Az EU Tájékoztató Szolgálat hírlevele január 30.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az EU Tájékoztató Szolgálat hírlevele - 2009. január 30."

Átírás

1 Az EU Tájékoztató Szolgálat hírlevele január 30. TARTALOM 1. HÍREK Folytatódik a jobb szabályozás program Milliárdokat spórolhatnának az e-számlázással a cégek Fekete bank létrehozását fontolgatják az EU-ban Kimozdulhat a holtpontról a Nabucco Az elvárhatónál kevesebb pénz jut Közép-Európa energiaprojektjeire Az EU lökést adna a nemzetközi éghajlat-változási megállapodásnak Küzdjünk együtt az éghajlatváltozás ellen! Változatlan az EU lemaradása az innováció terén Szerbia még a cseh elnökség alatt beadhatja csatlakozási kérelmét Újabb három évig érvényesek a filmtámogatási szabályok 2. ESZKÖZTÁR Rendezvények A magyar gazdaság helyzete, kilátásai A lisszaboni stratégia: kutatásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, szociális kérdések Statisztikák, elemzések Filmek állami támogatása az EU-ban Háttér HÍREK EU-intézmények, reform Folytatódik a jobb szabályozás program január 29. EUvonal A jobb szabályozás programot értékelte szerdán (2009. január 28.) a Bizottság. A kezdeményezés, mely az uniós túlszabályozottság, az adminisztrációs terhek csökkentését célozza, nagy könnyebbséget jelent az uniós polgároknak és emellett az uniós büdzsét is kíméli.

2 A közösségi jog egyszerősítését célzó program megvalósítása érdekében az Európai Bizottság 2008-ban is számos intézkedést hozott. Amint ezeket a Tanács és a Parlament is elfogadja, Háttér Az Európai Bizottság még 2002-ben fogott bele a Jobb szabályozás elnevezéső ambiciózus programba, melynek célja, hogy egyszerősítsék, és általában javítsák az Európai Unió szabályozási környezetét, azaz csökkentsék a bürokrácia mértékét, javítsák a szabályozás minıségét, és jobb jogszabályokat alkossanak a fogyasztók és az üzleti élet számára egyaránt. Bıvebb információ a jobb szabályozás (Better regulation) programról a kezdeményezés honlapján, valamint a "Jobb szabályozás - dióhéjban" címő kiadványban olvasható jogszabály kerül hatályon kívül, a Hivatalos Lap pedig 7800 oldallal lesz rövidebb. Mindez az acquis, vagyis a közösségi joganyag összesen 10 százalékos csökkenését jelenti. A jobb szabályozás program az adminisztratív terhek enyhítését is célul tőzi ki, többek között a gazdasági szereplıket sújtó adminisztratív terhek 25 százalékos csökkentését ig. A Bizottság által már elıterjesztett vagy tervezett intézkedéseknek köszönhetı megtakarítás 30 milliárd eurót tesz ki. A hozzáadottérték-adóról (áfa) szóló, szintén szerdán beterjesztett javaslat egymagában 18 milliárd eurót takarítana meg az elektronikus számlázás akadályainak felszámolásával. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a Bizottság példáját követve hamarosan az Európai Parlament, illetve a tagállamok is komoly eredményeket fognak elérni ezen a téren. A Bizottság 2009-ben 33 új kezdeményezésrıl fog dönteni. Az uniós szabályozás átvilágítását követıen pedig a jövıben további 81 fellépést lehet beemelni az egyszerősítési tevékenységek sorába. A Bizottság emellett hatásvizsgálatokkal, és az érdekelt felekkel folytatott intenzív konzultációval igyekszik új jogszabályok minıségét javítani. Gazdaság és pénzügyek Milliárdokat spórolhatnának az e-számlázással a cégek január 29. BruxInfo Az elektronikus számlázás térnyerését segítené elı az a javaslat, amelyet szerdán (2009. január 28.) fogadott el az Európai Bizottság. A módosítás a testület reményei szerint nem csak a vállalkozások életét könnyítheti meg, de hatékony eszköz lehet a csalások elleni harcban is. Az Európai Bizottság szerdán zöld utat adott a számlázási szabályok módosítására irányuló javaslatnak, melynek kiemelt célja az elektronikus számlázás elterjesztése, az üzleti szféra terheinek csökkentése és a kkv-k támogatása. A javaslat egyszerősíti, korszerősíti és harmonizálja az áfa-irányelv (2006/112/EK) vonatkozó szabályait, így például miként arra Kovács László adóügyi biztos rámutatott azonos módon kezeli a papíralapú és az elektronikus számlázást, ami lehetıvé teszi a vállalkozások számára, hogy teljes mértékben az elektronikus számlázási rendszerre térjenek át. Ez utóbbi lépéssel akár 18 milliárd euró is

3 megtakarítható lenne szerte az EU-ban. A változtatások egyebek között a számla kibocsátásának és megırzésének feltételeit, illetve annak tartalmát érintik. Az új szabályozás segíthet abban is, hogy az ellenırzést megkönnyítendı az adóhatóságok a jövıben hatékonyabban léphessenek fel a csalások, egyebek között az úgynevezett körhintacsalások ellen. (Ez utóbbi lényege, hogy az adóköteles cég az EU-n belül adómentesen beszerzett terméket az áfát felszámítva értékesíti, majd eltőnik anélkül, hogy az adót befizetné.) Szigorodnak az áfa-levonás feltételei is, ami a jövıben csak érvényes számla birtokában gyakorolható. A kis- és közepes vállalkozások életét megkönnyítendı, a javaslat kiszélesítené az egyszerősített számlázás alkalmazásának körét, különösen a kis értékő (a 200 eurót el nem érı végösszegő) számlák esetében, emellett egyszerőbbé tenné a számlázást a végsı fogyasztók részére történı értékesítésben (business to consumer B2C), és bizonyos, áfa-mentességet élvezı szolgáltatásokban is, ahol a csalás kockázata viszonylag korlátozottnak mondható. Az elektronikus számlák kibocsátásához ezentúl nem lesz szükség sem minısített elektronikus aláírásra, sem elektronikus adatcserére (EDI). A javaslat egységesíti a számlázásra vonatkozó szabályokat a tagállamok által eddig alkalmazott számos kivétel megszüntetésével, valamint azonos iratmegırzési határidıt vezet be a számlákat illetıen. A Bizottság egyébként a tagállamok részére opcionálisan lehetıvé tenné egy olyan számviteli rendszer bevezetését, mely lehetıséget nyújtana arra, hogy a számla kibocsátója csak azután fizesse be az áfát, ha a pénz már a számláján landolt (a gyakorlat általában az, hogy az áfát a kibocsátott számla alapján kell befizetni, akkor is, ha a fogyasztó vagy az ügyfél még nem fizetett). A javaslat kulcseleme annak a bizottsági akciótervnek, melynek célja, hogy 2012-re 25 százalékkal csökkenjenek az üzleti szféra terhei. Fekete bank létrehozását fontolgatják az EU-ban január 29. BruxInfo A kétes banki követeléseket felvásárló fekete vagy rossz bank létrehozását fontolgatják több uniós tagállamban is közölte egy január 27-i brüsszeli konferencián Joaquín Almunia pénzügyi biztos. Szerinte ez lenne az egyik lehetséges megoldás a normális vállalati hitelezés újraélesztésére. Eddig 17 EU-tagállam jelentett be bankmentı vagy a globális pénzügyi válság közepette a bankok mőködését támogató intézkedéscsomagokat. Ezek összesen 300 milliárd eurónyi újratıkésítést (rekapitalizációt), illetve 2400 milliárd eurónyi garanciavállalást tartalmaznak sorolta az adatokat Almunia. A pénzügyi válságra adott tagállami kormányzati reakciók listája a bankbetét-garanciák kiterjesztésétıl kezdve a bankközi piacokon nyújtott hitelek garantálásán át a bankrészvények vásárlásáig és a tıkeinjekciókig terjed. A kormányzati beavatkozás célja hármas volt: stabilizálni akarta a pénzpiacokat, megpróbálta újjáéleszteni a bankközi hitelpiacot, s biztosítani akarta, hogy a vállalatok számára ne apadjanak el a hitelhez jutási források. Az elsı két célt nagyjából sikerült elérni. Ám továbbra is sorra érkeznek a jelentések arról, hogy a reálgazdaság szereplıi nem tudnak hitelt felvenni. Különösen a gazdaságélénkítés szempontjából kulcsfontosságú szerepet játszó nagyszabású

4 infrastruktúra-beruházásokhoz, illetve a külkereskedelmi tevékenység finanszírozására nehéz hitelhez jutni. A Bizottság ezért átfogó jelentést készít márciusra a banksegítı intézkedések hatásairól ígérte a pénzügyi biztos. Egyes európai bankok hatalmas veszteségeirıl érkezı új hírek ismét világossá tették, hogy még nem jöttünk ki az alagútból. Számos tagállamban ezért azt vizsgálják, hogyan lehetne megszabadulni a hitelezési rendszert megbénító mérgezett értékpapírok problémájától. Amíg a toxikus papírok a bankok mérlegében vannak, továbbra is alá fogják ásni a bizalmat és gátolják a hitelnyújtást. Az egyes kormányok és pénzügyi hatóságok által vizsgált lehetséges megoldások között ezért a rossz bank létrehozása is szerepel, amely felvásárolná a toxikus eszközöket, s így helyreállítaná a bizalmat, megadná a kezdılökést a hitelezés újbóli beindulásához. Szükségtelen mondanom, hogy ez a megoldás sem mentes a problémáktól és csak az egyik a többféle megoldási lehetıség közül hangoztatta a konferencián Almunia. Mielıtt azonban elindulna a vita a rossz bank felállításának elınyeirıl és hátrányairól, elıször is szükséges lenne EU-szinten koordinálni, melyek azok a toxikus eszközök, amelyek sorsát rendezni kellene közölte a biztos. Másodszor pedig el kellene dönteni, mi a megfelelı módszer az értékelésükre, árazásukra. Csak ezt követıen lehet elkezdeni foglalkozni azzal, hogy mi legyen velük. Ezen a ponton is le kell azonban szögezni, hogy bármiféle újabb banksegítı akciónak csakis az átláthatóság elvén szabad nyugodnia mondta Almunia. Energia Kimozdulhat a holtpontról a Nabucco január 29. BruxInfo A keddi (2009. január 27.) budapesti Nabucco-csúcstalálkozó várhatóan kimozdítja a hét éve húzódó gázvezeték-építési projektet a holtpontról nyilatkozták a BruxInfónak a konferencia résztvevıi. Nehéz ebben a pillanatban megítélni, hogy született-e áttörés a mai konferencián. De az a tény, hogy ilyen röviddel a januári gázválság után ekkora nyilvánosságot kapott a projekt, és az abban érdekelt államok és az Európai Unió intézményei is magas szinten képviseltették magukat és kinyilvánították az érdekeltségüket az új gázvezeték megépítésében, mindenképpen fontos dolog, ami felgyorsíthatja az eseményeket nyilatkozta a BruxInfónak Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója. Ezután már nem lehet azt mondani, hogy csak néhány ember fejében létezik ez a dolog tette hozzá. A csúcstalálkozót lezáró beszédében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök leszögezte: Sikerült kimozdítanunk a projektet az elmúlt évek helyben járásából. Mirek Topolánek, az uniós elnökséget jelenleg ellátó Csehország miniszterelnöke pedig úgy vélekedett, hogy eljött az idı, hogy a sok beszéd helyett végre cselekedjünk amilyen gyorsan csak lehet. A csúcstalálkozó eredményeirıl szólva a magyar kormányfı elmondta: a 12 országból érkezett résztvevık közös álláspontra jutottak abban, hogy a Nabucco megvalósításában érintett országok 2009 elsı félévében aláírják a kormányközi szerzıdést, ami a projekt megvalósításának jogi alapját fogja adni, és ami nélkül a megvalósításra létrejött nemzetközi vállalat a Nabucco Nemzetközi Csıvezeték Társaság (NNCsT) nem tud tovább lépni.

5 A résztvevık arról is megállapodtak, hogy ha a kormányközi szerzıdés megszületik, megpróbálnak elızetes megállapodást kötni a potenciális forrás-országokkal, köztük Azerbajdzsánnal és Türkmenisztánnal is. Arról is konszenzus alakult ki, hogy az Európai Uniónak fel kell vennie a Nabucco gázvezetéket a legfontosabb támogatott projektek közé, és finanszíroznia kell legalább a megvalósítás elsı fázisát. Kezdetben szeretnénk millió euró elıfinanszírozást kapni az EU-tól, hogy elinduljon a megvalósítás. Összesen pedig mintegy 2 milliárd eurót kellene erre a projektre találni az uniós költségvetésben nyilatkozta a miniszterelnök. Záróbeszédében Gyurcsány Ferenc arra is kitért, hogy a résztvevık megállapodása alapján felállítják a Nemzetközi Nabucco Testületet. Finanszírozási kérdések Ha az Európai Unió kész tıkekockázatot vállalni a Nabucco megépítésében, ezzel átvághatná azt a gordiuszi csomót, ami a finanszírozás körül kialakult közölte a BruxInfóval Hernádi Zsolt. Eddig ugyanis szerinte az volt a helyzet, hogy a gáztermelık vártak a vezetékre, a vezeték építésében érdekelt felek pedig azt hangoztatták, hogy nagyobb elkötelezıdésre lenne szükség a termelık részérıl. Uniós részfinanszírozással el lehetne végre mozdulni errıl a pontról, könnyebben jutnának a megvalósításban érdekelt felek hitelhez mondta. Az Európai Beruházási Bank (EIB) elnöke, Philippe Maystadt, a csúcstalálkozón kijelentette: amennyiben megszületik a kormányközi szerzıdés, a bank kész a Nabucco gázvezeték maximum 25 százalékát finanszírozni. Andris Piebalgs energiaügyi biztos a finanszírozási felvetésekre reagálva közölte, hogy az unió nagy valószínőséggel támogatni tudja a Nabucco elsı fázisát mintegy 200 millió euróval annak érdekében, hogy felgyorsítsa a projekt megvalósítását és csökkentse a tagállamok orosz gáznak való kiszolgáltatottságát. Szerdán javasolni fogom, hogy az Unió támogassa a déli gázfolyosók kiépítését, különös tekintettel a Nabucco-vezetékre. Ezt a forrást ügyesen kellene felhasználni arra, hogy a Nabucco-konzorcium könnyebben és jobb feltételekkel jusson hitelhez közölte Piebalgs. (Errıl lásd külön anyagunkat a szerk.) Hozzátette: a projektben résztvevı országoknak március végéig szándéknyilatkozatot kellene adniuk a kormányközi szerzıdés aláírásával kapcsolatban, és májusban rendezni kellene a még nyitott kérdéseket. Ha nem tartjuk az elfogadott menetrendet, a projekt megvalósítása veszélybe kerülhet. A 3300 kilométeres Nabucco építési költségét jelenleg mintegy 8 milliárd euróra becsülik. A forrásoldal A forrás-országok nyilatkozatai látszólag nem hoztak az eddiginél erısebb elkötelezıdést, Hernádi szerint azonban a csúcstalálkozón résztvevı országok addig mentek el, ameddig csak a helyzetükbıl adódóan lehetett. Ha ezek az országok csatlakozni akarnak a Nabucco vezetékhez, az jelentıs költségekkel fog járni, és Türkmenisztán esetében az is vitatott, hogy joga van-e a vezetéket átvinni a Kaszpitenger alatt. Ezen kívül vannak ezeknek az országoknak más irányú elkötelezettségeik is: például Türkmenisztán Oroszországon kívül ad el gázt Iránnak és más országoknak is. Ilham Alijev, Azerbajdzsán köztársasági elnöke, a csúcstalálkozón megerısítette, hogy az ország

6 továbbra is érdekelt a Nabucco megvalósulásában. Azt azonban hangsúlyozta, hogy az együttmőködés csak megfelelı árak mellett lesz lehetséges. A Nabucco útját hivatott tovább egyengetni a Szófiában, április 24-ére és 25-ére meghirdetett Földgázt Európának, valamint a cseh elnökség által május 7-én megrendezésre kerülı Déli Folyosók csúcstalálkozó is. Az elvárhatónál kevesebb pénz jut Közép-Európa energiaprojektjeire január 29. BruxInfo Negyedmilliárd eurót szán a bankkölcsönök felvételének megkönnyítésére a Nabucco projekthez az Európai Bizottság, amely szerdán (2009. január 28.) hozta nyilvánosságra javaslatát az elsıbbséget élvezı uniós energiaprojektek közösségi forrásból történı támogatásáról. A magyar-szlovák és a magyar-román gázvezeték-összeköttetésre is lesz uniós támogatás, nem kap viszont pénzt a horvátországi cseppfolyós gáz hazánkba szállítását célzó tervezett beruházás. Magyarország szempontjából felemás mérleggel zárult szerdán az a bizottsági vita, amelynek az volt a tétje, hogy az egyes európai régiók és tagországok milyen mértékben részesedhetnek abból az alapvetıen az EU energiabiztonságának javítására hivatott beruházásokat támogató 5 milliárd eurós pénzügyi keretbıl, amit a fel nem használt uniós költségvetési forrásokból kíván rendelkezésre bocsátani Brüsszel. Magyarország végül a remélt négy helyett három energiaprojekt kapcsán juthat közvetlenül vagy közvetve plusz uniós forrásokhoz, amelyek nem csak az ország, hanem egész Európa energiabiztonságának javítását szolgálják. A bizottsági javaslat értelmében amirıl a tagállamok és az Európai Parlament hozzák meg a végsı döntést a Kaszpi-tenger környékének gázmezıit Közép- és Kelet-Európával összekötı Nabucco gázvezeték megépítéséhez 250 millió eurót bocsátanak rendelkezésre a kivitelezési munkálatok mielıbbi megkezdésének elısegítésére. A negyedmilliárd eurós összeg nem közvetlen pénzügyi hozzájárulás lesz, hanem egy olyan kockázat megosztási alap, amely azt hivatott elısegíteni, hogy a projekt megvalósításában részt vevı cégek kedvezı feltételekkel tudjanak kölcsönt felvenni a nemzetközi tıkepiacon. Az alap létrehozásában a Bizottság mellett az Európai Beruházási Bank (EIB) is részt vesz majd, amely ettıl függetlenül kész a körülbelül 8 milliárd euró értékő beruházás 25 százalékát meghitelezni. Négybıl három magyar vonatkozású beruházás kap pénzt A Bizottság emellett Magyarország és Szlovákia (Velky Krtis, tehát Nagykürtös és Balassagyarmat), illetve Magyarország és Románia gázvezetékrendszerének összekapcsolásához járulna hozzá 25, illetve 30 millió euróval. Nem ment át viszont az a magyar javaslat, hogy az Európai Unió a keretbıl a magyar-horvát gázvezeték-összeköttetés költségeihez is hozzájáruljon. A mintegy 200 kilométer hosszúra tervezett gázvezeték a horvátországi Krk szigetén épített cseppfolyós gáz (LNG) terminált kötné össze a magyarhorvát határtól indulva az alföldi elosztó-központtal, és Kovács László magyar biztos szerint Románia és Szlovákia gázellátását is javítaná. Hiába azonban az elmúlt hetek alapvetıen Közép- és Kelet-Európát sújtó gázellátási válsága, megfigyelık szerint a krízis által leginkább sújtott országok az indokoltnál és az elvárhatónál jóval szerényebb mértékben részesülnek az uniós pénzügyi keretbıl.

7 Kovács László a BruxInfo kérdésére válaszolva messzemenıkig osztotta ezt a véleményt, felhívva a figyelmet arra, hogy a csak a távolabbi jövıben hasznosuló és jelenleg kipróbálatlan széndioxid megkötési és tárolási projektekre (CCS) jóval több forrást különítene el a Bizottság, miközben a sürgısség szempontját háttérbe szorítva az indokoltnál kevesebb pénzügyi támogatást szándékozik nyújtani az orosz gázellátási mizériában pórul járt közép- és kelet-európai országok függıségét csökkenteni hivatott energetikai beruházásokhoz. Kovács szerint egyébként a testület ülésén nagyon élénk vita folyt a támogatandó projektek listájáról, ám miután a legtöbb biztos intenzíven saját országa és térsége érdekében lobbizott, a lista végül nem változott, ami elemzık szerint kemény vitát vetít elıre a kormányok között, amelyek a márciusi EU-csúcson kívánják meghozni a végleges döntést. A cseh elnökség tájékoztatása szerint az általános ügyek tanácsa (külügyminiszterek) lesz a dosszié felelıse. A pénz felhasználásával kapcsolatos tudnivalók Az Európai Bizottság az 5 milliárd eurós keretbıl összesen 3,5 milliárd eurót szán energetikai beruházások támogatására 2009-ben és 2010-ben. Ebbıl az összegbıl 1,250 milliárd euró jutna öt, a széndioxid megkötését és tárolását modellezı demonstrációs projektre, további 520 millió euró tengeri szélerımővek fejlesztésére és 1,730 milliárd euró gáz- és villamos energia összeköttetések megteremtésére, lényegében egy egységes európai energiahálózat létrejöttének az elımozdítására. A fennmaradó 1,5 milliárd euróból 1 milliárd eurót fordítanának a szélessávú internet kiépítésére azokon az európai vidékeken, ahol a szélessávú lefedettség nem éri el legalább a 30 százalékot (a lakosság kevesebb, mint 30 százalékának van szélessávú hozzáférése ). A maradék 500 millió euróból pedig az európai agrárium juthat majd többletforrásokhoz a KAP állapotfelmérésében beazonosított új kihívások (klímaváltozás, vízhiány, biológiai sokszínőség) kezeléséhez. Az 5 milliárd euró az uniós költségvetés fel nem használt forrásaiból származik. A szélessávú hozzáférésre és az új kihívásokra fordítandó 1,5 milliárd eurót a vidékfejlesztési támogatások átcsoportosításával, míg a fennmaradó 3,5 milliárdot a bennragadt agrárpiaci támogatásokból biztosítanák. Az 5 milliárd eurós összeg az EU hozzájárulása a tavaly decemberben elfogadott, a GDP 1,5 százalékának megfelelı rövid távú európai gazdaságélénkítı tervhez, amelynek javát a költségvetési kiadások átmeneti növelése révén a tagállamok állják. A Bizottság összesen mintegy húsz, a második stratégiai energia felülvizsgálatban is megnevezett energetikai beruházás közösségi forrásokból történı támogatását javasolja. Egy elızetes, még december végén készített verzió 34 projektet tartalmazott. A Bizottság a kiválasztás során több kritériumot is figyelembe vett. Így például azt, hogy a szóban forgó gázprojekt elısegíti-e a földgáz nyugat-keleti irányú áramlását, aminek szükségessége a nemrég véget ért gázválság egyik fı tanulsága volt. Ugyancsak lényeges szempont, hogy a beruházások elıkészítése már meglehetısen elırehaladott állapotban legyen, ami lehetıvé teszi a munkálatok gyors megkezdését. Brüsszel azt is mérlegelte, hogy a tagállamok felelısséget vállalnak-e a különbözı eljárások és engedélyezések felgyorsítását illetıen. És végül, de nem utolsó sorban a Bizottság egyfajta földrajzi egyensúly megtartására is törekedett, így próbálván biztosítani azt, hogy egyetlen önmagát mellızöttnek érzı ország se tegyen keresztbe a döntéshozatal során. A Bizottság által támogatásra javasolt gáz- és villamos energia projektek

8 Projekt Összeg (millió euró) 1. Nabucco gázvezeték ITGI Poszeidón gázvezeték (ITA, Görögo.) Balti gázösszeköttetés (Lengyelo., Dánia, Svédo.) LNG-hálózat lengyelországi terminál Szlovák-magyar gázvezeték-kapcsolat Osztrák határ-ljubljana gázátviteli hálózat Bulgária-Görögország közti gázösszeköttetés Románia-Magyarország közti gázösszeköttetés A cseh elosztó gáztároló kapacitásának bıvítése Afrika-spanyol-francia tengely (gázhálózat) Németország-Belgium-Nagy-Britannia gázvezeték Francia-belga összeköttetés Balti áramkapcsolat Estlink A balti államok áramhálózatának megerısítése Halle-Schweinfurt (NSZK) áramhálózat Portugál-spanyol villamos áram összeköttetés Francia-spanyol összeköttetés (áram) Szicília és az olasz szárazföld közötti tengeralatti kábe Írország-Wales villamos energiahálózat összeköttetés Ciprus és Málta elszigeteltségének mérséklése Környezetvédelem Az EU lökést adna a nemzetközi éghajlat-változási megállapodásnak január 29. EUvonal Az unió saját kibocsátás-csökkentési tervének elfogadása után szeretné elırébb mozdítani egy nemzetközi megállapodás létrejöttét is. Ezzel kapcsolatos elképzeléseit ismertette szerdán a Bizottság, mely a többi között azt javasolta, hogy 2015-ig az OECD valamennyi állama csatlakozzon egy uniós mintára mőködı, nemzetközi kibocsátáskereskedelmi rendszerhez. Az Európai Bizottság szerdán (2009. január 28.) terjesztette elı elképzeléseit a klímaváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódó nemzetközi megállapodással kapcsolatban. A javaslatok a koppenhágai cél megvalósítását szolgálják, vagyis azt, hogy az iparosodás elıtti szinthez képest mért globális felmelegedés ne lépje túl a 2 Celsius-fokot. A Bizottság véleménye szerint ennek eléréséhez a fejlett országoknak 2020-ig az 1990-es szinthez képest 30 százalékkal kell csökkenteniük együttes kibocsátásukat. Az Európai Unió 30 százalékos kibocsátáscsökkentésre vállalt kötelezettséget, ha más fejlett országok hasonló csökkentésekre szánják rá magukat, és már megtette a szükséges intézkedéseket saját kibocsátásának 20 százalékos csökkentése érdekében. A fejlıdı országoknak 2020-ig százalékkal kell mérsékelniük együttes kibocsátásuk növekedését az intézkedések hiányában elıre jelzett szinthez képest.

9 A Bizottság javaslatot tett az OECD egészére kiterjedı széndioxid-piac létrehozására 2015-ig. A testület tervei szerint ez 2020-ra már a jelentısebb feltörekvı gazdaságokat is magában foglalná, elırevetítve egy átfogó széndioxid-piac kiépítését. Mindezek megvalósítása érekében a Bizottság javasolta az országok kibocsátásán és fizetıképességén alapuló nemzetközi finanszírozási források kialakítását. Az unió tagállamai az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer árveréseibıl származó bevételei egy részét is felhasználhatnák a fejlıdı országok támogatására. A javaslatok az elıterjesztést követıen a Tanács, az Európai Parlament és az unió tanácsadó szervei elé kerülnek. Az Európai Tanács válasza márciusban várható. Küzdjünk együtt az éghajlatváltozás ellen! január 30. EUvonal Az éghajlatváltozás elsıdleges oka az óriási mértékő széndioxid-kibocsátás, melynek több mint egyharmadát a lakossági energiafelhasználás okozza. A most indult Kapcsold k(i) kampány arra hívja fel a figyelmet, hogy a mindennapi szokások apró változtatásával mindenki hozzájárulhat az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. A hazánkban elfogyasztott energia 38 százalékát a lakosság használja fel, ennek is több mint kétharmadát az épületek főtéséhez és a melegvíz elıállításához. A Kapcsold k(i) kampánnyal fel szeretnénk hívni a magyar lakosság figyelmét, hogy a környezet védelme nagyrészt tudatosság kérdése. Tudatos energiafelhasználással, nagyobb odafigyeléssel minden egyes háztartásban csökkenthetı a pazarló energiafogyasztás, ráadásul hosszú távon jelentıs összegeket takaríthatunk meg ismertette a kampány üzenetét Gyárfásné dr. Fekete Judit, a Külügyminisztérium fıosztályvezetı-helyettese. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem az Európai Bizottság és egyben a magyarországi EUkommunikáció egyik legfontosabb prioritása. A kampányt szoros együttmőködésben indítottuk el a többi érintett tárcával és a Bizottsággal. Célunk, hogy a lakosságot is összefogásra ösztönözzük, és a kampány üzenetének továbbítására, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelembe bevonjuk a civil szervezeteket és a helyi közösségeket is tette hozzá. A Kapcsold k(i) országos éghajlatváltozás elleni kampány budapesti és vidéki helyszíneken szervezett Zöld Infónapokon és gerillaakciók keretében játékos formában tájékoztatja a lakosságot az energia-megtakarításról. A Zöld Infónapok keretében az érdeklıdık kipróbálhatnak egy energia-kerékpárt, amely szemlélteti, hogy saját izomerınkkel milyen háztartási gépet tudnánk mőködtetni. Egy lakásmakett pedig segít felfedezni egy helység energiapazarló pontjait. A gerillaakciók keretében Kapcsold k(i) jelmezbe öltözött figura ad személyes tájékoztatást a járókelıknek az energia-takarékosság jelentıségérıl. További részletes információ olvasható az energiahatékonysággal és a kampánnyal (többek

10 között a zöld infónapokkal, a gerillaakciókkal) kapcsolatban a oldalon, a játékos kedvőek a honlapon elérhetı online játékot is kipróbálhatják. A program a Külügyminisztérium szakmai támogatásával, az Európai Bizottság pénzügyi forrásaiból valósult meg. A program szakmai partnere a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Innováció Változatlan az EU lemaradása az innováció terén január 23. EUvonal Habár történt némi elırelépés az innováció és a gazdaság fellendítése érdekében, az EU továbbra is az USA és Japán mögött kullog ezen a területen derült ki a Bizottság felkérésére készített legfrissebb felmérésbıl. A felmérés 29 innovációval kapcsolatos mutató alapján jellemzi az Európai Unió, illetve a tagállamok innovációs eredményeit. A jelentés mind a tagállamok által elért eredményekre, mind a hiányosságaikra rámutat. Az innováció szempontjából pozitív fejleménynek mondható, hogy az EU 27 tagállamában jelentısen megnıtt a természettudományi és mőszaki végzettségőek száma, javulás következett be a szélessávú internet-lefedettség tekintetében, s eredménynek tekinthetı az is, hogy nıtt a magántıke szerepe az innovációs beruházásokban. Még mindig nem fordítanak azonban elég forrást a vállalatok a képzésre és új berendezések vásárlására, s az élethosszon át tartó tanulás gyakorlati megvalósulása sem optimális az unióban. A kis- és közepes vállalkozások, valamint a közszféra és a magánszféra jelenlegi együttmőködése is kedvezıtlen az innováció számára. Az EU és az USA közötti innovációs szakadék csökkenése lelassult. Míg 2005-ben az USA 40 százalékkal teljesített jobban az EU-nál, ez a százalékos arány 2006-ban 33 százalékra, 2007-ben 29 százalékra, 2008-ban (minimális változással) 28 százalékra csökkent. Az EU így nehezen tud majd megfelelni a Lisszaboni Stratégia azon célkitőzésének, hogy a tagállamok 2009-re GDP-jük 3 százalékát fordítsák kutatás-fejlesztésre. A mostani felmérés szerint a tagállamok átlagosan a GDP-jük mindössze 1,84 százalékát költik jelenleg a kutatásfejlesztésre, ezért a Bizottság sürgeti ıket az arány javítására. A 29 mutató vizsgálata alapján kialakult innovációs eredménytábla tartalmazza az egyes tagállamok eltérı teljesítményét az innováció terén. A felmérés készítıi négy kategóriába sorolták a tagállamokat:

11 Magyarországi helyzet A K+F kiadások terén Magyarország a GDP-hez viszonyított egy százalékos arányával a tagállamok közt az alsó egyharmad tetején szerepel, mellyel ugyan megelızi a legtöbb új tagállamot, valamint a görögöket és a portugálokat, de elmarad Észtországhoz (1,14 %), Csehországhoz (1,54%) és Szlovéniához (1,59%) képest. Hazánkra különösen igaz, hogy igen alacsony a vállalatok befektetési hajlandósága kísérleti megoldásokba és új elképzelések megvalósításába. Hazánk a 2008-as összesítés szerint az innováció terén az EU-s átlagnál gyengébb teljesítményével a tagországok közt a lista alsó egyharmadának tetején végzett. Viszonylag rosszul állunk innovációs teljesítményünket és az újítók alacsony számát tekintve. Az utóbbi öt évben fejlıdésünket mindenekelıtt a közösségi szabványoknak (10,9%), a közösségi dizájnnak (8,9%), a nagy szakértelmet igénylı export termékeknek (9,6%) és az újonnan piacra került termékeknek (17%) köszönhetjük. Ugyanezen idıszak alatt azonban tovább csökkent az innovációval foglalkozó szakemberek száma Magyarországon. Az innovációs vezetık : Svédország, Finnország, Németország, Dánia és az Egyesült Királyság teljesítménye jóval meghaladja mind az európai uniós átlagot, mind az összes tagállam átlagát. Az innovációs követık : Ausztria, Írország, Luxemburg, Belgium, Franciaország és Hollandia eredménye az innovációs vezetık és az európai uniós átlag között helyezkedik el. A mérsékelten innovatív országok : Ciprus, Észtország, Szlovénia, Csehország, Spanyolország, Portugália, Görögország és Olaszország az EU-átlag alatti teljesítményt nyújtottak. Forrás: BruxInfo Magyarország Máltával, Szlovákiával, Lengyelországgal, Litvániával, Romániával, Lettországgal és Bulgáriával együtt a felzárkózó országok közé tartozik, amelyek jóval az uniós átlag alatt teljesítettek. A csoporton belül Bulgária és Románia felzárkózási üteme bizonyult a leggyorsabbnak. A teljes felmérés itt olvasható (angol nyelven). Bıvítés Szerbia még a cseh elnökség alatt beadhatja csatlakozási kérelmét január 26. EUvonal Vuk Jeremics szerb külügyminiszter hétfıi (2009. január 26.) brüsszeli látogatásán több uniós vezetıvel is tárgyalt. Belgrád szeretné, ha egy éven belül megkezdenék az országgal a csatlakozási tárgyalásokat. Jelenleg a Koszovó elismerése körüli viták és a szabad lábon lévı szerb háborús bőnösök ügye jelentik a legnagyobb akadályt Szerbia csatlakozása elıtt, azonban Jeremics már korábban jelezte, hogy a belgrádi vezetés mindent meg fog tenni, hogy ezekben a kérdésekben is elılépés történjen. A B92 televíziónak nyilatkozó külügyminiszter elmondása szerint még a

12 júniusban véget érı cseh elnökség alatt benyújtanák a tagfelvételi kérelmet, ezt követıen pedig még 2009 vége elıtt szeretnék elnyerni a tagjelölti státust, míg a csatlakozási tárgyalásokat a 2010 elsı félévében esedékes spanyol elnökség alatt szeretnék megkezdeni. Egy múlt héten megjelent közvélemény-kutatás eredménye szerint a szerbek 61 százaléka támogatja az ország csatlakozását az Európai Unióhoz, ugyanakkor a csatlakozási folyamat lassúsága sokakat kiábrándít, aminek következtében folyamatosan csökken a támogatók aránya májusában még a lakosság 67 százaléka pártolta a belépést. Habár a tavalyi választásokat a nyugatbarát és integrációpárti Borisz Tadics nyerte meg, a nacionalista ellenzék miatt több olyan fontos törvényt nem sikerült még elfogadni, melyek elengedhetetlenek lennének az ország uniós csatlakozásához. Kultúra Újabb három évig érvényesek a filmtámogatási szabályok január 29. BruxInfo A Bizottság szerdán 2012-ig meghosszabbította azokat a rendelkezéseket, amelyek az európai filmek közpénzbıl történı támogatását szabályozzák. Az Európai Bizottság szerdán meghosszabbította a filmek állami támogatására vonatkozó szabályokat. Ez utóbbiak érvényességi ideje december 31-én járt volna le, ám az EU végrehajtó testülete a 2001-es filmmővészeti közleményben meghatározott kritériumok érvényességi idejét 2012-ig kiterjesztette. A Bizottság ezen kritériumokat alkalmazza annak megállapítására, hogy a tagállami támogatási programok összeegyeztethetık-e az EK- Szerzıdés állami támogatásra vonatkozó szabályaival. (Ezek érvényességét 2004-ben és 2007-ben már meghosszabbították.) Ezen kritériumok értelmében a támogatásnak kulturális termékre kell irányulnia, a támogatás intenzitását pedig elvileg a gyártási költségvetés 50 százalékára kell korlátozni (a nehéz és az alacsony költségvetéső filmalkotásokra azonban többet lehet költeni). A közlemény kimondja azt is, hogy meghatározott filmkészítési tevékenységekhez nem nyújtható támogatás-kiegészítés. A kritériumok közé tartozik az úgynevezett területiség elve is, mely lehetıvé teszi, hogy a tagállamok arra kötelezzék az állami forrásokhoz jutó producereket, hogy költségvetésük nyolcvan százalékát az adott tagállam területén költsék el. Bár a területiség elve a tıke, az áruk, a személyek és a szolgáltatások szabad áramlásának uniós alapelvét bizonyos mértékben korlátozza, ám a Bizottság szerint erre a korlátozásra az európai filmgyártás speciális körülményei megfelelı igazolást nyújtanak. Az európai alkotóknak önkifejezésük érdekében kiszámítható környezetre van szükségük a filmiparban hangsúlyozta a bizottsági döntés bejelentésekor Viviane Reding, az EU médiaügyekért felelıs biztosa, hozzátéve: ezért is hosszabbítják meg további három évvel a filmmővészet számára nyújtott nemzeti támogatásokra vonatkozó jelenlegi megközelítés érvényességét. A Bizottság adatai szerint egyébként a Huszonhetekben évente mintegy 1,6 milliárd eurót költenek nemzeti filmtámogatásra. Az EUbusiness szerint Franciaország vezetésével több uniós tagállam már régóta azon fáradozik, hogy az európai produkciók állami támogatásával valamelyest megfékezzék a

13 fıként amerikai gyártású filmek áradatát. Mindazonáltal az egyes tagállamok között verseny alakulhat ki annak érdekében, hogy az állami támogatások felhasználásával magukhoz édesgessék a fıként amerikai filmgyártó nagyvállalatok belföldi beruházásait. Egy efféle versengés azonban a Bizottság szerint nem egyeztethetı össze az Unió versenyjogi szabályaival, arról nem is beszélve, hogy mindez nagyon károsan hathat az egész európai filmszektorra. Egy efféle háborúskodás kizárólagos nyertesei az amerikai nagyvállalatok lennének, a legnagyobb vesztesei pedig az európai filmipar képviselıi húzta alá a Bizottság. A testület emlékeztetett arra, hogy a filmmővészeti közlemény elsıdleges célja olyan európai rendszer létrehozása volt, mely a nemzeti és az európai kulturális termékek támogatását segítené elı. Brüsszel éppen ezért tartja fontosnak, hogy a tagállami támogatások odaítélése összhangban legyen a közleményben lefektetett kulturális feltételekkel. ESEMÉNYEK február 3. 14:00 A magyar gazdaság helyzete, kilátásai A magyar gazdaság helyzetérıl a évben végbement és a évben várható makrogazdasági folyamatokról kaphatnak tájékoztatást az érdeklıdık a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Enterprise Europe Network Szeged, valamint a Közgazdasági Társaság Csongrád Megyei Szervezete által szervezett A magyar gazdaság helyzete, kilátásai címő rendezvényen. Helyszín: CSMKIK székház (Szeged, Párizsi krt ) Kapcsolódó linkek: február 27. A lisszaboni stratégia: kutatásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, szociális kérdések A lisszaboni stratégiát, s annak különbözı aspektusait veszi górcsı alá az a konferencia, melyet a 2011-es magyar EU-elnökséghez kapcsolódó szakpolitikai rendezvénysorozat keretében tartanak február 27-én, az MTA Politikai Tudományok Intézetében. A kezdeményezés célja egy olyan átfogó szakpolitikai konferenciasorozat rendezése, amely a magyar EU-elnökség idıszakára felméri és elemzi a magyar álláspontot az uniós szakpolitikai kérdéskörökben. Helyszín: az MTA Politikai Tudományok Intézete Bıvebb információ: STATISZTIKA, ELEMZÉS

14 Filmek állami támogatása az EU-ban Háttér Az Európai Bizottság 2001-es filmmővészeti közleménye az általános jogszerőségi elvek betartásának elıírása mellett négy sajátos összeegyeztethetıségi kritériumot határozott meg, amelyek alapján az EK-Szerzıdés 87. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében kulturális támogatásként jóváhagyható a mozi- és TV-filmek gyártásához nyújtott támogatás. E kritériumok a következık: a támogatásnak kulturális termékre kell irányulnia, a gyártónak lehetıséget kell adni arra, hogy a gyártási költségvetés legalább 20 százalékát másik tagállamban költse el, anélkül hogy területhez kötött ráfordítási kötelezettségekbıl következıen csökkentenék a program keretében nyújtott támogatást, a támogatás intenzitását elvileg a gyártási költségvetés 50 százalékára kell korlátozni, a nehéz és az alacsony költségvetéső filmalkotások esetét kivéve, valamint meghatározott filmkészítési tevékenységekhez nem nyújtható támogatás-kiegészítés. E kritériumok érvényességi ideje december 31-én lejárt volna. A kérdésrıl 2008 októberében kezdeményezett nyilvános konzultációt követıen a Bizottság január 28-án az érvényességi idı 2012-ig történı meghosszabbítása mellett döntött. Az Unió a MEDIA 2007 programon keresztül biztosít támogatást az európai filmipar számára, amelynek keretében 2007 és 2013 között 755 millió euró áll rendelkezésre képzési célokra, valamint az európai filmek határokon át ívelı elıállítására és forgalmazására. A MEDIA támogatásának köszönhetıen tíz európai filmbıl kilenc a gyártó országon kívül is bemutatásra kerül. Forrás: Európai Bizottság

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban

A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban A közbeszerzések aktuális kérdései Budapest, 2011. november 16-17. A környezetbarát (zöld) közbeszerzés helyzete és lehetıségei az Európai Unióban Szuppinger Péter Regionális Környezetvédelmi Központ Magyar

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt

- Szervezeti felépítés, hatáskörök és felelısségek (beleértve az irányító- és a kis projekt 3. Melléklet: A Svájci-Magyar Együttmőködési Program keretében mőködı Pályázati Alapok, a Projekt Elıkészítési Alap, a Technikai Segítségnyújtás Alap, és az Ösztöndíj Alap Szabályzata és Eljárásrendje

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog

Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere, Versenyjog AQUIS COMMUNITAIRE = KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK az EU egységes joganyaga Közösségi jogforrások Nem kötelezı jogforrások: elıírások, amelyek betartására

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus

Hírlevél 2007. november 1. START Tőkegarancia Zrt. Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2007. november 1 Hírlevél 2008. augusztus Hírlevél 2008. augusztus 2 ÚJ, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉST TÁMOGATÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁS JELENT MEG A hazai vállalkozások körében népszerű,

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei

A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei A Növekedési Hitelprogram tanulságai és lehetőségei Nagy Márton ügyvezető igazgató Vállalati finanszírozás 214 214. október 29. 1 Tartalom Az NHP eddigi eredményei Az NHP második szakasza folytatódik Az

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

NFM: szemléletváltás történik a fogyasztóvédelemben MTI 2014. november 12., szerda 12:03

NFM: szemléletváltás történik a fogyasztóvédelemben MTI 2014. november 12., szerda 12:03 NFM: szemléletváltás történik a fogyasztóvédelemben MTI 2014. november 12., szerda 12:03 A fogyasztóvédelemben szemléletváltás történik, ezt tükrözi a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) fogyasztóbarát

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

A problémák, amikre válaszolni kell

A problémák, amikre válaszolni kell A problémák, amikre válaszolni kell Fenntarthatatlan gazdaság visszatérı válságok Környezeti krízis éghajlatváltozás Kimerülı erıforrások - energiafüggıség Növekvı társadalmi egyenlıtlenség - igazságtalanság

Részletesebben

Bakonyi Péter c.docens

Bakonyi Péter c.docens Az EU csatlakozás gyorsmérlege - informatikai szempontból Bakonyi Péter c.docens Kormányzati lépések 2003-20062006 Stratégia készítés és programtervezés: Magyar Információs Társadalom ( MITS ) Kormány

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred

XXIII. TÉGLÁS NAPOK. 2008. november 7. Balatonfüred XXIII. TÉGLÁS NAPOK 2008. november 7. Balatonfüred Tájékoztató az iparág helyzetéről Európa, illetve Magyarország Előadó: Kató Aladár Európában a lakáspiac az építés motorja 19 ország építési teljesítménye

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem

KÖZPONTI PORSZÍVÓK. egészség és kényelem KÖZPONTI PORSZÍVÓK egészség és kényelem higiénia ès komfort az egyszerűség jegyében 1 A fenti kép csupán tájékoztató jellegű Központi porszívó 2 Süllyesztett csőrendszer zer 3 Hag Hagtompító 4 Falic Falicsatlakozó

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

A fenntartható energetika kérdései

A fenntartható energetika kérdései A fenntartható energetika kérdései Dr. Aszódi Attila igazgató, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Nukleáris Technikai Intézet elnök, MTA Energetikai Bizottság Budapest, MTA, 2011. május 4.

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai

A Bizottság (European Commission) A Bizottság szervezeti felépítése 2004. november 1-tıl. A Bizottság tagjai 2007-tıl két további tag! A Bizottság (European Commission) Az Európai Bizottság Kormányszerően mőködı, döntéselıkészítı, javaslattevı, egyes esetekben végrehajtó szerv. Szupranacionális jellegő: nem a

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban

Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban Magyar prioritások a Rio +20 folyamatban dr. Baranyai Gábor EU ÁGAZATI POLITIKÁKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁR Célok: Rio+20 ENSZ Fenntartható Fejlıdési Konferencia 2012. június 20-22. I. A konferencia

Részletesebben

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos

A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN. Bod Péter Ákos A GAZDASÁGi ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁS PERSPEKTÍVÁI HAZÁNKBAN xv. APÁCZAI NAPOK NYME Apáczai Csere János Kar 2011. Október 28 Bod Péter Ákos Egyetemi tanár petera.bod@uni-corvinus.hu A zavarok a periférián

Részletesebben

versenyképess Vértes András 2007. május 10.

versenyképess Vértes András 2007. május 10. Magyarország g hosszú távú versenyképess pessége: kihívások és s lehetőségek Vértes András 2007. május 10. Az elmúlt 10-15 év egészében Magyarország versenyképesnek bizonyult! az áruk és szolgáltatások

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22.

Bank rendszer és fenntarthatóság. Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. Bank rendszer és fenntarthatóság Cselószki Tamás Bors Alapítvány Ökobank konferencia, 2010 január 22. A bankok jelentısége Fejlesztéseink, fogyasztásunk erıforrás használat, környezetterhelés, területhasználat;

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

Energiahatékonyság. Egy sikeres program a panelfelújítás támogatására

Energiahatékonyság. Egy sikeres program a panelfelújítás támogatására Energiahatékonyság Egy sikeres program a panelfelújítás támogatására Csider László fıosztályvezetı Önkormányzati Minisztérium Lakásügyi Fıosztály Tapolca, 2009. június 3. A magyarországi lakásállomány

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program

Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Program A megújuló energiaforrások hasznosításának támogatása a KEOP keretében Bánfi József, Energia Központ Kht. Kihívások az energetikában

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 231. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Javaslat az Állami Számvevıszék Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenırzésérıl készült jelentésben foglalt megállapításokhoz

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2.

Lőrik Eszter projekt koordinátor. Országos Egészségfejlesztési Intézet. 2010. december 2. Lőrik Eszter projekt koordinátor Országos Egészségfejlesztési Intézet 2010. december 2. Az ENWHP bemutatása Miért fontos a lelki egészségfejlesztés a munkahelyeken? A kampány: céljai és résztvevői menete

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S

E L İ T E R J E S Z T É S AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 61. MELLÉKLET : 1 db TÁRGY: Beszámoló a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanács 2010. évi munkájáról E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŐLÉSÉNEK

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Nyilvánossági Útmutató

Nyilvánossági Útmutató Nyilvánossági Útmutató Készült az EGT/ Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében a magyar környezet- és természetvédelmi céllal létrejött társadalmi szervezetek támogatása, a Második Nemzeti Környezetvédelmi

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db

E L İ T E R J E S Z T É S. AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 125. MELLÉKLET: 1 db TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /2011. ( ) önkormányzati rendelete a közterületi parkolók üzemeltetésérıl és a parkolási díjakról

Részletesebben

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet

203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 203/2011. (X. 7.) Korm. rendelet a biztosítási megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítésérıl A Kormány a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része

2010.04.21. Definiciók. Definiciók. Európa e-gazdaságának fejlıdése. Szélessávú hozzáférés-ezer. Web felhasználók- Európa-fejlett része Definiciók Európa e-gazdaságának fejlıdése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Az E-gazdaság fejlıdése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.10. COM(2014) 138 final 2014/0078 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigetek lobogója alatt közlekedő halászhajók számára az Európai Unió joghatósága alá

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente.

Egészségügyi ellátások. Alapellátás és Járóbeteg-ellátás: Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Egészségügyi ellátások Ausztria: Alapellátás és Az ellátásért 10 eurót kell fizetni a biztosítottnak évente. Átlagban 8-10 eurót kell fizetni naponta, de ez tartományonként változik. 28 nap a felső korlát.

Részletesebben