a mindenkori hatalomváltás kihatott a személynevek bejegyzéseire, például (Ержебет, Эржебет Елизавета, Елізавета). Megállapítható, hogy a használatban lévő nevek átírásánál nem a fordítást tartják szem előtt, hanem a hangjelölést. Kulcsszavak: keresztnév, családnév, transzliteráció, magánhangzó-jelölés, mássalhangzó-jelölés, hosszú magánhangzók. 4

5 GENOGEOGRÁFIA A SPORTEREDMÉNYESSÉG KUTATÁSÁBAN Bánhidi Miklós 1 Kumagai Shuzo 2 -Aoki Tomomi 2 1 Nyugat-Magyarországi Egyetem AK Győr, 2 Kyushu University Fukuoka, Japán Kimagasló élsportolók származásának környezetélettani kutatása akkor került a középpontba, amikor az afrikai sportolók vették át a vezető szerepet egyes sportágakban, mint a kosárlabdázásban, vagy az atlétikában. A kutatások kezdetben a társadalmi környezet befolyásoló szerepét tartották kiemelkedőnek, ahol a sportolók jó feltételek között, a kiemelkedés reménye motivációval jelentős sikerekre képesek. A természettudomány képviselői a kimagasló eredmények hátterében ugyanakkor genetikai tényezőket is kimutattak, amelynek hátterében földrajzi és életmódbeli különbségek is felfedezhetők. Hosszútáv futók esetében Sailer (2000) szerint a Kenyában lakó fiatalok közül akár 500-an is legyőznék a legjobb európai futókat. Ennek okai lehetnek az optimális élettani funkciókat segítő földrajzi tényezők, mint a klíma, a tengerszint feletti magasság, valamint az étkezési szokások. Antropológusok szerint az afrikai futóeredmények hátterében lévő genetikai feltételek a Kalenjin lakosság 90%-nál jobb, mint a világnépesség átlagadatai. Ez egy hosszú darwini folyamatra is visszavezethető, miszerint a lakosság évszázadokon keresztül a pásztorkodásból élt, életének nagy részét a szabadban töltötte, ahol jelentős távolságokat tettek meg egy-egy jobb legelő eléréséért. Jelentősnek mondhatók ugyanakkor a fáradásból származó fájdalmak tűrésében rejlik. Az oxigénhiány fellépése nyomán felhalmozódó tejsav lassabban épül be az érrendszerükbe. Vizsgálatunkban ezért arra kerestük a választ, hogy az élsportolók milyen környezetből származnak, milyen genetikai adottságokkal rendelkeznek. Ugyanakkor megvizsgáltuk, hogy egy földrajzi környezetváltozás (költözködés, más helyszínen versenyzés) okozott-e teljesítményeikben változást. HELYI ÉS/VAGY EURÓPAI ÉRTÉKEK A MAI ERDÉLYI MAGYAR TANÍTÓKÉPZÉSBEN Dr. Barabási Tünde egyetemi tanársegéd, Babes-Bolyai Tudományegyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Tanító és Óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhelyi Kihelyezett Tagozat, Románia Az erdélyi magyar tanítóképzésben a helyi értéket inkább a középiskolai szintű felkészítés képviseli a felsőfokú képzés hagyománynélkülisége miatt. Vizsgálatunkban alapvető kérdésként tételeződik, hogy mit jelent az értékőrzés, illetve, hogy a képzés minősége szempontjából mi a célravezetőbb: az európai értékek beépülése a meglévő, kialakulóban levő hagyományrendszerbe vagy egy teljesen új rendszer. Elemzésünk tárgyát az adoptálás veszélyei, illetve az adaptálás lehetőségei képezik. Kiemeljük egyrészt az EFT azon vonatkozásait, amelyek értéket jelentenek a hazai tanítóképzés számára, másrészt azokat a képzési szerkezeti és tartalmi elemeket a jelenlegi rendszerből, amelyek értéknek tekinthetők - ezért átmentésre érdemesek - egy eurokonform tanítóképzési rendszer számára. Kulcsszavak: tanítóképzés, Bologna-folyamat, eurokonformitás, értékőrzés, értékteremtés 5

6 ÉRTÉKTEREMTÉS ÉS ÉRTÉKŐRZÉS AZ ON-LINE IDŐ SZORITÁSÁBAN Barsiné Pálmai Éva Széchenyi István Egyetem, Regionális-tudományi és Közpolitikai Tanszék A tanulmány a társadalom monetarizációjának néhány aspektusát ér érinti a társadalmi integráció fogalmával összefüggésben. Elsősorban Aldo J. Haesler koncepcióját szeretném ismertetni, amelyben a szerző az es években kezdődő és egy szociológiai forradalommal felérő fordulat lényegét kísérli megragadni. Ennek során az ún. generikus-organikus társadalmak korszakából egy mesterséges operatív jellegű társadalmak korszakába történő átmenet jellemzőit írja le modell-szerűen. A vázolt modell kritikai megközelítése során külön szeretném kiemelni a szocialitások luhmanni értelemben vett konstrukciójának újszerű, a technika által vezérelt módját, valamint a társadalmi szimbolizáció és a szocializáció újszerű összefüggéseit az értékteremtés és hagyományozás folyamatában. ÚJ TANÍTÓI KOMPETENCIÁK A GYAKORLATI KÉPZÉSBEN Dr. Besir Anna PhD Eötvös József Főiskola, Magyar nyelvi és irodalmi tanszék, Baja, Magyarország Egy új pedagógus modell iránti igény van kialakulóban. Új tanítói kompetenciákat kell megfogalmaznunk és kialakítanunk ahhoz, hogy a fenntarthatóság, a korszerűség igényének is megfelelhessünk. Ez az igény magára a gyakorlati képzésre is vonatkozik. Annál is inkább, mivel a gyakorlatorientált oktatás, képzés napjaink kiemelt feladata. A bajai Eötvös József Főiskola tanító szakának gyakorlati képzését vettük górcső alá. Egy négyéves időszakot ( ig) vizsgáltunk meg kvantitatív elemzési móddal, a tartalomelemzésnek egy szűkített és egyszerűsített változatával. Évi 50 szöveget vizsgáltunk meg; 25 jellemzést és 25 jegyzőkönyvet, összesen 200 darabot. A szövegek: a) jellemzések: azokról a hallgatókról, akik a VIII. (utolsó) félévben elvégezték az összefüggő komplex szakmai gyakorlatot (8 hetes). b) Zárótanítások jegyzőkönyvei A bizottság szöveges értékeléséről. Az a) dokumentumaitól több objektivitást vártunk el, mint a b)-től. Mindkettő hasznosítható tanulságokat nyújtott számunkra, amelyeket a tanítóképzés gyakorlatába beépíthetünk. Kulcsszavak: gyakorlatorientált képzés, modell, kompetenciák, fenntarthatóság, tartalomelemzés. A WELLNESS TURIZMUS ROMÁNIÁBAN Bíró András Csaba Mihálka Melinda Partiumi Keresztény Egyetem, Közgazdaság Tanszék, Nagyvárad, Románia A termál- és ásványvizekre valamint Gero- és Aslavital termékekre alapozott wellness turizmus az utóbbi években igen gyorsan fejlődik Romániában. Az ország legnagyobb egészségügyi, wellness és SPA komplexuma a Fekete-tenger partján Eforian, 2,5 millió eurós befektetéssel, 2004-ben átadott Ana Aslan Health SPA, amely a négycsillagos Europa hotelkomplexumban található. Itt a wellness kezelések széles és modern skáláját találjuk, 6

7 melyeket Gerovitalra és Aslavitalra, valamint a Techirgioli-tó iszapjának a felhasználására alapozott eljárások egészítenek ki. Szovátán található a Danubius Hotelcsoport által működtetett Danubius Health SPA Resort, amely Európa egyedüli heliotermikus tavának, a Medve-tónak a közelében fekszik. Itt az igenhíres nőgyógyászati kezelések mellett, a wellness hidro-, kineto-, elektro-, fototerápiákat, élményfürdőket, iszappakolásokat és modern kozmetikai módszereket is használnak. A Félixfürdői Hotel International négyszáz előírásnak megfelelve elnyerte a Certificate eurospa.med minőségbiztosítási igazolást. A termálvíz-kezelésekkel együtt itt is használják a Gerovital és Aslavital termékeket. A meglévő természeti adottságok, a román gyógyszer- és kozmetikaipar termékeinek felhasználása, és az intenzíven kiképzett wellness-szakemberek jelenléte megteremti azt a lehetőséget, hogy Románia wellnessturizmusa a legigényesebb turisták elvárásainak is megfeleljen. ZENETÖRTÉNETI KORSZAKOK GYÖNGYSZEMEI AZ ÓVODAI MŰVÉSZETI NEVELÉSBEN Bliznákné Dudás Julianna főiskolai adjunktus Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Főiskolai Kar, Kommunikációs Intézet, Szarvas, Magyarország A zene klasszikus értékeit a Kodályi alapelvek mentén érdemes vizsgálni. A világszerte ismert zenepedagógus gondolatai időtállóak, nemzeti alapon teremtődtek. A nemzeti nyelv, a tiszta forrás, az énekes alapon való zenetanítás, a más- és rokon népek dalainak ismerete, mind olyan értékek, amelyek már a XX. századi ember modern európai gondolkodását tükrözik. Kodály sokoldalú tevékenysége a zenei értékteremtés magasiskolája volt. Az előadás a zenetörténeti korszakok néhány szemelvényét mutatja be, amely alkalmas az óvodás korú kisgyermek zenei figyelmét felkelteni, annál is inkább, mert a zenehallgatást olyan készségfejlesztés előzi meg, amely a zeneműben felismerhető. Olyan zenei tevékenységsor látható-hallható, melyben a képességfejlesztés beletorkollik a zenehallgatásba. Mindezek mellé egy DVD tartozik, amely a gótika korától napjaink miniatűr zenedarabjait tartalmazza az óvodás korú gyermek zenehallgatási anyagának bővítése érdekében. Kulcsszavak: alapelvek, forrás, rokon, modern, szemelvényét , MINT A VÁLLALATI MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ ONLINE ESZKÖZE, AVAGY ADATVÉDELEM AZ INTERNETEN Bodó Eleonóra PhD-hallgató, Széchenyi István Egyetem, Győr, Magyarország A legfontosabb célcsoportként is emlegetett, hazai kis-és középvállalatok, (a továbbbiakban kkv-k) online marketingtevékenységének és e-kereskedelemben betöltött szerepének vizsgálata során fontos a vevői attitűd online közegben való vizsgálata is. Azáltal, hogy az üzleti élet az interneten is megjelent, az adatvédelem kérdése is előtérbe került. Az online 7

8 marketingkommunikáció eszköztára széles, ugyanakkor vállalati alkalmazása során figyelembe kell venni a jog által felállított szabályokat is. Az internet, mint virtuális dolog, gyakorlatilag független a jog szabályozásától, a hálózati szereplők azonban már nem. Éppen ezért a web által életre hívott jogi problémák kezeléséhez szükség van a jog kibertérre való kiterjesztésére is. Empirikus kutatások eredményei alapján a vállalati online marketingkommunikációs eszközök közül a direkt marketing kampányokban is előszeretettel alkalmazott elektronikus levelezéssel, illetve az azzal kapcsolatos felhasználói adatok védelemének kérdéseivel kívánok foglalkozni. Kulcsszavak: Online vállalati marketingtevékenység, Kkv-k, , jog és Internet, adatvédelem FELNŐTTEK ÉRTÉK- ÉS TEVÉKENYSÉGRENDSZERE A KOR ÉS A NEM TEKINTETÉBEN Bognár József Semmelweis Egyetem, Testnevelési és Sporttudományi Kar, Testnevelés-elmélet és Pedagógia Tanszék, Budapest, Magyarország Szakirodalmi feltáró elemzésünket követően célunk volt feltárni, hogy mely értékeket, ill. mindennapos tevékenységeket preferálják a felnőttek. Mintánkat jelen feldolgozottságában 142 felnőtt alkotja (54,2% nő és 44,8% férfi; 45 évesnél fiatalabb 45,8% és idősebb 54,2%), akik rangsorba állították a kérdőíven felsorolt értékeket és tevékenységeket. Eredményeink szerint a család, egészség és szeretet számít a legfontosabb értékeknek, míg a legkevésbé preferáltak közé tartozik a sport és szabadidő. A tevékenységek rangsorának élén az alvás/pihenés, olvasás és film szerepel, míg a sporttevékenység és kirándulás/séta a rangsor közepén található. A nők számára jelentősebb a szeretet, a férfiak számára az egészség. Az idősebb korosztály szerint pedig fontosabb becsület, mint a fiatalabbak szerint. A mindennapos tevékenységekben nem mutatkozik különbség a nemek és a kor tekintetében. Felmerül a kérdés, hogy miként lehetne az egészséget és sportot a felnőttek értékeinek és tevékenységeinek rangsorában előbbre segíteni Kulcsszavak: érték, mindennapos tevékenységrendszer, nemi különbségek A TESTKULTUSZ MINT ÉRTÉKVÁLSÁG KORUNK FILMKULTÚRÁJÁBAN Dr. Bodács Emil egyetemi docens Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Társadalomtudományi Tanszék Mosonmagyaróvár, Magyarország Korunkban a későkapitalista nyugati civilizáció értékválsága globális méretekben mutatkozik meg. Ennek szembeötlő jele a posztmodern testkultusz, amely a fogyasztói értékrend bázisán nyugszik. Az elsősorban fogyasztóként meghatározott egyén az individualizmus, a nárcizmus, a hedonizmus és a fogyasztói materializmus értékei szerint szocializálódik. A kortárs filmkultúra produkcióinak egy része kifejezi, reprezentálja a fogyasztói létmódból fakadó értékválságot, más része kritikailag reflektál rá. A fogyasztás abszolutizálásának érzékletes metaforája a hús, amely utal a fogyasztóihedonista létmód kétarcúságára: a jólét, a gazdagság, a szépség, az élvezet világa éppúgy jellemezhető általa, mint a mértéktelenség, a romlás, az állatiasság, a pusztulás birodalma. 8

9 Az igényesebb filmek leleplezik a testkultusz dekadenciába fordulását, bemutatva, hogy a fogyasztói nihilizmus, a nárcisztikus testkultusz, az önző individualizmus immár fenyegető veszéllyé vált. Fenyegeti kultúránk történetileg megteremtett humánus értékeit és a létfontosságú emberi kapcsolatok és közösségek fennmaradását. Kulcsszavak: testkultusz, értékválság, hús, hedonizmus, fogyasztás ÉRTÉK- ÉS HAGYOMÁNYŐRZÉS PYRKER EGRI TANÍTÓKÉPZŐJÉBEN Bodosi Béla Eszterházy Károly Főiskola/Neveléstudományi Tanszék, Eger, Heves megye, Magyarország A szerző több évtizedes kutatómunkájának eredményeként, az egri ún. líceumi iskolák egyik kitüntetett elemeként tekinthető, történelmi jelentőségű; az első magyar tannyelvű tanítóképző máig ható történetét és működését ismerhetjük meg az alapító Pyrker János László pátriárka-érsek nevével fémjelzett kezdeti időszakától megszűnéséig. Különös tekintettel a tanítóképzős hagyományok megalapozására és továbbfejlesztésére. Eme értékteremtő és érték-hagyományozó gyakorlat sikerességét az állami képzőkkel szemben folytatott egészséges rivalizálás konkrét eredményein keresztül érzékelteti a dolgozat. A címbeli jeles és neves intézmény vezetői megérezvén az idők szavát ihletői és gerjesztői egyaránt többször is voltak az állami tanítóképzés reformjainak. Leszögezhető, hogy működése során mindig az élvonalba tartozott; és norma-, illetve zsinórmértékül szolgált a társintézmények számára. Arra a kérdésre, hogy melyek a különösen kiemelkedő időszakok az intézmény történetében, szintén választ ad a munka. Az értékek között kiemelkedő, egyfelől a XIX. században igen jelentős és a század fordulóján még mindig erős egyházi mecenatúra, másrészt a tengernyi alapítványok sora, melyek a líceumi iskolákat a mobilitás valós csatornáivá tették. A PYRKERI KÉPEZDE GYAKORLÓISKOLÁJÁNAK ÉRTÉKEI Bodosi Béla Eszterházy Károly Főiskola, Neveléstudományi Tanszék, Eger, Heves megye, Magyarország Dolgozatában a szerző az első magyar tanítás-nyelvű tanítóképezde gyakorlóiskolájának történetét az értékteremtéssel összekapcsolt változások tükrében követi nyomon. Ez a kétévfolyamos, majd három és négy évfolyamos után az öt és a 4+2 (líceum és akadémia) évfolyamos képzést érintőlegesen, szelektíve; a konferencia céljában megfogalmazott értékspecifikus jelleggel bemutatott módon emeli ki, ennek a még ma is kuriózumnak tekinthető gyakorlóiskolának az országos minta-jellegét érzékeltetve. A normaiskolai képzésből átvett és máig ható próba-, minta-, és példány-tanítások ma is megfontolandó előkészítő (tervező) hospitálással is, de az érintettek bevonásával elvégzett elemzéssel, megbeszéléssel záruló lebonyolítás és igényes szervezés napjaink pedagógiai gyakorlatában is több szempontból követendő lehetne. A kuriózum jelleg meghökkentő lényege, hogy szinte máig példa nélküli módon előbb létezett a gyakorlóiskola, mint maga a képző. Erre a képtelenségre, is választ ad a szerző, idejekorán már mondanivalója elején. 9

10 Megismerhetjük a gyakorlóiskolai tanítók személyét, illetve az osztott, részben osztott és osztatlan; illetve az összevont tanulócsoportok kialakításának kronológiáját és a gyakorlótanítások módszertani valóságát, a tanácskozmányi jegyzőkönyvekkel bezárólag. A hivatkozott gyakorlóiskolai (igazgató) tanítók rendkívül elismert és megbecsült tanítóképző-intézeti tanárok voltak. A KOGNITÍV FUNKCIÓK KORAI KUTATÁSA ÉS A DISZKALKULIA KAPCSOLATA Bolla Veronika Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Cser János Kar, Gyógypedagógia Intézeti Tanszék, Győr, Magyarország Az aritmetikai készségek zavara nem magyarázható egyszerűen mentális retardációval, vagy nem megfelelő oktatással. A rendellenesség vonatkozik a számolási készség fejlődésének zavarára, illetve a kognitív funkciók, a megismerési folyamatok fejlődési elmaradására is. Már a korai, XX. század elején végzett tudományos kísérletek bizonyították, hogy a gyermekek túlnyomó többsége a hatodik életév betöltésekor válik éretté arra, hogy elsajátítsa a számtan (aritmetika) elemeit, hogy megértse és elvégezze az első és másodfokú számtani műveleteket a huszas számkörben. Ezeknek a numerikus feladatoknak a megoldásához számos elemi funkció összehangolt, jól szervezett munkája szükséges. Napjaink empírikus kutatásai igyekeznek minél szélesebb körben feltárni azokat a rendszereket, melyeknek hibás működése magyarázatul szolgálhat a fejlődési diszklakuliának. ESÉLYEGYENLŐSÉG, ÉLETSZERŰSÉG, PARTNERSÉG, TOLERANCIA, INKLÚZIÓ Borsfai László Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Intézmény, Győr, igazgató NYME Apáczai Csere János Főiskolai Kar, Szociálpedagógiai Intézeti Tanszék, Győr, Magyarország Gyógypedagógiai intézményünk legfontosabb nevelési-oktatási célja, hogy értelmileg akadályozott tanulóinkat egyszerű, de értékteremtő munkavégzésre képes fiatalokká neveljük. A sokévi felkészítő munka iskolai egyoldalúságát úgy tudjuk kompenzálni, hogy a nyílt munkaerőpiacon biztosítjuk számukra a munkalehetőséget, így teremtve számukra társadalmi esélyegyenlőséget. Munkahelyi kapcsolatainkban életszerű, valódi munkakörülmények közé visszük fiataljainkat. Partneri kapcsolatrendszert alakítottunk ki a fogadó munkahelyekkel. Ez a kapcsolat toleráns viselkedésre készteti az ott dolgozókat is és tapasztalataink szerint olyan befogadó (inklúzív) légkör alakul ki, amely példaértékű lehet a magasabb szintű társadalmi befogadás számára is. Kulcsszavak: ÉRTELM Online vállalati marketingtevékenység, Kkv-k, 10

11 A KÍSÉRLETEZŐ EMBER A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KOMPLEX TANÍTÁSÁBAN REJLŐ MÓDSZERTANI LEHETŐSÉGEK A TANÍTÓ JELÖLTEK KÉPZÉSÉBEN Both Mária Apor Vilmos Katolikus Főiskola A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán a természettudományos tárgyak új szemléletű képzési rendszere és hozzákapcsolódó taneszköz-fejlesztés áll kidolgozás alatt. Támpontunk Thomas Kuhn tudományelméleti munkája és Németh László pedagógiai kísérlete. Az egyes természettudományos tárgyakat történetiségükben, egy-egy korszak gondolkodásába ágyazottan kívánjuk bemutatni. A korszerű természettudományos műveltségkép kialakításában fontosnak tartjuk, hogy a pedagógus jelölt ismerje meg az egyes természettudományos paradigmák alapján álló világlátásokat, ezek ütközését és egymásra épülését. Reményeink szerint a természettudományos tárgyak ilyen szemléletű képzése hatékonyan fejleszti az intellektuális kompetenciák közül a problémamegoldást, a rendszerszemléletet, az alternatívaállítás és kritikus gondolkodás képességét, a valószínűségi és történeti szemlélet alkalmazását, modellalkotás és oksági gondolkodást. Piaget szerint közös alapelveken nyugszik a tudományok és a gyermek fejlődése, ezért úgy gondoljuk, hogy a tanító képzésben a természettudományok kognitív szempontú feldolgozása a hallgatók emberképének formálásához is új, izgalmas dimenziót adhat. Az előadás néhány konkrét tudománytörténeti példán keresztül igyekszik bemutatni ezt a kísérletet. EGYÉN KÖZÖSSÉG KULTÚRA Bozsó Renáta Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar/Közművelődési Tanszék/Szeged/ Magyarország Előadásom központi témájául a kistelepüléseken működő önszerveződő közösségek szerepvállalását választottam. Kiindulópontomul szolgált egy felmérésem a teleházak körében, melynek során számos példaértékű helyi kezdeményezéssel találkoztam. Vizsgálatomat jelen esetben a civil szervezetekre szeretném korlátozni, melyek sajátos szerepet töltenek be a vidéki települések életében. Említést tennék a hallgatók körében idén indított civil-felfedező programról, melynek keretében a régió kistelepülésein működő, művelődésben, hagyományőrzésben, szórakoztatásban, közösségépítésben tevékenykedő, kulturális tevékenységet végző civil szervezetek után kutatnak, látogatást tesznek náluk, adatokat gyűjtenek működésükről, majd előadják tapasztalataikat. Teszem mindezt annak reményében, hogy munkánk nem csak a felmérésben résztvevő diákok javát szolgálná, hanem az eredmények publikálását követően ösztönzőleg hathatna kevésbé eredményesen működő kistelepülési közösségekre is. Kultúra, közösség, civil-szféra, identitás, öntevékenység 11

12 A TANÓRÁN KÍVÜLI TESTNEVELÉS SZEREPE AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSBEN. Cziberéné Nohel Gizella mestertanár Domokos Mihály mestertanár Szegedi Tdományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Testnevelés Tanszék Szeged, Magyarország A Kormány 243/2003. (XII. 17) számú rendeletével hatályba lépett az új Nemzeti Alaptanterv (Nat). Ennek értelmében az egészségnevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ezáltal képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. Az egészségnevelésben igen fontos szerepe van a testnevelésnek. A testnevelés a gyermekek és fiatalok egészséges testi- szellemi fejlődésének, a krónikus, nem- fertőző megbetegedések elsődleges megelőzésének hatékony eszköze. Az iskolai testnevelés sport pedagógiai, nevelési hatásai jelentősen meghaladják a tananyag elsajátításának és számonkérésének szintjét (NAT). A mindennapi iskolai testmozgás biztosítása ma minden iskola kötelessége. Az iskolai testnevelés céljait a tanórán kívüli foglalkozásokkal együtt képes csak teljesíteni. A törvényi háttér és előírások által teremtett keretek csak lehetőséget biztosítanak, emellett az is fontos, hogy milyen módszerekkel, tartalommal és irányelvek szerint végzik az iskolák az egészségtudatos magatartás kialakítását. A mindennapos testedzés az életvitelszerű alkalmazás begyakorlásának leghatékonyabb eszköze lehet. A napi rutinba való beépülés a kulcsfontosságú gyakorlat színtere, csakis előre tervezetten, irányítottan éri el stratégiai célját, a tudatosan, aktívan élő állampolgárok számának növekedését. (NAT) A vizsgálatunk során arra keressük a választ, hogy a Csongrád megyei iskolák (véletlenszerűen kiválasztva) pedagógiai programjuk részét képező egészségnevelési programjukban miként tervezik a mindennapos testmozgás lehetőségeit, milyen tudatos kínálatot nyújtanak a tanórán kívüli testnevelésre. Nemzeti Alaptanterv, egészségnevelés, pedagógiai program, mindennapos testmozgás, tanórán kívüli testnevelés.national Corre Curriculum, health education, pedagogic programme, every day physical activity, physical trainning outhside of physical education lesson. KISISKOLÁSOK ÍRÁSBELI SZÖVEGALKOTÁSA A TUDÁSKERET NYELVI MEGJELENÉSI FORMÁI Csákberényiné dr. Tóth Klára Kölcsey Ferenc Református Főiskola, Anyanyelvi és Irodalmi Tanszék, Debrecen, Magyarország Nem véletlen, hogy kevés kutatás foglakozik az írásbeli szövegalkotással, mint ahogy az sem, hogy az alsó tagozatban ez a legkésőbb elkezdett nyelvi tevékenység. A témaismeret mellett közönségismeretre, nyelvi és műfaji ismeretekre és feladatsémákra is szükség van. A 12

13 kognitív pszichológiai, nyelvészeti és metodikai szálak olyan sokféleségben és olyan szoros kapcsolatokban jelennek meg, hogy nehezen található hiteles kutatási módszer. A szerteágazó ugyanakkor mégis egységet alkotó rendszer vizsgálatából előadásomban csak néhány szálat követek. Négy különböző település 4. osztályosainak elbeszélő fogalmazásait vizsgálom. Arra keresem a választ, hogy egy adott téma kapcsán felhasznált tudáskeret milyen nyelvi formákban reprezentálódik. Hogyan tudják, vagy nem tudják a tízévesek a témaazonosságot biztosítani a helyszínek és szereplők alkalmazásával. Elbeszélő fogalmazás, tudáskeret, témaazonosság, helyszín, szereplő MATEMATIKAI TEHETSÉGGONDOZÁS A 4-6. OSZTÁLYBAN Dr. Csóka Géza NYME-Apáczai Csere János Kar/ Matematika és TErmészettudományi Intézeti Tanszék/ Győr/ Magyarország A matematikaoktatás tartalmában és a rá fordított idő tekintetében is visszaszorulóban van. A gyerekek között viszont ugyanúgy vannak tehetségek, okosak mint pár évvel, évtizeddel ezelőtt. Az ő segítésükre, tehetségük kibontakoztatására működik, terjed a tehetséggondozás. Az előadásban öt év tapasztalatairól, eredményeiről és fölismeréseiről szól. Érinti a tematikák, a kötelező tananyaghoz való igazodás kérdéseit. KÖRNYEZETI HATÁSOK A WELLNESS ÉLETFORMÁBAN Dr. Darabos Ferenc PhD NYME AK Turizmus Intézet, Tanszékvezető, Intézetigazgató, Győr, Magyarország Kutatásom során az érdekelt, hogy mik azok a környezeti tényezők amelyekre figyelemmel kell lenni az idegenforgalmi fejlesztések során, vagy egyszerűen mindennapi, illetőleg szabadidős tevékenységeink alkalmával. A wellness szolgáltatások fenntartható működtetéséhez alapvető kritérium az egészséges környezeti keretfeltételek szavatolása. A helytelen, tömegfogyasztásra és reklámokra épülő táplálkozás növeli a szervezet túlsavasodását, amely visszafordíthatatlan egészségkárosodáshoz vezethet. A turizmus és mindennapjaink környezetének hatásai között azonban az ártó sugárzásokat és az elektroszmogot sem célszerű elhanyagolni. Mindent összevetve egyfajta paradigmaváltásra lenne szükség ahhoz, hogy hatékonyan és valóban egészségünk szolgálatába állítva tudjunk részt venni tudatos egészségmegőrző programokon, és így formáljuk életünket. A szemléletváltás vonatkozik a kínálati és keresleti oldalra egyaránt. A fogyasztóknak tudatában kell lenniük környezetük komplex jótékony (pl. energia és nyugalomhelyek) és ártalmas hatásaival. A termelőknek, szolgáltatóknak pedig tudatosan kell törekedniük - különösen a wellness beruházásoknál a helyszínkiválasztásra, a káros hatások árnyékolására, vagy komplex védelmi rendszerek felállítására. Kulcsszavak: Wellness, tömegfogyasztás, ártó sugárzások, elektroszmog, paradigmaváltás 13

14 COMMUNICATION-TRAINING: AS ONE POSSIBILITY FOR YOUTH-HELPERS, BECOME ADEPT HELPER Démuth Ágnes University of Szeged Juhász Gyula Teacher Training Faculty Psychological Department Szeged Hungary Teacher of Hungarian; psychologist; head of the Psychological Department at the Teacher Training Faculty, until December of If anybody wants to help to the other person, he/she must become adept at problem solving. To find the roots of other s problem, nine times out of ten, need the skill of empathy. Most of the time, person, who asked for help, can speak only about the affect associated with his/her problem situation. Might be, just the opposite happened: one can tell, only the fact, what happens to him/her. The helper need to tell/ask something about client s feelings in both above these cases. It s one of the most difficult things, for anybody. The emotions are feelings; we don t have enough practice to speak about it dead on. For it, need exercise. This work is about some example, how and what for possibly can use the emotion-wheel, during the communication-training, helping students to understand exactly their client s mood, over-excitement, irritation and so on. To give expression to emotions is half way to be emphatic. To be empathic, the basement of understanding exactly other s problem. Keywords: problem-solving, skills, empathy, emotion-wheel, exercise OVISULI TANÍTÓ MESÉK ÓVODÁSOKNAK Dombi Mária Adrienn Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Neveléstudományi Tanszék Szeged Főiskolai tanársegéd Az előadás egy XIX. századi pedagógus, Gáspár János tevékenységét mutatja be, különös tekintettel az óvodáskorú gyermek gondolat- és képzeletvilágát figyelembe vevő, tanító meséket tartalmazó olvasókönyvére. A kutatás arra keresi a választ, hogy az olvasni még nem tudó kisgyermekek számára fordított és írt mesékben, történetekben hogyan jelenik meg a gyermekközpontú megközelítés, a játszva tanítás és a példaadás; milyen tartalmi és módszertani újításokat tartalmaz a Csemegék címet viselő munka, hogyan fedezteti fel a gyermek érzékeléseiből, tapasztalataiból kiindulva a szerző az állatok világát, a természet nagy titkait. Az előadás részletesen elemzi az említett szerző több kiadást megért munkáját a gyermekközpontúság, a jellemnevelés szempontjából, valamint elemzés tárgyává teszi a játszva tanítás lehetőségének megnyilvánulását. A téma egyedisége ellenére beleillik a gyermekkönyv-fejlődés azon vonulatába, amely a könyvet eszköznek tekintő könyvhasználói szokástól a gyermeki lélekre ható, olvasmányélményt nyújtó könyvhasználati szokás kialakulásáig jut el. Gáspár János, Csemegék, tanító mese, gyermekközpontú megközelítés 14

15 AZ ÁLTÁLÁNOS ISKOLÁS TANULÓK EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSA Dorka Péter SZTE JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet, Szeged, Magyarország. Az egészséges életmódra nevelésnek fontos része a gyermekkor egészségtudatos életvitel megismertetése, viselkedési-, magatartási normák elsajátítása. Következtetésként hozzájárul a gyermekek egészséges testi fejlődéséhez, helyes életmódjuk és szokásaik kialakulásához. Meg kell vizsgálni az iskolai oktatás által biztosított lehetőségeket, alkalmakat a magatartási normák kialakíthatósága érdekében. Előadásomban egy átfogó képet szeretnék bemutatni, amely az egészségnevelés részeként az ismeretek feltárását tűzte ki célul. A honnan-hová elven működő egészség ismeretek és gyakorlatba történő beépülését vizsgálom. Főbb munkám célja az egészségnevelés, egészségfejlesztés és fizikai aktivitás újszerű integrációja, amelynek eredményeképpen a magatartás, életmód, fizikai aktivitás tudatossága örömszerű tevékenysége megjelenik a gyermekek napi szükségleteiben. Kutatásomat állapotfelmérés, kurrikulumfejlesztés, a program alkalmazása és a hatékonyságmérés logikai íve foglalja keretbe. Ebben az előadásban az állapotfelmérés kérdőíves részét mutatom be. Módszer: Vizsgálati populációnak az általános iskolás IV. osztályos korosztályt választottam. Az adatok az általam szerkesztett önkitöltéses kérdőív (szociodemográfiai állapotmutatók, egészségmagatartásra vonatkozó kérdések, egészségi állapot önminősítése, tanulmányi eredmények), segítségével történt felmérési értékekből származnak. Várható eredmények: A kapott eredmények alapján készítem el egészségnevelési program tervemet. Az egészségprotektív hatása, reményeim szerint a személyiségfejlődést és a gyermekek magatartását is pozitív irányba befolyásolja majd. A program hatékonyságát prospektív kohorsz vizsgálat keretében ellenőrzöm, kontrollcsoportként azonos korosztályú, azonos szociodemográfiai helyzetű, de a programban nem résztvevő populációt alkalmazva. Kulcsszavak:egészségnevelés, egészségmagatartás, fizikai aktivitás, életmód, egészséges család. ÉRTED? ÉRTED! EGY SZÖVEGÉRTÉS VIZSGÁLAT TANULSÁGAI Döbör Ágota Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Pszichológia Tanszék, Szeged, Magyarország Az elmúlt években az olvasási szokások átalakulásának vizsgálatával párhuzamosan a kutatások előterébe került a gyerekek szövegmegértésének gyenge színvonala is. Nem csak az olvasás, de a szövegértés is komplex folyamat. Az előadás egy közel 700 fős országos mintán elvégzett kutatás részeredményeit ismerteti. A kutatás célja az volt, hogy egyrészt 15

16 képet kapjunk az átlagos képességű gyerekek szövegmegértésének színvonaláról, másrészt ezt összevethessük a tehetséggondozó iskolák diákjainak eredményeivel. A kapott eredmények helyenként meglepőek, különösen, ha összevetjük az eredményeket egy 10 évvel korábbi, jelen vizsgálattal megegyező kutatással. Kulcsszavak: olvasás, szövegértés, szókincs, tehetség, KÜLÖNBÖZŐ NYELVEK NAZÁLIS MÁSSALHANGZÓINAK VIZSGÁLATA Dőryné Zábrádi Orsolya Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar, Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézeti Tanszék, Győr, Magyarország Nazális beszédhangok a világ majdnem minden nyelvében előfordulnak. Az azonban már nyelvenként különböző lehet, hogy a nazalizáció mennyire tölt be karakterisztikus szerepet az adott nyelvben. Fontos tényező a beszédhangok (magán- és mássalhangzók) egyik fonémikus megkülönböztető jegye, amely a nazalizáció meglétén, illetve hiányán alapul. Másik fontos tényező a nazalizáció időtartama, vagyis az, hogy egy nazális fonémát vizsgálva mikor kezdődik és hol ér véget a nazalizáció. Nazális hangokat úgy képzünk, hogy a lágy szájpadlást olyan mértékben süllyesztjük le, hogy a száj- és az orrüreg összekapcsolódjon, és nazális rezonancia jöjjön létre. A nazalitás fonémikus megkülönböztető jegy az egyes nyelvekben. A nazális rezonancia, illetve annak hiánya vagy lecsökkenése ugyanolyan képzési mód és artikulációs hely mellett különböző jelentésekhez vezet, vagyis jelentésmegkülönböztető szerepe van: nő ~ tő; mama ~ papa. Célom a szláv nyelvekben található nazális mássalhangzók rendszerezése, ezek fonetikai hátterének, fonotaktikai, fonológiai szabályainak, törvényszerűségeinek vizsgálata, illetve az elméleti háttér felállítása. EGY HUSZADIK SZÁZADI INTELLEKTUÁLIS KALANDOR: KOESTLER ARTÚR KOESTLER ÉS AZ ULLSTEIN LAPOK Eged Alice PhD Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Idegennyelvi Tanszék, Debrecen A budapesti születésű író és újságíró, Koestler Artúr ( ) 1927 és 1932 között a biztos egzisztenciát nyújtó német Ullstein lapkiadó vállalat alkalmazottjaként Jeruzsálemből és Párizsból küldte tudósításait a német olvasóközönségnek szeptemberében immár berlini állomáshelyén az Ullstein-konszern egyik legtekintélyesebb lapjának a Vossische Zeitungnak tudományos főszerkesztője lett, majd egy év elteltével a szintén a konszernhez tartozó Bild am Mittag főszerkesztőjévé nevezték ki. Ezek az évek jelentették újságírói pályájának csúcsát. Évtizedekkel később önéletrajzi visszaemlékezéseiben az egyik legjelentősebb és legbefolyásosabb német lapkiadó vállalatnál eltöltött esztendeit mégis élete legterméketlenebb és legsivárabb időszakának nevezte. A túlzóan elmarasztaló vélemény kialakításában minden bizonnyal szerepet játszott az a politikai légkör, amely a Weimari Köztársaságot jellemezte a huszas-harmincas évek fordulóján, valamint Koestlernek az a törekvése, hogy újságírói munkájából kilépve a szépirodalom, a tudománytörténet és a filozófia felé forduljon. 16

17 ÓVODÁSOK ÉLETESEMÉNYEI, MINT ÉLETÚT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Fáyné dr. Dombi Alice főiskolai tanár, SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Neveléstudományi Tanszék Szeged Az előadás problémás családi hátterű gyermekek körében végzett vizsgálat tapasztalatait mutatja be. Életeseményeik közül a traumatikus történések és a veszteségként megélt események személyiségre gyakorolt hatását vesszük górcső alá. Tapasztalataink szerint a problémás családi hátterű gyerekek személyiségfejlődésének problémái nagyon sok esetben vezethetők vissza a traumatikus életesemények és veszteségek hatására. Legjellemzőbb magatartásjegyeik között a viselkedészavarnak elsősorban azok a formái fordulnak elő, amelyek beilleszkedési nehézséggel járnak, és összeférhetetlen magatartásban manifesztálódnak. Rendszerint tanulási zavar is társul mindezekhez. Előzetes tapasztalataink alapján a vizsgálat céljaként a szociokulturális ártalmak feltárását, a gyermeksorsok meghatározó tényezőinek feltérképezését tűztük ki. Feltételezésünk alapja: veszteséget hordozó életesemények, traumatikus hatások az egyéni sérülékenységnek megfelelően a gyerek megküzdési készségeinek kialakulását hátráltatják. Vizsgálati anyagunk alapján az óvodáskorú gyerekek életeseményei és sorskönyve közötti összefüggésre mutatunk rá. Kulcsszavak: életesemény-elemzés, veszteségtörténet, szociokulturális háttér, személyiségfejlődés KAPASZKODÓK AZ ÉRTÉKEK VÁLSÁGÁBAN Fehér Ágota Apor Vilmos Katolikus Főiskola Romológia és Alkalmazott Társadalomtudományi Intézet, Vác Nevelési Tanácsadó, Esztergom Az előadás napjaink értékválságának hátterében követi azokat a mélypszichológiai mechanizmusokat-jelenségeket, melyek támaszt, kapaszkodót jelenthetnek- kiemelten az életünket behálózó ritmusok sokszínű megnyilvánulásait, s az ezekre irányuló figyelem lehetséges segítő szerepét. Az egyedfejlődés folyamatait követve, az intrauterin élettől kezdve vezeti végig a ritmikusság legkülönbözőbb átélési és kifejeződési lehetőségeit az összetartozás speciális formájaként. Mindezek tehát a későbbiekben is az értékorientáció fejlődésének, általa pedig a tágabb társadalmi értékválságban való eligazodásnak támpontjait is képezhetik, így a segítő hivatások mentálhigiénés szemléletmódjának lényeges elemét jelentik. Kulcsszavak: értékválság értékorientáció fejlődése ritmusok szerepe és megnyilvánulási módok - mentálhigiéné 17

18 KÉZENFOGOTT AGRESSZIÓK A kapcsolatépítés különös formái tizenévesek komolyzenei foglalkozásain Fleck Erika Baranya Megyei Pedagógiai Intézet / Pécs zenepedagógus, szaktanácsadó A zenepedagógiának a művészet-terápiával határos részével foglalkozom. Különösen az érdekel, hogy hogyan lehet olyan embereket a komolyzene felé terelgetni, akik nem tanulnak hangszeren, nem énekelnek kórusban, vagy akiket botfülűnek neveznek. Zeneszakkörünkön tizenéves fiatalokkal, főként fiúkkal hallgatjuk Bach, Mozart, Stravinsky, Bartók, Kurtág és mások ihletett zenéit. A zene alatt szabad a zeneinspirálta mozgás, a képzelet szárnyalása, az emóciók képi megjelenítése. A zene által mélyen érintett léleknek a többiek előtt is felszínre hozott érzelmek megmutatkozása megrendítő hatású a csoport minden résztvevője számára. Az előadás a Pécsi Zeneműhely krétarajzainak és videó-felvételeinek segítségével néhány olyan zene indukálta érzelmi kitörés-leképezést mutat be, melyek a tanítványok elfojtott érzelmeiről, mélyre rejtett, ám a zene hatására feltörő agressziók kezeléséről : azoknak mozgásban, képekben, színekben, formákban kifejezett szimbólumairól, katarzist hozó megtisztulásról szól. Kulcsszavak: Pécsi Zeneműhely, zenepedagógia, mentálhigiéné, kamaszok, agressziók kezelése. PROJEKT-MÓDSZER ÉS KONSTRUKTIVIZMUS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Fűzné Kószó Mária Ph.D Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Biológia Tanszék, Szeged, Magyarország Főiskolai docens A konstruktivista szemléletű környezeti nevelést 2004 óta alkalmazzuk a pedagógusképzésben. Feltételezéseink szerint a környezeti nevelési témák komplexitásukból adódóan alkalmasak a projektorientált feldolgozásra. A projektek alkalmazásával az a célunk, hogy megismertessük a pedagógus-jelöltjeinket ezzel az eljárással, amelyet a konstrukcionista szemlélet szerint végzünk, ennek tapasztalatait elemzem. Vizsgálatunkban strukturálatlan fogalmi térképet készíttettünk az óvodapedagógus és a környezetvédelem szakos hallgatókkal; arra kértük őket, hogy szabadon hívják elő mindazt, ami a környezeti neveléssel kapcsolatban eszükbe jut, és ábrázolják azt egy fogalomtérképen. Hipotézisünk szerint a környezetvédelem szakos tanárjelöltek előzetes tudása gazdagabb, strukturáltabb. Azt feltételeztük, hogy ők jobban motiváltak és árnyaltabb ismeretekkel rendelkeznek, azért választották ezt a szakterületet. A vizsgálat nem erősítette meg a hipotézisünket, ennek okait is elemzem. Kulcsszavak: környezeti nevelés, projekt-módszer, konstruktivizmus, konstrukcionizmus, fogalomtérképezés 18

19 A KONSTRUKTÍV PEDAGÓGIA ÉRTÉKEI Dr. Gaál Gabriella főiskolai adjunktus, Eszterházy Károly Főiskola Neveléstudományi Tanszék, Eger, Magyarország A konstruktivista pedagógia a 20. század végén terjedt el. Értéket őrizve megtartotta a reformpedagógiában kialakult tanulási környezet elemeit; értéket teremtve építette fel a tanulás elméletét és gyakorlatát. E felfogás összetevői: az új tudás a tanuló előzetes tudása alapján formálódik; a legtöbb tudás társas kapcsolatok során jön létre; a tanulás helyzetekhez kötődik; a siker feltétele a sokféle tanulási stratégia alkalmazása, a gondolkodási műveletek aktivizálása, a sokszínű tanulói tevékenység biztosítása. A pedagógusképzésben a konstruktivista pedagógia megismerése hozzájárul a tanulás típusainak értelmezéséhez, a tudás kialakításához szükséges hatékony módszerek elsajátításához, a differenciálás szükségességének felismeréséhez, a játék szerepének hangsúlyozásához, a problémamegoldás tényezőinek feltárásához, a pedagógiai képességek intenzív fejlesztéséhez, amelyek a konstruktív nevelői és oktatói munka feltételei. Kulcsszavak: előzetes tudás, társas kapcsolatok, tanulási szituációk- és stratégiák, tanulói tevékenység AUTHENTICATION AND CULTURAL HERITAGE IN ZORA NEALE HURSTON S WORKS Gaál Szabó Péter Kölcsey Református Főiskola Idegennyelvi Tanszék, Debrecen, Magyarország Hurston s method of self-/cultural authentication is enforced in a double movement. On the one hand, she bases her strategy on a long-standing African American tradition of selfdefense directed against whites; on the other hand, this (communicational) strategy of insiderness vs outsiderness is complemented by a unique cultural implosion. The former can be traced back to the historical fact that African Americans had to find hold of an oppressive white context (e.g., black writers had to rely on white publishers), resulting in a dual discursive playfulness. The latter pertains to a heavy emphasis on African American culture, which derives from a Boasian cultural understanding. Hurston, herself an anthropologist, besides maintaining the integrity of African American culture, goes further to represent an authentic though fictitious African American cultural space that becomes a primary vehicle of authentication for the African American subject. Authentication, cultural identity, cultural implosion, cultural space, tricksterism PÉTER A PITVARBAN (ADALÉK BIBLIAFORDÍTÁSAINK SZÖVEGÉRTELMEZÉSÉHEZ) Dr. Galgóczi László egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Magyar Nyelvi Tanszék Szeged, Magyarország Az anyanyelvi nevelés egyik igen fontos tartalmi összetevője a magyar nyelv történetének ismerete. Egy nyelv történetének tanulmányozása során világossá válik, hogy a nyelvi változás a nyelv minden összetevőjét, minden szintjét érinti, s ebben talán a 19

20 legszembetűnőbb a szókészlet változása. Hogyan lehet ezt szemléletesen a hallgatók elé tárni? Úgy, hogy figyelmüket a nyelv külső történetére irányítjuk, tudván, hogy a szavak történeti vizsgálata igen becses adalékokkal szolgál a magyarság művelődéstörténetének legfontosabb csomópontjaihoz. S a magyar kultúra egészét tekintve is ilyen kiemelkedő korszak a XV-XVI. század, az anyanyelvű bibliáink megjelenésének kora, s bibliafordítóink küszködésének egyik oka az eltérő kultúrák nyelvi formáinak "magyarázata", azaz visszaadása magyar nyelven. A magyar bibliafordítások összehasonlító vizsgálata a nyelvek és kultúrák találkozásának egyik igen fontos vizsgálati területe lehet. Kulcsszavak: anyanyelvi nevelés, nyelvi változás, külső nyelvtörténet, bibliafordítás, művelődéstörténet ÉRTÉKEK ÉS TANTERVEK Dr. Galgóczi Lászlóné mestertanár, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Tanítóképző Intézet Szeged, Magyarország Az anyanyelvi nevelés tartalmát - történelmi távlataiban is tekintve - minden időben az adott kor társadalmi igénye, az adott társadalom embereszménye határozta meg. Az anyanyelvi képzés igénye az anyanyelvű oktatás során bontakozik ki, az anyanyelvi nevelés kívánalma pedig az anyanyelvi képzés keretében kristályosodik ki. Ennek az útnak az állomásait jól szemléltetik a tantervek cél- és feladatrendszere. E közhelyszerű megállapítást újólag megerősíti a felülvizsgálatok eredményeként átdolgozott kerettanterv (Kerettanterv az alapfokú oktatás első szakaszára. 2 13). Eszerint az anyanyelvi képzés középpontjában a beszédmű áll, így az anyanyelvi nevelés során nem a nyelvtudomány, hanem a nyelvhasználat áll a középpontban. Az alapozó szakaszban nem az a fontos, hogy milyen a magyar nyelv rendszere, hanem az, hogy a nyelv, az eszközkészlet elemei hogyan vesznek részt a beszédmű felépítésében, a gondolatmenet beszédbeli megjelenítésében. Kulcsszaavak: anyanyelvi nevelés, anyanyelvi képzés, nyelvhasználat, kerettanterv, tantervek, kerettanterv EGÉSZSÉGTURISZTIKAI BERUHÁZÁSOK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN Galgóczy-Németh Andrea Károly Róbert Főiskola, Turizmus és Területfejlesztés Tanszék, Gyöngyös, Magyarország Az Észak-magyarországi Régió turisztikai adottságai nagyon sokrétűek, a vonzerők nagy része az utóbbi években egyre inkább felértékelődött. A természeti, táji, valamint történelmi és kulturális értékek mellett kiemelkedő a térség nagyszámú, és többféle összetételű, jellegű gyógyhatású termálvize, illetve egyéb egészségturisztikai adottságai is meghatározóak. A régió jelentős fürdőhelyei Miskolc-Tapolca, Sárospatak, Mezőkövesd és Bogács, továbbá Eger, Parád, Bükkszék, Mátraderecske, Tarnaméra, Gyöngyös, Hatvan és Heves. A barlangterápiában Jósvafő jeleskedik, valamint kiemelkedő jelentőséggel bír a mátraderecskei mofetta. 20