Módszertan A gyakorlati oktatás módszertana II. tárgyból önálló tanulási módszer felhasználásával

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Módszertan A gyakorlati oktatás módszertana II. tárgyból önálló tanulási módszer felhasználásával"

Átírás

1 Módszertan A gyakorlati oktatás módszertana II. tárgyból önálló tanulási módszer felhasználásával Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve A TÁMOP //B Összeállította: Dr. Kovács Miklós

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A gyakorlati oktatás jellemzı eljárásai A tárgyi eljárás A mőveleti eljárás A mőveleti komplex eljárás A gyakorlati foglalkozások tartalmának tervezése A gyakorlati foglalkozások tartalma Az elméleti és gyakorlati tanmenetek összehangolása A gyakorlati foglalkozás felépítése A bevezetı foglalkozás A tanulók gyakorlatai A befejezı foglalkozás A laboratóriumi gyakorlatok módszerei A szakmai vizsga A szakmai vizsga fogalma, célja A vizsga megszervezése Példák gyakorlati vizsgafeladatra A gyakorlati képzés eredményei A fizikai terhelés sajátosságai A tanulók mozgásváltozásai Az érzékelés fejlıdése A fiziológiai változások Az ellenırzés, önellenırzés változása...57 Irodalomjegyzék... 59

3 Bevezetés A szakképzést végzı intézményekben a szakmai elméletet tanító mőszaki szakoktatók és a szakmai gyakorlatot oktatók szoros együttmőködésben dolgoznak együtt. Ahhoz, hogy az elméleti ismereteket és a gyakorlati tevékenységet oktatók munkája egyaránt eredményes legyen, közösen kell megtervezniük a szakmai elméleti tárgyak és a szakmai gyakorlat oktatását. Ez a jegyzet A gyakorlati oktatás módszertana I. címő tananyag folytatása. Bemutatja a gyakorlati képzésben alkalmazható tanítási eljárásokat, amelyeket konkrét példákon keresztül, jellegzetes munkadarabokat bemutatva elemez. Külön kitér a gyakorlati foglalkozás (a tanulók egy gyakorlati napjának) megtervezésére. A gyakorlati foglalkozás felépítését szintén konkrét példákkal illusztrálja. Egy adott fémipari témakör, a reszelés példáján keresztül mutatja be a foglalkozás megtartásának egy lehetséges módját. Végül szót ejt a gyakorlati képzés eredményeirıl, amelyek a tanulókban bekövetkezett változásokként jelennek meg. A tananyag egyes fejezeteinek végén önellenırzı kérdéseket, feladatokat talál az olvasó. A kérdések a tananyag legfontosabb elméleti részeire kérdeznek rá, a feladatok pedig megpróbálják önálló munkára serkenteni az olvasót. Az önálló munka leginkább a jegyzetben szereplı elméleti, gyakorlati tudnivalók saját szakterületre történı alkalmazását szorgalmazzák.

4 1. A gyakorlati oktatás jellemzı eljárásai A gyakorlati képzés során alapvetıen két tananyag-feldolgozási eljárást alkalmazunk, a tárgyi eljárást és a mőveleti eljárást. Az alábbiakban ezeket az eljárásokat, illetve ezek együttes alkalmazásának lehetıségeit elemezzük A tárgyi eljárás A tárgyi eljárás lényege az, hogy a jártasságok, készségek kialakítása a termelımunkában elıforduló produktív alkatrészek, illetve termékek sorozatának elkészítése során történik. Az oktatás alapja a termék, amelynek elkészítése során a szakma több alapmőveletét kell alkalmazni. Nézzük meg ezt egy fémipari példán. A 1. ábra egy olyan munkadarabot ábrázol, amelynek elkészítéséhez több fémipari alapmővelet szükséges. Az ábrán jelzetteken kívül meg kell határozni (ki kell számítani) a hajlítás elıtti hosszt, és egy anyagból (laposvasból) le kell darabolni a kiindulási hossznak megfelelı anyagot. 1. ábra. Több mővelettel elkészíthetı munkadarab Itt utalunk vissza a gyakorlati oktatás szakaszainál tanultakra. Ott azt mondtuk, hogy az alapkészségek kialakítása szakaszában az oktatónak össze kell kapcsolnia a szakmai-mőszaki fogalmakat a gyakorlattal. Jó példa erre a kiindulási hossz számítása. Fontos, hogy az oktató alkalmazza az

5 elméleti órán tanult képletet, esetleg magyarázza el a képlet és a munkadarab közötti kapcsolatot. Ezzel tudja biztosítani azt, hogy a tanuló más alakú munkadarab esetén is tudja alkalmazni ezt a számítási módot. A munkadarab produktív (például két másik alkatrész összekapcsolására lehet felhasználni), és több alapmővelet elsajátítását teszi lehetıvé. A tárgyi eljárás alkalmazása során ebbıl a darabból sokat készítenek a tanulók, lehetıleg annyit, hogy mindegyik alapmőveletet megfelelıen begyakorolják. Tárgyi eljárás alkalmazása esetén ezt a munkadarabot az elsı mővelettıl az utolsóig egyszerre készíti a tanuló. A tárgyi eljárás alkalmazása az alábbi elınyökkel jár: 1. Az oktatás termelésszerően folyik (hiszen a munkadarab produktív), az alapmőveleteket egymáshoz kapcsolódóan, összefüggéseiben látja a tanuló. 2. A produktív munkadarabok ösztönzı, aktivitásra serkentı hatásúak. 3. A változatos munkadarabok segítik a szakma megszerettetését; a gyakorlás. Az alkotás öröme gyorsítja a munkatevékenység megtanulását. A tanulók a munkadarab produktív volta miatt hasznosnak érzik az elvégzett tevékenységet. A tárgyi eljárás hátrányai: 1. Egyes esetekben elvész az oktatási cél és helyette a termelés lép elıtérbe. Mivel a munkadarab produktív azaz valahol ezt fel fogják használni a megrendelt mennyiségnek megfelelı számú darab készül belıle: a) Ha túl sok darabot rendelnek belıle, akkor a tanulók egyrészt megunják a gyártást, másrészt esetleg hosszabb ideig gyakorolják az elkészítéshez szükséges alapmőveleteket a szükségesnél (más mőveletek elsajátítására kevesebb idı marad). b) Ha kevés darabot rendelnek, akkor nincs idı az alapmőveletek megfelelı begyakorlására. 2. A szakmai gyakorlatok oktatásának elsı idıszakában -amikor a termelést kihangsúlyozottan az oktató-nevelı munkának kellene alárendelnimegnehezíti a jártasságok és készségek helyes kialakítását: a) Nem biztosított az, hogy a tanuló az egyszerőtıl az összetett felé halad. b) A tanulók csak annyi idıt töltenek az egyes alapmőveletek gyakorlásával, amennyit a termék lehetıvé tesz.

6 3. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata nehezen valósítható meg. Sok iskolai (és üzemi) tanmőhelyben megrendelésre gyártanak munkadarabokat. Ha például egy olyan darabot rendel a megrendelı, amelyen fúrási mővelet is van, de a tanulók elméletbıl még nem tanulták az ehhez szükséges ismereteket, akkor az elmélet nem köthetı a gyakorlathoz, és ez a gyakorlati oktató munkáját is jelentısen megnehezíti. Ugyanakkor az is elıfordulhat, hogy ugyanannak a darabnak a gyártásával sok idıt töltenek a tanulók a gyakorlaton, közben az elméleti oktatás a tanterv szerint halad tovább. Az elméleti képzés így jóval elıbbre fog tartani a gyakorlati képzésénél. Ha az elméletben tanultakat rövid idın belül nem alkalmazzák a tanulók a gyakorlatban, akkor az elméleti képzés hatékonysága csökken. Hátrányai miatt a tárgyi eljárás kizárólagos alkalmazása nem célravezetı A mőveleti eljárás A mőveleti eljárás alkalmazása során abból indulunk ki, hogy a szakmai munkatevékenység visszavezethetı alapmőveletekre. Ezek az alapmőveletek szükségesek ahhoz, hogy a leendı szakmunkás szakmájának valamenynyi termékét el tudja készíteni. Az egyes szakmák alapmőveletei meghatározhatók és nehézségi fokozataik alapján megtaníthatók A mőveleti eljárás alkalmazása improduktív munkával Improduktív munkában gyakoroltatunk egy-egy munkamőveletet a magas begyakorlottsági fokig. Ide sorolható például az, amikor a hegesztık a pálca vezetését tanulják: hulladék vasdarabokon próbálgatják a mozdulatokat, majd amikor már nem fér több varrat a vasdarabra, eldobják azt. Szintén improduktív módon gyakorolnak a kımőves-tanulók, amikor például a téglák kötésbe rakását tanulják: habarcs nélkül (homokkal) felraknak néhány sort, majd szétszedik és kezdik elölrıl A mőveleti eljárás alkalmazása produktív munkával A mőveleti eljárásnak van olyan formája is, amelynek alkalmazása során ki lehet használni a produktív munkadarab elkészítésébıl származó elınyöket: produktív termékeken egy-egy alapmőveletet begyakorolnak a tanulók, majd a következı mőveletet a korábban félretett, és újra elıvett félkész terméken folytatják. Nézzünk erre egy fémipari példát.

7 2. ábra Az ábrán látható produktív munkadarab elkészítése mőveleti eljárással a következı. A tanulók a kiindulási átmérınek megfelelı mérető nyers munkadarabokat kapnak. Az elsı mővelet a gyártás sorrendjébıl adódóan a kisebb átmérı kialakítása hosszesztergálással. A tanulók több munkadarabon elvégzik a hosszesztergálást, és a félkész darabokat (a készítı tanuló azonosítására alkalmas jellel ellátva) elhelyezik a raktárban. Annyi munkadarabon végzik el ezt a mőveletet, amennyi a mővelet megtanulásához kell. A következı mővelet a beszúrás elkészítése. A félkész munkadarabokat elıveszik a raktárból, és minden tanuló a saját, korábban készített darabjain elvégzi a beszúrás kialakítását. A termékek ezután is visszakerülnek 3. ábra. Futómő beállítása

8 a raktárba. A harmadik mővelet a letörés kialakítása. Ezt is minden tanuló a raktárból elıvett saját darabjain gyakorolja be. Egyszerre tehát mindig csak egy adott mőveletet gyakorolnak. Egyes szakmák esetén a munkadarabot nem lehet raktárba tenni. Például autószerelı szakma esetén a fényszóró, vagy a futómő beállításának tanítása nem oldható meg az említett módon. Ekkor azt a módszert lehet alkalmazni, hogy az adott tevékenységnek csak egyes elemeit gyakorolja a tanuló (például futómő beállításnál a mőszerek felhelyezését, vagy a mérımőszer leolvasását), majd amikor ezt már megfelelıen megtanulta, akkor tér át egy másik, a futómő-beállításhoz tartozó mővelet tanulására A mőveleti eljárás alkalmazása szalagszerő termelésben Szalagszerő termelésben a tanuló az egyik alapmőveletet begyakorolja, majd a termék technológiája szerint a következı alapmővelettel folytatja a tanulást (a tanulók elıre elkészített forgatókönyv szerint cserélnek helyet a technológiai folyamatban). A szalagszerő termelésben a legegyszerőbb a mőveleti eljárás megvalósítása. A szalag egy-egy munkahelyén annyi idıt tölt a tanuló, amennyi az adott mővelet megtanulásához szükséges. 4. ábra. Szalagszerő termelés a Toyota gyárban A szalagszerő termelésben történı tanulás egyes olyan szakmák esetén is megvalósítható, ahol valójában nem szalag mellett folyik a munkavégzés, a tanulás elve viszont ugyanaz. Tekintsünk példaként egy süllyesztett furat kialakítását. A furat kialakítása két lépcsıben történik, elıször maga

9 furat, utána a süllyesztés készül el, a munkát két szakmunkás végzi egymás után. A tanuló elıször a furat kialakítását végzı szakember mellett dolgozik, majd amikor ezt a mőveletet már a kellı színvonalon el tudja végezni, átmegy a másik szakmunkás mellé, ahol a süllyesztést gyakorolhatja a szükséges ideig. A mőveleti eljárás elınyei: 1. Az oktatási cél (a mővelet megtanulása) van elıtérben, az könnyen elérhetı. 2. Az alapmőveletek végrehajtásához szükséges jártasságok és készségek jól elsajátíthatók, az alapmőveleteket megfelelıen el lehet magyarázni, az elmélettel össze lehet kapcsolni. 3. A munkadarab elrontása általában (improduktív munka vagy félkész termék megmunkálása esetén) a tárgyi eljárásénál kevesebb kárt okoz, és mivel egy alapmővelet végrehajtásáról van szó, kisebb a hibalehetıség is. A mőveleti eljárás hátrányai: 1. Az alapmőveleteket elszigetelten sajátítják el a tanulók, a mőveletek összekapcsolása háttérbe szorul. Nehezebb megtanítani így például azt, hogy mi a mőveletek célszerő sorrendje egy adott munkadarab elkészítésekor. 2. A hosszú gyakorlás unalmas és érdektelen, a tanulók aktivitására nem lehet építeni. 3. A befejezetlen vagy improduktív munka nem adja a munkasiker érzését. Mivel a munka termékét nem használják fel semmire, a tanulókat nehezebb rávenni a precíz, pontos munkavégzésre. 4. Az összetett munkafeladat készítését csak viszonylag hosszú idı elteltével, az alapmőveletek elsajátítása után teszi lehetıvé, addigra viszont az elıször tanult alapmőveleteknél fennáll a felejtés veszélye. 5. Az improduktív munkavégzés miatt sok anyag megy veszendıbe. Hátrányai miatt a mőveleti eljárás kizárólagos alkalmazása szintén nem célravezetı. Amint láthattuk, mindkét eljárásnak (a tárgyi és a mőveleti eljárásnak is) vannak hátrányai, emiatt egyiket sem lehet a képzés során kizárólagosan alkalmazni. A két eljárást azonban lehet úgy kombinálni, hogy mindkettınek az elınyei legyenek túlsúlyban, a hátrányokat pedig lehetıség szerint kiküszöböljük. Ez a tárgyi és a mőveleti eljárás együttes alkalmazásával oldható meg.

10 1.3. A mőveleti komplex eljárás Ahogy azt korábban bemutattuk, a mőveleti eljárás egy egy alapmővelet megtanulását célozza, a tárgyi eljárás viszont több mőveletet tanít egyszerre egy munkadarab elkészítésén keresztül. A két eljárás kombinációja, azaz a mőveleti komplex eljárás azt jelenti, hogy mőveleti eljárással (legtöbbször improduktív munkával) megtanítunk 2-3 alapmőveletet, majd elkészíttetünk a tanulókkal egy olyan produktív munkadarabot, amely a tanult 2-3 mővelettel elıállítható. A fémipari képzésben gyakran alkalmazzák ezt a módszert. Például a tanulók megtanulják a reszelés, a főrészelés és a fúrás mőveletét, majd ezeket felhasználva kalapácsfejet készítenek. Néhány mővelet megtanulását és egy produktív munkadarab elkészítését követın természetesen nem ér véget a mőveleti komplex eljárás alkalmazása. Arra kell törekedni, hogy az eljárás alkalmazása folyamatos legyen. Jelöljük az egyes megtanítandó alapmőveleteket M1, M2, M3, -mal, az elkészítendı komplex munkadarabokat (tárgyakat) pedig T1, T2, -vel. Ezek alapján a gyakorlati képzés folyamata az alábbiak szerint alakulhat: M1, M2, M3 T1; M4, M5 T2; M6, Azaz az M1, M2, M3 alapmőveletek megtanítása után ezek felhasználásával elkészítünk egy produktív munkadarabot (T1), újabb mőveleteket (M4, M5) tanítunk, majd egy újabb tárgy (T2) elkészítése következik, és így tovább. Lényeges eleme a folyamatnak a T2, T3, tárgy kiválasztása. Arra kell törekedni, hogy pl. a T2 tárgy elkészítéséhez ne csak az M4, M5 mőveleteket kelljen felhasználni, hanem az M1, M2, M3 at is, vagy legalább ezek közül valamelyiket. Érdemes újra visszatérni a mőveleti és a tárgyi eljárás tárgyalásánál felsorolt hátrányokra. Ha jól átgondoljuk a mőveleti komplex eljárás alkalmazását, azt láthatjuk, hogy mind a mőveleti, mind a tárgyi eljárás hátrányait sikerül kiküszöbölni ezzel a módszerrel: az oktatási cél lehet a döntı a képzésben, biztosítható az egyszerőbbtıl a bonyolultabb felé történı haladás, az alapmőveletek összekapcsolása is tanítható, az egyes mőveletek gyakorlása közé beiktatott produktív munkadarab oldja az unalmas gyakorlást, a korábban tanult mőveleteket sem felejtik el a tanulók. Az alábbiakban konkrét példákon keresztül bemutatjuk a mőveleti komplex eljárás alkalmazási lehetıségét.

11 A fémipari szakmát tanuló diákok elıször megtanulják a fémek darabolását főrészeléssel (M1), valamint a hajlítást (M2), improduktív munkadarabokon. Ezután elkészítik az alábbi tárgyat (T1): 5. ábra A képzés a fúrás (M3), a süllyesztés (M4) és a lekerekítés (M5) tanulásával folytatódik, improduktív darabokon. Az addig tanult mőveletek alapján elkészítenek egy másik tárgyat (T2), amelyhez valamennyi említett mőveletet fel kell használni. 6. ábra A produktív munkadarabok elkészítésnek különösen a gyakorlati képzés elsı néhány hónapjában van nagy jelentısége. A tanulók jól sikerült, szép munkadaraboknak különösen örülnek, és legtöbbször büszkén mutatják barátaiknak, szüleiknek munkájuk elsı kézzelfogható eredményeit. Ez nagyban segíti a szakma iránti elkötelezettség kialakulását.

12 Kérdések, feladatok 1. Sorolja fel a gyakorlati oktatás jellemzı eljárásait! 2. Fogalmazza meg, mit értünk tárgyi eljáráson! 3. Sorolja fel a tárgyi eljárás elınyeit és hátrányait! 4. Válasszon ki 2-3 fémipari alapmőveletet (fúrás, reszelés, főrészelés stb.), és tervezzen olyan munkadarabot, amelyen keresztül ezek a mőveletek tárgyi eljárással taníthatók! 5. Fogalmazza meg, mit értünk mőveleti eljáráson! 6. Fogalmazza meg, hogy alkalmazható a mőveleti eljárás produktív és improduktív munkadarabok felhasználásával, valamint szalagszerő termelés esetén! 7. Sorolja fel a mőveleti eljárás elınyeit és hátrányait! 8. Fogalmazza meg, mit értünk mőveleti komplex eljáráson! 9. Sorolja fel, hogyan küszöböli ki a mőveleti komplex eljárás a tárgyi és a mőveleti eljárás hátrányait! 10. Saját szakterületével kapcsolatban tervezzen mőveleti komplex eljárást! Válasszon ki 4-6 (M1-M6) alapmőveletet, tervezzen tárgyat (T1), amely 2-3 mővelettel elkészíthetı, majd tervezzen egy másik tárgyat (T2), amely az elızı 2-3 mővelet, illetve a további 2-3 mővelet felhasználásával készíthetı el.

13 2. A gyakorlati foglalkozások tartalmának tervezése A gyakorlati foglalkozások konkrét tartalmának meghatározása a gyakorlati oktató feladata a központi program alapján. A tartalmi leírás a képzési célokhoz igazodik, és a szakma gyakorlásához szükséges kompetenciák megszerzését segíti. A legfontosabb szempont, hogy a tanulók a tárgyakat, jelenségeket, munkafolyamatokat, eseményeket közvetlenül tapasztalják meg, és ez alapján sajátítsanak el ismereteket, illetve fejlesszék képességeiket. A központi programban megjelölt tartalom csak kiindulási alap, támpont a gyakorlatok megtervezéséhez és megszervezéséhez A gyakorlati foglalkozások tartalma Az egyes foglalkozások tényleges tartalmát a következı két részbıl kell összeállítani: Olyan új, gyakorlatias ismeretekbıl, amelyek hozzájárulnak a szakmai tevékenységek tudatos és biztonságos elvégzéséhez; Olyan megoldandó gyakorlati feladatokból, amelyek segítségével a szakmai képességek közvetlenül fejleszthetık. A foglalkozás során feldolgozott új ismeretek lehetıvé teszik, hogy a tanuló egy konkrét munkafolyamat legfontosabb jellemzıit megismerje, a munkavégzés egyes fázisai közötti összefüggéseket megértse, azokra magyarázatot találjon. A gyakorlat során végrehajtásra kerülı munkafeladatok kiválasztásánál figyelembe kell venni azt, hogy milyen domináns didaktikai feladatot kívánunk megvalósítani. A gyakorlati foglalkozások többségén több didaktikai feladat megvalósítása történik, ebbıl a szempontból kettıt említünk meg. Új ismeretek feldolgozása Ha a fı didaktikai feladat az új ismeretek feldolgozása, akkor olyan munkafeladatokat kell meghatározni, amelyek elvégzésével a tanuló megfigyeli és megismeri a szükséges munkamozdulatokat, munkamőveleteket. Munkáltató (gyakorló) foglalkozás Ha munkáltató gyakorlati foglalkozást szervezünk, a gyakorlati feladat tárgya valamilyen összetett tevékenység egy munkafolyamat, vagy egy

14 bonyolultabb munkamővelet legyen. Adjunk lehetıséget a tanulóknak arra, hogy a gyakorlás módszerével azokat a képességeiket fejleszthessék, amelyek az adott folyamat vagy mővelet elvégzéséhez szükségesek. A feladatok megválasztásánál legyünk figyelemmel a tanulók életkori sajátosságaira, ezen belül szellemi és fizikai teherbíró képességükre, illetve felelısségérzetükre. Ha a gyakorlatok tartalmát nem jól választjuk meg, a tanulókkal folyamatosan olyan monoton, változatosság nélküli munkát végeztetünk, amelynek a szakma tanulásához kevés köze van, a munkához való pozitív hozzáállás nem alakul ki, a tanulót eltávolítja a szakmától, a munkavégzés a továbbiakban kényszer lesz számára Az elméleti és gyakorlati tanmenetek összehangolása Az elméleti és gyakorlati képzés összehangolásának fontos szempontja, hogy a szakmai elméleti képzés tartalmát tekintve elıbbre járjon, mint a szakmai gyakorlati képzés. Ez azért fontos, mert a gyakorlati képzés során az elméletben már megtanultakat kell alkalmazni. Ha a gyakorlati foglalkozáson olyan tevékenységet kell elvégezni, amelynek az elméleti alapjait nem ismerik a tanulók, akkor a tudatos munkavégzés háttérbe szorul. Az oktató ekkor kénytelen saját maga elmagyarázni az elméleti ismereteket, ez viszont nem jó megoldás: feleslegesen vesz el idıt a gyakorlat idejébıl (elméleti órán átveszik újra a tananyagot), és az éppen elmagyarázott tananyag nem rögzül elég jól a tanulókban az alkalmazásig. Nézzük meg ebbıl a szempontból a géplakatos szakma óratervét. Idézzük fel a korábban már (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.) bemutatott óraterv egy részletét:

15 7. ábra. Az óraterv egy részlete Az ábra a képzés egyes moduljainak idıbeosztását írj elı, hetenként csoportosítva, konkrét heti óraszámokkal. Az egyes modulok tartalma a következı (a 7. ábra színeinek megfelelı jelöléssel): 8. ábra. Az egyes modulok tartalma A heti óraszámok ez alapján Munkavédelem: 4 óra (elmélet 2 óra, elméletigényes gyakorlat 2 óra) Mőszaki dokumentációk: 6 óra (elmélet) Fémek alakítása: 13 óra (ebbıl elmélet 4 óra, elméletigényes gyakorlat+gyakorlat 9 óra) Anyagok: 2 óra (elmélet) Az elméleti és a gyakorlati tárgyak tanmeneteinek összeállításakor meg kell vizsgálni azt, hogy a gyakorlati feladatok megoldásához milyen elméleti

16 ismeretekre van szükség, és a tanegységek anyagát úgy kell elrendezni, hogy a sorrendjük megegyezzen a gyakorlatban történı felhasználás sorrendjével. Nem elég azonban kizárólag a sorrendre figyelni: azt is figyelemmel kell kísérni, hogy az elméleti ismeretek idıben megelızzék a gyakorlati alkalmazást. A gyakorlati oktatás bevezetı szakaszát (ahol még gyakorlati tevékenység nem folyik) lehet arra felhasználni, hogy elınyt adjunk az elméleti oktatásnak a tananyag feldolgozásában. Kérdések, feladatok 1. Milyen jellegő részekbıl kell összeállítani a gyakorlati foglalkozás tartalmát? 2. Fogalmazza meg, mit értünk gyakorlatias ismereteken és munkáltató feladatokon! 3. Mit értünk az elméleti és a gyakorlati tanmenetek összehangolásán?

17 3. A gyakorlati foglalkozás felépítése Gyakorlati foglalkozáson egy adott gyakorlati napot értünk. Ez a legtöbb esetben 7 gyakorlati órából áll, amelyek 60 percesek. A gyakorlati foglalkozás három, egymástól jól elkülöníthetı részbıl áll: Bevezetı foglalkozás. A tanulók gyakorlatai. Befejezı foglalkozás. A bevezetı foglalkozásra a munkanap elején kerül sor. Az oktató a bevezetı foglalkozáson készíti elı az aznap elvégzendı gyakorlati munkafeladatokat, a tényleges gyakorlati munkavégzést. A bevezetı foglalkozást követı szakmai gyakorlatokon történik meg a gyakorlás. Az oktató a szakmai gyakorlatokat követı befejezı foglalkozáson elemzi és értékeli a munkanap folyamán tapasztaltakat. Ahhoz, hogy a gyakorlati foglalkozás eredményes legyen, az oktatónak foglalkozási vázlatot kell készítenie. Ez a vázlat szolgál arra, hogy az oktató megtervezze a gyakorlati nap egyes részeit. A vázlat a tudatos oktatói tevékenység alapja. Alaposan megtervezett foglalkozási vázlat esetén a szakmai gyakorlat eredményesebb lesz, így az elkészítésébe fektetett energia megtérül A bevezetı foglalkozás (Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a szakmai gyakorlati nap bevezetı foglalkozása nem tévesztendı össze a gyakorlati képzés bevezetı szakaszával!) A bevezetı foglalkozás hossza általában perc között van, de erısen függ az adott napra tervezett munkafeladat elmélet-igényességétıl, illetve attól, hogy az adott tevékenység hányadik gyakorlati napjánál tart éppen a képzés. Amennyiben az adott tevékenységet már például a 2. vagy 3. gyakorlati napon gyakorolják a tanulók, akkor a bevezetı foglalkozáson nem kell feltétlenül az összes, adott tevékenységhez kapcsolódó ismeretet felidézni. Ha az oktató az elızı napokon meggyızıdött arról, hogy a tanulók ismerik a munkafeladat végrehajtásához szükséges elméleti tananyagot, akkor elegendı, ha az adott napi feladat specialitásaira koncentrál a beve-

18 zetı foglalkozáson: a motiváció után például elemzik az új munkadarab rajzát, megtervezik az elkészítés módját stb. A bevezetı foglalkozás az alábbi részekre bontható: 1. Motiváció 2. Az elméleti és a gyakorlati ismeretek közlése 3. A gyakorlati tevékenység bemutatása. 4. Baleseti lehetıségek ismertetése. 5. A selejt okainak és a mőszaki követelményeknek a bemutatása. 6. A bemutatott tevékenység visszakérdezése a tanulóktól A motiváció A motivációnak a gyakorlati oktatásban is nagyon fontos szerepe van az eredményesség szempontjából, ezért a bevezetı foglalkozás elején az oktató egyik legfontosabb feladata az, hogy felkeltse a tanulók érdeklıdését az elvégzendı munka, illetve a megtanulandó gyakorlati tevékenység iránt. A tanulás hatékonysága akkor a legjobb, ha sikerül belsı késztetést kiváltani a tanulóban a tanulás megvalósulása érdekében. A jól sikerült motiváció az alábbi tényezıkre hat pozitívan: a tanulói magatartására, a tanulás intenzitására, a tanult ismeretek tartósságára, a személyiség alakulására. A gyakorlati foglalkozáson megvalósítható mozzanatok közül az alábbiak önmagukban is alkalmasak arra, hogy a tanulókat motiválják: közvetlen tanulói megtapasztalás, az egyéni vagy csoportos megfigyelésre és elemzı munkára épülı gyakorlati munkavégzés, a kézzelfogható produktum minıségi elıállításának lehetısége, a produktum, mint a munkavégzés valóságos gyakorlati visszaigazolódása. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a tanulók a gyakorlati foglalkozáson a számukra érdekes tevékenységeket végezhetnek, mindezt szakszerő tanulásszervezés mellett, akkor jobb eredményt érhetünk el, mint unalmas tevékenységrendszer és szakszerőtlen tanulásszervezés révén.

19 A motiváció a napi munkavégzés megkezdése elıtt, a bevezetı foglalkozáson a célkitőzéssel kezdıdik. Fontos, hogy ismertetessük a tanulókkal a napi munkavégzés célját, ezen belül az elvégzendı munkafolyamatot. A legfontosabb motiváló tényezık egyike a célok egyértelmő meghatározása. A munkakezdés hangulata, a napi teendıkhöz való kezdeti érzelmi viszonyulás alapvetıen meghatározza az adott nap hangulatát, ezen keresztül az eredményességét. A motiváló hatású célkitőzés legfontosabb módjai az alábbiak: Egyszerő bejelentés: Szinte minden fémipari szakma, így a géplakatos gyakorlásához is elengedhetetlen a kéziszerszámok szakszerő és hatékony használata. A mai napon az egyik leggyakrabban használt szerszám, a reszelı használatának módjával ismerkedünk meg. Megtanuljuk, hogyan kell a reszelıt megfogni ahhoz, hogy a lehetı legkisebb erıkifejtéssel a legjobb eredményt tudjuk elérni. A tanuló hiányos ismereteire, azok kiegészítésének fontosságára való utalás (pl. a lánghegesztés tanulásakor): A hegesztésnél nagyon fontos a láng alakjának helyes beállítása. Vajon mi történik, ha nem a megfelelı alakú lánggal dolgozunk? Ugyanez a példa említhetı a villamos hegesztésre is: Mit kell tenni ahhoz, hogy a villamos ívhegesztés során a pálca ne»ragadjon«oda a hegesztendı munkadarabhoz? Probléma-felvetés: A jó fémipari szakember ki tudja választani azt a technológiát, amellyel a legegyszerőbben elkészíthetı egy adott munkadarab. Vajon hogyan lehetne a legegyszerőbben kialakítani ezen az alkatrészen az itt látható hornyot? Érdeklıdés-felkeltı kérdések megfogalmazása: A lemezek hajlításakor táblázat alapján lehet meghatározni a legkisebb hajlítási sugarat. Vajon mi történne akkor, ha a táblázatban megadott értéknél kisebb hajlítási sugárral dolgoznák? Az elvégzendı tevékenység céljának tudatosítása: A fúrást csak akkor lehet hatékonyan elvégezni, ha a fúró éle nem kopott, és helyesen van kialakítva. Most azt fogjuk megtanulni, hogyan kell a fúró élét helyesen és szakszerően kialakítani.. Vagy: Az itt látható munkarabon el kell végezni az élek letörését. A letörés azért fontos, mert megkönnyíti a csatlakozó alkatrészek összeszerelését és az éles sarkok így nem okoznak balesetet.

20 A munkavégzés legfontosabb fázisainak kiemelése Ahhoz, hogy a mérést az elvárt pontossággal el tudjátok végezni, nem elég a tolómérı mőködési módjának ismerete. Azt is tudnotok kell, hogy a mérendı felületre hogyan kell illeszteni a mérıpofákat, mekkora erıt kell kifejteni az illesztéskor, és hogyan lehet rögzíteni a mérıpofákat a mérés végén, a mért érték helyes leolvasása érdekében. Az ismeretek társadalmi hasznosságának felismertetése: A környezetkímélı munkavégzés, a környezettudatos magatartás nemcsak azért fontos, mert azt jogszabályok írják elı. Létkérdés az emberiség számára, hogy környezetét megkímélje. A gépek karbantartásának és tisztításának is megvannak azok a környezetvédelmi elıírásai, amiket felétlenül be kell tartani. A tanulás-tanítás hatékonyságát legjobban az növeli, ha az ösztönzés a tanuló belsı lelki szükségletébıl, érdeklıdésébıl, tudásvágyából fakad. Az oktatónak olyan helyzeteket kell teremtenie, hogy a tanulókban kérdések merüljenek fel gyakorlati tananyaggal kapcsolatban, amelyekre keresik a választ. A tanulókat folyamatosan olyan szakmai problémahelyzetek elé kell állítani, amelyek a szakmai munkájuk során várhatóan gyakran elıfordulnak, és amelyek megoldásában emiatt szívesen vesznek részt. A valóságos problémahelyzetek, illetve konfliktushelyzetek felvetése, azok gyakorlatias megközelítése, továbbá a megoldás megkeresésére irányuló törekvés és a konkrét megoldásban testet öltı tevékenység a korszerő oktatás alapja, és egyben a legjobb motivációs lehetıség. Amennyiben az adott napon egy konkrét munkadarab elkészítése a feladat, akkor az oktatónak be kell mutatnia egy korábban készített munkadarabot, lehetıleg olyat, amelyet egy elızı csoport tanulói készítettek. (Ezzel rögtön utal arra, hogy a feladat megoldható.) A munkadarab bemutatása során elemezni kell annak alakját, az egész munkadarabnak és egyes részeinek a funkcióját, az elkészítés menetét. Javítási, beüzemelési, összeszerelési folyamat tanításakor az adott folyamat fontosságát lehet elemezni, illetve arra utalni, hogy az adott folyamat hibás elvégzésébıl milyen problémák adódhatnak. A munkadarab kiválasztásakor elsısorban azt kell figyelembe venni, hogy az adott darab mely, a központi programban elıírt mőveletek megtanítására alkalmas. További szempontként kell figyelembe venni, hogy a tanulók munkája várhatóan eredményes legyen. Olyan feladatokat kell adni, amelyek nem túl könnyőek és nem is túl nehezek, a tanulók érezzék

21 az eredményességet. A lépésrıl lépésre vagy az apró sikerek taktikája alkalmazható. Pozitív visszajelzésekkel kell elismernünk a tanulók eredményes munkáját. Az elismerés hiánya egy idı után demotiváló hatású. Elıfordulhat, hogy a foglalkozás célját helytelenül tőzzük ki, mert mondandónkkal a termelésre és nem a tanulási feladatra koncentrálunk. Ekkor romlik a tanulás minısége, a helytelen cél-megfogalmazás eredményeképpen a tanuló is helytelen célokat tőz maga elé. Lehetséges, hogy fokozott pontosságra törekszik, de ennek érdekében csökkenti munkateljesítményét, máskor viszont gyors munkára törekszik, ugyanakkor csökkenti önellenırzését és munkájának korrigálását, sıt az is megtörténhet, hogy elveti a tanulmányi célokat és csupán arra törekszik, hogy az idı teljen Elméleti ismeretek közlése Az elméleti és a gyakorlati ismeretek közlése fontos szerepet játszik a szakmai gyakorlatok elıkészítésében. A munkatevékenység ugyanis elméleti és gyakorlati ismeretekre (elızetes tudásra) épül. Az elméleti ismereteket általában korábban, az iskolai elméleti képzés óráin (szakmai ismeretek, fizika, kémia stb.) tanulják a diákok. Az elméleti ismeretek közlése során elıször azt kell ellenırizni, hogy a tanulók mit tudnak az adott munkatevékenység elméleti hátterérıl. A tanulók az elméleti részeket elvileg már tanulták az iskolában. Az oktatónak rendelkeznie kell olyan szakelmélet tankönyvvel, amelyet a tanulók az iskolában használnak. Ez alapján kell ellenıriznie a tanulók elméleti felkészültségét. Ez az ellenırzés általában kérdések formájában történik. A kérdések alapján kiderül, hogy a tanulók tisztában vannak-e az adott gyakorlati nap teljesítéséhez szükséges elméleti ismeretekkel. Fontos, hogy az oktató által feltett kérdések az elméleti tananyagnak csak arra a részére vonatkozzanak, amely az adott napi tevékenységhez kell. A szükségtelen elmélet tárgyalása amellett, hogy sok idıt elvesz megosztja, eltereli a tanulók figyelmét. Fontos megemlíteni, hogy a bevezetı foglalkozás célja nem az elméleti ismeretek megtanítása. Ha az oktató mégis erre kényszerül, akkor az azt mutatja, hogy az elméleti és a gyakorlati képzés nem szinkronban halad. Ilyen esetekben célszerő egyeztetni az iskolával, és össze kell hangolni az elméleti és a gyakorlati képzés tanmeneteit.

Méretlánc (méretháló) átrendezés elmélete

Méretlánc (méretháló) átrendezés elmélete Méretlánc (méretháló) átrendezés elmélete Tőrés, bázis fogalma és velük kapcsolatos szabályok: Tőrés: A beszerelendı, vagy megmunkálandó alkatrésznek a névleges és a valós mérete közötti megengedhetı legnagyobb

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

A munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.

Részletesebben

Tevékenység: Követelmények:

Tevékenység: Követelmények: 3.1. Szíjhajtások Tevékenység: Olvassa el a jegyzet 146-162 oldalain található tananyagát! Tanulmányozza át a segédlet 10. és 10.1. fejezeteiben lévı kidolgozott feladatait! A tananyag tanulmányozása közben

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

Gyakorlati képzési tájékoztató. Tanító szak(ba)

Gyakorlati képzési tájékoztató. Tanító szak(ba) Apor Vilmos Katolikus Fıiskola Intézményi azonosító: FI 21962 Gyakorlati képzési tájékoztató Tanító szak(ba) Levelezı tagozatos hallgatók részére * Kiadva: a 2011/2012-es tanévben Cím: 2600 Vác, Konstantin

Részletesebben

TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZAT A HALLGATÓI BALESETEK MEGELİZÉSÉVEL KAP- CSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESE- TÉN KÖVETENDİ ELİÍRÁSOKRÓL

TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZAT A HALLGATÓI BALESETEK MEGELİZÉSÉVEL KAP- CSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESE- TÉN KÖVETENDİ ELİÍRÁSOKRÓL TOMORI PÁL FİISKOLA SZABÁLYZAT A HALLGATÓI BALESETEK MEGELİZÉSÉVEL KAP- CSOLATOS ÉS A BEKÖVETKEZETT BALESETEK ESE- TÉN KÖVETENDİ ELİÍRÁSOKRÓL Változat száma: 1. Elfogadás dátuma: 2008. május 29. Határozat

Részletesebben

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence.

KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET. ÚMFT-s. építési beruházásokhoz. 1.0 változat. 2009. augusztus. Szerkesztette: Kovács Bence. KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI SEGÉDLET ÚMFT-s építési beruházásokhoz 1.0 változat 2009. augusztus Szerkesztette: Kovács Bence Írta: Kovács Bence, Kovács Ferenc, Mezı János és Pataki Zsolt Kiadja: Független

Részletesebben

1.2. Mozgó, hajlékony és rugalmas tengelykapcsolók.

1.2. Mozgó, hajlékony és rugalmas tengelykapcsolók. 1.2. Mozgó, hajlékony és rugalmas tengelykapcsolók. Tevékenység: Olvassa el a jegyzet 18-29 oldalain található tananyagát! Tanulmányozza át a segédlet 8.2. és 8.3. fejezeteiben lévı kidolgozott feladatait,

Részletesebben

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai 1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőséget!

Részletesebben

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati

Részletesebben

CAD-CAM-CAE Példatár

CAD-CAM-CAE Példatár CAD-CAM-CAE Példatár A példa megnevezése: A példa száma: A példa szintje: CAx rendszer: Kapcsolódó TÁMOP tananyag rész: A feladat rövid leírása: Fröccsöntı szerszám betét CAD modellezés ÓE-C01 alap közepes

Részletesebben

Méretlánc átrendezés a gyakorlatban (Készítette: Andó Mátyás, a számonkérés az elıadás és a gyakorlat anyagára is kiterjed.)

Méretlánc átrendezés a gyakorlatban (Készítette: Andó Mátyás, a számonkérés az elıadás és a gyakorlat anyagára is kiterjed.) Andó Mátyás: Méretlánc átrendezés a gyakorlatban, 21 Gépész Tuning Kft. Méretlánc átrendezés a gyakorlatban (Készítette: Andó Mátyás, a számonkérés az elıadás és a gyakorlat anyagára is kiterjed.) 1. CNC

Részletesebben

A (32/2011. (VIII. 25.) NGM 15/2008. (VIII. 13.) SZMM

A (32/2011. (VIII. 25.) NGM 15/2008. (VIII. 13.) SZMM Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/20. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Különleges alapozások Építészet, MSC. Dr. Vásárhelyi Balázs vasarhelyib@gmail.com

Különleges alapozások Építészet, MSC. Dr. Vásárhelyi Balázs vasarhelyib@gmail.com Különleges alapozások Építészet, MSC Dr. Vásárhelyi Balázs vasarhelyib@gmail.com A geotechnikai elıkészítı tevékenység tartalma, rendje Mélyépítés esetén irodalmazás Térképek leírások Szóbeli közlések

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

Gyártástechnológia II.

Gyártástechnológia II. Gyártástechnológia II. BAGGT23NNB Bevezetés, Alapfogalmak Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.bmf.hu Tartalom Alapfogalmak Technológiai dokumentumok Elıgyártmányok Gyártási hibák, ráhagyások Bázisok és készülékek

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Mechatronikai technikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 523 04 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M

D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M D/ F O G Y A S Z T Ó V É D E L M I P R O G R A M 1. A fogyasztóvédelmi oktatás feladatrendszere 61 2. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei 61 3. A fogyasztóvédelmi oktatás célja 62 4. A fogyasztóvédelmi

Részletesebben

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. Általános rendelkezések

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. Általános rendelkezések 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeirıl és megfelelıségének tanúsításáról A fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvény 56. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA. Szövegértés-szövegalkotás területen AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA (IKT) HASZNÁLATA Szövegértés-szövegalkotás területen Készítette: Horváth Erzsébet Borsos Miklós Általános Iskola Ajka A számítógép életünk része, mindenkinek aki ebben

Részletesebben

Ergonómia alapok. Hardy

Ergonómia alapok. Hardy Ergonómia alapok Hardy Ergonómia fogalma Az ergonómia összetett szó. Ergon = munka, teljesítmény, erı + Nomos = törvény, szabály Jelentése: A MUNKA HOZZÁIGAZÍTÁSA AZ EMBER TULAJDONSÁGAIHOZ, KÉPESSÉGEIHEZ

Részletesebben

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések

Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Bevásárlás, árak összehasonlítása, fogyasztói döntések Rövid leírás: ez a lecke a személyes pénzeszközökkel történı gazdálkodásról szól. Megvizsgálja az áruk tényleges megvásárlása elıtti piackutatás és

Részletesebben

1.1. A tengelykapcsolók feladata, csoportosítása és általános méretezési elvük. Merev tengelykapcsolók.

1.1. A tengelykapcsolók feladata, csoportosítása és általános méretezési elvük. Merev tengelykapcsolók. 1.1. A tengelykapcsolók feladata, csoportosítása és általános méretezési elvük. Merev tengelykapcsolók. Tevékenység: Olvassa el a jegyzet 9-17 oldalain található tananyagát! Tanulmányozza át a segédlet

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani?

Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Az Innováció és az ember avagy: Miért (nem) szeretnek a felhasználók kattintani? Esszé az Innováció és kommunikáció tantárgyhoz Készítette: Polgár Péter Balázs, 2007. január 16. A 21. század elejére még

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre i napló a 20 /20. tanévre Gépi forgácsoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 521 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók adatai és értékelése

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás

A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás A hatósági géphigiéniai minısítési eljárás Egy gép, berendezés vagy eszköz higiéniailag akkor felel meg a jogszabályi követelményeknek, ha azonosítható, ha rendelkezik a megfelelıségét tanúsító dokumentummal,

Részletesebben

Felületjavítás görgızéssel

Felületjavítás görgızéssel Felületjavítás görgızéssel A görgızés mőködési elve A görgızés egy felületjavító eljárás, ahol a polírozott acélgörgık nyomást gyakorolnak a kisebb szilárdságú munkadarab felületére. Ha a görgık által

Részletesebben

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése,

6. A szervezet. Az egyik legfontosabb vezetıi feladat. A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 6. A szervezet Az egyik legfontosabb vezetıi feladat A szervezetek kialakítása, irányítása, mőködésük ellenırzése, hatékonyságuk növelése, 1 Formális és informális szervezetek A formális szervezet formákban

Részletesebben

ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ. MC Vario Összecsukható állvány

ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ. MC Vario Összecsukható állvány Lapszám: 1/6 ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ Termék: MC Vario Összecsukható állvány Cikkszám: 92020007 Gyártó: METALCONSTRUCT Zrt. 6000. Kecskemét, Főzfás köz 3. Lapszám: 2/6 Az ALKALMAZÁSI ÚTMUTATÓ az MC Vario összecsukható

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

A hallgató neve:. MENTORTANÁR SEGÉDANYAG ÉS FELADATMEGOLDÓ FÜZET SZERKESZTİ:

A hallgató neve:. MENTORTANÁR SEGÉDANYAG ÉS FELADATMEGOLDÓ FÜZET SZERKESZTİ: A hallgató neve:. MENTORTANÁR SEGÉDANYAG ÉS FELADATMEGOLDÓ FÜZET SZERKESZTİ: AZ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PEDAGÓGIAI TUDÁS FELTÁRÁSÁNAK NÉHÁNY MÓDSZERE 1. INTERJÚ Szóbeli kikérdezésen alapuló vizsgálati módszer.

Részletesebben

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában

A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában Készítette: Dátum: 2008. 06. 06. A kommunikáció szerepe a sportpedagógiában A kommunikáció fogalma: A szó eredete szerint: communis (mn.) közös, általános communitas (fn.) közösség; communico (ige) közöl,

Részletesebben

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG

A. AZ ÉGHAJLATI RENDSZER ÉS AZ ÉGHAJLATI VÁLTOZÉKONYSÁG Bevezetés Napjainkban a klimatológia fontossága rendkívüli módon megnövekedett. Ennek oka a légkör megnövekedett szén-dioxid tartalma és ennek következménye, a lehetséges éghajlatváltozás. Változó éghajlat

Részletesebben

Felvonószerelı képzés aktuális kérdései. Kamarás Péter 2012.június 7.

Felvonószerelı képzés aktuális kérdései. Kamarás Péter 2012.június 7. Felvonószerelı képzés aktuális kérdései Kamarás Péter 2012.június 7. Alapfokú iskolai képzés (8 általános) gimnázium szakközépiskola szakmunkás képzı iskola (3 éves képzés) 1990-es évek közepén változás

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

MIKROFYN GÉPVEZÉRLÉSEK. 2D megoldások:

MIKROFYN GÉPVEZÉRLÉSEK. 2D megoldások: MIKROFYN GÉPVEZÉRLÉSEK Néhány szó a gyártóról: Az 1987-es kezdés óta a Mikrofyn A/S a világ öt legnagyobb precíziós lézer és gépvezérlés gyártója közé lépett. A profitot visszaforgatta az új termékek fejlesztésébe

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához

Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához Helyi tanterv a Gondozástan tantárgy oktatásához 1. A tanterv szerzıi: Dr. Molnárné Béres Marianna 2. Óraszámok: 9. osztály.. óra 10. osztály óra 11. osztály.óra 12. osztály 96 óra SZAKKÖZÉPISKOLA 9 12.

Részletesebben

Sorszám Ismeret Módszertani útmutató mentoroknak

Sorszám Ismeret Módszertani útmutató mentoroknak TÁMOP -4.1.1. A-10/1/KONV-2010-0013 sz. projekt Ügyvitel-technikai labor kialakítása Ügyvitel és Irodakommunikáció Képzési és Szolgáltatási Központ B/V. 2011. II. negyedév TEMATIKA MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ

Részletesebben

Beszámíthatósági szabályzat Beszámíthatósági óratervek

Beszámíthatósági szabályzat Beszámíthatósági óratervek Beszámíthatósági szabályzat Beszámíthatósági óratervek 6-. sz. melléklet Bevezetve a 2008/2009-es tanévtıl szakiskolai évfolyamokon A szakképzésbıl lehozott elméleti és gyakorlati ismeretszerzés elfogadásának

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszır szakképesítés. 2326-06 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem modul. 1.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Gyógymasszır szakképesítés. 2326-06 Aszepszis-antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem modul. 1. Egészségügyi Minisztérium Korlátozott terjesztéső! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Bertóthyné dr. Végvári Erzsébet: Módszertani útmutató a felsıfokú szakképzésben részt vevı hallgatók számára az

Bertóthyné dr. Végvári Erzsébet: Módszertani útmutató a felsıfokú szakképzésben részt vevı hallgatók számára az B/IV. Külsı szakmai gyakorlat kidolgozása (tananyagának, tematikáinak, módszertani útmutatóinak kidolgozása a külsı szakmai gyakorlaton részt vevı hallgatók számára) Bertóthyné dr. Végvári Erzsébet: Módszertani

Részletesebben

Módszertan A gyakorlati oktatás módszertana I. tárgyból önálló tanulási módszer felhasználásával

Módszertan A gyakorlati oktatás módszertana I. tárgyból önálló tanulási módszer felhasználásával Módszertan A gyakorlati oktatás módszertana I. tárgyból önálló tanulási módszer felhasználásával Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve A TÁMOP 4.1.2-08//B-2009-0006 Összeállította:

Részletesebben

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı

BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI. Bevezetı BEREGNYEI JÓZSEF A KÖZÉPFOKÚ RENDÉSZETI SZAKKÉPZÉS ÉS A RENDİRSÉG HATÁRİRSÉG INTEGRÁCIÓJÁNAK KAPCSOLÓDÁSA, LEHETİSÉGEI Bevezetı A címben szereplı téma aktualitását illetve fontosságát húzza alá az a tény,

Részletesebben

Befogadó részleg Módszertani délelőtt. 2010. június 8.

Befogadó részleg Módszertani délelőtt. 2010. június 8. A Befogadó részleg tárgyi feltételeirıl, adottságairól. A részleg elhelyezése tökéletesen alkalmas a szükséges izolációra. Az emeleti szinten lehetıség van két, egyenként 12 fıs csoport mőködtetésére,

Részletesebben

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és

A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és Tartalomelemzés A tartalomelemzés szőkebb értelemben olyan szisztematikus kvalitatív eljárás, amely segítségével bármely szöveget értelmezni tudunk, és végeredményben a szöveg írójáról vonhatunk le következtetéseket.

Részletesebben

19. hét- Költségkalkuláció, használati- kezelési útmutató, összeszerelési útmutató. Kalkulációs lap. Termék: Alkatrészszám: Megnevezés: Darab/Termék:

19. hét- Költségkalkuláció, használati- kezelési útmutató, összeszerelési útmutató. Kalkulációs lap. Termék: Alkatrészszám: Megnevezés: Darab/Termék: 19. hét- Költségkalkuláció, használati- kezelési útmutató, összeszerelési útmutató 1. Költségkalkuláció Kalkulációs lap Termék: Alkatrészszám: Megnevezés: Darab/Termék: Nyersanyag Cikkszám Mennyiség Egység

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat Gyakornoki szabályzat A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0752-06 A foglalkoztatáspolitikával, emberi erıforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemzı, fejlesztı feladatok

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Bocskai István Szakképzı Iskola Hajdúszoboszló ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl 2 A Bocskai István Szakképzı Iskola igazgatója, mint munkáltató, valamint az intézményben mőködı AOKDSZ

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Munkavédelmi ismeretek OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052

Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052 Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052 A tantárgy modulja: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság A tantárgy címe: Munkahelyi egészség

Részletesebben

Óravázlat. Tantárgy: Marketing Évfolyam: 11. évfolyam Témakör: Célpiaci marketing Piacszegmentálás Tanár: Szemerédi Orsolya

Óravázlat. Tantárgy: Marketing Évfolyam: 11. évfolyam Témakör: Célpiaci marketing Piacszegmentálás Tanár: Szemerédi Orsolya Óravázlat Tantárgy: Marketing Évfolyam: 11. évfolyam Témakör: Célpiaci marketing Piacszegmentálás Tanár: Szemerédi Orsolya A tananyag rövid bemutatása A piacszegmentálás a középiskolai tananyag része a

Részletesebben

A 2. sorszámú Asztalos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 2. sorszámú Asztalos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 2. sorszámú Asztalos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 543 02 1.2. Szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment Készítette: Dr. Sediviné Balassa

Részletesebben

CAD-CAM-CAE Példatár

CAD-CAM-CAE Példatár CAD-CAM-CAE Példatár A példa megnevezése: A példa száma: A példa szintje: CAD rendszer: Kapcsolódó TÁMOP tananyag: A feladat rövid leírása: Szíjtárcsa mőhelyrajzának elkészítése ÓE-A14 alap közepes haladó

Részletesebben

A LÉGPÁRNÁSHAJÓTEST TERVEZÉSE

A LÉGPÁRNÁSHAJÓTEST TERVEZÉSE A LÉGPÁRNÁSHAJÓTEST TERVEZÉSE Fordította: Németh Richárd 2004. november 11. Tartalomjegyzék 1 AZ ALSÓ HAJÓTEST TERVEZÉSÉNEK ALAPJAI 3 1.1 AZ ALSÓ HAJÓTEST KIALAKÍTÁSÁNAK ALAPKÖVETELMÉNYEI 3 2 AZ ALSÓ HAJÓTEST

Részletesebben

Az elektronikus napló

Az elektronikus napló Az elektronikus napló I. Bevezetés A napló az iskolai élet egyik fontos velejárója, a tanárok ebben vezetik a diákok jegyeit, hiányzásait, valamint könyvelik az órával és a diákokkal kapcsolatos egyéb

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó

T á j é k o z t a t ó Közoktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata Salgótarján, Kassai Sor 2. Tel.: 32/423-227, 423-228 Fax: 32/423-238 E-mail: oigsz@mail.globonet.hu T á j é k o z t a t ó a közoktatási intézmények takarítási,

Részletesebben

CNC-forgácsoló tanfolyam

CNC-forgácsoló tanfolyam CNC-forgácsoló tanfolyam I. Óra felosztási terv Azonosító Megnevezése Elmélet 0110-06 0225-06 0227-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános anyagvizsgálatok

Részletesebben

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÜRR ISTVÁN GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM 2009 Készítette: Gruber Marianna igazgató Jóváhagyó: Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2009. Tervezett felülvizsgálat dátuma:

Részletesebben

Készletgazdálkodás. TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor

Készletgazdálkodás. TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor Készletgazdálkodás TÉMAKÖR TARTALMA - Készlet - Átlagkészlet - Készletgazdálkodási mutatók - Készletváltozások - Áruforgalmi mérlegsor KÉSZLET A készlet az üzletben lévı áruk értékének összessége. A vállalkozás

Részletesebben

Méréstechnikai alapfogalmak

Méréstechnikai alapfogalmak Méréstechnikai alapfogalmak 1 Áttekintés Tulajdonság, mennyiség Mérés célja, feladata Metrológia fogalma Mérıeszközök Mérési hibák Mérımőszerek metrológiai jellemzıi Nemzetközi mértékegységrendszer Munka

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Felnıtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló szakképesítés. 2335-06 Általános és regionális anesztézia modul

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Felnıtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló szakképesítés. 2335-06 Általános és regionális anesztézia modul Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3

V átlag = (V 1 + V 2 +V 3 )/3. A szórás V = ((V átlag -V 1 ) 2 + ((V átlag -V 2 ) 2 ((V átlag -V 3 ) 2 ) 0,5 / 3 5. gyakorlat. Tömegmérés, térfogatmérés, pipettázás gyakorlása tömegméréssel kombinálva. A mérési eredmények megadása. Sóoldat sőrőségének meghatározása, koncentrációjának megadása a mért sőrőség alapján.

Részletesebben

Gyakorlati képzési útmutató óvodapedagógus szakos, nappali tagozatos hallgatók részére. 2011/2012. tanév

Gyakorlati képzési útmutató óvodapedagógus szakos, nappali tagozatos hallgatók részére. 2011/2012. tanév Gyakorlati képzési útmutató óvodapedagógus szakos, os hallgatók részére T A R T A L O M Gyakorlati képzési modul óra~és vizsgaterve... 4 A gyakorlóóvodák elérhetıségei... 5 A gyakorlati képzés felépítése

Részletesebben

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia

Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Munkaerı megtartást támogató marketing belsı kommunikációs stratégia Dr. Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens, Humán-szakfelelıs NYME Közgazdaságtudományi Kar, Sopron Vezetés-szervezési és Marketing Intézet

Részletesebben

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA ÉLELMISZER-IPARI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök

Részletesebben

Betegtájékoztató a részleges gége eltávolításáról a gége és/vagy algarat rosszindulatú betegségeirıl

Betegtájékoztató a részleges gége eltávolításáról a gége és/vagy algarat rosszindulatú betegségeirıl Betegtájékoztató a részleges gége eltávolításáról a gége és/vagy algarat rosszindulatú betegségeirıl Kedves Betegünk! Az elızetes vizsgálatok és leletek alapján Önnek mőtéti beavatkozásra van szüksége.

Részletesebben

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon

A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi tanúsítási rendszer mőködése Magyarországon A tőzvédelmi törvény értelmében a Magyarországon forgalomba hozni csak olyan tőzoltótechnikai terméket, tőz- vagy robbanásveszélyes készüléket,

Részletesebben

Zajcsökkentési intézkedési tervek készítése szakértői szemszögből

Zajcsökkentési intézkedési tervek készítése szakértői szemszögből Zajcsökkentési intézkedési tervek készítése szakértői szemszögből Jogszabályi környezet 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 17-18. 280/2004. (X. 20.) Korm. rendelet 9. 5. sz. melléklet 2 Intézkedési terv

Részletesebben

A modul programja. BA reflektív írásmő és gyakorlat modul. A modul részletes leírása

A modul programja. BA reflektív írásmő és gyakorlat modul. A modul részletes leírása 1 A modul programja A modul kódja A modul neve A modul részletes leírása (24) BA-RIM-GY BA reflektív írásmő és gyakorlat modul A modul a Szociális munka BA képzés komplex moduljának egyik modulja, mely

Részletesebben

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat

OTSZ VILLÁMVÉDELEM. Elemzés és módosítási javaslat OTSZ Elemzés és módosítási javaslat OTSZ 3. rész Elemzés Válasz a következı kérdésekre: - a szabályzat tartalmaz-e szabványhivatkozásokat - a hivatkozások megfelelnek-e az európai elveknek és az európai

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról

A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról 2.számú melléklet SZAKMAI ZSŐRI ÉRTÉKELÉSE A TÁMOP 3. 3. 2.- 08/2 pályázat keretében képzési és mentori szolgáltatás ellátására benyújtott ajánlati dokumentációról Ajánlattevı: Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok

Részletesebben

5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI

5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI 5. FÖDÉMEK TERVEZÉSE 5.1. GERENDÁS FÖDÉMEK KIALAKÍTÁSA, TERVEZÉSI ELVEI Az alábbiakban az Épületszerkezettan 2. c. tárgy tanmenetének megfelelıen a teljes keresztmetszetben, ill. félig elıregyártott vb.

Részletesebben

Informatikai projektmenedzsment

Informatikai projektmenedzsment Schwarczenberger Istvánné dr.: Informatikai projektmenedzsment Az informatikai projektek sikeres végrehajtásához megfelelı projektvezetési technikát kell alkalmaznunk, egyébként nem számíthatunk a határidık

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása /1. Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos

Részletesebben

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN

KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN KOVÁCS GÁBOR A HATÁRVADÁSZ SZÁZADOK EGYSÉGES RENDÉSZETI ALKALMAZÁSÁNAK LEHETİSÉGEI AZ INTEGRÁLT RENDVÉDELEMBEN Az elmúlt évtizedben a Magyar Határırség történetében soha nem látott szervezeti korszerősítés

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA 2011 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı rendelkezések... 5 1. A munkavédelmi szabályzat célja, feladata... 5 2. A Kari Munkavédelmi

Részletesebben

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET

SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET SZEGVÁR ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALI TÁJÉKOZTATÓJA A 2013. PÉNZÜGYI ÉVRE 2014. június A Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet a Hitelintézetek nyilvánosságra hozatali követelményének

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita

TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita TÁMOP-3.1.4.-08/1-2009-0010. Fáy András Református Általános Iskola és AMI Gomba TANMENET AZ ÉN ÁBÉCÉM TANKÖNYVCSALÁDHOZ Készítette: Esztergályosné Földesi Katalin munkája alapján Apró Rita A következı

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika

Logisztikai rendszerek. Termelési logisztika Logisztikai rendszerek Termelési logisztika Termelési logisztika A termelési logisztika a mőködési területek jellegzetessége szerint a mikrologisztika, ezen belül a vállalati logisztika legmeghatározóbb

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról

33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról 33/2009. (X. 20.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. (2) bekezdés k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi

Részletesebben