UNWTO-TANULMÁNY Délkelet-Ázsia legfőbb kiutazó piacai: Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "UNWTO-TANULMÁNY Délkelet-Ázsia legfőbb kiutazó piacai: Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam"

Átírás

1 Budapest, február 27. UNWTO-TANULMÁNY Délkelet-Ázsia legfőbb kiutazó piacai: Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld és Vietnam KEY OUTBOUND TOURISM MARKETS IN SOUTH-EAST ASIA: INDONESIA, MALAYSIA, SINGAPORE, THAILAND AND VIETNAM A Turisztikai Világszervezet (United Nations World Tourism Organization UNWTO) és a Tourism Australia, valamint a Koreai Köztársaság Kulturális, Sport és Turisztikai Minisztériuma közös kutatásának eredményeit ismertető kiadvány 2013-ban jelent meg. A tanulmány először a délkelet-ázsiai régió piaci és gazdasági helyzetét elemzi, majd rátér az öt kiemelt piac komparatív elemzésére, végül egyesével ismerteti a vizsgált piacok társadalmi, gazdasági és turisztikai jellemzőit. Az alábbiakban összegezzük a tanulmány legfontosabb megállapításait. 1 Délkelet-Ázsia turizmusa 2012-ben a turizmus kimagasló eredményeket ért el, ebben az évben több mint egymilliárd nemzetközi turistaérkezés valósult meg a világon. A fejlődés egyik fő hajtóereje az ázsiai régió, amely jelentős gazdasági növekedést mutatott az elmúlt évtizedben. Ázsia és Óceánia nem csupán fontos desztináció, hanem dinamikusan növekvő küldőpiac is. Az ázsiai piacok növekedésében a középosztály jelentős növekedése játssza a főszerepet. Becslések szerint a világon 2,1 milliárd fő tartozik ebbe a kategóriába, ebből 30%, azaz 750 millió fő Ázsiában él. Ez az arány a következő 20 évben akár 400%-kal is növekedhet óta az Európa és Délkelet-Ázsia között üzemelő közvetlen járatok számát csökkentették, vagy meg is szüntették azokat, ezt azonban nagymértékben kompenzálta a Közel-Keleten áthaladó utasforgalom volumenének növekedése. A közvetlen járatokat üzemeltető légitársaságoknak az intenzív versenyhelyzet, az üzemanyagárak emelkedése és az európai gazdaság lassú növekedése is hátrányt jelent. 1 Az első fejezet Délkelet-Ázsia turisztikai és légiközlekedési trendjeit és a kiutazó turizmust befolyásoló tényezőket, illetve jövőbeli kilátásait ismerteti. A második fejezet az öt piac összehasonlító elemzését tartalmazza. Az országokról szóló fejezetek felépítése: általános adatok, demográfia, gazdasági háttér, turizmus jogi háttere, belföldi és kiutazó turisztikai piac, főbb desztinációk, kiutazó utasok és utazások jellemzői, információkeresési, tervezési és foglalási szokások, közlekedési infrastruktúra jellemzői, légiközlekedés, turisztikai vállalatok és érintett szervezetek, főbb trendek és fejlesztési lehetőségek, hasznos kontaktok. 1

2 A délkelet-ázsiai országokban Szingapúr (77%) és Malajzia (62%) kivételével a lakosság nagy része még nem rendelkezik internetkapcsolattal (1. ábra). Ezzel szemben a mobiltelefonok majdnem mindenki számára elérhetőek. Jelenleg a délkelet- ázsiaiak 42%-a használ mobil eszközöket utazási ajánlatok és információk keresésére. A felmérés szerint az öt országban nagy népszerűségnek örvend a közösségi média is, amelynek hatása érződhet a lakosság információkeresési és foglalási szokásainak változásában is ábra Az internethasználók aránya, 2011 (%) 22,4 61,7 77,2 27,4 33,7 Indonézia Malajzia Szingapúr Thaiföld Vietnam Forrás: Internet World Stats Mind az öt ország lakossága számára a szomszédos és egyéb ázsiai országok jelentik az elsődleges úti célt. Ezen kívül szívesen utaznak még Ausztráliába, Szaúd-Arábiába, az USA-ba és Oroszországba is. Szaúd-Arábia az indonézek 6., a malájok 10. legkedveltebb úti célja. Ausztrália a szingapúriak 6., a malájok 7., az indonézek 8. legnépszerűbb desztinációja. Az USA-ba Szingapúrból utaznak szívesen, a 10. helyen áll. Oroszország a vietnamiak 9. legkedveltebb desztinációja. A hivatalos adatok hiánya miatt az utazási motivációk vizsgálatánál az Euromonitor adatai kerültek felhasználásra (2. ábra). A kiutazások megoszlása motiváció szerint, ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Indonézia Malajzia Szingapúr Thaiföld Vietnam Rekreációs célú Üzleti Forrás: Euromonitor International 2

3 Mérete alapján az indonéz kiutazó piac rendelkezik a legnagyobb növekedési potenciállal, azonban az alacsony bázis miatt százalékos értékben a vietnami piac bővülhet a legnagyobb mértékben. Az elmúlt években mind az öt vizsgált piac esetében kimagasló mértékben növekedett a turizmus, ez a trend várhatóan folytatódik a következő években. A PATA (Pacific Asia Travel Association, Ázsiai és Csendes-óceáni Utazási Szövetség) 2012-ben publikálta az 1. táblázatban ismertetett előrejelzését a vizsgált piacok főbb desztinációira vonatkozóan. 1. táblázat A nemzetközi turistaérkezések volumenének alakulása, (éves átlagos növekedés, %) Küldőpiac Célrégió PATA régió Kína Ausztrália USA Japán Indonézia 7,1 3,1 10,3 13,6 2,0 Malajzia 6,5 2,5 2,7 4,4 0,4 Szingapúr 10,0 3,3 3,7 4,7 2,5 Thaiföld 5,7 1,2 2,7 1,1-0,5 Vietnam 17,4 n.a. -10,6 n.a. 4,0 Az előrejelzés alapjául szolgáló adatok nem teljes körűek, mivel nem minden desztináció gyűjt adatot az összes vizsgált küldőpiacra vonatkozóan. Forrás: PATA A következőkben ismertetjük az egyes küldőpiacok gazdasági és turisztikai sajátosságait, trendjeit. 3

4 Indonézia Általános jellemzők Hivatalos nyelv Főváros indonéz Jakarta Terület (km 2 ) Vallás (2000, lakosság arányában) muszlim (86,1%) római katolikus (3%) Háztartások száma (2011, millió db) 61,1 Népesség száma (2013, millió fő) 251,2 Átlagos életkor (2013, év) 28,9 Forrás: CIA World Factbook, Google Maps Gazdasági háttér Indonézia az ASEAN (Association of Southeast Asian Nations, Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) egyik alapítója, valamint a G20 tagja ben azon kevés országok egyike volt, amely növekedést ért el a gazdasági válság ellenére is. Az IMF (International Monetary Found) szerint Indonézia a leggyorsabban fejlődő gazdaság az ASEAN-5 országok közül (Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld). 2. táblázat 2011-ben az évi átlagos minimálbér indonéz rúpia (113 USD), az egy főre jutó GDP pedig ezer indonéz rúpia (3512 USD) volt, ez 17,8%-os növekedést jelent 2010-hez viszonyítva. A Bank of Indonesia szerint a lakosság 61%-a a középosztályhoz, 17%-a pedig a magas jövedelműek csoportjához tartozott 2011-ben. Az indonéz rúpia árfolyamának alakulását a 2. táblázat szemlélteti. IDR árfolyam, 2011 EUR 12,183 USD 8,753 GBP 14,036 JYP 110 Forrás: Travel Business Partnership A kiutazások jellemzői Az ország mérete és lakosságának száma alapján a tanulmányban kiemelt öt ország közül Indonézia kiutazó piaca rendelkezik a legnagyobb növekedési potenciállal. Indonézia az ázsiai kiutazó piacon egyelőre csekély részesedéssel bír, ugyanakkor az egyik leggyorsabban növekvő ország a turisztikai költés értékét és a kiutazások volumenét tekintve. A 2011 elején megszüntetett kilépési díj és a fapados légitársaságok intenzív jelenléte a kiutazók számának és a kiutazások gyakoriságának erőteljes növekedését okozta. A PhoCusWright becslése szerint 2009-ben a válság ellenére a foglalások bruttó értéke 4%-kal növekedett. Habár a hivatalos források nem teljesen egyeznek a kiutazó turizmus statisztikáit tekintve, elmondható, hogy 2011-ben a legalább egy vendégéjszakát tartalmazó külföldi utazások száma 6,5 7,0 millió közé esett. A 3. táblázat adatai alsó becslést adnak a kiutazó kereslet alakulására vonatkozóan. 4

5 3. táblázat Az indonéz kiutazó turizmus jellemzői, Kiutazások száma* (ezer db) Változás (%) 21,0 3,8 6,4-7,9 23,4 8,3 Vendégéjszakák száma (ezer db) Változás (%) 14,4 24,5 22,2-23,6 14,8-0,6 Átlagos tartózkodási idő (nap) 7,7 9,2 10,6 8,8 8,2 7,7 * Legalább egy éjszakát a célországban töltött. Forrás: UNWTO Az indonéz turistaérkezések száma erősen koncentrált, a régión belüli utazások dominálják a piacot (3. ábra) ben a Szingapúrba utazók száma 2,6 millió, a Malajziába utazók száma pedig 2,1 millió fő volt. A régión kívüli utazások fő célpontja Szaúd-Arábia, ahol 2011-ben 72%-kal nőtt az indonéz látogatók száma. Európában számos ország nem közöl indonéz érkezési adatokat, ezért csak kevés adat érhető el a régióról. A turistaérkezések számát tekintve között Svájcban évi 16%-os, Oroszországban évi 15%-os növekedést mértek. Hollandiában 2010-ről 2011-re 11,3%-kal nőtt a beutazó indonézek száma (24 ezer fő). Olaszországban azonban 35,9%-os csökkenés volt tapasztalható ugyanebben az időszakban. Az Euromonitor adatai szerint 2011-ben a turisták 17%-a üzleti, 83%-a szabadidős célból utazott. Az indonéz kiutazások fő motivációit a Business Monitor International adatai alapján a 4. ábra mutatja be ábra A kiutazások számának megoszlása, 2011 (%) 88,6 7,7 1,5 1,3 0, ábra Az indonéz kiutazások motiváció szerinti megoszlása (%) Forrás: Tourism Australia Forrás: Business Monitor International Turisztikai költés 2011-ben a nemzetközi turisztikai kiadások értéke (az utazási költséget nem tekintve) elérte a 7,3 milliárd USD-t. Vezető utazásszervezők szerint a tehetősebb indonéz lakosok többször is utaznak egy évben, fejenként USD-t költenek, és több mint 10 napot töltenek külföldön ben az indonézek teljes nemzetközi turisztikai költése 7,3 millió USD-t tett ki, amelynek 69%-a (5,0 millió USD) magán célú, 31%-a (2,3 millió USD) pedig üzleti célú volt. 5

6 A nemzetközi turisztikai kiadások szolgáltatás- és árucikkcsoportok szerinti megoszlása az 5. ábrán található. A nemzetközi turisztikai kiadások megoszlása szolgáltatás- és árucikkcsoportok szerint, 2011 (%) 5. ábra , ,5 13,0 5,0 4,0 7,0 13,0 0 Forrás: Euromonitor International Az indonéz kiutazó turizmusnak három kiemelkedő időszaka van: a muzulmán böjt végére eső Hari Raya alatt sokan akár két hétig is úton vannak, ezen kívül fontos a fő iskolai szünet (június július) és a karácsonytól szilveszterig terjedő időszak is. A évi adatok szerint az utazást megelőző információgyűjtés és foglalás egyelőre főként személyesen, utazási irodában történik, de egyre jelentősebb szerepet kap az internet is. Az internethasználók 62%-a keres online szórakozással és látnivalókkal kapcsolatos adatokat. A kiutazások 68%-a légi, 17%-a vízi úton, 15%-a pedig a szárazföldön történik. Az utazások főként szervezett csoportos utak (38,5%), azonban ez az arány évről évre csökken. A saját szervezésű utak aránya 25,5%-ot tett ki, 36,0% pedig ismeretlen kategóriájú. A becsült átlagos tartózkodási idő a közel eső desztinációk esetén 2 4 éj, közepesen hosszú távú utak esetén 7 10 éj, a távoli desztinációk esetén pedig éj. 6

7 Jogi környezet 2011 januárjában a kormány eltörölte a kilépési díjat, amelynek összege légi közlekedés esetén 265 USD, vízi közlekedés esetén 105 USD volt. Az e-útlevelek bevezetése is 2011 elején kezdődött el, a tervek szerint a régi típusú útlevelek 2015-től már nem lesznek érvényesek. Számos ország kínál vízummentességet vagy érkezéskor megszerezhető vízumot az indonézek számára (ASEAN országok, India és több afrikai ország). Az indonézek számára az Európai Unió vízumköteles. A turisztikai piac szereplői Az országban továbbra is fontos a hagyományos utazási irodák szerepe, amelyek lassan elfogadják az internet jelentőségét az értékesítés terén. Az Indonéz Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége megközelítően 900 taggal rendelkezik, ezen felül még több száz kisebb szereplő is működhet az országban. Több online utazási iroda is belépett a piacra, többek között az Expedia, a Hotels.com vagy a Priceline. A Skyscanner és a Wego keresőoldalak növekvő érdeklődéssel fordulnak Indonézia felé. A helyi piaci szereplők, mint a GoIndonesia, TravelIndo és RajKamar főként a szállodai férőhelyekre koncentrálnak. Az EzyTravel és a Yuktravel teljes utazási csomagokat kínálnak. Az online kereskedelem szempontjából problémát jelent, hogy az internethasználók 64%-a év közötti fiatal, akiknek kevés utazásra költhető pénzük van. A másik akadály, hogy csak a lakosság 4,5%-a rendelkezik hitelkártyával, ez az arány azonban erőteljesen növekszik. Az ország egyik vezető bankja becslése szerint 2012-re 3 millió új kártyatulajdonos volt. A közösségi média előnyeit kevés online utazási iroda használja ki, és csak néhány tervez aktív kampányt a jövőben. Turisztikai trendek és fejlődési lehetőségek Indonézia gazdasága a várakozások szerint tovább fog növekedni, ez pedig a turisztikai kereslet erősödését vonhatja magával főként a középosztályban. Ezt a tendenciát erősítik a fapados légitársaságok vonzó tarifái is. Az utazás kiemelt cél, és státuszszimbólumként is funkcionál az indonézek számára. Az Indonéz Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége szerint a kiutazások száma várhatóan tovább emelkedik majd, megelőzve a belföldi utazások számát. Az internet- és mobiltelefon-használók számának folyamatos növekedése, valamint a közösségi média elterjedésének hatása már most látszódik a turisztikai kereskedelmi adatokban. A közösségi média használói főként közöttiek, akik hamarosan elég jövedelemmel rendelkeznek majd a nemzetközi utazásokhoz is. 7

8 Hasznos linkek: Expedia Hotels.com Priceline Skyscanner Wego GoIndonesia TravelIndo RajKamar EzyTravel Yuktravel Ministry of Tourism and Creative Economy (Turisztikai és Kreatív Ágazatok Minisztériuma) National Statistics Office (Nemzeti Statisztikai Hivatal) Directorate General of Civil Aviation (Polgári Légiközlekedési Igazgatóság) Ministry of Transportation (Közlekedési Minisztérium) Association of the Indonesia Tour and Travel Agencies (Indonéz Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége)

9 Malajzia Általános jellemzők Hivatalos nyelv Főváros maláj Kuala Lumpur Terület (km 2 ) Vallás (2000, lakosság arányában) muszlim (61%) Háztartások száma (2011, millió db) 6,2 Népesség száma (2013, millió fő) 29,6 Átlagos életkor (2013, év) 27,4 Forrás: CIA World Factbook, Google Maps Gazdasági háttér Malajzia földrajzilag tagolt, területét a Maláj-félsziget és Borneó északi része alkotják. Közigazgatásilag 13 államból áll, amelyből 9-ben szultán uralkodik, ötévente közülük választják meg a maláj államfőt. Kuala Lumpur, Putrajaya és Labuan szövetségi kormányzati területnek számítanak. Az ország viszonylag nyitott, újonnan iparosodott gazdasága a II. világháború óta növekszik, a 3. leggazdagabb tagnak számít az ASEAN országok között ben a háztartások havi átlagos jövedelme 4025 maláj ringgit (1223 USD), az egy főre jutó GDP 2011-ben pedig maláj ringgit ( USD) volt, ez 2005 óta 21%-os növekedést jelent. Habár sikerült lépéseket tenni a szegénység megszüntetésében (2009-ben a háztartások 3,8%-a esett a havi 800 RM jövedelem alá), Malajzia mégis a gazdagok és szegények országa, Indonéziánál, Thaiföldnél és a Fülöp-szigeteknél is magasabb jövedelmi különbségekkel ben a háztartások felső 20%-a birtokolta a jövedelmek 50%-át, amíg az alsó 40%-nak a jövedelmek 14%-a jutott. A maláj ringgit 2011-es árfolyam alakulása a 4. táblázatban olvasható. MYR árfolyam, táblázat EUR 4,257 USD 3,058 GBP 4,904 JYP 0,038 Forrás: Travel Business Partnership A kiutazások jellemzői A kiutazások alakulásáról 2004 óta nincs hivatalos maláj statisztika, ekkor 30,5 millióan utaztak külföldre (5. táblázat). Ebbe beletartoztak a szomszédos országokba történő egynapos utazások is. Ez utóbbitól eltekintve körülbelül 7-8 millióan utaztak külföldre, 90%-ban ázsiai desztinációba (6. ábra) ábra A maláj kiutazások számának megoszlása, 2011 (%) 94,26 2,69 1,07 1,03 0,92 0,03 Ázsia Európa Közel-Kelet Észak- Amerika Afrika Dél-Amerika Forrás: Business Monitor International 9

10 A szabadidős célú utazások 2011-ben az összes kiutazás 72%-át tették ki. Ázsiát követően Európa a második legjelentősebb úti cél a malájok számára, azonban az összes kiutazásból csupán 3%-os részesedéssel bír ben 7,2 millió fő az ázsiai régión belül, 207 ezer fő pedig Európába utazott. A maláj beutazók számáról sok országban nem vezetnek nyilvántartást, ezért csak kevés adat érhető el ben az Egyesült Királyságba 130 ezren (-2,3%), Svájcba 26 ezren (+18,2%), Olaszországba 22 ezren (-16,2%), Belgiumba 5 ezren (+27,5%) utaztak. 5. táblázat A maláj kiutazó turizmus jellemzői, Kiutazások száma* (ezer db) Változás (%) na 10,4 6,2 1,2 7,6 4,8 *Legalább egy éjszakát a célországban töltött. Forrás: Euromonitor International Fontos kiutazó piaci szereplő a külföldön tanuló maláj diákság, becslések szerint 13 ezer fő tanul külföldön. Számukra főként az Egyesült Királyság és Ausztrália vonzó célpont. A becslés alapján Malajzia Kína után a második ország a külföldön tanuló diákok számát tekintve. A diszkont légitársaságok terjeszkedésének, különösen az első maláj fapados légitársaság, az AirAsia megjelenésének köszönhetően az utóbbi években jelentősen növekedett az ország kiutazó turizmusa ben Új-Zéland 60%-os növekedést mért a maláj érkezések volumenében, jelenleg a legdinamikusabb növekedés itt volt megfigyelhető. A VisitBritain kutatása szerint a top tíz desztináció a malájok számára a következőképpen alakul: Svájc, Japán, Új-Zéland, Olaszország, Egyesült Királyság, Franciaország, Svédország, Ausztrália, Kanada, Németország. Turisztikai költés 2011-ben a nemzetközi turisztikai kiadások értéke (az utazási költséget nem tekintve) elérte a 10,8 milliárd USD-t (6. táblázat) ben a vendégek legnagyobb arányban a közlekedésre költöttek (51,8%), ezt az országspecifikus turizmussal kapcsolatos vásárlások követték (15,0%). A szálláshely igénybevételére a kiadások 17,1%-a jutott (7. ábra). 7. ábra A nemzetközi turisztikai kiadások megoszlása szolgáltatás- és árucikkcsoportok szerint, 2010 (%) Szállás 17,1 Vendéglátás 9,1 Közlekedés 51,8 Utazási iroda 15 2,4 1,5 3 Kultúra, rekreáció, sport Forrás: Maláj Turisztikai Minisztérium Vásárlás Turisztikai szolgáltatások 6. táblázat A nemzetközi turisztikai költés alakulása, Nemzetközi turisztikai költés (millió USD) Változás (%) 14,7 31,6 19,8-3,0 22,0 35,4 Forrás: UNWTO, Maláj Központi Bank 10

11 Jogi környezet Malajzia a 2011-es World Economic Forum Travel and Tourism Competitiveness rangsorában regionálisan a 7., világszinten a 35. helyezést érte el. A világon először itt vezették be a biometrikus útlevelet, 2002 decemberétől az ujjlenyomat adatait is hozzáadják az alkalmazott chiphez től bevezetésre kerültek az e-útlevelek is, amelyek 2 vagy 5 évig érvényesek. A maláj útlevéllel rendelkezők vízummentességet élveznek a világ számos országában, köztük az Európai Unió országaiban is. A turisztikai piac szereplői Az országban megközelítőleg 1200 utazási ügynökség működik, amelyek többsége kis- vagy középvállalkozásként üzemel. A Malajziai Utazási Irodák Szövetségének több mint 2800 tagja van. A nagyobb utazásszervező cégek, mint a Forever Travel, a Golden Deluxe Travel, a Golden Tourworld Travel, a Malaysian Harmony Travel és a Reliance Travel 5 10%-os jutalékot adnak az utazási ügynökségeknek. A csoportos utak aránya körülbelül 60%, a lakosság egyre gyakrabban saját szervezésű utakon vesz részt. Az online utazási irodák száma dinamikusan növekszik, részben a fapados légitársaságok terjeszkedésének köszönhetően. A piac domináns szereplői továbbra is a nagyobb cégek lesznek, mint az AirAsiaGo. Turisztikai trendek és fejlődési lehetőségek Malajzia gazdasági helyzetében további erősödés várható, körülbelül 2,5%-os éves inflációval és az amerikai dollárral szemben erős ringgit árfolyammal. Az elmúlt néhány évben a kiutazó piac növekedést mutatott, ez a tendencia a jövőben várhatóan folytatódik majd. A régión belüli utazások továbbra is dominálják a piacot, többek között a fapados légitársaságok régión belüli járatainak köszönhetően. 11

12 Hasznos linkek: Forever Travel Golden Deluxe Travel Golden Tourworld Travel Malaysian Harmony Travel Reliance Travel AirAsiaGo Department of Statistics, Malaysia (Statisztikai Hivatal) Ministry of Tourism (Turisztikai Minisztérium) Ministry of Transport (Közlekedési Minisztérium) Malaysia Airports Holdings Berhad (Malajziai Repterek Szövetsége) Malaysian Association of Travel Agents (Malajziai Utazási Irodák Szövetsége) Islamic Tourism Centre (Iszlám Turisztikai Központ)

13 Szingapúr Általános jellemzők Hivatalos nyelv Főváros mandarin, angol, maláj Szingapúr Terület (km 2 ) 697 Vallás (2010, lakosság arányában) buddhizmus (42,5%) Háztartások száma (2010, millió db) 1,1 Népesség száma (2013, millió fő) 5,3 Átlagos életkor (2013, év) 37,6 Forrás: CIA World Factbook, Google Maps Gazdasági háttér Szingapúr a Maláj-félsziget déli csücskével határos szigeten elhelyezkedő tehetős városállam, egyike Ázsia újonnan iparosított gazdaságainak az IMF (International Monetary Found) definíciója szerint, amelynek lakói élvezhetik a világ egyik legmagasabb életszínvonalát. Gazdasága a nemzetközi raktárként és hajózási központként működő kikötőjén, valamint pénzügyi szolgáltatásain, a turizmuson, az elektronikai, vegyi és gyógyszeripari gyárakon alapul. Az egy főre jutó GDP 50 ezer szingapúri dollár (49 ezer USD) felett volt 2011-ben, (amely 2010-hez viszonyítva 3,1%-os növekedést jelent) illetve jelentős mértékben csak egy maréknyi ország múlja felül: Luxemburg, Katar, Norvégia, Svájc, az Egyesült Arab Emírségek és Ausztrália. A helyi háztartások havi átlagos jövedelme 2008-ban 7050 szingapúri dollár (5 010 USD) volt. A szingapúri dollár árfolyamának alakulása a 7. táblázatban található. 7. táblázat S$ árfolyam, 2011 EUR 1,750 USD 1,257 GBP 2,016 JYP 0,016 Forrás: Travel Business Partnership A kiutazások jellemzői A kiutazó turizmust illetően az elmúlt 5 évben erős növekedés mutatkozott, ami számszerűleg évi 7%-os növekedést jelent ban 5,1 millióan utaztak, ami 2011-re 7,8 millióra növekedett. A növekedés 2009-es lelassulásának ellenére ez a teljesítmény messze jobb volt, mint az évtized első felében. A kiutazások száma 2001 után mérséklődött, amelynek oka a gazdasági visszaesés és annak a diszkrecionális jövedelmekre, illetve az ezzel kapcsolatos percepciókra gyakorolt hatása. További negatív hatással voltak a kiutazó turizmusra a szeptember 11-ei események és a 2003-as SARS járvány (8. táblázat). A szingapúriak évente többször szoktak külföldre utazni, amelyekből legalább egy valószínűleg távoli desztinációba történt. A kiadvány publikálásakor elérhető legfrissebb (2011-es) adatok alapján a lakosság körülbelül 70%-a évente legalább egyszer utazik külföldre, ahol egy vagy több éjszakát tölt el, 20%-uk kétszer, és 18%-uk pedig ötször utazik. 13

14 A szingapúriak számára mind az egynapos, mind a többnapos utazásokat figyelembe véve messzemenően Malajzia a legkedveltebb úti cél, mivel Malajzia az egyetlen ország, amit szárazföldön el tudnak érni. A népszerű úti célok között Indonézia, Kína, Thaiföld és Hongkong (Kína) található még, ez az öt ország realizálja a szingapúri érkezések zömét a világon. További fontos úti cél az Ázsiai és Csendes-óceáni térségben Ausztrália (6. hely), amely az Ázsián kívüli desztinációkat tekintve az első helyen állt (319 ezer utas). Szingapúr Ausztrália küldőpiacai között a 6. helyen szerepelt 2011-ben, 5,8 millió eltöltött vendégéjszakával, az átlagos tartózkodási idő 18 éjszaka volt. A Szingapúrból érkező turisták 1,4 milliárd USD-t költöttek el Ausztráliában, az érkezők 60%-a szabadidős turista volt, és 83%-uk visszatérő látogató. A szingapúriak által kedvelt úti célok között szerepel még Tajvan, Makaó és Vietnam, a Fülöp-szigetek, a Koreai Köztársaság és India. Az Ázsián kívüli desztinációk közül kettőt találhatunk az első 15 között, az Amerikai Egyesült Államokat és az Egyesült Királyságot. Az első 20 úti cél között szerepel még Japán, Svájc, Kambodzsa, Új-Zéland, Kanada, valamint Olaszország is. Fontos megemlíteni, hogy a kedvelt úti célok között számos európai ország is található, például Franciaország, Németország, Hollandia, Spanyolország, Portugália és Görögország. Szingapúrból a közepesen távoli és távoli desztinációkba lényegesen többen utaznak, mint az Ázsia többi részéről (kivéve Japánt). Új-Zéland fontos küldőpiacként tartja számon Szingapúrt, a maga 30 ezer turistaérkezésével, amely 58 millió USD-t generált 2010-ben. Egy turista átlagos költése USD, az átlagos tartózkodási idő pedig 9 éjszaka felett volt. Kína és India jogosan tekinthető Ausztrália és Új-Zéland versenytársának az utazás idejét és a távolságot figyelembe véve. A legnépszerűbb európai desztinációk az Egyesült Királyság (134 ezer fő), Svájc (55 ezer fő) és Olaszország (29 ezer fő), valamint Franciaország és Németország, viszont ebben a két országban a beutazó szingapúriak számáról nincs adat. 8. táblázat A szingapúri kiutazó turizmus jellemzői, Kiutazások száma* (ezer db) Változás (%) na 6,4 8,4 3,4 7,5 5,5 *Legalább egy éjszakát a célországban töltött. Forrás: Euromonitor International A turisztikai költés 2011-ben a nemzetközi turisztikai költések értéke (az utazási költséget nem tekintve) elérte a 21,1 milliárd USD-t (9. táblázat), ezzel a nemzetközi turisztikai költések világranglistáján Szingapúr a 13. helyre lépett a 2010-es 15. helyéről ben a szingapúriak utazásaik során a legtöbbet a vásárlások során költöttek (25,2%), ezt követték a szállással kapcsolatos kiadások (20,3%), a harmadik helyen pedig a helyi közlekedéssel kapcsolatos kiadásokat találjuk (19,7%) (8. ábra) ben a legtöbb turisztikai költés Malajziában realizálódott (3 milliárd S$) ezt követi Kína, majd Thaiföld. 14

15 9. táblázat A nemzetközi turisztikai költés alakulása, Nemzetközi turisztikai költés (millió USD) Változás (%) 10,6 18,3 15,3-0,4 10,2 4,5 Forrás: UNWTO ábra A kiadások megoszlása szolgáltatás- és árucikkcsoportok szerint, 2010 (%) 25, ,3 19, ,6 10 9,4 5 5,0 5,8 0 Forrás: Euromonitor International 15

16 Jogi környezet A szingapúri útlevéllel rendelkezők 161 országot látogathatnak vízummentesen, így Európa és Észak-Amerika nagy részét is. A április 1-je után kiállított útlevelek 5 évig, a április 1. előtt kiállított útlevelek pedig 10 évig érvényesek. A augusztus 15. után kibocsátott útlevek már tartalmaznak biometrikus elemeket is, ennek fő oka az, hogy teljesítsék az Egyesült Államok Vízummentességi Programjának feltételeit. A szingapúriak számára az Európai Unióba történő belépés vízummentes. A turisztikai piac szereplői Jelenleg 900 utazási ügynökséget tartanak nyilván a városállamban, amelyek közül közel 200 IATA tagsággal is rendelkezik. Többségük tagja a Szingapúri Utazási Irodák Szövetségének (National Association of Travel Agents of Singapore NATAS), továbbá 29 tagja a Szingapúri Muszlim Utazási Ügynökségek Szövetségének is. Az öt vezető vállalati utakat értékesítő utazási iroda az American Express, a Carlson Wagonlit, a Corporate Travel, a Hogg Robinson Singapore és a Safe2Travel. Az öt vezető szabadidős utakat kínáló iroda a Chan Brothers Pte. Ltd., a Commonwealth Travel Corporation, az SA Tours Pte. Ltd., a Dynasty Travel és a Tradewinds. Szingapúrban a globális foglalási rendszerek (GDS) piaci részesedése hozzávetőlegesen a következőképpen alakul: Abacus (50%), Amadeus (25%) és Galileo (25%). Az egyéni utazások növekednek a csoportos utazások rovására. A szingapúriak előnyben részesítik a lastminute ajánlatokat, és gyakran úgy tűnhet, hogy az utazási döntéseik a légitársaságok speciális ajánlatain alapulnak. A hagyományos utazási nagykereskedelmi modell nem létezik Szingapúrban. A nagy utazási irodák kialakították a saját programcsomagjaikat és azokat értékesítik a beutaztató utazásszervezőknek a különböző desztinációkba. A legnagyobb utazásszervezők a Chan Brothers, a Sino-America Tours, a Dynasty Travel, az Air-Sino-Euro Associates (ASA Holidays), a Quantas Holidays és a Commercial Travel, amelyek értékesítenek a kisebb utazási irodáknak is. Az online utazási irodák (OTA) száma párhuzamosan növekszik az internetes utazási csomagok iránti kereslettel. A vezető online utazási irodák a Zuji, az Expedia, a MISA Travel, a Chan Brothers, az Asiatravel.com és az Agoda. Turisztikai trendek és fejlődési lehetőségek A szingapúri gazdaság erősen függ a világgazdaságtól, ebből következik, hogy amíg az utóbbi kereskedelme lábadozik, addig Szingapúr gazdasága se fog túl jól teljesíteni. A trendek szerint a szabadidős utazások erős növekedésére lehet számítani 2012-re, továbbá az online utazási irodák piaca még gyorsabban fog növekedni. A légi közlekedéstől különösen jó teljesítmény várható. Az új légifolyosók megnyitása az úti célok szélesebb választékát, a kényelem növekedését, valamint az egy ülőhelyre jutó átlagár csökkenését hozza. 16

17 Hasznos linkek: American Express Carlson Wagonlit Corporate Travel Hogg Robinson Singapore Safe2Travel Chan Brothers Pte. Ltd. Commonwealth Travel Corporation SA Tours Pte. Ltd. Dynasty Travel Tradewinds Sino-America Tours Air-Sino-Euro Associates (ASA Holidays) Commercial Travel Quantas Holidays Zuji Expedia MISA Travel Asiatravel.com Agoda Government of Singapore Travel information Singapore Tourism Board (STB) Department of Statistic Civil Aviation Authority of Singapore (CAAS) National Association of Travel Agents of Singapore (NATAS) (Szingapúri Utazási Irodák Szövetsége) Association of Muslim Travel Agents of Singapore (AMTAS) (Szingapúri Muszlim Utazási Ügynökségek Szövetsége)

18 Thaiföld Általános jellemzők Hivatalos nyelv Főváros thai Bangkok Terület (km 2 ) Vallás (2000, lakosság arányában) buddhizmus (94,6%) Háztartások száma (2010, millió db) 20,3 Népesség száma (2013, millió fő) 69,9 Átlagos életkor (2013, év) 34,2 Forrás: CIA World Factbook, Google Maps Gazdasági háttér Thaiföld az Indokínai-félsziget közepén helyezkedik el, hosszú partvonallal rendelkezik, az 51. legnagyobb ország a világon. Thaiföld gyors növekedést ért el 1985 óta, amit két gazdasági válság szakított meg illetve között. A növekedés főként az erős exporttevékenységen alapul, amely főként rizsből, gumiból, halászati termékekből, textilből, cipőből, ékszerből, gépjárműből, elektronikai cikkekből és azok alkatrészeiből tevődik össze. Habár Thaiföldet az újonnan iparosodott országok közé sorolják és a világ egyik fő exportőre, az iparosodás főként Bangkok környékére és a keleti partra koncentrálódik. Az ország többi részén a mezőgazdasági tevékenység a meghatározó, az ebből származó jövedelmek pedig alacsonyak. Thaiföld a 20. a világ népességi ranglistáján, és 30. helyen áll a nominális GDP-t illetően ben az egy főre jutó GDP thai baht (5395 USD) volt, (8%-os növekedés az előző évhez képest), ami magasabb, mint Indonéziában (3500 USD) és Vietnamban (1400 USD), de alacsonyabb, mint Malajziában (9700 USD) és Szingapúrban ( USD), és majdnem ugyanakkora, mint Kínában (5400 USD). Az egy háztartásra jutó átlagos bevétel 2009-ben 608 USD volt, a mezőgazdasággal foglalkozó területeken ennek a fele, Bangkok környékén pedig ennek a duplája volt a mutató értéke. A thai bath árfolyamának alakulása a 10. táblázatban található. 10. táblázat Thai baht árfolyam 2011 EUR 42,438 USD 30,489 GBP 48,892 JYP 0,383 Forrás: Travel Business Partnership A kiutazások jellemzői Mivel a lakosság nagy része a mezőgazdaságban dolgozik, az egy főre jutó GDP alacsony, így a tömeges kiutazás pontenciálja igen kicsi. Azoknak az aránya, akik legalább egyszer utaznak külföldre, évente mindössze 5%. A kiutazások számának alakulása a 11. táblázatban található. 18

19 A thaiföldi kiutazó turizmus erősen növekedett az 1990-es években, egészen a thai baht összeomlásáig, azaz 1997-ig, ez és az ezt követő gazdasági válság együttesen visszavetette a kiutazásokat, elsősorban a távoli desztinációkba irányulókat. A piac az 1990-es évek végén éledt újjá. Lényegesen nem hatottak rá a szeptember 11-ei események, és a kiutazások volumene egyenletesen emelkedett egészen a 2003-as SARS járványig között az éves növekedés 12,3%-ra tehető, kivéve 2008-ban, amikor a gazdasági válság hatása érződött a keresleten. A tanulmány megállapítása szerint a válság hatásai legalább 2011-ig voltak érzékelhetők. A fapados légitársaságok terjedése, valamint a thai baht erősödése a dollárral és az euróval szemben odavezetett, hogy az utazók percepciója szerint a külföldi utazások költségei kedvezőbbek lettek, mint a belföldieké. Meglepő módon a H1N1 járvány nem volt hatással a thaiföldiek kiutazó turizmusára ben a társadalmi és politikai nyugtalanság miatt sokan elhagyták az országot. A kiutazó kereslet visszazuhant 2011 szeptemberében ami nem meglepő az átmeneti repülési tilalomnak és reptéri zárlatnak köszönhetően, azonban később gyorsan újraéledt. A régión belüli úti célok közül 2009-ig Malajzia volt az élen, és Laosz volt a második, azonban 2010-ben Laosz átvette az első helyet és azóta is tartja ezt a pozíciót ben Thaiföldről 1,6 millió látogató érkezett Laoszba és 1,4 millió látogató Malajziába. A már említett két desztinációt Kína követi (608 ezer fő), majd Szingapúr (473 ezer fő) és Hongkong (Kína) (381 ezer fő). A 2011-es 309 ezer látogatóval a Koreai Köztársaság a thaiföldi utazók egyik legdinamikusabban növekvő úti célja, 2005 és 2011 között évente átlagosan 18%-kal nőtt az idelátogatók száma. A régión kívüli desztinációkat illetően 2011-ben az Amerikai Egyesült Államok a legkedveltebb úti cél (73 ezer fő). Európán belül népszerű az Egyesült Királyság, Svájc, Olaszország és a skandináv országok. A thaiföldiek utazásaik során átlagosan 5 napot töltenek el az adott desztinációban. 11. táblázat A thaiföldi kiutazó turizmus jellemzői, Kiutazások száma* (ezer db) Változás (%) 11,0 18,8-2,7 19,1 17,2-1,0 *Legalább egy éjszakát a célországban töltött. Forrás: UNWTO Turisztikai költés 2010-ről 2011-re a nemzetközi turisztikai költések értéke (az utazási költségek nélkül) 5,6 milliárd USD-ról 5,7 milliárd USD-ra növekedett, ami részben a thai baht felértékelődésének köszönhető (12. táblázat). Thaiföld a 35. helyen áll a UNWTO nemzetközi turisztikai költések világranglistáján. Az egy éjszakára jutó költések az elmúlt 10 évben csökkenő tendenciát mutattak a thai turisták körében: 2000 és 2005 között átlagosan évente 3,0%-kal, 2005 és 2010 között pedig évente átlagosan 4,1%-kal csökkent a költések értéke. Ez a tendencia nem meglepő, hiszen a fapados járatok megjelenésével a lakosság egy olyan szegmense előtt nyílt meg a lehetőség az utazásra, akik kevesebbet költenek. 19

20 9. ábra A nemzetközi turisztikai kiadások megoszlása szolgáltatás- és árucikkcsoportok szerint, 2010 (%) Szállás 33 Vendéglátás Forrás: UNWTO 18 Szórakozás 6 Városnézés 3 Helyi közlekedés 8 Vásárlás A Thaiföldi Turisztikai Hatóság (Tourism Authority of Thailand TAT) adatai szerint 2010-ben a kiutazó thaiföldiek legnagyobb arányban szállásszolgáltatásra költöttek (33%), ezt a vásárlás (29%), majd a vendéglátás (18%) követte (9. ábra). Forrás: Thaiföldi Turisztikai Hatóság 12. táblázat A nemzetközi turisztikai költés alakulása, Nemzetközi turisztikai költés (millió USD) Változás (%) 21,0 11,9-2,7-11,4 26,8 1,7 29 Egyéb 3 Jogi környezet 2005 augusztusa óta biometrikus útleveleket bocsátanak ki Thaiföldön. Körülbelül 88 országot látogathatnak Thaiföld állampolgárai vízummentesen, továbbá Ázsia nagy részén és a latinamerikai országokban speciális előnyeik is vannak azoknak a thaiföldieknek, akik már rendelkeznek vízummal. A thaiföldieknek az Európai Unióba történő belépés vízumköteles. A turisztikai piac szereplői Az utazási ügynökségek száma 2000 körül van, ebből nagyjából érintett a kiutaztatásban is. A turisztikai piac rendkívül szétdarabolt Thaiföldön, hiszen főleg kis független vállalkozások alkotják, amelyek leginkább a belföldi utazások iránti keresletet elégítik ki. A kiutaztató piac a nagyobb utazási irodák egy kis csoportjának a kezében van, például Takerng Tour, Roongsarp Express, MD Tours, Siam Express, Diethelm Travel, Asian Trails és a GM Travels. A turisztikai piac erősen koncentrált, a legtöbb utazási iroda Bangkokban található, illetve vannak még utazási irodák Chiang Mai-ban, Hat Yai-ban, Pattaya-ban és Phuketben, valamint független utazási vállalkozások elszórtan országszerte. Látszólag nincsenek az üzleti utazásokra specializálódott irodák, ehelyett ez az üzletág beolvadt a legtöbb utazási iroda portfoliójába. Csak a nagyobb vállalkozások vannak abban a helyzetben, hogy ellássák ilyen utazási ajánlatokkal a multinacionális cégeket és a kormányt. 20

21 A VisitBritain és a Skandináv Turisztikai Tanács szerint kevés beutaztató európai utazási ügynökségnek van meghatározó jelentőségű irodája Thaiföldön, ilyenek például a Miki, a Kuoni és a Gulliver, valamint a skandinávok közül az RTS. Az utazással kapcsolatos leggyakrabban említett internetes oldalak a következők: Sanook.com (a Google, vagy a Yahoo thai megfelelője), Thai Airways.com, Travelbyyou.com, Asiatravel.com, Tourbyyou.com, Lastminute.com, Pantip.com és a Vacationzone.co.th. Turisztikai trendek és fejlődési lehetőségek Az IMF előrejelzése szerint a thaiföldi gazdasági növekedés a következő néhány évben általánosságban pozitívan alakul kivéve, ha valamilyen váratlan természeti katasztrófa vagy politikai nyugtalanság megzavarja között a thai baht megerősödött mind az euróval, mind a dollárral, de még a kínai renminbivel szemben is, ennek következtében, a külföldi utazás egyre inkább anyagilag megengedhetővé válik, ám az egy főre jutó jövedelmek alacsony szintje miatt még mindig nem válhatnak tömegessé a távoli úti célokra történő kiutazások. A Thaiföldi Utazási Irodák Szövetsége (Association of Thai Travel Agents ATTA) több mint 6 millió főre becsüli a külföldre utazó turisták számát 2012-ben. Az öt legfontosabb úti cél fontossági sorrendben várhatóan Laosz, Malajzia, Kína, Hongkong (Kína) és Szingapúr lesz. A legnagyobb növekedés a kiutazások számát illetően Laoszba várható, habár erős növekedésre számítanak a Koreai Köztársaságban is. Japánban, Új-Zélandon és Pakisztánban a növekedési ráták csökkenésével számolnak. 21

22 Hasznos linkek: Takerng Tour Roongsarp Express MD Tours Siam Express Diethelm Travel Asian Trails GM Travels Sanook.com Thai Airways.com Travelbyyou.com Asiatravel.com Tourbyyou.com Lastminute.com Pantip.com Vacationzone.co.th Ministry of Tourism and Sports Airports of Thailand (AOT) Thailand Convention and Exhibition Bureau Bangkok Metropolitan Administration (Tourism Division) Tourism Authority of Thailand (TAT) Tourism Council of Thailand (TCT) Thai Hotels Association (THA) Thailand Incentive and Convention Association (TICA) Association of Thai Travel Agents (ATTA)

23 Vietnam Általános jellemzők Hivatalos nyelv Főváros vietnami Hanoi Terület (km 2 ) buddhizmus Vallás (1999, lakosság arányában) (9,3%), katolikus (6,7%) Háztartások száma (2010, millió db) 24,4 Népesség száma (2013, millió fő) 92,5 Átlagos életkor (2013, év) 28,7 Forrás: CIA World Factbook, Google Maps Gazdasági háttér Vietnam az Indokínai-félsziget keleti oldalán helyezkedik el, nagyrészt hegyvidékes, erdős táj jellemzi. A vietnami háború hatalmas pusztítást hagyott maga után az országban, a háború utáni egypártrendszernek katasztrofális hatásai voltak, beleértve a gazdaságok és a gyárak államosítását, ami társadalmi és gazdasági széthulláshoz, magas közterhekhez és rendkívül magas inflációhoz vezetett decemberében reformista irányzatok átvették a hatalmat a kormánytól és a politikai rendszer átalakításába kezdtek, a magánvállalatok és a külföldi befektetések ösztönzése mellett visszaszorították a Vietnami Kommunista Párt befolyását a politikában és a nagyobb vállalatoknál. Vietnam 1995-ben csatlakozott Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségéhez (ASEAN), 2007-ben pedig a Kereskedelmi Világszervezethez (World Trade Organization WTO), és egyre inkább integrálódott a globalizált világgazdaságba. 13. táblázat A reál GDP növekedése 2011-ben 5,9%-os, az egy főre Vietnami dong árfolyam, 2011 jutó GDP vietnami dong (1374 USD) volt 2011-ben. A szegénységi küszöb alatt élők aránya erős EUR 28,681 csökkenést mutatott az elmúlt években, 1998 és 2006 USD 20,606 között 37,4%-ról 15,5%-ra és 2011-re 12,6%-ra csökkent. GBP 33, ben az egy háztartásban egy főre jutó jövedelem 480 ezer vietnami dong (23 USD) alatti a vidéki JYP 259 területeken és 600 ezer vietnami dong (29 USD) a Forrás: Travel Business Partnership városokban. A vietnami dong árfolyamának alakulása a 13. táblázatban található. A kiutazások jellemzői A turizmus rendkívül szabályozott Vietnamban mind a kiutazó, mind a beutazó, mind pedig a belföldi utazásokat illetően. Habár hivatalos statisztika nem érhető el, a szakértők feltevése szerint az utazások iránti kereslet rendkívüli mértékben megnőtt az elmúlt évtizedben, ez köszönhető a vonzó alacsony árú turisztikai csomagajánlatoknak a szomszédos délkelet-ázsiai országokba. A belföldi utazások aránya csökken a kiutazások javára, részben mert a belföldi utazások költségei magasabbak. A turisták a saját szervezésű, közeli desztinációkba történő utazásokat kedvelik az utazási irodák szolgáltatásaival szemben. Különböző félhivatalos források szerint a kiutazó turizmus több mint tízszeresére nőtt az elmúlt évtizedben, évente átlagosan 20,5%-os növekedést mértek. A 2001-es 271 ezer főről 2011-re 1,8 millió körülire ugrott a kiutazások száma, 23

24 a magasabb életszínvonal, a növekvő diszkrecionális jövedelmek a légi közlekedés elterjedésének, valamint a fapados légitársaságok megjelenésének köszönhetően (14. táblázat). 14. táblázat A vietnami kiutazó kereslet jellemzői, Kiutazások száma* (ezer db) Változás (%) 29,1 49,4 25,6 4,1 18,8-0,4 *Legalább egy éjszakát a célországban töltött. Forrás: Tourism Economics Körülbelül az utazások negyede Délkelet-Ázsián és Dél-Ázsián kívüli desztinációba történik, a kontinensek közötti megoszlásról statisztika nem érhető el. A Tourism Australia szerint az utazások kevesebb mint 2%-a irányul Ausztráliába. Kína a vietnamiak körében a legnépszerűbb úti cél, 2011-ben körülbelül egymillióan utaztak ide, ami majdnem a fele az összes kiutazónak. A második helyen a szomszédos Kambodzsa áll (614 ezer fő), amelynek látogatottsága 2005 és 2011 között igen dinamikusan, átlagosan évi 50%-kal növekedett, ennek oka az erőteljes reklámkampányok, valamint a kapcsolódó kulturális események voltak. Laosz (562 ezer fő), Thaiföld (515 ezer fő) és Szingapúr (332 ezer fő) áll a 3., 4., és az 5. helyen a kedvelt úti célok között. A vietnamiak nagy számban utaznak Szingapúrba orvosi kezelésekre vagy tanulás céljából. Az Ázsiai és Csendes-óceáni térségen kívül csak kevés ország méri a Vietnamból érkező látogatók számát. Oroszország a leglátogatottabb úti cél a délkelet-ázsiai régión kívül, a második helyen az Amerikai Egyesült Államok található. A Müncheni Turisztikai Hivatal legutóbbi jelentése szerint a vietnamiak Európába történő utazásainak számában jelentős bővülés várható. Turisztikai költés A Vietnami Statisztikai Hivatal adatai szerint a vietnamiak nemzetközi turisztikai költéseinek értéke elérte az 1,7 milliárd USD-t 2011-ben, ennek nagysága átlagosan évente 7%-kal nőtt között, csökkenés egyedül 2009-ben volt ben az egy utazásra jutó átlagos költés 928 USD volt, ami 2007-es 1315 USD-hez képest (15. táblázat). A vietnamiak 2009-ben utazásaik során a legtöbbet az úti költségre költötték (24,4%), ezt követte a szállásdíj (24,3%), a harmadik helyen pedig a vendéglátás (23,6%) állt (10. ábra) ábra A nemzetközi turisztikai kiadások megoszlása szolgáltatás- és árucikkcsoportok szerint, 2009 (%) Forrás: Vietnami Statisztikai Hivatal 24,4 Szállás 24,3 23,6 Vendéglátás Városnézés 5,5 Közlekedés Egészség 0,9 Vásárlás 13,8 Egyéb 7,5 24

25 15. táblázat A nemzetközi turisztikai költés alakulása, Nemzetközi turisztikai költés (millió USD) Változás (%) 16,7 16,2 6,6-15,4 33,6 16,3 Forrás: UNWTO Jogi környezet Az e-útlevelet 2011-ben vezették be Vietnamban, a kezdeti időszakban (2011. január december között) csak Vietnamban bocsáthattak ki elektronikus útlevelet, majd a második szakaszban (2013. január december között) Vietnam külföldi képviseletein is lehetséges lesz az útlevelek kibocsátása, valamint a határátkelőhelyeket is átalakítják, hogy az elektronikus útleveleket tudják ellenőrizni. A vietnami turisták 30 napig vízummentesen tartózkodhatnak a többi ASEAN tagországban (Szingapúr, Thaiföld, Malajzia, Kambodzsa, Laosz, Indonézia és a Fülöp-szigetek), valamint ha rendelkeznek érvényes vízummal, Ausztrália, Kanada, Japán, Új-Zéland, a Schengeni övezet országai, az Egyesült Királyság vagy az Amerikai Egyesült Államok területére, akkor 30 napig vízummentesen tartózkodhatnak Tajvanon, számos országban a Csendes-óceáni térségben, valamint néhány további országban. A vietnamiaknak az Európai Unióba történő utazás vízumköteles. A turisztikai piac szereplői Vietnamban sok utazásszervező működik, nagy részük beutaztatással és belföldi turizmussal foglalkozik, ám számuk pontosan nem meghatározott. Kiutaztatással főként két vállalat foglalkozik, mégpedig a Saigontourist Holding Company, amelyet a Vietnami Nemzeti Turisztikai Hivatal (Vietnam National Administration of Tourism VNAT) az ország egyik vezető turisztikai vállalataként tart számon, a másik pedig a Vietravel. Mindkét vállalkozás ajánlatai között található prémium kategóriás, távoli desztinációkat ajánló, valamint közeli úti célokra vonatkozó utazási csomagokat, amelyek jellemzően csoportos utazások. Jelenleg nincs jelen a piacon komoly online utazási iroda (OTA), állítja a szingapúri Web in Travel, azonban megállapodást kötött az Australia s Wotif Group és a Vietnamese Thien Minh Group, ennek értelmében a két ügynökség közösen hoz létre egy online utazási irodát, amelynek az ivivu nevet adják. A Buffalo Tours szintén fontos helyi piaci szereplő, hiszen működtet irodát többek között Vietnamban, Thaiföldön, Kambodzsában, és Laoszban, valamint van két további értékesítési pontja Londonban és Sydneyben. Létezik továbbá több kisebb internetes oldal Vietnamban, amelyeket helyi vállalkozók hoztak létre, akiket az olyan sikeres weboldalak inspiráltak, mint az Expedia, a Ctrip vagy a Wotif. Turisztikai trendek és fejlődési lehetőségek A vietnami kiutazó turizmus piacának kilátásai nagyon jónak tűnnek, de egyelőre nem fogja utolérni a többi szomszédos ASEAN tagországot. A társadalmi-gazdasági helyzetet és az iskolázottságot tekintve változatlanul a közép- és felsőosztálybeli családok utaznak elsősorban külföldre, viszont egyre drágább úti célokat választanak, mint például Ausztrália, Európa vagy az Amerikai Egyesült Államok, ahol új élményekkel gazdagodhatnak és élvezhetik a növekvő diszkrecionális jövedelmük nyújtotta előnyöket egyaránt. 25

26 Az Ázsiai és Csendes-óceáni Utazási Szövetség (Pacific Asia Travel Association PATA) térségre vonatkozó előrejelzése szerint között a vietnami kiutazó turizmussal kapcsolatban pozitívak a kilátások, legalábbis azokban az országokban ahol mérik a beutazó vietnami érkezéseket, az előrejelzés érhetően csak a Csendes-óceáni térség országait fedi le. A Vietnamból kiutazók számában a legnagyobb növekedés a szomszédos ASEAN tagországoknál (például Kambodzsa, Laosz és Thaiföld) várható. Hasznos linkek: Saigontourist Holding Company Vietravel ivivu Buffalo Tours Expedia Ctrip Wotif General Statistics Office of Vietnam (GSO) Vietnam National Administration of Tourism (VNAT) Vietnam Tourism Association A teljes angol nyelvű kiadvány megtekinthető a Kutatási Irodán előzetes időpont egyeztetés után, fogadóóra keretében minden csütörtökön óra között. A kiadvány angol nyelvű kivonata ingyenesen letölthető a UNWTO honlapjáról: További információk: Magyar Turizmus Zrt. Kutatási Iroda Tel.: Fax.: kutatas@itthon.hu Internet: 26

MARKETINGTERV 2014 mellékletek

MARKETINGTERV 2014 mellékletek Magyar turizmus zrt. MARKETINGTERV 2014 mellékletek Tartalom 1. Részletes helyzetelemzés 2 1.1. A turizmus jelentősége Magyarországon...................................................................

Részletesebben

1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon

1. A kutatásról. 2. Az utazások fıbb jellemzıi a világon Budapest, 2013. január 17. WORLD TRAVEL TRENDS REPORT 2012/2013 Az IPK International ETC World Travel Monitor Forum konferenciája alapján készült trendelemzés legfıbb megállapításai Az IPK International

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA RENDEZVÉNYSOROZAT ÉSZAK-EURÓPA PREZENTÁCIÓJA KISS KORNÉLIA KUTATÁSI IGAZGATÓ, MAGYAR TURIZMUS ZRT. MIRŐL IS LESZ MA SZÓ? A PREZENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉHEZ FELHASZNÁLT ADATOK Másodlagos adatok

Részletesebben

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja

TURISZTIKAI TERMÉKEK. A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja TURIZMUS BULLETIN 19. 1. A tanulmány célja A Turisztikai Világszervezet ökoturizmus kutatási programja Összeállította: a Magyar Turizmus Rt. Kutatási Igazgatósága Veréczi Gábor közremûködésével. A tanulmány célja Az ENSZ a 2002-es évet az Ökoturizmus

Részletesebben

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában

Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek VI.évf. 2009 2 89-107 Az Észak-magyarországi régió turizmusának esélyei a globális gazdasági válság időszakában A válság turizmusra gyakorolt hatásairól számos, elemzés,

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon. www.hungarytourism.hu

Turizmus. Magyarországon. www.hungarytourism.hu Turizmus Magyarországon www.hungarytourism.hu Készítette a Magyar Turizmus Rt. H-1012 Budapest, Vérmező út 4. Telefon: +36 1 488-8700, fax: +36 1 488-8711 Tervező és kivitelező: VIVA Média Holding Fotó:

Részletesebben

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés.

1. táblázat. Az egyes desztinációk turistaérkezéseinek összesítése alapján. ** Becslés. *** Előrejelzés. 2016. május 23. EURÓPAI TURIZMUS 2015-BEN ÉS 2016-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2016/1. negyedéves jelentése A nemzetközi turistaérkezések számának 2015. évi 5%-os európai növekedése után a 2016-os első

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon

Turizmus. Magyarországon Turizmus www.itthon.hu végleges adatokkal Turizmus A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2010) Európa (504,0; +6,2%) Afrika (49,9; +0,4%) Amerika (156,6; +3,9%) Ázsia (216,9; +6,1%)

Részletesebben

TURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana

TURIZMUSMENEDZSMENT. A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 TURIZMUS BULLETIN 55. 1. A kutatás módszertana A diszkont légi járatokkal Budapestre érkezõ külföldi turisták jellemzõi 1 Összeállította: dr. Mundruczó Györgyné 2 Az európai diszkont légitársaságok utasforgalmának dinamikus növekedése megváltoztatta

Részletesebben

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1

Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás

Részletesebben

Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése

Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése EURÓPAI TURIZMUS 2014-BEN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2014/4. negyedéves jelentése 2015. február 16. 2014-ben a turizmus szilárd növekedést mutatott Európában: a European Travel Commission (ETC) megállapítja,

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Országtanulmány: Szlovénia Szerzõ: Polgár Judit 1 1. Szlovénia általános jellemzése Szlovénia, Európa egyik legkisebb országa, az Alpok és az Adriai-térség között, Kelet- és Nyugat-Európa találkozásánál

Részletesebben

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése

Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése 2013. november 25. EURÓPAI TURIZMUS 2013-BAN TRENDEK ÉS KILÁTÁSOK Az ETC 2013/3. negyedéves jelentése Az európai turizmus az enyhülı, de még mindig fennálló gazdasági nehézségek ellenére gyorsuló növekedést

Részletesebben

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. végleges adatokkal

MInden élménnyel több leszel. Turizmus Magyarországon 2014. végleges adatokkal MInden élménnyel több leszel Turizmus Magyarországon 2014 végleges adatokkal Tények és adatok A nemzetközi turistaérkezések száma (millió fő; 2014/2013) Európa (581,7; +2,7%) Afrika (55,8; +2,6%) Amerika

Részletesebben

Közel-és Távol-Kelet gazdasága Gazdasági átalakulás tanúságai közel sem távolról

Közel-és Távol-Kelet gazdasága Gazdasági átalakulás tanúságai közel sem távolról Közel-és Távol-Kelet gazdasága Gazdasági átalakulás tanúságai közel sem távolról Tárgyjegyző: Dr. Nagy Zoltán tanszékvezető, egyetemi docens (A/4 ép. 11.sz.) Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet Világgazdaságtani

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az észak-európai lakosság utazási szokásai és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci potenciálja Észak-Európában Összeállította: a Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a Xellum

Részletesebben

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok VIETNÁM I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok 1. Általános információk Forrás: http://worldatlas.com/webimage/flags /countrys/asia/vietnam.htm http://worldatlas.com/webimage/cou

Részletesebben

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete

KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete KFI TÜKÖR 1. Az IKT szektor helyzete 2012 KFI tükör 1. Az IKT szektor helyzete Budapest, 2012 A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal KFI Obszervatórium Fôosztályának gondozásában készült. Készítették:

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai 2012-ben 1 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készített kutatás alapján összeállította: Mester Tünde 2 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvélemény-kutató

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

A magyar lakosság utazási szokásai, 2010

A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 1 A magyar lakosság utazási szokásai, 2010 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola

PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola PhD értekezés tézisei PTE TTK Földtudományok Doktori Iskola A volt Jugoszlávia turizmusának elemzése, különös tekintettel a délszláv válságok hatásainak összefüggésében Készítette: Játékos Edit Témavezető:

Részletesebben

Piac- és országtanulmány

Piac- és országtanulmány Magyarország mint turisztikai desztináció imázsa és piaci pozíciója Horvátországban, Szerbiában és Szlovéniában A Magyar Turizmus Zrt. kutatási eredményei alapján összeállította: Mester Tünde 1 Horvátország,

Részletesebben

A MALAJZIAI BORPIAC ELEMZÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYAR BOROK EXPORTLEHETŐSÉGEIRE

A MALAJZIAI BORPIAC ELEMZÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYAR BOROK EXPORTLEHETŐSÉGEIRE BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZERKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK Nappali tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány A MALAJZIAI BORPIAC ELEMZÉSE, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A MAGYAR BOROK EXPORTLEHETŐSÉGEIRE

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Az indiaiak utazási szokásai, Európa mint turisztikai desztináció ismertsége és imázsa Indiában Szerző: Polgár Judit 1 Földünk népességének több mint egyhatoda Indiában él, a lakosság száma már egy évtizeddel

Részletesebben

Hallgatók külföldön 1

Hallgatók külföldön 1 Polónyi István Hallgatók külföldön 1 Ebben a tanulmányban a hazánktól távol tanuló felsőoktatási hallgatók számának és összetételének nemzetközi alakulását és annak néhány sajátosságát vizsgáljuk, azzal

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II.

A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. A lakosság utazási szokásai, vélemények a magyarországi turizmusról - II. Összeállította a Magyar Turizmus Rt a megbízásából a Szonda Ipsos Média-, Vélemény- és Piackutató intézet A Szonda Ipsos Média-,

Részletesebben

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember

Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Helyzetkép 2013. augusztus - szeptember Gazdasági növekedés Ez év közepén részben váratlan események következtek be a világgazdaságban. Az a korábbi helyzet, mely szerint a globális gazdaság növekedése

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL

SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL 2013. március 14. SAJTÓANYAG FELMÉRÉS KÉSZÜLT A MAGYAROK UTAZÁSI SZOKÁSAIRÓL A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából kétévente készül reprezentatív felmérés a magyarok utazási szokásairól. A 2012 decemberében

Részletesebben

A magyar háztartások utazási aktivitása (részvételi arány a háztartások százalékában)

A magyar háztartások utazási aktivitása (részvételi arány a háztartások százalékában) Magyar Turizmus Zrt. 1012 Budapest, Vérmezo út 4. Tel.: (06-1)488-8700? Fax: (06-1)488-8600 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu? www.itthon.hu 2006. március 16. A MAGYAR TURIZMUS ZRT. TÁJÉKOZTATÓJA A

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1

és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjeinek, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság nemzeti parkokkal, természetjárással és lovasturizmussal kapcsolatos attitűdjei, utazási szokásai és utazási tervei 2006-ban Szerző: Halassy Emőke 1 A magyar lakosság zöldturizmushoz

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2012/3 Központi Statisztikai Hivatal 2012. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Turizmus. Magyarországon. előzetes adatokkal. www.itthon.hu MAGYARORSZÁG

Turizmus. Magyarországon. előzetes adatokkal. www.itthon.hu MAGYARORSZÁG MAGYARORSZÁG www.itthon.hu előzetes adatokkal A nemzetközi turistaérkezések számának alakulása (millió fő, /2009) Európa (471,5; +3,2%) Afrika (48,7; +6,4%) Amerika (151,2; +7,7%) Ázsia (203,8; +12,6%)

Részletesebben

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi

Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi Az egyes régiók bűnügyi fertőzöttségi mutatói közötti eltérések társadalmi, gazdasági okainak szociológiai vizsgálata és elemzése, a rendvédelmi szervek számára adódó konzekvenciák Tartalomjegyzék 1 Kutatási

Részletesebben

A versenyképesség fogalma I.

A versenyképesség fogalma I. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Versenyképesség általánosságban Versenyképesség korántsem egyenlő a gazdagsággal! Magyarország

Részletesebben

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014

AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 2014 AHK Konjunktúrafelmérés Közép és Keleteurópa 0 A német külkereskedelmi kamarák országban végzett konjunktúrafelmérésének eredményei. évfolyam AHK Konjunktúrajelentés KKE 0 Tartalom. Bevezető.... A legfontosabb

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/3 Központi Statisztikai Hivatal 2013. december Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2005 BUDAPEST, 2007 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2007 ISBN 978-963-235-081-3

Részletesebben

Travel Behaviour & Destination Images 2014 The Nordic Outbound Travel Market

Travel Behaviour & Destination Images 2014 The Nordic Outbound Travel Market Budapest, 2015. február 4. Travel Behaviour & Destination Images 2014 The Nordic Outbound Travel Market A Related tanulmányának összefoglalója HÁTTÉR A Related nevű dán PR- és marketingcég megbízásából

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.

Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: Dr. Juhász László PhD www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail. 1 / 10 Magyarországi szálláshelyek vendégéjszakáinak alakulása 2010-2015 Készítette: www.hotel2022.hu juhasz.hotel2022@gmail.com Felvetés: A szálláshelyek vendégéjszakáinak száma az elmúlt öt évben 35%-kal

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január februári teljesítményéről Összefoglaló - Az STR riport adatai szerint a világ szállodaiparában 2012 első két hónapjában az elmúlt évhez hasonlóan,

Részletesebben

FHB Termőföldindex 2000 100,02014

FHB Termőföldindex 2000 100,02014 év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Dublin ÍRORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2011. január

TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL. Dublin ÍRORSZÁG. Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet. 2011. január TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Dublin ÍRORSZÁG Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2011. január Tájékoztató országtanulmány ÍRORSZÁG Tartalom Gazdasági-politikai környezet... 2

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A magyar lakosság utazási szokásai, 2008 A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából készítette a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság A Magyar Turizmus Zrt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató

Részletesebben

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007

Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 MAGYARORSZÁG, 2007 Nyilvántartási szám: J/5674 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MAGYARORSZÁG, 2007 Budapest, 2008 Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISSN: 1416-2768 A kézirat lezárásának idõpontja: 2008.

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26.

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 3. 2004. április 26. 1. SZÁMÚ MELLÉKLET: A TURIZMUS FINANSZROZÁSI RENDSZERE... 77 2. SZÁMÚ MELLÉKLET: HELYZETELEMZÉS TELJES VÁLTOZAT... 79 1 BEVEZETÉS... 79 1.1 IGAZODÁSI PONTOK, GAZDASÁGPOLITIKAI KERETEK... 79 1.2 ÉRTÉKKÖZPONTÚ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY A német lakosság utazási szokásai, és Magyarország mint turisztikai desztináció ismertsége, imázsa és piaci lehetõségei Németországban A Magyar Turizmus Rt. megbízásából összeállította a TNS Hungary Kft.

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

BUDAPEST KÖZÉP-DUNAVIDÉK

BUDAPEST KÖZÉP-DUNAVIDÉK Budapesti kulturális kutatás A Kulturális Munkacsoport 009. évi kutatása A BTH Budapesti Turisztikai Nonprofit Kft. kutatási eredményei alapján összeállította: Ördög Ágnes A BTH Budapesti Turisztikai Nonprofit

Részletesebben

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014

Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 1 Szolnoki kistérség Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terv 2008 2014 2008. augusztus Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közoktatás-feladatellátási, Intézményhálózatműködtetési

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012.

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE. Állami támogatási értesítő. Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról. 2012. EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.12.21. COM(2012) 778 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE Állami támogatási értesítő Jelentés az uniós tagállamok által nyújtott állami támogatásokról 2012. évi kiadás {SWD(2012)

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

SZAKDOLGOZAT Bodnár Edit 2014

SZAKDOLGOZAT Bodnár Edit 2014 SZAKDOLGOZAT Bodnár Edit 2014 Miskolci Egyetem Marketing Intézet Turizmus vendéglátás szak Az utazási szokások változása, különös tekintettel az egyes turisztikai termékek keresletére Készítette: Bodnár

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2

Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Statisztikai tájékoztató Fejér megye, 2013/2 Központi Statisztikai Hivatal 2013. szeptember Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás...

Részletesebben

Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák*

Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák* Szolgáltatás-külkereskedelem: tények és tendenciák* Dr. Bagó Eszter kandidátus, a KSH elnökhelyettese E-mail: eszter.bago@ksh.hu A cikk a szolgáltatás-külkereskedelem alakulásának nemzetközi tendenciáit

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL. Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az információs és kommunikációs eszközök állománya és felhasználása a gazdasági szervezeteknél 2004 BUDAPEST, 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2006 ISBN 963 215 929 2 Készült:

Részletesebben

Internet használat a magyarországi szabadidős utazások megszervezése során

Internet használat a magyarországi szabadidős utazások megszervezése során Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Grotte Judit Okleveles Közgazdász Internet használat a magyarországi szabadidős utazások megszervezése során Doktori értekezés -

Részletesebben

OROSZLÁNY VÁROSKÖRNYÉKI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS

OROSZLÁNY VÁROSKÖRNYÉKI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KÉSZÜLT AZ OROSZLÁNY VÁROSKÖRNYÉKI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS MEGBÍZÁSÁBÓL OROSZLÁNY VÁROSKÖRNYÉKI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TURISZTIKAI PROGRAM KÉSZÍTETTE TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július Jelentés az építőipar 2013. évi teljesítményéről Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés (Az építőipar helye a nemzetközi gazdasági

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások

Nemzetközi vándorlás. Főbb megállapítások 11. fejezet Nemzetközi vándorlás Gödri Irén Főbb megállapítások» Napjaink magyarországi bevándorlását a 24-es EU-csatlakozás és a 211-től bevezetett új állampolgársági törvény hatásai alakítják. A külföldi

Részletesebben

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban

Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban Vukovich Gabriella: Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Vukovich Gabriella (2004) Népesedési folyamataink

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központja NEGYEDÉVES MUNKAERŐ- GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS EREDMÉNYE BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN 2013. harmadik negyedévben Kecskemét, 2013. augusztus Elérhetőség: Nemzeti

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS

VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS 2. fejezet VÁLÁS ÉS SZÉTKÖLTÖZÉS Földházi Erzsébet Főbb megállapítások» A párkapcsolatok két alapvető típusa a házasság és egyre növekvő arányban az élettársi kapcsolat. A házasságok válással, az élettársi

Részletesebben

VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI

VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI VIETNAM - A MAGYAR FEJLESZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁZSIAI CÉLORSZÁGA BALOGH TIBOR 1. MAGYARORSZÁG ÉS VIETNAM KAPCSOLATAI Magyarország és Vietnam földrajzi értelemben távol fekszik egymástól, azonban a társadalmi

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI KERESLET JELLEMZ I A FÁKORSZÁGOKBAN

AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI KERESLET JELLEMZ I A FÁKORSZÁGOKBAN » Szegedi Andrea AZ EGÉSZSÉGTURISZTIKAI KERESLET JELLEMZ I A FÁKORSZÁGOKBAN MAGYAR TURIZMUS Zrt.» 2013. november Szovjet modell az egészségügyi finanszírozásban Szemaskó-modell Világon először alkotmányos

Részletesebben

KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület

KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület KÉSZÍTETTE: Zalai Falvakért Egyesület TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 CÉLOK... 9 PROBLÉMAFA... 10 CÉLFA... 11 HELYZETELEMZÉS... 12 AZ IDEGENFORGALOM HATÓTÉNYEZŐI... 12 KITEKINTÉS A NAGYOBB DIMENZIÓJÚ TURISZTIKAI

Részletesebben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben

A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben A bőr- és bőrfeldolgozóipar termelése, export és import tevékenységének alakulása 2003. évben VÁRSZEGI ÁRPÁD (Bőr- és Cipőipari Egyesülés) Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a szakma éves tevékenységéről

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL*

BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* JELENTÉS BESZÁMOLÓ A TÁRSADALOM ÉS A GAZDASÁG FŐBB FOLYAMATAIRÓL* A Központi Statisztikai Hivatal, a statisztikai törvénynek megfelelően, évente átfogó elemzést készít a társadalmi és gazdasági folyamatokról

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása

MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014. 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása MAGYARORSZÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 2014 1. A kereskedelmi szálláshelyek főbb mutatóinak alakulása 1.1. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának alakulása A Központi Statisztikai Hivatal előzetes

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Magyarország ismertsége és imázsa Hollandiában, a holland lakosság utazási szokásai A Magyar Turizmus Rt. megbízásából összeállította a KPMG Tanácsadó Kft. Utazás, szabadidõ és turizmus csoportja A Magyarország

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben