h a t á r o z a t o t

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-3381/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az Allianz Hungária Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., a továbbiakban: Felügyelet) által ( ) (lakhelye:..., a továbbiakban: Ügyfél) november 26-án érkeztetett kérelme alapján az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-nél (székhelye:1087 Budapest, Könyves Kálmán krt , továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a pénzügyi szervezetnek a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben Ft, azaz kettőszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az Ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

2 I n d o k o l á s Ügyfél november 26-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Az Ügyfélnek gépjármű-biztosítási szerződései álltak fenn a pénzügyi szervezettel. Az Ügyfél 2010 novembere elején a pénzügyi szervezettől a évre vonatkozó kötelező gépjárműfelelősségbiztosítási díjértesítőt kapott kézhez. Az Ügyfél kötelező gépjárműfelelősségbiztosításait, valamint casco biztosítását november 22-én személyesen mondta fel a pénzügyi szervezet ( ) irodájában. A pénzügyi szervezet az írásban tett nyilatkozatokat átvette és érkeztette. Az Ügyfél november 24-én útján a már felmondott biztosításának kötvényét kapta meg a pénzügyi szervezettől. Az Ügyfél november 24-én telefonon felhívta a pénzügyi szervezet ügyfélszolgálatát, ahol olyan tartalmú tájékoztatást kapott, hogy szerződései hatályban vannak, és azok felmondása nem lehetséges az Ügyfél által eszközölt módon. A tájékoztatás szerint egy bizonyos postafiókcímre küldendők a felmondó nyilatkozatok. Az Ügyfél kifogásolta a pénzügyi szervezet eljárását, valamint azt is, hogy a kötvényben szereplő biztosítási díj kedvezőtlenebb a korábban levélben közölt díjhoz képest. Az Ügyfél a pénzügyi szervezet eljárásának vizsgálatát kérte a Felügyelettől. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. -ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. -ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: 1. Az Ügyfélnek a ( ) frsz. gépjárműre január 1-jei kockázatviselési kezdettel ( ) kötvényszámon, az ( ) frsz. gépjárműre január 28-ai kockázatviselési kezdettel ( ) kötvényszámon kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződései álltak fenn a pénzügyi szervezetnél. Az Ügyfél szerződéseit biztosítási évfordulóra joghatályosan felmondta. A pénzügyi szervezet január 20-án kelt nyilatkozata szerint ( ) fiókjának munkatársai november 23-án intézkedtek a felmondó nyilatkozatoknak a pénzügyi szervezet Állománykezelési Központja felé történő továbbításáról. A pénzügyi szervezet ügyfélszolgálatos munkatársa november 24-én amint az a pénzügyi szervezet Felügyelethez intézett február 23-án kelt nyilatkozatából, valamint az ahhoz csatolt hangfelvételből is kitűnik téves tartalmú tájékoztatást adott a felmondó nyilatkozat megtételének módjáról, amikor közölte, hogy a felmondás csupán a meghatározott postafiókra való címzés útján lehetséges. A szerződések törlését november 27-én hajtotta végre a pénzügyi szervezet, azonban ezt megelőzően díjértesítők kiállítására is sor került. Ebből következően a telefonos ügyfélszolgálat a szerződés törlését megelőzően csupán a szerződés hatályos állapotáról adhatott tájékoztatást a pénzügyi szervezet nyilvántartása alapján.

3 Az ( ) frsz. gépjárművel kapcsolatos kötvény kiállítására annak figyelembe vételével került sor, hogy a szerződés díjfizetési módját a pénzügyi szervezet csekkesre állította a számlavezető ( ) olyan tartalmú jelzése alapján, hogy az Ügyfél a csoportos beszedési megbízást töröltette. A csekkes díjfizetési mód miatt a kötvény magasabb összegű díjat tartalmazott. A ( ) frsz. gépjárművel kapcsolatban kiállított díjértesítő a évre meghirdetett díjtarifa alapján került kiállításra, azonban a november 24-én kelt kötvényben még a magasabb összegű, évi díj került feltüntetésre, mindemellett a kötvényen az szerepel, hogy A biztosítás díja a évi LXII. törvénynek megfelelően, a biztosító által évre meghirdetett díjtarifa alapján került megállapításra. A Felügyelet a pénzügyi szervezet Ügyfél által kifogásolt, fentiekben részletezett magatartását a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) alábbi rendelkezéseire figyelemmel vizsgálta: Az Fttv. 3. (1)-(2) bekezdései szerint (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas. Az Fttv. 3. (3) bekezdés szerint A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 6. (1) bekezdése szerint: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: c) az áru ára, illetve díja, az ár, illetve díj megállapításának módja, különleges árkedvezmény vagy árelőny megléte, i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata. Az Fttv. 2. h) pontja szerint ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban. Tekintettel arra, hogy az Ügyfélnek szerződéses joga a szerződés felmondása, fenntartása, illetve új szerződés megkötése, így az ezzel kapcsolatos döntése az Fttv. alkalmazásában ügyleti döntésnek minősül. A tárgyidőszakban hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény 7. (1) bekezdése értelmében a szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási

4 szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. A fogyasztóvédelmi eljárás során feltárt tényállás alapján a Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet ügyfélszolgálatos munkatársa november 24-én tévesen tájékoztatta az Ügyfelet a felmondó nyilatkozat megtételének módjáról. Az előbbiekben hivatkozott, felmondásra vonatkozó jogszabályi rendelkezés ugyanis nem ír elő olyan korlátozást, miszerint a felmondás csupán a pénzügyi szervezet által meghatározott postafiókra való címzés útján lehetséges. A pénzügyi szervezetnek a felmondás módjára vonatkozó téves tájékoztatása kellő gondossággal megelőzhető lett volna, illetve a pénzügyi szervezet magatartása amely érzékelhetően rontotta az Ügyfél lehetőségét a tájékozott döntésre alkalmas volt arra, hogy az Ügyfelet megtévessze a tekintetben, hogy a november 22-én leadott felmondó nyilatkozata nem hatályos, és ezáltal az Ügyfelet különös figyelemmel a felmondás előterjesztésére előírt december 1-jei végső határidőre olyan ügyleti döntésre, azaz a szerződés hatályban tartására késztesse, amely döntést egyébként nem hozott volna meg. Továbbá a Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet a november 24-én kelt kötvényben az Ügyfelet tévesen tájékoztatta az alkalmazott díjtarifát illetően. A díjtarifa jelentősége abban áll, hogy lehetővé teszi a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéskötési kötelezettséggel terhelt Ügyfél számára, hogy a meglévő, illetve a társbiztosítóknál köthető biztosítása következő évi díját egyértelműen meghatározza, azokat összehasonlíthassa, ezáltal a számára legelőnyösebb biztosítás megkötésére tegyen ajánlatot. A fentiek alapján megállapítható, hogy a díjtarifával kapcsolatos téves tájékoztatás alkalmas arra, hogy az Ügyfelet olyan ügyleti döntés meghozatalára késztesse, amelyet a pontos információk birtokában egyébként nem hozott volna meg. A Felügyelet megállapítása szerint a pénzügyi szervezet a november 24-én kelt kötvényben nem mutatott valós képet az általa nyújtandó kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás díjtarifájáról, amely a fentiek szerint az Ügyfél ügyleti döntése szempontjából jelentős információnak minősül. A Felügyelet megállapítása szerint az így közölt díjtarifa alkalmas volt arra, hogy az Ügyfelet olyan helyzetbe hozza, hogy az esetében fizetendő díj felülvizsgálatakor, illetve az új szerződés megkötésénél a biztosítási díj kiszámításakor a pénzügyi szervezet által adott megtévesztő tájékoztatás miatt ne tudjon megfelelő összehasonlítást tenni a társbiztosítók díjtarifái között, ezáltal alkalmas volt arra, hogy az Ügyfelet olyan ügyleti döntésre késztesse, amelyet valós információ birtokában nem hozott volna meg. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumokból megállapította, hogy a pénzügyi szervezet az Fttv. 6. (1) bekezdésének c) és i) pontjai szerinti megtévesztő tájékoztatással megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdésében foglalt tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmát, mivel az Ügyfelet tévesen tájékoztatta a módosított kötvényen az alkalmazott díjtarifáról, valamint a felmondó nyilatkozat megtételének lehetséges módjáról. A Psztv. 48/H. (1) bekezdése értelmében, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak

5 figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Tekintettel a fentiek szerint összegzett vizsgálati megállapításokra, a Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontja szerint határozott és megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a pénzügyi szervezet az ügyfelek számára előírt tájékoztatási kötelezettségének az irányadó jogszabálynak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban. Emellett a Felügyelet a határozat rendelkező része I/A. pontjában foglaltak szerint határozott és a pénzügyi szervezettel szemben a jogsértés súlya, továbbá az eset összes körülményeinek figyelembe vételével Ft, azaz kettőszázezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. E körben a Felügyelet figyelembe vette, hogy az Ügyfél szerződéses jogának gyakorlása alapvető fogyasztói jogosultságnak tekintendő. Ebből a szempontból mérlegelve a pénzügyi szervezet magatartását, az eset jelentős súlyát adja az, hogy a marasztalt magatartásával a szervezet ezen alapvető jog gyakorlásában korlátozta az Ügyfél szabadságát. A fentiekben megállapított jogsértés kapcsán figyelembe kell venni, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló évi LXII. törvény biztosítási kötelezettséget ír elő a fogyasztók számára, melyet a fogyasztók gazdasági érdekeik szem előtt tartásával teljesítenek. Ehhez pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy a pénzügyi szervezet megfelelő és pontos tájékoztatást nyújtson a biztosítás díjáról, amely alapján a fogyasztó szabadon meghozhatja döntését. A Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a pénzügyi szervezet a tisztességtelen tájékoztatás révén veszélyeztette az Ügyfél vagyoni érdekeit. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 48/I. (1) bekezdését vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapozta. 2. Az Ügyfél a ( ) módozatú casco biztosítását is felmondta biztosítási évfordulóra (2011. február 1.), azonban tekintettel arra, hogy a casco biztosítás díja november 1-jéig volt rendezett, és a pénzügyi szervezet december 10-én kelt felszólító levele ellenére befizetés nem érkezett, a szerződést a pénzügyi szervezet díjnemfizetés miatt törölte. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. i) pontjában, valamint a 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket (1) bekezdésének a) pontján alapul.

6 A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket (1) bekezdés d) pontján, a 100. (2) bekezdésén, 109. (1) bekezdésén, 110. (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 326. (7) bekezdésén, a 327. (1)-(2) bekezdéséein és 330. (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, július 14. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF főosztályvezetője