VITA MIHI CHRISTUS, RERUM CONCORDIA FISCUS ** KRISZTUS AZ ÉN ÉLETEM, BÉKESSÉG A KINCS NEKEM

Átírás

1 XXI. évfolyam 3. szám március Ára: 180 Ft VITA MIHI CHRISTUS, RERUM CONCORDIA FISCUS ** KRISZTUS AZ ÉN ÉLETEM, BÉKESSÉG A KINCS NEKEM Hármas ünnepünk Ráckevén 161 éves márciusi nemzeti ünnepünk, amikor az es szabadságharcra és forradalomra emlékezünk, 20 éve kapta vissza Ráckeve városi rangját és 20 éves a Ráckevei Újság! Elsõ ünnepünk: nemzeti ünnep Minden év március 15-én emlékezünk az es szabadságharc és forradalom hõseire és áldozataira, a forradalmi vívmányokra, Petõfi Sándorra, lánglelkû költõnkre és a fiatal pesti forradalmárokra, politikusokra, akik vágyták: a szabadságot, az egyenlõséget és testvériséget, a valóban felelõs minisztériumot, az adóterhek csökkenését, a közös teherviselést, a sajtószabadságot, megújítani az országgyûlést és a képviseleti rendszert, uniót Erdéllyel és mindenekfölött azt, amely a 12 pont elõtt olvasható: Legyen béke, szabadság és egyetértés! Mintha 2009-ben is visszhangra lelnének bennünk e mindig is jelképes értékeket hordozó dicsõséges történelmi esemény mindenki számára oly jól ismert és már az iskolában is megtanult kiáltványának pontjai Ünnepeljünk méltón a 161 éves forradalom és szabadságharc emlékéhez! MEGHÍVÓ Ráckeve Város Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt és családját március 15-én vasárnap órakor az Árpád térre (Ady Endre Gimnázium elõtt) a város ünnepi megemlékezésére. Ünnepi beszédet mond: Dr. Miskei Antal Ünnepi mûsor: Szent Imre Katolikus Általános Iskola, Ady Endre Gimnázium, Árpád Fejedelem Általános Iskola, Ránki György Alapfokú Mûvészetoktatási Iskola tanulóinak elõadása. Ács Károly szobrának megkoszorúzása. Második ünnepünk: városi ünnep március 15-e Ráckeve számára nemcsak nemzeti ünnepként vonult be a város történelmi jeles napjai közé, hanem azzal a helytörténeti jelentõségû eseménnyel is, hogy ekkor nyerte vissza városi rangját. Ezen a napon a ráckevei Ady Endre Gimnázium tanulóinak ünnepi mûsora után a Savoyai-kastélyban rendezett tanácsülésen a díszvendég Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes átnyújtotta Raffay Béla tanácselnöknek a várossá nyilvánításról szóló tanácsi diplomát. Ekkor szavazták meg a jelenlévõ tanácstagok az 1990-ben elnyerhetõ Pro Urbe Ráckeve, valamint a Díszpolgári kitüntetõ címek alapítását. A korabeli visszaemlékezések szerint az egész nap Ráckevén a jókedv és a vidámság jegyében telt. A gyerekek ünnepi versenyeken vettek részt, sportesemények zajlottak, és este Katona Klári ráckevei származású énekesnõ adott ajándék-hengversenyt az általános iskola tornatermében. Dr. Vona Ferenc, aki ekkor már országgyûlési képviselõ volt és sajnos már nem lehet közöttünk, a várossá avatás alkalmával elmondott ünnepi köszöntõjében bár örömét és elégedettségét fejezte ki, hogy Ráckeve ismét visszakapta méltó rangját, a túlzott büszkeségtõl óvta a polgárokat: A régiség tény, ennek nyomai ott vannak városunk arculatán, az újszülöttség inkább csak formalitás, bár az újszülöttségre jellemzõ fejletlenség és öntudatlanság jegyei is fölfedezhetõk ezen az arcon. Éppen ez volna a következõ évtizedek feladata: öntudatra lelni és várossá fejlõdni. A ma megkapott dokumentum még csak azt nyilvánítja ki ünnepélyesen, hogy ez a falu mától kezdve város.

2 március k ö z é l e t j e l e s n a p o k k ö z é l e t Az eltelt 20 év alatt Ráckeve valóban visszanyerte kisvárosi arculatát, és az öntudatra ébredõ polgárok a város mindenkori vezetésével együtt tehetségükhöz és lehetõségeikhez képest számos eredményt mutathatnak fel. A fejlõdésnek azonban folyamatosnak kell maradnia. Még mindig vannak feladatok, tervek, vágyak, amelyeket valóra kell ahhoz váltani, hogy mindannyian megelégedéssel dõlhessünk hátra, és elmondhassuk igazi várossá lettünk. Reméljük a lendület, a közös akarat és a város iránt érzett lokálpatrióta szeretet minden általános válság ellenére sem hagyja ismét hanyatlani Ráckevét, mert ha mindenki csak a saját feladatát elvégzi lelkiismeretesen, akkor méltán lehetnek majd 20 év múlva ránk az ünneplõ gyermekeink, unokáink büszkék Ráckeve polgárai ugyanis mindig is büszkén emlegették a város több évszázados városi rangját, amelyet 1440-ben kapott a Szerémség megyei Kovinból érkezett szerb kereskedõk révén, akik I. Ulászló királlyal érvényesítették magukkal hozott városi kiváltságaikat. A település szépen fejlõdött, volt három temploma, városházája, elöljárósága, iskolája, kaszinója, virágzó mezõgazdasága, vízimalmai, iparosai, akik céhekbe tömörültek, hõsei, jeles alakjai, akikre a mai napig büszkék vagyunk ben a közigazgatás szigorúbb törvényei miatt Ráckeve lemondott városi rangjáról, nem vállalva az ezzel járó kötelezettségeket sem. 117 év múlva március 15-én Ráckeve ezt a rangot visszakapta, amelynek 20. évfordulóját idén, 2009 áprilisában egy hetes rendezvénysorozattal kívánja a város megünnepelni. Harmadik ünnepünk: a lapunk ünnepe A Ráckevei Újság életében jelentõs ez a dátum, hiszen 20 esztendõ már komoly évforduló egy lap életében. Az újság létrejötte összekapcsolódik a várossá válás idõpontjával, hiszen 1989 áprilisában a Városi Tanács alapításával megjelent a Ráckevei Újság elsõ száma, Szále László újságíró szerkesztésében, aki így üdvözölte az olvasót: Sok-sok évtized után újra van újságja Ráckevének. ( ) Minden demokrácia alapja a sajtószabadság. Azt már kipróbáltuk, milyen a sajtó szabadság nélkül, azt ne próbáljuk ki, milyen a szabadság sajtó nélkül. ( ) Nem kívánunk a központi meg a megyei lapoknak sem konkurense, sem fiókintézménye lenni, csak azzal foglalkozunk, ami Ráckevén történik, vagy ami bárhol történik, de Ráckeve látja a hasznát, vagy issza a levét. Minden tisztességes, felelõs véleménynek fórumot kínálunk, mert csak így alakulhat ki a valódi közvélemény, melynek döntéseket befolyásoló szerepére, építõ erejére nagyon nagy szüksége van ennek a felemásan fejlõdõ, jelegét, arcát keresõ kisvárosnak. Az eltelt 20 év az újság életében is számos eseményt hozott. A valamikor 8 oldalas fekete-fehér újság, ma már 28 oldalassá nõtte ki magát és 8 színes lappal, számos új rovattal teszi élvezhetõbbé a havi lap megjelenését, tartalmát. A példányszám 150-rõl 1200 db-ra, nyáron 1300 db-ra nõtt, ésa7ft50fillér helyett ma 180 Ft-ot fizetünk a standokon. Szále László távozása után, Papp Kornélia volt jó gazdája majd 10 éven át a város lapjának, aztán némi szerkeszõváltás bizonytalanság után Cserhalmi Imre újságíró vette át a lapot, egészen 2001-ig. Akkor egy fél éven át egy fiatal, a fõvárosból érkezõ hölgy, Gábor Adrienn lett a felelõs szerkesztõ, de hamarosan beigazolódott Szále László szállóigévé vált tézise: Ráckevén lapot csak az készíthet, aki nap mint nap a ráckevei utcákat járja. Így ért az a megtiszteltetés éppen e márciusi hónapban 8 éve, hogy a Ráckevei Újság felelõs szerkesztõjeként kísérhetem nyomon városunk közéletét, helytörténeti, kulturális eseményeit, az ünnepeket és a hétköznapokat, a benne élõ emberek véleményét, életét, örömeit és gondjait, vethetem vigyázó szemeimet a városra, amelynek lüktetése összefonódik a szerkesztõ mindennapjaival, és tájékoztatást nyújthatok Önöknek. A nagy felelõsség és az ezzel járó elhivatottság érzése, ami erõt ad, és ami a munkában örömet nyújt. Itt szeretném megköszönni mindazoknak a munkáját, akik hónapról hónapra hûségesen vezetik a rovataikat, rendszeresen írnak vagy fotóznak az újságba. Ezt a lapot együtt készítjük el minden hónapban Önökkel, hiszen Önökrõl és Önöknek szól, ezért itt szeretném kifejezni köszönetemet az olvasóknak és a város vezetõinek a bizalomért, amely megtisztelõ számomra. Továbbra is tegyék meg észrevételeiket, írják meg véleményeiket, ha látnak-tapasztalnak bármit, ha tudomásuk van olyan eseményekrõl, amelyek érdekelhetik a város polgárait. A szerkesztõség címe és elérhetõsége az újság impresszumában minden számban megtalálható, valamint mozaikban és a város honlapján. Remélem a Ráckevei Újság hûséges, és csak nemrégen bekapcsolódó olvasói is velem együtt szívbõl jövõ örömmel ünneplik e jeles napunkat, és továbbra is szívesen várják minden hónap elsõ szombatján a ráckevei piacon megjelenõ és a terjesztõkhöz, elõfizetõkhöz eljutó városi újságunkat. Jáki Réka felelõs szerkesztõ Nõnap alkalmából köszöntjük Ráckeve város hölgyeit! Ráckeve Város Önkormányzata Fotók: Darabont Mária

3 2009. március 3 k ö z é l e t ö n k o r m á n y z a t k ö z é l e t Testületi ülés A képviselõ-testület február 27-én megtartotta soron következõ testületi ülését. Elsõ napirendi pontként a lejárt határidejû, valamint a korábbi üléseken hozott határozatok végrehajtása érdekében tett intézkedésekrõl szóló beszámolót tárgyalták a képviselõk. A testület meghallgatta és elfogadta a október 20-án megtartott Közmeghallgatáson vállalt feladatok végrehajtásáról szóló jelentést, és kitûzte a tavaszi közmeghallgatás dátumát: március 30-án órára. Ráckeve Város Képviselõ-testülete a város évi költségvetési koncepcióját elfogadta eft bevételi fõösszeggel és kiadási fõösszeggel megállapítva. (A rendeletet teljes terjedelmében a Polgármesteri Hivatal hirdetõtábláján olvashatják. a szerk.) Szadai József a PPB elnöke elmondta, hogy hatalmas munkán van túl az erre a célra létrehozott Költségvetési munkacsoport, amely több hónapon át dolgozott, hogy Ráckeve város 2009-es költségvetését elkészítsék. A PPB elnöke a pozitív változásokról beszélt, a mûködési hitelállomány jelentõs csökkenésérõl, és megköszönte a munkacsoport tevékenységét. Novák Csaba alpolgármester a PPB elnökének, Szadai Józsefnek és a Pénzügyi Iroda vezetõjének Kovács Péternének köszönte meg a pontos és lelkiismeretes munkát, melynek eredményeként büszkén ki lehet mondani: Ráckeve város pénzügyi helyzete stabil. Az alpolgármester elmondta, azt tartja a legnagyobb eredménynek, hogy úgy érte el ezt a stabil helyzetet a város, hogy: nem emelt adót 2 éve, nem zártak be intézményeket, csökkent a város adósságállománya, nem emelték a képviselõk tiszteletdíját, és még tartalék is van a város folyószámláján. Az alpolgármester úr úgy fogalmazott: ki lehetne tenni a város beköszöntõ táblája mellé a Példamutató város címet. Dr. Dávid László polgármester szintén köszönetet mondott a PPB elnökének és a Pénzügyi Iroda vezetõjének, de minden képviselõnek és bizottsági tagnak, intézményvezetõnek és munkatársnak is, akik ebben a nehéz gazdasági helyzetben a város stabilitásáért dolgoztak és dolgoznak folyamatosan. Megköszönte Ihász Tibornak a Mûszaki Iroda vezetõjének és Molnár Józsefnénak azt a munkát, amely több sikeres pályázatot eredményezett. Dr. Novák Gábor ismertette az Egészségügyi és Szociális Bizottság javaslatát, mely szerint a márciusi testületi ülésre készüljön a Kék Ház átalakítására egy vázlatterv, mellérendelve annak költségkihatását. Ráckeve Város Képviselõ-testülete pályázatot írt ki az Ipari Park Kft. ügyvezetõi feladatainak ellátására. Az ügyvezetõi megbízás elnyerésére 11 pályázat érkezett. Az elbírálás elõkészítésére összehívott ad hoc bizottság négy jelöltet javasolt további meghallgatásra. A VÜM Bizottság három pályázót ajánlott a képviselõ-testület figyelmébe, akik közül egy visszalépett. Ráckeve Város Képviselõ-testülete úgy határozott, hogy a Ráckevei Ipari Park Területfejlesztõ és Szolgáltató Kft. ügyvezetõi feladatainak ellátásával 8-2 arányban Levendovszky Tihamér-t bízza meg március 1-jétõl határozatlan idõre. Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete támogatta a Ránki György Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény eszközfejlesztésének pályázatát. Ráckeve Város Képviselõ-testülete elfogadta Vargáné Ágoston Julianna fõépítész javaslatát, mely szerint Ráckeve Város Településszerkezeti Tervének felülvizsgálata most nem indokolt. A város rendezési tervének jövõben történõ módosításai tervezésére több árajánlat bekérése után ad megrendelést a képviselõ-testület a legkedvezõbb ajánlatot benyújtó tervezõ cég részére. A testület meghallgatta a Hirdetõ berendezések és hirdetmények elhelyezésének, megjelenési formájának, helyének meghatározására tett fõépítészi elõterjesztést. Úgy határozott, hogy a tábla tartószerkezetének mintapéldányát megrendeli a Technikai Brigád Bt., Ráckeve, Gárdonyi sor 24. sz. alatti gyártónál. A képviselõ-testület úgy határozott, hogy megrendeli a P. Motor Bt. Dunavecse cégtõl 6 db információs tábla elkészítését, amelyek közül 3 db szélesebb, 3 db keskenyebb kivitelben készüljön el. A táblák elhelyezési helyei: nagyobb méretû hirdetõtáblák: Árpád-hídi piaclejáró (Posta épületének fala elõtt). 3 db egymás mellett kisebb méretû hirdetõtáblák: Piaci sétányon: jelenlegi hajókikötõ és lejáró közötti Dunaparti részen Katolikus templom melletti lejárónál a Duna-parti részen az Ács Károly Mûvelõdési Központ elõtt (Eötvös utcai oldalon). A testület elfogadta a PPB javaslatát, miszerint mindkét megrendelés forrása a városi költségvetésben utcabútorok beszerzésére tervezett elõirányzat legyen. Az önkormányzat tulajdonában álló KÉK HÁZ más célú hasznosítása kapcsán már többször felmerült a Munkaügyi Központ helyzete, kiköltöztetésének kérdése január 27-én a Munkaügyi Központ fõigazgatója, Vass István arról adott tájékoztatást, hogy az új kirendeltség építési munkáit megkezdték, várhatóan szeptemberben költöznek át. Ezzel lehetõvé válik a felszabaduló, önkormányzati tulajdonú épület átalakítása, egészségügyi célokra történõ hasznosítása. A képviselõ-testület a 181/2007. (VI. 22.) számú határozatában döntött arról, hogy Együttmûködési és támogatási megállapodást köt a Ráckevei Polgárõrséggel. Ráckeve Város Képviselõ-testülete úgy határozott, hogy a város által támogatott egyesületek, civil szervezetek pénzügyi elszámolását a részükre évben juttatott önkormányzati támogatásokról elfogadja, kivéve három szervezetet, amelyektõl a márciusi ülésre részletes elszámolást kér. Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete az intézményvezetõk és az intézményi dolgozók évi jutalomkeretének felhasználásáról, valamint a tanulmányi szerzõdésekrõl szóló tájékoztatást tudomásul vette. Ráckeve Város Képviselõ-testülete az önkormányzat évi közbeszerzési tervét az elõterjesztés szerint jóváhagyta. Dr. Dávid László polgármester sajnálatát fejezte ki, hogy az AGORA pályázatot központi forrás hiánya miatt elutasították, de nem adta fel a reményt, hogy Ráckevének még lesz szép, új, nagy mûvelõdési háza, koncert- és színházterme. Ráckeve Város Képviselõ-testülete úgy határozott, hogy a pályázati támogatással megvalósítani tervezett AGORA vázlattervét az elõterjesztett terv szerint elfogadja azzal a kiegészítéssel, hogy a piaci közösségi illemhelyek kialakítása kerüljön megtervezésre a létesítmény pince részében, továbbá a kivitelezésre rendelkezésre álló rövid idõ miatt a lehetõ legtöbb elõre gyártott elemmel tervezze a kivitelezési terveket a tervezõ. Ráckeve Város Képviselõ-testülete felkérte a jegyzõt, hogy a pályázati támogatással megvalósítani tervezett AGORA útépítési engedélyezési terveinek elkészítésére folytasson le egyszerû, meghívásos közbeszerzési eljárást.

4 március k ö z é l e t ö n k o r m á n y z a t k ö z é l e t A képviselõ-testület a közoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztés támogatása iránti pályázat benyújtását elfogadta, millió Ft összegben a Szivárvány Óvoda és az Árpád Fejedelem Általános Iskola fejlesztésére vonatkozóan. A képviselõ-testület az önkormányzat pénzügyi helyzetérõl szóló jelentést elfogadta. Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete a Régi Városháza, valamint a Képtár helyiségeinek használóival az Ipari Park Kft. által kötött szerzõdéseket áttekintette és pontosította. Egyebek: Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete elfogadta az újhegyi gyermekek szállítására az Ipari Park Kft.-vel kötendõ megállapodás tervezetet. Ráckeve Város Képviselõ-testülete az aktuális pályázatok helyzetérõl szóló tájékoztatót elfogadta. A testület tájékoztatót hallgatott meg korengedményes nyugdíjazás jogi és pénzügyi kérdéseirõl. Dr. Dávid László polgármester megtartotta beszámolóját az elõzõ ülés óta történt fontosabb eseményekrõl. A testület soron következõ testületi ülését március 20-án tartja. Jáki Réka A testületi ülés teljes jegyzõkönyve a oldalon olvasható. Bérbeadás Ráckeve Város Önkormányzata bérbe adja a Ráckeve Pauer P. sétányon lévõ 21,8 m 2 nagyságú 4. sz. pavilonját. Érdeklõdés esetén bõvebb felvilágosítást a Polgármesteri Hivatal Mûszaki Irodáján, ill. a es telefonszámon lehet kérni. KÉPVISELÕI FOGADÓÓRÁK MINDEN HÓNAP UTOLSÓ HETÉBEN Agócs Zoltán, a VÜMB elnöke PÉNTEK: ig Boda Attila képviselõ KEDD: ig Bodor László képviselõ KEDD: ig Bukovszky István képviselõ HÉTFÕ: ig Deák Tibor, a JKB elnöke PÉNTEK: ig Solti János képviselõ KEDD: ig Mikola Péter képviselõ KEDD: ig Novák Csaba alpolgármester HÉTFÕ: ig Dr. Novák Gábor, az EÜSZB elnöke HÉTFÕ: ig Simsik Zsuzsanna képviselõ CSÜTÖRTÖK: ig Szadai József, a PPB elnöke CSÜTÖRTÖK: ig Szále Zsolt, a MOSIB elnöke KEDD: ig +1% Tisztelt ráckevei polgárok! Ráckeve Város Önkormányzatának nehéz anyagi helyzete nem titok Önök elõtt. Elsõdleges és kötelezõ feladatunk az intézményhálózat mûködtetése, de kistérségi központként a lakosság mind teljesebb kiszolgálása érdekében ezen túlmutató tevékenységeket is ellátunk. A rendelkezésre álló pénzeszközeinket pályázatokkal próbáljuk kiegészíteni, ehhez azonban önerõ is szükséges. Az évi CXXVI. tv. lehetõvé teszi, hogy azok az állampolgárok, akik munkaviszonyban állnak, egyéb jogviszony keretében jövedelemmel rendelkeznek, vagy vállalkozásuk van, az általuk kiválasztott tevékenységet folytató szervezetnek felajánlhassák személyi jövedelemadójuk egy százalékát. Az adóbevalláskor (vagy május 20-ig bármikor) a befizetett adójának 1%-ával támogassa a rászorulókat! 1% az ESÉLY! Az szja 1% felajánlásból mûködõ szervezetek munkája fontos és közcélú. Munkájukhoz normatív támogatást alanyi jogon nem kapnak sehonnan sem! Az ADÓ 1% felajánlása ezért is nagyon fontos! Az 1% felajánlása nem kerül semmibe, de nagyon sokat segíthet, ezért arra kérjük önöket, éljenek ezzel a lehetõséggel, tájékoztassák ismerõseiket is, hogy minél többen támogassák intézményeinket, városunkat! Alapítványaink: Ráckeve Városi Ifjúság és Tömegsport Támogatásáért Közalapítvány 2300 Ráckeve, Szt. István tér 4. Adószám: Ráckeve Városért Közalapítvány 2300 Ráckeve, Szt. István tér 4. Adószám: Alapítvány Ráckeve Óvodás Gyermekeiért 2300 Ráckeve, Vörösmarty u. 40. Adószám: Tanulókért, Oktatásért, az Iskoláért Alapítvány Ráckeve 2300 Ráckeve, Kölcsey u. 7. Adószám: Gyógyító Technika Alapítvány 2300 Ráckeve, Szent István tér 5. Adószám: Elõre is köszönjük valamennyi adományozónak a támogatást! Ráckeve Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete

5 2009. március 5 a d ó z á s k ö z é l e t a d ó z á s Márciusi adózási határidõk Március 12., csütörtök A kifizetõ, munkáltató a tárgyhót követõ hó 12-ig fizeti meg az általa levont személyi jövedelemadó elõleget vagy adót. Eddig kell megfizetni a járulékokat: az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, a fizetendõ társadalombiztosítási járulékot, az egészségügyi hozzájárulást, a munkaadói és munkavállalói járulékot, az egészségügyi szolgáltatási járulékot, valamint a START-kártyával rendelkezõ foglalkoztatott után a 15/25% járulékot. Az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozó után a vállalkozás eddig fizeti meg a vállalkozói járulékot is. Ezekrõl a kötelezettségekrõl a befizetés mellett bevallást is kell tenni a tárgyhót követõ hó 12-ig, a foglalkoztató a 0908-as, az egyéni vállalkozó saját magáról a 0958-as nyomtatványt nyújtja be elektronikus úton. Március 20., péntek Társasági adóelõleg befizetés, havi bevallók környezetvédelmi termékdíjának befizetése, játékadó befizetése és bevallása, havi ÁFA befizetése és bevallása, 0901-es havi bevallás benyújtása, fogyasztói árkiegészítés és költségvetési támogatás igénylése, az Európai Közösségbõl történõ beszerzés esetén meghatározott adóalanyok 0986-os számú bevallásának benyújtása, az Európai Közösség más tagállamából személygépkocsinak nem minõsülõ új közlekedési eszköz beszerzésekor a közösségi adószámmal nem rendelkezõk 0987-es számú bevallása. Március 28., péntek Környezetvédelmi termékdíj elõleg és jövedéki adó elõleg befizetése és bevallása. Március 31., hétfõ Környezetterhelési díj elõleg befizetése, a tárgyévi környezetterhelési díj kötelezettség és az elõleg különbözetének bevallása és befizetése. Bírságolási kézikönyv az APEH-nál Tájékoztató az APEH bírságolási gyakorlatáról Január vége óta újabb szolgáltatással áll az APEH az adózók rendelkezésére. A felületen közzétett Bírságolási kézikönyv célja, hogy az adózók megismerjék az adóhatóság által a bírságok megállapítása és kiszabása során alkalmazott általános, valamint az egyes cselekményeknél, mulasztásoknál irányadó elveket. A kézikönyv hagyományos, nyomtatott formában nem jelenik meg, ellenben az interneten frissül, amennyiben a jogszabályok, illetve a szankciók változnak. Az APEH hírei Az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal stratégiájában fontos szerepet kap az ellenõrzési módszerek megújítása. Alapvetõ követelmény a feltárt és bizonyított adóhiányok, jogosulatlan visszaigénylések, az adózás rendjét súlyosan sértõ mulasztások következetes bírságolása a körülmények gondos mérlegelése mellett. Ennek elemeként az APEH Bírságolási kézikönyvet dolgozott ki, és azt elektronikus formában teszi közzé, hogy az adózók egyszerûen tájékozódhassanak a hivatal honlapjáról. A dokumentum összeállításának vezérelve az volt, hogy az eddig is meglévõ és közzétett szankciókat egy helyre gyûjtve találhassák meg azok, akik érdeklõdnek. A szolgáltató adóhatóság ezzel is az adózók jobb és teljesebb tájékoztatását akarta segíteni, egyszerûvé téve a keresést. A Bírságolási kézikönyv az adózás rendjérõl szóló törvény, és az abban foglalt szankciók alapján készült. Az APEH a szankcionálási gyakorlatát úgy alakítja ki, hogy az biztosítsa az eljárás átláthatóságát, a szubjektív elemek kizárását, valamint az egységesség országos gyakorlatban való érvényesülését, továbbá, hogy az adózókat a jogszabályok rendelkezéseinek betartására ösztönözze. Adóhatósági bírság alkalmazására csak a teljesen feltárt és kétséget kizáróan bizonyított eljárás alapján kerülhet sor. A bizonyítás az állami adóhatóság feladata. Az adóhatóság eljárása során minden esetben köteles az adózó javára szóló körülményeket, bizonyítékokat is feltárni, és döntése során figyelembe venni. A Bírságolási kézikönyv nem minõsül jogszabálynak. Új szolgálati igazolványok az APEH-nál Február végére lezárul a csere Van, aki még a régit, van, aki már az újat tudja felmutatni Új szolgálati igazolványokat kapnak az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal (APEH) munkatársai. A 2009-es év elején megkezdett igazolványcsere folyamatos, február végére zárul le, ezért elõfordulhat, hogy az ellenõrzést végzõ revizorpárosok egy ideig eltérõ (nem ugyanolyan) formátumú szolgálati dokumentummal igazolják magukat. A szolgálati igazolványok cseréjét az APEH szervezetében és felépítésében bekövetkezett változás követelményei, illetõleg egyéb biztonsági okok is indokolták. A 2009-es év elejétõl érvényes új szolgálati igazolvány kötelezõen tartalmazza az öntapadós plasztik kártyát, az APEH arculatára jellemzõ elemeket tartalmazó hologramot, a Magyar Köztársaság címerét, a Szolgálati igazolvány feliratot, az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal feliratot. Mindezek mellett olvasható és látható rajta az alkalmazottat foglalkoztató APEH szerv megnevezése, az alkalmazott fotója és neve, több számkód (az igazolvány 8 számjegyû sorszáma, valamint az alkalmazott 6 számjegyû azonosító száma) és a VISSZAVONÁSIG ÉRVÉNYES felirat. Az APEH által kiadott szolgálati igazolványokon jól láthatóan olvasható még a következõ felirat: Az igazolvány ellenõrzésre és intézkedésre csak külön megbízólevél birtokában jogosít. Az APEH nevével idõnként megpróbálnak visszaélni, és úgynevezett álrevizorok hivatalos eljárásnak tûnõ álellenõrzéseken bírságot kiszabva, azokat a helyszínen behajtva próbálnak megkárosítani adózókat. Az állami adóhatóság ezért, amellett hogy a médián keresztül tájékoztatja az adózókat a szolgálati igazolványok folyamatos cseréjérõl, ismételten felhívja a figyelmet arra: az igazi APEH ellenõrök nem csak a hatósági igazolványukkal, hanem egyéb dokumentumokkal is igazolják megbízásukat az ellenõrzés lefolytatására, és végrehajtható határozat hiányában nem kérnek semmilyen jogcímen pénzt. Az APEH revizorai a helyszíni vizsgálatok során sem eljárási illetéket, sem helyszínen fizetendõ bírságot nem szabnak ki, és semmilyen formában nem kérnek pénzt az ellenõrzött adózótól az eljárás lefolytatása közben. Az APEH ellenõrzést végzõ revizorok a hatósági igazolványuk felmutatása mellett hivatalos, pecséttel ellátott megbízólevéllel igazolják kilétüket amennyiben ez nem így történne, akkor az ellenõrzés kezdetekor az megkövetelhetõ, illetõleg jogszabályokban rögzített, az alapvetõ alaki és tartalmi kellékeket tartalmazó több oldalas hatósági jegyzõkönyvben rögzítik az ellenõrzés tényét és a helyszíni megállapításokat. Amennyiben hibát, hiányosságot tárnak fel, akkor a szankcióként kiszabott bírság összegérõl, annak megfizetésének módjáról és határidejérõl minden esetben határozat készül. Az úgynevezett sima adóellenõrök megbízólevelétõl eltérõ az operatív adóellenõrök megbízólevele, a jogkörök ugyanis váltózóak. Az adóhatósági végrehajtók megbízólevele például tartalmazza azt, hogy a helyszíni eljárás keretében készpénzt is lefoglalhatnak és elvihetnek, de csakis hivatalos foglalási jegyzõkönyv elkészítésével. A szolgálati igazolványok cseréjének befejezéséig mindekét igazolványtípussal találkozhatnak az adózók az APEH alkalmazottainál. Adó- és Pénzügyi Ellenõrzési Hivatal

6 március k ö z é l e t c i v i l é l e t k ö z é l e t Hírek a vízimalomról Megszokhatták már a Kedves Olvasók, hogy hónapról hónapra újabb híreket közlünk a Ráckevei Újság hasábjain a leszármazott vízimolnárok által kezdeményezett és a város által is támogatott vízimalom megépítésének fejleményeirõl. Februárban is érkezett néhány támogatótól az alapítvány számlájára felajánlás: Bukovszky István, képviselõi tiszteletdíj felajánlás Kerek Mariann Ráckeve Orbánné Rákeve Major Kft. Ráckeve Gere Mihály Ráckeve Till Katalin Budapest Kalocsai László Szigetszentmiklós Bezsenyiné Szalai Mária Ráckeve Széplaki Zoltán Ráckeve özv. Viski Ferencné Ráckeve Majorné Kiss Vilma Szigetbecse Az adományokat megköszönve továbbra is kérjük szíves támogatásukat! Figyelem! Bankszámlaszámunk megváltozott: A Ráckevei Újságból folyamatosan lehet tájékozódni a hajómalom építésével kapcsolatos munkálatokról és eredményekrõl. A legújabb fejlemények: A dr. Köcher Kft.-nél Babarczi István vezetésével befejezõdött a Szentendrérõl egy évvel ezelõtt visszakapott ráckevei Gyurcsik-féle hajómalom 3/8-ados iker hengerszékének teljeskörû felújítása. A felújítás befejezése alkalmából február 14-re meghívtuk a felújításban résztvevõ szakembereket és vállalkozásokat. A meghívottak közül majdnem mindenki el tudott jönni a kis házi ünnepségünkre. Sajnálatos, hogy a Szentendrei Skanzen két képviselõje, Kemecsi Lajos és Sabján Tibor, bár örömmel elfogadták a meghívást mégsem tudtak megjelenni, de biztosítottak arról, hogy a késõbbiekben megnézik majd a hengerszéket. Örültünk annak, hogy Wöller István veszprémi malomgépész meghívásunkat elfogadta és szakmai tanácsokat adott az apróbb mûszaki hiányosságok pótlására. Ezek nagyon értékes információk, mert rajta kívül már szinte az egész országban nincs olyan szakember, aki ilyen mélységig ismerné ezeket a régi berendezéseket. A továbbiakban is számítunk a szakmai támogatására, amit jó szívvel fel is ajánlott. Nemcsak a hengerszéket láthatták az összejövetelen, hanem a felújított transzmissziós tengelyt, az elkészült 1 méter átmérõjû fa fogaskereket, amelyet amíg be nem épül a hajómalomba, addig az Árpád Muzeális Gyûjtemény és Kiállítóhely (Árpád Múzeum) fogadott be és az érdeklõdõk számára a múzeum állandó kiállításában a hajómalom tárgyi emlékei között megtekinthetõ. Az egész összejövetelt egy jó hangulatú ebéd zárta, melyet dr. Dávid László polgármester készített. Aki jelen volt, elégedettséget érezhetett a felújítás eredményességei miatt és az a büszkeség tölthette el a szívünket, hogy mindezekhez munkánkkal hozzájárulhattunk. Szõgyényi Gábor Vízimolnár családok találkozója február 21-én, szombaton rendeztük meg a Ráckevei Szent Imre Katolikus Iskolában a vízimolnár családok leszármazottainak családi találkozóját. A belépésre jogosító meghívó egyben magába foglalta a megjelentek régi hagyományok szerinti szerény vendéglátását is. A jó hangulatról Gere Mihály és zenekara gondoskodott. A rendezvény fõ célja a molnár családok leszármazottainak felkutatása, közösségbe gyûjtése, õseink emlékének megõrzése, az emlékek átadása utódainknak. Az iskola zsibongója már-már szûknek bizonyult, annyian tartották fontosnak ezt a családi találkozót. Az érkezõket házi pálinkával fogadtuk, emlékeztetve arra, hogy a malmokba lépõket is molnár cseppekkel fogadták. Az elsõ percek azzal teltek, hogy ki is vagy, olyan ismerõs az arcod, vagy ne szólj, kitalálom, ki vagy. Gyorsan kialakultak az asztaltársaságok. Négy generáció ölelte körbe az asztalokat, a legfiatalabb Mózeskosárban szundikált, nem zavartatva magát a báli hangzavarban. A zenekar trombitaszólóit el-elnyomta a táncolók egymást túlszárnyaló harsány énekszólója. A körtáncban kifáradt társaság leült az asztalokhoz, Gere Misi vállára harmonika került, elkezdõdött a közös éneklés. Több éve nem láttuk egymást, a dalokat azonban nem felejtettük el. Hamar megtaláltuk a közös harmóniát. Aki megéhezett, sült kolbászt, hurkát, disznósajtot ehetett. Végtére elõkerültek a házi-zsíros kenyerek a gyönyörû lilahagyma-karikákkal. Akadt hozzá vörösbor, fehérbor, ahogy illik. Az ételek, italok nagy részét a támogatók ingyen adták. Amikor meghallották, milyen rendezvényre kell, tiszteletbõl és megbecsülésbõl legtöbben azt mondták hadd járuljak ezzel hozzá a rendezvény sikeréhez. Ezúton is köszönetet mondunk mindenkinek, aki adományokkal segítette a találkozó sikeres létrejöttét. A jelenlévõk egybehangzóan kifejezték abbéli szándékukat, hogy a jövõben rendszeresen legalább évente egyszer jöjjenek össze, hasonlóan a mostani találkozóhoz. Az együttlét arra is lehetõséget adott, hogy a legújabb kor számítástechnikai eszközeit felhasználva családfa készüljön a családokról. Több száz név gyûlt össze, az egyik ág például elnyúlik Franciaországba, Párizs mellé. Ezt csak a számítógép tudja követni. Nagy örömünkre szolgált az a tény is, hogy nem csak a molnár családok, de más családfakutatók is találtak új családtagot ezen az estén. Reméljük, ezt egy kiadványban tárhatjuk majd az érdeklõdõk elé. A rendezõk köszönetet mondanak mindenkinek, aki segítette a találkozó létrejöttét! Kiss Gábor

7 2009. március 7 g y e r m e k e i n k k ö n y v t á r m û v e l õ d é s i h á z Gyermekkor emberi méltósággal Hamarosan Waldorf szemléletû óvodai csoport indul Makádon. Aki hallott róla, kritikusan reagál, aki nem, az érdeklõdve fogadja. Egy biztos: vélemény nélkül senki sem marad és ez jó. Mi, a Waldorf-pedagógiát támogató szülõk ennek örülünk a legjobban. Hiszen fejlõdés csak ott és abban következhet be, amirõl az emberek beszélnek. Néhány évvel ezelõtt merült fel a gondolat, hogy a környezõ települések valamelyikén létrehozhatnánk egy a mai általános felfogástól eltérõ óvodát. Attól más ez, hogy itt a GYERMEK van a középpontban. Testileg, lelkileg és szellemileg! A napirend, a hetirend és minden más a gyermekek igényeihez igazodik. A természetben fellelhetõ anyagok szolgálnak játékul (magok, levelek, faágak, kavicsok stb.), s a gyermek a saját kreativitását is kibontakoztathatja. Feladataink voltak, vannak s ezután is lesznek, de bízva az összefogás sikerességében, szeretettel várunk minden érdeklõdõt egy kellemes beszélgetésre, amely idõpontjáról plakátjainkon hívjuk fel a figyelmüket, keressék azokat vagy érdeklõdjenek a lent megtalálható elérhetõségeken! Végül, engedjék meg, hogy egy nagyszerû szerzõtõl idézzek: Az igazi oktatás majd segít Az igazat tanítja majd nektek. Nem tanít semmilyen babonát, csak azt, hogyan éljetek örömtelibben. Megerõsít benneteket az életben Ebben az oktatásban nem csak az elme kap helyet, hanem a szív is Az elme jó és hasznos dolog, de korántsem az egész lényetek. Ott van még a szíved is, ami valójában sokkal fontosabb az elménél. Az elme képes arra, hogy jobb technológiát, jobb gépeket, jobb utakat, jobb házakat hozzon létre, de nem képes jobb emberré tenni téged. Nem lesztek tõle szeretetteljesebbek, költõiebbek, kedvesebbek. Nem képes megadni az élet örömét, az ünnepet. Nem segíthet abban, hogy énekeljetek és táncoljatok. Az igazi oktatás a szív útjaira is megtanít benneteket Az új oktatás, az igazi oktatás nemcsak matematikára, történelemre, földrajzra és tudományokra tanít, hanem az igazi erkölcsre is. Én az esztétikát nevezem igazi moralitásnak, hiszen a szépségre való fogékonyságot jelenti, és az isten a szépségen keresztül érkezik el hozzánk. Egy rózsában, egy lótuszvirágban, a napkeltében vagy a napnyugtában, a csillagokban, a madarak reggeli énekében, egy harmatcseppben vagy egy szárnyaló madárban az igazi oktatás a természethez visz egyre közelebb (OSHO, Gyermekek könyve) KIS-DUNA MENTI WALDORF-PEDAGÓ- GIAI EGYESÜLET Érd: , cím: csomori@szigetnet.hu Nyári tábor Kedves Gyerekek, Tisztelt Szülõk! A Skarica Máté Városi Könyvtár 2009 júliusában is megrendezi nagysikerû nyári gyermek és ifjúsági táborait. Július elsõ két hetében (július 6. és 17. között) a kisebbeket (5-8 és 9-12 évesek), július második felében pedig (július 20. és 31. között) pedig a nagyobbakat várjuk sok szeretettel változatos programokkal foglalkozásokkal. A táborok részvételi díja Ft/hét, amely magában foglalja a napközbeni üdítõket, meleg ebédet és a foglalkozások költségeit. A részvételi díj befizetésére az idei évben is biztosítunk részletfizetési lehetõséget. További információk a Városi Könyvtár munkatársaitól kérhetõek. Fogadjon örökbe egy folyóiratot! 2008 decemberétõl lehetõségük nyílik arra, hogy a Városi Könyvtár számára elõfizetett folyóiratokat örökbe fogadják, elõfizetésükkel megrendelését segítsék. Az Önök segítségével sokszínûbbé válhat az elérhetõ folyóiratok palettája. Természetesen a folyóiratok örökbefogadásáról, a könyvtár pártolásáról a támogatók részére elismerõ oklevelet állítunk ki! Továbbra is sok szeretettel várjuk Önöket és elõre köszönjük elismerõ támogatásukat! Folytatódik a Maminet-Papinet Program, az internet használatának oktatása különös tekintettel a nagymamákra és a nagypapákra. A foglalkozásokat péntekenként óra között tartjuk! Várjuk még az jelentkezõket az áprilisi és májusi tanfolyamokra! a Skarica Máté Városi Könyvtár munkatársai Március havi programja Március 3. kedd Gyermekruhavásár Március 4. szerda Vegyescikkvásár Március 5. csütörtök Tupperware bemutató Õszidõ Nyugdíjas Klub soros összejöv Március 6. péntek Ráckevei Polgárõrség soros összejöv Fotóklub Március 13. péntek Fotóklub Március 15. vasárnap Városi ünnepség az Árpád téren Március 16. hétfõ Termékbemutató Március 19. csütörtök Wrobel Péter festõmûvész kiállításának megnyitója Március 26. csütörtök Véradás Március 27. péntek Fotóklub Március 28. szombat Aprók tánca Táncház, Tánc-, énektanítás Kézmûvesség Március 30. hétfõ Baráti Kör soros összejövetele Dr. Ódor László: Hogy látnánk 30 év múlva a mai gobalizálódó világot? Március 31. kedd Alkotómûvészek és Mûvészetbarátok soros összejövetele Kiállítások: Keve Galéria Lelkes Péter formatervezõ mûvész. A mûvek megtekinthetõk március 15-ig. Podmaniczky Ágnes festõmûvész. Megnyitó: március 19. (csütörtök) órakor a Keve Galériában. A mûvek megtekinthetõk április 19-ig. Városi Képtár A XX. századi természetelvû festészet és a város környékén élõ mûvészek bemutatkozása, valamint Patay László Munkácsy-díjas festõmûvész állandó kiállítása tekinthetõ meg. Rendszeres foglalkozások: Minden hétfõn és szerdán tól modern tánc Minden szerdán tól nyugdíjas torna Minden pénteken órától a Dínomdánom Népzenei Együttes próbái Minden pénteken órától a Kéve Néptáncegyüttes próbája Hétköznap délutánonként a Bokréta Néptáncegyüttes gyermekcsoportjainak próbái Szolgáltatásaink: Terembérleti lehetõség: m 2 -ig. Termeink alkalmasak elõadások, konferenciák, gyûlések, bemutatók, mûsorok, vásárok rendezéséhez, lebonyolításához. Biztosítani tudunk hangosítást, projektoros kivetítést, bútorokat, plakátozást. Ráckevei Újság kapható! Ingyenes internet elérési pont

8 március h e l y t ö r t é n e t h e l y t ö r t é n e t h e l y t ö r t é n e t Márciusban, mikor elment a jég, mentünk le a vízre (Halászat Ráckevén az 1970-es évekig) A hagyományos halászat emlékei egy régi világot õriznek meg számunkra Ráckevén. Az es években az Ács Károly Honismereti Szakkörben gyûjtötte a halászat emlékeit a Rafások, a Gózonok, Kovács és Varga család körében a gimnazista Sárdi Péter, Kalapács József, Lengyel Matild, Murányi Sarolta és Raffay Béla dolgozataikat, a ráckevei népi halászat leírásait a Néprajzi Múzeum Adattára õrzi. Ezek az értékes diákdolgozatok egyaránt tartalmaznak mûvelõdéstörténeti, természettudományos és nyelvi hagyományokat. A népi halászat folyamatának, tárgyainak bemutatása, elemzése hozzájárulhat napjaink hagyományõrzéséhez, mûvelõdéséhez. Ezért is elevenítjük meg a diákok kutatásait. Már a középkori adatok is azt igazolják, hogy a Duna mindenkor a megélhetés forrása a molnárok, a halászok és a kagylózók számára. Hazánkban Norvégia mellett a leggazdagabb a halbõség az 1300-as években. De Ráckevén még a török korban is jelentõs megélhetési forrás a halászat. Több adat is igazolja, hogy a 16. században Csepel-sziget halászai közül Ráckeve fizette töröknek a haltized 80%-át. A hal egy részét megették, a többit eladták és beszolgáltatták a földesúrnak, az Esterházy családnak. Számunkra mindezt a gazdagságot a Halász utca és a Halász családnevek ma is igazolják. A helyi halászcsaládok több nemzedéken át foglalkoztak halászattal. Nagyapjuktól, apjuktól sajátították el a népi halászat fogásait, szokásait és hagyományait. Az es években megszólaltatott adatközlõk ekkor már idõs, 60 év körüli halászmesterek, akik még az 1945 elõtti halászbérletekre emlékezhettek vissza. Eszerint Ráckevén a Soroksári-Dunán a Becsei foktól az Angyaliszigetig 13 bérlõ foglalkoztatott kb. 100 halászt. Fõleg három ismert bérlõt soroltak fel adatközlõink: Rafás Károlyt, Lipokatity Károlyt és Varga Józsefet. A dunai halászat szervezetten, társasan, csoportokban történt. A néprajztudós Herman Ottó szerint ezek a kerítõhálóval dolgozó munkacsoportok a magyar halászat õsi munkaszervezeti formáit õrzik napjainkig. De több szokásuk a hajdani céhes keretek emlékét is õrzi. Általában négy, tíz, húsz, huszonöt embert foglalkoztattak egy-egy halászat alkalmával. Minden tagnak pontosan körülírt feladata volt a közös munkában. A halakkal hetente számoltak el a gazdának. A zsákmány arányos elosztását a tulajdonosi elvek határozták meg. A bérlõ általában fele-fele arányban osztozott a halászokkal. Volt, hogy alkalmanként 100 mázsa halat is fogtak. Hajdan Pestre vitték a halat, ahol jó áron adták el. A mesterré válás folyamatában a céhes élet kereteit követték. Szokásaik Ráckevén a molnár céh hagyományaihoz kapcsolódtak. Õk is Nepomuki Szent Jánost tartották a védõszentjüknek. Ünnepén a molnárokkal együtt úsztatták a kivilágított csónakokat, Jánoskákat a Dunán. Az inas már tíz éves korban lépett a halászok közé. Kezdetben udvart takarított, vizet hordott, tanulta a hálókötést, elõkészítette a ladikot. Rafás Károly a hat elemi után három évig inaskodott a nagyapjánál. Egy hónap próbaidõ után szerzõdtették. Teljes ellátás járt neki és hozzá egy pár csizma. A halászok hosszúszárú bõrcsizmáját a háború elõtt a helyi cipész készítette Csónakba teszik a hálót a ráckevei halászok (1964) el 30 P-ért. Az 1960-as években már mindenki gumicsizmában halászott. A 14 éves korú halászlegény már komoly munkát végzett. Naponta kapott sót, kenyeret, paprikát, hagymát és egy kis hordó (5 liter) bort a mestertõl. A halászok általában tizenhat órákat dolgoztak, ezért gyakran aludtak a halásztanyákon. A kerítõhalászat helyei, a tanyák a középkorban állandó halászhelyeket jelentettek. Ráckeve gazdag szókincset örökölt a halásztanyák világából. A legtöbbet a halászokról nevezték el: Jóska tanya, Boros járás. Az ottani növényzetrõl kapta a nevét a Sáskás, Fodormentás, Görbefás. Eseményrõl kapta nevét a Bánatos, a Trombitás. Sokszor aludtak kint a halásztanyákon. Tavasszal kezdõdött a halászati idény. De minden évszakban halásztak a Dunán. Nyáron jellemzõ volt az éjszakai halászat. Még Dunapenteléig is eljutottak ilyenkor. Általában hajnali négy órától éjjel két óráig halásztak. Délelõtt aludtak vagy hálót javítottak. A nyári halászatok köcsöghálóval, laptoló hálóval történtek. Õsszel nappali halászat folyt a végkimerülésig. Betegség idején semmiféle segélyt nem kaptak. A téli halászat a jég alatt zajlott le. Jégzajláskor éjjel-nappal halásztak. Ekkor a jég a Kis-Dunába nyomta a halakat. Ilyenkor kerítõhálóval dolgoztak. Több téglalap alakú léket vágtak megfelelõ szerszámokkal. Jelentõs a beadó- és a kiszedõ lék. A hálót 15 m-es fenyõrúdon bujtatták a beadón. Elhúzták a kiszedõig. A sarok léknél álló ember a többi lék felé nyomta a rúdat. Végül kiszedték a hálót a kiszedõ léknél tele hallal. Csak a halak májusi ívásakor nem lehetett halászniuk. Ilyenkor a szolgabíró megbüntette a rajtakapott dunai halászokat. Többen úgy jártak rajta túl, hogy azt mondták, a peregi magántóban halásztak. Különben mindenféle halat lehetett fogni. Általában hajnaltól késõ estig a vizen voltak, ebédet fõztek maguknak halból, halászlét, halat sütöttek nyárson, parázson. Rafás nagyapa volt az utolsó halász az 1900-as évek elején, aki ezt a szokást még megtartotta. Halászat közben a halászmester vezette a bandát. Mindenki kapott feladatot. A csónak elején az inas, a gránclis. A középsõ evezõs a legény, a pöckös,a harmadik a laptáros. A halászmester (hálómester) hátul ült. Nagyhálóval dolgoztak. Az 1906-os születésû Kovács József 1971-ben részletesen felsorolta Sárdi Péternek a halászat munkaeszközeit. A kerítõháló 220 m hosszú, 7 m széles. A honfoglalás óta ismert, kisebb és nagyobb szemû fonalból készül. Vízszintes és függõleges irányban kerítette be a halat. Lefelé súly (kõ, ólom) húzta. A felsõ részén levõ fapara (=tutaj?) nyárfából, fûzfából készült. Ezek mind az õsi hálónehezékek leszármazottai. A vezérfánál (apacs) fogva vezették a kerítõhálót a vízben. Egyik végét a parton fogta a laptáros, a másikat a Duna közepén. Kézrõl kézre húzták. Ahány szem, annyi ólom volt rajta. A balint hálót a Duna közepén használták. Ebbe a háromsoros kender hálóba zavarták a halakat. Az adatközlõk arra is emlékeztek, hogy régen még szigonnyal is halásztak a folyón. Ezt késõbb tiltották. A rácháló kenderbõl készült. Két hálósorból áll a köcsögeháló. Ezt a Nagy- Dunán alkalmazták Gózon Gyula halászmester szerint. A bõvebb részénél nekiment a hal, majd a zacskóból nem tudott kiúszni. A laptoló egysoros háló, két ladikból halásznak vele eltávolodnak, közelednek egymáshoz. A varsa kenderbõl készül, rekesztõ kúp alakú könnyen mozgatható szerszám. Arra is emlékeztek, hogy hajdan õsi eredetû rekesztõhalászat is zajlott a Dunán. Elmeséltek az adatközlõk ezzel kapcsolatban egy természeti jelenséget. Eszerint az

9 2009. március 9 h e l y t ö r t é n e t n é p r a j z j e l e s n a p o k 1920-as években a nagy esõ behozta a nagy halakat a vadvizekrõl (turján=vad) Kunszentmiklósnál. A halak egy patakon át a Dunába kerültek. Tizenöt évig ebbõl éltek a lakosok. Még kuttyogatót is használtak hajdan Ráckevén. Az 1970-es években fõleg varsával halásztak. A négy méteres bárkába 4 q hal fért, ha sok volt a hal, 8-10 tanyát szedtek fel. A lovasbárkát ló húzta, a futóbárkát a csónakhoz kötötték. Többféle ladikjuk is volt. A 300 méteres hálóhoz 10 m hosszú, 1,2 m széles kellett. Az evezõ 4 m-es, súlya 10 kg. A fenyõ- és tölgyfa a legalkalmasabb tartós alapanyag a csónak számára. Számos hiedelem fûzõdik a halászathoz. Ha a kihúzott hálón szûzlány megy át, szerencsét hoz. Az asszony pedig nem. Nem lehet jó szerencsét kívánni a halászat elõtt. Ismert a garabonciás diák története is, aki felfejtette a hálót és újra fonta. Halasi Antal és Gózon Gyula emlékezett erre a történetre. Részletesen, ízesen mesélték el a tanítványunknak, Sárdi Péternek, aki lejegyezte a dolgozatában. A történet fõhõse Tóth István volt, akit a sok hihetetlen története miatt elneveztek a halászok ráckevei Háry Jánosnak. Hõsünk elszunyókált a csónakban. Ekkor megjelent elõtte a garabonciás diák. (Érdekes, hogy a molnár anekdoták közt is találkozhatunk vele.) Megkérdezte a halásztól: Rontsak vagy csináljak? (mármint hálót). A válasz: Csinálj! De közben káromkodott egyet. Erre a diák lefejtette és felgombolyította a hálót. Fél óra múlva ismét megjelent a garabonciás: Rontsak vagy csináljak? kérdezte. A válasz: Csinálj, ha már egyszer rontottál! Erre fél órán belül újrakötötte a diák a hálót. A hamis eskü és a bûnhõdés õsrégi monda. Költészetünkben Arany János A hamis tanú c. versében a következõt írja: Oldjak-, kössek-e?...kétélû a kérdés, bajt hozna reátok. Kötni összekötné a hálótok egy bogba, Oldni széjjeloldná lassan a habokba, Halkan imádkozva evezzetek itt el, S ne mondjatok esküt, ha nem igaz hittel! (Arany János: Hamis tanú) Ez az anekdota õsi eredetû. Mégsem hitték el a kevei halászok Tóth történetét, de jól szórakoztak rajta pihenõ idejükben. Meg is tréfálták, mikor két suhanc kísértetnek öltözve ráijesztett, és az összes halat elvette tõle, mondva, ha nem adja nekik, jönnek a gonosz szellemek. Ma már csak az Árpád Múzeumban láthatjuk a gazdag hagyományú nehéz halászmesterség tárgyi emlékeit. Ezért is jó lenne ezeket a fent említett diákdolgozatokat megjelentetni. Hisz már nem is élnek az akkori adatközlõ halászok. Így nekik is tudnánk emléket állítani ezzel a kiadvánnyal. Mi pedig gazdag helytörténeti ismeretekkel gyarapodnánk. Jó lenne, ha ma is gyûjtenék a mai halászati szokásokat. Ami ma valóság, az holnap történelem lesz: a mi szûkebb pátriánk, Ráckeve története. Kovács József Paulovits Teréz Jeles napok március Március régi magyar neve: BÖJTMÁS HAVA. Az elnevezés arra utal, hogy a március a böjt második hónapja. A Kos havának is nevezték, a III. 21-ével kezdõdõ új csillagászati év elsõ hónapjáról. Az elnevezés a latin Martius hónapnévbõl ered. Annyit tesz: Mars (Isten) hava. Márciust régente tüzes ifjú személyesítette meg. Marshoz illõen sisakban, vörös és fekete ruhában ábrázolták, vállán szárnyakkal. Jobbjában a Kos jelét tartotta virágkoszorúban, baljában serleget emelt. Színültig töltve a mediterrán tavasz terményeivel. Március 12. Gergely. I. (Nagy Szent) Gergely kimagaslik a pápák sorából. A gregorián zene elnevezés, neki állít emléket. Régente Gergely napon az ifjak és a gyermekek katonást játszottak, a várost, falut körüllovagolták. Szent Gergely vitézei verselve, énekelve új diáktársakat toboroztak az iskolákba. Ezt a szokást nevezték Gergely-járásnak. A szokás gyökerei egészen Róma márciusi hadi ünnepig nyúlnak vissza. A gergelyjárás egyúttal tavaszünnep. Gergely megrázza szakállát, azaz az õ napján még eshet ugyan a hó, de utána bízvást palántázhat, vethet a parasztember. Március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek. Zsákban hozzák a meleget. Errõl a zsákról azt is tudni véli a göcselyi nép, hogy ebbõl ereszti ki Benedek a szárnyas rovarokat. Szerintük Sándor, József a szegény nép ellenségei, mert a böjti szeleik szétkócolják a zsúpfedeles háztetõket. Benedekkel elnézõbbek, mert véle naptárilag legalábbis valóban megjõ a tavasz, és jó esetben húsvét szombatja. Március 21. A csillagászati tavasz kezdete. Ezen a napon a nappalok, valamint az éjszakák hossza az egész földbolygón egyenlõ. Innen a neve napéjegyenlõség. Március 21-e a Nursiai Szent Benedeknek, a róla elnevezett szerzetesrend atyjának égi születésnapja. Benedek ünnepének böjti idõpontját az a legenda magyarázza, mely szerint a szent egy megközelíthetetlen barlangban remetéskedett, és böjti maradékon élt, amit egy remetetársa eregetett le neki kötélen. Aztán meghalt a segítõkész társ, az ördög pedig, aki igencsak haragudott a szentre, eltörte a harangocskát, amivel a világnak jelt adhatott volna. Benedeket az isteni gondviselés mentette meg az éhenhalástól. Március 24. Gábor. Gábriel (Gábor) arkangyal, Isten küldönce a jó hírt, az evangéliumot hozza a gyermektelen asszonyoknak. Õ közölte Máriával is a jó hírt, mely szerint a Szentlélek által a Messiás anyja lesz. Március 25. Jézus fogantatásának ünnepe. Régi magyar neve, Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25-ét karácsonytól, Jézus születésétõl épp kilenc hónap választja el). Az oltás, szemzés napja. A jámbor néphit szerint azért, mert Mária is ezen a napon fogadta méhébe Jézust. IDÕJÓSLÁS Amilyen a Franci napja, Olyan lesz az egész hónapja. Gergely napja ritka, hogy jó, hideg, szeles, sokszor van hó. Március 25. Ezen a napon jõ fel a föld fagya, ettõl kezdve a vetés biztosan megfogan. Márciusban amennyi köd volt, annyi zápor lesz az esztendõben. Márciusi hó, még zsákkal se jó. Tavaszi szelek: Böjti szelek: esõs, szüntelenül fújó szél. A népi megfigyelés így következhet: hogyha sok böjti szél fújt, száraz nyár lesz, hogyha nem csapadékos sok esõ, esõs esztendõ lesz. Ha nem fúj a szél, kevés gyümölcs lesz. Tátos (táltos) szél: éjjel-nappal fújó, szikkasztó erõs nagy szél, csaknem állhatatlan. SZÓLÁS, MONDÁS, TALÁLÓS KÉRDÉS Megüti a bokáját. (Baja lesz belõle.) Szidja, mint a bokrot. (Verekszik, nagyon szid valakit.) Bottal ütheti a nyomát. (Úgy eltûnik, hogy nem lehet megtalálni.) Tudja, hogy hol szorít a cipõ. (Tudja, hogy hol van a baj, vagy mi a baj.) Zöld ágra vergõdik. (Sikerül valakivel megegyezni.) Jáki Csabáné

10 március Festészetem Ráckevei gyökerû, ide kötõdöm ezer szállal Beszélgetés Fegyó Béla festõmûvésszel Bukovszky István, képviselõ: A Ráckeve Újság olvasói a januári számból már értesültek arról, hogy december 4-én megkaptad a Pest Megye Mûvészetéért díjat, amelyhez szívbõl gratulálunk! Ebbõl az alkalomból szeretnék veled beszélgetni, egy kicsit úgyis, mint gyerekkori jó barátod, osztálytársad. Elõször is szeretnélek megkérni, hogy mesélj a gyerekkorodról, arról, hogy mikor, hogyan ismerkedtél meg a festészettel? Fegyó Béla, festõmûvész: 1943 végén születtem Ráckevén, (ennek már 65 éve). Az általános iskolában remek rajztanárom volt, Dávid Margit néni személyében. Õ biztatott, hogy rajzoljak, fessek! Ma is õrzöm elsõ olajfestményemet, amely egy 15x20 cm-es kartondoboz tetõre készült. Magam gyártottam hozzá ecsetet is vékony lécbõl, rajzszegekkel. Mindez éves koromban történt, amikor nyaranta a szomszéd házban töltött pár hetet rokonainál Bráda Tibor, aki nálam két-három évvel idõsebb volt, és akkor már a budapesti Képzõmûvészeti Gimnáziumba járt. Megengedte, hogy mellette kuktáskodjam, amíg õ rajzolt, festett. Bráda Tibor, ma Munkácsy-díjas festõmûvész, több évtizede a Magyar Képzõmûvészeti Egyetem tanára. Jó mestertõl fertõzõdtem meg, és innentõl ki volt jelölve az utam: festõ leszek Igen, emlékszem azokra a nagyon szegény, de boldog önfeledt gyermekévekre, amikor együtt gyûjtöttük a vasat az iskolában, ezért még jutalmat is kaptunk, és együtt fociztunk, kézilabdáztunk, emlékszem a balkezes svéd csavarodra, ami szinte védhetetlen volt! Azután következett az Ady Endre Gimnázium. A gimnáziumi évek komoly stúdiumokkal teltek. Szigethalmon a Csepel Autógyár Mûvelõdési Házában színvonalas szakkört irányított Kocsis László festõmûvész. Tõle is rengeteget tanultam. A középiskolás évek után egy évet segédmunkáskodtam a Csepel Autógyár lemezes mûhelyében. Jó lecke volt. Itt értem felnõtté. A Budai Tanítóképzõ Fõiskola, majd a Tanárképzõ Fõiskola következett Szegeden. Sokat köszönhetek a két pedagógiai intézménynek, mert szakmát, mi több, hivatást adtak a kezembe, no meg hogy szerény, de biztos megélhetést tudtam családomnak nyújtani. Mindezek után következtek a Képzõmûvészeti Fõiskolán töltött évek, életem egyik legszebb korszaka. Mestereim: Veres Sándor László és Patai László voltak. Utóbbinak különösen hálásnak kell lennem, mert Õ tanította meg számunkra a szakmát. Anatómiát és tárgyábrázolást oktatott. Ez a két tantárgy alapozza meg a festõjelölt szakmai ismereteit, amire azután a festészet tantárgy teszi fel a koronát. Idõközben megnõsültél, gyermekeid születtek. Mesélj egy kicsit a magánéletedrõl is! Úgy tudom, elkerültél Ráckevérõl és csak az utóbbi években költöztél vissza ide. A fõiskolák elvégzése után, a dolgos munkásévek következtek. Feleségemmel Gyálon vállaltunk munkát. (Ráckevén nem volt sem üres pedagógus, sem védõnõi státus a feleségem számára, ezért választottuk Gyált, ahol munkát kaptunk.) A párom védõnõ volt, én rajztanár az általános iskolában. Két lányunkat, majd a jó évtizeddel késõbb született fiunkat neveltük. Dolgoztunk, spóroltunk, hogy a kezdeti albérletbõl szolgálati lakás, majd pedagógus kölcsönnel saját otthonunk legyen. Közben pedig festettem, konok elszántsággal építettem a festõ pályám, kiállításokat rendeztem, szakköröket irányítottam, még egy felnõtt képzõmûvész kör vezetésére is maradt energiám. A Gyálon töltött évek alatt látszólag elszakadtam szülõvárosomtól, de csak látszólag, mert minden hétvégén itthon voltunk, a szüleimnél, illetve Marika szüleinél Szigetújfalun. A festészetem egyértelmûen Ráckevérõl szólt. A Kis Dunát, a nádasok csendjét, az öreg ráckevei házakat, kapukat, szélsõ utcákat, fiatalságom emlékeit formáltam képekké. A táj mellett a fáradt öreg, magukra maradt emberek szeretetteljes ábrázolása is helyet kapott vásznaimon. Ahányszor ecsetet vettem a kezembe, Ráckevén voltam lélekben: újra és újra nádasokat, csónakokat, szülõvárosomat festettem. Gyáli éveim alatt egyetlen helyi indíttatású kép született. Címe: Engedély nélküli építkezõk. Ma is õrzöm ben a honvágy (Gyál volt a munkahelyem és a lakásom, Ráckeve volt az otthonom) merész tettre sarkallt. Építkezésbe fogtunk Ráckevén a Kék Duna Szálló mögött a Thököly Imre utcában. Öt évig tartott, amíg elkészült a házunk. Az öt év alatt végig segédmunkáskodtam az építkezést, mellette persze tanítottam, festettem szorgalmasan dolgoztam a Képcsarnok Vállalatnak. Alig van nagyobb város az országban, ahol nem láthatták a képeimet az érdeklõdõk. Gyõr, Szeged, Debrecen, Kaposvár, Salgótarján, Budapest stb. képcsarnoki bemutató termeiben rendezhettem önálló tárlatot. Amikor sikerült képeket eladnom, azt beforgattam az építkezésbe. Ezért tartott öt évig, de büszkén jegyzem meg, hogy nincs rajta teher! Lassan nyolc éve, hogy hazaköltöztünk. Bár mindig annak éreztem magam, azóta száz százalékig ráckevei festõ vagyok. A vendégévek alatt is több alkalommal hoztam haza képeimet, egyegy kiállításra. A Savoyai-kastély nagyterme többször is, és a Keve Galéria adott otthont munkáimnak. Mióta itthon lakunk újra, a házunkba várom a képeim iránt érdeklõdõket. Van egy 70 m 2 -es galériám (én mûterem galériának hívom), ahol nyolcvannál több kép várja a látogatókat. Régi vágyam volt, hogy méltó környezetben (egy kiállítóterem falain) mutassam meg munkáimat. Ebbe a kis galériába várok mindenkit szeretettel (belépõdíj nincs ) Sok kedves vendég látta már, de én néha kicsit szomorú vagyok, amikor napokig nem nyitják rám az ajtót. Pedig nincs itt vásárlási kényszer, az ajtó a csak érdeklõdõk elõtt is nyitva áll. Az elmúlt nyolc év alatt egyetlen általános iskolai osztály, középiskolás csoport sem keresett föl Ráckevérõl. (Szigetcséprõl, Szigetszentmártonból, Szigetbecsérõl már igen ) Úgy gondoltam; mivel a festészetem Rácke-

11 2009. március 11 vei gyökerû, ide kötõdöm ezer szállal, itt kell élnem, dolgoznom, amíg a gondviselés engedi. A város vezetése ezt a kötõdést méltányolta, amikor erre a megtisztelõ díjra javasolt. Köszönöm szépen! Remélem módom lesz a tõlem telhetõ színvonalas képekkel ezt meghálálni! Milyen terveid vannak a jövõre nézve? A jövõ számomra egyértelmû. Szeretetben élünk feleségemmel, aki mindvégig segített munkámban, és támogatott, kitartott mellettem jóban-rosszban. Gyermekeink felnõttek, családot alapítottak, de gyakran látogatnak haza. Hétvégeken gyakorta tízen üljük körül az ünnepi asztalt. Ameddig ez az örömteli családi háttér megmarad és a korral járó problémák sem akadályoznak, addig festeni szeretnék (számos megvalósításra váró tervem van ) a magam és a családom a Városom örömére! Nagyon örülök, hogy beszélgettél velem, meséltél az életedrõl, bemutattad munkásságodat. Én többször jártam Nálad, mindig szívesen megyek be a mûtermedbe és csodálom meg a képeidet, van olyan, amit többször láttam, van ami újonnan kerül fel a falra, de sohasem tudok betelni a festmények látványával, ez olyan hely, ahova sokszor el kell jönni, és a festményeidet többször meg kell nézni. Arra biztatom a ráckevei embereket is, hogy menjenek el Fegyó Bélához, és nézzék meg a képeit, legyenek büszkék arra, hogy egy ilyen festõ él itt Ráckevén, Õ Ráckeve szülötte, aki fontosnak tartja, hogy ezt a tájat, az itt élõ embereket, festheti meg. Beszélgessenek el vele, és teljen örömük a festményeiben. Régészeti kiállítás nyílt az Árpád Muzeális Gyûjtemény és Kiállítóhelyen (Árpád Múzeum, Kossuth L. u. 34. sz.) február 21-én a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozó Árpád Muzeális Gyûjtemény és Kiállítóhely idõszakos kiállítótermeiben Dr. Kálnoky- Gyöngyössi Márton a Pest Megyei Múzeumok Igazgatója, régész, numizmatikus megnyitotta a Képek a múltból címet viselõ régészeti tárlatot. A kiállítás válogatás az utóbbi évek Pest megyében történõ ásatásainak, leletfeltárásainak legszebb darabjaiból a neolitikumtól kezdve egészen a középkorig, a mindennapi használati tárgyak, fegyverek, ékszerek, különbözõ edények és más értékes leletek körébõl. A szépen megtervezett és szakmailag is nívós kiállítás április 6-ig látogatható a múzeumban, az általános és középiskolások számára kitûnõ szemléltetõ anyagot és ismereteket nyújthat! Ezért is szeretnénk felhívni a figyelmét itt az újságon keresztül is az iskolaigazgatóknak, történelemtanároknak, hogy ne hagyják ki ezt a vándorkiállítást, tekintsék meg diákjaikkal! Amennyiben szükségesnek tartanak szakmai vezetést, régészeink elõzetes egyeztetés után állnak rendelkezésükre, és akár történelemórát is tartanak. Elérhetõségünk: Jáki Réka, fõmuzeológus-kulturális szervezõ

12 március A székesfehérvári egyházmegye katolikus iskolái között minden évben megrendezik a különféle tantárgyak tanulmányi versenyét. Immár ismét minket ért az a megtiszteltetés, hogy megszervezzük és lebonyolítsuk a matematika-informatika versenyt. Minden iskolából egy-egy tanuló képviselte évfolyamonként iskoláját. Bicske, Budakeszi, Budaörs, Érd, Mór, Székesfehérvár, Tatabánya és Ráckeve képviseletében, 80 tanuló vett részt a megmérettetésben, melyre február 16-án került sor. Tanulóink erre a napra tanítási szünetet kaptak, hogy a verseny már a délelõtti órákban elkezdõdhessen. Néhányan azonban versenyzõként képviselték iskolánkat, illetve segítõ feladatokat vállaltak a vendégek kalauzolásában. A S z e n t I m r e K a t o l i k u s Á l t a l á n o s I s k o l a h í r e i Egyházmegyei matematika-informatika verseny a Szent Imre Katolikus Iskolában A verseny 10 órakor kezdõdött ünnepélyes megnyitóval. Reviczky Bora 7. osztályos tanuló szavalata után ünnepi köszöntõt mondott iskolánk igazgatónõje, majd néhány praktikus tanács meghallgatása következett. A verseny pontosan 10:20-kor kezdõdött el. Egy órán keresztül törhették a fejüket agyafúrtabbnál-agyafúrtabb feladatokon és mosolyoghattak a feladatokhoz készített illusztrációkon, mely nagy tetszést nyert a diákok körében. A feladatok befejezése után meleg ebédet kaptak a gyerekek, majd a javítás és oklevélkészítés ideje alatt a tornaterem színpadán egy színházi elõadást tekinthettek meg a Szegedi Miniszínház elõadásában, Ha ezt látná Artur király címmel. A zenés mesejátéknak a gyerekek nemcsak nézõi, hanem cselekvõ, részesei is voltak. Észrevétlenül, de szervesen kapcsolódtak a darab eseményeihez, önmaguk formálva azt. Délután 2 óra körül került sor az ünnepélyes eredményhirdetésre és a verseny lezárására. A helyezettek értékes könyvekkel és szép oklevéllel térhettek haza, illetve minden résztvevõ kapott egy emléklapot. Örömmel nyugtáztuk, hogy iskolánk tanulói is szép helyezéseket értek el. Lindner Sára 3. oszt. matematika III. helyezés Bódi Réka 4. oszt. matematika II. helyezés Bors Krisztián 6. oszt. matematika II. helyezés Süveges Imre 7. oszt. informatika III. helyezés Pelyvás Ármin 8. oszt. informatika III. helyezés Színvonalas és sikeres versenyt sikerült megrendeznünk, melyet a résztvevõ iskolák tanárai is gratulációjukkal nyugtáztak. Köszönetet mondok kollegáimnak a gördülékeny lebonyolításért és áldozatos munkájukért, mert az õ segítségük nélkül ez a nap nem jöhetett volna létre. Darabántné Babarczi Éva (tanító/tanár) szervezõ A Szent Imre Katolikus Általános Iskola márciusi programjai: Minden héten pénteken reggel keresztúti áhítat a katolikus diákok számára március 13. péntek de. 10 óra iskolai ünnepség Március 15. tiszteletére házi tanulmányi versenyek folyamatosan, egész hónapban, a szervezõ tanárok által kijelölt idõpontokban március 25. szerda ISKOLANYITOGA- TÓ táncház és kézmûves foglalkozás a nagycsoportos óvodások és szüleik számára március 26. de ig Darabántné Babarczi Éva és Szadainé Lerner Mónika leendõ 1. osztályos tanítók bemutató órái nagycsoportos óvodások szülei számára március 28. szombat Madarak, fák napja ismeretterjesztõ elõadás a madarakról tanulóink számára, játékos versengés a Kagylóson. az iskola tantestülete

13 2009. március 13 Az Árpád Fejedelem Általános Iskolában sok éve hagyomány, hogy az iskolaválasztás elõtt álló elsõ osztályos gyermekeknek és szüleiknek bemutatjuk iskolánkat. Így történik ez ebben az évben is. A SULIKÓSTOLÓ foglalkozásain szeretettel várunk minden érdeklõdõt. Íme az elsõ találkozás: MADÁRLAKOMA január 30-án. Odakünn a nagy hidegben Etetõt állítottunk a madaraknak. Odaröpültek örvendezve, A z Á r p á d F e j e d e l e m Á l t a l á n o s I s k o l a h í r e i SULIKÓSTOLÓ Csiviteléssel teli az ablak. Feldíszítettük ágait faggyúval, maggal, eleséggel, Mindig találnak valamit, Várjuk õket finom ebéddel! hangzott el a negyedikes gyerekektõl, akik egy rövid kis jelenetben mutatták meg, hogyan kell a madarakkal törõdni télvíz idején. Mi is nagy szeretettel vártuk erre a programra a ráckevei óvodásokat, akik néhány hónap múlva átlépik az iskola küszöbét. Érdeklõdve méregettük egymást. A kicsik a tanító néniket figyelték, a felnõttek pedig a leendõ diákokat. Vajon milyen lesz a több évre szóló közös munka? Hála a szülõknek és az óvó néniknek, reménykeltõ találkozás volt. A mûsor alatt illedelmesen, csendben figyeltek. A közös madáreledel készítésekor pedig aktívak, érdeklõdõek voltak. Sürögtek-forogtak az asztalok között és egyetlen gyerek sem húzódott félre. Láthatóan élvezték a háj, a töpörtyû és köles összegyúrását, a sajtos dobozok zsírozását. Reméljük, hogy szeptemberben, betûk és számok tanulásakor is ilyen örömteli perceket szerzünk majd egymásnak! Gyetkó Katalin Ittafarsang, áll a bál február 6-án volt az Árpád Fejedelem Általános Iskolában a hagyományos farsangi karnevál. Ez a nap különösen az apróbbaknak nagy esemény. A pici elsõsök elõször vonulnak fel jelmezeikben a nagyobbak elõtt. Mindenki izgul, hiszen be kell mutatkoznia, el kell mondania a többieknek, hogy milyen jelmezbe öltözött. Néhányan még verset, éneket is tanulnak erre a jeles alkalomra. A nagyobbak inkább csoportos jelmezben pompáznak. Találkozhattunk a magyar olimpiai csapattal, egy igazi vándorcirkusszal, lakodalmi menettel, színpadi táncosokkal. Dicséretes dolog, a szülõk lelkesedését, munkáját dicséri, hogy szinte minden alsós gyermek felöltözött valamilyen jelmezbe. A felvonulás után zsákbamacskát vásárolhattak a gyerekek, a büfében sült krumplit, farsangi fánkot, szendvicset, innivalót vehettek. Egy nagy közös tánc zárta a mulatságot. Az idén modern zenére táncoltunk, de a kacsatánc és a vonatozás most sem maradhatott el. Nagyon jól éreztük magunkat. Ja, míg el nem felejtem: Jövõre, Veletek, ugyanitt Kissné Bácskai Rózsa Az iskola vezetõsége, pedagógusai és diákjai köszönetüket fejezik ki Csömöri János kötélgyártó mesternek a kapuhálókért, amelyet iskolánknak adományozott.

14 március A z A d y E n d r e G i m n á z i u m h í r e i FELHÍVJUK MINDEN TÚRÁZNI és KIRÁNDULNI SZERETÕ TÚRATÁRSUNK FIGYELMÉT, HOGY: a ráckevei Ady Endre Gimnázium Terepnyûvõ Menõmanók nevet viselõ Természetjáró Szakosztálya és a SzabAdy Alapítvány Ács Károly Emléktúra 15 valamint Ráckevei Gyalogjáró 40 és 25 néven gyalogos teljesítménytúrát szervez Ráckeve Szigetszentmárton Szigetújfalu Lórév Szigetbecse környékén. Mottónk: Fedezd fel azt is ahol élsz! A túra idõpontja: március 14. (szombat) Útvonal: A 40 -es távon: Ráckeve Kis-Duna-gát Szigetszentmárton Szigetújfalu Nagy-Dunagát Lórév Szigetbecse Ráckeve. A 25 -ös távon: Ráckeve Nagy-Duna-gát Lórév Szigetbecse Ráckeve. A 15 -ös távon: Ráckeve Nagy-Duna-gát Ráckeve. Rajt és cél: Ráckeve, Ady Endre Gimnázium (Kossuth Lajos utca 82.) Rajtidõ: a 40 -es távon indulók 7.00 és 8.00 között indulhatnak, szintidõ: 9 óra; a 25 -ös távon indulók számára 7.00 és 9.30 között lesz lehetõség indulásra, szintidõ: 7 óra; a 15 -ös távon indulók számára 8.30 és között lesz nyitva a rajt, szintidõ: 6 óra. Táv és szint: 39 km, 70 m ( 40 km); 26 km, 30 m ( 25 -ös); 16 km, 20 m ( 15 -ös) Nevezési díj: 800 Ft ( 40 -es), 700 Ft ( 25 - ös) illetve 600 Ft ( 15 -ös) A nevezési díj MTSZ és TTT tagoknak és Magyar Turista Kártyával 600 / 500 / 450 Ft. Szolgáltatás: csokoládé, gyümölcs, tea és zsíros kenyér; a hosszabb távon frissítõ ásványvíz. A túra teljesítését emléklappal és kitûzõvel ismerjük el. Íróeszközt mindenki hozzon magával! Nagyobb csoportok indulását kérjük elõre jelezni! Információ: Mészáros Attila 06(30) terepnyuvo@fre .hu Molnár László 06(30) ramol@invitel.hu MINDEN ÉRDEKLÕDÕ TERMÉSZETJÁRÓT, CSALÁDOT, ISKOLAI CSOPORTOT, BARÁTI TÁRSASÁGOT ÉS MAGÁNYOS TEREPNYÛVÕT SZERETETTEL VÁRUNK! Miért nem nekünk magyaroknak? Fordul elõ a gyakori kérdés leginkább a fiatalabbak körében, ha elterjed egy, a csángóknak szervezett gyûjtés híre. Hiszen vannak rászorulók itt Magyarországon is. Rengetegen. Kik lehetnek azok a csángók, hogy valakinek õk jutnak elõször eszébe. Nekünk magyar aroknak Hogy kik? Magyarok. Igaz, hogy ezen népcsoport eredete még pontosan nem tisztázott, viszont tény az, hogy magyarok. Feltehetõen a honfoglalásban részt nem vett, a Kárpátokon kívül maradt magyar töredék, akik mellé a magyar királyok a században erdélyi és Felsõ-Tisza vidékieket telepítettek. Kívül rekedtként azonban nem volt lehetõségük részt venni a felvilágosodás nyelvújításában, illetve a reformkor politikai és kulturális mozgalmaiban, amely viszont Magyarországon megteremtette a nemzettudatot. Így a moldvai, a gyimesi és a barcasági csángók is mind anyanyelvünk középkori változatát beszélik, ezenkívül ápolják hagyományaikat is, bár meg kell említeni az asszimiláció és a román kormány beavatkozása következtében, ez nem mindig megy könnyen. Hasonló gondokkal küzd a vajdasági, a felvidéki, a kárpátaljai, illetve az erdélyi magyarság is. A más népekkel való összeolvadás; a magyar nyelv, irodalom, történelem oktatásának problémái; a hagyományok, szokások megõrzésének nehézségei; s a megaláztatások identitászavarokhoz vezetnek, holott nagy számban ragaszkodnának a magyarságtudatukhoz. Különösen is bizonyítja ezt két érdekükben mûködõ alapítvány, mely hol sikereikkel, hol kudarcaikkal hangosítják fel határon túlról jövõ hangjukat, szavukat. A Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége 9 év küzdelmes harca árán mára már elérte, hogy 20 településen folytathasson intenzív oktatást, igaz csak iskolán kívüli foglalkozásokon. A magyar nyelv tanítását ugyan bevezette a román kormány a tanrendbe, de csak csekély, mindössze heti 3-4 óraszámban, s ezt is csak olyan falvakban, ahol a szülõk kérvényezték. A beiratkozottak aránya így alig haladja meg az 50%-ot, aminek hátterében az idegenkedés, a félelem a megszégyenítéstõl, illetve a puszta közömbösség áll, ami bizonyos szinten érthetõ is. Ezért van olyan nagy szükség az alapítvány fáradhatatlan munkálataira, amely a már megemlített iskola utáni foglalkozásokon, a magyar betûvetés mellett, nagy hangsúlyt fektet saját kultúrájuk elsajátítására is: táncaik, énekeik, muzsikájuk gyakoroltatására. Még nagyobb teret, s egyben motivációt is ad mindennek, a csángófalvak által megrendezett programok, rendezvények, mint a Szeret Menti Népdalvetélkedõk, a Frumószai Szavalóverseny, a Magyar anyanyelvi tantárgy verseny, s a különbözõ táboroztatások, melyek eredményeként izgalmasabb érzéssé emelik az összetartozás élményét. Gondot okoz azonban az anyagi-szellemi támogatás hiánya mind a foglalkozások, mind a továbbtanulás, sõt a gyerekek ruháztatása, élelmezése tekintetében is. Tanárok és önkéntesek segítenek lelkesen; a Csángó Oktatási Programon keresztül adódik lehetõség diákokat ösztöndíjjal nagyobb városok magyar tannyelvû középiskoláiban elhelyezni; adományokkal, s a keresztszülõprogrammal amin belül jelképesen örökbe fogadhat bárki egy csángó kisfiút, kislányt sok segítség érkezik; mégis a szükség nagy. S még ott van olyan csángó falu, ahol értik s beszélik a magyar nyelvet, viszont annak szinten tartásának, fejlesztésének még semmiféle folyamata nem kezdõdött el. A MCSMSZ tervezi az oktatás bevezetését ezeken a területeken is, és szeretné növelni a magyar órák számát azon iskolákban, ahol már szerepel a tankeretben csak kevés óraszámban.

15 2009. március 15 A d y E n d r e G i m n. e g é s z s é g e g é s z s é g Mindez még több erõfeszítést, még több küzdelmet, s még több támogatást igényel. De hiszem, ha mindez még energikusabban jelen lesz, akkor a csángó magyarok helyzete is az adakozó emberi szeretet és összefogás szimbólumává válhat, mint Déva, mely Böjte Csaba által mára már jelképpé vált. A megrongált, szinte hasznavehetetlen dévai kolostor lakatját leverve 1992-ben indította útjára célját a ferences szerzetes, majd valósította is meg. Az eleinte hittanórák és nyári táborok alkalmazására szolgáló épület végül gyermekvédelmi központtá nõtte ki magát, melynek példájára több erdélyi városban rengeteg segítõkész és nagylelkû emberrel gördülékenyebbé téve Böjte Csaba gyermek mentõakcióit sorra szervezõdtek az árvaházak, iskolák, melyek külön figyelmet fordítanak a magyar nyelv ismeretére ben jött létre ezen intézmények támogatására a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, mely ma már közel 50 házban, több mint 1500 gyerek szociális és szellemi fejlõdésérõl, hagyományõrzõ tevékenységérõl, nemzeti kapcsolataik kiépítésérõl gondoskodik, illetve segítséget nyújt a hátrányos helyzetû gyermekek ellátásában, beiskoláztatásában, pályaválasztásában, szakmai képzésében, s munkahelyeik létrehozásában. Gond azonban itt is akad. Bõven. Nem egyszerû a soha nem elegendõ férõhelyek mellé újabbakat teremteni, s az otthonok, iskolák, kollégiumok felszerelése, a gyerekek ellátása is gyakori problémát okoz. Az adományok és a keresztszülõprogram az alapítványt természetesen sokban elõre viszi mindennapos csatáiban, mégis a szükség itt is nagy. Ezért szervez a Ráckevei Ady Endre Gimnázium egy gyûjtést és egy jótékonysági estet (június 5. a János Vitéz Napok elõestéjén) egy csángó iskola (Szitás) és egy erdélyi otthon (Kovászna) számára. A városban kihelyezett plakátok és szórólapok bõvebb információval szolgálnak, illetve érdeklõdni lehet efelõl a gimnáziumban is. Bízva Ráckeve szolidaritásában, ami megmutatkozott már (például) a három évvel ezelõtti csángók részére meghirdetett könyvgyûjtés és a Végh Lilinek szervezett jótékonysági est alkalmával merem hinni, hogy a távolról kiáltó magyar szavakra is felfigyelünk. Hiszen nekünk anyaországi magyaroknak szól, rólunk határon túli magyarokról. Joó Beatris A Ráckevei Ady Endre Gimnázium 13. e osztályos tanulója Tegyünk a tavaszi fáradtság ellen A hideg, fagyos, hosszan elnyúlt tél után lassan kisüt a nap. Kissé lehangolva, fáradtan, friss levegõre vágyva tegyünk egy sétát a langyos tavaszi idõben. Kinyílik szemünk és szívünk a világra, örülünk a megújuló természetnek. Közben azon meditálunk, mit tehetnénk, hogy szervezetünket megújítsuk, felfrissítsük. Sajnos a tél folyamán energiánk és vitamin raktáraink lecsökkentek, sürgõs segítségre, feltöltésre szorulnak. Jól esne valami finom és tápláló friss zöldségfélét fogyasztani. Mi lehetne ami mindezt pótolja? A szervezet regenerálására ilyenkor a friss növényi csírák fogyasztásával tudunk eredményt elérni. A legjobb módszer, hiszen mi magunk állíthatunk elõ teljes értékû, tápanyagokban gazdag friss eledelt. Felhasználhatunk vegyszermentes gabonaféléket: búza, tönkölybúza, rozs, zab, lucerna, szójabab, napraforgó. Zöldségek közül: retek, brokkoli, vöröskáposzta, hagyma és minden olyan tiszta növényi magvak, amely az egészségünket szolgálja. Ahány fajta csíra, annyi íz, annyiféle gyógyító táplálék. Legjobb, ha veszünk egy csiritálat. Az alsó zárt tartóba kell a vizet rakni, amely párával látja el a fölötte levõ rekeszeket. Válogassuk ki a sérült szemeket, mossuk meg folyóvíz alatt a csíráztatásra szánt magvakat. Áztassuk 1-2 órán keresztül, majd öntsük le a vizet róla. A magokat rakjuk a tálba és világos fûtött helyre tegyük. Ha emeletes a csiritálunk, edényenként többféle csírát is elõállíthatunk egyszerre. A tálak tartalmát naponta folyóvíz alatt mossuk át. Így elkerülhetjük a szemek gombásodását. A kis hajtások amikor 0,5-1 cm-esek már fogyaszthatóak. A magvak a természet remekmûvei, az új élet csodáját hordozzák magukban, amikor a csíra, az új élet megjelenik. A csiri egészségvédõ hatású, a benne levõ enzimek, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, fehérjék, szénhidrátok és magas rosttartalma miatt. A szervezet emésztési folyamatait serkenti, antioxidáns, vitamintartalma növeli a szervezet védekezõképességét. Klorofilja vértisztító és vérkeringést élénkítõ. Érfal védõ hatású, enyhe vízhajtó, izomgörcsoldó, immunrendszer erõsítõ. Különösen hatásos betegségbõl lábadozóknak, kismamáknak, gyermekeknek, minden korosztálynak. Ezek a kis csírázott magvacskák a friss természet vitaminbombái, vitamin komplexek. Amikor a magvakból a csíra elõbújik, akkor van benne a legtöbb tápanyag és életerõ. Nem véletlen, hogy a régi idõkben a csírákat életcsírának hívták. Magunk is tapasztalhatjuk, hiszen a tavaszi fáradtságunk szinte pillanatok alatt elmúlik. Táplálékunk legyen az orvosságunk! Elõállításuk munkát és odafigyelést igényel, de megéri. Egészségesebbek leszünk és pénztárcánkat is megkímélhetjük jó pár kiadástól. Aki nem csak immunrendszerét, de éleslátását is szeretné erõsíteni, annak ajánlom a SASszem-tréninget. Ennek a módszernek az elsajátításával felfrissíthetik kifáradt szemüket, látásuk romlását megakadályozhatják, erõsíthetik látószervüket. A gyakorlatok elsajátításával oldhatják a stressz hatásait is. Mindenki alkalmazhatja kicsitõl nagyig egyaránt. Éljenek a lehetõséggel! Zákány Erzsébet Szemtréning természetgyógyász VÉRADÁS Kedves Olvasók! 2008-ban ötödször szervez a Magyar Vöröskereszt a Pest Megyei szervezetén keresztül Ráckevén véradó napot március 26-án óráig az Ács Károly Mûvelõdési Központban. Fontos tudnunk, hogy vérünkben a sejtecskék 2 hónap alatt regenerálódnak, tehát az újabb véradásnak nem szabhat gátat, ha ez utóbbi véradáson is résztvettek. Reméljük sokan szakítanak majd ismét háromnegyed órát, hogy segítsenek! Felhívásunk mellett a véradásokról értesülhetnek még a hirdetõtáblákon elhelyezett plakátokról, illetve ha rendszeres véradók, akkor sms-ben vagy meghívón keresztül. Mindenkit várunk!!! Szõllõsy Nikoletta Helyi szervezõ

16 március EGY CSÉSZE KÁVÉ... Nagy Györgyivel Most érkeztem haza, ez az én világom Az ifjú hölgy, akivel beszélgetünk, várkisasszony Zsámbékon. Ugyanis õ az ott létesült új kulturális központ vezérigazgatója, egyben egy jövendõ és egy most szervezõdõ magánegyetem vezetõje. Nagy Györgyi a mi régi kedves ráckevei gimnazista tanítványunk. Vele Zsámbékon találkoztunk újra januárban. Évtizedek múltak el azóta, amióta nem láttuk egymást. De váltottunk egymással idõrõl idõre egy-egy villámlevelet. Györgyi, a hajdani ráckevei kislány kedves tanítványunk volt. A kiváló diákok között is különleges egyéniség. Arra az általános iskolás Györgyire emlékezünk vissza, aki a német nyelv alapjait tanulgatta tõlünk. A diákszokások szerint élõ kisdiákok általában igyekeztek gyorsan letudni a nyelvtanulást, majd újra játszani szaladtak a többiekkel. Ez a 11 éves kislány más volt. Nyári szünet idején keresett fel minket, és bizonyította, hogy mindent megtanult, amit a nyári szünetre ajánlottunk neki. Már akkor is a Tudásvágy motiválta. A következõ meglepetést a gimnazista kislány okozta, amikor az Ady Endre Gimnázium honismereti szakkörében jövendõ pályaterveirõl kérdeztük. Milyen életpályára készülsz, Györgyi? kérdeztük tõle. Komolyan válaszolta: Jövõkutató leszek. Mostani beszélgetésünkbõl kiderül, hogy Györgyi valóban a jövõt kutatja óta egy magánegyetem igazgatója, egyben tulajdonosa is Budapesten. Közben szokatlan módon a Kultúra jövõjét építi Zsámbékon kiállításokkal, mûvészeti rendezvényekkel. A zsámbéki Zichy-kastély a középkorban a magyar várrendszer egyik erõssége különleges sorsú épület. Volt Corvin János vadászkastélya, a birtokosai közé tartozott Bakócz Tamás is. A században volt váltakozó módon végvárként magyar és török tulajdonosok kezén. A hosszú 15 éves háború ( ) során birtokosai változtak, megostromolták, majd visszafoglalták egymástól. A ma is álló kaputornyok vakolatában kisebb muskéta- és tarack lövedékeket leltek a restaurátorok. Egyik ismert várkapitánya Bottyán János (Vak Bottyán). Majd a 17. századi királyi adományozások nyomán Zichy grófi család a tulajdonosa, a családi ág 18. századi kihalásáig. Itt fogadta elõször Zichy Péter gróf, majd felesége, Bercsényi Zsuzsanna a birtokukra letelepülni készülõ németek küldötteit, öt családfõt, akikkel bérleti szerzõdést kötöttek. Péter gróf fia, Miklós halála után ez a családi ág kihalt. Birtokuk visszaszállt a koronára. Ettõl kezdve az épület sorsa válságossá lett. A 20. század elejétõl a svájci Keresztes Nõvérek telepedtek le az elhanyagolt állapotú épületben ben elõször polgári iskolát, 1929-tõl az 1948-as államosításig jó hírû Tanítónõképzõt mûködtettek az épületben után TSZ elnök-képzõ iskola, majd a Gödöllõi Agrártudományi Egyetem üzemmérnöki kara, végül 1977-tõl 2003-ig ismét Tanítóképzõ Fõiskola. Az 1990-es évek elejétõl újra katolikus tanítóképzõ egészen addig, míg 2003 nyarán leég a fõépület tetõzete. Az épület sorsa ismét kétségessé vált addig, amíg Jockers úr és felesége, Nagy Györgyi fel nem figyelt rá. Elhatározták, hogy Györgyi régi álmát megvalósítva magánegyetemet és kulturális központot varázsolnak az õsi épület falai közé. A helyreállított várkastély ma szebb és ragyogóbb, mint bármikor volt a 20 század során! Nagy Györgyi asszony a 65 éves Szikora Tamás festõmûvész átfogó tárlatával nyitotta meg 2009 januárjában a zsámbéki várkastélyt. A kiállítás megnyitójára mi is meghívást kaptunk. Györgyitõl azt kérdeztünk akit tréfásan, de joggal zsámbéki várkisasszonynak neveztünk, hogyan jutottunk éppen mi a meghívott vendégek díszes csoportjába? Így válaszolt: Kedves Terike néni és Tanár Úr! Nagyon örülök, hogyha a meghívással egy kis örömet tudok szerezni. Úgy gondolom, nem kell mindig nagy dolgokat tenni azért, hogy az embereket mosolyogni lássam. Boldoggá tett, amikor egy kis harc árán sikerült Terike nénit és Kovács Tanár Urat meggyõzni arról, hogy Zsámbékon részt vegyenek a megnyitó ünnepélyen. Ha tetszenének tudni, hogy ez majdnem egy éves tervem és elõkészületem volt! Amikor egy másik kedves általános iskolai tanáromnak, Turi Erzsébetnek megmutattam 2008 márciusában a kastélyt, azt mondtam neki: Az intézetben létre akarok hozni egy olyan közösséget és olyan díjat, ahol azok az emberek lesznek kitüntetve, akik sokat tettek a kastélyért, a régióért vagy a kultúra terjesztéséért. Az elsõ Paulovits Terike néni lesz. Majd így folytatta: Röviden talán az életem utolsó éveirõl ben tértem vissza Svájcból Magyarországra német férjemmel és 2 kislányunkkal. Feladatom lett a családi háttér elõkészítése, életünk megszervezése itthon. Nem volt egyszerû, hiszen négy embernek kellett a magyarországi élethez asszimilálódnia. Más életforma fogadott, mint amikor 1986-ban elmentem, de megszerettük Budapestet. A háziasszonyi teendõk mellett elvégeztem a Szegedi Tudományegyetemen a kommunikáció szakot újságírás és nemzetközi kommunikáció szakirányban, továbbá a magyar nyelv és irodalom bölcsész szakon oklevelet kaptam ban elhatároztam, hogy szeretnék magánegyetemet alapítani. Ehhez a munkához nem egyedül kezdtem hozzá, ez team- (csoport) munka volt. A férjemnek tetszett az ötlet, megígérte, hogy támogatja a tervemet. Neki is kezdtünk a stratégia kidolgozásához. A problémát az jelentette 2007-ben, hogy új törvények léptek életbe, amelyek megnehezí-

17 2009. március 17 tik egy új intézmény akkreditálását. Nem szeretem feladni az álmaimat! Ekkor egy másik lehetõség mutatkozott, így ötletünket módosítottuk. Megtudtuk, hogy a Szegedi Tudományegyetem budapesti kihelyezett tagozata megszerezhetõvé válik. Úgy döntöttünk, ha átvesszük ezt az intézményt, akkor közelebb jutunk a célunkhoz ban, miután már a tulajdonunkat képezte. Tárgyalásokat folytattam a Szegedi Tudományegyetem kompetens vezetõivel. Hajlandóságot mutattak arra, hogy további szakokat akkreditáljunk. Majd lehetõség nyílhat arra is, hogy bõvítésekkel próbálkozzunk. De nem zárkóztak el attól sem, hogy más, akár külföldi egyetemekkel együttmûködve újabb szakok elindítását szorgalmazzuk. Ehhez azonban megfelelõ helyre lett szükségem. Így a keresgélés közben jutott a fülembe az a hír, hogy Zsámbékon a Zichykastély üresen áll. Nagyon megtetszett férjemnek és nekem is. Hiszünk abban, hogy méltó helyet tudunk biztosítani egy rangos felsõoktatási intézménynek. Milyen irányba vezetnek a terveid addig, amíg a zsámbéki egyetemi oktatás nem válik megvalósíthatóvá? A mûködést a kastélyban az oktatási intézmény elõkészítésének idõszakában kulturális tevékenységek szervezésével kezdtük el január 17-én nyitottunk meg egy kiállítást, amelyet Szikora Tamás 65. születésnapja alkalmából rendeztünk meg. A mûvész tevékenysége iránti tiszteletbõl egy magyar-német-angol nyelvû könyvet jelentettünk meg. Amikor nyomdában volt a könyv, akkor mondta Szikora Tamás, hogy elfelejtettünk Szalai Veroninak, egy fontos személynek, köszönetet mondani az elõszóban. Napokkal azelõtt ültem Veroninál, aki nagy büszkeséggel mutatta festõmûvész férje munkáit. Úgy döntöttem, felkérem Veronit alapítsunk egy díjat közösen a férje emlékére, aki pedagógus volt, törekedett a kultúra és a mûvészetek terjesztésére. A díjalapítás ötletét Szalai Veroni nagy megtiszteltetésnek vette. Elhatároztuk, hogy a díjat elõször volt tanárnõmnek adjuk át, akire már a zsámbéki Zichy-kastély megtekintésekor is gondoltam. Terike néninek, a volt gimnáziumi történelem tanárnõmnek adom elõször a díjat, aki a ráckevei Ady Endre Gimnáziumból Zsámbékra ment tanítani. A projekt sikerült. Terike néni január 17-én a kastély restaurálása utáni elsõ kulturális megnyitó ünnepély alkalmából átvehette néhány volt tanítványának és volt kollégáinak jelenlétében a Kultúra napja tiszteletére alapított Szalai Zoltán-díjat. A konferáló feladatot Turi Erzsébet látta el, Terike nénit dr. Sárdi Péter államtitkár vezette hozzám, hogy átadhassam a kitüntetést. Mindannyiunk számára megható érzés volt, amikor ott álltunk négyen összeölelkezve, Ráckevérõl elszármazott, de gyökereinket soha feledni nem akaró egykori Ady diákok. Nagyon jól esik, hogy a hajdani kedves tanítvány ismeri el egykori munkámat a Szalai-díjjal válaszolja Kovácsné Dr. Paulovits Terézia. Hogyan tovább? kérdeztük mindketten. A munkám és az életem jellegzetességévé vált a multikulturális kapcsolatok építése és terjesztése. A Szikora 65 kiállítás meghoszszabbítva tart nyitva március 22-ig. A mûvész több mint 200 képét tekinthetik meg itt a látogatók. Január 31-én egy újabb, nemzetközi jelentõségû kiállítás megnyitását végezhettem a kastélyban. Jörg Immendorff grafikai mûvei érkeztek hozzánk. A tragikus módon elhunyt német, nemzetközileg élvonalba tartozó festõ életének és munkásságának bemutatását fél év óta tervezzük. Magyarországon csak a szakmai körökben ismerték a mûvészt. Úgy gondoltuk, gazdagabbá tehetjük az érdeklõdõket, ha megtekinthetik a munkáit, a mûveit is. Jörg Immendorff izomsorvadás miatt szinte emberfeletti tevékenységet hajtott végre. Bal kezes volt. Az izomsorvadás éppen ezt a kezét támadta meg, majd az egész testén végigvonult. Az utolsó képét már a jobb térde segítségével készítette el. A festõ egész életét meghatározta az a politikai kérdés, hogy miért jött létre természetellenesen két Németország. Miért kellett a berlini falat felépíteni? A képein ez a kérdés központi témaként szerepel. Mint víziót hordozta magában az újraegyesítés gondolatát. Úgy gondoltuk, hogy ben aktuális a kiállítás bemutatása. Most, amikor 20 éves évfordulója van annak az eseménynek, hogy Magyarország megnyitotta határait a német turisták elõtt. Ez az elõzménye annak a fordulatnak, hogy a két Németország újraegyesült. A képzõmûvészeti programok mellett zenei programok szervezésével is foglalkozunk. De természetesen nemcsak jazz programokat szeretnénk szervezni, hanem ki akarjuk használni azokat a lehetõségeket, amelyeket az épület nyújt. A kápolna akusztikájából adódik, hogy operaénekeseknek és kamarazenekarok fellépésének is helyszínt tudunk biztosítani, mint azt a Kultúra napján is tettük. Terveink szerint egyelõre havonta két alkalommal, szombatonként akarjuk a zene iránt érdeklõdõket a Zichy-kastélyba csalogatni. Szeretnénk jeles költõk, írók életérõl, munkásságáról is megemlékezni. Õze Áront kértük fel József Attila születésnapjának évfordulójára (2009. április 11.), állítson össze egy irodalmi estet. Nem fogjuk elfelejteni a történelmi évfordulókat sem. Dr. Pelyach István professzor március 14-én fog a Népek tavaszának eseményeirõl tartalmas, sokszínû ismeretterjesztõ elõadást tartani. (Dr. Pelyach Istvántól hallottam elõször arról, hogy a lórévi kápolna neve szintén a Zichy családhoz fûzõdik. Görgey Arthur tábornok 1848-ban itt akasztatta fel az árulónak tartott Zichy Ödön grófot. A kápolnát a gróf emlékére emelték késõbb.) A kastélyban forgatta 2008-ban Gárdos Péter a Tréfa címû filmet, amelyben co-produceri feladatot én vállaltam. A 40. Magyar Filmszemle legjobb rendezõi díját nyert filmet szeretnénk hamarosan, itt a forgatás helyszínén megismertetni a közönséggel. Most befejezem kulturális terveink ismertetését, de evvel nem zárult le a sor. Itt most csak a közeljövõben elõkészített programokról írtam. Szeretettel várjuk vendégeinket, ismerõseinket, barátainkat Zsámbékon a Zichykastély rendezvényein. Kultúra szervezésére vállalkozni majd magánegyetemet megvalósítani bátor és remek célkitûzés. Különösen ma, amikor kevés pénz jut a felsõoktatásra, a nemzet lelki építésére! Ehhez csak sok erõt és kitartást kívánhatunk, Kedves Györgyi, Neked, férjednek és munkatársaidnak! Igazi jövõkutatóvá most váltál Györgyi! Most, amikor nemzeti feladatokat is átvállaltál. Kitõl várhatnánk mást, mint egy hiteles Jövõkutatótól? Most is ugyanaz a Nagy Györgyi vagyok, aki 10 éves korában költözött egykor Ráckevére. Úgy éreztem akkor is, hogy most érkeztem haza, ez az én világom. Nagyon gyorsan elfelejtettem, hogy hol nevelkedtem addig, és ráckeveivé váltam pillanatok alatt. Másodszor akkor uralkodott el rajtam hasonló érzés, amikor Ráckevén két-három évvel ezelõtt felépítettünk egy házat. Bár nem lakom ott állandóan, de tudom azt, hogy bármikor visszatérhetek gyökereimhez. Szeretek hazamenni! Kovács József László Kovácsné Paulovits Teréz

18 március s p o r t l a b d a r ú g á s s p o r t Behavaztunk, de persze készülünk, és reménykedünk Mire e sorok megjelennek, lassan már célegyenesbe fordul a felkészülési idõszak. A március 14-én rajtoló bajnokság kissé korai kezdésnek látszik, és igazából nem lehet tudni, hogy mi is késztette a szervezõket erre a lépésre, hiszen a serdülõk is elkezdik a fenti idõpontban. A mérkõzésnapok, és idõpontok már adottak, a felnõtt és ifi csapat esetében, melyeket az írás késõbbi részében majd ismertetünk is, de a serdülõknél még vannak fehér foltok, különös tekintettel arra, hogy az õsszel Ráckevén ki nem álló két csapat a szabályok értelmében köteles ismét Ráckevére jönni, de a tervezetben ez még fordítva szerepel. Egyeztetés március 3-án várható ebben az ügyben. A csapatok körvonalai azért már jól látszanak, hiszen ismertek a távozók és az érkezõ személye is. A fenti megállapításból kiderül, hogy a távozók többen voltak, és az érkezõ kifejezés nem elírás, hanem valóban csak egy felnõtt korú játékost sikerült leigazolnunk. Kalóczkai István, Földvári Attila és Mocsári Sándor távozott Ráckevérõl, és csak Gáspár Ferenc érkezett, de õ legalább igazi csatár. Mindhárom együttesünk játszott természetesen felkészülési mérkõzéseket, és az alábbiakban ezekkel foglalkozunk. A felnõtt csapat a MAFC együttesét fogadta a vásártéri pályán. Ráckeve-MAFC 4:4 (2:2) Ráckeve: Bebõk, Joó G., Kovács T., Gábor Z., Lerner B., Tóth J., Erdõs, Feczesin Zs., Bonhardt, Szöllõsi, Gáspár. Csere: Pemmer (k), Farkas N., Méri N., Kovács Zs. Góllövõk: Gáspár 2, Szöllõsi, Erdõs. Edzõ: Varga Ákos. Gólgazdag mérkõzésen az azért kiderült, hogy a védelmünk még nem igazán állt össze. Második mérkõzésünkön a Kiskunlacházát fogadtuk a korábbi helyszínen. Ráckeve-Kiskunlacháza 2:1 (1:0) Ráckeve: Bebõk, Lerner B., Tóth M., Csömöri P., Takács, Tóth J., Gyurcsányi, Feczesin Zs., Bonhardt, Erdõs, Szöllõsi. Csere: Pemmer (k), Joó G., Emõdi., Bakai. Góllövõk: Gyurcsányi, Erdõs. Edzõ: Varga Ákos. A meglehetõsen alacsony színvonalú mérkõzésen az is kiderült, hogy a Délegyháza állítólagosan visszalépõ csapatából igazolandó két játékos, Kovács T. és Gábor Z. nem jön Ráckevére, azon egyszerû oknál fogva, hogy a Délegyháza hírek szerint mégis elindul a megyei bajnokság I. osztályában. Az írás idõpontjában játszotta harmadik elõkészítõ találkozóját csapatunk. Ezúttal a Soroksár BLASZ bajnokságban szereplõ együttes volt az ellenfél. A hótól remekül megtisztított játéktér kiváló gyakorló mérkõzést ígért. Ráckeve-Soroksár 7:1 (4:1) Ráckeve: Bebõk, Joó G., Szöllõsi, Takács, Bakai, Farkas N., Tóth J., Gyurcsányi, Csömöri P., Erdõs, Feczesin Zs. Csere: Pemmer (k), Lerner B., Emõdi, Baranya. Góllövõk: Erdõs, Feczesin Zs. 2-2, Csömöri P., Gyurcsányi, Szöllõsi. Edzõ: Varga Ákos. Kellemes, könnyû ellenfél ellen szép gólokat lõttünk és viszonylag sokat is. A legutóbbi két összeállításból kiderül, hogy Gáspár Ferenc nem játszott a mérkõzéseinken. Sajnálatosan elég súlyos sérülés akadályozza a pályára lépését. A bajnoki rajtig még két hét hátra van. Reménykedünk, hogy a jelenlegi játékoskeret képes lesz a kitûzött célt megvalósítani. Ismeretes, hogy az elsõ 8-ban kellene végezni ahhoz, hogy biztosan megõrizzük jelenlegi státuszunkat vagyis hogy maradhassunk a jelenlegi osztály besorolásban. Az ifjúsági csapatunk a felnõttekkel párhuzamosan játszotta tulajdonképpen a felkészülési mérkõzéseit. Korábbi jó szokásához híven, felnõtt csapat is szerepelt a kínálatban. Ez a gyakorlat bevált a tavalyi felkészülés során is. Ráckeve ifj.-makád felnõtt 3:3 (2:2) Góllövõk: Baranya, Horváth M., Szûcs M. Ifistáink harcos erényeket csillogtatva játszottak a makádi felnõtt csapat ellen. Ráckeve ifj.-kiskunlacháza ifj. 9:3 Góllövõk: Horváth M. 4, Baranya, Varga G. 2-2, Szadai. Jól szórakozott, aki látta a meccset. Szép találatok is színesítették a rúgott 9 gólt, ami egyébként önmagáért beszél. Befejezésül a serdülõkrõl szóljunk. Igen színvonalas, jól szervezett tornát rendezett a Körzeti Labdarúgó Szövetség az Árpád Fejedelem Iskola tornatermében február 21-én. Hat csapat vett részt a torna küzdelmeiben. Pereg, Kiskunlacháza, Halásztelek, Szigetszentmárton, Dömsöd, és Ráckeve csapatai alkották a mezõnyt. A ráckevei csapat eredményeit ismertetjük az alábbiakban. Ráckeve-Dömsöd 13:0 Halásztelek-Ráckeve 1:4 Kiskunlacháza-Ráckeve 0:2 Ráckeve-Pereg 0:4 A torna végeredménye a következõ volt: 1. Ráckeve 12 p. 22:7 2. Halásztelek 10 p. 25:10 3. Pereg 9p. 15:9 4. Szigetszentmárton 7p. 17:10 5. Kiskunlacháza 5p. 19:12 6. Dömsöd 0p. 3:53 Színvonalas, jó mérkõzéseket játszottak a résztvevõ csapatok. A Ráckeve egy mérkõzés kivételével, igen jó benyomást keltett. Csapatunk a következõ összetételben szerepelt: Gergõ J., Tóth Á., Dudás, Laki, Birtha, Király, Moharos P., Gyengési G., Földi R., Földi K., Kovács M., Szarka Á. Góljainkat Tóth Á. 7, Dudás 6, Birtha, Király 3-3, Moharos P. 2 és Kovács M. szerezték. Az egész tornán kiemelkedõn teljesített: Gergõ J., Birtha, Tóth Á. és Király. Serdülõink is folytatják a felkészülést, hiszen a felnõttekkel egyszerre kezdik a bajnoki küzdelmeket. Befejezésül ismertetjük a felnõtt és ifi csapat sorsolását a mérkõzés-idõpontokkal együtt. Ráckeve-Pomáz :00 Pilisszentiván-Ráckeve :00 Ráckeve-Pereg :00 Piliscsaba-Ráckeve :30 Ráckeve-Halásztelek :30 Szigetszentmárton-Ráckeve :00 Ráckeve-Dunavarsány :00 Alsónémedi-Ráckeve :30 Ráckeve-Perbál :30 Taksony-Ráckeve :30 Ráckeve-Bugyi :30 Pilisvörösvár-Ráckeve :00 Ráckeve-Dömsöd :00 Az ifjúsági csapat mérkõzései a felnõtt mérkõzés elõtt 2 órával kezdõdnek. Losits János

19 2009. március 19 r e n d õ r s é g r e n d õ r s é g r e n d õ r s é g A Ráckevei Rendõrkapitány tájékoztatója (tudósítás) Február 19-én Katanics Sándor a Ráckevei Rendõrkapitányság vezetõje tájékoztatót és megbeszélést tartott a Ráckevei Polgármesteri Hivatal kistermében a térség 14 polgármestere számára, ahová a helyi sajtó képviselõit (KÖR- TV, Ráckevei Újság) is meghívták. A kapitány úr tájékoztatása szerint az összejövetel apropóját az Országos Rendõrfõkapitány, Bencze József által január 12-én megtartott a rendõrség évi munkáját értékelõ munkaértekezlete adta, ahol jelen volt a Magyar Köztársaság Miniszterelnöke és az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter. A Rendõrfõkapitány a rendõrség egész évi tevékenységét értékelte, a feladatokat meghatározta, valamint utasítást adott valamennyi rendõrkapitánynak az országban, hogy 2 héten belül a területileg illetékes települések polgármestereit keressék meg, és kérdezzék meg tõlük, hogy melyek azok a rendõrséget igazából érintõ jelenségek, amelyek a lakosságot nagy mértékben irritálják, olyan tényezõk, amelyek befolyásolják a kistérségek, települések lakosságának objektív és szubjektív biztonságérzetét, amelyekkel kapcsolatosan a rendõrségnek haladéktalanul lépnie kell. Katanics Sándor kérte a polgármestereket, hogy végezzenek közösen egy mûhelymunkát, hiszen a délután tapasztalatairól, véleményeirõl majd egy összegzést készít, amelyet eljuttat a megyei rendõrfõkapitány útján az országos rendõrfõkapitányhoz. A kapitány részletezte az Országos Rendõrfõkapitány értekezleten elhangzottakat: a miniszterelnök, az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter és az Országos Rendõrfõkapitány alapvetõen elégedett volt a rendõrség munkájával. A rendõrség országos statisztikai mutatói: 2007-ben bûncselekményrõl szerzett tudomást a rendõrség, 2008-ban pedig rõl, tehát jelentõs csökkenés figyelhetõ meg. A Ráckevei Rendõrkapitányság területén is csökkenõ tendenciát mutatnak a statisztikai adatok a bûncselekményeket illetõen, hiszen 2007-ben 1714 bûncselekmény történt, 2008-ban viszont 1579, ami 7,9%-os csökkenést jelent. Jelentõsen csökkent a gépjármûlopások, és a rablások száma még 2007-ben, viszont az erõszakos garázda jelegû bûncselekmények száma közterületen jelentõsen nõtt 2008-ban, ez azt jelenti, különösen itt 2009-ben, hogy valami baj van januárjában a Pest Megyei Rendõrfõkapitányság illetékes területén 18 rablást követtek el ebben benne vannak a fegyveres rablások és 62 betöréses lopást. A határõrséggel és a rendõrséggel történt integráció jelentõsen segítette a rendõri munkát, de voltak ennek negatív hatásai is, hiszen az integráció során a fõs rendõrségbõl átszervezés címén mintegy 3354 fõ távozott, és jelenleg is a rendõrség 3000 fõ létszámhiánnyal küzd. Az intézkedésekbõl fontosnak tartotta Katanics Sándor kiemelni, hogy 8000 vezetõi engedélyt vettek el ittas jármûvezetés miatt a zéró tolerancia nevében, és az objektív felelõsség miatt több 9,3 milliárd forint közigazgatási bírságot szabott ki a rendõrség 2008-ban. Lényegesnek tartja a rendõrség, hogy a javuló közúti közlekedés miatt 263 fõvel kevesebb ember halt meg 2008-ban az utakon, mint 2007-ben. Továbbra is nagyon fontos, hogy a közutakon rend legyen. Bencze József országos rendõrfõkapitány szerint meg kell újulni a rendõrségnek, a vezetésnek, a személyi állománynak, a saját tartalékait a rendõrségnek fel kell mérni, mindent meg kell annak érdekében tenni, hogy szigorúbb és gazdaságosabb szolgálatszervezéssel, még hatékonyabban mûködjön a rendõrség. Amennyiben ezek anyagi okok miatt nem valósulhatnak meg, ígéretet tett a miniszterelnök az értekezleten a rendõrség financiális megsegítésére, hogy viszszaállítsák a közterületek rendjét, biztonságát és az állampolgárok bizalmát. Katanics Sándor hangsúlyozta, hogy a feladatok elvégzéséhez biztatást ad néhány fõkapitányi döntés, pl. 150 fõvel megerõsítik a körzeti megbízotti szolgálatot ezzel biztosítva a jelentõsebb rendõri jelenlétet; hamarosan végez 200 fõ rendõr, akik biztonságõri tanfolyamon vesznek részt, és a különbözõ objektumok biztonságát védik majd, kiváltva ezzel a jól képzett rendõri állományt, valamint meg tudják erõsíteni vidéki osztályokkal a készenléti rendõri állományt is, így több rendõrt tudnak majd az utcára kiküldeni. A rendõrfõkapitány meghatározta a rendõrkapitányok számára, hogy kezdjék meg ún. közbiztonsági egyeztetõ fórum keretében a polgárõrséggel, vadõri szolgálattal, mezõõrséggel a tárgyalásokat, és mintegy koordinátorként a rendõrség közösen szervezze a szolgálatot, így egy rendõr mellé két-három mezõõr, polgárõr jelenléte is adódna, erõsítve a fegyveres védelmet, a közterületi jelenlétet. Ebben az évben 700 rendõr végez majd a rendõri szakközépiskolákban, a rendõrtiszti fõiskolán, ezzel a 3000 fõs létszámhiányt, mintegy egyharmadával lehet majd csökkenteni. Fõ célként hangzott el az országos értekezleten, hogy Magyarországot nyugodt, biztonságos országgá kell tenni, a közrendet és a lakosság biztonságérzetét visszaadni, biztosítani. Ezután a polgármesterek megtették észrevételeiket, javaslataikat, elmondták azokat a jelenségeket, problémákat, amelyek helyi szinten felmerültek az utóbbi idõkben településeiken, amelyek irritálják a lakosságot, befolyásolják életvitelét és bizonytalanságérzetet keltenek. Az egész délután tartó tapasztalat és véleménycsere remélhetõleg segít majd az egész ország hangulatát és közérzetét befolyásoló jelenlegi bizonytalan állapotok és állampolgári félelmek csökkentésében. Szöveg, fotók: Jáki Réka

20 március Sütô-fôzô sarok Zsófika Néni receptjei Zöldséges hús agyagedényben Ezekkel a süteményekkel Gõgné Zsófika néni sokszor megörvendeztetett bennünket, aki már idestova 4 éve az Égi Konyhában süti finom süteményeit. Kedvenc szelet 40 dkg lisztet, 12 dkg cukrot, 12 dkg zsírt, 1 egész tojást mokkáskanál sütõport, csipet sót, annyi tejföllel dolgozom össze, hogy finom engedelmes tésztát nyerjek. Tepsi hátán 3 lapot sütök. Krém: 20 dkg vajat 25 dkg porcukorral habosra kavarok. 8 dkg lisztbõl 1 liter tejjel sûrû pépet fõzök és hagyom kihûlni, majd a habos vajhoz adagolom. A krémet két részre osztom. Egyik felébe 2 ek. kakaót, kevés rumot, a másik felébe vaníliát teszek és jól elkeverem. Az elsõ lapot meglocsolom rummal, megkenem kakaós krémmel. Ráhelyezem a második lapot, meglocsolom, megkenem a vaníliakrémmel. Tetejére csokimázat teszek. Hagyom megpuhulni, majd hosszúkás szeletekre vágva tálalom. Isteni szelet 6 tojásnak a sárgáját, 25 dkg porcukorral, 10 ek. vízzel melyet lassan adagolok hozzá 20 percig kavarom, majd hozzáadok 20 dkg lisztet, melyben elõzõleg elvegyítettem egy csomag sütõport és csipet sót. Kikent, kilisztezett tepsiben megsütöm. Krém: 4 dl tejben 4 ek. lisztet sûrûre fõzök, még forrón hozzáadok 10 dkg darált diót. Kihûlés után hozzáadok 20 dkg vajat, melyet habosra kavartam 20 dkg porcukorral. Ízesítem fél dl rummal, 2 ek. kakaóval. Ezt a krémet kenem a kihûlt tésztára, majd beteszem a hûtõbe. Ha a krém megdermedt, a 6 tojás fehérjébõl 36 dkg porcukorral gõz fölött kemény habot verek és rákenem a krémre. Csokireszelékkel megszórom. Ezekkel, a receptekkel Zsófika Nénire emlékezem. Szász Veronika Gyors egytálasok A fogalom azt is rejtheti, hogy egy edényben készül el az étel, azaz a tálalásnál nem kell külön-külön szervírozni a köretet. Azt is jelentheti, hogy egy tartalmas ételt készítek, nem kell mellé leves, vagy egyéb. Azért gyors, mert olyan összetevõket használtam, ami mindennap jelen van a konyhában pl.: mirelit, konzervek, hús maradékok. A maradék alatt értem, ha húst vásárolok, mindig egy picivel többet veszek, mint amit kiszámolok, így marad egyegy darabka a levesbe, vagy a másodikba. Ez a füstöltre is vonatkozik. Mennyivel finomabb pl. a krumplileves egy-egy darabka füstöltoldalassal? Babos csirkecomb Hozzávalók: 4 db felsõ csirkecomb, 1 üveg 400 gr-os fehér bab konzerv, olaj, 3 evõkanál ázsiai szósz, szójaszósz, fél doboz fõzõtejszín, 1 evõkanál rizsliszt, csípõs fûszerek, oregáno, 5-6 db burgonya, 1 szelet házi füstölt szalonna. A csirkecombokat nagyobb darabokra vágom, csirke fûszerkeverékkel, oregánóval beszórom, állni hagyom. A házi szalonnát csíkozom, kisütöm, rádobom a csirkét, és lepirítom. Ázsiai szósszal, szójaszósszal meglocsolom, puhára sütöm. Hozzáadom a lecsöpögtetett fehérbabot, majd tejszínes, rizslisztes habarást készítek, beforralom. Közben a krumplit héjában megfõzöm, ha kihûlt kockázom, és forró olajon gyorsan kisütöm. Tálalásnál a tál közepére öntöm a babos csirkét és körberakom a sült burgonya kockákkal, petrezselyemmel díszítem. Hozzávalók: 5 db felsõ csirkecomb, 3-4 db csirkemáj, 15 dkg fõtt füstölt tarja, 4-5 szelet bacon, 1 tejföl, 1 csomag mirelit vegyes zöldség, fél csomag mirelit zöldbab, 3-4 szem burgonya, ételízesítõ. Az agyagedényt beáztatom! A csirkecombokat, májat 2-3 darabba vágom, fûszerezem szárnyas fûszerkeverékkel. A mirelit zöldséget, a negyedelt tisztított burgonyát vegetás vízben kb.10 percet fõzöm, leszûröm. A csirkét, májat forró olajon elõsütöm. A beáztatott agyagedényt kibélelem a baconnal, rárendezem a fûszeres csirkecombokat, meglocsolom tejföllel. Erre kerül a zöldségek fele, csirkemáj, valamint a kockázott tarja, majd beterítem a zöldségkeverék másik felével, megszórom metélõhagymával, fokhagyma granulátummal, tejföllel meglocsolom. Amiben kisütöttem a csirkét és a májat, azt is ráöntöm. Az agyagedényt hideg sütõbe teszem, és úgy kezdem el sütni. Kb. 2 óra alatt elkészül, nem kell vele foglalkozni. Lecsós rakottas Hozzávalók: 2-3 csirkecomb, 2 hagyma, pirospaprika, 3-4 kanál üveges lecsó, 80 dkg krumpli, 2 tejföl, 15 dkg reszelt sajt, 1 közepes bögrényi fõtt rizs, vaj, 1 szelet házi füstölt szalonna, só, bors. A krumplit héjában megfõzöm, tisztítom, karikákra vágom. Szalonnát megolvasztom, hagymával pirospaprikával csirkepörköltet készítek. Egy jénait kivajazok, a karikára vágott krumpli felét lerakom, rákanalazom a pörköltet, erre a rizst, majd a lecsót. Tejföllel meglocsolom, a reszelt sajt felével megszórom, beborítom a krumpli másik felével, maradék szaftot ráöntöm. Tetejét tejföllel elkenem, pár csík szalonnát rádobok, sütõben megsütöm. Mielõtt kiveszem sajttal megszórom. Ezeknél az ételeknél majdnem ugyanazokat az alapanyagokat használtam és változatos, gyors egytálat lehetett varázsolni. Még mindig a tél fogságában vagyunk, vigyázzunk egészségünkre! Jó étvágyat kívánok: Fejérdy Gyõzõné/MARI