945 Ft XI. évfolyam 4. szám december Előadóművészetek technikája

Átírás

1 945 Ft XI. évfolyam 4. szám december Előadóművészetek technikája

2 Színpad

3 TARTALOM 5 Színházi marketing 32 Színházat vegyenek! Második alkalommal rendezte meg a Magyar Teátrumi Társaság a Színházmarketing Konferenciát a Pesti Magyar Színházban. INTERTON-Jubileum 34 Auditált audiovizuális vízió (Dr. Gallyas Igor) A cég 25 éves jubileuma alkalmából Balogh Géza ügyvezető a cég történetéről és küldetéséről beszél. 4 A fény éve után (Szabó-Jilek Iván) Az AGORA-Művelődési és Sportház felújítása 5 A szombathelyi AGORA-Művelődési és Sportház rekonstrukciója Az 50 éves épület az Európai Unió, a magyar állam és az önkormányzat több mint 1 milliárd forintos támogatásával újult meg. A régi épület nagyobbik felét a nagytermet, előcsarnokot és számos szakmai termet sikerült a rekonstrukció során bővíteni, sokoldalú, közművelődési-kulturális intézménnyé tenni, de a színpad, öltözőépület változatlan maradt. 5 Az AGORA-MSH felújítása az építész szemével (Károlyi István) 10 Az akusztikai tervezési szempontok és a megvalósulás (Borsiné Arató Éva) 13 A színháztechnikáról (Horváth Norbert - Szabó-Jilek Iván) 16 Hatásvilágítás és hangosítás (Tatarek Péter - Molnár Ferenc) 18 Az AGORA szakmai üzemeltetése (Parais István) Jubileumi szimpózium színpadvilágítás 20 Forradalom a színpadvilágításban (Böröcz Sándor) A LED megjelenése a színpadvilágításban. Jubileumi szimpózium hangtechnika 23 Modern vetítéstechnika a színpadon (Bordos László Zsolt) Az épületvetítések gyakorlata és mapping a színpadi vetítésekben. Hazai hírek 26 Színház-rekonstrukció Kaposváron 26 Régi-új színház a Városligetben 27 Akusztikai tagozat alakult a Magyar Mérnök Kamarában 27 Magyar Professzionális Rendezvénytechnikai Társaság alakult Bemutatjuk 28 Vadász Zsoltot, az ELIMEX Kft. ügyvezetőjét (Kárpáti Imre) Kiállítás 30 Álomvilág (Kárpáti Imre) Csikós Attila díszlettervező kiállítása a Pesti Vigadóban. Gratulálunk 31 Bojczán István kitüntetése A Békéscsabai Jókai Színház színpadi műszaki csoportvezetője munkájának elismerése. 31 A színházi kritikusok elismerése Idén a legjobb díszlet díját Ágh Márton, a legjobb jelmez díját Pilinyi Márta kapta. Színházépítészet 37 Nyitott ház a kultúrának (Götz Eszter) Svájci Luganóban 2015 őszén új kulturális központ épült: a Lugano Arte Cultura LAC. Technika és művészet 39 Orgonamátrix - ördög bújt az orgonába! (Kiss Péter) A Kortárs Művészeti Fesztivál idei programjának egyik különleges összművészeti eseménye volt az Orgonamátrix előadás a Müpa Bartók Béla hangversenytermében. Színházi vetítéstechnika 42 A vetítések és az illúziók világa (Színház)történeti utazás (Dr. Andreas Paller) Technikai újdonságok 44 Colossal Trading Kft. 45 Lisys-Project Kft. Chromasound Kft. Oktatás 47 Hallgatói elképzelések (Borsa Miklós) A Színház- és Filmművészeti Egyetem műszaki vezetőképző tanfolyamán a hallgatók vizsgafeladata egy színház tervezése. Közbeszerzés 48 Az új közbeszerzési törvény ismertetése (Burg Péter) Színházi gazdálkodás 50 Üzleti terv a színházban (Dr. Venczel Sándor) 53 Az osztrák színházak aktuális helyzete (Dipl. Ing. Günther Konecny) A színpadvilágítás történetéből 54 Színpadi világítás gyertyával, olajlámpával, gázzal és árammal (Klaus Wichmann) Új kiadvány 57 Eiffel Műhelyház - Magyar Állami Operaház - Inasfüzetek I. Hazai hírek 59 Megalakult az OISTAT Magyar Központ 59 Infrastruktúrafejlesztés és funkcionalitás

4 A fény éve után A világ idén ünnepelte a fény évét. A fényből a szakmánkra is jutott. nagy színházi beruházások fénye tűnik fel az alagút végén: a budai vigadó (hagyományok háza) felújítása többcélú színházteremmel, a kaposvári színház régóta esedékes, teljes megújulása, régi-új színház a városligetben, az Operaház eiffel-csarnoka és ha elkészül, magának az Operaháznak a felújítása a színpadgépezet és a színpadvilágítás teljes korszerűsítésével. talán még más projekt is várható a következő években... fényes siker kísérte az Agora-program megvalósítását. különösen ott, ahol a megrendelők pontosan tudták, hogy mit, miért akartak, és folyamatosan a kezükben tartották a projektet. ilyen volt például a békéscsabai csabagyöngye és a szekszárdi babits Mihály kulturális központok, vagy a zeneakadémia. Azonban, ahol fény van, ott árnyék is van. A kivételektől eltekintve, sokszor negatívumok árnyékolták be a kulturális beruházásokat. A projektek megvalósítása az eu-s és állami támogatásokra beadott pályázatokkal kezdődik, amelyeket a vázlatos műszaki tartalom (néha a pályázatkészítők állítják elő) és a pályázat elnyeréséhez szükséges, adatolt iratköteg tartozik. A pályázat elbírálása időigényes, és a sikeres pályázat eredménye a kőbe vésett pénzügyi keret és a megvalósítás határidejének rögzítése. sok esetben az önkormányzatok az elnyert összeg kiegészítésére kényszerülnek. többnyire több hónapos közbeszerzési eljárás indul a generáltervező kiválasztására. A legalacsonyabb árú ajánlat nyer, a tervezőiroda tapasztalata, szaktudása nem lényeges. Gyakran az irreálisan nyomott áron dolgozó építészirodának már alig marad pénze szaktervezők bevonására. Az akusztika és a színház-technológia csak érintőlegesen kaphat szerepet a rendkívül rövid időre korlátozott tervezésben. (hiszen a pályázatokon elvesztett időt valahol be kell hozni.) A tenderdokumentáció birtokában indulhat a közbeszerzés a generálkivitelező kiválasztására. újabb több hónapos adminisztratív folyamat, amelyet a nem nyertes pályázók fellebbezései szinte végtelenül elnyújthatnak. itt is a legalacsonyabb árat ajánló cég nyer: a számszerű adatokat egy közbeszerző számára könnyebb összehasonlítani, mint a műszaki tartalmat mérlegelni. (A kiválasztás egyéb, rejtett szempontjait lehetne még sorolni.) A nyertes generálvállalkozó saját kivitelezők nélkül kettős szorításba kerül: olcsón és nagyon rövid határidővel kell elvégezni az építést. tovább versenyezteti tehát az alvállalkozóit, akiknek még nyomottabb áron és még rövidebb határidővel kell vállalni a munkát. A pár műszakiból, jogászból és pénzügyesből álló generál koordinálja a kivitelezés szerteágazó munkafolyamatait, amelyet azonban éppen a legolcsóbb alvállalkozók utolsó pillanatig halogatott kiválasztása borít fel. A generál nem gazdája, csak szervezője a kivitelezésnek. A hajrában a sok alvállalkozó egymással párhuzamosan, de egymástól függetlenül végzi a minimumra redukált munkáját. A többlépcsős beruházás során a jogászkodás dominál, a műszaki tudás, a tartalom, a minőség háttérbe szorul. ha a megrendelő nem alkalmaz független mérnökszervezetet a műszaki ellenőrzésre, a projekt megvalósulása könnyen gellert kaphat. A támogatási pályázatban előírt határidő mindig vészesen közeleg: ha addig nem sikerül befejezni a beruházást, akkor a megnyertnek hitt pénz elveszhet. Ünnepélyesen átadják tehát az alig elkészült létesítményt, utána az üzemeltetőre hárul a hiányok megszüntetésének feladata, és küzdhet a még szükséges eszközök beszerzéséért. erre már nincs költségvetési fedezet, pedig a kibővített közművelődési feladatok ellátásához több munkaerőre is szükség van. itt is visszaüthet a projekt kapkodva elvégzett, kidolgozatlan szakmai előkészítése. nehéz megmondani, hogy ebben az alapvetően jó szándékú folyamatban ki a hibás. A cél a projektre fordított pénz korrekt és hatékony felhasználása. ennek ürügyén köti gúzsba a túlzott óvatosságra törekvő jogi okoskodás az érdemi, szakszerűségre és minőségre törekvő szándékot. pedig mindenki jót akart... A külső szemlélő legyen az laikus vagy szakmabeli szidja a projekt felelőtlen, dilletáns, igénytelen tervezőit, kivitelezőit. nem tudhatják, hogy a pályázatok, közbeszerzések rendkívül időigényessége az érdemi műszaki alkotómunkától rabolja el értelmetlenül az időt. Reményeink szerint az új közbeszerzési törvény jobban érvényre juttatja a minőséget is. bízunk benne, hogy a mérnöki munka jelentősége közelebb kerül a jogászokéhoz, és a színháztechnika a többi szakterülettel együtt nagyobb szerepet kaphat. ha ez így lesz, akkor még több fény vetülhet a tervezett színházi beruházások sikeres megvalósítására. talán elkerülhetjük a közismert vicc tanulságát: Az optimista a fényt látja az alagút végén. A pesszimista a sötétséget. A realista a közeledő vonatot. A mozdonyvezető meg a három idiótát a síneken. SZABó-jILEK IVÁN Színpad Színpad impresszum előadóművészetek technikája 4 XI. ÉVFOLyAM 4. SZÁM december A Magyar színháztechnikai szövetség szaklapja hu issn Megjelenik: negyedévente (március, június, szeptember, december hóban) Kiadja: a Magyar színháztechnikai szövetség, 1011 budapest, corvin tér 8., Felelős kiadó: szűcsborus jános, az Msztsz elnöke. Főszerkesztő: szabó-jilek iván telefon: (+36-1) szjivan@t-online.hu Szerkesztőbizottság: Götz béla, Götz eszter, horváth norbert, kárpáti imre, kiss péter, Rétfalvi jános, dr. sirató ildikó, dr. venczel sándor, Wettstein tibor Szerkesztőség: Magyar színháztechnikai szövetség titkársága 1138 budapest, Madarász viktor utca 43. fszt. tel./fax: Korrektor: 33 tallér bt. Tördelőszerkesztő: lusztig tibor Mobil: tibor.lusztig@gmail.com Nyomdai munkák: demax Művek nyomdaipari kft. Terjesztés: előfizetéssel, színházi árusoknál. A szövetség tagjai ingyen kapják. ár: 945 ft/példány Előfizethető: a szerkesztőség címén vagy a honlapról lévő megrendelőlapon évi teljes évfolyam ára 3360 ft. A postaköltséget felszámítjuk. Régebbi lapszámok korlátozott számban még kaphatók. kéziratokat, ábrákat, fotókat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. szerkesztőségünk a hirdetések és pr-cikkek tartalmáért nem vállal felelősséget. A közölt cikkek tartalma nem minden esetben tük rözi a szerkesztőség véleményét. lapunk kiadását támogatta az

5 AZ AGORA-MűVELődÉSI ÉS SPORTHÁZ FELújíTÁSA A szombathelyi AGORA-Művelődési és Sportház rekonstrukciója A Szombathelyi Kulturális Központ tagintézményeként működő, 50 éves Művelődési és Sportház az Európai Unió, a magyar állam és az önkormányzat több mint 1 milliárd forintos támogatásával újult meg. A régi épület nagyobbik felét a nagytermet, előcsarnokot és számos szakmai termet sikerült a rekonstrukció során bővíteni, sokoldalú, komplex közművelődésikulturális intézménnyé tenni. A felújított épületet október 3-án ünnepélyesen megnyitották. Az AGORA-MSH felújítása az építész nézőpontjából előzmények szombathelyen 1958-ban vetődött fel először egy többcélú rendezvényterem építése. Akkoriban a megyeszékhely 54 ezer lakost számlált, sem sportcsarnoka, sem színháza nem volt. először a város vezetői csupán egy központi tornateremre gondoltak, de hamarosan a szaporodó európai stadthallék példájára városi és megyei támogatást kapott a többcélú épület ötlete. károlyi Antal építész egyszerű megoldással tette az ezeregyszáz fős nagytermet többfunkcióssá: részben sík, részben lépcsős nézőteret tervezett. A terem sík padozatú részét küzdőtérként, kézilabdapálya méreteivel alakította ki. A lépcsős lelátó sportesemények esetén 600 nézőt tudott befogadni. hagyományos színpaddal és zenekari árokkal kapcsolódva a nagyterem egésze nézőtérként működhetett. építészettörténetileg az épület formai elemei és a tervezés időpontja (1960) miatt a városi közvélekedéssel ellentétben nem tekinthető szocreál épületnek. ellenkezőleg, a szocreál után újra engedélyezett modernizmus idejében és hangulatában született. A Művelődési és sportház népszerű nevén az Msh épületét augusztus 20-án avatták fel. öt évtizedes szolgálata alatt számtalan emlékezetes rendezvénynek adott otthont, köztük évente a savaria táncversenynek. Az 52 esztendős a maga idejében korszerű elvek szerint tervezett házon a több évtizedes intenzív használat súlyos nyomokat hagyott, gépészeti és villamos rendszerei lepusztult állapotba jutottak, épületszerkezetei energetikailag elavultak. egyeseknek az épület lebontása is megfordult a fejében, de józan hangok például jordán tamásé a felújítás mellett érveltek. Az utóbbi nézet győzött, a város az elkerülhetetlen felújítás érdekében támogatást keresett. szombathely Megyei jogú város közgyűlése úgy döntött, hogy részt vesz a társadalmi infrastruktúra Operatív program keretében 2012-ben városi önkormányzatok számára kiírt Agora multifunkcionális közösségi közpon- 5

6 tok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása című pályázaton, a pályázat megvalósítási helyszínének pedig a Művelődési és Sportház épületét jelölte ki. A döntés azért volt helyes, mert ez a pályázat kifejezetten nem új épületek létesítését, hanem meglévők rekonstrukcióját célozta meg. A pályázat A város pályázata sikerrel járt, a bírálóbizottság meglehetősen jó véleményt alkotott az építési engedélyezési tervről: Szépek és jól szervezettek az építészeti tervek, megtartja az épület értékeit, de ugyanakkor javaslataival korszerűsíti, megújítja azt, miközben teljesíti a pályázati feltételeket. Az elnyert támogatást 675 millió Ft-ot a város vezetői örömmel vegyes kétkedéssel fogadták. Ebből legfeljebb a nyílászárókat tudod kicserélni mondta az illetékes alpolgármester. Ennél azért messzebbre jutottunk, igaz, a városnak menet közben három ízben is saját forrásaiból kellett besegítenie. Végül az épület rekonstrukciójának kétharmada készült el, valamivel több mint egymilliárd forintért. A színpad és az üzemi szárny felújítása egyelőre elmaradt. Azért nem lebecsülendő, ami megvalósult: nemcsak egyszerű felújításra került sor, hanem a megújult ház új funkcióknak is otthont tud adni. Olyan multifunkcionális 1. Nagyterem teljes nézőtéri elrendezéssel (1000 fő) 2. Agoratér 3. Ruhatár 4. WC-csoport 5. Büfé 6. Iroda 7. Információ, pénztár 8. Próbaterem 9. Oktatási helyiség 10. Klub, tárgyaló 11. Raktár-előkészítő 12. színpad (felújítása későbbi ütemben) 13. öltözőszárny (felújítása későbbi ütemben) Földszinti alaprajz Színpad Előcsarnok közösségi központ jött létre, amely a közösségi-művelődési, oktatási-felnőttképzési és élményfunkciókat integrálja, és egész nap nyitva áll a város lakosai előtt. A pályázati kiírás viszonylag szabad kezet adott az építésznek, azzal a megkötéssel, hogy négyfajta funkció ellátásával kapcsolatos új és átalakított terek kialakítását kérte: a/ közösségi funkciók, b/ képzési funkciók, c/ szórakozási és élményfunkciók, d/ közművelődési tanácsadó funkció. 6 Agoratér A közösségi funkciók legfontosabbika, az épület magja, az agoratér az MSH két szint magas előcsarnoka lett, amelynek hajdani földszinti alapterületét a nagyterem felőli ruhatárak hátrább helyezésével, a WC-csoportok lelátó alá süllyesztésével bővítettük. Az agoratér galériája kiállítótér céljára szolgál. Az agorateret mind a földszinten, mind az emeleten az előírt kisebb közösségi helyiségek gyűrűje veszi körül: így pl. tárgyaló, klub, prezentációs helyiség, környezeti nevelési oktatóterem, ifjúsági klub, színház-, mozgásművészeti és zeneművészeti próbatermek, kézművesműhely, tankonyha, kerámiamodellező műhely stb. A képzési funkciók részére 2 db 30 fős és 1 db 60 fős tanterem, továbbá egy nyelvi labor áll rendelkezésre. A szórakozási és élményfunkciók súlypontja természetesen továbbra is a felújított nagyterem maradt. A közművelődési Előadóterem mobil válaszfallal

7 1. Nagyterem légtere (a nézőtér 320 fős kamaratermi elrendezését ábrázolva) 2. Agoragaléria, kiállítótér 3. Próbaterem 4. Oktatási helyiség 5. Nyelvi labor 6. Műhely 7. Vezérlőpáholy 8. Színpad légtere 9. Öltözőszárny I. emeleti alaprajz tása után egy új födém beépítésével két szinten a megszüntetett tér dupláját építettük vissza. A belső bővítéshez hozzáadódik mindkét oldalon egy-egy kisebb külső kétszintes bővítés. Ezeket a külső bővítéseket az agoratér felett emeletráépítés köti össze. A nagyterem alaprajzi kontúrja természetesen megváltozott: a legyező formát hatszögűre módosítottam, de befogadóképessége csak kismértékben csökkent: ezer férőhelyet sikerült megtartani. Az így leírt átalakítás építészetileg nem látszik túl bonyolultnak, statikai megoldása azonban komoly kihívást jelentett mind a tervező, mind a kivitelező számára. Többek között elkerülhetetlenné vált új alaptestek, méghozzá kutak létrehozása a meglévő épület alatt. A feladatot a mélyépítési alvállalkozó dicséret illeti bravúrosan oldotta meg: kiütötte a nagyterem hátsó falának egy szakaszát, és bevitte a belső térbe a kútalapozáshoz szükséges gépláncot. Az üzemeltetési költség csökkentéséhez elkerülhetetlen beavatkozás volt a termikus burok feljavítása úgy, hogy megfeleljen a mai követelményeknek. Első lépésként a mintegy 500 m 2, sok helyen korrodálódott, hőhidas acélszerkezetű nyílászárót kellett kicserélni. A külső falak esetében az volt az álláspontom, hogy a jó állapotú homlokzatburkolatokat érintetlenül kell hagyni. Ezért az épületgépész kollégával belső hőszigetelésben állapodtunk meg. tanácsadó funkció számára iroda és tárgyaló létesült. A felújítás feladatai A rekonstrukció teendői öt csoportban foglalhatók össze: a/ a pályázati program teljesítése, b/ a termikus burok feljavítása, c/ a nagyterem belső felújítása, d/ az agoratér modernizálása, e/ az épület akadálymentesítése. A pályázati program teljesítése azért jelentett gondot, mivel a meglévő épület nem tartalmazott kisebb, tantermi vagy műhelycélokra alkalmas tereket. A kisebb funkciók épületvolumenen belüli elhelyezéséhez mindenképpen új területeket kellett létrehozni. Ezért úgy döntöttem, hogy az MSH nagytermének hagyományos funkcióit megőrizve, az alaprajzi kontúrján belüli átalakítással nyerek területet. Az épített lelátó két szélső szektorának elbon- Balett-terem Sokáig idegenkedtek a tervezők az ilyen megoldástól, de az egyre szaporodó műemlék-felújítási munkák tapasztalatai a módszereket mára már igazolták. A nagyterem feletti tetőfödém felújítása volt a tervezés legvitatottabb feladata. A maga idejében merész rácsos, acél tartószerkezet jó állapotban van, de statikailag nincs benne tartalék. Az új szcenikai és akusztikai követelményeknek pedig nem lehetett eleget tenni pluszterhelések Játszóház Kézműves műhely nélkül. Az egyetlen járható útnak a több- 7

8 letterhek fogadására a rácsos tartók terheinek csökkentése tűnt, a meglévő kőszivacs-palló födém elbontása révén. Részemről nagyon idegenkedtem ettől a megoldástól, de két statikus kollégám is számítással bizonyította, hogy nincs más lehetőség. Csak a kivitelezés időszakában történt részletes feltárás tette lehetővé többek között a tartók között megbújó gipszrabic világosítóhelyiség elbontása révén a másfajta súlycsökkentést. Az építkezés közbeni változtatást nagy örömömre maga a kivitelező kezdeményezte, ám meg kellett szerezni a projektet felügyelő szervezet engedélyét. Papírmunkával és izgalommal járt, de megérte: megtarthattuk az eredeti födémet. A többcélú terem az évtizedek során rendeltetéséhez méltatlan állapotba jutott, ami különösen akkor tűnt szomorúnak, ha az ban készült fényképekkel hasonlítottam össze. Ugyanakkor az elmúlt ötven évben az akusztikai, szcenikai, fény- és hangtechnikai eszközök is jelentősen fejlődtek, mindezeken a területeken korábban elképzelhetetlen korszerű rendszerek állnak rendelkezésre. A rekonstrukció során megnyílt a lehetőség modern akusztikai belső köpeny kialakítására. A vizuális és akusztikai megújulást nyújtó köpeny hullámzó gipszkarton álmennyezetből és faanyagú, térgörbe oldalfalpalástból áll. A fafelületet négyféle akusztikus táblából állítottuk össze. Mindkét szerkezet az 1. Nagyterem légtere (a nézőtér mobil tribünös 570 fős elrendezését ábrázolva) 2. Világosítóhelyiség 3. Szellőzőgépház 4. Hűtőgépek helye 5. Napelemek helye 6. Színpad légtere 7. Öltözőszárny Gépházszinti alaprajz Az üvegfelvonó a rendezők fantáziájának. A szcenikus kolléga szellemes megoldást adott a nagytermen belül egy kamaraterem mobil válaszfalakkal történő lehatárolására is. Természetesen az épületgépészeti és villamos rendszerek teljes cseréje is megtörtént a rekonstrukció során. A szellőzőrendszer alapjaiban változott meg: központja a pincéből a tetőszintre került, és bármikor a jövőben hűtésre is alkalmassá tehető. A hűtőgépek helye a tetőteraszokon biztosított. További jövőbeli lehetőséget jelent a megújuló energiaforrások hasznosítása: ezért jelöltük ki napelemek telepítési helyét az agoratetőn. Az agoratér lényeges tulajdonságán nem változtattunk: továbbra is könnyű benne tájékozódni. A süttői kemény mészkő padlóburkolatot megtartottuk, a tér bővítésére is kiterjesztve. Minden egyéb burkolatot lecseréltünk: az osz- Színpad akusztikus, belsőépítész és statikus kollégák szoros együttműködéséből született. Nagy reményeket fűztünk ehhez a számítógéppel modellezett köpenyhez, bár már tervezés közben sejtettük, hogy a térgörbe felületek valóságba átültetése nem lesz zökkenőmentes. A megvalósítás azonban a vártnál is több problémával járt. A gond nélküli építéshez arra lett volna szükség, hogy az oldalfalpalást minden tartókomponense beleértve a függőleges acéltartókat, a vízszintes csőpályákat, valamint az akusztikus 8 táblákat függesztő acélfüleket a tér három irányában működő toleranciával kapcsolódjon egymáshoz. A belsőépítészetet kivitelező alvállalkozó a győri LINEA profizmusa és kreativitása nem kis mértékben járult hozzá, hogy az oldalfalburkolatot végül is sikerült megvalósítani. A színház-technológiai berendezések is új elemekkel bővültek: süllyedő zenekari árok, oldalról kihúzható tribünök, világítási tartók nyújtanak tágabb teret Az új, impozáns szellőzőgépház

9 1. Nagyterem a) új álmennyezet b) új akusztikai burkolat c) világítási tartók d) kihúzható tribün e) zenekari süllyedő 2. Agoratér 3. Szellőzőgépház 4. Technikai tér Hosszmetszet lopok rozsdamentesacél-burkolatot, a korlátok a födémnél befogott biztonsági üvegezést, a belső ajtók tölgy fóliaborítást kaptak, némi harc után még a tűzgátló ajtók is. Az akadálymentes használatot új üveglift, vezetősávok, továbbá beépített és mobil indukciós hurkok biztosítják. A külső bővítések és az emeletráépítés lehetőséget nyújtott a délnyugati oldalon az előcsarnok, ill. agoratér hátterét adó új homlokzati felületre. Ez a felület az esti díszvilágítással az épület szignáljaként szolgál, nappal pedig ellátja az égtáj szerint szükséges árnyékolást. Szerkezete acélvázra feszített, szinterezett, terpesztett acéllemez. Ezzel a homlokzattal kifelé is demonstrálni kívántam, mi az új, és mi a régi az épületben. Végezetül néhány szubjektív gondolat a tervezés és kivitelezés folyamatáról. Ne higgyük, hogy az ilyen, az EU és az állam által támogatott projektek a tervezőkről és a kivitelezőkről szólnak. Ha a ráfordítható időt nézzük, valójában a jogászok játsszák a főszerepet. Kényelmesen jut idő a pályázatok, közbeszerzések kiírására és elbírálására, a műszaki munkákra fordítható időt viszont keményen korlátozzák. Különösen dühített a közbeszerzési folyamatba épített kiegészítő tájékoztatás, amely jelen jogszabályi formájában nem tartalmaz határidő-kötelezettséget, azaz a vállalkozó mindaddig kérdezhet, ameddig csak el akarja húzni az ajánlatkészítés idejét. Engem heteken át bombáztak kérdéseikkel a kivitelezők, persze azok kérdezték a legtöbbet, akik aztán be sem adták az ajánlatukat. A későbbi nyertes, a ZÁÉV-FÉSZ konzorcium jól mutatkozott be, mert keveset, de lényegre törőt kérdezett. A folytatás azonban másképpen sikerült Az építkezés kilenc hónapja nem volt mentes vitáktól, sőt veszekedésektől sem. Megértettem, hogy az utólag nem módosítható ajánlata miatt a kivitelezőnek mindent el kellett követnie, hogy munkát és költséget takarítson meg. De amikor olyasmit indítványoztak, ami az épület integritását veszélyeztette volna, soha nem álltam kötélnek. Így történt, hogy ez a sokadik épületem lett az első, ahol a kivitelezővel mindvégig feszült maradt a viszonyom. Sajnos nemcsak emberi tényezőkön múlik ez a kapcsolat. A jelenlegi gazdasági, jogszabályi környezet hordozza magában a feszültségek forrását. Az igazsághoz Agoratér azonban hozzátartozik, hogy mindezek ellenére a kivitelezői oldalon is voltak kollégák, akikkel sikerült a közös alkotás örömét megtalálni. Még egy apróság: az átadási ünnepség szónokai meg sem említették a tervezőket. Egyetlenegyet sem a húszból. Károlyi István építészmérnök Építtető: Szombathely MJ Város Önkormányzata Projektmenedzser: Nyugat-Pannon Regionális Fejlesztési Zrt.: Nagy Imre Győző Tervezők: Generáltervező: ARMEX Budapest Kft. Építész: Károlyi István, munkatársak Belányi Zsolt, Hegedűs Balázs Belsőépítész: Kéry Balázs, Göde András, Debreceni Péter Statikus: Szlancsik László Épületgépész: Lovas József, Hollókövi Zoltán, Zöld Béla Villamos tervező: Piller Tamás Gyengeáram: Kocsárdi László Akusztika: Borsiné Arató Éva, Alabárdos Zsuzsanna Színháztechnológia: Szabó-Jilek Iván Tűzvédelem: Decsi György Rehabilitációs szakmérnök: Igali Zsófia Felvonó: Pölöskei Tamás Konyhatechnológia: Palainé Straub Ágnes Talajmechanika: Mészáros Lőrinc Műszaki ellenőrzés: Savaria Városfejlesztési N. Kft. Kivitelező: Fővállalkozó: ZÁÉV-FÉSZ konzorcium Bérczesi Tibor, Locsmándi László, Strobl Ákos (létesítményfelelős) Belsőépítészet: LINEA Bútor Kft. Győr Színpadgépészet: Színpad- és Emelőgéptechnikai Kft, Kihúzható tribünök: Estendo Színház- és Látványtechnikai Kft. Paravánfalak, emelvények: Alex Fémbútor Kft. Színpadvilágítás és hangtechnika: Lisys-Project Kft. 9

10 Az AGORA-Művelődési és Sportház felújítása Az akusztikai tervezési szempontok és a megvalósulás Zaj- és rezgésvédelem, gépészeti akusztika A tervezés során biztosítani kellett, hogy a létesítmény üzemi zaja a környezetében lévő védett területeken, valamint az épületen belüli védett helyiségekben ne lépje túl a rendeletekben meghatározott határértéket. Épületakusztika A feladat az épületszerkezetek hangszigetelésének méretezése volt, a szabványban előírt hanggátlási értékeknek megfelelően. A speciális terek esetében, mint pl. a nagyterem, az épületakusztikai tervezéskor a használati zajszintből és a szomszédos helyiségek akusztikai komfortszintjéből indulunk ki. Teremakusztika A tervezés fő célja a nagyteremben az ideális hangzásvilág megteremtése volt: a többcélú igényeket kiszolgáló belső térhangzás, a hangenergia egyenlő eloszlása a nézőtéren. A teremakusztikát befolyásoló tényezőket méreteztük, azaz a megfelelő teremformát és a hangelnyelő és hangvisszaverő burkolati elemeket határoztuk meg. További feladatunk az egyéb, főként oktatási és előadótermek teremakusztikai tervezése volt az igényszintnek megfelelően. A multifunkcionális terem akusztikai megítélése elsősorban annak teremakusztikai paraméterein múlik, persze ha sok a zavaró zaj, akkor mit sem ér a jó teremakusztikai kialakítás. Szem előtt tartva a fenti szempontokat, ebben a cikkben elsősorban a nagyterem teremakusztikai kialakításáról számolunk be. A terem abból adódóan, hogy többfunkciós, olyan teremakusztikai kialakítást kapott, hogy egyik funkció se sérüljön a másik rovására. A falburkolat vizuálisan homogén Világítási tartók az álmennyezet alatt Színpad A szombathelyi Sport- és Művelődési Házat beruházói elképzelések szerint olyan módon alakították át és újították fel, hogy a nagy terem és a körülötte kialakított, részben kiszolgálóhelyiségekkel az épület egységes integrált létesítményként működjön. Ezzel olyan multifunkciós közösségi központot kívántak létrehozni, amely megfelel az Agora intézménytípussal szemben támasztott követelményeknek. Az épület integrált működése többszintű, egymás mellett zajló kulturális, művelődési, továbbképzési eseményeknek ad egy időben otthont. A különböző sokszínű kulturális programok párhuzamos szervezése és lebonyolítása olyan speciális akusztikai kialakítást követelt meg az egyes helyiségekkel szemben, ami biztosítja, hogy az egyes rendezvényekkel járó hang (zaj) ne zavarja a másik rendezvényt, illetve az intézmény környezetét. Az intézmény magját és középpontját a többfunkciós igényeket kielégítő nagyterem képezi. Az átalakítással és felújítással a mai kor követelményeinek megfelelő termet kellett kialakítani, ahol a teremakusztikai tervezésnél ezt az igényt szem előtt kellett tartani. Mivel az épület továbbképzési, közművelődési funkciót is betölt, helyet ad nyelvi laboroknak, előadótermeknek és különböző oktatási funkciót ellátó foglalkoztatóknak is, valamint a működéshez szükséges irodák és tárgyalók is helyet kapnak, ezek megfelelő akusztikai kialakítását is szem előtt kellett tartani. Az akusztikai tervezés az alábbi témakörökre terjedt ki: 10 Nagyterem a színpad felé. Jobb oldalon a mobil tribün kihúzott állapotban

11 A burkolati elemek az akusztikai követelmények szerint hangelnyelő vagy hangvisszaverő kiképzésűek Egy terem akusztikai tulajdonságait alapvetően a terem mérete, formája és a teremben alkalmazott akusztikai (belsőépítészeti) burkolatok határozzák meg. Mivel a Szombathelyi Sport- és Művelődési Ház felújítása a meglévő épület rekonstrukciójával történt, a multifunkcionális terem formája csak kismértékben változott azzal, hogy a nézőtér két hátulsó sarkát lecsapták. A teremakusztikai tervezés a burkolatok, berendezési tárgyak, hangelnyelő és hangvető felületek helyes megválasztására irányult. Mivel meglévő terem átalakítása volt a tervezési feladat, lehetőség volt a rekonstrukciót A nagyterem fix lelátója megelőzően a teremakusztikai paraméterek megmérésére. A zárt termek teremakusztikai viselkedését az impulzusválasz jellemzi, és az abból számítható paraméterek. Az impulzusválasz mérési eljárása az alábbi: a termet egy meghatározott széles sávú zajjal gerjesztjük, majd mérőmikrofon segítségével megfigyeljük a teremnek a gerjesztett hangra adott válaszát. A teremakusztikai paramétereket a mért impulzusválaszokból határozzuk meg. Ezek közül is a legfontosabb az utózengési idő. Az utózengési idő a zárt helyiségekre vonatkozó frekvenciafüggő jellemző, ami a hangforrás elhallgatása után számítva a maradék zengő energia 60 db-es csillapodásának eléréséig eltelt időt határozza meg. Az utózengési idő mért értékeihez szubjektív oldalról a leginkább a teremérzet társítható. Kifejezheti, hogy a terem hangzása zengő vagy esetleg száraz hatású. Az utózengési idő középértékére is és a frekvenciamenetére vonatkozóan van ajánlás. A különböző térfogatú és célú helyiségekben más és más az ajánlott érték. Az előzetes felmérések azt mutatták, hogy a mért közepes utózengési idő a terem funkciójának megfelel. A mért érték: T m =1,5 s volt. Az utózengési idő frekvenciamenete a 125 Hz-től a toleranciahatáron belül van, a 63 Hz-es oktávsávban túl magas volt az érték, ami döngő hangot eredményezett a teremben. Megállapítottuk, hogy a terem felületeinek átlagos hangelnyelő tulajdonsága megfelelő, tehát azok új, tiszta és a mai technológiáknak is megfelelő felületrendszerrel történő kiváltásával a terem optimális utózengési ideje megtartható. Az 1. ábrán látható az átépítés előtt és után mért utózengési idő. Az átépítés utáni, azaz a jelenlegi állapotban az utózengési idő frekvenciamenete kiegyenlítettebb lett, a 63 Hz-en a magas értéket lecsökkentettük a kíván érték alá oly módon, hogy a közepes érték alig változott: T m =1,5 s-ról 1,69 s-ra nőtt. Ezzel nagyon szép, kellemes hangzást értünk el. Az előzetes, a terem eredeti állapotában végzett mérések alapján további analizálással még az alábbi következtetéseket lehetett 11

12 Színpad levonni: úgy az impulzusválaszban, mint az energialecsengés módjában hibákat észleltünk, ezeket teremakusztikai eszközökkel lehetett javítani: burkolatcserével, javítással. A számításokhoz és a méretezéshez teremakusztikai számítógépes modellt készítettünk: a modellben lehetőség volt a teremakusztikai felületek méretezésére, melynek alapján jó közelítéssel megbecsülhettük a terem hangzását. Az oldalfalon és a színpaddal szemben lévő falon végigfutó paláston kétféle perforált burkolatot alkalmazunk, különböző frekvenciára hangolva. Famembrán mélyfrekvenciás tartományra hangolva. Kemény fafelület, mely részben a megfelelő hangenergia-eloszlás elérését segíti, megfelelő szögben történő elhelyezéssel, másrészt a teremdiffuzitást is növeli. Külön fontos szerepe van a mennyezet ívelt részekből történő kialakításának. A forma segíti az egyenletes hangenergia-eloszlást és növeli a térdiffuzitást, melyet a terem akusztikai modelljének sugárkövetéses vizsgálatával szemléltetünk is a 3. ábrán. Az ellenőrző teremakusztikai mérések azt mutatják, hogy a teremben nőtt a hangtisztaság, egyenletesebb lett a hangenergia-eloszlás. Fontos eredmény, hogy az energia lecsengése is kiegyenlítettebb lett. Ennek a teremnek egyik fontos funkciója a zenei rendezvények befogadása. A színpadot és annak környezetét úgy kellett kialakítani, hogy segítsük a zenészek jó egymáshallását és jó közérzetét. Az első szubjektív vélemények szerint a zenészek javulást tapasztalnak a régi állapothoz képest. Ki kell persze hangsúlyozni, hogy a terem hangzásának megítélése némiképp az egyéni ízléstől is függ. Amikor egy koncert után feltesszük magunknak a kérdést, hogy milyen is volt az előadás, az elhangzott műveknek, az előadók teljesítményének, a terem hangzásának és más, a közérzetünket befolyásoló körülményeknek az együtteséről alkotunk ítéletet. Más a helyzet, ha a terem hangzására akusztikájára összpontosítunk (ez megtanulható). Ilyenkor legtöbbször a szélsőséges jelenségeket vesszük észre. Például: túlságosan zeng a tér, vagy éppenséggel nagyon száraz a hangzás; bizonyos hangszercsoportok nem hallhatók jól, a vonósok úgy szólalnak meg, mintha hangtompítóval játszanának; a zaj oly erős, hogy a zenét nem lehet zavartalanul élvezni. A zenészek általában másra figyelnek: jól hallják-e egymást az egyes hangszercsoportok, kellően érzékelhető-e a terem, megfelelő-e a teremválasz stb. A fentiek figyelembevételével azon kívül, hogy a tervezés során szükséges volt úgy a hallgatóság, mint az előadóművészek szempontjait is szem előtt tartani (ez elsősorban a terem belső kialakítására vonatkozik), sokat javítottunk a ábra: A multifunkcionális terem mért átlagos utózengési ideje átépítés előtt és után 2. ábra: A nagyterem akusztikai modellje 3. ábra: A terem ívelt mennyezeti hangvetőinek méretezését szolgáló számítógépes modell eredménye terem hanggátlásán is elsősorban a nagyobb hanggátlású ajtók beépítésével, hiszen a teremben több olyan ajtó is van, ami közvetlenül a kültérre nyílik. Az épület a belvárosban található, elég nagy a közlekedési zaj. Összegezve: a szombathelyi Sport- és Művelődési Házban a nagyterem és a körülötte kialakított, részben kiszolgálóhelyiségek egységes integrált létesítményként működését jól szolgálják az átalakítás során alkalmazott akusztikai módosítások. Olyan multifunkcionális közösségi központ jött létre, mely megfelel az Agora intézménytípussal szemben támasztott követelményeknek. Ez annak is köszönhető, hogy az átalakítás tervezése során az építész, belsőépítész és az akusztikus összehangoltan, egymás szempontjait maximálisan figyelembe véve működtek együtt. Borsiné Arató Éva Arató Akusztikai Kft.

13 Az AGORA-Művelődési és Sportház felújítása A színháztechnológiáról Az AGORA program fő célja a közösségi terek kialakítása és a nagyterem többcélú használatának biztosítása volt. A felújítás a színpad előfüggönyénél véget ért. A nagyterembe beépítésre kerültek mindazon a gépészeti berendezések (zenekari süllyedő, világítási tartók, kihúzható tribünök), amelyek később már csak bontással kerülhettek volna helyükre. A rendkívül szűkös pénzügyi keret azonban már nem tette lehetővé a nagyterem színpadvilágítási és hangtechnikai fejlesztését, korszerűsítését. A programban e két területen a felújítás előtti állapot visszaállítása szerepelt az MSH birtokában lévő eszközökkel. A komolyabb színháztechnológiai fejlesztés csak egy későbbi ütemben valósulhat meg, amikor a színpad és az öltöző-iroda szárny is felújításra kerül. Az alábbiakban a megvalósult fejlesztéseket ismertetjük. A színpadgépészet Az Új Széchenyi Terv keretein belül, AGORAprogramként ismert európai uniós támogatás elnyerésével sikerült anyagi forrást szerezni az épület részleges felújítására, melynek felhasználásával lehetőség nyílt a nagyterem színpadgépészeti fejlesztésére is. Az AGORA- program egyik fő célja olyan multifunkcionális terek létrehozása, melyek a térség kulturális és oktatási központjaként vegyes közösségi feladatok ellátására is alkalmasakká válnak. Ebben a projektben az MSH nagytermét alakították át ennek megfelelően. A látványos belsőépítészeti megújuláson túl van azonban miről beszélnünk színpadgépészeti szempontból is. Zenekari árok A zenekari árok gépesítésre került, a korábbi, épített mellvédet egy moduláris bontható mellvédre cserélték. Az árok mozgatását Serapid tolóláncos emelőgép végzi. A zenekari árok dobogója mozgás közben a megvezetés Zenekari árok süllyedővel, legalsó állás Zenekari árok aládúcolva (2013). Nem használták mentén természetesen bárhol megállítható, de a kezelők többnyire 4 különböző pozíció között mozgatják a szerkezetet: színpadszint (+0,65 m), nézőtér szintje ( 0,39 m), zenekari dobogó ( 1,67 m) és az alsó pinceszint ( 1,97 m). Az árok mozgatásával közel 30 m 2 - rel növelhető akár a színpad, akár a nézőtér területe. A zenekari árok az MSH műszaki személyzetének életét is megkönnyíti, hiszen a nagyterem berendezéseit, díszletelemeit, illetve az árok mobil mellvédjeit egyszerűen a megfelelő szintre tudják mozgatni. A berendezés személyek mozgatására is alkalmas, a szcenikai és biztonsági szempontok figyelembevételével, ennek megfelelő vezérlő- A süllyedő géptere Serapid emelőlánchajtás 13

14 és biztonsági elemekkel lett ellátva, illetve minősítve. A zenekari árok főbb adatai: Statikus teherbírás: 5,0 kn/m2 (max. 15 t) Dinamikus teherbírás: 3,0 kn/m2 (max. 6 t) Mozgási sebesség(szabályozható): 0 0,08 m/s Mozgatható világítási tartók A nagyterem sokféle rendezvényének megvilágításához természetesen különböző világítási megoldásokra van szükség. Ezt biztosítandó 4 db mozgatható, alumíniumrácsos világítási tartó-, illetve mozgatószerkezet került a nézőtér felé. A nézőtér általános megvilágítását adó lámpákat és a hatásvilágítás fényvetőit ezekre az egymástól közel egyenlő távolságra lévő truss elemekre lehet rögzíteni. A truss elemek a színpadtól távolodva legyező alakban helyezkednek el. Az I. világítási tartó 20 m hosszú, nagy teherbírású csőtartó (truss) szerkezet, a II. III. IV. világítási tartók két, egyenként 10 m hosszú egységből készültek. (A két részt közös motor mozgatja.) Ezeket a rácstartókat a nézőtéren 1 m magasságig lehet leereszteni. Ekkor a világosítók könnyen, egyszerűen és gyorsan el tudják végezni a szükséges fényforrások rögzítését, karbantartását, illetve beállítását. A mozgatásról gondoskodó elektromos hajtásegységek a mennyezeti elemek felett lettek elrejtve, a keresztirányú statikai tartókon. Megközelítésük a padlástérben kiépített járdákon lehetséges. A hajtástól induló sodronykötelek a mérőcellával ellátott terelőegységeken kerültek szétosztásra, és letereléseken jutnak el a truss rendszer speciálisan kialakított, szintezhető bekötőegységeihez. A világítási eszközök áramellátását rugós kábeldobok biztosítják. A tartók mozgatása a színpadnyílás mellett elhelyezett vezérlőtablóról történik, ahonnan a mozgás jól ellenőrizhető. Világítási tartók Hajtásegység a világítási tartóhoz A mozgatható világítási tartók adatai: A húzók hasznos terhelhetősége: 10, kn (1 tonna) Hasznos megoszló terhelés: 0,5 kn/m (50 kg/m) Mozgástartomány: 9 m Emelési sebesség: 0,05 0,07 m/s Fix világítási tartók A színpad, ill. a nagyterem megvilágításához további világítási tartókra volt szükség. 4 db 2,4 m hosszú, fixen felszerelt csőtartó került a felső világosítóhelyiségbe, 2 db, egyenként 10 m hosszú csőtartó pedig a nagyterem két Kábeldob oldalára. A beépített tartókat kétméterenként konzolokkal rögzítik a falhoz. A fix világítási tartók adatai: A világítási csőtartók száma: 4 db 2,40 m hosszú 2 db 10 m hosszú Hasznos terhelés: 0,5 kn/m A cégünk által beszerelt eszközökkel az MSH nagyterme 50 év után nemcsak megszépült, de egyszerűen és gyorsan átalakíthatóvá vált, így teljesíteni tudja a pályázatban vállalt multifunkcionális feladatokat. Átalakítható nézőtere és variálható megvilágítása lehetővé teszi színházi, komolyzenei, sport-, iskolai rendezvények, kiállítások és természetesen a Savaria táncverseny méltó megtartását is. Horváth Norbert Színpad- és Emelőgéptechnika Kft. Színpad Nézőtéri tribün kihúzva 14 Nézőtéri tribün becsukva

15 az alaplapok egymásra helyezve tárolhatók a pincében. Színpadi emelvények változtatható lábmagassággal. Sokoldalúan használhatóak Kihúzható nézőtéri tribünök A nagyterem többcélú használatához és a gyors változtathatósághoz a nézők elhelyezésére a nagyterem mindkét, színpad felőli oldalán, az oldalfali fülkéből kihúzható nézőtéri lelátók létesültek. Alaphelyzetben összecsukva a lelátók az oldalfalba simulnak be. Kihúzáskor az alumíniumszerkezetű tribünt gumikerekeken előrehúzzák, és hat, 90 cm mély, 30 cm magas lépcsőzés jön létre. Kihúzáskor az addig öszszecsukott székek, soronként 16 db felnyílnak, és a lépcsőkön fix nézőtéri széksorok alakulnak ki. Egy szék ülésmagassága 42 cm, szélessége 57 cm, ülésmélysége 42 cm. A lelátók két végén 1,00 m széles lépcsőfeljárók vannak 2 15 cm-es fellépővel. A kihúzott tribünök két oldalán felhajtható korlátelemek biztosítják a leesés elleni védelmet. A tribün mérete kihúzott állapotban 11,20 m széles, 5,40 m mély és 1,80 m magas. Összecsukva 1,10 m mély és 2,10 m magas. Egymásba kapcsolható mobil válaszfalak, a felső rész kitolható A felújítás határa a színpadnyílás síkja. Az előfüggöny új Oldalanként mintegy néző számára létesült kényelmes, emelkedő nézőtér. A lelátókkal lehetőség van a nagyterem közepe felé néző, lépcsősen emelkedő nézőtéri rész kialakítására. Mobil színpadi emelvények A kamaraszínházi kialakításnál a mintegy 300 fős nézőtér vízszintes padlóra helyezett székekből alakítható ki. A nézőtér hátsó harmadát, az utolsó négy sor lépcsőzetes megemelését színpadi emelvényekkel lehet kialakítani, ezáltal mintegy 100 fő részére jobb látási viszonyok alakíthatók ki. Soronként 10 db, összesen 40 db szabványos, alumíniumszerkezetű, 1 2 m alapterületű, 20, 40, 60, 80 cm magas lábakkal 20 cm-enként emelkedő magasságú emelvények kerültek beszerzésre. Az egységes alaplapokba betűzhetők a különböző magasságú lábak. A két legmagasabb sor köré az alaplapokra szerelhető 1 m magas korlát kerül. Az emelvények teherbírása 7,5 kn/m 2. Más rendezvények esetében pedig az emelvények segítségével a multifunkcionális teremben bárhol kialakítható emelvény, színpad, divatbemutatókhoz kifutó stb. Használaton kívül Mobil válaszfalak A kamaraszínházi előadásokhoz a nagyterem méretét csökkenteni szükséges. A nagyterem középső, színpad előtti, mintegy 400 m 2 alapterületű részének leválasztása a korábbi függönyözés helyett mobil válaszfalelemekkel történik. Egy mobil válaszfalelem 2,5 m magas, 1,20 m széles, mm zártszelvényű acél keretszerkezetből és kihajtható támasztólábakból áll. A keretszerkezet mezői rétegeltlemez-betéteket kapnak. A keretszerkezet hátsó oldalán egy U vezetősínben kb. 2 m magasságú, textilbevonatú fakeret helyezkedik el. Ennek a fakeretnek kb. 1,50 m magasságú része feltolható. Ezáltal a válaszfalelem magassága felállítva 4,0 m. A válaszfalelemek az oldalsó zsanérokkal egymásba akaszthatók, ezáltal stabilitásuk biztosítható. Tároláskor a lábak behajthatók, így a válaszfalelemek kis helyen stószolhatók, egy elem szerkezeti mélysége csupán kb. 9 cm. Tárolásuk a pincében lévő helyiségben történik. A mobil válaszfalelemekkel tetszőleges térelhatárolást lehet kialakítani, a kamaraszínházi elrendezésen kívül más rendezvényekhez is, pl. kiállításokhoz használhatók. Összesen 37 egység készült. -szji- A zenekari süllyedő Serapid emelőszerkezete 15

16 Az AGORA-Művelődési és Sportház felújítása Hatásvilágítás és hangosítás Színpadvilágítási rendszer A szombathelyi Agora-Művelődési és Sportház rekonstrukciója során sajnos a színpadvilágítást illetően sok minden nem került bele. Mondhatni, éppen hogy a legszükségesebb dolgok, de ezt is csak nagy jó indulattal lehet kijelenteni. Először is az első csapást az mérte a technikai rendszerekre, hogy az épületet virtuálisan félbevágták, és a felújítási munkálatok csak a színpadtól a nézőtér felé eső részt érintették. El lehet képzelni, milyen helyzetet teremt egy színházfelújítás során, ha az egyik dimmerhelyiség a felújítandó, míg a másik a megmaradó részen van. A színpadi áramkörök kábelei, csatlakozódobozai és maguk a teljesítményszabályozó egységek is megmaradtak, míg a nézőtéri/küzdőtéri áramkörök teljes mértékben kicserélésre kerültek. A második csapás az volt, hogy a rekonstrukció a színpadvilágítás tekintetében nem terjedt ki eszközbeszerzésre. Ugyan a nézőtéri dimmerek cseréjét sikerült belecsempészni a mostani ütembe, de egyéb berendezést nem. Se új fényvezérlő pult, se egy hálózati eszköz, se pedig új fényvetők nem szerepelt a beszerzések között. Így a hálózat kiépítése csupán a nézőtérre/küzdőtérre terjedt ki. A küzdőtér felett négy sávban mind horizontálisan, mind vertikálisan állítható alumínium traverzszerkezeteket függesztettek be. Mivel új LED-es mozgó fejes fényvetőket nem szereztek be, így a megfelelő számú szabályozott áramkört ki kellett építeni, hogy a meglévő hagyományos fényvető-matuzsálemeket használni lehessen. Ez a helyzet nem könnyíti meg a technikusok dolgát, hiszen a fényvetőket beállítani a földön úgy, hogy az fent azt a hatást érje el, amit elképzeltek, nem kis feladat, mindamellett időigényes is, nem beszélve arról, hogy ezekkel a több évtizedes Fény- és hangvezérlő páholy lámpatestekkel nemigen lehet XXI. századi színpadvilágítást létrehozni, legfőképpen nem egy ilyen multifunkcionálisnak szánt helyszínen. Nem véletlen, hogy amikor a traverzek ötlete felmerült, egyértelmű volt, hogy az csak mozgó fejes fényvetőkkel együtt éri el a funkcióját. Sajnos ez a tény a döntéshozókat nem igazán hatotta meg. Az alumíniumtraverzeken kívül mindkét oldali karzatra, valamint a második szinten lévő technikai helyiségekbe kerültek színpad-világítási csatlakozópontok. Az új dimmerek kiválasztásánál szempont volt a szűkös hely, így csak fali dimmerszekrények jöhettek szóba a rackes kivitel helyett. Végül a PLS Pegasus fali dimmerszekrényeire esett a választás. Összesen 6 db 12 áramkörös szekrényt telepítettek le, melyből egy a nézőtéri áramkörök szabályozására szolgál. Konverta fényvezérlő pult (2013) A nézőtéri általános világítás vezérlése teljes mértékben megvalósulhatott. Összesen 12 áramkörre lett bontva, melyből 8 áramkör a traverzekre kerülő nagy teljesítményű LED-es lámpatesteket, egy áramkör a nézőtéri bejáratnál lévő süllyesztett kompakt fénycsöves lámpatesteket, két áramkör a nagyterem oldalfalán lévő rejtett LED-szalagokat szabályozza, míg a Színpad Konverta tirisztorok (2013) 16 Az új dimmerszekrények a falra simulnak

17 galéria felett lévő LED-es lámpatestek kapcsoltak lettek. A szabályozás 0 10 V vezérléssel történik. A nézőtéri általános világítás vezérlését a Lutron HWQS rendszere végzi, melynek DMX Nagyterem Nagyterem (2013). Felhúzott térelválasztó függönnyel vezérlése egy DMX keverőn keresztül jut el a dimmerszekrényig. A működtetés négy helyről történhet: a fényvezérlő pult mellől, az ügyelői helyről, a ruhatártól és a recepcióról. Mind a négy helyen egy 10 világítási kép lehívására alkalmas nyomógombos fali kezelő került kiépítésre. A világítási képek lehívása mellett lehetőség van a kiválasztott világítási kép fel/le Vezérlőpáholy a nézőtérrel egy légtérben finomszabályozására is. A háttér-megvilágított nyomógombok egyenként programozhatóak, lehetőség van akár hármas funkciót is rendelni egy-egy nyomógombhoz, így más parancs programozható egy nyomógombhoz a normál megnyomás, a gyors dupla nyomás, valamint a hosszú nyomva tartás esetére. Lehetőség van a nyomógombos kezelőt letiltani akár magáról a kezelőről is valamilyen gombnyomás-kombinációval, de a tiltás bármely más kezelőre is ráprogramozható. A vezérlőrendszer képes az időzített működésre is, azokban az esetekben, amelyeknél előre definiálható rutinszerű működést feltételezhetünk. Az automatikus vagy időzített működést beállíthatjuk konkrét időponthoz, ill. csillagászati időpontokhoz is. Mivel a nézőtéri általános világítás vezérlése a dimmerszekrényig DMX keverőn jut el, melynek másik bemenetén a színpad-világítási fényvezérlő pult 1-es DMX vonala van, így a keverőn beállított prioritásnak megfelelően a színpad-világítási fényvezérlő pult bekapcsolásakor a vezérlés automatikusan átáll a fényvezérlő pultra. Ekkor a nyomógombos kezelők tiltott állapotba kerülnek. Hangtechnikai rendszer Az AGORA-program most befejeződött üteméhez az audiovizuális technika fejlesztése csak annyiban kapcsolódott, hogy az építészeti átalakítás miatt szükségszerűen lebontásra kerülő technika elavult, használhatatlan, a mai követelményeknek nem megfelelő berendezései pótolva legyenek. A hangtechnikai fejlesztés még olyan további területeket érintett, ahol egyrészt az építészeti átalakítás az esetleges későbbi rombolással járó munkák elkerülése miatt most tette kötelezővé új kábelezési nyomvonalak kialakítását, másrészt ahol hangtechnikai végpontok új helyiségbe kerültek. A rekonstrukció kapcsán a hangrendszert érintő változások tételesen: A korábbi ideiglenes földszinti-nézőtéri keverőállás megszűnt, a hangvezérlés az első emeleten lévő technikai páholyban kapott helyet társbérletben a világításvezérléssel. Az új hangvezérlő minden berendezése a meglévő eszközparkból áll, de felkészülve a közeli jövőben remélhetőleg megvalósuló technikai fejlesztésre, a vezérlőhely és a színpad, valamint az erősítőhelyiség közötti kábelezés megújult, lehetőséget nyújtva mind analóg (48 vonal), mind digitális (8 Ethernet-vonal) jeltovábbításra. A mobil színpadi stage-boxok helyett fixen telepített csatlakozófelületek kerültek felszerelésre a színpad két oldalára, a mozgó világítási tornyok mellé. A lebontott fronthangsugárzó rendszer pótlása a műszaki elavultság, az elvárt funkciók teljesítésére való alkalmatlansága miatt szükséges volt. Az új végerősítő a színpadi bal oldali erősítőcellában kapott helyet. A pótlásként felszerelt fronthangsugárzó rendszer három fő csoportból áll: bal, jobb és középső csoportok. Mindhárom csoport függesztett, kétutas, nagy teljesítményű, zenei megszólalást biztosító hangsugárzókból áll, a mélyfrekvenciás kiegészítés a meglévő aktív eszközökkel oldható meg. A közönségforgalmi területek az építészeti felújításhoz illeszkedő megjelenésű információs hangszórókat kaptak. Az ügyelői központ a meglévő, a színpad jobb oldali pozíciójában maradt, itt került telepítésre az egyik új hangtechnikai elosztó, a hang-fényvezérlői duplex természetesen az új technikai páholyba került. A hangtechnikai rendszer rekonstrukciós munkáiban több cég is részt vett, a Lisys-Project Kft. vállalásában a fronthangsugárzó rendszer cseréje, valamint a közönségforgalmi hangszórók szállítása és installálása szerepelt. A kábelezés, a hangtechnikai csatlakozófelületek és a betáplálási rendszer kialakítása a generál elektromos kivitelező feladata volt. Tatarek Péter Molnár Ferenc Lisys-Project Kft. 17

18 Az AGORA-Művelődési és Sportház felújítása Az AGORA szakmai üzemeltetése Kevés olyan ember van Szombathelyen, akinek ne lenne legalább egy élménye a Sportházról, aki legalább egyszer ne járt volna a Március 15. téri épületben. Talán nincs is olyan szombathelyi, aki emlékeiben ne tudná felidézni egy koncert élményét, vagy ne lett volna részese egy szalagavatónak vagy bálnak, egy sportversenynek vagy egy táncbemutatónak, aki ne tapsolt volna egy színházi előadás vagy rendezvény végén. Az intézmény 50 éves működése folyamán nemzetközi és országos jelentőségű rendezvények helyszíne volt: Nazareth, Eddy Grant, John Mayall, King s Singers, Buena Vista Social Club, Omega, Bikini, LGT, Lord, Edda, Republic, Neoton, Koncz Zsuzsa, Zorán, Presser Gábor, Ákos koncert, Magyar Állami Operaház, Nemzeti Színház, Madách Színház, József Attila Színház, Vidám Színpad, Karinthy Színház, Grazi Opera, Állami Bábszínház, Szegedi Nemzeti Színház, Magyar Állami Népi Együttes, Mojszejev Együttes, Holland Állami Néptánc Színház, Experi- Japán nap Csokoládévásár Színpad Dance, Győri Balett, Szegedi Kortárs Balett, Doni kozák együttes, Kijevi balett fellépése. A Savaria Nemzetközi Táncverseny az ország legkiemelkedőbb versenytáncos rendezvénye, Szombathely egyik legrégebbi és legnevezetesebb rendezvénysorozata óta évente az AGORA-Művelődési és Sportházban kerül megrendezésre. Az AGORA Szombathelyi Kulturális Központot Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata a évben alapította, és azóta önkormányzati fenntartásban működteti. A több kulturális-közművelődési funkciót ellátó intézmény telephelyein: AGORA-Művelődési és Sportház, AGORA Savaria Filmszínház, KRESZ-park, Felsőcsatári Gyermeküdülő és 2013-tól új városrészi helyszínein (az Oladi Művelődési Központ és a Nyitra utcai ÁMK közművelődési feladatait átvéve) látja el feladatát. A sokak által csak MSH-nak vagy Sportháznak nevezett épület július elsejétől az AGORA Szombathelyi Kulturális Központ tagintézményeként működik. A város által elnyert 18 Sportverseny AGORA-pályázat keretében történő felújításnak köszönhetően nemcsak új arculatot kapott az épület, de funkciójában és energetikailag is korszerűsítették. A felújítás keretében az eddig külön épületben (telephelyként) működő Gyermekek Háza funkciói beköltöztek az új épületbe. Az 50 éves épület rekonstrukciójára az Új Széchenyi Terv keretein belül nyílt lehetőség. Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata A szombathelyi AGORA Művelődési és Sportház területi multifunkcionális közösségi közművelődési központtá történő fejlesztése, átalakítása című pályázat keretében valósította meg az épület átépítését. Az Európai Unió és a magyar állam által nyújtott támogatás összege 685 millió forint, mely 329 millió forint saját erővel is kiegészült, így a teljes költség 1,014 milliárd forint volt. A pályázat 2013 júniusában nyert, a beruházási munkálatok 2014 júniusában indultak meg. Az átadás időpontja 2015 augusztusa volt, a szakmai megnyitót ünnepélyes nyitógála keretében október 3-án tartottuk. Az épület nemcsak új arculatot kapott, de energetikailag is korszerűvé vált, funkciójában is megújult, alkalmazkodva a kor igényeihez. A város legnagyobb befogadóképességű kulturális intézménye te-

19 Vásár kiállítás Élet az agoratérben Újraélesztési gyakorlat kintettel adottságaira nagykoncertek, színházak, bálok, szalagavatók, kiállítások, különféle ünnepségek, gyermek-ifjúsági és családi rendezvények, iskolai évzárók, gálák és egyes sportrendezvények megtartására alkalmas. Az 1000 fő befogadására alkalmas nagyterem, az aula, kiállítótér, szaktermek, a negyven településsel történő szakmai együttműködés a megye legnagyobb, legsokoldalúbb, komplex közművelődési-kulturális intézményévé tették az AGORA-Művelődési és Sportházat. A régi-új AGORA-Művelődési és Sportház mint területi multifunkcionális közösségi közművelődési központ új köntösben jelenik meg: megőrizte a korábbi évtizedekben ikonikussá vált elemeit (aula, kétoldali lépcsősor, nagyterem-küzdőtér), és új elemekkel, a kor igényeinek megfelelően gazdagodott: első emeleti kiállítótér, látványlift, nagyterem akusztikai burkolata, mobil lelátó, előszínpad/zenekari árok süllyedőberendezés, 14 új szakterem (klubok, képzési helyszínek, rekreációs és kézművesterek, öltözők). A fenntartó önkormányzat plusztámogatásainak köszönhetően a 380 férőhelyes nézőtéri lelátó elavult székeit új, az épülettel harmonizáló modern székekre tudtuk cserélni, szintén önkormányzati támogatásból újítottuk fel az előszínpadot, a színpadi előfüggönyt és a függönymozgató berendezést. A megújult és bővített közművelődési-kulturális feladatellátás mennyiségi és minőségi fenntartása, a pályázatban megfogalmazott szakmai célok teljesítése, a házat aktívan használó közönség és a fenntartó önkormányzat elvárásainak való megfelelés újabb technikai fejlesztési igényeket generál. A jelenlegi felújítási struktúrában nem szereplő hang- és fénytechnikai rendszer fejlesztése, a színpad teljes körű felújítása, a kiszolgálóépület irodáinak és öltözőinek, vizesblokkjának felújítása a következő évek feladata lesz. A fenti, már megvalósult és a tervezett fejlesztéseknek köszönhetően az AGORA-Művelődési és Sportház a jövőben is a műfajok sokszínűségét képviselő programokkal várja a kedves közönséget és bérlőit. Parais István igazgató AGORA Szombathelyi Kulturális Központ 19

20 Jubileumi szimpózium színpadvilágítás Forradalom a színpadvilágításban Színpad Nem kétséges, hogy fantasztikusan izgalmas időket élünk. A színpadvilágítás fejlődése szoros összefüggésben van a fényforrások fejlődésével, így ha a fényforrások fejlődésében robbanás következik be, az szinte azonnal megjelenik a színpadvilágításban is. Hosszú évtizedekig a színpadvilágítási eszközök fejlődése lassú lépésekben haladt előre, nagyon kevés igazán innovatív fejlesztés jelent csak meg, és ezek a fejlesztések is alapvetően a jól bevált halogén és fémhalogén fényforrásokra épültek. Ha valamelyikünk visszamenne a múlt század 50-es vagy 60-es éveibe, ott már ugyanolyan Plan-convex- és Fresnel-lencsés fényvetőkkel vagy profilfényvetőkkel találkozna, mint amilyeneket az ezredfordulón használtunk. A fényforrások fejlődése a XIX. és a XX. században egy-egy nagy forradalmat élt meg két évszázad, két fényforrás-forradalom! Első nekirugaszkodásra tekintsünk vissza az első nagy fényforrás-forradalomra ben Edison bejegyeztette szabadalmát a szénszálas izzóra, melyet általánosan az izzólámpa születési idejének tartunk. Ha igazságosak akarunk lenni, akkor meg kell említsük, hogy azokban az években sok tudós és feltaláló dolgozott a működőképes elektromos izzó fejlesztésén, és sokan Edisonhoz hasonló eredményeket is elértek elég, ha csak Swan, Lodigin, Starr, Welsbach, Nerst neveit említjük, de azokban az időkben húsz felett volt azon feltalálók száma, akik valamilyen szabadalommal hozzájárultak az izzólámpa fejlődéséhez. Nem szabad a sorból kihagynunk az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. fejlesztőit, Just Sándort és Hanaman Ferencet sem, akiknek a volfrámszálas izzó feltalálását köszönhetjük bár ezen szabadalmuk bejegyzése már a XX. század első éveire esett. Nos, néhány évvel Edison szabadalmának bejegyzése után, 1881-ben a párizsi világkiállítás alatt már a párizsi Operában egy komoly verseny indult, hogy lehetséges-e a villanyvilágítást jól és hatékonyan használni színházi körülmények között, vagy sem? A sokszereplős tesztverseny, melynek izgalmairól az Edison csapatában dolgozó magyar Fodor István is beszámolt, az izzólámpás világítás és egyben Edison sikerével végződött. 1 Így aztán 1885-ben már a teljes párizsi Opera villanyfényben tündökölt, de az akkoriban megnyílt budapesti Opera is már vegyes, gáz-villany világítási rendszerrel nyitott meg. Jól láthatjuk hát, hogy az elektromos fényforrások 1 Dr. Horváth József: A párizsi Operaház első villanyvilágításának igaz története és Edison magyarjai SZÍNPAD szám, I. évf. 20 XIX. század végi forradalma szinte azonnal begyűrűzött a színpadvilágításba. Kicsit másképpen alakult ez a XX. század második felében, amikor a szilárdtest-fényforrás, a LED elindult világhódító útjára, kirobbantva a második nagy fényforrás-forradalmat. Rubin Braunstein már 1955-ben felfedezte a gallium arzén-átmenet infravörös kibocsátását, mely az infravörös LED-ek fejlesztését megindíthatta. Hét évnek kellett eltelnie, amíg Nick Holonyak 1962-ben megalkotta az első vörös színű világító diódát. Ezt követően hamarosan már elkészültek a zöld és sárga LED-ek is, de ezek kis fényteljesítményük miatt elsősorban még csak jelzésekre voltak felhasználhatók. Ezt követően évtizedeknek kellet eltelnie, hogy egy újabb korszakalkotó felfedezés megindíthassa a LED-ek világításra való felhasználhatóságát ez pedig 1994-ben a kék LED megalkotása volt, mely három japán tudós, Akaszaki, Amano, Nakamura nevéhez fűződik. Érdemes megemlíteni, hogy ezen felfedezés jelentőségét és világméretű hatását csak húsz évvel később ismerték el a három japán tudós 2014-ben kapott fizikai Nobel-díjat e felfedezésükért. Lássuk azonban, hogy miért is volt korszakalkotó a kék LED felfedezése, és volt forradalmi hatása a fényforrások és a világítástechnika fejlődésére. Természetes fényforrásunk, a nap, valamint mesterséges fényforrásaink is mind-mind fehér fényt állítanak elő, még ha színhőmérsékletükben van is eltérés. Azaz bármilyen mesterséges fényforrást is készítünk, általában igyekszünk fehér fényt előállítani. Nos, a kék LED megalkotásáig nem volt lehetséges LED-ekkel fehér fényű fényforrást készíteni. Ezt követően azonban két út is megnyílt a fehér fény előállításához: az egyik az összeadó színkeverésen alapuló vörös-zöld-kék színek vagy sárga-kék színek egymásba keverése, egymásra vetítése, a másik a fénycsöveknél már jól ismert hullámhossz-transzformáció: azaz a kék (általában UV) LED fényét széles spektrumú sárgás fényporral a látható tartományba konvertáljuk, és a sárga-kék színeket keverjük. Tehát fontos látnunk, hogy a kék LED megalkotása megnyitotta az utat a fehér fény valamilyen eljárással történő létrehozására, noha a LED mint szilárdtest-fényforrás közvetlenül nem képes fehér fényt előállítani. A következő években a LED-ek világításra való fejlesztése már robbanásszerű volt, egyre nagyobb fényteljesítményt és egyre jobb fényhasznosítást értek el a fejlesztők. Az ezredfordulót követően a színpadvilágításban is megjelentek a LED-fényforrással működő fényvetők, bár kezdetben még csak az RGB színkeveréssel működő fényvetőkkel találkozhattunk, melyek effektvilágítási célokra voltak elsősorban alkalmasak, mivel jó színezést, de kevésbé szép fehér fényt voltak képesek előállítani. További fejlesztések kellettek ahhoz, hogy megfelelő fényhasznosítású és egyre jobb színvisszaadású fehér LED chipeket készíthessenek, így az ezeket használó eszközök csak tól kezdtek megjelenni a színpadvilágításban. Az első fehér LED-ek az RGB színkeverés kiegészítőjeként kerültek beépítésre (RGBW), mivel az RGB színkeveréssel sajnos az alapszínek nem tökéletes spektrális Edison Budapesten Fodor István vendégeként 1911-ben. Balról jobbra: Fodor István, Edison, Francis Jehl