December Március Április Anyagcsoport III n. év IV. n. év III. n. év IV. n. év

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "December 31. 7 500. Március 31. 8 500. Április 30. 10 000. Anyagcsoport III n. év IV. n. év III. n. év IV. n. év"

Fanni Nagyné
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 LOGISZTIKA-CONTROLLING RENDSZER VIZSGÁLATA 1. PÉLDA Valamely ipari vállalatra vonatkozó adatok a következők: Időpont Készlet (kg) December Március Április Június A félév folyamán felhasznált anyag kg. A félév napjainak a száma 180 nap. Feladat: Számítsa ki a készletek forgási sebességének mutatóit a./ fordulatok számát és b./ egy fordulat időtartamát! 2. PÉLDA Egy gépipari vállalat anyagfelhasználási és készletezési adatai, ezer Ft-ban: Anyagcsoport Felhasználás Átlagkészlet III n. év IV. n. év III. n. év IV. n. év K L M A IV. negyedévben az M anyagról a következő leltári adatok állnak rendelkezésünkre: Időpont Készlet, ezer Ft Június Július Augusztus Szeptember Feladat: Elemezze az anyagkészletek forgási sebességét anyagcsoportonként és együttesen

/ egy fordulat időtartamát! 2. PÉLDA Egy gépipari vállalat anyagfelhasználási és készletezési adatai, ezer Ft-ban: Anyagcsoport Felhasználás Átlagkészlet III n.

2 3. PÉLDA Egy kohászati üzem adatai tonnában: Megnevezés bázis időszak tárgy időszak Nyesvastermelés, tonna Termeléshez felhasznált: kohókoksz P vasérc R vasérc A nyesvastermelés anyagfelhasználási normái: kohókokszból P vasércből 0,95 t / t 0,4 t / t R vasércből 1,6 t / t Feladat: Vizsgáljuk meg a fajlagos anyagfelhasználás alakulását a normához viszonyítva! 4. PÉLDA Egy vállalat anyaggazdálkodásáról az alábbi adatok ismeretesek: Leltári készlet: Január kg Február kg Március kg Április kg Május kg Június kg Július kg Anyagfelhasználás: Az egyes negyedévek időtartama 90 nap. Feladat: I. negyedév 8000 kg II. negyedév kg 1./ Számítsuk ki az anyagkészlet átlagos nagyságát és a forgási sebesség mutatóit a./ az I. negyedévre, b./ a II. negyedévre, c./ az I. félévre vonatkozóan! 2./ Vizsgáljuk meg a forgási sebesség alakulását!

viszonyítva! 4. PÉLDA Egy vállalat anyaggazdálkodásáról az alábbi adatok ismeretesek: Leltári készlet: Január 1. 6000 kg Február 1. 5400 kg Március 1. 6200 kg Április 1. 6800 kg Május 1.

3 TÁRGYI ESZKÖZ GAZDÁLKODÁS 1. PÉLDA Egy gépipari vállalat szűk termelési keresztmetszetét jelentő gépcsoportjára vonatkozóan a következő adatokat ismerjük: Termék neve Hasznos időalap Termelés db-ban Kapacitásnorma óra/db A B C Feladat: Elemezzük a kapacitáskihasználást különböző módszerekkel! 2. PÉLDA Egy iparvállalat alábbi adatai ismeretesek a szűk keresztmetszetet jelentő gépcsoporton: (eredeti adatokkal) Termék Termelt mennyiség (db) Kapacitásnorma (óra/db) A ,0 B ,5 C ,0 (változtatott adatokkal) Termék Termelt mennyiség (db) Kapacitásnorma (óra/db) A B C A gépcsoport naptári hasznos időalapja: óra. Feladat: Elemezzük a kapacitás kihasználását! 3. PÉLDA Egy gépipari vállalat forgácsoló üzemének adatai évben: Termék Kapacitásnorma (db/óra) Tényleges termelés (db) I II III

20 B 400 000 8 000 10 C 6 000 8 Feladat: Elemezzük a kapacitáskihasználást különböző módszerekkel! 2.

4 Termék Kapacitásnorma (db/óra) Tényleges termelés (db) I. 2, II. 4, III. 5, A forgácsoló gépek naptári hasznos időalapja óra. Feladat: Elemezze a kapacitás kihasználást különböző módszerekkel! 4. PÉLDA Egy vállallkozásra vonatkozólag az alábbi adatokat ismerjük: Rendelkezésre álló termelőberendezések átlagos száma Felszerelt termelőberendezések átlagos száma Dolgozó berendezések átlagos száma Munkaszüneti napok száma Műszakok: 2db 8 órás műszak 50 gép 48 gép 46 gép 62 nap Termékek Kapacitás norma, db / óra Tényleges termelés, db Teljesített gépórák, óra A B C Termelésből kiesett munkaidő: Megnevezés Kiesett órák száma TMK-ra fordított idő Energiahiány miatti állás Anyaghiány miatti állás Munkaerőhiány miatti állás Géphibásodás miatti állás Feladat: 1./ Számítsa ki a./ a különböző időalapokat, b./ a kapacitást A termékben, c./ a kapacitás kihasználását. 2./ Elemezze a kapacitáskihasználást a./ a termelőberendezések felhasználási mutatói, b./ az extenzív megterhelési együttható, c./ az extenzív kihasználási mutató, d./ az intenzív kihasználási együttható alapján. 3./ Állítsa össze a gépek munkaidőmérlegét.

PÉLDA Egy vállallkozásra vonatkozólag az alábbi adatokat ismerjük: Rendelkezésre álló termelőberendezések átlagos száma Felszerelt termelőberendezések átlagos száma Dolgozó berendezések átlagos száma

5 TERMELÉKENYSÉG, MUNKAIDŐ-KIHASZNÁLÁS VIZSGÁLATA (KÖZVETLEN BÉRKÖLTSÉG TERVEZÉS) 1. PÉLDA Egy iparvállalat havi munkaügyi adatai a következők: A fizikai foglalkozásúak állományi létszáma a hó elején A hó folyamán felvettek száma A hó folyamán eltávozott dolgozók száma Teljesített munkanapok száma Teljesített munkaórák száma Munkarend szerinti munkanapok száma Napi kötelező munkaidő 1810 fő 120 fő 140 fő nap óra 22 nap 8 óra Feladat: 1) számítsa ki: a) a fizikai foglalkozásúak átlagos statisztikai létszámát, b) a fizikai foglalkozásúak átlagos dolgozó létszámát, c) a munkanap átlagos hosszát, d) a munkahónap átlagos hosszát, e) az egy főre jutó teljesített órák számát, f) a munkanap-kihasználás mutatóját, g) a munkaidő-kihasználás mutatóját! 2) Mutassa ki a c) és e), valamint az f) és h) alatti mutatók közti összefüggést! 2. PÉLDA Egy iparvállalat tevékenységére vonatkozó adatok: Megnevezés I. félév II. félév Index (%) Termelés(db) 2000 Egy órára jutó termelés(db/óra) 125,0 Egy termék termelésére fordított munkaóra 0,5 Összes munkaóra Feladat: Számítsa ki a táblázat hiányzó adatait!

munkanapok száma Teljesített munkaórák száma Munkarend szerinti munkanapok száma Napi kötelező munkaidő 1810 fő 120 fő 140 fő 37400 nap 272300 óra 22 nap 8 óra Feladat: 1) számítsa ki: a) a fizikai

6 3. PÉLDA Egy iparvállalat alábbi adatait ismerjük: Ipari tevékenység termelési értéke Fizikai foglalkozásúak átlagos állományi létszáma Teljesített munkaórák száma (túlórával) Teljesített munkanapok száma Munkarend szerinti munkanapok száma Napi kötelező munkaidő 9720 ezer EUR 1000 fő óra nap 24 nap 8 óra Feladat: 1) Állapítsa meg az egy teljesített órára jutó termelési értéket, az egy teljesített munkanapra jutó termelési értéket, a fizikai foglalkozásúak átlagos dolgozói létszámára jutó termelési értéket, a fizikai foglalkozásúak átlagos állományi létszámának egy főre jutó termelési értékét! 2) Mutassa ki a kiszámított termelékenységi mutatók közti összefüggést!

Állapítsa meg az egy teljesített órára jutó termelési értéket, az egy teljesített munkanapra jutó termelési értéket, a fizikai foglalkozásúak átlagos dolgozói létszámára

7 IPARI TERMELÉS ELEMZÉSE 1. PÉLDA Egy gépipari vállalat I. negyedévi termelési adatai a következők: Megnevezés Termelés felhasználás Saját termelésből értékesítés 1000 Ft-ban, bruttó termelői áron Öntőde Forgácsoló Szerelde A vállalat az előbbiekben kívül 3000 ezer Ft értékű szolgáltatást végzett. A befejezetlen termelés állománya az időszak elején Ft, az időszak végén ezer Ft volt. Feladat: Számítsuk ki: 1. a vállalaton belül halmozott termelési értéket, 2. a késztermelési értéket, 3. a befejezett termelési értéket, 4. az ipari tevékenység termelési értékét! 2. PÉLDA Egy lemezgyár március havi adatai, ezer Ft-ban, termelői áron számítva: Üzem Termelés Értékesítés Saját további felhasználás Durva hengermű Finom hengermű Készítő A hó folyamán a vállalat javítóműhelye saját erőkkel Ft értékű gépjavítást és Ft értékű gépfelújítást végzett a vállalat más üzemei részére. A vállalat erőműve Ft értékű villamos energiát és Ft értékű gőzt állított elő. A gőzt más vállalatnak adta el, a villamos energiából Ft értékűt számlázott ki, a többit maga használta fel. A korábban eladott durván hengerelt lemezből a hó folyamán selejtként visszaérkezett Ft értékű. Ebből Ft értékű végleges selejt volt, a többinek a javítását elkezdték, s ez a lemez a hó végén 70%-os készültségi fokon volt.

000 Szerelde 620.000-612.000 A vállalat az előbbiekben kívül 3000 ezer Ft értékű szolgáltatást végzett. A befejezetlen termelés állománya az időszak elején 40.000 Ft, az időszak végén 20.

8 Felületkezelést végeztek és kiszámlázták más vállalat részére Ft-ért. Visszaérkezett a készítőüzembe a raktáron hibásnak észlelt Ft értékű készlemez is, amely javítható volt Ft érték végleges selejt, a másik Ft javítása most 90%-os készültségű. Felének a javítása a hó végén tartott. Feladat: Állapítsa meg a lemezgyár március havi 1. késztermelési, 2. befejezett termelési és 3. ipari tevékenység termelési értékét! 3. PÉLDA Egy kohászati vállalat október havi termelésének adatai, ezer Ft-ban, nettó termelői áron: Termék Termelés Saját felhasználás Értékesítés Nyersvas Nyersacél Durva rúdacél Finom rúdacél Acéllemez Anyageladásból Ft árrése származott a vállalatnak. Az októberben végzett építőipari tevékenység értéke Ft volt. Fuvarozásért Ft és mezőgazdasági tevékenység árbevétele Ft. A hó folyamán a felhasználótól visszaérkezett Ft értékű nyersvas, amelyből Ft értékű végleges selejt volt. A többit még októberben kijavították és raktárra adták. Ugyancsak visszavételeztek Ft értékű selejtes acéllemezt. Ez javítható, a javítás várható költsége Ft. A lemez javításához októberben még nem kezdtek hozzá. A raktáron lévő finom rúdacél készletből Ft értékű selejtet észleltek és javításra visszautalták a gyártóműhelynek, a javítást elkezdték, készültségi foka a hó végén 80%-os. A vállalat javítóműhelye a hónap folyamán más vállalat részére Ft értékű munkát végzett. Más vállalat anyagán októberben Ft értékű bérmunkát végeztek. Saját vállalatuk részére Ft értékű volt a gépjavítás. A befejezetlen termelés értéke október 1-én Ft, október 31-én Ft értékű volt (a selejtes termékek értéke nélkül). Feladat: Számítsa ki a termelési érték mutatószámait!

Hasonló dokumentumok

Kalkuláció, önköltségszámítás

Kalkuláció, önköltségszámítás Kalkuláció Fogalma: olyan műszaki-gazdasági tevékenység, számítás, amely egy termék, tevékenység tervezett, vagy tényleges erőforrás felhasználását veszi számba, összegzi,