Papírgyártás október 11. (5 óra)

Átírás

1 Papírgyártás Vegyipari technológiák (Környezetmérnököknek) BMEVESTAKM2 a Papíripari Kutatóintézetbe kihelyezett oktatás segédlete Összeállította: Lele István K+F igazgató és Dr. Víg András egyetemi magántanár 2007 október 11. (5 óra) BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Szerves Kémia és Technológia Tanszék 1111 Budapest, Budafoki út 8. Papíripari Kutatóintézet Kft Budapest, Duna u. 57.

2 Bevezetés, a papír története Cellulózgyártás Nyersanyagok Feltárás, feltáró berendezések Fehérítés, klórmentes fehérítés Vegyszerek és regenerálásuk Víz körbeforgatás Papírgyártás Nyers-, alap- és segédanyagok, papírfajták Papírgyártási szakaszok és berendezéseik, lapképzés, papírgépek Az őrlés Szárítás Papírhulladék feldolgozás Szennyvíztisztítási eljárások Papírfeldolgozás Bevezetés, a papír története A cellulóz az egyik legelterjedtebben használt, a legnagyobb mennyiségben újratermelődő természetes alapanyag. Számos helyen alkalmazzák, pl. papír, karton, farostlemez, cellulózműszál (viszkóz), lakk. Legnagyobb mennyiségben a papíripar használja. (kb. 150 millió tonna/év) A kínaiak már több mint 2000 éve gyártanak papírt. (1. ábra) Feltaláló Caj Lun Ho-ti kínai császár magasrangú hivatalnoka i.sz.105-ben javasolta, hogy a nehéz bambusztábla és a drága selyem helyett az olcsó papírra írjanak. Nyersanyag: eperfaháncs, bambuszrost, egyéb rostnövény (meszes áztatás) Zúzás deszkán kalapáccsal Merítés, sajtolás, felületi kezelés rizskeményítővel. 1. ábra - 2 -

3 2. ábra Európába arab közvetítéssel került (Szamarkand, hadifoglyok) 750 Európa XII XIV. század A hazai papírkészítés a XVI. században a lőcsei papírmalomban indult meg A modern papíripar a papírgyártógép feltalálásával (1798) vált jelentőssé (3. ábra). Alapanyagok és eljárások Nyersanyagok Rostosítás Kínai Eperfaháncs, bambuszrost, kínafű, stb. Áztatás, főzés meszes vízben, zúzás kalapáccsal deszkán Arab Len- és vászonhulladék, kender és pamut Áztatás, főzés meszes vízben, zúzás kőmozsárban Európai Len, kender, pamut Megalkotják a zúzóművet, és így a papírmalmot Kialakítják a fém Lapképzés Merítés bambusz vagy textil Merítés nád merítőszitával merítőszitával merítőszitát és a vízjelet Víztelenítés Sajtolás deszkák között Sajtolás deszkák között Csavarsajtó és nemez kősúlyokkal kősúlyokkal használata Szárítás Falon és levegőn Falon és levegőn Lécen, kötélen szárítópadlás kialakítása Felületi kezelés Rizskeményítő Búzakeményítő, Állati enyv tragantmézga 3. ábra A papírkészítés fejlődési szakaszai - 3 -

4 Nicolas-Louis Robert (francia) Facsiszolat Keller Nátronlúgos feltárás 1857 Honghton Savas biszulfitos 1863 Tilghmann Szulfátos 1880 Dahl Papírfajták (4. ábra) rostösszetétel szerint (rongytartalmú, famentes, fatartalmú, szintetikus) laptömeg szerint (180 g/m 2 -ig papír, 400 g/m 2 -ig karton, 400 g/m 2 felett lemez) rendeltetési cél szerint (író-nyomó, csomagoló, műszaki, egészségügyi) egyéb tulajdonság szerint (vízálló, zsírálló, gőzálló, víztartó, stb.) Megnevezés Hamutartalom (%) Töltőanyag-adagolás Papírtípus Hamumentes 0 1 Hamumentesített rostok Elektromos szigetelő-, szűrőpapír, pergamen-, zsírálló papír Kis hamutartalmú 1 5 Közvetetten (rosttal, papírhulladékkal) vagy közvetlenül Újság-, tapéta-, lyukkártya alappapír, fénymásoló alappapír Közepes hamutartalmú 5 15 Közvetlenül Nagy hamutartalmú 15 Közvetlenül, a hamutartalom mesterséges növelésével 4. ábra A papírok hamutartalom szerinti csoportosítása Legtöbb író- és nyomópapír nyomó-, mélynyomó-. biblianyomó-papír Cellulózgyártás A növényi nyersanyagokból feltárással állítják elő a papíripari féltermékeket. A feltárás mechanikai és kémiai lehet. A mechanikai eljárásban a fát rostjaira bontják. A kémiai eljárással az inkrusztáló anyagokat távolítják el. A kémiai feltárásokat a felhasznált vegyszerek alapján csoportosíthatjuk: (5 6. ábra) alkalikus eljárás (nátronlúg, nátrium szulfid, nátrium poliszulfid), szulfitos eljárások (felhasznált kation: kálcium, magnézium, nátrium és ammónium, (CaSO 3, MgSO 3, Na 2 SO 3, (NH4) 2 SO 3 biszulfitos eljárás: NaHSO 3 + szabad kéndioxid szulfátos eljárás (NaOH + Na 2 SO 4 ) A szulfátos eljárást alkalmazzák leginkább a cellulózgyártásra, a semleges szulfitos eljárást a félcellulóz (az inkrusztáló anyagok eltávolítása részleges) gyártásra. A feltárást a felhasznált nyersanyagok szerint is csoportosíthatjuk. Legnagyobb mennyiségben fenyőfából állítanak elő cellulózt

5 5. ábra A feltáró eljárások csoportosítása a feltáró vegyszerek kémiai összetétele szerint 6. ábra A feltáró eljárások csoportosítása a feltáráshoz használt gépek jellege szerint Nyers-, alap- és segédanyagok Nyers és alapanyagok A papírlapot képező összekuszált sejtek egyrészt nemezelődéssel, másrészt a különböző sejtek közötti másodlagos kémiai kötéssel (ú.n. hidrogénkötéssel) kapcsolódnak egymáshoz. Nemezelődésre a hosszú megnyúlt sejtek (anizodimenziós sejtek) hossz és keresztméret aránya nagyobb, mint 10 alkalmasak. A másodlagos kapcsolatokat a cellulózok és hemicellulózok hidrofil csoportjai hozzák létre. egyes fafajták kora, törzsegysége és vágási kora egynyári növények évente megújuló szintetikus szálak felhasználása különleges papírokhoz lényegesen drágábbak a cellulóznál, előállíthatók pl. abszolút mérettartó, vegyszereknek ellenálló, nagy kettőshajtogatású, stb. szintetikus szálakat nem kell őrölni, a szálak között nem alakul ki másodlagos kötés (Hhíd) ezért kötőanyagot is alkalmazhatnak. Segédanyagok Cellulózgyártás segédanyagai különböző feltáráshoz és fehérítéshez használt vegyszerek. pl. NaOH, Cl 2, H 2 O 2, Na 2 S, H 2 SO 4, HNO 3, Na 2 CO 3, O 2, O 3, NaOCl, ClO 2, stb

6 7. ábra Rostos alapanyaggyártás primer szekunder A növényi nyersanyagokból feltárással állítják elő a papíripari féltermékeket, primer rostokat. A papír és a kartongyártásban újrafelhasználásra kerülő papírhulladékot másodlagos nyersanyagnak (szekunder rostok) nevezik (lásd papírhulladék feldolgozás) - 6 -

7 Primer rostok gyártása (8. ábra) 8. ábra A papíriparban rostos félterméknek nevezik azokat a papírgyártásra alkalmas növényi eredetű anyagokat, amelyeket kémiai vagy mechanikai feltárással, illetve ezek kombinációjával állítanak elő. A rostos alapanyag gyártása során részben vagy egészben eltávolítják az ún. inkrusztáló anyagokat Az alapanyag előállítását különböző előkészítő műveletek előzik meg fa hántolása, aprítása, osztályozása, a szalma szecskázása, osztályozása. A kémiai vagy mechanikai feltárást különböző tisztítási folyamatok követik: mosás, osztályozás, illetve fehérítés. (9. ábra) 9. ábra - 7 -

8 A felosztás hozam szerint A mechanikai feltárás hozama: 90%, itt minimális kioldás vízzel TMP, CTMP 60 90% hozam középlamella fellazítása 80 90% középlamella + hemicellulózok kioldása 70 75% részleges lignin és hemicellulóz kioldás 60 80% cellulóz 50 55% hozam lignin és hemicellulóz kioldás Az eljárások lehetnek szakaszosak és folyamatosak. Facsiszolat Ez a fa mechanikai rostosításával előállított termék, a különleges kő segítségével rostjaira bontják víz jelenlétében. Az érdesített csiszoló mozgásakor a rostok kötött és a rostfalon belüli kötések felbomlanak és még a rostfal is felszakadhat. Jó minőségű facsiszolat fenyőfából állítható elő. A facsiszolat nem minden papírhoz alkalmas, mivel a szilárdsága gyenge és a papír hamar öregszik (sárgul), így főleg újságpapírok gyártásához használják fel. A gyártás lehet szakaszos és folyamatos, az ábra egy folyamatos láncos csiszolót mutat be. Fajlagos energia szükséglet ~5000 MJ/t, termelés: t/nap Aprítékcsiszolat Az előnyei a köves facsiszolattal szemben: a fa apríték formájában használható fel, így lehetővé teszi hulladékok és köves csiszolásra nem alkalmas fák felhasználását is a folyamat (őrlés) gépesített folyamatos művelet lehetséges egyszerű kémiai kezelés is a rostösszetételben növekszik a hosszúrostok aránya, nő a szilárdság, de a finomfrakció csökken, így csökken a papírok összeroppanthatósága (CMT értéke). TMP, CTMP A TMP (termo-mechanikai csiszolat) gyakorlatilag 100 C feletti ( C) nyomás alatt végzett őrlés, a faszerkezet középlamellájában annyira meglágyul a lignin, hogy a rostok károsodás nélkül szétbomlanak (ez az előfőzés), de aztán őrléssel a rostokat fibrillálni kell. A CTMP-nél (kémiai-mechanikai csiszolat) a gőz helyett vegyszert használnak, Na 2 SO 3 és NaHCO 3 keverékét, rövid főzési idő és utána őrlés. Kémiai feltárás (5. ábra) A feltárás függetlenül az alkalmazott feltáró vegyszertől az alábbi főbb folyamatokból áll impregnálás kémiai reakció a feltáró vegyszerek és a fa egyes komponensei, főként az inkrusztáló anyagok (lignin) között a képződő reakciótermék kidiffundálása a sejtből savas, semleges, lúgos - 8 -

9 a leginkább használatos eljárások regenerálható szulfátos oldható szulfitos LÚGOS ELJÁRÁSOK semleges félcellulóz Feltáró berendezések Szakaszos főzők: álló és fekvő főzők lehetnek inkább álló főző m 3 -es töltés ( kg/m 3 ) kerámia vagy saválló acél bélésűek, magasságuk rendszerint az átmérő 2,5 3-szorosa, Üzemi nyomás 0,6 1,3 MPa Folyamatos főzők ( ábra) Kamyr főző Az aprítékot egy adagolórész táplálja egy forgószelepbe az apríték egy ~150 kpa nyomású előgőzölőbe jut, itt C-ra melegítik 3 5 perc alatt főzési ciklus először impregnálás, majd feltárás, ebben a zónában kb. 1 1,5 óra (szulfátos esetén) nagy hőmérsékletű úszózóna, ellenáramú, viszonylag nagy hőmérséklet 130 C, 3 4 óra, a mosás alján a C-os kevertetett úszóvíz lehűti az anyagot hideg lefúvatás (lefúvató tartály) Fekvőcsöves PANDIA feltáróberendezés gyors feltárás 7 60 perc főzés előimpregnáló, dugóképző; 1 7 cső lehet szállítócsiga tereli az anyagot Cellulózok mosása használt lúg visszanyerés Diffúziós mosás, nyomás alatti ( Pa) A mosók kapcsolása ellenáramú (3 lépcsős) Pépsűrűség 1 5 6%-ra; %-ra; %-ra; - 9 -

10 10. ábra 11. ábra

11 A feltárást fehérítés követheti A fehérítéskor a feltáráskor visszamaradt lignint és színezőanyagokat távolítják el. Fehérítéskor a következő fontosabb vegyszereket használják: klór, klórdioxid, kálcium-iihipoklorit, oxigén, hidrogénperoxid. a fehérítést rendszerint több lépcsőben végzik. A fehérítéshez alkalmazandó lépcsők számát a felhasznált nyersanyag és az előállítani kívánt cellulóz minősége szabja meg. A nyers cellulóz lignintartalma, illetve a lignintartalomra jellemző kappa-szám felvilágosítást ad a fehérítéshez szükséges vegyszer mennyigére. κ- szám: rostanyag jellemző, a feltártság megítélésére legelterjedtebben alkalmazott eljárás KMnO4 oxidáció, 1 g abszolút száraz rostanyag cellulózt kísérő anyagának oxidálására fogyó 0,1 n KMnO 4 ml-einek száma. A κ-szám arányos a lignintartalommmal és 0,15-szerese adja meg a minta lignintartalmát %-ban. több lépcső CEH klór szabad DEDH TCF (Total Chlorine Free) OEOPP ECF (Elemental Chlorine Free) fehérítő tornyok alsó bevezetés felül úszódob A fehérítővegyszerek regenerálása nem megoldott. Szárítás Vegyszerek és regenerálásuk Régen az egyik legnagyobb szennyezőnek tekintették a papírgyártást. Az utóbbi húsz évben kifejlesztett vegyszer regeneráló illetve víztisztító eljárásoknak valamint a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak köszönhetően a papírgyártás környezetterhelő hatása lényegesen csökkent. A cellulóz feltárási eljárásokban a nyersanyagból jelentős mennyiségű szerves anyagot (lignint és hemicellulózokat) oldanak ki. Ezeket jelenleg elégetik. A nyers cellulózt az elhasználódott feltáró folyadéktól többlépcsős ellenáramú mosással választják el. A folyadékot bepárolják és 50 55% szárazanyag-tartalmú fekete lúgot kapnak. A bepárolt sűrű lúgot kazánokban égetik el. A kazán felső terében egy oxidációs teret, míg alsó terében egy redukciós teret alakítanak ki. A szerves nátrium vegyületekből oxidációs folyamatokban nátrium-karbonát (Na 2 CO 3 ), a nátriumszulfátból (Na 2 SO 4 ) redukcióval nátrium-szulfid (Na 2 S) keletkezik. Az így nyert ömledéket oldják és ülepítéssel tisztítják. A benne lévő szódából (nátrium-karbonát) kálcium hidroxiddal kausztifikálással 90 C-on nátronlúgot (NaOH) nyernek (Na 2 CO 3 + Ca (OH) 2 = CaCO NaOH). Víz körbeforgatás Az utóbbi 20 évben a papírgyárak számára környezetvédelmi előírás a felhasznált friss víz mennyiségének csökkentése, zárt vízrendszer kialakítása (100 m 3 /tonna 10 m 3 /tonna alatt körbeforgatása). Ez csak a teljes körű szennyvíz tisztítással oldható meg. Részletesen lásd később papíripari szennyvíztisztító eljárások

12 Papírgyártás (12. ábra) 12. ábra 180 g/m 2 -ig papír, 400 g/m 2 -ig karton, 400 g/m 2 felett lemez A papír gyártása az anyagelőkészítéssel veszi kezdetét és a kitermelt áru becsomagolásával fejeződik be. Papírgyártás segédanyagai Korábban csak papírtechnológiai eljárásokat (rostanyagok, töltőanyagok, enyvezőanyagok kiválasztása) alkalmaztak a papír végső tulajdonságainak kialakításához, ma már lehetőség van a papírszerkezetbe, vagy felületre is felhordani olyan segédanyagokat, melyek megváltoztatják a papír egyes tulajdonságait

13 A papír és a vegyi anyagok kapcsolata. A vegyszer csak abban az esetben segédanyag, ha a végtermékben a papír tulajdonságai maradnak a meghatározók. kész papír tulajdonságaira ható segédanyagok technológiai folyamatra ható segédanyagok tulajdonságokra ható szilárdságnövelő (keményítő, PEI, poliamin, epiklórhidrin, melamin-gyanta, karbamid és melamin formula) nedves szilárdságnövelő nedvesedőképesség változás (enyvezés) (kolofónium-gyanta, viasz, szintetikus enyvezőanyag AKD, paraffin, hot-melt, meleg olvadék, PE, etilén-izobutilakrilát) optimális fehérség (töltőanyagok: kaolin (alumínium-szilikát), talkum (Mg szilikát), mesterséges szilikátok (Na), BaSO 4, ZnS, TiO 2, CaCO 3 ) színezékek (bázikus, savas, direkt) lángmentesítés csúszásgátlás technológiai folyamatra ható Al 2 (SO 4 ) 3 poliakrilamid (retenció) PEI (víztelenedés, retenció) poliamidamin (töltőanyag retenció) nedvesítőszerek, habzásgátlók, nyálkaölőszerek, antisztatizálók ragasztók keményítőalapú kazein szintetikus A papírgártó gépek típusa a papírok laptömegétől függ: (12) g/m 2 (60) önlevevős papírgép (50) g/m 2 (500) síkszitás papírgép (200) g/m 2 (1200) henger és síkszitás kartongép g/m 2 kézilemez gépek A korszerű papírgépek gyártási sebessége A papírgyártógépek napi teljesítménye a gépsebességtől, a gépszélességtől, és a gyártott papír laptömegétől függ. A papírgyártás az anyagelőkészítéssel kezdődik, mely a következő műveletekre osztható: foszlatás őrlés tárolás hígítás osztályozás tisztítás Az előfoszlatás feladata, hogy a rostos féltermék csomóit fellazítsa és olyan sűrűségű pépet állítson elő, mely szivattyúval szállítható

14 A görgőjárat ma már korszerűtlen, csak múzeumban található, napi teljesítménye 8 12 t, kb kw beépített motorteljesítménnyel (13. ábra). A görgőjárat szerepét a hidropulper vette át. A pulperek folyamatos üzemmódban is működtethetők, a fenéklemez 6 8 mm-es, a szokásos foszlatási idő perc (14. ábra). A pulperben alkalmazott pépsűrűség 3,5 5%, az ún. nagysűrűségű pulperek 12 15% anyagsűrűséggel dolgoznak és főként a nedves-szilárd hulladékok feloldásában használják őket. 13. ábra 14. ábra Az őrlés Az őrlés az anyagelőkészítés legfontosabb művelete. Feladata, hogy a rostok vizes rendszerben való megmunkálásával a papír szerkezetének és a lapképzési folyamatnak megfelelő pépet állítson elő. Az őrlés folyamán a már duzzadt rostokra, illetve rostkötegekre két egymáshoz képest elmozduló őrlőkeret mechanikai hatást fejt ki. Az őrlés lehet fibrilláló, ahol az egyedi rostokra bontás következik be a rostkötegekből vágó, ahol a rostok aprítása következik be. 15. ábra

15 Az egyes cellulózok őrölhetőségét legjobban a cellulózok őrlési energiaigénye jellemzi. A fajlagos bruttó őrlési energiaigény az a munkamennyiség, amelyet egy adott őrlőberendezés az egységnyi mennyiségű rostanyag őrlésfokának 1 SR -kal való emelése közben felhasznál. Az őrlőberendezések többsége alkalmas széles pépsűrűséghatár (2 8%) közötti őrlésre, sőt az ún. nagysűrűségű őrlőknél a pépsűrűség 20 30% is lehet. A hígabb őrlésnél a jelleg az aprítás felé tolódik el, szilárdsági tulajdonságok romlanak, az optikai tulajdonságok javulnak, illetve az alacsonyabb pépsűrűségű őrlés esetén nehezebben víztelenedő anyagot kapunk. Az őrlés hatására változnak a papírtulajdonságok, mind a fizikai, mind az optikai tulajdonságok, illetve a morfológiai tulajdonságok. hollandi szakaszos kúpos őrlő folyamatos Közös jellemző a csonkakúp alakú álló és forgórész. A kúposság ; az anyagbevezetés tengelyirányú a kisebb átmérőnél, az anyagelvezetés a nagy átmérőnél sugár irányú. tárcsás őrlő folyamatos Az őrlőkések párhuzamosan helyezkednek el. A bevezetés tengelyirányú, elvezetés a tárcsák kerületénél történik (2, 3 tárcsás). Papírgépek (16 ábra) szitaszakasz, présszakasz, szárítószakasz 16. ábra

16 Lapképzés (17. ábra) 17. ábra A kellően megtisztított, osztályozott pépszuszpenzióból keresztirányban egyenletes eloszlású és jó átnézetű rostréteg kialakítása, mely a víztelenítés után olyan szilárdságú, hogy a présekbe vezethető. Vékony és közepesen vastag papíroknál síkszita, kartonoknál és lemezeknél hengerszita. Felfutószekrény fő szempont a szuszpenzió egyenletes kifolyása a gép keresztirányában, a pehelyképződés megakadályozása. (anyagsűrűség 0,5 1,0%) Nyitott felfutószekrény Közepes sebességig építik, a nyomómagasság azonos értéken tartása túlfolyással érhető el. Zárt felfutószekrény 400 m/perc gépsebesség felett a nyitott felfutószekrény nem alkalmazható sem az építési magasság, sem pedig a nagy feszültség igénybevétel miatt. Itt már zárt felfutószekrényt alkalmaznak pl.: a légpárna nyomásával hozzák létre a szükséges kifolyási sebességet, a betáplált pép szintje állandó

17 Szitaszakasz regiszterhenger, siklókaparó, szívószekrény, végén szívógomb. A hagyományos síkszitával a végső gépsebesség kb. 800 m/perc, e felett ikerszitákat alkalmaznak. Hengerszita karton és lemezgyártáshoz használják viszonylag kis sebességű gépeken. ellenáramú A szita már részben besűrűsödött péppel jut érintkezésbe, laza réteg alakul ki, vagy a hígabbal érintkezve tömörödik és felhős lapot ad. Nincs túlfolyás. egyenáramú A szita a híg anyaggal jut először érintkezésbe, lassabban indul a lapképzés, majd le is lassul, kisebb a teljesítménye, mint az ellenáramúnak, túlfolyás van kb. 20%. A szitáról leváló lap szárazanyagtartalma kb %. (18. ábra) Átvezetés a présekbe. A feladat a lap további víztelenítése. A korszerű, nagy sebességű gépeken szívópréses hengert alkalmaznak, ahol állandó vákuum elszívja a kipréselt vizet 18. ábra Alsó szitás prés (1 stonit sima felső préshenger; 2 gumihenger; 3 papír; 4 nemez; 5 szitavíz-elvezetés; 6 gumikaparó; 7 műanyag szita; 8 nemezszívó)

18 Szárítószakasz (19. ábra) 19. ábra A papírgyártógép szárító szakasza a papírgyártás lényeges, a papír minőségét, tulajdonságait meghatározó része

19 Rendeltetése a nedves prések által a papírból ki nem sajtolt víz elpárologtatása a végnedvességtartalomig. A papírt a gépen forró szárítónemezzel ellátott, vagy nemez nélküli gőzzel fűtött hengeren, vagy hengersoron kontakt szárítási rendszerrel szárítják. A szárítórész elpárologtatási teljesítményét befolyásolják: a szárítóhengerek felületi hőmérséklete a hőátadási viszonyok a papír minősége, őrlésfok, laptömeg, enyvezettség a kezdeti és végsebesség a szellőzési viszonyok 20. ábra Papírhulladék feldolgozás A papír és a kartongyártásban újrafelhasználásra kerülő papírhulladékot másodlagos nyersanyagnak (szekunder rostok) nevezik, mivel a papírhulladékban lévő növényi rostokat másodszor használják fel papírtermék előállítására. Ezeknek a rostoknak a tulajdonságai jelentősen eltérnek a rostok kezdeti tulajdonságaitól, mivel a papírgyártáskor műveletsorokon haladtak keresztül, illetve hosszabb-rövidebb ideig öregedtek. A papírgyártás technológiai műveletei közül különösen jelentős a szárítás, amelynek következtében irreverzibilis változások következnek be, rugalmasságcsökkenés, törékenység fokozódása. A műszaki fejlettség mai színvonalán a papírhulladékban lévő idegen anyagok (fémkapcsok, gumidarabok, polietilén fólia) eltávolítása megoldható. Gondot jelent azonban a különböző ragasztószalagok, hőre keményedő műanyagok, latexek eltávolítása

20 21. ábra A több tízezer fajta papír és papírtermékből keletkező papírhulladék osztályozása mind elméletileg, mind gyakorlatilag bonyolult. Papír technológiai szempontok szerint fontos tényezők: a papírhulladék rostos anyagainak összetétele és jellemzői a hulladék kísérőanyagai töltőanyag, nyomdafesték, stb. szennyezőanyagtartalom mechanikai, kémiai, biológiai, radioaktív, mikro és makroszennyezések idegenanyagtartalom drót, tű, műanyag, kötél, stb. 22. ábra

21 A hasznosítás fázisai a papírhulladék gyűjtése, szállítása a papírhulladék tisztítása, osztályozása csomagolás és kereskedelem A másodlagos rostanyag előállítás során két lényeges folyamat megy végbe: a papírhulladék diszpergálása az egyedi rostok szétválásáig a nemkívánatos anyagok folyamatos elválasztása A feldolgozás a műveleti sajátságok szerint osztályozva: a) híg anyag osztályozással működő rendszer b) sűrű anyag osztályozással működő rendszer másodlagos feloldó (Turboszeparátor) deinking (festéktelenítés) Tisztítás, osztályozás 23. ábra A vegyeshulladék előkészítése alacsony sűrűségű osztályozási rendszerrel a fluting előállításához (hullámlemez hullámos középrétege)

22 a szennyeződések lehetnek: a rostok egyéb szennyezettsége (csomók, szilánkok) idegen szennyeződések (szemcse, drót) a rendszerben felgyülemlő szennyeződések (nyálka, gomba, alga, vízkő, stb.) méret alapján működő Centrisorter 400 kpa-ig terjedő bemenő nyomás, 2,5%-ig terjedő pépsűrűség, pulzálás, bevezetés érintőleges. sűrűség alapján működő centrifugális erő alapján választ szét, jó anyag felül, rossz anyag alul Szennyvíztisztítási eljárások (24, 25, 26, 27, 28. ábra) elsődleges (mechanikai) másodlagos (biológiai) harmadlagos (fizikai, kémiai) A cellulóz- és papíripari szennyvizek szokásos kezelési módszerei és hatékonyságuk. A cellulóz és papíripari szennyvizek tisztításának első lépcsője az elfolyó rostok kiszűrése, ahol a víz a dob zárt oldalán lép be és a szita belsejéből távozik. Ugyanerre használható az ívszita is. Az így visszanyert rostot és ásványi anyagokat tovább víztelenítik szalagpréssel, vagy csigával és a keletkezett papíriszapot depóniára helyezik, vagy elégetik, esetleg hasznosítják pl. téglagyártás, cserépkészítés, stb. A rostok visszanyerésére alkalmas az ülepítés is, mely folyamatnál a vizes szuszpenzióból az 1 µm-nél nagyobb részecskék ülepíthetők. A legegyszerűbb ilyen berendezés a derítőtölcsér. Ez a legrégebben használt eszköz, a tisztítandó vizet a tölcsér közepén vezetik be, a tisztított víz a felső peremen távozik, a térfogatuk m 3, a hatásfokuk 80 90%, az átfutásiidő 2,5 4 óra. A szerves anyagok további lebontására a biológiai tisztítást alkalmazzák, ahol a vizek tisztítását a bennük lévő mikroorganizmusok végzik el. A szennyvizek lebegő, kolloid és oldott szerves anyagát lebontják és saját életműködésükhöz használják fel. Ez a folyamat az ún. fermentáció

23 24. ábra

24 25. ábra 26. ábra

25 27. ábra 28. ábra A biológiai szennyvíztisztítás lehet aerob és anaerob. Az aerob szennyvíztisztításkor az ún. levegőztető medencében a szennyvizet oxigén bevezetésével kezelik vegyszerek és mikroorganizmusok jelenlétében. A medence nagysága a szennyvíz mennyiségétől függ. A levegőztetés során a baktériumok elszaporodnak, az élő baktériumtömeget kiülepítik, egy részét visszavezetik, a fölösleget leválasztják

26 A zavartalan tisztítási folyamathoz szükséges, hogy a lebegőanyagtartalom 100 mg/l alatt legyen, ne tartalmazzon nehézfémeket (Zn, Hg, Cd, Ni, Cu), a ph 6,5 8,5 közötti. A baktériumok szaporodásához szükségesek ásványi tápanyagok, (nitrogén és foszforvegyületek), ha ez nincs, pótolni kell. A nitrogént NH 4 +, a foszfort PO 4 3+ alakban kell adagolni. 100 kg KOI (kémiai oxigénigény) eltávolításához 2 kg nitrogén és 0,5 kg foszfor szükséges. Az aerob rendszerekben a tartózkodási idő 1 6 óra. A tisztítási hatásfok BOI-re (biológiai oxigénigény) kb. 90%, KOI-re kb. 90%, lebegőanyagra 98%. Az anaerob fermentációt nehezebb kézbentartani, 30 C állandó hőmérséklet, semleges ph, a képződött metánt a fermentor fűtésére használják fel, a tartózkodási idő 1 6 nap is lehet. Harmadlagos tisztításkor alkalmazható még az adszorpció vagy esetleg szűrés valamilyen szűrőanyagon. Az adszorpció molekuláknak szilárd anyagon, az adszorbens felületén való felhalmozódása. Fizikai folyamat, amelyet a Van der Waals erők és kismértékben kémiai erők hoznak létre. Adszorbensnek leginkább az aktív szenet használják, melyet úgy nyernek, hogy levegő kizárásával izzítják. A fajlagos felület m 2 /g. A folyadék felülről lefelé áramlik. A szennyvizek tartózkodási ideje perc. A szűrőket 1 2 naponta öblíteni kell. Az öblítővíz mennyisége a tisztított víz kb. 5%-a. Reaktiválás akkor szükséges, ha a hatásfok 30% alá csökken. Ez 6 12 hónaponként következik be. Az aktívszén szűrőt a technológiai folyamatnak azon részébe lehet beilleszteni, ahol már nincs lebegő anyag, tehát a harmadik lépcsőbe. Papírfeldolgozás 29. ábra Hullámtermékek olyan papírból előállított csomagolóeszköz, melynek alkotói közül legalább az egyik hullámosítással készül

27 hullámréteg hullámpapír 5 rétegű hullámlemez Osztás (mm) Magasság (mm) Minősítés A hullám 8,7 4,8 durva B hullám 6,1 2,5 finom C hullám 7,4 3,7 közép D hullám 12,1 6,0 közép E hullám 3,2 1,1 mikro A hullámosítás művelete Préselés és hőhatás következtében veszi fel a profilt. A tartóvillák a préselőhengerig vezetik a papírt. Ragasztás a hullámok tetején, plusz fedőréteg hullámpapír. Több hullámpapír egybevezetése lemez Mázolás A mázolással a nyomópapír külső megjelenése (optikai, esztétikai tulajdonságok), a nyomatvisszaadás minősége és a nyomdagépen való felhasználhatóság javul. Mázanyag: fehér pigment (CaCO 3, vagy kaolin, 2 µm alatti) kötőanyag segédanyagok víz Légkéses mázoló Vonókéses mázoló Fontosabb mázolási eljárások Egyéb bevonási lehetőségek