KÉZIKÖNYV FACTORY MIDI

Átírás

1 FACTORY MIDI EcoSim Kft., Budapest No part of this edition may be multiplied and/or publicly notified by means of printing, photocopy, microfilm or in any other way, without preceding written permission of EcoSim Kft. - Tilos jelen kiadvány egészét vagy részét az EcoSim Kft írásbeli engedélye nélkül, bármilyen formában lemásolni és sokszorosítani. EcoSim Üzleti Szimulációk Tel.: 1/ Fax: 1/ Internet: info@ecosim.hu

2 ÖSSZEFOGLALÓ A szimuláció idejére a csapatok, Te és társaid egy elképzelt gyár vezetését veszitek át. Adatokat kell elemezni, döntéseket hozni, illetve stratégiát meghatározni. Cél a vállalat eredményes működtetése. A szimuláció több periódusos, minden periódus egy éves időszakot reprezentál. Minden periódus során a következő évre vonatkozó döntéseket kell meghozni, és ezeket a "Döntési Lapon" (1 oldal) kell feltüntetni. A meghozott döntések számítógépbe kerülnek, és a modell, egy gazdasági szoftver segítségével elemzéseket és statisztikákat készít. Ezek az adatok a "Jelentésen" (2 oldal) találhatóak, ami voltaképp egy kinyomtatott helyzetjelentés a vállalat és a piac működéséről. Döntési lap Ajánlott a Jelentés folyamatos tanulmányozása már az olvasással párhuzamosan! a Döntési Lap kitöltése, és továbbítása a Játékvezetésnek a Kézikönyv elolvasása, a kiinduló helyzet értelmezése és elemzése 4. A j á t é k műk ö d é s e 2. a Játékvezetés feldolgozza az adatokat az eredmények kézhezvételét követően kérdések telefonon a Játékvezetés felé 3. a Játékvezetés az eredményeket a Jelentés formájában en/faxon visszaküldi Jelentés A szimulációban a legfontosabb a termelésmenedzsment, a beszerzések és a logisztika pontos tervezése, projektek időzítése. Fontos ugyanakkor a piac is, és a külső gazdasági hatásoknak is komoly szerepük van. A csapaton belül a döntéseket korlátozott idő alatt kell meghozni: ez belső szervezettséget, csapatmunkát, együttműködést és feladatdelegálást kíván meg. Minden csapat (vállalat) saját kóddal rendelkezik, amely egy betű és egy szám kombinációja, plusz ezen kívül a legelső lépés: egy fantázianév adása a csapat részére max. 10 karakter hosszúságban. Jelen kézikönyv célja, hogy bemutassa azt a gazdasági környezetet, amelyben a vállalatnak működnie kell. Először általában a szimulációról, a meghozandó döntésekről és a gazdasági - gazdálkodási keretekről szólunk, majd a jelentésekről adunk részletes leírást. FONTOS: ez a kézikönyv csak egy összefoglaló, terjedelmi okok miatt sűrítve adja vissza a tudnivalókat. Ezt lehet még kiegészíteni a szimuláció során megszerezhető saját tapasztalatokkal, valamint célszerű élni az oktató kérdezésének jogával. 2

3 A vállalat A szimuláció egy autóalkatrészeket, személyautó-motorokat gyártó, és azokat értékesítő vállalat működését modellezi. A vállalat egy nemzetközi konszern része, de az eredményes működésért és döntéseiért önállóan felelős, független gazdasági egység. A motorokat a világ számos pontján - szintén a konszern tulajdonában álló - autógyárak veszik meg. Az értékesítésben ez természetesen egyfajta biztonságot jelent, ugyanakkor a kereskedelmi kondíciókban (ár, fizetési határidő, marketing,...) a mozgástér kisebb. A világgazdasági helyzet jónak mondható, az autóvásárlások (ami végső soron a motorok iránti keresletet is meghatározza) világszerte jól mennek, ez jó piacot jelent a vállalat vevőinek, az autó-összeszerelőknek is. Az ország, ahol a gyár működik, egy gazdaságilag közepesen fejlett ország. Mivel a cég vámszabadterületen működik, ezért az elszámolásokat (minden elszámolást) nemzetközi pénzegységben, World Currency Unit-ban (WCU) tartjuk nyilván. Az inflációtól eltekintünk. A szimuláció kezdetén gyártott motorok főbb adatait az alábbi táblázatban foglaltuk össze: Motor Motorkód Jelenlegi gyártás (db) 1,6 literes 4 hengeres m ,6 literes 8 hengeres m ,0 literes 8 hengeres m Összesen: A motorokat autószerelő gyárakban építik be az autókba. Az autógyárak különböző motorgyáraktól (mint az általatok vezetett is) veszik a motorokat, illetve részben saját előállításúakat építenek be. A szimulációbeli gyár által előállított motorokat összesen 5 autógyár használja fel. Az autógyárak különböző mennyiségben vesznek a különböző motorfajtákból. Az alábbi táblázat mutatja az autógyárakat, elhelyezkedésüket és 0. évi vásárlásukat, valamint a leszerződött mennyiségeket a következő évre. Autógyár Kontinens Piac (0.év tény -db) 1. Nyugat-Európa m164: m168: m208: Észak-Európa m164: 0 m168: 0 m208: Kelet-Európa m164: m168: m208: 0 4. Ázsia m164: m168: m208: Észak-Amerika m164: 0 m168: m208: Összesen m164: m168: m208: Mindösszesen:

4 A DÖNTÉSEK A szimuláció során a főbb vállalati területek és a meghozandó döntések is négy fő kategóriába sorolhatók: I. Értékesítés / marketing II. Termelés / beruházás III. Pénzügyek IV. Projektek Az alábbiakban ezeket a területeket tekintjük át részletesen Értékesítés / Marketing Eltérően a klasszikus versenypiacoktól, a marketingkommunikációs stratégia, a marketing-mix gyári szinten csak korlátozottan érvényes. A gyár vonatkozásában a marketinggel kapcsolatos feladatok, döntések meghozatalához a következő információk fontosak. Termék A vállalat a korábban bemutatott három terméket, a három fajta motort gyártja. A szimuláció során nem lesz lehetőség új termékekkel, értsd új motorral megjelenni. Ár / mennyiség Az árak tekintetében a legfontosabb információ, hogy a konszernszintű tervezés érdekében egy periódussal, azaz egy évvel előre meg kell határozni az átadási árakat és fizetési feltételeket, valamint erre az árra a vevők meghatároznak egy körülbelüli szállítandó mennyiséget is. Ezekben az árakban, kondíciókban és mennyiségekben kisebb eltérések lehetségesek, melyek okai a következők lehetnek: A gyár nem tudja teljesíteni a megrendeléseket, mert de facto nincs termék. Ennek a termékhiányos állapotnak a tartós fennmaradása esetén a megrendelési kedv visszaeshet. Itt tartjuk fontosnak megjegyezni, hogy termékhiánnyal nem lehetséges csak egy piacot büntetni, a visszamondások minden vevőt érintenek, az eredeti rendelések arányában. Előre nem látott vis major, komolyabb változás, gazdasági visszaesés, vagy pl. Bokros-csomag valamely vevő piacán. 4

5 Az árakat a vállalat nem határozhatja meg szabadon, a stabil konszernpolitika jegyében végig fixek. Ld. lejjebb. Az árak mellett viszont fizetési feltételeket meg kell határozni, ez fizetési haladék adását jelentheti a vevőknek. Ez egy százalékos összeg, amely 0-100%-ig mehet, ahol 0% azonnali fizetést, 100% pedig teljes egészében a következő periódusban történő fizetést jelent. Az alábbi táblázat mutatja a szimuláció elején érvényes árakat: Érvényes árak WCU Érvényes fizetési feltételek (0. & 1. per) % m164: 3.000, % 20% m168: 3.500, % 20% m208: 4.500, % 20% 4. 20% 20% 5. 20% 20% Fontos szem előtt tartani a döntések meghozatalánál, hogy a fizetési feltételeknél max. +/-25%-kal lehet eltérni az előző évi értéktől. Amennyiben az autógyárak, a vevők ténylegesen átvett mennyisége nem egyezik a tervezettel, akkor a tényleges ár is eltér a szerződéses (megadott) ártól. Nagyobb mennyiség esetén némileg kisebb az ár, kisebb mennyiség esetén némileg nagyobb az ár. A kisebb mennyiség alapján fizetett árprémium csak akkor lesz kifizetve, ha az átvett mennyiség a vevő miatt lett kisebb, nem pedig a gyár termelési / szállítási pontatlansága miatt. Eltérés mennyiség (%) Eltérés ár (%) nagyobb, mint +20% -8% +10% és +20% között -4% -10% és +10% között 0-20% és -10% között +2% kisebb, mint -20% +4% Terjesztés / Disztribúció A gyár által megadott árak nem gyári (ex works), hanem az autógyárakba való szállítással kalkulált árakat jelentenek, tehát az árképzésnél erre figyelemmel kell lenni. Az egyes piacok távolságai és szállítási költségei a következők: Piac (#) Távolság (km) WCU / leszállított motor , , , , ,- Promóció A termékek direkt promócionálására, reklámozására nincs szükség. A gyár kisebb összeget szán hirdetésekre, helyi szponzorálásra, és egyéb indirekt marketing tevékenységekre. Ennek a nagyságrendje az összforgalom 1%-a. 5

6 Fejlesztések Helyi szinten klasszikus K+F tevékenységről nem beszélhetünk, mivel a konszern központi gyárában történnek a motorfejlesztések. Ezeket a fejlesztési költségeket a konszern központ a beszállító összeszerelőkre ráterheli. Ennek a költségnek a nagysága a folyó évi alapforgalom (csak motoreladásból származó) 1,5%-a. Kisebb design, technikai és csomagolásbeli változások folyamatos fenntartására és főként gyártmánybeli fejlesztések átvételére a vállalat egy kutatói gárdát alkalmaz. A vállalatnál 50 kutató dolgozik az osztályon. Kereslet előrejelzés Részletes Kereslet előrejelzés is vásárolható, az ára WCU. A döntési lapon 1-essel kell jelölni a vásárlási szándékot és 0-val azt, hogyha nem szeretné a csapat ezt az információt az adott periódusra. Az előrejelzés grafikusan, egy vonal-diagramon jelenik meg és ábrázolja az adddig eltelt összes periódus keresletét, valamint az aktuális periódus utáni 2 periódus várható keresleti értékeit. Az előrejelzés közelítő pontosságú Termelés és beruházás A szimuláció legfontosabb terülte: a termelés. Ezt a részt több szektorban tárgyaljuk. Néhány alapvetés: 1. A periódus (év) során letermelésre kerülő termékek folyamatosan kerülnek értékesítése, nem kell tehát előre gyártani, viszont az előretervezés más szempontok miatt nagyon fontos. 2. A gyártáshoz három három plusz három tényező szükségeltetik: a három fő dolog a nyersanyag, dolgozók, gépek, a három további dolog pedig a gépsoroknak helyet biztosító üzemcsarnokok, a megfelelő műszak és a túlóra meghatározása. Bármelyik tényező hiányzik, vagy nem áll rendelkezésre megfelelően a három fő dolog közül, a legalacsonyabb határozza meg a tényleges termelést. 3. Az egyes termeléshez szükséges forrásokat különbözőképpen tartjuk nyilván: pénzben (WCU), óraegységben, fizikai darabszámban, stb. A szimuláció egyik fontos eleme, hogy megfelelően lássuk át a mértékegységek közötti kapcsolatot. 6

7 Nyersanyagok, alkatrészek Az alkatrészek, amikből a motor összeáll, a következő nyersanyag kategóriákból állnak össze: a. csavarok, kötőelemek b. elektromos részegységek c. gumik és műanyagok d. egyéb Fenti nyersanyagokat a gyár egyrészt külföldi, másrészt belföldi beszállítóktól szerzi be. A nyersanyag rendeléseket - az egyszerűsítés végett - WCU-ban, vagyis pénzben tartjuk nyilván, tehát a fő kategóriák számon tartásán túl nincs szükség további altételezésre. A döntési lapra fel kell vezetni minden egyes termékkategóriából a rendelendő mennyiséget. A vállalat a nyersanyag szállítókkal szemben fizetési engedményt kap: a külföldi beszállítóknak a folyó megrendelések 40%-át, a belföldi beszállítóknak a folyó megrendelések 30%-át csak a következő periódusban kell kifizetni. Az alábbi táblázatba beírtuk minden egyes motortípusra az alkatrésztípus igényeket: 1. Külföldi beszerzésű egységek (WCU / db) csavarok, kötőelemek m164: 20,- m168: 30,- m208: 40,- elektromos részegységek m164: 160,- m168: 210,- m208: 250,- gumik és műanyagok m164: 70,- m168: 70,- m208: 100,- egyéb m164: 1.100,- m168: 1.400,- m208: 1.800,- 2. Belföldi beszerzésű egységek (WCU / db) 30,- 40,- 10,- 100,- Összes nyersanyag igény WCU / db m164: 1.530,- m168: 1.890,- m208: 2.370,- A direkt nyersanyag értékek egyben a raktáron maradó nyersanyagok, illetve az összeszerelt késztermékek elszámolási, nyilvántartási értékei is. A nyersanyagokon túl egyéb anyagjellegű szolgáltatásokat is felhasználnak a gyártáshoz. Ezeknek a szolgáltatásoknak (áram, víz, gáz stb.) a nagysága a mindenkor gyártott, vagyis felhasznált nyersanyag értékének kb. 6-7%-a. A beszállítások folyamatosan érkeznek, vagyis elégséges a megfelelő értékeket a folyó évre szükséges igényeknek megfelelően megrendelni. A szállítások biztonságosnak mondhatók, a vállalati beszerző csapat több beszállítóval is kapcsolatban van. Azonban egy tartalék, illetve egyfajta biztonság miatt célszerű a külföldi beszállítók esetében 10%-kal, a belföldi beszállítók esetében 5%-kal már a periódus elején rendelkezni. A nyersanyag készlettartási kötelezettség be nem tartása azzal a kockázattal jár, hogy egy kiesés miatt leállhat az egész termelés. Mint a projektek részben látni fogjuk, különböző projektekkel lehet belföldi beszállító programokat indítani és a nyersanyag igényeket csökkenteni. A részleteket ld. később. 7

8 Gépek A termeléshez természetesen gépekre is szükség van. A gépek az összeszerelő gyártósorokat jelentik. A kapacitást gépórában mérjük: az adott periódusban, évben mennyi munkaórát tudnak menni. Egy gyártósor újonnani maximális kapacitása: gépóra évente, ami az elképzelt összes munkanapot jelenti folyamatosan. Ez naptári naponta kb. mintegy 160 munkaórányit jelent, vagy órára bontva kb. 7 munkaórát jelent. (Ezt úgy képzeljük, el hogy párhuzamosan mintegy 7 motor különböző fázisú szerelése mehet egy-egy gyártósoron.) A gépsor kapacitáscsökkenést szenved periódusról periódusra. Ez a csökkenés technikai szempontú amortizáció, ami évi 15%-os kapacitáscsökkenést jelent. A csökkenés mindig az előző értékből indul ki, így egy speciális göngyölített amortizációról van szó, ami azt eredményezi, hogy a kapacitás csökken ugyan, de az abszolút 0-át sosem éri el. A gyárban a 0. periódusban összesen 15 darab összeszerelő gyártósor van (melyből 10 korábban beszerzett és 5 az idei évre megrendelt és beszerelt). A folyó periódus kapacitása: gépóra maximum. Az egyes motorok előállításához a következő gépóra igények kellenek: m164: 0,50 gépóra, m168: 1,00 gépóra, m208: 1,25 gépóra. Egy gépsor ára: ,- WCU. A pénzügyi amortizáció magasabb, mint a műszaki amortizáció. A pénzügyi amortizáció egy lineáris kulcs alapján történő értékcsökkenés, a gépeket a beszerelést követő periódustól kezdve 20% kulccsal 5 év alatt, egyenlő részekben írjuk le. Ahhoz, hogy szinten tartani, illetve növelni tudjuk a termelést gépekbe kell beruházni. A gépeknek rendelkezésre kell állni a periódus elején. A gépek szerelése egy periódusig tart, ami azt jelenti, hogy az adott periódusban (n) megrendelt gép csak a következőben (n+1) fog megérkezni, és a periódus elején rendelkezésre állni, beszerelten. A gépbeszerzés kifizetése egy összegben történik a beszerelés periódusában. Az éppen a periódusban szerelt gépek nem szenvednek érték- és kapacitáscsökkenést. Az egyéb gépek sor a mérlegben automatikusan számolódik. Az aktuális periódusbeli gépigény (ez lesz a gépkapacitás és üzemcsarnok résznél az egyéb gép záró állománya ) kiszámítása: (Gépek+ingatlanok)*0,2+Létszám*5000 /kerekített értéke/. Személyzet (termelés) Noha a motor-összeszerelés meglehetősen technológia-intenzív üzletág, nagyszámú termelési alkalmazottra, szakmunkásokra van szükség ahhoz, hogy a nyersanyagokat a gépsor segítségével késztermékké szereljék össze. Egy gépórakapacitáshoz 10 munkás egy-egy órája kell. Egy munkás egy év alatt kb munkaórát tud dolgozni (1 műszakban és túlóra nélkül) 1 - ez évi 50 munkahetet, heti 5 napot és napi 8 órát jelent. A döntések között szerepel a munkások létszámának meghatározása, ahol a felvételt, vagy esetleges elbocsátást jelezni kell. A felvétel költsége az aktuális bér 50%-a, ez a szimuláció elején ,- WCU / fő, az elbocsátás kompenzációja pedig a bér 75%-a, vagyis a szimuláció elején ,- WCU / fő. A szimuláció elején munkás dolgozik a gyárban. A munkások béreiről a vállalatnak nem kell döntést hozni, a béreket a munkaerő-piaci és gazdasági folyamatok mozgatják. Stagnálás esetén kb. 1-2% reálbér növekedés várható, tartósabb növekedés esetén, mint a szimuláció elején is, kb. 4-5% is. A vállalat a piaci átlagnál többet nem fizet, de kevesebbet sem tud, mert nem talál munkást. A szimuláció elején az éves közterhekkel együtt érvényes bér: ,- WCU / fő. 1 A műszak és a túlóra emelkedése kisebb éves szintű munkaóra kapacitást jelent, ld. következő oldal. 8

9 Műszakszám és túlóra A döntések között kell meghatározni az érvényes műszakszámot. Ez lehet 1 műszak (csak délelőtt napi 8 órában), 2 műszak (délelőtt és délután napi 16 órában), 3 műszak 2 (éjjel-nappal napi 24 órában) vagy 4 műszak (éjjel-nappal, plusz a munkaszüneti napok nagy részén is). A dolgozók több műszakban történő foglalkoztatása azt jelenti, hogy műszakpótlékot kell fizetni nekik: délutánra +10%-ot, éjszakára +25%-ot, munkaszüneti napokra eső munkaórákra +50%-ot. A termelési létszám növelése és/vagy a több műszak mellett túlórára is lehetőség van. A túlóra lehetőség egy igen/nem döntés. Ez azt jelenti, hogy ha igen a döntés, és ha szükség lenne a plusz munkaórákra, akkor a dolgozók túlórában le fogják gyártani a plusz, illetve a fennmaradó igényt. Ha a döntés nem, akkor csak a megfelelő műszak normál munkaideje alatt legyártható mennyiséget termelik. Ha igen volt a túlóra döntés, de más ok miatt (pl. rossz műszakszám, kevés nyersanyag, vagy alacsony gépkapacitás) a dolgozók nem csinálnának semmit, a semmiért nem fognak túlórázni. A normál bér azonban mindenképp fizetendő nekik. A műszakpótlékok csak akkor fizetendők, ha ki is használják a műszakot, ha nem használják ki, csak az alapbér fizetendő. A túlóra költsége a normál bér 150%-a. Az egyes műszakoknál különböző - egyre csökkenő - mennyiségű túlórára van lehetőség. Az alábbi táblázat azt szemlélteti, hogy csökken a munkások munkaóra teljesítményének fajlagos kapacitása a műszakszám növelésével, ill. túlórával (2.000=1 műszak), illetve hogy a maximum (értsd 4 műszak túlórával) gépkapacitás mennyit ér %-osan, kevesebb műszakban és/vagy túlóra nélkül: Műszak Normál óra 1 munkás Túlórával + % Gépkapacitás normál óra Gépkapacitás túlórával m.óra / év +50% 36% 55% m.óra / év +25% 65% 82% m.óra / év +10% 87% 96% m.óra / év +2% 98% 100% A munkások tekintetében fontos, hogy a dolgozók átlagos évi munkaórás kapacitása egyre csökken, ahogy több műszakban dolgoznak, hiszen több műszaknál egyre több a műszakváltás ideje, egyre több időt kell szakítani indirekt jellegű munkákra. A túlóra lehetőségének nagysága is egyre csökken a műszakszámmal, pl. 4 műszaknál már fizikailag alig van idő túlórára. A gépek tekintetében a számok azt jelentik, hogy a korábban megadott (és a jelentésben is mindig feltüntetett) maximális gépórakapacitás a maximális gépkihasználtságra (azaz 4 műszakra túlórával) vonatkozik. A 36% pl. 1 műszaknál, túlóra nélkül azt jelenti, hogy a max. kapacitásnak csak a 36%-a érvényes, hiszen időben csak ennyi százalékban dolgoznak a munkások a gépeken. 2 3 vagy 4 műszakra történő átálláshoz az 5. projektet előbb el kell indítani. 9

10 Üzemcsarnokok A gépeken túl természetesen a gyártáshoz megfelelő méretű üzemcsarnokra is szükség van. Az üzemcsarnok megfelelő méretének meghatározásához az alábbi igényeket kell tudni: Tétel Igény (m 2 ) Termelés, gyártósor igénye tényleges kapacitás / 40 Raktár, nyersanyagok (periódus végi!) 1 m 2 / WCU ny.anyag Raktár, késztermékek (periódus végi!) motor db * 0,1 m 2 Egyéb (irodák, öltözők, kiszolgálás) a fenti összigények * 5% + 500m 2 minden 1000 fő összalkalmazotti létszámra Amennyiben a szükséges csarnok m 2 állomány nem áll rendelkezésre, akkor két eset lehetséges: 1.) Csak a raktározásra nem elégséges a hely. Ebben az esetben bérraktározást kell igénybe venni, ennek a költsége minden igénybe vett bérraktár m 2 -re 5.000,- WCU. 2.) A termelési eszközhöz sem elégséges a hely. Ekkor a termelés egy részét külső helyszínen kell megoldani. Ennek a költsége minden igénybe vett külső helyszín m 2 -re ,- WCU. Az üzemcsarnokot természetesen tetszőlegesen lehet bővíteni. A csarnok bővítése egy periódusig tart, tehát a kész új csarnok m 2 állomány csak a megrendelés utáni periódusban áll rendelkezésre, és ekkor is kell kifizetni. Egy m 2 -nyi üzemcsarnok felépítésének ára 2.000,- WCU. A csarnok technikai értelemben nem amortizálódik, a kezdeti m 2 állomány végig rendelkezésre áll. Amortizáció van: a csarnok értékét egy lineáris elszámolás alapján, évi 4%-kal, 25 év alatt írjuk le. Raktározás Késztermék és az alkatrészek raktározása a helyigény biztosításán túl raktározási költséggel is jár az alábbiak szerint: Tétel Költség (WCU) Késztermékek termelt db szám * 20 WCU eladott db szám * 40 WCU év végi készlet db szám * 80 WCU Nyersanyagok rendelt minden 50 WCU -ra 1 WCU év végi készlet minden 25 WCU -ra 1 WCU Karbantartás Minél több műszakban és/vagy túlórában dolgoztatjuk a gépeket, annál jelentősebbek a karbantartási költségek, amiket fizetni kell azért, hogy a gépek bírják a tempót. A karbantartási költségek nagysága elsősorban a tényleges gépóra kapacitással függ össze (kapacitás * 10 WCU) amely értéket a tényleges túlórázással meg kell szorozni, és plusz még exponenciális (kb. 1,2 hatvány) módon növekszik a műszakszám emeléssel is. 10

11 Pénzügyek és finanszírozás A vállalatnak az eredményes működés mellett folyamatosan likvidnek (fizetőképesnek) is kell maradnia és gazdálkodnia kell a beérkezett pénzekkel is. Számos tényező miatt (vevők hitelezése, nyersanyag vagy készletek finanszírozása, beruházások megindítása, vagy tartósan veszteséges működés) a pénzbeérkezések és kiadások egymáshoz képest időben elcsúszhatnak és finanszírozást igényelhetnek. Ami a pénzszerzési lehetőségeket illeti, a vállalati pénzigények finanszírozása kétféleképpen történhet: saját forrásokból és külső (banki v. anyacéges) forrásokból. Háromfajta külső forrás, kölcsön létezik: (1) hosszú távú hitel konszernhitel, (2) változó lejáratú (ún. rulírozó) bankhitel, (3) rövidlejáratú (ún. overdraft) bankhitel. A vállalat döntéseket hozhat az első kettő tekintetében, a rövid lejáratú hitelt sürgős esetben automatikusan nyújtja a bank. A hosszú távú konszernhitel lejárata két periódus, a visszafizetés egy összegben a felvételt követő második periódusban esedékes (n+2). A kamatterhek két perióduson át fizetendők: egyrészről a folyó (a felvétel periódusában (n)), másrészről az azt követő periódusban (n+1). A konszernhitelek kamata 6% periódusonként. A vállalat a konszernháttérnek köszönhetően elvileg bármekkora hitelkeretet igénybe vehet. A rulírozó hitelek tetszőleges hosszan vehetők igénybe. Bármely periódusban felvehetők, és visszafizethetők részben vagy egészben. A kamatot mindig az épp adott periódusban fennálló hitelállomány után kell fizetni. A rulírozó hitelek kamata 9% per periódus, maximális állományuk pedig az alaptőke kétszerese. A sürgős overdraft hitelek akkor lépnek életbe, ha a pénzbevételek és a felvett/felvehető egyéb hitelek nem lennének elégségesek a folyó pénzkiadások fedezésére. Az érkező kisegítő hitel épp olyan arányban érkezik, hogy a negatívba átlendülő pénzállományt nulla szintre vigye vissza. A következő időszakban az előző rövid lejáratú hitel visszafizetésre kerül, és ha még mindig szükség van rá, akkor egy új hitel érkezik. A rövidlejáratú hitel kamata a következő periódusban fizetendő, és nagysága 12%. A keret itt sincs megszabva, gyakorlatilag bármennyit finanszíroz a bank, azonban ha a cég működése tartósan veszteséges, és a tartalékon túl már a teljes saját tőkét is "elfogyasztotta", és csak a bankoknak tartozik hitelek formájában, akkor csődhelyzet áll fent, és a oktató átveszi a vállalat irányítását. Ha a vállalatnak extra likvid pénze van, ezért a bank folyószámla kamatot fizet, melynek nagysága 2%. Egyéb pénzbefektetési lehetőség nincs, hacsak a normál üzletbe, a termelésbe történő befektetést nem vesszük annak. 11

12 PROJEKTJELLEGŰ DÖNTÉSI LEHETŐSÉGEK A vállalat az állandó - periodikus döntések mellett különböző projektek elindításáról is dönthet. A projekt jellegzetessége az, hogy csak egyszer lehet, illetve kell meglépni. Összesen 7 különböző projekt van, melyek rövid leírását, feltételeit, költségeit, valamint hatásait az alábbi táblázatban foglaljuk össze. Az időtávok átlátása és tervezése fontos, ezért az idők jelrendszerét konzekvensen kell, hogy kezeljük. Az azonnali megjegyzés (ha más időzítés külön nincs felírva, akkor az is azonnalit jelent) azt az évet jelenti, amelyikre hozzuk a döntést. Tehát ha a szimuláció kezdetén pl. a 0. periódus után vagyunk, és az elsőre hozunk döntést, akkor az 1.-ről beszélünk. Ha a +1. év, illetve +1 jelet látjuk, akkor az a tervezett év plusz egyet fogja jelenteni. A költségek között jelzünk egy indítási költséget, melyet csak az első évben kell kifizetni, és egy fenntartási költséget, melyet az utána következő években kell kifizetni. A fenntartási költség mrá az indítás évében is fizetendő! A hatások között nem mindenütt írunk százalékos összeget, csak ott, ahol a hatás nagyobb. Ez nem azt jelenti, hogy nincs hatás, hanem azt, hogy csak kisebb hatás van. Azokon az elsődleges hatásokon túl, amelyeket feljegyeztünk, sok projektnek ezeken túlmutató hatásai is vannak. A nem részletezett hatásoknál a józan paraszti elgondolások azok, amelyekből ki lehet indulni. Projekt szám név leírás 1. Extraminőség biztosítás A legmodernebb minőségbiztosítási rendszer bevezetése. feltétel időtartam ind. költség fennt. költség év , ,- főbb hasznok és hatások egyenletesebb minőség piacnövekedési esély 2. JIT Just in time készletgazdálkodási program bevezetése év ,- 0,- a raktározási költségek általános, minden területre érvényes csökkenése 10%-kal (a létszám nem csökken!) a nyersanyag készlettartási kényszer csökkenése 10%-ról 5%-ra a külföldi, 5%-ról 2,5%-ra a belföldi nyersanyag szállítóknál 3. Belföldi beszállítók I. A nyersanyag szállításoknál a belföldi szállítások arányának megemelése év ,- 0,- a nyersanyagigény pénzbeli csökkenése: a külföldről beszerzett csavarok igénye m164-nél: 20 WCU-ról 0-ra csökken m168-nél: 30 WCU-ról 0-ra csökken m208-nél: 40 WCU-ról 0-ra csökken a belföldről beszerzett csavarok igénye m164-nél: 30 WCU-ról 40-re nő m168-nél: 30 WCU-ról 50-re nő m208-nél: 30 WCU-ról 50-re nő ezzel a nyersanyag elszámolások értéke m164-nél: WCU-ról re csökken m168-nél: WCU-ról re csökken m208-nél: WCU-ról re csökken 12

13 4. Belföldi beszállítók II A nyersanyag szállításoknál a belföldi szállítások arányának megemelése 3. projekt elindítása +1. év ,- 0,- a nyersanyagigény pénzbeli csökkenése: a külföldről beszerzett egyéb anyagok igénye m164-nél: WCU-ról re csökken m168-nél: WCU-ról re csökken m208-nél: WCU-ról ra csökken a belföldről beszerzett egyéb anyagok igénye m164-nél: 100 WCU-ról 150-re nő m168-nél: 100 WCU-ról 200-ra nő m208-nél: 100 WCU-ról 250-re nő ezzel a nyersanyag elszámolások értéke m164-nél: WCU-ról re csökken m168-nél: WCU-ról re csökken m208-nél: WCU-ról re csökken 5. Admin outsourcing Az eddigi adminisztrrációs tevékenység kiadása külső, vállalkozói alapra 6. Raktár outsourcing Az eddigi belső raktár rendszer és szolgáltatás kiadása külső, vállalkozói alapra 7. IT outsourcing Az eddigi belső számítástechnikai szolgáltatás kiadása külső, vállalkozói alapra - azonnali , ,- - azonnali , ,- - azonnali , ,- az adminisztráció csökkenése 10%-kal a raktári dolgozók fenntartásának és bérezésének megszűnése VIGYÁZAT: a raktár helyigény és költségek továbbra is fennmaradnak! az adminisztráció csökkentése 15%-kal VIGYÁZAT: az egyéb gépek ide tartozó részei (pl. számítógépek) vállalati állományban maradnak! EGYÉB TUDNIVALÓK Egyéb/vegyes költségek A konkrét működési költségeken felül egyéb, vegyes költségek is jelentkeznek, melyek a vállalat nagyságával vannak összefüggésben. Ezek a költségek két részből tevődnek össze: a) az előző évi mérlegfőösszeg 1%-a, plusz b) a jelenlegi összes alkalmazotti létszám*100,- WCU. Emlékeztetőül: itt összesítjük a raktározási és a külső termelési helyszín használatával kapcsolatos költségeket is. Egyéb dolgozói állomány A szakmunkásokon túl egyéb területeken is szükség van dolgozókra. Ezek az alábbiak: Raktár: A raktári dolgozók száma a kész- és félkész termékek és a nyersanyagok mozgásától függ: - a késztermékeknél termelt, eladott és raktáron maradt egységenként kell 1-1 fő, - a nyersanyagoknál 20 millió WCU rendelt és 10 millió WCU raktáron maradt értékenként kell 1-1 fő. Fejlesztők: Létszámuk végig fix: 50 fő. Egyéb indirekt termelési: Az egyéb dolgozók a következőkből állnak össze: 40 fő kiképző kell szakmunkás felvételkor, és szintén fő akkor, ha új gépszerelés és/vagy csarnoképítés történik. Ezek a dolgozók nem kellenek, vagyis létszámuk 0, ha éppen nem történik dolgozói felvétel, illetve építés. Adminisztráció: A fentieken túl adminisztratív dolgozókra (pénzügy, HR, vezetés) is szükség van. A minden periódusban fennálló összes dolgozói létszám 10%-a az adminisztratív létszám. 13

14 A szimulációban a fentiek mind automatikus döntést jelentenek. A fenti dolgozói terület bére a szakmunkások mindenkori bérének 150%-a. Felvétel és elbocsátás Amint már esett róla szó, a felvételi (betanítási) költségek nagysága az érvényes szakmunkás bér 50%-a, az elbocsátási kompenzáció pedig a bérek 75%-ával egyenlő. Lehetőség van viszont - praktikusan ingyen - a területek között váltani, mivel a felvételi és elbocsátási költségek csak az összlétszám alapján fizetendők. A dolgozók általános fluktuációja Minden területen számolni kell a dolgozók természetes fluktuációjával, ami az eddigi tapasztalatok szerint kb. 5% /év. Az önként távozók után kilépési díj (kompenzáció) nem fizetendő, azonban pótolni kell őket, tehát az új dolgozók felvételi költségei jelentkeznek. Ezekről a kilépésekről, illetve a pótlásról nem kell külön döntést hozni, ez automatikus. Fontos, hogy ily módon - természetes fogyással - nem lehet létszámot csökkenteni (!) Létszám A létszám tekintetében fontos elmondani, hogy a munkás-szakszervezeti megállapodásokra való tekintettel nem lehetséges a termelésből egyszerre 20%-nál több embert elküldeni. Társasági adó Társasági adót kell fizetni abban az esetben, ha a vállalat nyereséges. Az adó mértéke 23%, és a következő periódusban fizetendő. Amennyiben a cég veszteséges, nem kell adót fizetni, sőt lehetséges a veszteséget átvinni a következő periódusokra (elvileg akármilyen hosszan), vagyis a bruttó eredményből azt levonni, és csak az azután kapott eredmény alapján adót fizetni. Értékelés A vállalatnak a szimuláció befejezése után is életképes állapotban kell maradnia, nem szabad olyan döntést hozni a szimuláció végén, ami teljesen valószerűtlen, és lehetetlenné tenné a további működést. A szimuláció végén az oktató értékeli a csapatok teljesítményét: Egyrészt olyan szempontból, hogy a csapat mennyire mondhatott magáénak egy következetes stratégiát, másrészt a különböző csapatok teljesítménye összehasonlítható az eredményesség (nettó nyereség, hitelállomány, stb.) mutatók alapján. Az oktató pontosan időben tájékoztatja a csapatokat arról, hogy mi lesz az értékelés pontos kritériuma. 14