Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék

Átírás

1 Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Jogtörténeti Tanszék Nyugati normák és keleti szokások találkozása a japán jogfejlődésben Mióta beszélhetünk modern japán jogrendszerről? Tényleg nem szeretik a japánok a jogot? Milyen történeti okai vannak a bírósági eljárások kerülésének? A tantárgy e kérdésekre válaszolva igyekszik betekintést nyújtani a távol-keleti jogcsaládba sorolt japán jogrendszer felépítéséről, működésének alapelveiről és legfontosabb forrásairól. Különös hangsúlyt fektet a kontinentális jogi alapokon nyugvó magánjogi kodifikáció, illetve a nagymértékben a megszálló szövetséges erők által ihletett béke alkotmányának vizsgálatára, valamint az átvett nyugati jogok szerepének és a koraközépkori kínai hatások egyes területeken mai napig tartó párhuzamos érvényesülésének bemutatására. Tervezett tanmenet 1) február 12. Félév megbeszélése, szeminárium bemutatása, referátumok 2) február 19. Történeti bevezetés 3) február 26. A Meiji-korszak jogalkotása 4) március 5. Alkotmánytörténeti áttekintés a császár jogállása 5) március 12. Alkotmánytörténeti áttekintés a békeklauzula 6) március 19. A hagyományos intézmények továbbélése: a japán családmodell 7) március 26. Vitarendezés történeti szemmel, peren kívül 8) április 2. A jog szerepe a japán társadalomban 9) április 9. Beszámoló 10) május 7. Aláírás Kötelező tananyag (kari könyvtárban elérhetőek): NODA, Yoshiyuki Introduction to Japanese Law, University of Tokyo Press, (egyes fejezetek) VARGA, Csaba (szerk.) Összehasonlító jogi kultúrák, Osiris, 2000, ( o o.) HALEY, John Owen Authority Without Power - Law and the Japanese Paradox, Oxford University Press, (egyes fejezetek) UPHAM, Frank K. Law and Social Change in Postwar Japan, Cambridge, Massachusetts, Harvard University Press, (egyes fejezetek) A nyugati normák és a keleti szokások találkozása a japán jogfejlődésben 1

2 1. Külföldi jogok átvételének korszakai 2. Történelmi háttér TÖRTÉNETI BEVEZETÉS február Kínai jog (VI-VII. század) - Kontinentális jogok - főként francia és német - ( ) - Angol-amerikai jog ( ) 2.1. Kezdetek: Kr. u. III-VI. sz. Kofun-korszak, Yamato állam 2.2. Kínai hatások (VI-VII.sz) - Taika reform (645) kínai államszervezeti modell átvétele - Államigazgatási, büntetőjogi szabályok átvétele (ritsu-ryō rendszer) - Patriarchális család felfogás, hierarchikus társadalom - Buddhizmus, konfucianizmus (harmónia, összhang, közösségi béke) 2.3. Feudális Japán japán középkor ( ) - A samurai-ok, csoportjának megerősödése (a császár tényleges hatalma lecsökken, ugyanakkor a sóguni kinevezések a hatáskörébe tartoznak) - Hűbéri rendszer japán formája - hűbéres korlátlan engedelmessége (apa-fiú viszonyként) - faluközösségek (mura) - önálló egység, saját szokásjog, közösségi szankció Tokugawa (Edo) korszak ( ) - feudalizmus virágkora - kereszténység üldözése, izoláció (sakoku) - külső és belső béke, az ősi szokások konzerválása - mezőgazdasági termelő munka; közösségi keretek között 3. Jogélet és társadalmi berendezkedés a feudális Japánban - Jogfogalom hiánya - csak kötelességek, illetve büntető jellegű normák - Giri - elvárt magatartásminták összessége, erkölcsi jellegű szabályok - Politikai mottó: az emberek ne akarjanak tudni semmit, csak engedelmeskedjenek - A szabályok a ritsu-ryō rendszerből eredően, büntető és adminisztratív jellegűek voltak, ezért a szabály szó tulajdonképpen büntetést jelentett, s eltért az erkölcsi és vallási norma-fogalomtól - A családrendszer, a patriarchális ie ( 家 ) ház-rendszer jellegzetességei - Hierarchikus társadalmi berendezkedés, a konfucianizmus hatásai - Jogszolgáltatás nem különült el a többi állami funkciótól - Jogviták alacsony száma a társadalmi béke megőrzése, fenntartása - kenka ryō-seibai ( 喧嘩両成敗 ) elv, amely értelmében viták esetén mindkét felet meg kellett büntetni A nyugati normák és a keleti szokások találkozása a japán jogfejlődésben 2

3 A MEIJI-KORSZAK ( ) JOGALKOTÁSA február Modernizáció kezdete - Perry sorhajókapitány 1853-as érkezése: amerikai elnöki levél a japán kikötők megnyitása érdekében - Ansei öthatalmi szerződések, 1858 ún. egyenlőtlen szerződések, területenkívüliség elve, Japán számára hátrányos feltételek - Japán jogtudósok és állami delegációk szétküldése Európába, USA-ba (Iwakura, ; Itō, 1882; és Yamagata, 1888 vezette missziók.) - Európai jogtudósok Japánban (Gustave E. Boissonade, George Bousquet, Hermann Roesler, Hermann Techow, Otto Rudorff) 1.1. Modellkeresés főbb irányai Francia jog Code Napoleon Angol jog equity, case-law Német jog az egységes Német Birodalom megszületése után 1.2. Terminológiai és technikai nehézségek jogi terminus technicus-ok teljes hiánya 2. Recepció és kodifikáció általános menete Francia jogi döntő hatás a 80-as évekig - Első modern kódexek (1882, Btk, Be.) - Ptk. első három könyvének törvénytervezete - kodifikációs vita A német jog befolyása - elsősorban a porosz alkotmány nyomán Alkotmány ( 憲法 Kenpō) - császár sérthetetlensége és szuverenitás - demokrácia csírái: választott parlament Pp. (a német Zivilprozessordnung alapján) Ptk. - Pandektarendszer: 5 könyv, túlnyomórészt német hatás (BGB tervezetei), de nem kizárólagos mértékben - Családjog és öröklésjog - ősi szokások továbbélése (külön törvényben, azaz a Ptk. ( 民法 Minpō) két törvénnyel július 16-án lépett hatályba) Kereskedelmi törvénykönyv (kft-k külön törvényben, 1938-ban) 3. A magánjogi kodifikáció állomásai 3.1. A recepció korai szakasza - Első tervezetek: a francia Code Civil puszta fordítása - Belső okok: jogegység megteremtése, külső nyomás a külföldi hatalmak konzuli joghatósága polgári perekben polgári jog forrásai: - írott jog hiányában szokás (mint régen) - szokás hiányában ésszerűség (jōri) 3.2. A régi Ptk. (kyu minpō) születése - Kodifikációs viták középpontjában kodifikációs bizottság felállítása, elnöke Tokato Oki lett, s a francia Boissonade felügyelte. - A tervezet címe: Projet de Code civil pour l Empire du Japon. (Japán nyelvre fordítása: Rinshō Mitsukuri) - A tervezet felépítése: személyekről, vagyonról, javak megszerzéséről, zálogjogról, bizonyításról. A nyugati normák és a keleti szokások találkozása a japán jogfejlődésben 3

4 - A kormányzat a nyugati nyomás miatt a bizottság munkáját előbb felfüggesztette, majd módosította összetételét, s Akiyoshi Yamada vezetésével felülvizsgálták a korábbi tervezetet. - Kodifikációs vita: Sir Henry Maine és John Austin analitikus iskolájának elméleteit tanulmányozó angol- illetve a Georges Bousquet és G. Boissonade természetjogi koncepcióját képviselő franciajogi iskola között. Végül a törvénykönyv hatályba sem lépett Az évi polgári törvénykönyv három könyv, a német Bürgerliches Gesetzbuch (BGB) első és második tervezetének hatása negyedik és ötödik könyv japán szokások figyelembevétele, Ie-rendszer megtartása. - Törvénykönyv szerkesztői: Nobushige Hozumi, Masaki Tomii, Kenjiro Ume. - A Ptk. szerkezete a német pandekta-rendszert tükrözi: 1. Általános rész, 2. Dologi jog, 3. Kötelmi jog, 4. Családi jog, 5. Öröklési jog. - Alapelvek: a szerződési szabadság, tulajdon korlátlansága, valamint a vétkes felelősség elve. 4. Nagy Japán Birodalom Alkotmánya ( 大日本帝國憲法 ) Dai-Nippon teikoku kenpō - A régi alkotmány létrejötte - Első kísérletek: holland, illetve a francia monarchikus alkotmány fordítása alapján készültek Hirobumi Itō európai utazásai alatt a porosz alkotmányos hagyományokat tette kutatásainak központjává. - Alkotmány kidolgozása: Hermann Roesler segítségével február 11. az alkotmány ajándékozása a Japán népnek november 23. alkotmány hatálybalépése, a japán parlament alakuló ülésének napja - A Meiji-alkotmány a császári szuverenitást rögzítette - A császár isteni származása nyomán szent és sérthetetlen volt, ő volt minden hatalom forrása (Meiji-alkotmány 1. és 3. cikke), - A végrehajtó, törvényhozó és bírói hatalmat a császári szuverenitás egy-egy aspektusának tekintették, azaz nem valósult meg ténylegesen a hatalmi ágak elválasztása. - A Meiji-alkotmány nem ismerte a miniszteri felelősség intézményét, a minisztereket a császár nevezte ki és mentette fel. - A törvényhozást a kétkamarás parlament a császárra együtt gyakorolta. 5. Recepció és a Meiji-korszak jelentősége - Japán függetlenségének megőrzése - Egyenlőtlen szerződések felülvizsgálata - Kontinentális jogi dogmatika - Modern Japán születése - Kiválni Ázsiából és európaivá lenni ( 脱亜入欧 Datsu a nyū ō) - A társadalmi élet színterén azonban az első évtizedekben a jog kevés befolyást gyakorolt (jogon kívüli vitarendezés preferálása, társadalmi béke fenntartása, megegyezés). A nyugati normák és a keleti szokások találkozása a japán jogfejlődésben 4

5 ALKOTMÁNYTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS I-II március 5., március 12 Az idegen jogi hatások harmadik korszakát a XX. század, azon belül döntően Japán II. világháború utáni megszállása jelentette, amelyben a reformok kiindulási alapját az amerikai nyomás mellett elfogadott alkotmány jelentette. Megjegyzendő azonban, hogy az angol parlamentarizmus hagyományai a Taishō-korszakban ( ) átmenetileg érvényesültek, amely alapján nemcsak az általános férfi választójog került bevezetésre 1925-ben, de 1918-ban az első ízben került pártelnök miniszterelnöki tisztségbe, amely előre vetítette a kormányok parlamenti támogatásának és bizalmának fontosságát. E demokratikus folyamatok azonban 1931 és 1945 között a militarizmus és területi expanziós igények, valamint a japán fasizmus terjedése nyomán félbeszakadtak. 1. A béke alkotmánya az oktrojált(?) alkotmány születése augusztus 15. Hirohito császár ( ) nyilvánosan bejelenti a Potsdami Nyilatkozat elfogadását ősze Japán kormányzati bizottságok alakulnak az alkotmány vizsgálatára, azonban a császári hatáskör tekintetében nem javasolnak érdemi módosítást január 1. A császár lemond isteni származásáról február Matsumuto bizottság átnyújtja tervezetét a megszállós szövetséges erőknek február 13. Douglas MacArthur tábornok vezette szövetséges erők válasza a japán tervezetre június október az alkotmány parlamenti vitája november alkotmány kihirdetése, május 3. az alkotmány hatályba lépése, (azóta az alkotmány napja nemzeti ünnep) 2. Az alkotmány szerkezete (11 fejezet, 103. cikk) - Császár (1-8. cikk); - Háború elutasítása (9. cikk); - Alapvető jogok és kötelességek ( cikk); - Parlament ( cikk); - Kormány ( cikk); - Igazságszolgáltatás ( cikk); - Pénzügyek ( cikk); - Helyi önkormányzatok ( cikk); - Alkotmány módosítása (96. cikk); - Legfőbb törvény ( cikk); - Átmeneti rendelkezések ( cikk). 3. A császár jogállása egykor és ma - Első uralkodó: Jimmu (Kr. e. 660.) - Középkorban: A mennyei császár istenként uralkodik, ő az egész föld és nép ura, abszolút hatalommal bíró személyiség, maga az állam. (JAMADZSI Maszanori Japán. Történelem és hagyományok, Gondolat, o.) A nyugati normák és a keleti szokások találkozása a japán jogfejlődésben 5

6 - A Meiji-alkotmány alapján a jogok isteni származása folytán illették meg: szent és sérthetetlen volt, ő volt a szuverén. - A hatályos alkotmány alapján: - A császár az állam és a Japán nép egységének szimbóluma (1. cikk), - Jelképes ( 象徴 shōchō) tennō-hatalom. - A császár hatásköreinek csoportja: állami feladatok 12 jogkör, mind miniszteri ellenjegyzéshez kötött; jelképes funkciójából eredő feladatok, illetve magánjellegű cselekedetei. - A császár jogköre leginkább a brit uralkodó jogállásához hasonlítható. - Az amerikai nyomásra az alkotmány szintjén intézményesített demokrácia nem az amerikai elnöki rendszert, hanem a parlamentarizmus brit hagyományait kodifikálta. 4. Az alkotmány 9. cikke fegyveres erő mindennemű elvetése A 9. cikk értelmében a japán nép örökre lemond a háborúról és a nemzetközi viták fegyveres úton történő megoldásának jogáról. Az (1) bekezdés alapján: Az igazságon és renden alapuló nemzetközi béke iránti őszinte elköteleződéssel, a japán nép örökre lemond a háborúról, mint a nemzet szuverén jogáról, valamint az erővel való fenyegetésről vagy alkalmazásáról a nemzetközi viták rendezése során. A (2) bekezdés értelmében: Az előző bekezdésben foglalt célok teljesítése érdekében Japán nem rendelkezik szárazföldi, tengeri vagy légi erővel, és egyéb háborús eszközökkel. Az állam nem ismeri el háborúindítási jogát. A pacifista megközelítés ellenére az 1950-ben létrehozott rendőrségi tartalékos egységet 1954-ben nemzeti önvédelmi erővé ( 自衛隊 Jieitai) nevezték át békeszerződés, valamint az USA és Japán közötti biztonsági szerződés aláírása. Japán ENSZ-tagsága, és az ENSZ-Alapokmány vonatkozó rendelkezései. Sunakawa-ügy (1959) június - az Egyesült Nemzetek békefenntartatói műveleteiben és más műveletekben való együttműködésről szóló törvény elfogadása. 5. Amerikai hatás és a megszállás rövid értékelése - A szövetséges megszállás alapvető célja a demokratikus és pacifista Japán megteremtése volt. - Az új alkotmány a népszuverenitáson, az alapvető jogok tiszteletén és a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés tilalmán alapul. - Megvalósult a hatalmi ágak elválasztása és a brit típusú parlamentarizmus. - Az új alkotmány alapján 1946 és 1948 között a Ptk. családjogi és öröklési jogi fejezetét módosították, valamint elfogadták a szabad versenyt biztosító monopóliumellenes törvényt, és az eljárási törvényeket, valamint egyéb jogszabályokat. A nyugati normák és a keleti szokások találkozása a japán jogfejlődésben 6

7 A HAGYOMÁNYOS INTÉZMÉNYEK TOVÁBBÉLÉSE: A JAPÁN CSALÁDMODELL március Japán családmodellek II. világháború végéig: a hagyományos család/ház-rendszer (ie) - patriarchális hatalom, - funkcionális közösség mezőgazdasági munkák, - nők korlátozott jogai. 50-es, 60-as évek: Salary-man család - cél: egy szoba / családtag, - hagyományos többgenerációs családi közösségek felbomlása, - nagy munkabírású férjek, nők mint főállású anyák. 70-es, 80-as évektől: új, átalakuló család - férj nagyobb részvétele a család életében, - családközpontú szabadidős tevékenységek, - részidős munkavégzés, különösen nők számára. 2. Jogforrás: Alkotmány 14 és 24. cikke, valamint a japán Ptk. negyedik könyve 3. Házasság felbontásának lehetőségei Japán Ptk cikkében meghatározott öt eset egyike alapján 4. Abortusz szabályozása: az anyaság védelméről szóló törvényben meghatározott öt eset egyike alapján 5. Áttekintő táblázatok Születési és termékenységi arányok Év Élveszületések száma Teljes termékenység aránya ,221, ,153, Házasságok száma és aránya Év Házasságok száma Házassági arány 1000 lakosonként , , Év Házasságfelbontások száma és aránya Házasságfelbontások száma Házasságfelbontások aránya 1000 lakosonként , , Forrás: Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium, A nyugati normák és a keleti szokások találkozása a japán jogfejlődésben 7

8 VITARENDEZÉS TÖRTÉNETI SZEMMEL, PEREN KÍVÜL március A joggal szembeni idegenkedés hagyománya - történelmi és kulturális helyzet, földrajzi fekvés - japán ember személyiségének sajátos vonásai - tisztességes polgár nem kerül a joggal kapcsolatba - közösségi harmónia (wa) megsértésének következménye: megszégyenülés. 2. A közvetítés fogalma - ADR Alternative dispute resolution peren kívüli eljárások gyűjtőneve - A formális alternatív vitarendezési módok a következők: - Egyezség (wakai) - Közvetítés (chōtei) - Választott-bíróság (chūsai) - Informális eljárások: kiegyezés, békéltetés. 3. A közvetítési eljárás kialakulása és menete 1920-as évektől élénkülő gazdasági élet, egyre növekvő számú tulajdonos és bérlő közötti eredő viták, ezek kezelése a hagyományos bírósági eljárásokétól eltérőt igényelt évi 18. törvény a földbérlők vitáinak közvetítés útján való rendezéséről (kosaku chōtei hō) évi 11. törvény a családjogi közvetítésről szóló első törvény (jinji chōtei hō) Eljárás népszerűségének főbb okai: - titkosság nem nyilvános, - olcsóság a hagyományos peres eljárásoknál kedvezőbb eljárási díjak és költségek terhelik, - gyorsaság az ügyek 85%-a 1 éven belül véget ér, - továbbá megfelel a szokásoknak: a harmónia megtartása. Eljárás alapvető elemei: - felek készek a megegyezésre, - laikus elemek bevonása az eljárásba és a döntéshozatalba, - informális nyelvezete, eljárási cselekmények, felek szerepe stb., - a megegyezés jogi kötelező erővel bír. 4. Néhány statisztika (YOSHIDA, Masayuki The Reluctant Japanese Litigant. A 'New' Assessment 2003, c. tanulmányát 1 alapul véve) ben indított ún. sommás ügyből (közel 60%) közvetítéssel végződött. - Az egyszerűbb többsége közvetítéssel végződött. - Ügyvédek száma: lakosra általánosan 16 ügyvéd (bengoshi) jut, így összesen körülbelül ügyvéd tevékenykedik. A fenti arányt tekintve Tokióban 74, Oszakában 30, Tottoriban pedig 4 ügyvéd jut lakosra. - Bírák száma: 1890 óta lényegében nem nőtt a számuk, ami az elmúlt évszázadban végbement közel háromszoros japán népességnövekedés mellett azt jelenti, hogy a korábbi fő helyett főre jut egy bíró. 1 A nyugati normák és a keleti szokások találkozása a japán jogfejlődésben 8