Módszertan A gyakorlati oktatás módszertana I. tárgyból önálló tanulási módszer felhasználásával

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Módszertan A gyakorlati oktatás módszertana I. tárgyból önálló tanulási módszer felhasználásával"

Átírás

1 Módszertan A gyakorlati oktatás módszertana I. tárgyból önálló tanulási módszer felhasználásával Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve A TÁMOP //B Összeállította: Dr. Kovács Miklós

2 Tartalomjegyzék Bevezetés A gyakorlati oktatás módszertanának alapkérdései A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma A gyakorlati oktatás módszertanának tárgya A gyakorlati oktatás módszertanának feladatai A gyakorlati oktatás dokumentumai Országos Képzési jegyzék (OKJ) A szakmák központi programja A gyakorlati képzés célja A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései A tanulók gyakorlati tevékenységének tartalmi struktúrája A munkatevékenység szerkezete A tanulók munkafunkciói A gyakorlati oktatás feltételei Személyi feltételek A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei A gyakorlati képzés szakaszai A bevezetı szakasz Az alapkészségek kialakításának szakasza A termelımunkára való átmenet szakasza...57 Irodalomjegyzék... 59

3 Bevezetés A szakképzést végzı intézményekben a szakmai elméletet tanító mőszaki szakoktatók és a szakmai gyakorlatot oktatók szoros együttmőködésben dolgoznak együtt. Ahhoz, hogy az elméleti ismereteket és a gyakorlati tevékenységet oktatók munkája egyaránt eredményes legyen, közösen kell megtervezniük a szakmai elméleti tárgyak és a szakmai gyakorlat oktatását. A mőszaki szakoktatók a szakmai elméleti tárgyakat tanítják, amelyek a tanulók gyakorlati tevékenységének alapját képezik. A szakmai gyakorlatokon az adott gyakorlati tevékenység elméleti alapjait is fel kell eleveníteni ahhoz, hogy a tanulók tudatos munkavégzése biztosított legyen. Ugyanakkor a gyakorlati tevékenység közben a tanulók olyan ismeretekre tesznek szert, amelyekre az elméleti órákon építeni lehet. Látható, hogy a szakmai elmélet és a szakmai gyakorlat egymásra épülı, egymást kölcsönösen feltételezı részei a szakmai képzésnek. Annak érdekében, hogy a két terület együttmőködése zavartalan legyen, a gyakorlati oktatóknak és az elméletet tanítóknak egyaránt ismerniük kell a másik Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Módszertan A gyakorlati oktatás módszertana I. tárgyból önálló tanulási módszer felhasználásával Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve A TÁMOP //B

4 terület módszertani jellemzıit, jellegzetes tanítási eljárásait, problémáit és igényeit. Ez a jegyzet elsısorban a mőszaki szakoktató szakos hallgatóknak készült, és a gyakorlati oktatás módszertani alapjaival ismerteti meg az olvasót. Az elsı fejezet a gyakorlati oktatás módszertanának alapkérdésivel foglalkozik. Tárgyalja a gyakorlati oktatás módszertanának fogalmát, tárgyát, feladatait. A második rész azokat a dokumentumokat veszi sorra, amelyek alapján a gyakorlati oktatást végzı intézmények képzésüket megtervezik. Ez a fejezet részletesen bemutatja a évtıl érvényes Országos Képzési Jegyzéket (OKJ-t). Ez a rész azért különösen fontos, mert az OKJ képezi az alapját a szakmai képzésben bevezetendı (illetve néhány szakképzı intézményben, például egyes gyıri középiskolákban már bevezetett) modulrendszerő képzésnek. A jegyzet konkrét példákat idéz az OKJ-bıl, annak érdekében, hogy a Szakmódszertan tantárgyat tanuló gépész szakirányú hallgatók a félévi beadandó feladatukat ez alapján meg tudják tervezni. A jegyzet további részében szó esik a szakképzés megszervezésérıl, amely a külsı (vállalati) szakképzı helyek számának jelentıs csökkenése miatt újabb feladatokat ró az iskolákra. Bemutatja a gyakorlati oktatás személyi és tárgyi feltételeit. Ezen a ponton ismét hivatkozik az OKJ-re, amely pontosan rögzíti, hogy egy adott szakma gyakorlati képzése milyen iskolai és tanmőhelyi felszereltség birtokában indítható, illetve folytatható. Részletesen tárgyalja gyakorlati oktatás szakaszait. Az egyes szakaszokkal kapcsolatban bemutatja a szakasz célját, és azt, hogy mik a gyakorlati oktató feladatai az adott szakaszban. Sikeres munkát, jó tanulást kíván a szerzı! 4

5 1. A gyakorlati oktatás módszertanának alapkérdései 1.1. A gyakorlati oktatás módszertanának fogalma A pedagógiának valamely tantárgy tanításával foglalkozó ágát módszertannak, metodikának nevezik. Az általános képzésben, a közismereti tantárgyak esetében a módszertan mindig valamely tantárgyhoz kapcsolódik (például a matematika oktatásának módszertana, a történelem oktatásának módszertana stb.). Az általános képzésben foglalkoztatott pedagógusokat ugyanis általában két közismereti tantárgy iskolai oktatására készítik fel. A szakképzésben a módszertan kapcsolódhat valamely tantárgy vagy tantárgycsoport oktatásához is. A szakmai tantárgyakat tanító pedagógusoknak ugyanis sokféle szaktárgyat kell tanítaniuk. A mőszaki pedagógus képzés során a hallgatók olyan ismereteket szereznek, amelyek alapján szakmai alapismereteket, anyagismeretet, mőszaki ábrázolást, gépelemeket, munkavédelmi ismereteket stb. taníthatnak a szakképzı intézményekben. A rokon szaktárgyak oktatására készítenek fel a tantárgycsoport módszertanok (ilyen például a mőszaki alaptárgyak oktatásának módszertana). A szakmai gyakorlat oktatására készít fel a gyakorlati oktatás módszertana. A szakmai gyakorlat tanításával kapcsolatos kérdések, tények, tapasztalatok és módszerek rendszeres feldolgozása alkotja a gyakorlati oktatás módszertanát. A gyakorlati oktatás módszertana pszichológiai és oktatáselméleti elıtanulmányokra épül. Elsajátítása csak akkor lehetséges, ha az olvasó már tisztában van a pszichológia és az oktatáselmélet alapjaival. A módszertan tananyagának tárgyalása során ismertként használunk több, a pszichológia és az oktatáselmélet tanulása során megismert fogalmat. Példaként említhetık az alábbiak: oktatás, képzés, tanítás, tanulás, ismeret, jártasság, készség, motiváció stb. 5

6 A szakmai gyakorlat tanítása során fel kell eleveníteni az adott tevékenység elvégzéséhez kapcsolódó elméleti ismereteket is. A tanulók tudatos (nem csak az oktató utánzásán alapuló) tevékenységéhez szükség van arra, hogy a munkavégzés elméleti alapjaival is tisztában legyenek. Ez teszi lehetıvé azt, hogy az adott feladatot más-más körülmények között (például eltérı hımérséklet, más anyagminıség, más szerszám, eltérı idıszükséglet esetén) is végre tudják hajtani. A gyakorlati képzéshez tehát elméleti oktatás is kötıdik. Emiatt is szükség van a pszichológiában és az oktatáselméletben tanultakra A gyakorlati oktatás módszertanának tárgya A gyakorlati oktatás módszertanának tárgya a szakmai gyakorlat oktatása. A szakmai gyakorlat (a szakmai elmélettel együtt) a szakmunkásképzésben az adott szakma gyakorlására készít fel A gyakorlati oktatás módszertanának feladatai A gyakorlati oktatás módszertanának feladatai a következıképpen határozhatók meg: Kifejti mindazokat az oktatási és nevelési feladatokat, amelyek a szakmai gyakorlat sajátosságaiból közvetlenül adódnak. Segíti a tananyag kiválasztását, elrendezését, a célszerő tárgyalási sorrend meghatározását. Útmutatást ad az eredményes oktatáshoz szükséges taneszközök kiválasztásához. Bemutatja az oktatás módszereit, szervezeti és munkaformáit. A gyakorlati oktatás módszertana olyan szemlélet kialakítására törekszik, amelynek segítségével az oktatók megtalálhatják az egyéniségüknek, illetve az egyes oktatási helyzeteknek megfelelı módszereket, szervezeti és munkaformákat. A gyakorlati oktatás módszertana a szakma és a pedagógia közötti határterület. Éppen ezért tanulmányozásához mindkét említett szakterület alapvetı ismeretanyagára szükség van. 6

7 Kérdések, feladatok 1. Fogalmazza meg, mit értünk a gyakorlati oktatás módszertanán! 2. Indokolja meg, miért van szükség a gyakorlati oktatás módszertanának tanuláshoz pszichológiai és oktatáselméleti ismeretekre! 3. Fogalmazza meg, mi a gyakorlati oktatás módszertanának tárgya! 4. Fogalmazza meg, miért fontos a mőszaki pedagógusok számára, hogy ismerjék a gyakorlati oktatás módszertani sajátosságait! 5. Sorolja fel a gyakorlati oktatás módszertanának feladatait! 7

8 2. A gyakorlati oktatás dokumentumai A pedagógiai dokumentumok egy része központi kiadású, másik része helyben készített dokumentum. A központi kiadású pedagógiai dokumentumok országos érvényőek, minden oktatási intézménynek figyelembe kell vennie a bennük foglaltakat. A helyben készített pedagógiai dokumentumokat az iskolák oktatói, vezetıi állítják össze. Ezek a dokumentumok az adott oktatási intézményben végzett oktató-nevelı munkát szabályozzák. Tartalmukban követniük kell a központi kiadású dokumentumokban rögzített irányelveket. A központi kiadású dokumentumok a következık: az Országos Képzési Jegyzék (OKJ); a szakmák központi programja; a tankönyvek; mőszaki ügyrend; a módszertani útmutatók; a szaktárgyi módszertani kézikönyvek. Az iskolában, helyben készített dokumentumok a következık: az oktatási-termelési terv; a tanmenet; a foglalkozási vázlat; a csoportnapló; a munkanapló. Elıször tekintsük át a központi kiadású dokumentumokat! 2.1. Országos Képzési jegyzék (OKJ) Az Országos Képzési Jegyzék az állam által elismert szakképesítések jegyzéke. Az OKJ alapvetı szerkezetét a szakképzési törvény írja elı. Táblázatos formában tartalmazza a szakképesítések adatait. Iskolarendszerő szakképzés keretében csak az OKJ-ben szereplı szakmákban indítható képzés A szakmák központi programja Az egyes szakmák központi programjai részletesen tartalmazzák azokat az információkat, amelyek alapján a képzést meg kell (és meg lehet) szervez- 8

9 ni. Egy adott szakma képzésének megtervezésekor a képzı intézmény pedagógiai programjából és a központi programból kell kiindulni. A központi programok az alábbi részekbıl állnak: A központi program I. része Az elsı rész 10 további egységre tagolható. 1. A képzés szabályozásának jogi háttere A program felsorolja azokat a törvényeket, amelyek elıírásokat tartalmaznak a képzés megszervezésével kapcsolatban. A központi programban külön nem említett szervezési kérdésékben a törvények elıírásai az irányadók. 2. A szakképesítés OKJ-ben szerelı adatai Az OKJ-bıl származó adatok mellett itt ír elı a program néhány fontos, a képzés szervezését meghatározó adatot. Például a géplakatos szakma esetén: Szakképzési évfolyamok száma: 3 Elmélet aránya: 30% Gyakorlat aránya: 70% Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Idıtartama (évben vagy félévben): 1.5 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): szervezhetı Ha szervezhetı, mikor: a második tanév elsı féléve végén Az elmélet-gyakorlat arányának feltüntetése fontos eleme a központi programnak, ugyanis ez alapvetıen meghatározza a szakképzés idıbeli tervezését. A szakképzı iskolákban kéthetes, azaz 10 napos idıciklusra készül az órarend. A 30% 70% elmélet-gyakorlat arány azt jelenti, hogy a 10 napból 3 napot az elméleti, 7 napot a gyakorlati képzésre fordítanak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyakorlati oktatás szempontjából a legkedvezıbb megoldás az, ha az egyik héten minden nap gyakorlati képzés folyik, a másik héten pedig vagy hétfı-kedd-szerda, vagy szerdacsütörtök-péntek napokra kerül az elméleti oktatás. 1. ábra. Az elmélet-gyakorlat beosztása 9

10 Így a tanulók 7 napot töltenek (a hétvége kivételével) folyamatosan szakmai gyakorlaton. Ez fıleg azoknál a szakmáknál hasznos, ahol egy-egy gyakorlati tevékenység hosszabb ideig, több napig tart. A tanulók így az esetek többségében az elejétıl a végéig tudják követni a folyamatot. A megoldás hátránya, hogy két elméleti tanítási ciklus között sok idı, (a hétvégékkel együtt 11 nap) telik el, emiatt a tanulók elfelejtik, mivel foglalkoztak az elméleti órákon. További probléma, hogy a szerdai napon minden osztály elméleti képzésen van, ez pedig tanteremhiányt okozhat. A másik lehetséges megoldást a 2. ábra mutatja. 2. ábra. Elmélet-gyakorlat Ez a megoldás megtartja a gyakorlati rész egységét, ugyanakkor közelebb hozza egymáshoz az elméleti részeket. Megoldja a fent említett szerdai tanteremhiány-problémát is. 3. A képzés személyi és tárgyi feltételei A központi program itt nem bocsátkozik részletekbe, általában csak a vonatkozó törvények adatait írja le. A témáról részletesen a címő fejezetben lesz szó. 4. A tanulók felvételének feltételei 5. A szakképesítéssel betölthetı munkakörök 6. A képzés célja Általános megfogalmazás, 2-3 mondatban írja le a képzés a célját. A konkrétabb célokat a szakmai követelménymodulok alapján lehet meghatározni. 7. Szakmai követelménymodulok felsorolása Tartalmazza az OKJ-ben említett kompetenciákat modulonként A géplakatos szakképesítés moduljai például amelyeket a program bıvebben kifejt az alábbiak: 10

11 1. táblázat. A géplakatos szakma moduljai A azonosító számú, Géplakatos megnevezéső szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója megnevezése Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelı) Általános gépészeti munka-, baleset-, tőz- és környezetvédelmi feladatok Gépbeállítási feladatok Gépészeti kötési feladatok Gépelemek szerelése Általános anyagvizsgálatok és geometriai mérések Géplakatos feladatok 8. A képzés szerkezete A képzés szerkezetét szakképzési évfolyamonként mutatja be a program, az alábbi ábrának megfelelıen: 11

12 3. ábra. A képzés szerkezete Az ábráról látható, hogy a képzés egy tanévben 36 hétig tart, és hetente 35 órát ír elı. A 35 órából 25 órának a tartalmát köti meg a program, de a fennmaradó 10 óra kötelezı megtartására is utal. Megadja, hogy ebben az idıkeretben mely konkrét tananyaggal lehet foglalkozni, illetve lehetıvé teszi azt, hogy az iskola a helyi igényeknek megfelelı tananyagot is oktasson. Ez utóbbi lehetıséggel fıleg akkor élnek az iskolák, ha egy adott vállalat számára képeznek tanulókat, és a szabad sávban vállalat-specifikus ismereteket oktatnak. 12

13 Ugyanebben a részben közöl a központi program egy táblázatot, amely az egyes modulok óraszámát pontosítja, illetve felosztja azokat elméleti, elméletigényes gyakorlati és gyakorlati részekre (lásd 2. táblázat!) 2. táblázat. A géplakatos szakma moduljainak óraszámai Az elméletigényes gyakorlati órák legtöbbször laboratóriumban, mérıszobában, tanmőhelyi tanteremben folynak, és a tanári magyarázat kiegészül a tanulók gyakorlataival. Az oktatás általában csoportbontásban folyik. Amint látható, a korábban említett Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelı) modult itt már több kisebb részre bontja a program (lásd a 2. táblázat 1 3 sora). 13

14 9. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei Itt szerepelnek a vizsgára bocsátás feltételei, és a szakmai vizsga részei. A vizsgán minden modulból külön kell vizsgát tenni. A géplakatos szakma Általános gépészeti technológiai feladatok I. (szerelı) modul esetén például az alábbiakat írja elı a program: A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: összetett lemezalkatrész készítése A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: gyakorlati Idıtartama: 240 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: technológiai dokumentáció készítése A hozzárendelt jellemzı vizsgatevékenység: írásbeli Idıtartama: 120 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat: 70% 2. feladat: 30% A 30%-70% arány az értékelésre utal: az 1. feladat pontszáma a vizsgán megszerezhetı pontszámból 70%-ot tesz ki, a 2. feladaté 30%-ot.) Azt, hogy az egyes modulok súlya a vizsga egészében mennyi, külön megadja a központi program. 10. Egyéb feltételek, beszámítható elızetes tanulmányok A központi program II. része A II. részben a központi program tananyagegységeket ismerteti. Például a géplakatos szakma 2. táblázatban bemutatott moduljai közül a 2. sorban szereplıt az alábbiak szerint részletezi a központi program: Megjegyzés: sza = szakmai alapképzés; szk = szakmai képzés 14

15 Geometriai mérés Hozzárendelt feladatkompetenciák: Tanulmányozza és értelmezi a munka tárgyára, céljára vonatkozó dokumentumokat Kiválasztja, ellenırzi és karbantartja az általános kézi és kisgépes fémalakító mőveletekhez használatos gépeket, szerszámokat, mérıeszközöket, védıfelszereléseket Gépipari alapméréseket végez (hossz, szög, merılegesség stb.) Alak- és helyzetpontossági méréseket végez általános eszközökkel Tanulmányozza és értelmezi a munkafolyamatokra, eszközökre, technológiákra vonatkozó dokumentációt Hozzárendelt szakmai ismeretalkalmazások: B típus Mőszaki rajzok olvasása, értelmezése, készítése B típus Mértékegységek B típus Mőszaki mérés eszközeinek ismerete B típus Hosszméretek mérése és ellenırzése B típus Szögek mérése és ellenırzése B típus Alak- és helyzetpontosság mérése és ellenırzése C típus Mérési utasítás Hozzárendelt szakmai készségek: 4. szint Gépipari mérıeszközök használata 3. szint Egyéb mérıeszközök használata 4. szint Gépészeti rajz olvasása, értelmezése 3. szint Köznyelvi szöveg hallás utáni megértése Hozzárendelt módszerkompetenciák: Figyelem-összpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Áttekintı képesség Hozzárendelt személyes kompetenciák: Pontosság Önállóság Döntésképesség 15

16 Hozzárendelt társas kompetenciák: Határozottság Tanulói tevékenységformák: Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel 10% Alkatrész rajz értelmezése 40% Csoportos versenyjáték 30% Csoportos megbeszélés 20% A képzési helyszín jellege: Mérıszoba Képzési idı: 36 óra elméletigényes gyakorlat csoportbontásban A tananyagelem tartalmának tömör meghatározása: Külsı felületek mérése, ellenırzése tolómérıvel, talpas tolómérıvel, mikrométerrel, mérıórával. Belsı felületek mérése, ellenırzése mélységmérı tolómérıvel, mikrométerrel, mérıórával Szögmérés mechanikai szögmérıvel, és optikai szögmérıvel Szögmérések szinuszvonalzóval Külsı kúpok mérése, ellenırzése Belsı kúpok mérése, ellenırzése Mérés mérıhasábokkal Külsı és belsı felületek ellenırzése idomszerekkel Külsı és belsı menetek jellemzı méreteinek mérése, ellenırzése. Munkadarabok mérése digitális mérıeszközökkel. Munkadarabok mérése mikroszkóppal. Felületi érdesség ellenırzése, mérése. Körfutás ellenırzése, tengely ütésellenırzése, mérése mérıórával Munkadarabok alak- és helyzetpontosságának mérése. Egyenesség, síklapúság, derékszögesség, párhuzamosság, egytengelyőség, körkörösség ellenırzése, mérése Mérési dokumentumokat készítése Felvételi vázlat készítése 16

17 Az iskolákban ezen leírások alapján kell az egyes tantárgyak konkrét tartalmát összeállítani. A központi program tehát nem közöl pontos témákat, és nem rendel azokhoz konkrét óraszámokat. Ezeket az iskola határozhatja meg a helyi képzési igényeknek és szokásoknak megfelelıen, illetve figyelembe veheti a tanulók elıképzettségét is. A központilag kiadott dokumentumok közül az OKJ-t és a szakma központi programját néztük át eddig, ezeken kívül a szintén ebbe a kategóriába sorolható tankönyveket kell még megemlíteni. A tankönyvek a szakmai gyakorlat oktatásának fontos eszközei. Az iskola tantervének megfelelıen megismertetik a tanulókat az adott szakmában alkalmazott technológiával, a munkamőveletekkel, a szerszámokkal, a mérıeszközökkel és a balesetvédelmi elıírásokkal. A tankönyvek fontos részét képezik a gondosan megszerkesztett ábrák és a fejezetenkénti önellenırzı kérdések. A helyben (a szakképzı intézményben) készített dokumentumok a következık: Az oktatási-termelési terv a gyakorlati oktatást végzı iskolák fontos dokumentuma. Alapvetı feladata az oktatási és a termelési igények összehangolása. A gyakorlati oktatás megvalósításához szükséges valamennyi gyártmányt és munkát tartalmazza. Egy tanévre készül, két féléves bontásban. Az oktatási-termelési terv elkészítése a gyakorlati oktatásvezetı feladata. Megjegyezzük, hogy a gazdálkodó szervezetek egy részénél a szakmai gyakorlati képzés számára nem lehet oktatási-termelési tervet készíteni. Ennek az az oka, hogy a vállalat, kisiparos megrendelések alapján dolgozik, és nem lehet azt biztosítani, hogy minden, a központi programban elıírt munkának megfelelı rendelés érkezzen be. Ugyanez a helyzet a szolgáltató szakmáknál: a márkaképviselet szakszervize, vagy az autószerelı kisiparos nem tudja megtanítani pl. az automata váltók szerelését, ha a gyakorlati idı alatt nem érkezik ilyen jármő a szervizbe. A tanmenet az egyetlen olyan pedagógiai terv, amelyet hagyományosan elkészítenek a pedagógusok, így a szakoktatók is. Szerepe az, hogy az egész éves tananyagot tanítási hetekre és tanítási órákra bontsa. Mivel ma már nincsenek formai követelmények a tanmenettel szemben, így gyakran csak egyszerő tematika formáját ölti, azaz feltünteti az oktatott témák nevét, tartalmát és idıszükségletét. A tanmenet eredeti formájában témakörönként tartalmazta az új fogalmakat, az oktatási tapasztalatokat, a tervezett szemléltetı eszközöket és a kapcsolódó tananyagrészeket is. Emellett módot adott egyéni megjegyzések feltüntetésére is, a késıbbi hasznosítás érdekében. 17

18 A tanmenet elkészítésekor fontos szempont az elméleti és a gyakorlati tanmenetek összehangolása. Errıl bıvebben a Hiba! A hivatkozási forrás nem található. részben lesz szó. A foglalkozási vázlat a gyakorlati oktatási munkanap pedagógiai dokumentuma. A szakoktató készítheti el. Alapvetı részei a bevezetı foglalkozás, a szakmai gyakorlat és a befejezı foglalkozás terve. Elkészítése már nem kötelezı, bár a tudatos pedagógiai munkavégzést jelentıs mértékben segíti. A nevelımunkát ugyanis a tervszerőség biztosítása érdekében meg kell tervezni, és az elkészített terv alapján kell végezni. A csoportnapló vezetésére akkor van szükség, ha a gyakorlati képzés nem a szakiskolában, hanem kihelyezett formában, üzemben vagy egyéni mesternél, tanuló szerzıdés alapján folyik. Ilyenkor az oktató nem tudja vezetni az iskolai osztálynaplót, az osztálynapló helyett a csoportnaplóba teszi meg a szükséges bejegyzéseket. A csoportnapló tartalmazza a tanulók személyes adatait, a hiányzásokat és a késéseket, az osztályzatokat, a selejtet, a szerszámtörést és az oktató megjegyzéseit. Az oktató rendszeresen vezeti a csoportnaplót. A csoportnapló a tanulók tanulmányi elımenetelének fontos dokumentuma. A munkanapló a gyakorolt mőveletek és az elvégzett munkák nyilvántartására szolgál. A munkanapló vezetése a tanuló feladata. A munkanapló általában táblázatos formában készül. A munkanapló bal oldalán az elvégzett gyakorlati munka adatai szerepelnek, jobb oldala a szakma jellegétıl függıen az elkészítendı munkadarab vázlatát tartalmazza. Az oktató ellenırzi a munkanapló vezetését, kitölti a napi és a heti értékelés rovatait, és aláírja azt. A munkanapló így szoros kapcsolatot létesít a munkahely és a szülıi ház, valamint az iskola között. A munkanapló a szakmai gyakorlati oktatás ellenırzésének alapvetı dokumentuma. A pontosan vezetett munkanapló bejegyzései alapján nyomon követhetı a képzésért felelıs szervezet szakmai tevékenysége. Kérdések, feladatok 1. Sorolja fel a központi kiadású és az iskolában helyben készített dokumentumokat! 2. Mi a szerepe a központi programnak a szakképzésben? 3. Fogalmazza meg, mi az oktatási-termelési terv szerepe a szakképzésben! Indokolja meg, miért nem mindig tartható be ez a terv a gazdálkodó szervezeteknél folyatatott szakképzés esetén! 4. Mit értünk csoportnapló alatt? 18

19 5. Milyen célt szolgál a munkanapló? 19

20 3. A gyakorlati képzés célja A szakmai gyakorlati oktatás célja az, hogy a tanulókat az adott szakmában felkészítse az önálló, megfelelı minıségő munkavégzésre. A cél értelmezésekor általában problémát jelent a munkavégzés megfelelı minıségének meghatározása. Azt természetesen nem várhatjuk el egyetlen képzı intézménytıl sem, hogy a szakmai vizsgát tett tanuló a leendı munkahelyén mind a minıség, mind a mennyiség terén ugyanolyan teljesítményt nyújtson, mint a gyakorlattal rendelkezı szakmunkás. Az azonban elvárható, hogy a frissen végzett szakmunkás a szakma általános elvárásainak megfelelı minıségben és gyorsasággal végezze munkáját. Felmerül a kérdés, hogy mikor tekintjük eredményesnek a gyakorlati képzést. Mi az a szint, aminek elérésekor a szakmai bizonyítványt kiadhatja az iskola? Ezzel kapcsolatban kell megemlíteni a képzési szint és a szakmai szint fogalmát. A képzési szint A képzési szint a szakképzési idı végére reálisan elérhetı tudásszint. A szakképzés központi programjai a képzési szintet tartalmazzák. A szakmai vizsgán azt mérik, hogy a jelölt elérte-e a képzési szintet. A gyakorlati képzés céljával kapcsolatban azonban mindig figyelembe kell venni azt, hogy az a szakképzési cél alá van rendelve. A szakmai szint A szakmai szint a gyakorlott, tapasztalatokkal rendelkezı szakember tudásszintje. A szakmai szint természetesen nem érhetı el a képzési idı végére. Felmerül a kérdés, hogy a gyakorlott, tapasztalatokkal szakember tudása milyen paramétereiben tér el a frissen végzett szakemberétıl. Az eltérés egyik jellemzıje a munkavégzés gyorsasága. A gyakorlott szakember ugyanazt a munkát gyorsabban el tudja végezni. A gyorsabb munkavégzés köszönhetı egyrészt annak, hogy a szükséges mozdulatokat kevesebb idı alatt el tudja végezni, másrészt annak, hogy tapasztalatai alapján bizonyos problémák megoldásán nem kell gondolkoznia. Például egy autószerelı, aki egy adott típust már hosszabb ideje javít, a hibajelenségbıl sokszor teljes biztonsággal meg tudja állapítani a hiba okát. Erre egy kezdı autószerelı nem mindig képes. A munkavégzés másik jellemzıje a minıség. A kezdı szakember el tudja végezni a munkát az elvárt (szabványnak megfelelı) minıségben. A 20

21 gyakorlott szakember viszont sok esetben hozzá tud tenni valami pluszt (pontosság, esztétikusabb megjelenés, frappánsabb mőszaki megoldás), ami munkájának eredményét jobb minıségővé teszi, mint a kezdı szakemberé. Kérdések, feladatok 1. Fogalmazza meg, mit értünk képzési szinten és szakmai szinten! 2. Melyik szint elérése várható el a képzési idı végére? 3. Keressen példát arra, hogy a gyakorlott szakember munkájának eredménye milyen konkrét jellemzıiben térhet el a frissen végzett szakember munkájától! 21

22 4. A gyakorlati oktatás tartalmi kérdései 4.1. A tanulók gyakorlati tevékenységének tartalmi struktúrája A tananyag-tartalom meghatározásának alapja a szakképzı intézmény tanterve. A tanulók gyakorlati tevékenységének struktúrája a tananyag elemzése során tárható fel. A munkafolyamatok, munkatevékenységek típusai: a termelési folyamat; az üzemeltetési folyamat A termelési folyamat A termelési folyamatban a tanuló munkája valamilyen hasznos termék létrehozására irányul. Ennek érdekében a tanuló a munka tárgyát technikai eszközök segítségével alakítja. 4. ábra. Példa termelési folyamatra 22

23 A munka tárgya és a technikai eszköz kölcsönhatásaként létrejövı technológiai folyamat változást okozhat az anyag összetételében és tulajdonságaiban (kohászat), az anyag fizikai-kémiai tulajdonságaiban (hıkezelés), a munkatárgy méreteiben és formájában (forgácsolás, kovácsolás), a munkatárgy felületén (festés, krómozás) és az alkatrész kapcsolatában és helyzetében (szerelés). A technológiai folyamatokat kisegítı folyamatok (elıkészítés, állványra szerelés, szállítás stb.) teszik lehetıvé. A termelési folyamat eredménye a munka terméke, ezt a tanuló tevékenysége hozza létre. A tanuló a munkamőveletei során valósítja meg a kisegítı és a technológiai folyamatokat. A munka célja a termék létrehozása Az üzemeltetési folyamat Az üzemeltetési folyamat lényege a gépek, jármővek kezelése, mőködtetése. A termelés az üzemekben, gyárakban és tanmőhelyekben részfolyamatokból áll, ezeket általában külön mőhelyekben (forgácsoló, öntı, hegesztı, szerelı stb.) végzik. Az egyes mőhelyekben elhelyezett gépeket üzemeltetni kell. A mőhelyek közötti szállítás során jármőveket kell üzemeltetni. 5. ábra. Példa üzemeltetési folyamatra 23

24 4.2. A munkatevékenység szerkezete Minden munkatevékenységnek szerkezete van, vagyis összetevıkre bontható. A munkatevékenység összetevıi a következık: munkafolyamat; összetett munkafeladat; munkamővelet; mőveletelem; mozdulat. A munkafolyamat összetett munkákból épül fel. Az összetett munkák munkamőveletekbıl állnak. A munkamőveletek mőveletelemekbıl épülnek fel. A mőveletelemek alkotórészei a mozdulatok, más néven fogások. A munka bonyolultsága miatt elıfordulhat az is, hogy a mőveletelemek is több szintre bonthatók. A munkafolyamat A munkafolyamatok során az ember valamilyen munkaeszközzel munkát végez, és ez a munkavégzés a munka tárgyára irányul. A munka tárgya lehet nyersanyag, félkész termék, alkatrész, szerkezeti elem, szerkezet stb. A munkamővelet A munkamővelet a munkafolyamat önálló, jól elhatárolható, technológiai szempontból egynemő része, amelyet ugyanazzal az eszközzel és ugyanazon a munkahelyen végeznek. A mőveletelem A mőveletelem a munkamővelet legkisebb, jól elhatárolható, azonos módon végzett része, amelynek idıtartama mérhetı. A munkamozdulat A munkamozdulat a munkavégzés legkisebb része. A munkát végzı személy szempontjából közelítve munkamozdulatnak minısíthetı például egy testrész (ujj, kéz, láb, törzs), illetve az egész test munka közbeni, irányváltoztatás nélküli áthelyezése. Ilyen lehet a nyúlás egy szerszám után, a szerszám megfogása, a munkavégzés helyének jobb megközelítése céljából a járás, vagy a jobb hozzáférhetıség érdekében a részleges helyváltoztatás (pl. súlypontáthelyezés). A munkamozdulat megfigyelhetı, de közvetlenül nem mérhetı. A munkamozdulat vizsgálata igen fontos a munka termelékenysége szempontjából. 24

25 Az egyes munkamozdulatok elvégzése, annak minısége, sebessége öszszefüggésben van a munkát végzı személy tulajdonságaival, ügyességével, gyakorlottságával. A mozdulatok céltudatos, tervszerő egymásutánisága idımegtakarítást jelent. A felesleges mozdulatok energiát emésztenek fel, terhelik és fárasztják a munkát végzı személyt, ennek következtében csökken a munkavégzés teljesítménye. Éppen az említettek miatt fontos a munkamozdulatok rendszerének kialakítása, a fölösleges mozdulatok kiiktatása. Sokszor háttérbe szorul a fémipari képzés során a szerszámok szakszerő fogásának megtanítása (lásd 6. ábra!) A gyakorlati oktatók evidensnek tekintik azt, hogy ezt mindenki tudja. Az ezen a téren meglevı hiányosságok azonban szükségtelen erıkifejtéshez vezethetnek, vagy azt eredményezik, hogy a tanulók nem tudják a munkamozdulat szakszerő és hatékony elvégzését megtanulni. 6. ábra. A szakmai gyakorlat során megtanítandó szerszámfogástípusok 25

26 A tanulók gyakorlati foglalkozásainak megtervezése során tehát a munkafolyamatok részekre bontjuk, felvázoljuk az elvégzendı munkafolyamatokat, munkamőveleteket, mőveletelemeket és azokat a mozdulatokat, amelyeket a képességek fejlesztése céljából gyakoroltatnunk kell. Ez a tevékenység segít a foglalkozás konkrét tartalmának, a tanulókkal végeztetendı munkatevékenységnek a meghatározásánál, a foglalkozás idıtervének elkészítésénél. A munkafolyamat szerkezetét a 7. ábra mutatja. 7. ábra. A munkafolyamat szerkezete Az ábra egyes szintjein (az elsı szint, a munkafolyamat kivételével) az egyszerőség kedvéért csak két-két elemet tüntettünk fel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyes szintek pontosan két elemet tartalmaznak. Az elemek száma változó lehet. A szakmák egy részében munkafolyamatokat is el lehet különíteni, más szakmák esetében a munkatevékenység szerkezetének legmagasabb szintjét az összetett munkák jelentik. Az építıipari szakmáknál a munkafolyamatok több szakma együttmőködéséhez kötıdnek (például egy épület felépítése a kımőves, az ács-állványozó, a tetıfedı, a bádogos és a burkoló szakmák együttmőködését igényli). Néhány, a munkafolyamatra vonatkozó szakmai példa: autószerelı szakma: az autó mőszaki vizsgára való felkészítése; villanyszerelı szakma: családi ház villanyszerelése; gázvezeték- és készülékszerelı szakma: családi ház gázszerelése; 26

27 A tevékenységelemzést az autószerelı szakmára fogjuk bemutatni. Az áttekinthetıség érdekében az összetevık közül mindig csak egyet emelünk ki, és azt bontjuk alkotó részeire. Az autószerelı szakma esetében a munkafolyamat az autó mőszaki vizsgára való felkészítése. Ez a következı összetett munkákból áll: motorjavítás, futómő javítás, fékjavítás, sebességváltó javítás, tengelykapcsoló javítás és kormánymő javítás stb. Természetesen két mőszaki vizsga között, egyedi problémák esetén nincs munkafolyamat, csak az egyes meghibásodásoknak megfelelı összetett munkák merülnek fel. Emeljük ki a további elemzés kedvéért az összetett munkák közül a futómő javítást. A futómő javítás összetett munka hibás csapágy esetén a következı munkamőveletekbıl áll: a kerék leszerelése, a hibafeltárás, a kerékcsapágy kiszerelése, a kerékcsapágy beszerelése és a kerék visszaszerelése. Emeljük ki a további elemzés kedvéért a munkamőveletek közül a kerékcsapágy kiszerelését. A kerékcsapágy kiszerelése munkamővelet a következı mőveletelemekbıl áll: a kerékagy kiszerelése, a csapágy lehúzása a féltengelyrıl és a kerékagyból a csapágy kiszerelése. Emeljük ki a további elemzés kedvéért a mőveletelemek közül a kerékagyból a csapágy kiszerelését. A kerékagyból a csapágy kiszerelése mőveletelem további rész-mőveletelemekbıl épül fel: a Seeger-győrő kivétele, a szimmering kivétele és a csapágy kiütése. Emeljük ki a további elemzés kedvéért a rész-mőveletelemek közül a Seeger-győrő kivételét. A Seeger-győrő kivétele a következı mozdulatokból, fogásokból áll: a fogóért nyúl, a fogót megfogja, a fogót a Seeger-győrőhöz viszi, a fogóval a Seeger-győrőt megfogja, a fogóval a Seeger-győrőt kiemeli, a fogót és a Seeger-győrőt leteszi. Láthatóan a mozdulatok, fogások szintje már tovább nem bontható elemekbıl áll. A tevékenységelemzés elvégzése két okból is fontos. A szakmák munkatevékenységeinek oktatása során különbözı szintő mőveletek különíthetık el, és mindegyik szinten elıfordulhatnak új és ismert mőveletek. Az új mőveletek oktatása során a már ismert mőveleteket lehet alapként felhasználni. 27

28 8. ábra Példa a munkafolyamat szerkezetére

29 4.3. A tanulók munkafunkciói A tanulók szakértelmét a gyakorlati foglalkozások folyamatában fejlesztjük. A szakértelem az elméleti és gyakorlati ismeretek mellett általános és speciális rendeltetéső (munkafunkciójú) termelési jártasságokból és készségekbıl, más szóhasználattal általános és speciális munkafunkciókból tevıdik össze. Az általános munkafunkciók azért fontosak, mert minden típusú munkánál megtalálhatók, és könnyen átvihetık az egyik típusú munkáról a másikra. Az általános munkafunkciók fejlesztésével a speciális munkafunkciók kialakítását is segítjük, hozzájárulunk a tanulók munkatevékenységének tökéletesítéséhez Az általános munkafunkciók Az általános munkafunkciók teszik lehetıvé, hogy a termelési és a tanulási feladatokat a tanuló meg tudja oldani. Az általános munkafunkciókat többféleképen lehet csoportosítani. A munkavégzés jellegzetes fázisai szerinti megközelítésben általános munkafunkciónak tekinthetı a tervezés, az elıkészítés, a végrehajtás, az ellenırzés és a karbantartás. Az általános munkafunkciók tartalma ebben a megközelítésben: Tervezés A tervezés feladatai: a munkamővelet megszervezésének és kiszolgálásának tervezése, a termelési dokumentációk felhasználása, a szükséges számítások elvégzése, az anyagok, szerszámok, készülékek kiválasztása, a munka- és a technológiai folyamatok sorrendjének tervezése.

30 Elıkészítés Az elıkészítés feladatai: az alapanyagok, félkész termékek, szerszámok és eszközök elıkészítése (helyszínre szállítása és elrendezése), a gépek és berendezések elıkészítése (munkavégzésre alkalmas állapotba hozatala). Végrehajtás A végrehajtás feladatai: a gépek, berendezések mőködésének irányítása, mőveletek végrehajtása kézi szerszámokkal, a technológiai folyamatok szabályozása.

31 Ellenırzés Az ellenırzés feladatai: a technológiai folyamat levezetésének ellenırzése, a gépek, berendezések mőködésének ellenırzése, a munkavégzés helyességének ellenırzése, a termék ellenırzése és értékelése. Karbantartás A karbantartás feladatai: a gépek, berendezések, szerszámok, mőszerek üzemképes állapotának biztosítása, a munkahely takarítása, rendjének, használhatóságának biztosítása. Más, az oktatás szempontjait hangsúlyozó megközelítésben háromféle általános munkafunkciót különíthetünk el: a tervezést, a végrehajtás ellenırzését és a végrehajtás szabályozását. A tanulónak ugyanis irányítottan vagy önállóan összhangba kell hoznia a tanulási és termelési feladat célját a feltételekkel és eszközökkel, és ennek

32 alapján kell megválasztania a cselekvéseit. Meg kell terveznie a munkavégzés lépéseit és sorrendjét, és ellenıriznie kell a végrehajtást. A végrehajtás során adódó eltéréseket korrigálnia kell. Az általános munkafunkciók értelmi tevékenységet igényelnek, irányító jellegőek. A tanulási és a munkatevékenység megtervezésénél figyelembe kell venni a tanulók tapasztalatait és képességeit. A tanulóknak olyan mértékő segítséget adjunk, amely biztosítja a tervezési képességeik és önállóságuk fejlıdését. A tervezés tanításakor az elméletben tanult ismeretekre és tevékenységekre építünk. Gyakoroltatjuk a rajzolvasást, a mőszaki dokumentáció elemzését, a szerszámok, készülékek kiválasztását, a munkához szükséges feltételek összeállítását, az ellenırzés eszközeinek kiválasztását, és a technológiai sorrend meghatározását. A tervezés tanításában általában nagyon hasznos az oktató példaként bemutatott tervezı munkája. A tervezési képességek szorosan kapcsolódnak a végrehajtás ellenırzésének munkafunkciójához. A tanulás eredményessége attól függ, hogy mennyire tudja a tanuló a munkáját ellenırizni. A tanuló önellenırzése kiterjed a saját tevékenységre, a munka eredményére, a munkaeszközök állapotára. Az önellenırzés az önértékeléssel kapcsolódik össze. Az önértékelés az ellenırzés eredményeinek a követelményrendszerrel való összehasonlítása. A végrehajtás ellenırzését a tanuló az érzékszerveivel, valamint ellenırzı- és mérıeszközök felhasználásával oldja meg. Az eszközhasználat során fejlıdik a tanuló érzékelésének és észlelésének pontossága. Ennek következtében késıbb érzékszerveivel is képes lesz olyan eltéréseket észlelni, amelyeket korábban csak eszközök felhasználásával vett észre. A végrehajtás ellenırzése során a tanuló feladata a hibák észlelése, felismerése, az eltérés mértékének és okainak megállapítása. A munkatevékenység lassú tanulásának oka gyakran a végrehajtás ellenırzésének a lebecsülése. Ennek sokszor nem a hiányos szakmai elméleti ismeretek az okozói, hanem a tanuló igénytelensége, kritikai érzékének fejletlensége. A tanuló a hibáit nem észleli, nem ismeri fel. Helyes tanulásirányítással fejlesztenünk kell a tanulók ellenırzési képességeit. A tanulók helytelen munkavégzése gyakran az önellenırzés hiányára vagy alacsony színvonalára vezethetı vissza. Az oktatói ellenırzés során hívjuk fel a tanulók figyelmét az önellenırzés fontosságára, mutassunk rá a hibák okaira és elhárításuk lehetıségeire. Az oktatói ellenırzést mindig a tanuló eszközeivel végezzük. A tanuló ne hivatkozhasson arra, hogy az oktató ellenırzı eszközei pontosabb mérést tesznek lehetıvé.

33 A tanulók önellenırzésének fejlıdését a következı munkaszokások kialakításával segíthetjük: A tanulók a munka megkezdése elıtt ellenırzik a munkavégzés feltételeit. Gyakran elıfordul például, hogy csak gyakorlat közben jelenti a tanuló, hogy nem elég az anyag a munka elvégzéséhez. A tanulók megállapítják, hogy milyen eltérések (pl. méret, felületi érdesség, alakhibák) tapasztalhatók a megmunkálandó nyers munkadarabon vagy félkész terméken. A tanulók a munkájukat minden mőveletelem végrehajtása során (közben és a végén is) ellenırzik, nem csak a munka befejezésekor. A sőrő ellenırzés segíti a hibák kiküszöbölését. A végrehajtás ellenırzésének célja a tervezett munkatevékenység kifogástalan elvégzése. Az ellenırzés során észlelt hibák alapján a végrehajtást módosítani kell. A módosítás szabályozással, korrekcióval lehetséges. A végrehajtás szabályozását a folyamatos korrigálás módszerének tanításával és a szakaszos oktatói beavatkozással végezzük. A munkavégzés tanulása a tanuló szempontjából folyamatos korrigálás, szabályozás. Ennek során a tanuló teljesítménye és a munka minısége is javul. A tanulók módosító, szabályozó tevékenységét az oktatónak irányítania kell. Ezt az irányítást megfigyelései alapján, szakaszos beavatkozással végzi. Az oktató szükség esetén a beavatkozással korrigál. A beavatkozás során feltárja a tanuló által elkövetett hibákat, útmutatást ad a hibák elhárítására, szükség esetén megmutatja a vonatkozó mőveletelem helyes elvégzését, rámutat a követelményekre, emlékeztet a technológiai sorrendre, és figyelmeztet a baleseti veszélyekre. Az oktatói beavatkozás természetesen a tanuló munkájának megszakításával jár, ezért csak indokolt esetekben kerülhet rá sor. Az oktatónak feltétlenül be kell avatkoznia a tanulói munkavégzésbe helytelen, szakszerőtlen és balesetveszélyes munkavégzés esetén. A végrehajtás szabályozása különösen a munkatanulás kezdeti szakaszában jelentıs oktatói energiákat köt le, hiszen gyakori oktatói ellenırzésre, a tanulók munkájának folyamatos figyelemmel kísérésére van szükség. Az általános munkafunkciók fejlesztésével a speciális munkafunkciók kialakítását, tanulását segítjük. A speciális munkafunkciók elsajátítása viszont hozzájárul az általános munkafunkciók fejlıdéséhez, hiszen konkrét munkafeladatok megoldása során mőködtetjük azokat. Az általános és a speciális munkafunkciók nyilvánvaló kölcsönhatásban vannak egymással.

34 A speciális munkafunkciók Az ismeretek és az általános munkafunkciók egyedül nem biztosítják a magas minıségő és magas termelékenységő munkát. Ehhez a konkrét végrehajtás elemeit is be kell gyakorolni. A gyakorlás folyamatában a tudatos részcselekvések szabványosodnak, kialakulnak a speciális készségek. Ezek tökéletesítik a munkavégzés mennyiségi és minıségi mutatóit. A speciális munkafunkciók teszik lehetıvé, hogy a tanuló a konkrét termelési és a tanulási feladatokat meg tudja oldani. A speciális munkafunkciók tanítása során különös gondot kell fordítanunk a megfelelı tájékoztatásra. Ne csak a megoldandó feladatot ismertessük a tanulókkal, térjünk ki a fejlettségi szintjüknek megfelelı részletességgel a megoldás módjára is. A speciális munkafunkciók egyik lehetséges csoportosítása a következı: a kézi mőveletek szerszámok alkalmazása nélkül; a kézi szerszámok alkalmazásával végzett munka; a különbözı gépek kiszolgálásakor végzett mőveletek; a kézi mőveletek automata gépek kiszolgálásakor. A speciális munkafunkciók egy másik lehetséges csoportosítása a következı: a kézi mőveletek (lakatos, kımőves, ács stb.) munkafajtái; a gépkezelıi (esztergályos, marós, köszörős stb.) munkafajták; a jármővezetıi (gépjármő, mozdony, traktor stb.) tevékenység; a berendezés-kezelıi (kohászat, vegyipar stb.) tevékenység; a távirányítás, vezérlés munkafajtái; a javító, szabályozó, beállító munkafajták. Bármelyik megközelítést választjuk is, a speciális munkafunkciók oktatása során biztosítani kell: az elméleti megalapozottságot; a tudatos gyakorlást; a megfelelı oktatói irányítást. Az elméleti megalapozottság a munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek felidézésével, az összefüggések megvilágításával biztosítható. A munkavégzés tanításában a tudatos végrehajtás alapvetı fontosságú. A tanulóknak tudniuk kell, hogy mit és miért tesznek. A gyakorlás eredményessége a megfelelı oktatói irányításon múlik. Az oktatónak a szakmai tevékenység elemzése alapján kell feltárnia az okta-

35 tandó munkafunkciókat. A munkavégzés logikai összefüggései alapján kell meghatároznia a munkafunkciók tanításának sorrendjét, a gyakorlás folyamatát. A tanulók mőszaki ügyességének fejlesztésében nagy jelentısége van a gyakorlás elıtti, részletes magyarázattal kísért bemutatásnak. A szakma oktatása szempontjából nagy jelentısége van annak, hogy az oktató átgondolja a saját szakterületének általános és speciális munkafunkcióit. Ez azért is fontos, mert a szakmunkások egy része a szükségesnél kisebb jelentıséget tulajdonít a szakmai tevékenység megtervezésének, megszervezésének, emiatt tevékenységükben sok az ösztönszerő, nem tudatos elem. Az eredményes oktatás pedig szakmai tudatosság nélkül nem képzelhetı el. Kérdések, feladatok 1. Fogalmazza meg, mit értünk termelési folyamaton és üzemeltetési folyamaton! Keressen példákat mindegyik folyamatra! 2. Állítsa sorrendbe a munkatevékenység alábbi elemeit összetettség alapján! Írjon 1..5 számokat a megnevezések mellé! Az 1-es számot írja a legösszetettebbhez! Munkafolyamat: Mőveletelem: Mozdulat: Összetett munkafeladat: Munkamővelet: 3. Keressen példát saját szakterületérıl a munkatevékenység összetevıire! 4. Sorolja fel az általános munkafunkciókat! 5. Milyen feladatokat adhatunk a tanulóknak a munkatevékenység megtervezésével kapcsolatban? 6. Milyen három elembıl állhat a tanulók önellenırzése a gyakorlati tevékenység során? 7. Fogalmazza meg, mit értünk speciális munkafunkción! Keressen példát erre saját szakterületérıl!

36 5. A gyakorlati oktatás feltételei A gyakorlati képzés feltételeivel kapcsolatban a szakképzésrıl szóló évi LXXVI. törvény rendelkezései az irányadóak. A törvényi szabályozás mellett egyes szakmák gyakorlati oktatásának feltételeit a szakmák központi programjai tartalmazzák Személyi feltételek A személyi feltételeknek két oldala van, az oktató és a tanuló. Az eredményes szakképzés érdekében mind a két oldallal szemben követelményeket kell megfogalmaznunk Az oktató A szakképzésrıl szóló törvény szerint a szakképzı iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a közoktatási törvényben elıírt képesítéső pedagógusok, illetıleg szakemberek láthatják el. A vállalatnál, gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként a törvény szerint olyan személy vehet részt, aki megfelelı szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. A gyakorlati oktatók kiválasztása során elınyben kell részesíteni a mestervizsgával vagy szakoktatói képesítéssel rendelkezı személyeket. Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét csak olyan személy láthatja el, aki szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendelkezik. 9. ábra. Az oktató szerepei a képzésben

37 Az eredményes gyakorlati képzés egyik feltétele az alaposan képzett oktató. Az oktatónak (a mesternek) szakemberként és pedagógusként is meg kell felelnie. A gyakorlati oktatás alapos szakmai elméleti és gyakorlati felkészültséget valamint módszertani kulturáltságot kíván. Ebbıl következik, hogy az oktatónak szakmai és pedagógiai képzettséggel is rendelkeznie kell. Az oktató személyiségére legyen jellemzı: a szakma és annak oktatása iránti lelkesedés, érdeklıdés; a tanulók szeretete, a helyes oktató-tanuló viszony; a nevelıi (oktatói) tekintély, amely az állandó, következetes, példamutató munkáján alapul; a szakmai képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére irányuló törekvés; a szakmai és a módszertani érdeklıdés, felkészültség; a saját módszertani tapasztalatok hasznosítására való törekvés. Mindezek azért fontosak, mert a szakoktató akaratán kívül is követendı magatartási modellként jelenik meg a tanulók számára. A magatartásformák elsajátításában az utánzásos tanulás a legdöntıbb. Ez a tanulás nagyon erısen érvényesül a korai életszakaszokban, valamint akkor, amikor a mintaadó és az utánzó személy pozitív kapcsolatban van egymással. A gyakorlati oktatás során a szakoktató az a személy, aki az ismeretlen, új helyzet által okozott szorongásokat, félelmeket, bizonytalanságokat csökkentheti a tanulókban. 10. ábra. A szakoktató domináns modell a tanulók számára

38 A gyakorlati oktatás során a szakoktató a domináns modell. Az oktató a helyzetébıl eredı hatalmi pozíció, a jutalmazó-büntetı hatáskör révén is hat a tanulókra, ez azonban már a tudatos pedagógiai tevékenység alapján lesz a tanulókra gyakorolt hatás forrása. Az oktató-tanuló viszonyt alapvetıen meghatározza a tanulócsoport alaphangulata, amely lehet oldott, feszült, meleg, hideg, közönyös. Az oktató személyisége gazdag forrása a nevelıi hatásoknak, és közvetlen meghatározója a tanulói teljesítményeknek. A serdülıkorban levı tanulók általában kritikusan szemlélik az oktatót, aki elsısorban alapos szaktudásával és erkölcsileg értékes emberi vonásaival vívhat ki magának tekintélyt. A nevelıi stílus kapcsán négyféle irányzatot említ a szakirodalom: Meleg-engedékeny stílus: az oktató érdeklıdı, segítıkész, megbocsátó magatartásával oldott légkört teremt a csoportban. Csökkenti a tanulók szorongását, kudarctól való félelmét. Ennek hatása igen kedvezı: kreativitást fejleszt, azt az érzést kelti a tanulókban, hogy lehet kísérletezni a megszégyenítés veszélye nélkül. A fı, cselekvésre késztetı motívum a sikerre való törekvés lesz a kudarc elkerülése helyett. Hideg-engedékeny stílus: az oktató közömbös, nincs meghatározó érzelmi kapcsolata a tanulókkal. A tanulók munkavégzés kötelességszerő, pontos, de ennek ellenére nem lesz kellı hatékonyságú. Hideg-korlátozó stílus: a tanulókhoz főzıdı kapcsolatot a bizalmatlanság, a negatív érzések jellemzik. Az oktató fıként a teljesítményre irányítja figyelmét, szakmai hozzáértését elsısorban környezetének (szakoktató kollégáinak, vezetıinek) akarja bizonyítani. Az eredménytelenség okát a tanulókban és külsı tényezıkben keresi. A tanulók teljesítményükben bizonytalanná, magatartásukban szorongóvá válnak, elsısorban a kudarc elkerülésére törekszenek. Meleg-korlátozó stílus: az oktató a feladatra koncentrál, szorgalmas csoportokat hoz létre, amelyekre a tanári utasítások, hivatalos elıírások teljes elfogadása a jellemzı. Ez ellentétes az alkotókészség, a kreativitás kibontakozásának lehetıségével. A négy stílus közül a meleg-engedékeny alkalmazása tőnik a legcélravezetıbbnek A tanulók Azt, hogy a tanulók mely szakmákban milyen feltételekkel kezdhetik meg tanulmányaikat, törvény szabályozza. A törvény elıírásokat tartalmaz az

39 iskolai elıképzettséggel, a szakmai elıképzettséggel, az elızetes szakmai gyakorlattal, illetve a pályaalkalmassági és szakmai alkalmassági feltételekkel kapcsolatban. A szakmai gyakorlati képzésben az a tanuló vehet részt, aki 16. életévét betöltötte. Mivel a magyar iskolarendszerre a 8 osztályos általános iskolai képzés jellemzı, a évfolyamot általában a szakképzı iskolában teljesítik a tanulók. Ekkor a szakképzı iskolának lehetısége van arra, hogy a nála oktatott szalmákat a tanulóknak bemutassa, megkönnyítve ezzel szakmaválasztásukat. A szakmák egy része esetén nem kötelezı a 10. évfolyam elvégzése, a képzés alapfokú végzettséggel megkezdhetı; jelenleg az általános iskola befejezése alapfokú végzettségnek minısül. A tanulókkal szemben az iskola a szellemi (értelmi) és a fizikai (fiziológiai) alkalmasság terén támaszthat követelményeket. A szakképzı intézménybe való felvételkor a tanuló szellemi alkalmasságát az általános iskolai bizonyítványa (esetleg felvételi elbeszélgetés) alapján állapítják meg. A szakképzı intézményekbe azonban egyre kevesebb tanuló jelentkezik, így a szellemi alkalmasság vizsgálata egyre inkább háttérbe szorul (csak egyes, úgynevezett sikerszakmák esetén maradt meg, ahol túljelentkezés tapasztalható). A jelentkezık fizikai alkalmasságát orvosi vizsgálat dönti el. A kézmőves szakmákban fontos kézügyesség meglétét és szintjét csak munkapszichológiai laboratóriumi vizsgálattal lehetne megállapítani. Ilyen vizsgálatokat a munkaerı felvételekor legfeljebb a munkalélektani állomásokkal rendelkezı nagyvállalatok végeznek. Így az iskolai gyakorlatban elıfordulhat, hogy jó képességő, de alacsony kézügyességő fiatalt is felvesznek szakmunkástanulónak. A felzárkóztatás, a jó képességő, de alacsony kézügyességi szintő tanulók fejlesztése külön foglalkoztatással az oktató feladata A gyakorlati oktatás tárgyi feltételei A tanulók csak olyan munkatanulási feladatokat tudnak megoldani, amilyeneket a tárgyi feltételek lehetıvé tesznek. Éppen ezért kell a tanmőhelyekkel és az elméleti képzés tantermeivel szemben a követelményeket pontosan megfogalmazni. Az egyes szakmák központi programjai általánosan és konkrétan is leírják ezeket az igényeket.

40 Részlet a géplakatos szalmai központi programjából: A szakmai elméleti tantárgyak oktatását a szakképzı intézménynek kell ellátni, amelyhez az alábbi termek szükségesek: szaktantermek: az anyagismeret, a mőszaki ábrázolás, a szakrajz, a szakmai alapismeretek, a szakmai ismeretek, a számítástechnika, a szakmai idegen nyelv tantárgyak oktatásához, osztálytermek: a fel nem sorolt óratervi elméleti tantárgyak oktatásához. Szakmai gyakorlat oktatásához szükséges tanmőhelyek, laboratóriumok, egyéb gyakorlóhelyek: tanmőhely: a gyakorlati oktatás elıírt felszereléső iskolai tanmőhely esetén történhet a szakképzı intézményben; ennek hiányában a szakképzı intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttmőködve megállapodásban rögzített módon gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeirıl, laboratórium: a mőszaki mérések tantárgy oktatásához. A szabadon választható kötelezı szakmai tantárgyak oktatása a tantárgy jellegének megfelelı helyszínen történhet A tanmőhelyekkel szembeni követelmények biztosítsák a termelés feltételeit; meg kell felelniük a módszertani, egészségügyi és a biztonságos munkavégzés követelményeinek. A termelés feltételei A tanmőhelyeknek biztosítaniuk kell a munkatevékenység feltételeit: a tantervi feladatok megoldását; a éves tanulók fejlettségi szintjének, életkori sajátosságainak megfelelı munkafeltételeket; az üzemi (termelési) munkatevékenység minıségi követelményeit (a termelési teljesítmény mennyiségi követelményei nélkül). A módszertani követelmények A tanmőhelyeknek biztosítaniuk kell a korszerő oktató-nevelı munka feltételeit:

41 a tanulók egyéni munkahelyét, egyéni foglalkoztatásának lehetıségét; az üzemszerő termelés lehetıségét; a zavartalan anyag- és energiaellátást; az oktató pedagógusok bemutatási, szemléltetési lehetıségét és eszközeit (falikép, tábla, oktatói munkahely, eredeti munkadarabok stb.). 11. ábra. Tanmőhely Az egészségügyi követelmények A tanmőhelyeknek biztosítaniuk kell az egészségügyi követelmények teljesítését: a tanulónként legalább 2 négyzetméter helyszükségletet, illetve 15 köbméter légtérfogatot a gépek és a berendezések nélkül; a természetes és mesterséges világítást; a természetes és mesterséges szellıztetést; a megfelelı főtést; a vízellátást (hideg és meleg víz); a szennyvíz és a hulladék eltávolítását; az öltözıt, az illemhelyet, a fürdıt; a segélyhelyeket.

42 A biztonságos munkavégzés követelményei A tanmőhelyekben a munka ártalmai és a baleseti veszélyek veszélyeztetik a tanulók egészségét. A baleseti veszélyek egy része a tanulók magatartásán múlik, ezért fontos, hogy oktatással, szoktatással, a rend és a fegyelem következetes betartatásával elızzük meg ezeket a baleseteket. A baleseti veszélyek másik része a balesetmentes munkavégzés feltételeinek megteremtésével küszöbölhetı ki. A balesetek elhárítása a gépekre szerelt védıberendezésekkel, az oktató utasításaival, megfelelı munkaszervezéssel, a biztonsági szabályok betartatásával, valamint az egyéni védıfelszerelések kötelezı alkalmazásával oldható meg A munkavégzés helyének kialakítása Alapvetı szempont a munkahelyi komfort és a biztonságos, egészséges munkavégzés körülményeinek megteremtése, tehát a munkahely ergonómiai szempontok szerint történı kialakítása. A tanulók számára lehetıvé kell tenni, hogy a munka jellegének megfelelıen optimális testhelyzetben dolgozhassanak. A munkavégzés során fontos például a karok, kezek, lábak elhelyezése mellett a megfelelı látási viszonyok kialakítása. A nem megfelelı testhelyzet, a rossza látási viszonyok rontják a tanulók közérzetét és idı elıtti elfáradáshoz vezetnek. Az ilyen helyzet hamar elveszi a kedvét a munkától, az adott szakmától. A munkavégzést azzal is biztonságosabbá, hatékonyabbá tehetjük, ha az eszközöket, anyagokat a munkavégzés személyi adottságait figyelembe véve helyezzük el. A munkatárgyakat a munkahelyen úgy kell elhelyezni, hogy a munkavégzés során a tanulónak a mozgások irányát a lehetıleg csak minimális mennyiségben kelljen változtatnia. Ennek érdekében a gyakran használt szerszámok, eszközök a felhasználás helyéhez a legközelebb legyenek elhelyezve. A munkavégzés során használt anyagok, alkatrészek, szerszámok könnyen és biztonságosan elérhetık legyenek, és lehetıleg a felhasználás sorrendjében legyenek elhelyezve. Az egyes szakmák központi programjai (illetve szakmai- és vizsgakövetelményei) tételesen is elıírják azt, hogy a szaktantermek, mérılaborok, tanmőhelyi gyakorlati helyek milyen felszereléssel rendelkezzenek. A géplakatos szakmában például az alábbi elıírások érvényesek:

43 A szaktanterem feltételrendszere A szaktanterem kialakításának szempontjai: Az elméletigényes ismeretek feldolgozásához szaktanterem szükséges, ami célszerően egészüljön ki elıkészítı szertárhelyiséggel is. A szaktanterem és az elıkészítı szertár berendezésénél, használatánál be kell tartani a munkavédelmi és biztonságtechnikai, valamint tőzvédelmi szabályokat. A természetes és mesterséges világítás feleljen meg az elıírásoknak, biztosítsa a jó munkavégzés feltételeit. Az ablakokat sötétítıvel is célszerő ellátni. A szemléltetıeszközök elhelyezése célszerően a szertárban történjen, az audiovizuális eszközök könnyen mozgathatók, elérhetıek legyenek. Biztosítani kell a hagyományos szemléltetési módokon túl a szimulációs lehetıségeket is. AV eszközök: számítógép írásvetítı projektor vagy LCD kivetítı vetítıvászon vagy aktív tábla videolejátszó, TV nagymérető falitábla Szabványok, katalógusok, segédletek: anyagszabványok gépelemszabványok rajzszabványok szerszám, eszköz adatlapok alkatrész katalógusok Feladat: Az alábbi»falitáblák«lista alapján gondolja át, hogy a központi program mely ismereteket tart olyannyira fontosnak, hogy azoknak mindig»kéznél«kell lenniük! Kapcsolja az egyes ismereteket konkrét tantárgyakhoz!

44 Falitáblák mőszerek, mérési elvek, készülékek görög kis- és nagybetők a gépiparban használatos mennyiségek képletei és mértékegységük használatos prefixumok és jeleik szakítódiagram a jellegzetes pontokkal keménységmérési értékek szabványos rajzjelek szabványrészletek ábrázolási módok bemutató rajzok, faliképek Demonstrációs eszközök: modellek, mechanizmusok demonstrációs tábla kötıelemekkel demonstrációs mőszerek Modellek, minták: különbözı mértani testek áthatások metszetek gépelemek gépalkatrészek, egységek tolómérık mikrométerek szögmérık A mérılaboratórium felszereltsége A helyiség kialakításának szempontjai A laborokat javasolt tanuló befogadására tervezni. Ideális esetben minden tanuló önállóan dolgozik. Ha erre nincs mód, tanulópárok dolgozhatnak egy-egy munkahelyen. A munkaasztal nagymérető, a terem talpazatához rögzített, felületükön biztonságosan el kell férni az állandóan szükséges eszközöknek úgy, hogy az adatrögzítés és feldolgozás is lehetséges legyen. A labor

45 berendezésénél és használatánál be kell tartani az ide vonatkozó munkavédelmi és biztonságtechnikai, valamint tőzvédelmi szabályokat. Audiovizuális eszközök, információhordozók: írásvetítı projektor vagy LCD kivetítı vetítıvászon vagy aktív tábla videolejátszó, TV nagymérető falitábla fóliák, videofilmek, diaképek számítógép méréseket szimuláló programok bemutató CAD szoftver Falitáblák: a tervezett mérési összeállításokhoz kapcsolódó adatok táblázatai szabványtáblák Mérıeszközök, mőszerek: mechanikai szögmérı mechanikai hosszmérı eszközkészlet tanári mérımőszer készlet mérlegek és súlykészlet idımérı eszközkészlet Modellek, minták: mőszer- és mérıeszköz metszetek jegyzıkönyv minták A tanmőhely felszereltsége A helyiség kialakításának szempontjai: A tanmőhelyt javasolt tanuló befogadására tervezni. Ideális esetben minden tanuló önállóan dolgozik. A munkahelyek nagymérető, a terem talpazatához rögzített asztalok, felületükön biztonságosan el kell férni az állandóan szükséges eszközöknek és szerszámoknak. Minden munkahelyen legyen satu és szerszámos fiók. A mőhely berendezésé-

46 nél és használatánál be kell tartani az ide vonatkozó munkavédelmi és biztonságtechnikai, valamint tőzvédelmi szabályokat. A választott oktatási forma függvényében az elméletigényes munkafeladatok oktatásánál szükség lehet a terem többcélú használatára. AV eszközök: írásvetítı projektor vagy LCD kivetítı vetítıvászon vagy aktív tábla videolejátszó, TV Modellek, minták: szerszámok, eszközök, munkafogások elemeinek bemutató táblái és mintái Szerszámok, készülékek, gépek: satupad satuval asztali és oszlopos fúrógép fúrógép satu asztali köszörőgép lemezhajlító gépkaros lemezolló mérıeszközök: mérıszalag tolómérı mikrométer kézi lemezolló szegecshúzó készlet lyukasztókészlet csigafúró készlet fogókészlet menetfúró készlet menesztıkarral menetmetszı készlet reszelı készlet csavarhúzó készlet villáskulcs-készlet csıkulcskészlet védıszemüveg mentıláda szorítók kalapácsok beütıkészlet vágóolló egyengetılap szegecsfejezı elsısegély doboz védıszemüveg védıkesztyő kézi sarok-csiszológép tárcsás darabológép táblaolló

47 Tanulói szerszámkészlet: párhuzamsatu 100 mm kalapács 0, 5 kg kalapács 0, 25 kg laposvágó keresztvágó pontozó rajztő fémkörzı fémvonalzó fém mérıszalag csuklós famérıléc tolómérı talpas derékszög reszelık (alak, vágásszám) tőreszelı készlet fémfőrészkeret lappal fa- vagy gumikalapács egyengetılap csavarhúzó készlet fogókészlet

48 Munkadarabok, anyagok: A helyi adaptált program szerint a bemutatandó és megtanítandó munkafogásokhoz munkafeladatokat (munkadarabokat) szükséges tervezni, amelyeket létszámarányosan kell biztosítani. Ezek lehetnek egyedi produktumok, vagy ha a feladat úgy kívánja, félkész-termékek is. Kérdések, feladatok 1. Sorolja fel a szakoktató személyiségével szemben támasztott követelményeket! 2. Mit értünk azon, hogy a szakoktató domináns modell a tanulók számára? 3. Sorolja fel a négyféle nevelıi stílust, és azok hatását a gyakorlati képzés eredményére! 4. Milyen dokumentum írja elı a szakképzés tárgyi feltételeit? Hiba! A hivatkozási forrás nem található. Módszertan A gyakorlati oktatás módszertana I. tárgyból önálló tanulási módszer felhasználásával Készült: A Gyır-Sopron-Moson megyei Pedagógiai Intézettel együttmőködve A TÁMOP //B

Villanyszerelő. A szakképzés azonosító száma: 33 522 04 1000 00 00. Szakképesítés-elágazások: Hozzárendelt FEOR szám: 7624

Villanyszerelő. A szakképzés azonosító száma: 33 522 04 1000 00 00. Szakképesítés-elágazások: Hozzárendelt FEOR szám: 7624 Villanyszerelő A szakképzés megnevezése: Villanyszerelő A szakképzés azonosító száma: 33 522 04 1000 00 00 Szakképesítés-elágazások: nincsenek Hozzárendelt FEOR szám: 7624 Szakképzési évfolyamok száma:

Részletesebben

Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ. 52 344 02 0000 00 00 Vállalkozási ügyintézı szakképesítés

Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ. 52 344 02 0000 00 00 Vállalkozási ügyintézı szakképesítés Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ 52 344 02 0000 00 00 Vállalkozási ügyintézı szakképesítés 1974-06 Üzleti terv készítése 5. vizsgarész 1. vizsgafeladatában meghatározott záródolgozat védéséhez Szóbeli vizsgatevékenység:

Részletesebben

Elektronikai technikus SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA

Elektronikai technikus SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA Elektronikai technikus SZAKKÉPZÉS SZAKMAI PROGRAMJA A szakképzés megnevezése: Elektronikai technikus A szakképzés azonosító száma: 54 523 01 0000 00 00 Hozzárendelt FEOR szám: 3121 1. A szakképzés szervezésének

Részletesebben

Felvonószerelı képzés aktuális kérdései. Kamarás Péter 2012.június 7.

Felvonószerelı képzés aktuális kérdései. Kamarás Péter 2012.június 7. Felvonószerelı képzés aktuális kérdései Kamarás Péter 2012.június 7. Alapfokú iskolai képzés (8 általános) gimnázium szakközépiskola szakmunkás képzı iskola (3 éves képzés) 1990-es évek közepén változás

Részletesebben

CNC-forgácsoló tanfolyam

CNC-forgácsoló tanfolyam CNC-forgácsoló tanfolyam I. Óra felosztási terv Azonosító Megnevezése Elmélet 0110-06 0225-06 0227-06 Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok Általános anyagvizsgálatok

Részletesebben

Kovács Miklós A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANA

Kovács Miklós A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANA Kovács Miklós A GYAKORLATI OKTATÁS MÓDSZERTANA Készült a HEFOP 3.3.1-P.-2004-09-0102/1.0 pályázat támogatásával. Szerző: Lektor: Kovács Miklós tanszéki mérnök dr. Szekeres Tamás egyetemi tanár Kovács Miklós,

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Épületgépészeti csőhálózati-és berendezés-szerelő - Vízvezeték-és vízkészülék-szerelő

Épületgépészeti csőhálózati-és berendezés-szerelő - Vízvezeték-és vízkészülék-szerelő Épületgépészeti csőhálózati-és berendezés-szerelő - vízvezeték-és vízkészülék-szerelő A szakképzés megnevezése: Vízvezeték-és vízkészülék-szerelő A szakképzés azonosító száma: 311 582 09 0010 31 04 Hozzárendelt

Részletesebben

Beszámíthatósági szabályzat Beszámíthatósági óratervek

Beszámíthatósági szabályzat Beszámíthatósági óratervek Beszámíthatósági szabályzat Beszámíthatósági óratervek 6-. sz. melléklet Bevezetve a 2008/2009-es tanévtıl szakiskolai évfolyamokon A szakképzésbıl lehozott elméleti és gyakorlati ismeretszerzés elfogadásának

Részletesebben

Ellenörző és elökészítő, beállító műveletek és funkció próba elsajátítása

Ellenörző és elökészítő, beállító műveletek és funkció próba elsajátítása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

A 107. sorszámú Vízügyi technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 107. sorszámú Vízügyi technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 107. sorszámú Vízügyi technikus megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 853 01 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr.

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra. Készítette: Dr. Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Kommunikáció és viselkedéskultúra Készítette: Dr.

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Mechatronikai technikus szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 54 523 04 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019

TÁMOP-1.4.1-11/1-2012-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Közösségi feladatokhoz kapcsolódó munkaerő-piaci programok támogatása című pályázati felhívásához a konvergencia régiók területén Kódszám: TÁMOP-1.4.1-11/1 Hátrányos

Részletesebben

A 85. sorszámú Szőlész-borász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 2 EGYÉB ADATOK

A 85. sorszámú Szőlész-borász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 2 EGYÉB ADATOK A 85. sorszámú Szőlész-borász megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 541 06 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

A 2. sorszámú Asztalos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 2. sorszámú Asztalos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 2. sorszámú Asztalos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 543 02 1.2. Szakképesítés megnevezése:

Részletesebben

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához

Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Helyi tanterv a pedagógiai gyakorlat oktatásához Szakközépiskola 11-12. évfolyam 1. A tanterv szerzıi: Dr. Magyarné Sz. Ilona, Tóthné Kulcsár Ibolya 2. Óraszámok: 11. osztály: 74 óra 12. osztály: 64 óra

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0752-06 A foglalkoztatáspolitikával, emberi erıforrás-gazdálkodással kapcsolatos elemzı, fejlesztı feladatok

Részletesebben

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA

C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA C. A SZAKKÉPZÉS PROGRAMJA I. A KÉPZÉS PEDAGÓDIAI CÉLJA: Az általános műveltséget erősítő előképzettség, valamint a szakmacsoportos alapozó ismeretek megszerzése után a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM ELŐREHOZOTT (ALTERNATÍV) SZAKMAI KÉPZÉS KÉTÉVES SZAKMAI KÉPZÉS GÉPÉSZETI SZAKMACSOPORT

PEDAGÓGIAI PROGRAM ELŐREHOZOTT (ALTERNATÍV) SZAKMAI KÉPZÉS KÉTÉVES SZAKMAI KÉPZÉS GÉPÉSZETI SZAKMACSOPORT ÉPÍTŐIPARI, FAIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM 7400 Kaposvár, Cseri út 6. OM: 034173 PEDAGÓGIAI PROGRAM ELŐREHOZOTT (ALTERNATÍV) SZAKMAI KÉPZÉS KÉTÉVES SZAKMAI KÉPZÉS GÉPÉSZETI SZAKMACSOPORT Gázfogyasztó-berendezés

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0753-06/1 Emberi erıforrás-menedzsment bemutatása, funkciói (munkakörelemzés, -értékelés, szervezeti

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória

SZAKDOLGOZAT. Czibere Viktória SZAKDOLGOZAT Czibere Viktória Debrecen 2009 Debreceni Egyetem Informatikai Kar Könyvtárinformatikai Tanszék A könyvtárhasználati ismeretek oktatásának sajátosságai különbözı életkori csoportokban Témavezetı:

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsıoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Földrajz kar 1.3 Intézet Magyar Földrajzi Intézet 1.4 Szakterület Földrajz 1.5 Képzési

Részletesebben

(2013. szeptember 1-tıl)

(2013. szeptember 1-tıl) Biztonságszervezı megnevezéső szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (2013. szeptember 1-tıl) 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 52 861 01 1.2.

Részletesebben

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020

Javaslat az MKIK stratégiájára a felnıttképzés területén 2010 2020 Budapest, 2010.05.05. 6/4/2010. sz. elıterjesztés az MKIK Elnöksége részére Tárgy: A kamarai rendszer felnıttképzési stratégiája Elıterjesztı: Bihall Tamás alelnök, az Oktatási és Szakképzési Kollégium

Részletesebben

A 95. sorszámú Színháztechnikus, szcenikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 95. sorszámú Színháztechnikus, szcenikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 95. sorszámú Színháztechnikus, szcenikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 54 521 07 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán

A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán A kamara szerepvállalása a szakképzésben. Munkaadói gyakorlati tapasztalatok a friss munkavállalók helyzete, felkészültsége kapcsán Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai,

Részletesebben

A munkavédelem szabályozási rendszere Terjék László MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA 1949: XX.Tv.70/D. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN ÉLİKNEK JOGUK VAN A LEHETİ LEGMAGASABB SZINTŐ TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGHEZ.

Részletesebben

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet

20/1996. (III. 28.) IKM rendelet 20/1996. (III. 28.) IKM rendelet az ipari és kereskedelmi szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 18/1995. (VI. 6.) IKM rendelet módosításáról A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény

Részletesebben

A 11. sorszámú Gumiabroncs-javító és kerékkiegyensúlyozó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye

A 11. sorszámú Gumiabroncs-javító és kerékkiegyensúlyozó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye A 11. sorszámú Gumiabroncs-javító és kerékkiegyensúlyozó megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma:

Részletesebben

Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052

Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052 Projekt címe: Az új szakképzés bevezetése a Keményben Projekt azonosítószáma: TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0052 A tantárgy modulja: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság A tantárgy címe: Munkahelyi egészség

Részletesebben

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK 1. A tantárgy megnevezése: OKTATÁSTAN I. 2. Az évfolyam megnevezése: Okl. mérnöktanár, mérnöktanár szak nappali tagozat II. évf. 2. félév, II. évf. 1. félév Műszaki szakoktató szak II. évfolyam 1. félév

Részletesebben

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!)

Adatlap. 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem (Kérem aláhúzni a megfelelı választ!) Adatlap 1. Általános felvételi eljárásban felvételi vizsgát tartanak: igen nem Ha igen, akkor: Központi írásbeli vizsgát tartanak: - 8 évfolyamos képzésre jelentkezıknek igen nem - 4 (5) évfolyamos képzésre

Részletesebben

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör

KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör Nyíregyházi Szakképzési Centrum 4400 Nyíregyháza, Dugonics utca 10-12. Tel.: 42/512-371 OM azonosító: 203045 E-mail: nyirszc@gmail.com Honlap: www.nyiregyhaziszc.hu KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ A képzési kör A

Részletesebben

Az Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola szakképzése 2012/2013. tanév

Az Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola szakképzése 2012/2013. tanév Az Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola szakképzése 2012/2013. tanév Tisztelt Szülők! Kedves Tanulók! Iskolánk szakmai képzésének minél jobb megismerését segítjük tájékoztatónk megjelentetésével.

Részletesebben

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR:

Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Multikulturális tartalom megjelenése a tanórákon és azon kívül A) JOGSZABÁLYI ÉS SZERVEZETI HÁTTÉR: Települési adottságok, helyi igények felmérése (mérlegelés). Tantestületi döntés. Felkészülés, elıkészítés.

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA és a Pálmajori és Jákói Tagiskola

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA és a Pálmajori és Jákói Tagiskola KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA NAGYBAJOMI ÁLTALÁNOS MŐVELİDÉSI KÖZPONT CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA és a Pálmajori és Jákói Tagiskola 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve

Részletesebben

Tájékoztatás a Gyakorlati Képzőhelyek részére

Tájékoztatás a Gyakorlati Képzőhelyek részére Tájékoztatás a Gyakorlati Képzőhelyek részére A 10250-12 azonosító számú Kézápolás megnevezésű szakmai követelménymodul tantárgyai, témakörei Vendégfogadás, diagnosztizálás, kézápolás Manikűr 1. Manikűr

Részletesebben

A szakmai gyakorlati képzés történhet az iskola tanműhelyében vagy vállalkozónál tanulószerződéssel.

A szakmai gyakorlati képzés történhet az iskola tanműhelyében vagy vállalkozónál tanulószerződéssel. I. SZAKKÖZÉPISKOLA: "Szakközépiskolai szakmai és közismereti " kerettantervre épülő helyi tantervek alapján történik a négy éves képzés, amelyre a 8. osztály befejezése után lehet jelentkezni. A szakközépiskola

Részletesebben

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén

Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Mottó: Felelısségteljes élet és cselekvés a munkahelyeken (Fıcze Lajos) Munkavédelmi helyzet a Vegyipari Ágazati Párbeszéd Bizottság területén Vegyipari Ágazati Párbeszédbizottság Budapest 2009. május

Részletesebben

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL

SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL SZAKISKOLAI ÖNÉRTÉKELÉSI MODELL - 1/76 - I. Intézmény képzési struktúrája A kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképzı Iskola 2004- ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Részletesebben

(2013. szeptember 1-tıl) 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ ADATOK 2. EGYÉB ADATOK

(2013. szeptember 1-tıl) 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ ADATOK 2. EGYÉB ADATOK Személy-és vagyonır megnevezéső szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (2013. szeptember 1-tıl) 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLİ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 32 861 01 1.2.

Részletesebben

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 1 PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013. Székesfehérvár 8000. Munkácsy Mihály utca 10. 1 oldal, összesen: 124 I. rész: 2 NEVELÉSI PROGRAM II. rész: HELYI TANTERV 2 oldal, összesen: 124 3 MOTTÓNK: Félig sem olyan fontos

Részletesebben

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA A PÉRI ÖVEGES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2004. TARTALOMJEGYZÉK 1 AZ INTÉZMÉNY ADATLAPJA... 5 2 AZ ISKOLA HELYZETE... 6 2.1 A FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI KÖRNYEZET... 6 2.2 AZ ISKOLA BELSİ ÁLLAPOTA,

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó

KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment. Készítette: Dr. Sediviné Balassa Ildikó Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Projektmenedzsment Készítette: Dr. Sediviné Balassa

Részletesebben

Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium _/_/031617. Gépgyártástechnológiai technikus szakképesítés. Vizsga.

Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium _/_/031617. Gépgyártástechnológiai technikus szakképesítés. Vizsga. 1 011006 011006/1gy nap nap nap 4. nap 5. nap 6. nap tevékenység 20105.17 20106.27 20106.28 20106.29 VIZSGAREND A vizsgaszervező által készített azon dokumentum, mely alkalmas a szakmai vizsga, a szakmai

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM GAZDASÁGI INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 02 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM A képzési program Megnevezése Gazdasági informatikus OKJ azonosító 54 481 02 A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1652-06 Az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkahely létesítésével és használatával kapcsolatos

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Gyógymasszır, Sportmasszır szakképesítés. 2392-06 Masszır szakmai szolgáltatás modul

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ ÍRÁSBELI VIZSGATEVÉKENYSÉGHEZ. Gyógymasszır, Sportmasszır szakképesítés. 2392-06 Masszır szakmai szolgáltatás modul Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA

A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR KIEGÉSZÍTİ MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZATA 2011 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetı rendelkezések... 5 1. A munkavédelmi szabályzat célja, feladata... 5 2. A Kari Munkavédelmi

Részletesebben

A 17. sorszámú Karosszérialakatos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 17. sorszámú Karosszérialakatos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 17. sorszámú Karosszérialakatos megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 525 06 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató

55 146 01 0000 00 00 Gyakorlati oktató Gyakorlati oktató A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

A tevékenység által, kreatív szemléletűek részére Szakszerű gyors módszerek elsajátítását, és a minőséget igénylők részére

A tevékenység által, kreatív szemléletűek részére Szakszerű gyors módszerek elsajátítását, és a minőséget igénylők részére I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Divat- és stílustervező felnőttképzés OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is 54 211 07 0000 00 00 2. A program besorolása Csak egy

Részletesebben

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők!

Debreceni Vegyipari Szakközépiskola. szakmai ágazati alapozás, szakképzés. Kedves Érdeklődők! Debreceni Vegyipari Szakközépiskola szakmai ágazati alapozás, szakképzés Kedves Érdeklődők! Miért éppen a Vegyipari? Miért jó itt tanulni? Sokakban vetődnek fel ezek a kérdések a pályaválasztáskor. A válaszokhoz

Részletesebben

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. Általános rendelkezések

21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet. Általános rendelkezések 21/1998. (IV. 17.) IKIM rendelet a gépek biztonsági követelményeirıl és megfelelıségének tanúsításáról A fogyasztóvédelemrıl szóló 1997. évi CLV. törvény 56. -ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján

Részletesebben

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS OKTATÁS. Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek

ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS OKTATÁS. Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS OKTATÁS Tantárgyak és heti óraszámaik a 9. 12. évfolyamon TANTÁRGY 9. ÉVFOLYAM 10. ÉVFOLYAM 11. ÉVFOLYAM 12. ÉVFOLYAM Szakmacsoportos alapozó ismeret Mőszaki

Részletesebben

<X Y SZAKKÖZÉPISKOLA> Szakképesítés azonosító száma, megnevezése: 54 522 01 0000 00 00 Erősáramú elektrotechnikus Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0900-06 Informatikai,

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér:

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÁTDOLGOZÁSA. Törvényi háttér: A PEDAGÓGIAI PROGRAM Törvényi háttér: ÁTDOLGOZÁSA 2011. évi CXC törvény a köznevelésről 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat Gyakornoki szabályzat A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. (9) bekezdés, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

Részletesebben

A 16. sorszámú Dísznövénykertész megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK

A 16. sorszámú Dísznövénykertész megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK A 16. sorszámú Dísznövénykertész megnevezésű szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye 1. AZ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1.1. A szakképesítés azonosító száma: 34 622 01 1.2. Szakképesítés

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Végső beállitási valamint üzemeltetési és karbantartási, ellenőrzési műveletek és bizonylatolás.

Végső beállitási valamint üzemeltetési és karbantartási, ellenőrzési műveletek és bizonylatolás. II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke

KÉPZÉS NEVE: TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata) Készítette: Lábadyné Bacsinszky Emıke Leonardo da Vinci Kísérleti projekt által továbbfejlesztett Szakmai program KÉPZÉS NEVE: Informatikai statisztikus és gazdasági tervezı TANTÁRGY CÍME: Pszichológia (A pszichológia elmélete és gyakorlata)

Részletesebben

Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ. 52 343 05 Vám- és jövedéki ügyintézı szakképesítés

Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ. 52 343 05 Vám- és jövedéki ügyintézı szakképesítés Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ 52 343 05 Vám- és jövedéki ügyintézı szakképesítés 19800-06 Ügyviteli feladatok 3. Vizsgarész 1. vizsgafeladat/gyakorlati vizsgatevékenység (90 perc) 2009. 1. Az útmutató célja

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Munkaerıpiaci tréning OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

ISKOLAI HÁZIREND. OM azonosító: 037735 2013. Petıfi Sándor Általános Iskola 2600 Vác, Deákvári fıtér 5.

ISKOLAI HÁZIREND. OM azonosító: 037735 2013. Petıfi Sándor Általános Iskola 2600 Vác, Deákvári fıtér 5. Petıfi Sándor Általános Iskola 2600 Vác, Deákvári fıtér 5. Móra Ferenc Tagiskolája 2166 Püspökszilágy, Kossuth Lajos u. 13. OM azonosító: 037735 ISKOLAI HÁZIREND 2013. Tartalomjegyzék: A házirend célja

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Felnıtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló szakképesítés. 2335-06 Általános és regionális anesztézia modul

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Felnıtt aneszteziológiai és intenzív szakápoló szakképesítés. 2335-06 Általános és regionális anesztézia modul Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Az integráció, az együttnevelés. Sió László

Az integráció, az együttnevelés. Sió László Az integráció, az együttnevelés lehetıségei Sió László Válaszra váró kérdések Elfogadjuk-e az integráció szükségességét? Kizárólagos eszköznek tekintjük-e az integrációt? Milyen integrációról beszélünk?

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS ENERGIAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 0866-06/1 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 45 perc A

Részletesebben

FOGLALKOZÁSI TERV. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta:

FOGLALKOZÁSI TERV. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: min. 51 pont elérése. Készítette: Ellenőrizte: Jóváhagyta: FOGLALKOZÁSI TERV NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA MŰSZAKI ALAPOZÓ ÉS GÉPGYÁRTTECHN. TANSZÉK Szakirányú gyakorlat I. tantárgy 2010/2011. tanév, I. félév GM1B. III. évfolyam Gyak.jegy, kredit: 2 Tanítási hetek száma:

Részletesebben

ENERGETIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

ENERGETIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI ENERGETIKUS SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI I. ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN SZEREPLŐ ADATOK 1. A szakképesítés azonosító száma: 52 522 05 0000 00 00 2. A szakképesítés megnevezése: Energetikus

Részletesebben

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA ZSIRA 2012/2013. TANÉV

KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA ZSIRA 2012/2013. TANÉV KÜLÖNÖS KÖZZÉTÉTELI LISTA ÁLTALÁNOS ISKOLA ZSIRA 2012/2013. TANÉV 1 Különös közzétételi lista a nevelési-oktatási intézmények részére (A lista személyes adatokat nem tartalmazhat) Iskolák 1. A pedagógusok

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Általános asszisztens szakképesítés. 2374-06 Betegmegfigyelés tünetfelismerés modul. 1. vizsgafeladat. 2010. május 20.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Általános asszisztens szakképesítés. 2374-06 Betegmegfigyelés tünetfelismerés modul. 1. vizsgafeladat. 2010. május 20. Egészségügyi Minisztérium Szolgálati titok! Titkos! Érvényességi idı: az írásbeli vizsgatevékenység befejezésének idıpontjáig A minısítı neve: Vízvári László A minısítı beosztása: fıigazgató JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

ELLEN RZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola ködésének törvényességi, szabályszer ségi ellen rzésér Budapest, 2011.

ELLEN RZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola ködésének törvényességi, szabályszer ségi ellen rzésér Budapest, 2011. ELLENİRZÉSI JELENTÉS A Széchenyi István Általános Iskola 2092 Budakeszi, Knáb János u. 60.) mőködésének törvényességi, szabályszerőségi ellenırzésérıl Budapest, 2011. Iktatószám: Ellenırzés száma: Tárgy:

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2652-06/1 Az információáramlás feltételeinek meghatározása a logisztikában. Az E-logisztikai feladatok

Részletesebben

MŐSZAKI INFORMATIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS. OKJ száma: 55 810 01 0010 55 010

MŐSZAKI INFORMATIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS. OKJ száma: 55 810 01 0010 55 010 MŐSZAKI INFORMATIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS felsıfokú szakképzés OKJ száma: 55 810 01 0010 55 010 Érvényes: A 2009/10-es tanévtıl kezdve felmenı rendszerben. Dr. Skrop Adrienn szakvezetı Dr. Friedler Ferenc

Részletesebben

Villamos, hidraulikus, pneumatikus hibafeltárás.

Villamos, hidraulikus, pneumatikus hibafeltárás. II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb

I. ADATLAP - A program általános tartalma. 2.1 Általános képzés 2.2 Nyelvi képzés 2.3 Szakmai képzés X 2.4. Egyéb I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Válságmenedzsment OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is - 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhetı meg! 2.1 Általános

Részletesebben

A villamosipari műszaki ábrázolásban a jelölések, a szabványok helyes alkalmazásának. Szabványos villamos rajzok készítése, olvasása és értelmezése

A villamosipari műszaki ábrázolásban a jelölések, a szabványok helyes alkalmazásának. Szabványos villamos rajzok készítése, olvasása és értelmezése II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA

INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA Innovatív ötletek megvalósítása INNOVATÍV ÖTLETEK MEGVALÓSÍTÁSA tanácsadó füzet Megvalósíthatósági tanulmány, üzleti terv, különös tekintettel a pénzügyi tervezésre A kiadvány a Kutatás-fejlesztési Pályázati

Részletesebben

Gyártástechnológia II.

Gyártástechnológia II. Gyártástechnológia II. BAGGT23NNB Bevezetés, Alapfogalmak Dr. Mikó Balázs miko.balazs@bgk.bmf.hu Tartalom Alapfogalmak Technológiai dokumentumok Elıgyártmányok Gyártási hibák, ráhagyások Bázisok és készülékek

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. II. Küldetésnyilatkozat

TARTALOMJEGYZÉK. II. Küldetésnyilatkozat TARTALOMJEGYZÉK I. Az intézmény minıségirányítási programjának megalapozó helyzetelemzés 1. old. II. Küldetésnyilatkozat III. Az intézmény minıségpolitikai nyilatkozata IV. Intézményi minıségcélok 4. old.

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 01. Szolnok

KÉPZÉSI PROGRAM. CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 01. Szolnok KÉPZÉSI PROGRAM CAD-CAM INFORMATIKUS OKJ azonosító: 54 481 01 Szolnok 2015 KÉPZÉSI PROGRAM Megnevezése OKJ azonosító 54 481 01 A képzési program CAD-CAM informatikus A képzés során megszerezhető kompetenciák

Részletesebben

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról

SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY. Pedagógiai programjáról HAJDÚ-BIHAR MEGYEI KÖZGYŐLÉS ELNÖKE RÉSZÉRE SZAKÉRTİI VÉLEMÉNY A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzati Általános Iskola és Kollégium Pedagógiai programjáról Készítette: Balázs Tünde Lakcím: 4031 Debrecen, Kishegyesi

Részletesebben

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ

ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ME 01 Minıségirányítási Eljárás 1. melléklet ELİLAP AZ ELİTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDİPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. április 19-i ülésére ELİTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a Halmi

Részletesebben

6. ÁRAMFEJLESZTŐ KEZELŐI TANFOLYAM (10 kva feletti teljesítmény esetén)

6. ÁRAMFEJLESZTŐ KEZELŐI TANFOLYAM (10 kva feletti teljesítmény esetén) BM KATASZTRÓFAVÉDELMI OKTATÁSI KÖZPONT KÉPZÉSI PROGRAM TŰZOLTÓTECHNIKA KEZELŐI TANFOLYAMOK 6. ÁRAMFEJLESZTŐ KEZELŐI TANFOLYAM (10 kva feletti teljesítmény esetén) 2004. AZ ÁRAMFEJLESZTŐ MŰSZAKI SAJÁTOSSÁGAI,

Részletesebben

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja

Munkahelyi egészség és biztonság. helyi programja Munkahelyi egészség és biztonság tantárgy helyi programja Készült a tantárgy központi programja alapján 2013. A tantárgy tanításának célja: A tanuló általános felkészítése az egészséget nem veszélyeztető

Részletesebben

IFRS MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ

IFRS MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ ORSZÁGOS KÉPZÉSI JEGYZÉKBEN NYILVÁNTARTOTT IFRS MÉRLEGKÉPES KÖNYVELŐ OKJ 55 344 05 szakképesítés-ráépülés 1 KÉPZÉSI TÁJÉKOZTATÓ Készüljön fel a változásokra Ön is, és szerezze meg az IFRS mérlegképes könyvelő

Részletesebben

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS

ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS ELFOGADÁS BEFOGADÁS EGYÜTTMŐKÖDÉS Az együttnevelés eredményei a többségi intézmények szemszögébıl, avagy miért van szükségünk az Egységes Módszertani Intézményekre? Készítette: Lırincsikné Kovács Olga

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

I. ADATLAP - A program általános tartalma

I. ADATLAP - A program általános tartalma I. ADATLAP - A program általános tartalma 1. A program megnevezése 1.1. Minősített hegesztő (135) OKJ-s program esetén 1.2. OKJ száma is nincs 2. A program besorolása Csak egy terület jelölhető meg! 2.1

Részletesebben

GÉPIPARI MÉRNÖKASSZISZTENS 55 810 01 0010 55 05

GÉPIPARI MÉRNÖKASSZISZTENS 55 810 01 0010 55 05 GÉPIPARI MÉRNÖKASSZISZTENS 55 810 01 0010 55 05 FEOR 3117 Gépésztechnikus VIZSGÁZTATÁSI KÖVETELMÉNYEK A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca /

KÉPZÉSI PROGRAM. Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 5 Megye: - Helység: Budapest Irányítószám: 1 0 2 5 Utca / KÉPZÉSI PROGRAM I. A KÉPZÉSI PROGRAMOT MEGVALÓSÍTÓ ADATAI I. 1. A képzési programot megvalósító adatai: Név: KONSZENZUS ALAPÍTVÁNY BUDAPESTI SZERVEZETE Helység: BUDAPEST Irányítószám: 1 0 2 Megye: - Utca

Részletesebben

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA

2005. évi CXXXIX. törvény. a felsıoktatásról ELSİ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TÖRVÉNY CÉLJA 2005. évi CXXXIX. törvény a felsıoktatásról Az Országgyőlés annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történı csatlakozásával a magyar felsıoktatás az Európai Gazdasági Térség felsıoktatási

Részletesebben