Gyakorló ápoló képzés

Átírás

1 NEVELÉSTUDOMÁNY - PEDAGÓGIA A neveléstudomány: az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. pedagógia: szélesebb körű fogalom. Magába foglaja a nevelés elméletét és gyakorlatát. A A pedagógia tudományos jellege A nevelés történetében először a filozófusok és a teológusok műveiben olvashatunk rendszerezően kifejtett gondolatokat a nevelésről. (Pl. Platón: Állam, Törvények.) Leíró, elmélkedő, esszé-stílusban stílusban kifejtett gondolatok számtalan műben szerepelnek. (Pl. Montaigne: Esszék) A tudományos pedagógia viszonylag későn, a 18. század végén alakult ki. A 20. századi neveléstudományt a sokszínűség jellemzi. 1

2 A pedagógia tudomány, mert: Saját, egyértelmű fogalmakat alkot, elhatárolja magát a nevelésről alkotott szubjektív véleményektől Meghatározza a nevelés gyakorlata és tudományos nevelési elvek közti kapcsolatot A pedagógia tárgya A nevelés valósága Ennek vizsgálatakor a következő összefüggésekre kell tekintettel lenni: A A nevelés mindig két ember között megy végbe. A A nevelő és a nevelendő személy között zajló kölcsönös folyamat. 2

3 Nevelő Nevelendő Nevelési célok, Nevelési tartalmak, A nevelés feltételei Az elmélet gyakorlat problémája Elmélet = az adott területről összegyűjtött tudás. Gyakorlat = A meghatározott célt követő, konkrét élethelyzetekben folytatott tevékenység. Elmélet gyakorlat kölcsönhatása: Nincsen gyakorlat elmélet nélkül és viszont. Szürke minden elmélet, barátom, de zöld az élet aranyfája. (Goethe) 3

4 A PEDAGÓGIA FELOSZTÁSA Általános pedagógia Neveléstörténet Neveléselmélet Didaktika Tantárgyi módszertanok Összehasonlító pedagógia Gyógypedagógia Iskola-szervezettanszervezettan Életkorok pedagógiája Nevelési színterek pedagógiája A PEDAGÓGIA TUDOMÁNYKÖZI KAPCSOLATAI Filozófia - Nevelésfilozófia Biológia Iskola-egészségtan Pszichológia - Neveléslélektan Szociológia - Nevelésszociológia Közgazdaságtan Oktatás-gazdaságtan Információelmélet - Oktatástechnológia Kommunikációelmélet - Pedagógiai kommunikáció 4

5 A hiányzó vagy nem kielégítő nevelés következményei: Az ember szeretetteljes törődés nélkül maradandó sérüléseket szenved René A. Spitz: csecsemők megfigyelése: Érzelmi törődés, a kötődés hiánya: hospitalizáció. Hospitalizáció: testi-elki elki zavarok, visszafejlődés, amelyek az érzelmi törődés hiányára és az ingerszegény környezetre vezethetők vissza. Szociális szimbiózis: Az anyával való kapcsolat olyan fontos a gyermek testi, mentális és szociális fejlődése szempontjából, mint a szervezetnek a vitaminok. A monotrópia elve: Az z anyával való kapcsolat minden későbbi kapcsolat egyetlen és legfontosabb alapja. 5

6 ÉRTÉKTÁBLA 1. Anyagi előrejutás ( megszerzek mindent, ami elérhető ) 2. Siker ( Legfontosabb a siker és az elismertség ) 3. Fatalizmus ( Nem tőlem függ, mi történik ) 4. Család ( A család az első ) 5. Nyugalom ( Békés, rendezett nyugodt életre vágyom ) 6. Szabadság ( Saját elképzeléseim szerint, kötetlenül éljek ) 7. Hedonizmus ( Jól érezni magam ) 8. Megbecsülés ( Becsületes tisztességes embernek tartsanak ) 9. Hit ( Fontos hinni valamiben ) 10. Munka ( Nem a pénzért dolgozom, hanem mert szeretek ) AZ ÉRTÉK ÉS A NORMA VISZONYA Norma = a viselkedés szabályaira vonatkozik Érték = vélekedés arról, mi a jó, a rossz, a helyes vagy a helytelen Az értékek és normák szorosan összefüggnek 6

7 A nevelés területei Testi nevelés Értelmi nevelés Érzelmi nevelés Erkölcsi nevelés Esztétikai nevelés Egészségnevelés Környezeti nevelés Állampolgári nevelés Multikulturális nevelés Média és nevelés Tanulás 7

8 A felnőtt tanuló fogalma Tanköteles kor feletti állampolgár, aki Munka mellett és/vagy Külső késztetésre és/vagy Belső késztetésre (önként) fejleszti tudását, képességeit, kompetenciáit. A felnőtt tanuló speciális tulajdonságai 1. Képes az önirányításra -azaz a tanulási folyamatban - Érvényesíti autonómiáját (viszonyulása reflektív) Előrehaladásáért felelősséget vállal Igényt tart az aktív tanulási környezetre Maga is aktívan közreműködik benne 8

9 A felnőtt tanuló speciális tulajdonságai 2. Gazdag élettapasztalata van: Van saját véleménye, meggyőződése a világ dolgairól Szívesen megosztja másokkal saját előzetes tudását, tapasztalatait Tudatosan nyitott arra, hogy megismerje mások véleményét, tanuljon a többiektől A felnőtt tanuló speciális tulajdonságai 3. Problémaorientált: Személyes szükségletei, élet- és munkaproblé- mái vezérlik Számít rá, hogy a tanulás segíti őt problémái megoldásában Szereti, ha problémaként kerül elé a tanulás témája és a tananyagtartalom 9

10 A felnőtt tanulásának pszichikus motívumai a tanulási indítékok Habituális motiváció: a felnőtt általánosságban és összességében érdeklődik az adott tárgy ill. az abban fellelhető kompetenciák megszerzése iránt. ++ Aktuális motiváció: a felnőtt kész a tanulási folyamatbeli együttműködésre, hajlandó erőfeszítések megtételére. Primér motiváció: a tanulás célja vezérli, motiválja a felnőtt embert.+ Szekunder motiváció: a téma vagy az előadó hat a felnőttre pozitívan Negatív tanulási motívumok: a felnőtt ember kénytelen tanulni, mert egyébként (el-)megvonnak tőle valamit (büntető jellegű ösztönző hatás). A felnőttek tanulásának tartalmi motívumai Társadalmi jellegű: +++ Bajba jutott fiatalok segítése Hajléktalanok önkéntes segítése Találkozás, ismerkedés új emberekkel Gazdasági jellegű: Bejutás a munkaerőpiacra: + Bennmaradás a munkaerőpiacon Magasabb fizetés Kulturális jellegű: Magasabb rendű igények kielégítése + Egészségügyi jellegű: Életmódbeli, táplálkozási szokások megváltoztatása A stressz kezelésének megtanulása Személyes jellegű: Konfliktusok sikeresebb kezelése tapasztalatok szerzése Önállósodás függlenedés igénye 10

11 A felnőtt ember nevelhetősége: A személyiség-fejlődésnek az a lehetősége, mely által az egyén adottságai, tulajdonságai módosíthatóak, fejleszthetőek, szellemi képességei, pszichikus és erkölcsi sajátosságai alakíthatóak, meglévő kompetenciái dinamikusan továbbfejleszthetőek, tanulékonysága, fogékonysága, fejlődőképessége fenntartható. A felnőttnevelő speciális feladatai Megteremti a tanuló (fiatal stb.) felnőttek tanulási környezetét motiváció Támogatást ad a tanuló (fiatal stb.) felnőttek önirányításához Tanácsot ad feltárja a (fiatal stb.) felnőttek tanulásra vonatkozó élményeit Olyan módszereket alkalmaz, amelyek elősegítik a(fiatal stb.) felnőttek részvételét (kooperációját) Figyelembe veszi, bekapcsolja a tanulási folyamatba a (fiatal stb.) felnőttek tanulási-, munka- és élettapasztalatait 11

12 MIÉRT? Miért van itt, mi a célja? HOL? Melyik iskolafokon, milyen területen? KI? Ki vagyon én, a tanár? MIKOR? Milyen életkorban, milyen élethelyzetben stb. KIT? Ki a tanítvány - most? MIVEL? Milyen eszközökkel? MIT? Mire tanítsam? HOGYAN? Milyen úton-módon tanítsam? 12

13 13

14 14

15 15