Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés és a Megyei Területfejlesztési Tanács Elnöke VII. 33 /2007 E L İ T E R J E S Z T É S

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés és a Megyei Területfejlesztési Tanács Elnöke VII. 33 /2007 E L İ T E R J E S Z T É S"

Átírás

1 Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés és a Megyei Területfejlesztési Tanács Elnöke VII. 33 /2007 E L İ T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés június 28-i ülésére Tárgy: Az új megyei területfejlesztési koncepció és középtávú stratégiai program tervezıi változatának bemutatása Elıterjesztı: dr. Völner Pál, a megyei közgyőlés és megyei területfejlesztési tanács elnöke Elıadó: Petrikné Molnár Erika osztályvezetı Gíber Erzsébet vezetı tervezı, Tatabányai MJV Gazdaságfejlesztı Szervezet vezetıje

2 Tisztelt Közgyőlés! A Komárom-Esztergom Megyei Területfejlesztési Tanács márciusában bízta meg közbeszerzési eljárás elızetes lefolytatását követıen - Tatabánya Megyei Jogú Város Gazdaságfejlesztı Szervezetét a megye új területfejlesztési koncepciójának és középtávú stratégiai programjának elkészítésével. A tervek többszöri egyeztetést követıen május 30-ára elkészültek. A megyei területfejlesztési tanács szintén június 28-án véleményezi és fogadja majd el. A tervezési folyamat: A megyei területfejlesztési koncepció elıkészítı fázisaként a HELYZETELEMZÉS 3 ütemre bontva készült el egyeztetett tématerületenként: A megye külsı környezetének vizsgálata: Az országos, régiós és kiemelt térségi területi tervek és ágazati dokumentumok elemzése mellett el kellett helyezni a megyét az országban és a régióban. Mivel a magasabb szintő tervek, koncepciók a tervezési idıszakban is még átdolgozás, egyeztetés alatt vannak (OTrT, NFT II ágazati és operatív programjai) ezt az ütemet nem lehet lezárni csak az egyeztetési és elfogadási idıszak végén. A megye területi adottságainak, belsı erıforrásainak, megyei kistérségi települési szintő koncepcióinak, terveinek és területfejlesztési eszköz-, intézményrendszerének vizsgálata. Szcenáriók, azaz a megye fejlıdési-fejlesztési lehetıségeinek fı forgatókönyvei : ez 3 fejlıdési-fejlesztési változat felvázolását jelentette. EZT A MUNKARÉSZT A T. KÖZGYŐLÉS SZEPTEMBER 21-I ÜLÉSÉN MÁR MEGVITATTA. A megyei területfejlesztési KONCEPCIÓ JAVASLATTEVİ FÁZISA a megyei jövıképre alapozva meghatározza: - a megye területfejlesztésének, területi fejlıdésének fı irányait, céljait; - a célcsoportokat és a rész rendszerét, azaz a célpiramist; - a rész kapcsolatát és megvalósításuk javasolt vázlatos ütemtervét - a rész és a megye egyes területi egységei kapcsolatát - a megyei területfejlesztés intézményrendszerének (ideértve a területi monitoringot is) a fejlesztését. - Végül önálló munkarészként 3 elemzés zárja a fázist: a területfejlesztési koncepció megvalósítása következtében várható környezeti, gazdasági és társadalmi változások ill. társadalmi reakciók leírása A tervezési tematika utolsó ciklusa a megye KÖZÉPTÁVÚ TERÜLETFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI PROGRAMJA, amely leírja: - a közép- ill. rövid távú célpiramist; - a végrehajtandó közép- ill. rövid távú feladatokat; - a fejlesztésekhez lehetséges források körét, a finanszírozást; - a stratégiai program és alprogramjai eredményességi kritériumait ill. mutatóit (indikátorait); - a program javasolta társadalmi, gazdasági, környezeti beavatkozások hatásait; - a program-végrehajtásban közremőködık munkamegosztását, együttmőködését, információcseréjét és az érdekérvényesítés rendszerét; - a stratégiai program és alprogramjai (ill. az egyes részprogramok) végrehajtásáért felelıs operatív szervezeteket; 2

3 - azt a monitoring-rendszert, amely a fejlesztési programok (alprogramok, ill. az egyes részprogramok) megvalósítását, valamint a társadalmi, gazdasági és környezeti beavatkozások hatásait figyelemmel kíséri, hatékonyságelemzést végez és a fejlesztési források felhasználását nyomon követi. Módszertan - a nyílt tervezési folyamat A tervezési munka során a közösségi tervezés módszertana került alkalmazásra. Hét ágazati és hét területi (kistérségi) munkacsoport jött létre, amelyekbe sikerült bevonni a területfejlesztés szempontjából meghatározó szakmai, térségi-települési szakembereket, személyeket. Emellett személyes interjúk is kiegészítették a szakmai és területi ismeretek, vélemények és javaslatok összegyőjtését. A területi és ágazati munkacsoportok mellett a területfejlesztési koncepciók és programok egyeztetési eljárását szabályozó kormányrendelet szerint több fázisban is megtörtént a megyében lévı települési önkormányzatokkal, szakmai és társadalmi, kistérségi szervezetekkel az egyeztetés. Tisztelt Közgyőlés! Az elıterjesztés terjedelmi korlátai nem teszik lehetıvé a tervek teljes körő bemutatását, ezért az elıterjesztés mellékletében mutatjuk be azokat az összefoglaló és lényegi részeket, amelyek információkat nyújtanak a területfejlesztés megyei területi szintjének jelenlegi problémáiról, eredményeirıl és az elkövetkezı idıszakban megvalósítani javasolt intézkedésekrıl. Zárszóként három dolgot szeretnék, mint elıterjesztı hangsúlyozni: A megyei területfejlesztési koncepció és stratégiai program nem a megyei területfejlesztési tanács dokumentuma, hanem mindannyiunk céljait ötvözı, az azok elérését szolgáló komplex programok összessége, amelyeket csak közösen tudunk megvalósítani. Legyen az civil kezdeményezés, kamara, gazdálkodó szervezet, vagy éppen a megyei önkormányzat. A megyei területfejlesztési tanács forrás elvonásai a tanács szerepét jelentısen átírták. A megyei szintő területfejlesztési tervek végrehajtásában elsısorban koordináló, érdekelteket összehozó, menedzselı feladata van, ezen túl pedig érdekérvényesítı funkciója aknázható ki tisztségviselıi és tagjai révén. Folyamatosan változnak azok a körülmények, melyek a megvalósítás feltételeit biztosítják. Legyen az a pályázható és források köre, a végrehajtásban közremőködık kompetenciái, lehetıségei, a közigazgatás átalakulása. Éppen ezért volt fontos, hogy a megye meghatározó gazdasági szereplıi, önkormányzatai, az érdekképviseleti szervek, a szakmai grémiumok, a civil szféra képviselıi áttekintsék az eddig eltelt idıszak eredményeit, változásait és széleskörő konszenzusra alapozva megfogalmazzák a térség fejlıdését eredményezı konszenzuson alapuló - stratégiai at, és az ezek eléréséhez programokat, intézkedéseket, eszköz és intézményrendszert. Ennek révén a fejlesztések keretei biztosítottak. Tisztelt Közgyőlés! Kérem a tájékoztató elfogadását és az alábbi határozati javaslat elfogadását. Tatabánya, dr. Völner Pál 3

4 Határozati javaslat A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 1. egyetért a Komárom-Esztergom megyei területfejlesztési koncepcióban és stratégiai programban szereplı harmonikus, kiegyensúlyozott fejlıdés jövıképével, az arra épülı prioritásokkal, valamint a megvalósítást szolgáló intézkedési javaslatokkal. 2. saját intézményei, az azok által biztosított szolgáltatások fejlesztése, szervezése terén a fejlesztésekhez források rendelkezésre állásának függvényében törekszik a koncepció és stratégiai program által javasolt intézkedések megvalósítására. 3. saját eszközeivel segíti az érintett és megvalósításban érdekelt szereplık együttmőködését a elérésében. Felelıs: dr. Völner Pál, a közgyőlés elnöke Határidı: folyamatos 4

5 MELLÉKLET KIVONAT KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁBÓL ÉS KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIAI PROGRAMJÁBÓL I. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİI - ÖSSZEGZETT SWOT-ANALÍZIS Erısségek Az elhelyezkedésbıl, gazdaságföldrajzi, -fejlesztési adottságokból adódóan: Budapest, mint fıváros vonzereje A kedvezı kelet-nyugati irányú közúti, vasúti kapcsolat és a fejleszthetı dunai vízi út A két társközpont város: Székesfehérvár, kisebb mértékben Veszprém vonzereje A Székesfehérvár-Veszprém tengely stratégiája azokat a klasztereket preferálja, melyekhez megyénk is erıteljesen kapcsolódhat: gépjármő-ipar, elektronika, mőanyagipar, környezetipar, logisztika stb. Az ipari háromszög : Bp. Székesfehérvár Gyır, melyen belül megyénk szerepe meghatározó Gyır elsıdleges (É-Dunántúlra kiható), Sopron tradicionális (Selmeci Akadémia stb.) vonzereje Megyénk tradicionálisan a legfıbb Ny. Európa-irányú közlekedési és szellemi folyosón helyezkedik el A hagyományos, illetve nemzetiségi gyökerő német nyelvi kötıdések okán a legközelebbi Ny. Európai nyelvterülettel, a némettel, kedvezıek a kapcsolattartás lehetıségei Megyénk elıd-vármegyéinek Duna-balparti területei, Komárom ill. Párkány központtal természetes határon túli partnereink A 2. világháború elıtt már jelenlévı külföldi tıkebefektetés 1990-tıl új és minden korábbinál meghatározóbb erısségő kapocs Európa felé; termékeink piaca is döntıen az EU A megyei gazdaság jövedelemtermelı képessége az országosnál dinamikusabban nıtt; a GDP 1998 és 2003 között a legnagyobb fejlıdést mutatva több mint duplájára emelkedett (131%), A külföldi tıkebefektetések növekedése Kiépített közúti (2), vasúti (1) határátkelıhely Ipari beruházásokhoz elıkészített területek megléte (zöldmezısek, barnamezısek), jól mőködı ipari parkok megléte, további bıvítési lehetıségekkel A nagyobb hozzáadott értéket elıállító technológiák letelepedése A munkanélküliség csökkenése Jól mőködı ipari parkok megléte Klaszterek kialakításához adott a lehetıség, a megfelelı környezet 5

6 A népesség általános mőszaki kultúrájának magas foka; a képzett, korszerő ismeretek befogadására alkalmas ipari szakembergárda jelenléte, a szakképzési program elindítása A vállalkozások száma között növekvı tendenciát mutat A megye gazdasági, üzleti infrastruktúrája fejlett; jelen vannak az innovációs központ szerepét felvállalni tudó, a vállalkozások számára innovációs szolgáltatást nyújtani képes intézmények (ipari parkok, inkubátorok, vállalkozás-fejlesztési alapítványok, mőszaki és tudományos szervezetek, pénzügyi intézmények stb.) Falusi turizmus, nemzetiségi kultúrák Lovas-, vadász-, horgászhagyományok Termálvízkincs Egyházközpontok és zarándokhelyek a megyében A kulturális és természeti örökség, a humánerıforrás-fejlesztés terén: A legkisebb területő Komárom-Esztergom megye a mőemlékekben, helyileg védett épületekben, régészeti területekben egyik leggazdagabb térsége hazánknak, Magyarország bölcsıje, Esztergom, a római katolikus egyház központja Kastélyok, udvarházak nagy száma Tatai malmok együttese; Tatán általában is a vizek, a természeti elemek és az épített környezet kultúrtáji együttélése Komárom Esztergom megye kedvezı táji- és természeti adottságokkal rendelkezik Több védett növény, növénytársulás, valamint állatfaj gazdagítja a megye természeti értékeit Értékes vizes élıhelyek találhatók a Concó felsı vízgyőjtıjén, az Által-ér és a Duna mentén A megyében 7 országos jelentıségő védett természeti terület, illetve érték található Komárom-Esztergom megye a hazai németség, szlovákság egyik meghatározó településterülete Botrányoktól mentes kisebbségi önkormányzati gyakorlat; nemzetiségi képzés Már a rendszerváltoztatás elıttrıl számos nemzetiségi kötıdéső partnerkapcsolat Több városunkban is jelentıs kiterjedéső védett városközpont található, mely az uniós források fogadására elsısorban esélyes Egy történeti (Esztergom) és egy kevésbé történeti (Dorog) városrész megújult (ROP) A település(rész)-rehabilitációkat megalapozó közmő-adottságok általában kedvezıek Sikeres gazdasági szerkezetváltás 1990-tıl (multinacionális cégek által teremtett nagyszámú munkahely) Foglalkoztatáspolitika intézményrendszere kiépült és hatékonyan mőködik Megváltozott munkaképességőek foglalkoztatása Nagy múltú oktatási intézmények ( l: Esztergom ferences, Tata piarista) Felnıttképzés, munkaerı-piaci kényszer TISZK létrejötte Tatabányán Budapest közelsége összehasonlítási alapot teremt (a megyei szolgáltatások színvonala felértékelıdhet) Több kulturális szervezet mőködik a megyében; a lokál-patriotizmus, a hagyományok tisztelete újra kezd felerısödni (az iparvárosokban is), melyekbe az iskolák is bevonhatók Az idısek számára viszonylag jól kiépített alapszolgáltatási formák; nem zárkóznak el fogyatékos, illetve pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek gondozásától sem 6

7 Innovatív szociális ellátási formák bevezetésének pozitív tendenciája (támogató szolgálat, jelzırendszeres házi segítségnyújtás) Több (nem kötelezett) települési önkormányzat is fenntart idıskorúak klubját és ápoló-gondozó otthont A szociális szakképzés különbözı szintjei jól elérhetıek a megyében A foglalkoztatási szolgálat partner a munkahelyteremtı- és megtartó képzések támogatásában Alapellátó (háziorvosi) szolgálat a teljes megyét jól lefedi A legtöbb célcsoport foglalkoztatás-egészségügyi ellátása megfelelı Mind a járó, mind a fekvıbeteg szakellátás megfelelı területi lefedettségő A környezetvédelem, katasztrófa-elhárítás, infrastruktúra-fejlesztés terén: Erısödı környezettudatosság, a civil környezetvédı szervezetek jelenléte Komárom Esztergom megye, ezen belül a Duna-térség összetett táji- és természeti adottságokkal rendelkezik A Dunakanyar a teljes Duna-mente egyik leginkább kultúrtáji, történeti táji világörökségi rangra érdemes területe Erımői lehetıségek és fejlesztési szándékok a megújuló energiahordozók általi energiatermelésre Erdıgazdálkodásra építhetı megújuló energiahasznosítási fejlesztések Kedvezı regionális feltételek, adottságok a szélenergia hasznosításához Komárom Esztergom megye a tájrendezések, kárelhárítások tervezésére, megvalósítására alkalmas szakember-állománnyal rendelkezik Nemzetközileg is elismert eredményesség a bőnüldözı munka egyes szakterületein, a közlekedésbiztonság javítása terén Egyre több kreatív, változtatni akaró felsı- és középszintő rendvédelmi vezetı Emelkedı katasztrófaelhárítás-technikai színvonal A katasztrófa-elhárítás szervezete képes megfelelni a változó kockázati tényezık által megjelenı követelményeknek, illetve az új típusú kihívásoknak; a szervezet rendelkezik a mőködéséhez jogszabályi környezettel, az EU-s jogharmonizáció megtörtént Tőzvédelmi lefedettség szintje az országos átlagon felüli, rövidebbek a vonulási idık Az info-kommunikációs ipar meghatározó a megyében (Nokia, Sanmina-SCI) A megyében több teleház mőködik Gyakorlatilag minden nagy internet-szolgáltató jelen van a megyében Több ECDL vizsgaközpont mőködik; MÜTF EU Megfelelési Pont jött létre Az önkormányzatok kommunikációja folyamatosan javul, a honlapokon egyre több információ és szolgáltatás elérhetı Több európai jelentıségő közlekedési folyosó is keresztül szeli a megyét A megye állami közúthálózata sőrőbb az országos átlagnál Magas a tömegközlekedési hálózat területi lefedettsége A közösségi közlekedés a lehetıségek függvényében szociálpolitikailag támogatott Az agrár- és vidékfejlesztés, ill. a területfejlesztés intézményrendszere terén: A megye agrárökológiai potenciálja kiemelkedı A megyei szükségleteket meghaladó kapacitásokkal rendelkezünk a szántóföldi gabona- és takarmánytermesztés, az erdı-, vad- és halgazdálkodás területén Nagyüzemi szılészet-borászat sikerei 7

8 Családi gazdaságok létrejötte Infrastrukturális-, gép- és eszközellátottság szempontjából jelentıs fejlıdés történt (a rendszerváltoztatás utáni kezdeti leépülés után) A termelık között megszőnt a negatív diszkrimináció A felnıttképzés (pl. Aranykoszorús gazda, stb.) biztosításával sikerült megállítani a szakmai leépülést A kisebb gazdaságoknál megkezdıdött az egészséges birtoknövekedés Létezı faluközösségek, hagyományırzı egyesületek Megyénkben kistérségi méretben csak a Bakonyalja halmozottan hátrányos helyzető; máshol 1-2 településre (mikrotérségekre) korlátozódik A hazai területfejlesztési támogatási rendszer preferálja a hátrányos helyzető településeket és kistérségeket Az erısödı határon túlnyúló együttmőködés intézményrendszerének létrejötte (pl. Vág-Duna-Ipoly, Ister-Granum, Duna eurorégiók) Területfejlesztési szakember-ellátottság kedvezı 2005-ben elfogadott korszerő Megyei Területrendezési Terv Csaknem minden megyei település már OTÉK-alapú településrendezési tervvel rendelkezik Fejlesztési koncepciók, programok (kistérségiek, több ágazati stb.) elkészültek A lakosság részérıl a civil szervezetek iránti bizalom Számos nagy hagyománnyal rendelkezı szervezet a sport, a tudomány, kultúra, népi hagyományok stb. terén Megyénkben általánosan elfogadottá vált a területi tervezésben a nyílt tervezési gyakorlat A tíz éves területfejlesztési tv. óta a megye térségfejlesztésben érintett szereplıi közt sokrétő együttmőködés alakult ki, jók a további összhang érdekében fontos személyes kapcsolatok is Néhány év óta korszerő civil-jogszabályi háttér, begyakorolt civil-támogatási rendszer Jól mőködı finanszírozási gyakorlat Továbbfejleszthetı monitorozási gyakorlat Gyengeségek Az elhelyezkedésbıl, gazdaságföldrajzi, -fejlesztési adottságokból adódóan: Kedvezıtlen 10-es úti szők keresztmetszet; kedvezıtlen Budapest Esztergom közúti kapcsolat Kevés és gyenge Duna-híd Kedvezıtlen közúti, lehetetlen vasúti elérése a Közép-dunántúli régió fejlesztési tengelyének (Székesfehérvár-Veszprém) Komárom-Esztergom megye felıl K+F potenciál gyenge, a felsıoktatásban résztvevık száma relatíve alacsony Közigazgatási, ill. területfejlesztési értelmő leválasztása a megyének Gyırtıl, Gyır-Moson-Sopron megyétıl Általános gyengeség az idegennyelv-tudás alacsony szintje Gyenge D-i irányú (így gyenge Ny-Balkán felé irányuló) közlekedési lehetıség (csak Bp-n át lehet) A képzett munkaerı számának csökkenése A pályázati feltételek csak a tıkeerıs cégek számára kedvezıek A belsı közúthálózat jelentıs fejlesztésre szorul, vannak nehezen elérhetı térségek 8

9 A vállalkozók közötti együttmőködés hiányos Sem a megyei, sem a települési önkormányzatok nem rendelkeznek általuk szabályozható befektetés-ösztönzési eszközökkel Kevés a befektetés-szervezéssel foglalkozó szervezet A munkanélküliek összetétele Ipari Parkok közötti információ-áramlás hiányos Bizalmatlanság a vállalkozók között Tulajdonviszonyok rendezetlensége Helyi befektetés-ösztönzı eszközök hiánya Sok a kényszervállalkozás KKV-k nagy része tıkehiányos, ezért a pályázati lehetıségeket sem tudja kihasználni Befektetések katalizátor hatása csak kevéssé érvényesül A mikro- és kisvállalkozások száma magas, az integrátori funkciót ellátni képes középvállalatok aránya alacsony A vállalkozások tıkeellátottsága erısen koncentrált, az össztıke döntı része a nagyvállalatokra koncentrálódik. A vállalati K+F tevékenység a rendszerváltás után erısen leépült A kis- és közepes vállalkozások technológiai színvonala általában alacsony Felsıfokú mőszaki oktatási intézmény hiánya Az elmúlt 16 év gazdaságát elsısorban a bérmunka túlsúlya jellemezte A kereskedelem, ill. általában a szolgáltatások területi ellátottsága nem egyenletes A kis kereskedelmi, ill. szolgáltató egységek tıkehiánya Kerékpárutak, kikötık hiánya, hiányosságai Roncsolt ipari területek, illegális szemétlerakók a települések, kirándulóhelyek közelében A kiszolgáló turisztikai infrastruktúra hiányos A kulturális és természeti örökség, a humánerıforrás-fejlesztés terén: Az egyik történeti vármegyeszékhely, Komárom határon túlra kerülése; az új megyeszékhely Tatabánya csinált város Az ipari félmúlt, de egyes legújabb ipari fejlesztéspolitikai döntések hatása is a teleépülés- és tájképre, a tájsebekre Néhány kiváló mőemlékünk igen rossz állapota (pl. tatai piarista rendház, kastély; számos egykori pusztánk kastélyai stb.) A lakosság építészeti, környezetkultúra iránti, általában is alacsony fogékonysága Az ipari félmúltból adódó számos tájseb, meddıhányó stb. jelenléte Több potenciális veszélyforrás veszélyezteti a megye természeti értékeit Az elıírt tájrendezések, környezeti kár-elhárítások vagy egyáltalán nem történtek még meg (pl. tatai Öreg-tó kotrása) vagy rossz minıségben ill. csak részlegesen (egyes bányakáros területeké) A relatív jómód, az urbanizáltság magas foka korán feloldotta a zártabb nemzetiségi közösségeket; vegyes-házasságok többségben Cigány lakosság átlagosnál magasabb munkanélkülisége, gyengébb eü. állapota és képzettsége Telepszerő, többszintes (panel, blokkos) lakásállomány nagy aránya a megyében Mőemlékeink, helyileg védett épületeink általában rossz mőszaki állapota, méltatlan tulajdoni viszonyaik (ez esetek egy részében) 9

10 Számos esetben a rendezetlen ingatlan-nyilvántartási, tulajdoni viszonyok; a társasházi tulajdonforma dominanciája A szolgáltató és a kvaterner szektor gyenge, munkahelyeik szezonálisak és rosszul fizetettek Közlekedési gyengeségek okán nehezen elérhetı városi munkahelyek Regionális központi szereplık (pl: egyetemi, kórházi) hiányában a közszektor foglalkoztatási aránya alacsony Részmunkaidıs, ill. más atipikus foglalkoztatási formák hiánya Csökkenı gyereklétszám és ebbıl fakadó forráshiány A kiterjedt oktatási, képzési intézményrendszer rugalmatlansága Egyetemi (master) szint hiánya, mőszaki képzés beindításának nehézsége Szakképzı rendszerünk még nem megfelelı mértékben szolgálja ki a munkaerıpiaci igényeket A kulturális életben nincs igazi információs kapcsolat, max. helyben hangolhatók össze a programok, a távlati tervek A kultúra a központi politika által anyagilag nem támogatott terület, ugyanakkor általában non-profit A szociális ellátási formák területi egyenlıtlensége Az elıírtnál alacsonyabb szakképzettségi mutató a szociális szférában A civil szféra alacsony részvétele a szociális ellátás rendszerében Kedvezıtlen szociális-intézményi infrastruktúra, korszerőtlen munkakörülmények, rekonstrukcióra szoruló épületek Hiányoznak egyes nappali, átmeneti és ápoló-gondozó otthoni ellátási formák A lakosság gyenge egészség-tudatossága, életmódja Nehézipari félmúlt öröksége: egészségügyi ártalmak Orvos- és ápolóhiány Egészségügyi gép- és mőszerszínvonal, -ellátottság gyengeségei A környezetvédelem, katasztrófa-elhárítás, infrastruktúra-fejlesztés terén: Az ipari félmúltból adódó számos tájseb, meddıhányó stb. jelenléte Több potenciális veszélyforrás veszélyezteti a megye környezetét, lakosságát Hajózási feltételek elégtelensége; szakmai megosztottság a helyes irány kiválasztása terén is Kikötık, révek, (teher)kompok hiánya Energiahatékonysági törvény hiánya Az energiafelhasználási szokások Települések energiastratégiája nem kialakított A mezıgazdasági hulladék szervezett formában még nem kerül energetikailag hasznosításra Alacsony fokú és mértékő a régióban képzıdött hulladékok energetikai célú hasznosítása Több potenciális veszélyforrás veszélyezteti a megye környezetét, lakosságát A megfelelı társadalmi megbecsülés és bizalom hiánya érzıdik a rendvédelmi területen belül; elszívó hatás a speciális, kvalifikáltabb és idegen-nyelvtudással rendelkezık tekintetében; gyengülı közösségi szellem A katasztrófa-elhárítás gazdálkodási nehézségei, folyamatos takarékossági kényszer; egyes fejlesztések elmaradása A megyében az otthoni Internet-hozzáféréssel rendelkezık száma alacsony (drága) 10

11 A kistelepülések Internet elérhetısége (különösen széles sávon) gyenge Az E közigazgatás helyzete megyénkben Interregionális és kistérségi közlekedési kapcsolatok hiányosak É D-i közlekedési kapcsolatok gyengesége A közúti átkelési szakaszok aránya 41,7 %; az országban a legmagasabb Az autópálya csomópontok ritkábbak a területhasználat által indokoltnál, egyesek telepítése nem kedvezı, és fejletlen a csomópontokhoz kapcsolódó kereszt- irányú feltáró-elosztó úthálózat is A fıútvonalak túlterheltek Valamennyi város belsı úthálózat-szerkezeti hiányosságokkal küszködik A burkolat felületállapotát tekintve jelentıs elmaradások tapasztalhatók Az út- és városhálózat aszinkronitása miatt több mellékút is visel fıúti jellegő forgalmat Az önkormányzati utak nyilvántartása, karbantartása és üzemeltetése sok kívánnivalót hagy maga után A megye vasúthálózatát a szélsıségesség jellemzi: a korszerően átépített hegyeshalmi vonal mellett a többiek erısen leromlottak A Duna térségünkben szállítási kapacitás és a rákapcsolódó kikötık tekintetében egyaránt kihasználatlan A megyében kiépített kerékpáros létesítmények csak belterületen, kizárólag a városokban találhatóak Elavult a tömegközlekedési eszközpark A tömegközlekedési ágazatok közötti kapcsolat nem minden területen felel meg az elvárásoknak Az agrár- és vidékfejlesztés, ill. a területfejlesztés intézményrendszere terén: A hagyományos állattartó telepek környezeti állapota sok kívánnivalót hagy maga után Az állattenyésztés mélyponton van: a megye állatsőrősége alacsonyabb, mint a 2. Világháborút követıen volt Piacaink és azok külsı hatásoktól való védelme gyenge Csökkenı EU-s agrártámogatások A jelenlegi agrárszerkezet kedvezıtlen A megyében még nem fejezıdtek be véglegesen a tulajdonosi átrendezıdések Központi agrárstratégia hiánya (az EU csatlakozást követıen elıállt helyzetre) Magánkézbe került közellátási funkciók, utak, közterületek a majorságok területén A tanyai, majorsági, ill. aprófalvas lakosság kor- és képzettségi struktúrája A kistelepülési önkormányzati vagyon és adóbevételek hiánya ill. csekély volta Központi falu-koncepciók hiánya ill. ellentmondásossága (a falu lélekszámának és életképességének összefüggése) A többcélú kistérségi társulások mőködése még nem kiforrott Regionális szervezetek központjai nem a megyénkben vannak A megye fejlesztésében résztvevı szervezetek együttmőködése nem megfelelı A felhatalmazáson alapuló helyi jogalkotás túlsúlyba kerülése az életviszonyok valódi helyi szabályozásának rovására A civil szervezetek társadalmi aktivitása, mőködési hatékonysága gyenge Civil összefogás hiánya, információcsere hiánya, integráció hiánya Alacsony színvonalú lobbi tevékenység 11

12 Központi források hiánya a programozásra, projekt-elıkészítésre Országos keretjogszabályok merevsége (pl. OTRT) A három irányba gravitáló egyes kistérségek (közülük 2 irány a régión kívüli: Bp., Gyır) A regionális szerepkör hiánya a területfejlesztés intézményrendszerében is megmutatkozik (pl. VÁTI Kht. képviselet, Területi fıépítész) A politika beavatkozása a szakmai kérdésekbe A kamarák elfogadottsága a társadalom részérıl még nem megfelelı Hiteles emberek, véleményvezérek kis száma (akiket szakmai, politikai véleménykülönbségre való tekintet nélkül akár települési, akár kistérségi, akár megyei szinten fenntartások nélkül elfogadnak) A megyei szintre decentralizált források csekély mértéke A hazai (nem EU-s társfinanszírozású) programok forrásainak elapadása Eltérı monitoring-rendszerek ágazatonként ill. a különbözı területi szinteken Lehetıségek Az elhelyezkedésbıl, gazdaságföldrajzi, -fejlesztési adottságokból adódóan Az elıvárosi forgalom infrastruktúrájának megteremtése (P+R) V0-ás Komárom-Kisbér Mór-Székesfehérvár-Pusztaszabolcs-Szolnok összekötés kialakítása, a meglévı szakaszok korszerősítése Duna menti vasútvonal korszerősítése A Duna folyami hajózása, kikötık létesítése Közúti kapcsolat több igényszinten: gyorsforgalmi út: Székesfehérvár Mór Oroszlány Tata Komárom; személyforgalomra a Zámoly-Gánt-Környe út mint alternatíva A közvetlen vasúti összeköttetés lehetısége: Tb.- Oroszlány Mór Székesfehérvár (- Veszprém) A Duna-térség közös fejlesztése Nyugat-Dunántúllal (pl. Szigetköz Felsı- Dunamente Térségi Fejl. Tanács) Együttmőködésekben (pl. a klaszterekben) rejlı, még kiaknázatlan lehetıségek Eu-integrációs intézményeinkben rejlı tartalékok (pl. Eu-inform. irodák, Eurorégiók) Transznacionális integrációk a gazdaság, a szellemi élet stb. területein Kedvezı befektetési helyszínek és lehetıségek elıkészítése, barnamezıs területek rekultivációja, további befektetık számára Közúthálózat fejlesztésre A szakképzési program megyei összehangolása Határ menti együttmőködés erısítése a befektetés-ösztönzés területén is Marketing kommunikáció fejlesztése, összehangolása Ipari parkok integrációja Együttmőködés a közeli fejlesztési pólusokkal, a Gyır Bp. Székesfehérvár ipari háromszöggel Kapcsolódás a régióban elindult tudományos- és technológia park-fejlesztıkel (Talentis program a Zsámbéki-medencében és Technopolis projekt Székesfehérváron) Felértékelıdik a hálózati együttmőködésen, innováción, és tudáson alapuló fejlesztés; s a különbözı szintő politikák (nemzeti, EU) és a támogatási rendszerek is kiemelten preferálják ezeket. 12

13 Az innováció húzóágazatainak (pl. jármőgyártás, jármőalkatrész gyártás, elektronika) dominanciája a megye gazdaságában; ezekben az ágazatokban a régió is kimagasló termelési hagyományokkal rendelkezik. A már itt mőködı fejlett, magas termelékenységő iparágak elısegítıi lehetnek az innováció-orientált fejlesztésnek és a felsıoktatás intézményrendszere bıvülésének. Az FDI szempontjából a korábban megtelepedett és sikeresen tevékenykedı beruházások kedvezı visszhangja és pozitív marketing hatása. A multinacionális vállalatok jelenléte tovább erısítheti a helyi gazdaság integrálódását a globális gazdaságba, a fejlett technológiák meghonosítását, a korszerő menedzsment és vezetési módszerek elterjedését, emelve mindezzel a régió technológiai színvonalát. Kereskedelemfejlesztéssel foglalkozó szervezetek hatékonyabb együttmőködése Nemzetközi kapcsolatok (testvérvárosi, települési kapcsolatok) kihasználása, fejlesztése Turisztikai adottságokból eredı lehetıségek tematikus kihasználása A kulturális és természeti örökség, a humánerıforrás-fejlesztés terén: A megye történelmi múltjában, mőemlék-értékeiben gyökerezı adottságok, a Magyarország bölcsıje gondolat kihasználása Nemzetiségi, nemzetközi kapcsolatok kihasználása, fejlesztése Két potenciális Világörökség-helyszínünk: a Komáromi Erıdrendszer; Dunakanyar (limes) További potenciális kultúrtáj-helyszín: Tata (akár az Európa Kulturális Fıvárosaprogramra, akár más füzérre - Királyi városok - felfőzve jelentıs uniós támogatásra esélyes) Esztergom centrum-szerepének erısödése (pl. az Alkotmánybíróság végre elfogadja központjaként; a római katolikus egyház szerepe) A megalakuló, megalakítandó naturparkok Több állami természetvédelmi szervezet fokozottabb helyi, közösségi szerepvállalása Az elıírt tájrendezések, környezeti kár-elhárítások kikényszeríthetısége az EU-s joganyag átvétele révén Unión belülre kerültek a fıbb nemzetiségek anyaországai; a kapcsolattartás már csak szándék és pénz kérdése További történeti és kevésbé történeti városközpontok és városrész-központok felújítása több szakág együttmőködésével, uniós és hazai kormányzati támogatással Panel-rehabilitáció, jelentısebb forrásokkal Energiatakarékossági célú épület(homlokzat) felújítások, városképre is (szerencsés esetben kedvezıen) kiható vízszigetelést-megoldó magastetı-ráépítések A társasházinál kedvezıbb (pl. lakásszövetkezeti) tulajdonformára váltás A régióban is jelentıs számú új munkahely jött létre; közös a munkaerıpiacunk Székesfehérvárral, Mórral, Bicskével Vidéki munkahelyek, bedolgozási lehetıségek bıvítése; táv- és részmunka Különbözı oktatási, (szak)képzési intézményfenntartók fokozottabb együttmőködése Szakképzı rendszerünk felkészít a magasabb hozzáadott értékő munkát elvállalni képes munkaerı képzésére Kis oktatási, (szak)képzési intézmények integrációja A kiépült szociális alap- és szakellátás jó kiindulópont a speciális ellátási formák megteremtéséhez, a meglévı ellátási formák bázist jelenthetnek a fejlesztéshez 13

14 A lakosság, az önkormányzatok, és a harmadik szektor számára folyamatos információ-áramlás biztosítása a szociális ellátórendszer fejlesztései lehetıségeirıl, a források igénybevételeirıl Az egyházak, civil szervezetek, vállalkozások közremőködésének növelése, a többszektorúság fejlesztése a szociális ellátórendszerben A kistérségi (illetve mikrotérségi) együttmőködés szociális ellátásban; a rendszerjellegő struktúrák létrehozásában valamennyi ellátotti típusra Ügyeleti egészségügyi ellátás és a mentıszolgálat együttes mőködtetése Egészségügyi szőrıvizsgálatok bıvítése Egészséges életmódra történı nevelés Kórházaink korszerősítése A környezetvédelem, katasztrófa-elhárítás, infrastruktúra-fejlesztés terén: A hulladékgazdálkodás teljes értékő reformja a két társulás (Duna-Vértes-köze és Közép-Dunavidéki) révén, Kohéziós Alap-forrásból ezáltal a települési felhagyott lerakók rekultivációja is A megalakuló, megalakítandó naturparkok: gerecsei, pilisi stb. A két állam környezetvédelmi szervezetei közti fokozottabb együttmőködés; a vízügyi (-pótlási, -szint) kérdések lezárása Az elıírt tájrendezések, környezeti kár-elhárítások kikényszeríthetısége (Neszmély, Almásfüzitı) Az energiafelhasználás racionalizálására biztosított EU támogatások jobb kihasználása Összefogás az energiatermelıkkel-, szolgáltatókkal, az energia-hatékony berendezéseket gyártókkal, forgalmazókkal Oktatási-, nevelési intézményekkel való együttmőködés; az ifjúság támogatásának megnyerése a természet- és környezetvédelem ügyének Az Országos Területrendezési Tervben szereplı országos jelentıségő, ill. a Megyei Rendezési Tervben szereplı térségi jelentıségő rekultiválandó területek elsıbbsége az uniós forrásoknál Nagyarányú (további tőzoltó-technikai és más katasztrófa-elhárítási) eszközfejlesztés Az E közigazgatásból adódó feladatok áttekintése, a lehetı leggyorsabb megoldása Térinformatikai rendszerek áttekintése, bevezetésének A tartalomszolgáltatások áttekintése a civil és üzleti szférával, az új lehetıségek feltárása érdekében Információs Társadalom stratégia készítése Közúti átkelési szakaszok csökkentése Oroszlány Mór vasúti összeköttetés kiépítése A Duna nagyobb kihasználása közlekedési és szállítmányozási szempontból Tata Tatabánya közötti és a Duna-menti kerékpárutak kiépítése RO-LA terminál(ok) kiépítése Eljutási idı és körülmények javítása a tömegközlekedésben Közlekedési zajterhelés csökkentése Fajlagos energia felhasználás csökkentése a közlekedésben Teljesítmény arányos tarifarendszer alkalmazása a tömegközlekedésben A közösségi közlekedési eszközök közúti forgalomban való prioritása 14

15 Az agrár- és vidékfejlesztés, ill. a területfejlesztés intézményrendszere terén: Az ıstermelık, családi gazdaságok, nagyüzemek együttmőködése Integrátori rendszerek kialakítása mezıgazdasági alágazatonként A termelési szerkezet átalakítása (pl. energianövények térhódítása) A szántóterületek csökkentése miatt át kell strukturálni a megye mezıgazdaságát; a rét- és legelıterületek növelésével az állattartás erısödhet meg Áttérés az agrárkörnyezetet kímélı gazdálkodási formákra Környezeti kártételek felszámolása Egyedi kultúrtáji értékek megırzése, fenntartása Falusi turizmus Eredetvédett élelmiszerek, bor, más helyi termékek Intézményfenntartó társulások alakítása Helyi munkalehetıségek új formái (pl. távmunka) A kevéssé terhelt természeti táj megóvása A kulturális örökség megırzése A sajátos agroökopotenciál kihasználása A Leader-program (és továbbélése a uniós tervezési idıszakban is) A hivatalos regionális beosztás tiszteletben tartása mellett a lehetı legtöbb ter.fejl., térségi együttmőködés nyitva tartása Gyır ill. a központi régió (ill. egyes térségeik: a Szigetköz, a Dunakanyar, a Zsámbéki-medence stb.) felé Térségi Fejlesztési Tanácsokban való aktív részvétel A statisztikai kistérségi lehatárolásoktól eltérı egyes célra orientált ill. nagy múltú ter.fejl. célú együttmőködések ösztönzése (pl. BÖSZ, Által-ér Szövetség stb.) Az érdekegyeztetés új intézményeinek létrehozása, s ezáltal a civil szektor lehetıségeinek kibıvülése Térségfejlesztés területén dolgozók közötti koordináció és kommunikáció fejlesztése TEIR rendszer végpontjainak telepítése legalább a kistérségi központokba A kistérségi munkaszervezetek és a különbözı menedzserek munkájának szabályozása, racionalizálása, koordinálása Akár megyei, akár régiós szinten egy megnövelt legitimitású választott középszint a helyi viszonyokra vonatkozóan életszerőbb és összehangoltabb keretjogszabályokat alkothatna a jelenlegi ágazati szemléletőeknél Az alakuló civil szövetségek, fórumok megerısödése A térségi összefogás eredményeként hatékony érdekérvényesítés, közös projektek A régió területi tervezésének szellemi bázisává válás Civil és érdekképviseleti szervezetek fokozottabb bevonása a programozásba Az idáig kellıen ki nem használt Interreg források megszerzése Régión belül, ill. kormányzati szerveinknél történı hatékonyabb érdekérvényesítés a forrásszerzésben is. Monitoring rendszer egységesítése Képzés, a humánerıforrás fejlesztése a monitoring területén is 15

16 Veszélyek Az elhelyezkedésbıl, gazdaságföldrajzi, -fejlesztési adottságokból adódóan: Közlekedésfejlesztés nélküli gépjármő-forgalom növekedés Budapest és az agglomerálódó megyei térségeink között Körültekintı településrendezés nélkül indokolatlan urbanizáció kezdıdik a megyében A Veszprém-Székesfehérvár tengely önjáróvá válása Komárom-Esztergom megye bekapcsolódása nélkül A tévesen értelmezett regionalizáció koncentrációt jelent (a Veszprém-Székesfehérvár tengelyre szorítkozva) Az informális kapcsolati hálók (melyek a Veszprém-Székesfehérvár tengelyen belül jóval erısebbek az átlagos régiósnál) kiszorító hatása megyénk fejlesztési elképzeléseire nézve Megyénk Ny-i felére gyakorolt húzó-elszívó hatása miatt Gyır oka lehet a szétesés szcenárió nemkívánatos bekövetkezésének Az EU esetleges általános válsága A forint esetleges megrendülése, az euró-bevezetés további jelentıs csúszása Ny-Európai tartós dekonjunktúra A szomszédos Szlovákia versenyelınyének növekedése A megyén belüli egyenetlen fejlıdés Nagy élımunka igényes iparágak (elektronika) nem jönnek a megyébe, vagy elmennek a megyébıl A klaszterek mőködési kereteinek kialakulatlansága, a finanszírozási problémák, a támogatás csökkenése vagy megszőnése következtében a már meglévı kezdeményezések elhalnak. A megye gazdasági potenciálja és fejlıdése, a termelés hatékonysága területileg és ágazatilag is egyenetlen lehet Tıkéhez jutás terén a KKV-k a nagyvállalatokkal szemben továbbra is versenyhátrányban vannak K+F tevékenységgel együttmőködni képes felsıfokú mőszaki oktatási intézmény hiánya miatt növekvı lemaradás a közeli fejlesztési pólusoktól (Bp., Gyır, a Veszprém-Székesfehérvár tengely) EU csatlakozásból adódó verseny erısödése a kereskedelmi-szolgáltató szektorban is A nagy áruházláncok térhódítása veszélyezteti a kisvállalkozások mőködıképességét Átutazó turizmus célterületévé válhatunk Nem következetes gazdaság-, ill. turizmusfejlesztési stratégiák A kulturális és természeti örökség, a humánerıforrás-fejlesztés terén: A mőemlékeket, egyes helyileg védett épületeket (pl. tatabányai volt Tiszti Kaszinó) az állami, önkormányzati szféra pénztelensége és a (mecénás-szereptıl tartózkodó) vállalkozói szféra együttesen vagy külön-külön a rom-sorsra és bontásra juttat A tartósan leromlott állagú történeti épületek városképromboló hatásúak; a közvélemény elıbb-utóbb eltakarításukat pártolja Az ivóvíz-bázis veszélyeztetettsége Az árvízi veszélyeztetettség a természeti értékekre, vizes élıhelyekre is kihat; ugyanakkor az idıszakonkénti vízhiány is gond A felszíni vizek minıségvédelmi veszélyeztetettsége 16

17 Fokozódó környezeti stresszhatás éri a természetet: pl. közlekedési és más eredető zaj-, rezgés-, fény- stb. szennyezés Az átalakuló kisebbségi önkormányzati, regisztrációs rendszertıl való félelem a történelmi tapasztalatok okán A zöldmezıs fejlesztések (továbbra is) elvonják a tıkét, a figyelmet a már beépített településterületek felújításától Parkolási, mozgáskorlátozottak bejutására vonatkozó és egyes más jogszabályok merev alkalmazása A közlekedés, gépkocsi-tartás terén bekövetkezett nagyságrendi változásra a városias települések nincsenek felkészülve Zöldterületek csökkenése a településeken belül Egyes oktatási, képzı intézmények demográfiai okokra visszavezethetı megszőnése A túlkínálat miatt kialakuló egészségtelen verseny a képzı intézmények között A nem iskolarendszerő képzés térnyerése Divatirányzatok erısödése, az az érték, ami drága szemlélet, az olcsó vagy ingyenes kulturális szolgáltatások elértéktelenedése Az aktív korú népesség arányának csökkenése A nyugdíjasok számának emelkedése Szociális célú források hiánya, alacsony állami normatívák A szociális ellátást igénylık számának magas aránya Közlekedési eredető egészségügyi ártalmak Az EU orvos- és ápoló-elszívó hatása A rosszul értelmezett regionalizáció megyénk kórházaira nézve A környezetvédelem, katasztrófa-elhárítás, infrastruktúra-fejlesztés terén: Az árvízi veszélyeztetettség; ugyanakkor az idıszakonkénti vízhiány is gond; Az igen erıs gazdasági potenciál, amely elsısorban a feltartóztathatatlan növekedés szcenárióban érdekelt (rövidtávon) ez ellentétes a térségi érdekekkel A felszíni és a karszt-vizek minıségvédelmi veszélyeztetettsége Cementgyári problémakör: a régi gyár Lábatlanon a legrosszabb megoldás; kérdés, hogy az új helyszín a legjobb-e? Az energia-felhasználók energiatudatossága alacsony színvonalú A megcélzott réteg szőkös anyagi helyzete nem teremt jó feltételeket az energiatakarékos termékek és technológiák gyors elterjesztéséhez; érdektelenné válhatnak Korrupciós veszélyeztetés a rendvédelemben A nagyarányú eszközfejlesztést késve követı létszám-, képzettség- és szervezetfejlesztés a rendvédelemben és a katasztrófa-elhárítás terén Az információ erıforrás, ha nem vagy rosszul menedzseljük, lemaradunk A megyében maradnak elérhetetlen területek a korszerő IT szolgáltatások vonatkozásában Az közút és kerékpárút hálózati fejlesztések elmaradása A MÁV a megye területén nem kíván fejleszteni A tömegközlekedés üzemeltetési támogatásának hiánya Csökken a közösségi közlekedés iránti igény Az egyéni közlekedés erısödése terheli a városokat, tovább rontja a közösségi közlekedés gyorsaságát 17

18 Az agrár- és vidékfejlesztés, ill. a területfejlesztés intézményrendszere terén: Nıhet a mővelés alól kivett területek aránya A gyümölcstermelés leépül, nem tudja felvenni a versenyt az olcsó importtal A piaci hatások és a globális verseny sok esetben a természeti adottságok determinációját kioltják, és nem az ökológia és az ökonómia kedvezı ötvözése valósul meg Az Egységes Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap a hazai beidegzıdöttségek okán a tömegtermelı, for-profit mezıgazdálkodás pótlólagos forrásává válhat a kívánt agrárszerkezet-váltás ösztönzése helyett Az életszínvonalra tartósan is kedvezıtlenül ható gazdasági intézkedések a tudatos, igényes (élelmiszer)vásárlói magatartásformák (pl. bioélelmiszerek fogyasztása) ellen hatnak Szegregációs folyamatok elmélyülése a kistelepüléseken Agrár-munkanélküliség A népesség-csökkenésbıl adódóan az intézmény-fenntartás ellehetetlenülése a kistelepüléseken Saját erı hiánya miatt is meghiúsuló fejlesztések a kistelepüléseken Növekvı üzemanyagköltségek miatt a városi munkalehetıségek is egyre inkább távolodnak a kistelepüléseken élıktıl Fejlettebb kistérségek és központjaik elszívó hatása a hátrányos helyzető kistérségre Kedvezıtlen egészségügyi és szociális helyzet a kistelepüléseken és a hátrányos helyzető kistérségben A kellı mértékő források hiánya esetén a intézményrendszer finanszírozása nem megoldható a kistelepüléseken és a hátrányos helyzető kistérségben A félreértelmezett regionalizáció az állam részleges lebontása helyett a megyei ter. fejl. szereplıktıl való hatáskör-elvonásban, megyén kívülre történı koncentrációjában valósul meg A politikum túlsúlya a ter.fejl., közig. és más szakértık rovására a ter. fejl. int. rendszer teljes vertikumában A gazdasági, ill. civil szereplık valós befolyásának gyengülése a ter. fejl. döntésekre, az uniós források feletti kontrollra nézve A politikai döntések áldozatává válnak a kamarák, az érdekérvényesítı képességük tovább romlik A politikai döntések áldozatává válnak a civil szervezetek, az érdekérvényesítı képességük tovább romlik Elhúzódó, egyre bürokratikusabb döntés-elıkészítés ill. döntések esetén a kistérségi társulások együttmőködése megromlik, a társulások szétesnek A határon átnyúló együttmőködések koordináció hiányában csak tervek maradhatnak Hatékony kommunikáció hiányában elsorvadhatnak a fejlesztési kezdeményezések Nem megfelelı kommunikáció a civil szervezetek, az önkormányzatok és a gazdaság között, emiatt elszigetelıdés A civil kezdeményezések koordináció hiányában kiolthatják egymást Nem érvényesül a civil szervezetek társadalmi kontroll szerepe A nem megvalósuló programelemek, egyes több évtizede húzódó projektek csalódottá és passzívvá teszik a megye térségfejlesztési szereplıit A programozási dokumentumok, a források megszerzésének a hiányában, csak asztalfióknak készülı dokumentumok maradnak A fejlesztések elmaradása, finanszírozás hiányában 18

19 A hiányos monitoring-rendszer még a csekély megszerzett források visszafizetésével is fenyegethet II. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE LEHETSÉGES FEJLİDÉSI PÁLYÁI, A JÖVİ FORGATÓKÖNYVEI A szcenáriók, azaz a megye fejlıdési-fejlesztési lehetıségeinek fı forgatókönyveinek felvázolása zárta le az elıkészítési fázist. A tervezık három lehetséges forgatókönyvet vázoltak fel és vizionálták az ezekhez tartozó jövıképeket: 1. A feltartóztathatatlan növekedés forgatókönyve 2. A megtorpanás, szétesés forgatókönyve 3. A harmonikus, kiegyensúlyozott fejlıdés forgatókönyve Hangsúlyozni kell, hogy e rész nem a megye, mint közigazgatási és/vagy területfejlesztési középszint jövıjérıl szól, hanem a Komárom-Esztergom megye területén élık, illetve az itt tevékenykedık életének, munkafeltételeinek, környezeti társadalmi gazdasági körülményeinek prognosztizálható változásairól. A rossz irányú forgatókönyvek az ezekhez vezetı utak elkerülésére, azaz a megye területfejlesztési szereplıi védekezı típusú intézkedéseinek a megalapozására szolgálnak; míg a kívánatos szcenárióra a jövıkép, a megye küldetésének megfogalmazása és a megteendı lépések fı irányának ismerete miatt van szükség. A FELTARTÓZTATHATATLAN NÖVEKEDÉS FORGATÓKÖNYVE A megye továbbra is intenzíven részt vesz a globalizációs folyamatokban, az externális hatásokra kevéssé ügyelve; cél az anyagi jólét fokozása, ennek érdekében a befektetések ösztönzése, a munkahelyteremtés akár külsı munkaerı importja árán is. Elmaradnak az ipari félmúlt környezetet terhelı kártételeinek rehabilitációi, folytatódnak a belterületek (lakóterületek, ipari parkok) terület-növekedései. Feltartóztathatlanul nı a forgalom. Komárom-Esztergom megye példaértékő gazdasági fejlıdése tovább folytatódik. Folyamatosan telepednek le a munkahelyteremtı beruházások, melyek a szakképzett munkaerı foglalkoztatását biztosítják. A beruházások elsısorban a kedvezı közlekedésföldrajzi, logisztikai helyzető területeken elsısorban a Tatai medencében, az M1 autópálya és a 10-es sz. fıút térségében, ill. a Duna-menti agglomerációs sávban valósulnak meg. Az ipari beruházások maguk után vonják a kereskedelmi létesítmények további bıvülését is. Ennek eredményeként a meglévı területi különbségek tovább növekednek, a kialakult település-hálózati, térségi aránytalanságok, feszültségek tovább erısödnek. A nagy ütemő tıkebefektetések elsısorban zöldmezıs beruházásokat eredményeznek, mivel ezek gyorsabban és olcsóbban valósíthatók meg, mint a barnamezısek. A zöldmezıs fejlesztésekhez viszont újabb mezıgazdasági területek mővelés alóli kivonása. A gazdasági növekedés és a megteremtett munkahelyek a megyénkbe vonzzák a munkavállalókat nemcsak az ország keleti és más részeibıl (elsısorban Északkelet-Magyarországról és az Alföldrıl), de a határon túlról Szlovákia magyarlakta területeirıl is nagy számban fog a szakképzett munkaerı ideérkezni. Közülük kevesen telepednek le tartósan, jellemzı lesz a heti, sıt a napi ingázás is, jelentıs közlekedési többletterhelést okozva (különösen pontszerően: az ipari területek bevezetı útcsatlakozásainál, a határátkelıhelyeken stb). A munka- 19

20 erı akár ideiglenes elhelyezéséhez is viszont lesz a lakóterületek mennyiségcentrikus fejlesztése, az építészeti színvonal és a helyi hagyományok rovására. A gazdasági növekedésnek megfelelıen átalakul a szakképzési rendszer. A megyében elsısorban a nagyobb hozzáadott értéket elıállító technológiák fognak letelepedni, ezért a szakképzı rendszernek jelentıs változáson kell átesnie és alkalmazkodnia kell a munkaerıpiac igényeihez. Ez a fejlıdés jelentıs hatással lesz az egészségügyi ellátásra is. A környezetterhelés megnı, bár környezetszennyezı beruházások letelepedése ezen szcenárió szerint sem várható. Ugyanakkor a nagy ütemő tıkebefektetés folyományaként (és a nagymértékben karcsúsodó közigazgatási rendszerbıl adódóan) szinte kontroll nélkül kerül sor érzékeny természeti területek és ökológiai folyosók igénybevételével újabb és újabb ipari parkok és telephelyek létesítésére. A települések határában egyre több helyszínen kerül sor lakóparkok és üdülıövezetek kialakítására, nemegyszer NATURA 2000-es területek rovására. Az intenzív, iparszerő, tömegtermelı mezıgazdasági termelés ismételt térnyerésével olyan védelem alatt nem álló, de értékes területek sérülnek, amelyeken sokkal inkább az ökológiai gazdálkodásnak és az extenzív, tájfenntartó agráriumnak lenne létjogosultsága. Eközben a mezıgazdasági telephelyek környezetszennyezése (trágyaelhelyezés, vegyszer-tárolás stb.) nem csökken. A turizmus jelentıs fejlıdése a környezet nagyfokú igénybevételét idézi elı, miközben a zöldturisztikai fejlesztések a szervezeti és finanszírozási hiányosságok miatt csupán szerény mértékben fejlıdnek. A natúrparkok kialakítására még sokáig nem kerül sor, ellenben néhány helyszín vonatkozásában az elburjánzó tömegturizmus újabb és újabb kontrollálatlan beruházási hullámot gerjeszt. Az évtizedek óta meglévı tájsebek rekultivációjára forráshiány miatt nem kerül sor, miként a régió környezetvédelmi vonatkozású nagyprojektjeinek megvalósítására (pl. tatai Öreg-tó és Által-ér rehabilitációjára) sem. A közigazgatás korszerősítése nem képes orvosolni a környezet- és természetvédelmi igazgatás fejlesztési igényeit és az állami, illetve önkormányzati apparátusban minimális kapacitás jut a megelızı-ellenırzı feladatokra, így a védett területek jobbára csupán papíron léteznek. Egy-két kirakat rekultivációra, rehabilitációra talán sor kerül; de az átfogó, programszerő tájrehabilitációk (lévén a zöldmezıs fejlesztések, mint alternatíva elıtt kevesebb akadály) késedelmet szenvednek. Az épített környezet értékei megóvása-helyreállítása terén a megaprojektek érvényesülnek, igaz többnyire csak egyre távolibb idıhorizontú tervek formájában: világörökségi programok (Komárom, Esztergom), teljes belváros-rehabilitációk (Tata, Tatabánya-Óváros stb). Folytatódik, de nem válik átütı szemléletformáló vidékfejlesztési eszközzé a Leader-program. Mind a közigazgatás, mind az önkormányzati középszint reformja során a centralizációs jegyek dominálnak; megyénk az egyre növekvı gazdasági súlyát továbbra is kevéssé tudja komplex centrum-szereppé átváltani. A növekvı K+F szektor mellett is csak kevéssé válik megyénk a tudásipar, a kvaterner szektor, a személyes és gazdasági szolgáltatások, a sokcsillagos turizmus bázisává. Egyes szigetszerő, kellemes lakóterületeken jó lesz élni, de a térségi összkép disz-szonáns lesz. Bizonyos szolgáltatások (pl. igényes, állandó társulatot felmutató színházak) továbbra is csak másutt lesznek elérhetıek. A MEGTORPANÁS, SZÉTESÉS FORGATÓKÖNYVE A megye eddigi intenzív gazdaságfejlıdése külsı és belsı okok eredıjeként megtorpan. Elfordul a térségtıl több meghatározó befektetı. Szerepet veszít úgy a Közép-Dunántúli Régión belül, mint a Budapest-Gyır tengelyen értelmezve. Az eddigi intenzív növekedés negatív visszahatásainak eredıjeként a további fejlesztések elleni szélsıséges hangulat uralkodik el. Megerısödnek a befelé fordulást, bezárkózást szorgalmazó, a globalizációt általában is ellenzı hangok. Nem jönnek létre a (külsı és belsı) közlekedési kapcsolatok, a megye a 3 pólusa mentén gyakorlatilag szétesik. 20

Budapest, mint főváros vonzereje A kedvező kelet-nyugati irányú közúti, vasúti kapcsolat és a fejleszthető dunai víziút A meglévő Dunakanyar

Budapest, mint főváros vonzereje A kedvező kelet-nyugati irányú közúti, vasúti kapcsolat és a fejleszthető dunai víziút A meglévő Dunakanyar KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐI, ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉS (Komárom-Esztergom megye készülő Területfejlesztési Koncepciójából) A Helyzetelemző munkarészt, melyek e részekkel zárulnak,

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI PROGRAM Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi háttér 1992 ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények

Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények Támogatási lehetıségek a válságban: pályázati források és adókedvezmények dr. Márkus Csaba Igazgató, Deloitte Zrt. Szeged, 2009. október 20. Tartalomjegyzék 2 Footer A támogatások megváltozott szerepe

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter

Dél-dunántúli Energetikai Klaszter Dél-dunántúli Energetikai Klaszter DDEK küldetése A Dél-dunántúli Energetikai Klaszter küldetésének tekinti a - Dél-dunántúli régió energetikai ágazatában jelenlévı szervezetek összefogását, - a klasztertagok

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással

Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Sopron jelene, fejlesztési lehetıségei, kapcsolata a felsıoktatással Dr. Fodor Tamás Sopron Megyei Jogú Város polgármestere 2008. november 17. Sopron Sopron madártávlatból A hőség és a szabadság városa

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK

PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK A Közép-Magyarországi Operatív Program környezetvédelmi intézkedései Orosz György Budapest, 2008.november 18. 2007-2008 PÁLYÁZATI EREDMÉNYEK 1 2007-2008 Pályázati statisztika Természetvédelem Környezetvédelem

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig

Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Helyi Leader Közösség bemutatkozása (2007. október 18.) Elıadó: Horváth Krisztián Keszthely és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás programfelelıs Megalakult a Zalai

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM

A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM REGIONÁLIS ÁTALAKULÁSI FOLYAMATOK A NYUGAT-BALKÁN ORSZÁGAIBAN, PÉCS, 2011. FEBRUÁR 24 25. A NYUGAT-BALKÁN KUTATÁSI PROGRAM KÖZREMŐKÖDİ INTÉZMÉNYEK The OECD LEED Trento Centre for Local Development A KUTATÁST

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió

Ügyvezető igazgató. Mikrohitel Divízió SIKERES INKUBÁTORHÁZAK KELET-MAGYARORSZÁGON VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA Elıadó: Zsukk István inkubátorház igazgató Kaposvár, 2009. június 17. A PRIMOM ALAPÍTVÁNY KEZDETEK

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13.

Az innováció folyamata és eredményei. Pécs, 2009.10.13. Az innováció folyamata és eredményei Pécs, 2009.10.13. 1 A BIOKOM Kft. 1994. december 1: Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat Pécsi Kertészeti és Parképítı Vállalatot Pécsi Közterületfenntartó

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Szociális és Egészségügyi Iroda

Szociális és Egészségügyi Iroda Salgótarján Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális és Egészségügyi Iroda 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., Pf.: 85. Tel.: 06 (32) 311-057 Ikt.szám: 47246/2005. J a v a s l a t a három éves szociális

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva

V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva V., Projektek egyenkénti bemutatása, fejlesztési irányonként csoportosítva fejlesztési irány foglalkoztathatóság javítása, foglalkoztatás bıvítése projekt rövid címe SORSFORDÍTÓ - SORSFORMÁLÓ munkaerı-piaci

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi

A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi A hagyományos (modern) és posztmodern regionális politikák jellemzıi 2. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A tradicionális regionális politika jellemzıi 1. 1. Mennyiségi növekedés, minták átültetése

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása

A Közép-Magyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása A KözépMagyarországi Operatív Program természetés környezetvédelmi kiírások, projektek állása Budapest, 2009. december 11. Tartalomjegyzék Az elıadás témakörei Természet és környezetvédelmi kiírások a

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben

Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben Változások a 2014-2020-as pályázati rendszerben Vanessia Magyarország Kft. 1118 Budapest, Maléter Pál u. 4/G, II. lh. 4. em. E-mail: vanessia@vanessia.hu Tel.: (+36 1) 319 2707 Fax: (+36 1) 319 2702 1

Részletesebben

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével.

A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések készítésével. A régiók kialakításának finanszírozási kérdései Vigvári András vigvaria@inext.hu Koncepció A különbözı közigazgatási-közszolgáltatási reformelképzelések kidolgozása hagyományosan nem jár együtt hatáselemzések

Részletesebben

A területfejlesztés finanszírozása

A területfejlesztés finanszírozása A területfejlesztés finanszírozása 9. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területfejlesztés szereplıi és finanszírozása 1 A területfejlesztés közvetlen eszközei I. Területfejlesztési célelıirányzat

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József

Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése. Gombás József Foglalkoztatási paktumok létrehozása és mőködtetése Gombás József Témák Partnerség A foglalkoztatási partnerségek szervezeti keretei, mőködési elvek Szervezeti struktúra Partnerek a kistérségi, megyei,

Részletesebben

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között

Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között Magyarország részvétele az Európai Területi Együttmőködési programokban 2007-2013 között 2009 Aug Hegyesi Béla, VÁTI Kht SEE-CE-IVC információs pont hegyesi@vati.hu 06 30 475 85 73 1 Tartalom Határmenti

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

ziesedése az informáci

ziesedése az informáci NKTH Innotárs program KKVENT_8 Kis- és s középvk pvállalkozások esélyei a nemzetköziesed ziesedı tudásgazdas sgazdaságok gok korában Magyar KKV-k k nemzetköziesed ziesedése az informáci ciótechnológiai

Részletesebben

Projekttervezés alapjai

Projekttervezés alapjai Projekttervezés alapjai Langó Nándor 2009. október 10. Közéletre Nevelésért Alapítvány A stratégiai tervezés folyamata Külsı környezet elemzése Belsı környezet elemzése Küldetés megfogalmazása Stratégiai

Részletesebben

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı

BKIK Tagcsoport Kollégiumi Elnök Budapest Fıvárosi Önkormányzati képviselı Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A Fıváros Önkormányzata és a kerületi Önkormányzatok együttmőködése a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával SZATMÁRYN RYNÉ JÄHL ANGÉLA BKIK Tagcsoport Kollégiumi

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Stratégia áttekintı vázlat

Stratégia áttekintı vázlat Stratégia áttekintı vázlat Megnevezés ÁLTALÁNOS - GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG PROBLÉMA CÉL INTÉZKEDÉS JAVASLAT Törökszentmiklóson az életszínvonal egyre inkább elmarad az országos átlagtól (lásd

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2008 ÉVRE 1. A szervezet alapadatai, bemutatkozása Tejes név: Munkanélkülieket Segítı Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége Rövid név: MSKSZMSZ Székhely: 4025. Debrecen,

Részletesebben

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója

A Gyıri Többcélú Kistérségi Társulás területfejlesztési koncepciója MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TUDOMÁNYOS INTÉZET Közleményei 169 B Témavezetı: Hardi Tamás PhD tudományos munkatárs Készült: a Gyıri Többcélú Kistérségi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17.

HR módszerek alkalmazása a Rába Jármőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. HR módszerek m alkalmazása a Rába JármJ rmőipari Holding Nyrt-nél 2010.02.17. A Rába R csoport Alapítva 1896 Fı adatok (IFRS) 2008 (auditált) 2009 FC Rába Futómő Kft. Rába RábaJármőipari Holding Nyrt.*

Részletesebben

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16.

TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 TIOP 2.6. Egyeztetési változat! 2006. október 16. Fájl neve: TIOP 2.6. Partnerség 061013 Oldalszám összesen: 76 oldal

Részletesebben

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség közép-magyarországi műhelytalálkozója, Budapest, 2010. május 20. Tartalomjegyzék

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési Program

Vállalkozásfejlesztési Program Támogatás megnevezése: Komplex vállalati technológia fejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára 32 000 000 000.- HUF Jelen pályázati kiírás célja kis- és középvállalkozások különféle belsı fejlesztéseinek

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20.

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. I. Prioritás bemutatása - 1. prioritás: Gazdaságfejlesztés 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter) A

Részletesebben

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s

S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A. 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 1 S Á R V Á R V Á R O S I N T E G R Á L T V Á R O S F E J L E S Z T É S I S T R A T É G I Á J A 2 0 0 8. m á j u s Sárvár Város Integrált Városfejlesztési

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Irányelvek a kiemelt célcsoportok (hátrányos helyzető munkavállalók) számára biztosítható támogatásokra A Dél-dunántúli régió a hátrányos helyzető munkavállalók

Részletesebben