VÉGREHAJTÁS OPERATÍV PROGRAM MONITORING BIZOTTSÁG

Átírás

1 JEGYZŐKÖNYV - nem szószerinti VÉGREHAJTÁS OPERATÍV PROGRAM MONITORING BIZOTTSÁG június 13-i ülése Időpont: június ig (Regisztráció 9:00 órától) Helyszín: ELTE Társadalomtudományi Kar, Budapest XI. kerület, Pázmány Péter sétány 1/A. Résztvevők: VOP MB tagok és meghívottak a mellékelt jelenléti ív szerint Háttér: Az ülés meghívóját a Monitoring Bizottság tagjai május 24-én elektronikusan megkapták a napirenddel, a VOP előrehaladásáról szóló összefoglalóval, valamint a Monitoring Bizottság március 28-i ülésének végleges jegyzőkönyvével együtt. Továbbá kiküldésre került a napirendhez kapcsolódóan a VOP évi Éves Végrehajtási Jelentése, és az ülés helyszínéről (ELTE TTK) a részletes információk. Kiegészítésképpen május 31-én szintén kiküldésre kerültek az OP módosítással kapcsolatban: az alátámasztó dokumentumok, a VOP programdokumentumának 2. módosítás utáni szövegtervezete, valamint a frisstett napirend. Valamennyi írásban vissza nem jelzett - tagot telefonon is megkerestünk június 6-án kiküldésre került a helyszínnel kapcsolatos friss információ a teremváltozásról. Az ülésen elhangzott prezentációk, és az előzetesen kiküldött háttéranyag a VOP előrehaladásról a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján, az alábbi linkkel elérhetőek: AZ ÜLÉS MEGNYITÁSA Huba Bence VOP IH vezető, VOP Monitoring Bizottság elnök, NFÜ gazdasági elnökhelyettes köszöntötte a megjelenteket. Az MB ülés az Európai Unió támogatásával valósul meg. (VOP )

2 NAPIREND ELŐTT: Az ülés helyszínéül szolgáló, ELTE Társadalomtudományi Kar uniós projektjének bemutatása Huba Bence IH vezető úr köszöntötte az MB ülésnek helyet adó intézmény képviselőjét, uniós pályázatának vezetőjét, Kun Zsuzsát, majd felkérte, hogy mutassa be az egyetemet, és az uniós pályázataikat. Előadó: Kun Zsuzsa, ELTE Társadalomtudományi Kar Kun Zsuzsa ismertette az ELTE TÁMOP 4.1.2/A/2-es kiírásán indult nyertes projektjét, amelynek témája a képzés- és tartalomfejlesztés a hiányszakmák körében. A pályázaton az ELTE Társadalomtudományi és Informatikai kara közösen indult, ami új lehetőség volt az ELTE életében. Céljuk digitális tananyagok kidolgozása volt ebben a projektben. Kun Zsuzsa elmondta, hogy egy-egy tantárgy kapcsán ember nagyon szoros együttműködésére volt szükség, hogy megfelelő minőségű digitális tananyagok születhessenek. Továbbá a projekt során az ELTE 30 munkaerő piaci partnert is be tudott vonni. A szakmai tervek maradéktalanul teljesültek, hiszen gyakorlatilag az összes tananyagot a tervezett minőségben sikerült előállítaniuk, valamint több száz hallgatót képeztek ki a két karon, úgynevezett próbaképzések keretében. Kun Zsuzsa a pályázati tapasztalatai alapján az alábbi javaslatokat tette a következő programozási időszak kiírásaihoz: fontos a digitális tananyagok előállítása és a távoktatás lehetősége javaslata alapján olyan pályázati forma lenne alkalmasabb ezek megvalósítására, amely lehetőséget nyújt teljes (2-3 éves) képzések online átültetésére, a nemzetközi trendek közül kiemelte a Coursera ( szabadegyetemi kurzusait, ahol több mint 315 egyetem ingyen elérhető, online kurzusain tanulhat bárki; Kun Zsuzsa jelezte, hogy fontosnak tartja, hogy Magyarország se maradjon ki ebből, és minél előrébb kerüljön (nemzetközi szinten) az egyetemi rangsorban, továbbá kiemelte, hogy olyan programok támogatása lenne az ELTE számára is fontos, ami elősegíti ezen nemzetközi egyetemi rangsorban való előrelépést, főként, hogy az oktatás is egy piac, és fontos az egyetemek számára, hogy külföldről is érkezzenek hallgatók, vagy hogy a távolabb élő magyarok is bekapcsolódhassanak a távoktatásba, példaként a ciprusi egyetem elmúlt években történt fejlődését említette, hangsúlyozta a képzésmódszertani fejlesztések fontosságát, valamint a pályázatok előfinanszírozási lehetőségeinek kiszélesítését és a nemzetközi pályázatokra való felkészülés finanszírozását. Huba Bence elmondta, hogy a VOP IH az oktatási programokért felelős HEP IH-nak továbbítani fogja az ELTE javaslatait. Huba Bence elmondta, hogy tapasztalatai alapján Magyarország most kezd egy nyugat-európai modellre átállni, ahol a harmadik feles finanszírozású projekteknek meg kell jelennie. Jelezte, hogy a helyzet nehézségét az adja, hogy Magyarországon általában még hiányzik a speciális eszközpark, valamint az az egyetemi presztízs, ami segít egy kutatási program elnyerésében. IH vezető úr megjegyezte, hogy az is nehézséget jelent az egyetemeknek, hogy akár százas nagyságrendben foglalkoznak pályázati konstrukciókkal (OTKA, mobilitási pályázatok, FP7, kutatási és oktatási pályázatok stb.), amiből az ÚSZT-s konstrukciók csak egy fajtát képviselnek. Így embert próbáló feladat ennyiféle különböző pályázati rendszerben, ennyiféle különböző forrásra megfelelően felkészülni. Jelezte, hogy a jövőben hasznos lehetne harmonizálni vagy az uniós programokhoz közelíteni a pályázást. 2

3 KÉRDÉSEK és VÁLASZOK a napirend kapcsán Az előadással kapcsolatban nem hangzott el kérdés. Huba Bence megköszönte a napirend előadójának a prezentációt, és a javaslatokat. TOVÁBBI NAPIREND ELŐTTI INFORMÁCIÓK: Huba Bence a napirend előtt még felhívta az MB tagok figyelmét, hogy a kiosztott mappákban megtalálható az ülés napirendje, a VOP előrehaladásáról szóló összefoglaló, ami a legutóbbi VOP Monitoring Bizottság ülés óta eltelt időszak aktualitásairól nyújt áttekintést, a VOP OP módosítással kapcsolatos alátámasztó anyaga, egy ülésrend, valamint az ülésen elhangzó prezentációk diái. Huba Bence megállapította a VOP MB határozatképességét, minthogy a szavazati joggal rendelkező tagok több, mint a fele (17-ből 14 fő) megjelent az ülésen. 1. AZ ÜLÉS NAPIRENDJÉNEK ELFOGADÁSA Előadó: Huba Bence, VOP IH vezető, NFÜ gazdasági elnökhelyettes Huba Bence úr ismertette a végleges az ülésen kiosztott napirendet. IH vezető úr elmondta, hogy a május 24-én kiküldött napirendhez képest két változás van: a napirend kiegészült a VOP 2. számú módosításának bemutatásával és jóváhagyásával, valamint Beliczay Erzsébet május 26-i levele alapján a as programozási időszak tervezésének bemutatásával. Beliczay Erzsébet (Levegő Munkacsoport) megköszönte, hogy kérésére a napirend kiegészült a következő időszak tervezésének bemutatásával. Huba Bence szavazásra tette fel a kérdést, hogy a napirendet a Monitoring Bizottság tagjai a fentiek figyelembe vételével elfogadják-e. Tekintettel arra, hogy sem ellenszavazat, sem tartózkodás nem volt, a Monitoring Bizottság a következő határozatot hozta: 1. Határozat: Az ülés napirendjét a Monitoring Bizottság egyhangúlag elfogadta. 2. AZ ELŐZŐ (2013. március 28-ei) ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVÉNEK ELFOGADÁSA, A HITELESÍTŐK MEGVÁLASZTÁSA Előadó: Huba Bence, VOP IH vezető, NFÜ gazdasági elnökhelyettes Huba Bence emlékeztette az MB tagokat, hogy az előző ülés jegyzőkönyvének tervezetét az elhangzott előadások anyagaival együtt ( a résztvevők április 16-án elektronikusan megkapták, amelyre május 8-áig lehetett észrevételt tenni. A beérkezett visszajelzések nagyrészt egyetértettek az emlékeztetőben foglaltakkal, pontosítást Tas Máté (Európai Bizottság) kért a hozzászólásával kapcsolatban, mely átvezetésre került. A végleges jegyzőkönyv kiküldésre került május 24-én. 3

4 Huba Bence úr feltette szavazásra a kérdést, hogy az előző ülésről készített jegyzőkönyv szövegét a Monitoring Bizottság tagjai a fentiek figyelembe vételével elfogadják-e. Tekintettel arra, hogy sem ellenszavazat, sem tartózkodás nem volt, a Monitoring Bizottság a következő határozatot hozta: 2. Határozat: A március 28-ei ülésének jegyzőkönyvét a Monitoring Bizottság egyhangúlag elfogadta. Huba Bence IH vezető úr felkérte a Monitoring Bizottság nem kormányzati, illetve a kormányzati oldalának egy-egy képviselőjét, hogy aláírásukkal hitelesítsék a korábbiakban kiküldött jegyzőkönyvet. Az aláírásra az ülés végén került sor. kormányzati oldal: Mátrai Krisztina (NFÜ Kommunikáció Főosztály) nem kormányzati oldal: Nagy Tímea (Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége) 3. A VOP évi Éves Végrehajtási Jelentésének bemutatása és jóváhagyása Előadó: Huba Bence, VOP IH vezető, NFÜ gazdasági elnökhelyettes Huba Bence előadásában a VOP évi végrehajtását az indikátorokon és az eredményeken keresztül bemutatta be. Az NSRK szintű előrehaladás tekintetében bemutatta az NFÜ abszorpciót segítő intézkedéseit, a VOP tekintetében bemutatta az OP 2012-es prioritás szintű pénzügyi előrehaladását, valamint az eddig teljesített n+3/n+2-es célokat. Monitoring tekintetében kitért a 2012-es év VOP Monitoring Bizottság üléseire, valamint az éves áttekintő ülésre. A szabályosság szempontjából kiemelte a TA eljárásrend 2012-es felülvizsgálatát, valamint a rendszerleírás frissítést, emellett beszélt a VOP-ot érintő 2012-es ellenőrzésekről. A VOP 1. Prioritásának bemutatásánál kiemelte a fluktuáció és a képzések témakörét, a VOP 2. Prioritás tekintetében pedig az EMIR, az értékelések és a kommunikáció kapott nagyobb hangsúlyt. IH vezető úr beszámolt a VOP horizontális célok teljesüléséről, valamint a VOP 2012-es végrehajtása során felmerült problémákról. Ennek keretében jelezte, hogy a szervezeti átalakítás zökkenőmentesen ment végbe, hiszen a feladatot ellátó kollégák személye nem változott. Továbbá jelezte, hogy a VOP-ot érintő ellenőrzések csak projekt szintű hiányosságokat találtak, rendszer szintű probléma nem volt. Ezen kívül az EMIR további forrásigényét emelte ki. Az előadás végén bemutatta az MB tagok (Igazoló Hatóság) által ben érkezett észrevételeket a VOP évi éves végrehajtási jelentésével kapcsolatban, amelyek átvezetésre is kerültek a jelentésben. KÉRDÉSEK és VÁLASZOK a napirend kapcsán Mátrai Krisztina (Kommunikációs Főosztály) Huba Bence kérésére elmondta, hogy június 15-én kerül ismét megrendezésre az uniós projekteket bemutató nyílt nap. Ennek keretében olyan létesítményekben lehet ellátogatni, mint az etyeki Korda Filmpark vagy a 4-es metró. Tas Máté (Európai Bizottság) is kiegészítéssel élt. Jelezte, hogy az éves jelentés elkészítése jogszabályi kötelezettség (1083/2006/EK tanácsi rendelet 67. cikk), amelyhez Monitoring 4

5 Bizottsági jóváhagyás szükséges (1083/2006/EK tanácsi rendelet 65. cikk). A Bizottsághoz június 30-áig kell benyújtania a tagállamnak a jelentést. Tas Máté hozzászólásában pontosította a március 28-i ülésen tett megjegyzését az indikátorokkal, illetve a minőségellenőrzéssel kapcsolatban, miszerint úgy látja, hogy a VOP indikátoraival, illetve minőségellenőrzésével nem volt nagy gond a korábbi években. Az előző ülésen tett észrevétele az ágazati operatív programokra vonatkozott. Kiemelte, hogy a VOP mellett az egyik regionális operatív program ért el még komoly minőségjavulást a korábbi évekhez képest, amit a Bizottság üdvözöl. Huba Bence jelezte, hogy a vezetői értekezleteken három alkalommal is elhangzottak a Bizottság kérései az indikátorok éves jelentésben történő bemutatásával kapcsolatban. Tas Máté üdvözölte a változásokat, amelyek a minőségjavulást eredményezték. Megjegyezte, hogy azért fontos részletes minőségi elemzést kapni, mert az éves jelentések egységes, bizottsági sablon szerint készülnek, amelynek célja EU-s szinten aggregálni az adatokat. Hozzátette, hogy ezt nem a VOP kontextusában kell értelmezni, hanem sokkal inkább egy ágazati, vagy regionális OP kontextusában, hiszen a minőségi elemzés magyarázatul szolgálhat, hogy egyes tagállamok esetében például a teremtett munkahelyek száma miért tér el a célértéktől, vagy miért haladja meg azt. Huba Bence jelezte, hogy az NFÜ belső határidő szerint az éves jelentések már június 15-ig feltöltésre kerültnek az SFC-be egy angol nyelvű vezetői összefoglalóval együtt. Tas Máté a VOP évi éves végrehajtási jelentése kapcsán egy tartalmi észrevételt tett, miszerint a kommunikációs indikátorokról szóló részben az aktuális mérés (2013. eleje) adatai szerepelnek, míg a 7. fejezetben a márciusban végzett felmérés adatai láthatóak. Kérdése az volt, hogy melyek a valós értékek. (Tas Máté észrevétele alapján a VOP IH az NFÜ Kommunikációs Főosztállyal közösen aktualizálta a 7. fejezet adatait az éves jelentés SFC-be történő feltöltése előtt.) Huba Bence jelezte, hogy az elfogadottság indikátor tekintetében az 52%-os érték a régi érték, és a 64%-os, pedig az új, elején mért érték. Tas Máté jelezte, hogy üdvözli a 12 százalékpontos növekedést, viszont a szám megbízhatóságával kapcsolatban vannak kétségei. Huba Bence jelezte, hogy a módszertant szakemberek csinálják, így reméli, hogy a valós helyzetet képzik le. Huba Bence szavazásra tette fel a kérdést, hogy a VOP évi Éves Végrehajtási Jelentését a VOP MB tagok által írásban, illetve az ülésen kért módosításaival együtt a Monitoring Bizottság tagjai jóváhagyják-e. Tekintettel arra, hogy sem ellenszavazat, sem tartózkodás nem volt, a Monitoring Bizottság a következő határozatot hozta: 3. Határozat: A VOP MB észrevételeivel módosított VOP évi éves végrehajtási jelentést az MB egyhangúlag jóváhagyta, és feljogosította a VOP IH-t az Európai Bizottsághoz való benyújtásra. 4. A VOP OP-módosításának bemutatása és jóváhagyása Előadó: Huba Bence, VOP IH vezető, NFÜ gazdasági elnökhelyettes Huba Bence elmondta, hogy a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) Monitoring Bizottság által már elfogadott átcsoportosítás értelmében a KÖZOP technikai segítségnyújtás forrásából 17,8 millió euró, azaz 5 milliárd forint kerülne átcsoportosításra a VOP 2. Prioritására. 5

6 IH vezető úr elmondta, hogy a számítások alapján a KÖZOP-ban így is elegendő forrás lesz az operatív program lebonyolításhoz, ezért tudta ezt az összeget felajánlani. Huba Bence kitért arra, hogy a VOP 2. Prioritásának növekvő forrásigénye már a 2011-es OPmódosítás során is megmutatkozott. A jelen OP módosítás hátterében főként az OP-k megvalósításával szembeni abszorpciós és eredményességi elvárások állnak, amelyek az informatikai rendszerben nagyon sok változást és fejlesztést generálnak. Ezen túl a végrehajtási szabályok, eljárásrendek informatikai lekövetése, az egész pályázati folyamat elektronizálása is erőforrásokat igényel, akárcsak a meglévő modulok bővítése vagy a zárási feladatokhoz az EMIR fejlesztése. Huba Bence bemutatta, hogy a módosítás után a VOP n+2-es céljai hogyan fognak alakulni. KÉRDÉSEK és VÁLASZOK a napirend kapcsán Az előadással kapcsolatban nem hangzott el kérdés. Huba Bence feltette szavazásra a kérdést, hogy a VOP programdokumentum 2. számú módosítását a Bizottság tagjai elfogadják-e. Tekintettel arra, hogy sem ellenszavazat, sem tartózkodás nem volt, a Monitoring Bizottság a következő határozatot hozta: 4. Határozat: A VOP programdokumentum 2. számú módosítását a Monitoring Bizottság egyhangúlag elfogadta. 5. Az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) beszámolója a VOP 2012-es éves ellenőrzési jelentésről Előadó: Kosztáné Csík Tímea, igazgató, Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság Huba Bence IH vezető úr felkérte a napirend előadóját, Kosztáné Csík Tímea igazgató asszonyt prezentációjának megtartására. Kosztáné Csík Tímea prezentációjában bemutatta az Ellenőrző Hatóság, azaz az EUTAF által - a 1083/2006/EK rendelet 62. cikke alapján - készített VOP évi Éves ellenőrzési jelentést a július június 30-i referencia időszakról. Igazgató asszony ismertette mind a rendszerellenőrzés, mind a mintavételes ellenőrzés módszertanát. A rendszerellenőrzés során az alábbi VOP specifikus megállapítások születtek: a VOP végrehajtásának feladatrendszere összességében megfelelően szabályozott, biztosított a feladatok funkcionális elkülönítése az irányítási és ellenőrzési rendszer alapvetően megfelelően működik. Így a rendszerellenőrzés során a VOP irányítási és ellenőrzési rendszere (VOP IH és PLF) az 1. Jól működik, csak kisebb javítások szükségesek kategóriába került, míg az Igazoló Hatóság minősítése 2. Működik, de néhány javításra szükség van lett. Így összességében a VOP a 2. Működik, de néhány javításra szükség van besorolást kapta. A mintavételes ellenőrzések során az EUTAF projekt szintű hiányosságokat tárt fel, rendszer szintű probléma nem volt. VOP esetében a teljes kivetített hibaarány 0,19% volt. 6

7 KÉRDÉSEK és VÁLASZOK a napirend kapcsán Huba Bence megköszönte Kosztáné Csík Tímeának, Dencső Balázsnak és az EUTAF munkatársaknak az ellenőrzések során mutatott konstruktív hozzáállásukat. IH vezető úr elmondta, hogy az ellenőrzések szempontjából nyílván egyfajta kompromisszumot kell kötni az ellenőrzés mélysége és gyorsasága között. Jelezte, hogy szívesen fogad a jelenlévőktől az NFÜ javaslatokat e tekintetben is, például azzal kapcsolatban, hogy a pályázó tulajdonosi hátterének gyors és valós feltérképezését hogyan lehet elősegíteni. Beliczay Erzsébet (Levegő Munkacsoport) hozzászólásában is megerősítette, hogy az európai uniós és magyar érdekeket szem előtt kell tartani. 1 A szünetet követően: 6. VOP projektek, eredmények bemutatása Az NFÜ Központi Monitoring Főosztály feladatellátás projektjének bemutatása kiemelve a horizontális eredményeket Előadó: Tóth Tamás, főosztályvezető, NFÜ Központi Monitoring Főosztály Huba Bence IH vezető úr felkérte a napirend előadóját, Tóth Tamás főosztályvezető urat prezentációjának megtartására. Tóth Tamás előadásában bemutatta az NFÜ Központi Monitoring Főosztály (KMF) VOP projektjét, valamint ezzel összefüggésben a főosztály célkitűzéseit, feladatait. Kiemelte, hogy céljuk a keretfeltételekre vonatkozóan az uniós és hazai jogszabályok harmonizációja, egységes eljárásrendek kialakítása. A céljaik a végrehajtásra vonatkozóan a fejlesztési források felhasználásának nyomon követése, elemzése és értékelése, valamint az intézményrendszer hatékony munkavégzéséhez szükséges eljárásrendi és informatikai rendszerek működtetése és fejlesztése. Ezen célok elérésében a főosztályon belül működő mindhárom főosztály részt vesz: Szabályozási és Folyamat-szervezési Osztály, Elemző és Módszertani Osztály, Támogatási Kontrolling osztály. Ezt kiegészítve elmondta, hogy a VOP feladatellátás projektjükből négy olyan tevékenységcsoportot is finanszíroznak, amely segíti a kollégák szakmai munkáját: HR fejlesztés: képzéseken és szakmai konferenciákon, workshopokon való részvétel, szakértői segítségnyújtás: külső szakértői segítség, tanácsadás igénybevétele, szakmai rendezvényszervezés: konferenciák, szemináriumok, workshopok, egyeztető fórumok, megbeszélések keretében történik a szakmai javaslatok, tanulmányok, elemzések és értékelések eredményeinek ismertetése az intézményrendszer részére, egyéb beszerzések: adatbázisokkal kapcsolatos beszerzések, szoftver és az alkalmazáshoz kapcsolódó felhasználói képzés, fordítás. Tóth Tamás ezt követően bemutatta a KMF által elért konkrét eredményeket (pályázatok minőségbiztosítása, eljárásrendi szabályozások, kidolgozott módszertanok, makrogazdasági modellek), az elkészült kiadványokat, a szervezett konferenciákat, valamint hogy az esélyegyenlőség és a környezeti fenntarthatóság miként valósul meg a főosztály munkája és VOP projektje során. 1 Beliczay Erzsébet visszajelzése alapján: Beliczay Erzsébet (Levegő Munkacsoport) hozzászólásában megerősítette, hogy a tulajdonosi háttérfelderítése általános probléma. Vállalkozásoktól több jelzés érkezett, hogy ígéretes együttműködések hiúsulnak meg amiatt, hogy a partnercégek a valódi tulajdonosi hátteret nem hajlandók feltárni. Ezt a kérdést jogszabályban kellene rendezni minden Magyarországon tevékenységet végző vállalkozás esetében. 7

8 KÉRDÉSEK és VÁLASZOK a napirend kapcsán Marócz Imre (Pályázatírók Országos Szövetsége) az előadótól azt kérdezte, hogy az előadásban elhangzottak alapján milyen módszerrel érték el, hogy a főosztályon két év alatt nem volt fluktuáció. Tóth Tamás válaszában elmondta, hogy nagy eredménynek tartja, hogy ilyen stabil csapatot alkot a KMF. Kiemelte, hogy a tapasztalt kollégák megfelelően motiváltak a munkájuk iránt, továbbá hogy a bérezési rendszer is feltehetően közrejátszik ebben. Elmondta, hogy a főosztályon az emberi kapcsolatok is erősek, az új kollégákat mentorálás során vonják be a munkába, továbbá belső képzési rendszert is működtetnek a főosztályon belül. Balogh István (Agrár Munkaadói Szövetség) kérdése az volt, hogy főosztályvezető úr mennyire érzi a KMF által született javaslatok hatását. Tóth Tamás válaszában az Egységes Működési Kézikönyvet emelte ki, amely miniszteri utasítás lett (26/2012 (X. 24.) NFM utasítás), amelyet nagy eredménynek tart főként átláthatósági szempontból, mert így a pályázók is jobban tudják, hogy mit várhatnak el az intézményrendszertől. Beliczay Erzsébet (Levegő Munkacsoport) hozzászólásában jelezte, hogy az NFÜ fluktuációjába a bürokrácia is közrejátszhat, azaz hogy triviális dolgokat kell ellenőrizni, ami nem okoz örömet a munkavégzés során. Továbbá a (főként KEOP) projektekkel kapcsolatban elmondta, hogy a tervezésre nagyobb energiát és forrást kellene fordítani, és a pályázati konstrukcióknak ezt le kellene követnie azáltal, hogy a tervezésre és kivitelezésre egyben elnyerhetőek legyenek az összegek, valamint, hogy legyen egy 5%-os tartalék betervezve a projektekbe. Emellett azt is kiemelte, hogy a rosszhiszeműséget jobban kellene szankcionálni. 2 Tóth Tamás válaszában jelezte, hogy úgy véli, sokat fejlődött az elmúlt években a rendszer, hiszen jó pár olyan kiírás, projekt van, ahol 5%-nyi tervezési puffer van a projektben (KEOP, TIOP). Huba Bence jelezte, hogy a tervezési költség mindenhol elszámolható, valamint a KEOP 1. prioritáson mindenkinek megvan a maga előkészítő lába a 7. prioritásban. Beliczay Erzsébet még annak kockázatát emelte ki, hogy egy potenciális kedvezményezett megtervezteti a projektet saját erőforrásból, majd végül nem nyer támogatást. Ezt a tervezés előfinanszírozása megoldhatná. Tas Máté (Európai Bizottság) megjegyezte, hogy a KEOP-nál látható a legjobban az n+3/n+2 forrásvesztés kockázata, ami adódhat abból, hogy nincs elegendő számú jó projekt, vagy abból, hogy adminisztratív kapacitásbeli problémák vannak a projekt-generálásban, amit a Beliczay Erzsébet által említett tervezési előfinanszírozás megoldhat. Kiemelte, hogy Lengyelországban nagyon jól működik a projektgenerálás, így érdemes lenne megnézni, hogy ott milyen forrásból történik mindez. A Széchenyi Programiroda eredményeinek bemutatása, kiemelve a horizontális célok megvalósulását Előadó: Czéghér Ildikó, igazgató, Széchenyi Programiroda 2 Beliczay Erzsébet visszajelzése alapján: Beliczay Erzsébet (Levegő Munkacsoport) hozzászólásában jelezte, hogy az NFÜ fluktuációjába a bürokrácia is közrejátszhat, azaz hogy triviális dolgokat kell ellenőrizni, ami nem okoz örömet a munkavégzés során. Továbbá a (főként KEOP) projektekkel kapcsolatban elmondta, hogy a tervezésre nagyobb energiát és forrást kellene fordítani. A kétfordulós pályázat jó irány, de kevés a kétfordulós konstrukció. Továbbá számos önkormányzat nem elég felkészült, hogy a helyi szükségleteket jól ítélje meg. Segítene ezen, ha egy-egy projekt sikerének propagálása helyett, jól működő önkormányzatok titkait, fejlesztési gondolkodásmódokat ismernének meg a kisebb önkormányzatok vezetői. Ez enyhítené a térségi egyenlőtlenségeket. A fejlettebb térségekbe azért is áramlik több forrás, a kohéziós célokkal ellentétben, mert felkészültebbek a szereplők. Az 5%-os tartalék a túlbiztosítást, a túlárazást hivatott csökkenteni, de nem hatékony jelenlegi formájában. Emellett azt is kiemelte, hogy a rosszhiszeműséget jobban kellene szankcionálni. 8

9 Huba Bence úr felkérte a napirend előadóját, Czéghér Ildikót prezentációjának megtartására, aki Schultz Gábor ügyvezető igazgató úr helyett érkezett. Czéghér Ildikó előadásában elmondta, hogy a Széchenyi Programiroda (SZPI) VOP projektje 2011-ben indult és elsődleges feladata a potenciális pályázók bevonása, tájékoztatása, támogatása volt ra a hangsúly áttevődött a pályázatok megvalósításának segítésére, a forráslehívások felgyorsítására, és a személyes segítségnyújtásra. A Széchenyi Programiroda 2013-ban 10 új irodát nyitott, ezáltal 33 iroda áll a pályázók rendelkezésére az ország egész területén. A tanácsadók létszáma 175 fő, akik az Új Széchenyi Terv prioritásai alapján négy munkacsoportjában dolgoznak (vállalkozás- és gazdaságfejlesztés; humán erőforrás és infrastruktúra-fejlesztés; környezetvédelem, energetika; turisztika és városfejlesztés). Az SZPI-nek több mint ügyfele van, a szakmai feladatok pedig az NFÜ-től érkeznek. Ennek keretében eddig 2632 darab 500 millió forint alatti projekt megkeresésére, felmérésére és segítésére kapott megbízást az SZPI az NFÜ-től, amelyet 94%-os sikerrel teljesített. Ezen túl megvalósult 51 darab 500 millió forint alatti KEOP pályázat és 272 darab egyházi projekt felmérése, valamint 1506 darab projekt felkeresése az Önerő Alap igényfelmérés céljából. Az egyéb szakmai feladatokat a KSZ-ek felkérésére végzi az SZPI. Czéghér Ildikó a SZPI VOP projektjén belül megvalósuló horizontális célok teljesülését is bemutatta. KÉRDÉSEK és VÁLASZOK a napirend kapcsán Maróczi Imre (Pályázatírók Országos Szövetsége) az iránt érdeklődött, hogy mi lesz a szerepmegosztás a most megalakult új pályáztató központ, a Széchenyi Programiroda és egy közreműködő szervezet között? Czéghér Ildikó jelezte, hogy a Miniszterelnökségről érkezett kollega (Kovács Zsolt) tudhat a kérdésre válaszolni. Kovács Zsolt (Miniszterelnökség) elmondta, hogy a rendszerleírásban a közreműködő szervezeteknek a meghatározott szerepe a programok operatív megvalósításának segítése, a szabályszerűség biztosítása, és ezek a funkciók nem változnak. A Széchenyi Programiroda feladatköre a pályázók általános jellegű segítése, ami a kedvezményezetti oldal bármely szereplője által igénybe vehető. A kormányrendeletben meghatározott harmadik szervezetnek speciális szerepe lesz, mégpedig a problémás projekteknek nyújt majd segítséget. Kiemelte, hogy a klasszikus segítségnyújtásnál nagyobb felhatalmazással rendelkezik majd a szervezet, hiszen belenyúlhat majd ezeknek a projekteknek a végrehajtásába. Maróczi Imre az iránt érdeklődött, hogy ez úgy érthető-e, hogy az állam ezentúl nem igényli a tanácsadók szolgáltatásait. Kovács Zsolt jelezte, hogy a két dolgot mindenféleképpen külön kell választani, azaz problémás projekteknek szóló speciális segítségnyújtást, és a pályázati rendszer adminisztratív terheinek, és az előírások szabályrendszerének való megfelelésben való segítséget, tanácsadást. Maróczi Imre megjegyezte, hogy úgy értelmezi, hogy az állam az adminisztratív projekt menedzsmentet nem látná el. Továbbá az iránt érdeklődött, hogy Széchenyi Programiroda tevékenység nélkül marad-e. Kovács Zsolt elmondta, hogy felsővezetői döntések szükséges az intézményrendszer jelenleg függő kérdéseinek megválaszolására. A Széchenyi Programiroda a projekt teljes életciklusában segítséget nyújt a kedvezményezetteknek, aki igényli. Zentai Violetta (Magyarországi Női Alapítvány) azt kérdezte, hogy a pártatlanságot nem veszélyezteti-e majd egy központosított logikából kiinduló rendszer az amúgy is zártláncú fejlesztéspolitikában. 9

10 Kovács Zsolt elmondta, hogy a projekt kiválasztási rendszerrel együtt kell kezelni a felmerülő tevékenységeket. Továbbá valamennyi érintettel, az összes szaktárcával egyeztetni szükséges a kiválasztási módszertant, hiszen az irányító hatóságok majd ennek megfelelően, a szaktárcákhoz rendelve fogják megvalósítani ezeket a programokat egységesen. Beliczay Erzsébet (Levegő Munkacsoport) jelezte, hogy a következő időszakra tervezett, 60%-os vállalatoknak nyújtandó vissza nem térítendő támogatással nem értenek egyet, mert ezáltal a piaci folyamatokba durván beleavatkoznak. Kovács Zsolt elmondta, hogy a 60%-nyi gazdaságfejlesztésre allokált forrás, nem feltétlenül jelenti a vállalkozási szektorba történő, vissza nem térítendő támogatásokban a 100%-nyi segítségnyújtást, vagy támogatás nyújtást. Beliczay Erzsébet (Levegő Munkacsoport) az iránt érdeklődött, hogy foglalkoznak-e azzal a kérdéskörrel, hogy a szabályozás stabil legyen, ne legyenek folyamatos változások. Kovács Zsolt kijelentette, hogy egyértelműen foglalkoznak a szabályozási környezetnek egy olyan fajta megalkotásával, ami kiszámíthatóvá teszi magát a támogatási rendszert. Maróczi Imre jelezte, hogy Kovács Zsoltot szeretné felkérni a Pályázatírók Országos Szövetségének július elejei rendezvényére, mint előadót, amely rendezvényen a VOP Monitoring Bizottság tagjait is szívesen látnák. Kovács Zsolt jelezte, hogy nagyon szívesen eleget tesz a felkérésnek. 7. VOP MB tagok horizontális témakörrel kapcsolatos észrevételei Javaslatok nem hangzottak el a napirend kapcsán 8. A as programozási időszak tervezése Az Operatív Programok tervezése Soproni Gyula, vezető tervező, Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Soproni Gyula előadásában három témát emelt ki: felkészülés a as időszakra, Partnerségi Megállapodás tervezése, operatív programok tervezése. Soproni Gyula elmondta, hogy a es évek szóltak arról, hogy bizonyos uniós dokumentumok megszülettek, és 2012 júliusában indult el hazánkban a tényleges felkészülési folyamat, amikor is az Országos Fejlesztéspolitikai és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) és a Megyei Területfejlesztési Koncepciók elindultak. Ezt követően kezdődött a kiemelt programok, projektek azonosítása a következő időszakra. Jelenleg is zajlanak az egyeztetések az Európai Bizottsággal, aki várja a Partnerségi Megállapodás első verzióját. Az előadó kiemelte a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság (NFK) megalakulását, melynek tagjai a miniszterelnök, a nemzetgazdasági miniszter, valamint a nemzeti fejlesztési miniszter, illetve a miniszterelnökséget vezető államtitkár. Feladata a döntéshozatal és a tervezés felgyorsítása, a szükséges kormánydöntések előkészítése. Az előadó felsorolta a tervezéssel kapcsolatosan eddig megjelent kormányrendeleteket. Soproni Gyula elmondta, hogy a következő programozási időszakban a keretfeltételek jelentősen megváltoznak a mostani időszakhoz képest. Egy centralizáltabb, felülről vezérelt tervezés valósul meg azáltal, hogy a Bizottság 11 tematikus célt jelölt ki, amely köré lehet a fejlesztéseket csoportosítani. A számonkérés is határozottabb lesz mind szakmai, mind pénzügyi szempontból. Kiemelte, hogy nagy változás lesz, hogy együtt kell kezelni a vidékfejlesztési, a területi együttműködési és a klasszikusan ismert programokat, továbbá bemutatta, mely új térségi eszközök kerülnek bevezetésre 10

11 Az operatív programok összeállításával kapcsolatban az előadó elmondta, hogy a régiók mellett a megyék és a városok lényegesen nagyobb szerepet kapnak, amit az NGM koordinál. A Partnerségi Megállapodás kapcsán Soproni Gyula elmondta, hogy a kormány által meghatározott fő célterületek az alábbiak: versenyképesség, foglalkoztatás, energia- és erőforrás-hatékonyság javítás, társadalmi felzárkóztatás és helyi- és térségi fejlesztések megvalósítása. Ezek természetesen igazodnak az EU 2020-as célokhoz. Az előadó kiemelte a regionális és a régiókon átívelő közös célok megvalósításának fontosságát. Soproni Gyula bemutatta, hogy milyen operatív programok várhatóak a következő időszakban, valamint jelezte, hogy az irányító hatóságokat a szaktárcákhoz rendelte a kormány, valamint az operatív programok tervezésével kapcsolatos ütemezést is ismertette. KÉRDÉSEK és VÁLASZOK a napirend kapcsán Maróczi Imre (Pályázatírók Országos Szövetsége) jelezte, hogy a központi régióra 3%-nyi támogatás mértéke nagyon alacsony. Soproni Gyula elmondta, hogy valóban nagyon alacsony százalék, ezáltal az összeg is az a korábbiakhoz és a hazai szakértők által vélt szükségletekhez képest Közép-Magyarországra. Ennek ellensúlyozása érdekében a 1323/2013-as kormányrendelet felhívja az érintett minisztereket, hogy az általuk meghatározott szakmai tartalmú operatív programokba tervezzenek be budapesti és Pest megyei fejlesztéseket az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap esetében a források legfeljebb 15%-áig. Emellett jelezte, hogy tervben van egy 3%-os átcsoportosítási lehetőség (fejlett és konvergencia régió között), amelyről még nem született döntés. Maróczi Imre következő kérdése arra vonatkozott, hogy a 3% mértékéről ki dönt. Soproni Gyula elmondta, hogy a bizottsági rendelettervezetben található, hogy a konvergencia területről a fejlettebb területre van egy 3%-os átcsoportosítási lehetőség. Maróczi Imre arról érdeklődött, hogy az előadásban elhangzott 15%-os Közép- Magyarországra vonatkozó érték mire vonatkozott. Soproni Gyula elmondta, hogy a Versenyképes Magyarország Operatív Programra (VEKOP) OP-k szintjén összesen 3%-nyi forrás jut, míg az ágazati OP-kon belül pedig 15%-ot rezerválnak erre a régióra. Az operatív programok indikatív forrásallokációját a 1322/2013-as kormányrendelet tartalmazza. Beliczay Erzsébet (Levegő Munkacsoport) az iránt érdeklődött, hogy a pályázatok elbírálásánál az indikátoroknak mekkora lesz a szerepe. Kiemelte a társadalmi egyenlőtlenségekre vonatkozó problémákat (például felesleges csatornázás; iskolából leszakadók arányának nehéz mérése), valamint hogy az ezek ellen ható indikátorokra esetleg lehet-e több pontot kapni majd az elbírálás során. Soproni Gyula elmondta, hogy az elmúlt időszak tapasztalatait mindenképpen beépítik a tervezés során bevonva a társadalmi partnereket is. Huba Bence az ütemezéssel kapcsolatos elvárások iránt érdeklődött. Soproni Gyula elmondta, hogy ez egy indikatív ütemezés, amit a bizottsági elvárások alapján reálisnak tart, de ez nem egy elvárás, inkább egy szakmai várható menetrend. Tas Máté (Európai Bizottság) hozzátette, hogy a partnerségi megállapodás kicsit előrehaladottabb fázisban van, mint az operatív programok természetes módon, bár párhuzamosan folyik a kidolgozásuk. Jelezte, hogy van egy ígéret a Bizottság felé, miszerint június végére elkészül a végleges munkaváltozat. Elmondta, hogy a Bizottságnak a fő kritikája a partnerségi megállapodással kapcsolatban az volt, hogy nem elég erős az eredményorientáció. Illetve néhány szektor, néhány ágazat esetében hiányzik a stratégiai 11

12 alátámasztás. Várakozásaik szerint ez az operatív programok szintjén jelenik majd meg, amikor indikátorokban kell majd megfogalmazni a 2020-ig elérendő célokat. Tas Máté jelezte, hogy a bizottság elég kritikusan fogja szemlélni, illetve számon kérni majd a hivatalos benyújtáskor, hogy a partnerségi elvek és a társadalmasítás megfelelően megtörtént-e. Soproni Gyula jelezte, hogy az új rendeletekben a július 1-jei dátum szerepel, mint a széleskörű társadalmasítás elkezdése, amely keretében mindenki számára elérhető módon, elektronikus formában, meghatározott helyeken elérhetőek lesznek az operatív programok aktuális változatai. Tas Máté elmondta, hogy feltehetően egy alapvető különbség van a tekintetben, hogy mit ért a Bizottság partnerség alatt. Jelezte, hogy egyes szereplőket valószínűleg korábban be kellett volna vonni magába a tervezési munkába, és nem csak a már kidolgozott dokumentumokat kellene velük megkonzultálni. Soproni Gyula megköszönte az észrevételeket, és elmondta, hogy továbbítani fogja ezeket az illetékeseknek. Koordinációs Operatív Program - Tervezés jelenlegi helyzete Kovács Zsolt, főosztályvezető, Miniszterelnökség Huba Bence felkérte a napirend előadóját, Kovács Zsoltot előadásának megtartására. Kovács Zsolt előadásában bemutatta a Koordinációs Operatív Program (KOP) tervezésének jelenlegi helyzetét. Elmondta, hogy az operatív programok végrehajtásához kapcsolódó technikai segítségnyújtás kerete a majd rendelkezésre álló uniós források 3%-át teszi ki, melynek felével a KOP fog rendelkezni, míg a másik 1,5% az operatív programok technikai segítségnyújtás (OP TA) prioritásaiba kerülnek. KOP-ból kerülnek majd finanszírozásra a minden OP-t érintő stratégiai, rendszerszintű feladatok, míg az OP-specifikus feladatok az OP TA forrásokból. Ezek elemeit az előadó részletesen ismertette. Az előadó elmondta, hogy a KOP átfogó célja biztosítani a 2020-as programozási időszakban az operatív programok hatékony, eredményes, szabályszerű, átfogó megvalósítását, és elősegíteni a as források teljes abszorpcióját. Kovács Zsolt elmondta, hogy a KOP két prioritási tengellyel fog rendelkezni: 1. a támogatások felhasználásáért felelős központi és horizontális intézmények működtetése és fejlesztése 2. a támogatások minőségi felhasználásához szükséges eszközrendszer. Magán a 1,5%-os keretösszegen belül a források várható megoszlása a két prioritás tengely között 46,36% (1. prioritás), illetve 53,64% (2. prioritás) lesz. KÉRDÉSEK és VÁLASZOK a napirend kapcsán Huba Bence azt kérdezte az előadótól, hogy mikor várható döntés a tekintetben, hogy a már meglévő vagy egy új informatikai rendszer lesz-e alkalmazva az új időszak programjaihoz. Kovács Zsolt jelezte, hogy a döntés időpontjával kapcsolatban nem tud választ adni, viszont elmondta, hogy kis esélyt lát arra, hogy új rendszer kerüljön kidolgozásra. Elmondta, hogy a döntésnél figyelembe kell venni, hogy a vidékfejlesztési programnak is azonos struktúrában kell működnie a tervezett operatív programokkal, ami jelenleg rendelkezik olyan informatikai háttérrel, ami továbbfejlesztésre érdemes. 12

13 Huba Bence megjegyezte, hogy a VOP-ból KOP-ba való váltásnál lényegében semmi nem változik. Az előadónak címzett kérdésében arról kért tájékoztatást, hogy a as időszakra vonatkozó utómunkálati funkciók a KOP-ból kerülnek-e finanszírozásra, valamint hogy az előd- és rendszerszintű feladatokat ki fogja ellátni. Kovács Zsolt elmondta, hogy a szakmai folyamatoknak a továbbvitele és folyamatosságának biztosítása - a többi irányító hatósággal azonos módon - a kollégák, illetve szervezeti egységek integrálásával, a hozzájuk kapcsolódó finanszírozások megteremtésével történik majd. Huba Bence a as rendszer pénzügyi hátterének mikéntjéről érdeklődött, azaz, hogy a költségvetésben mely fejezeten lesznek a fejlesztési források, ha az irányító hatóságok átmennek tárcákhoz, lesznek-e tárcákon belüli források és egy központi fejezet is. Soproni Gyula elmondta, hogy ezen kérdések megválaszolására vezetői szintű döntésekre van szükség. Maróczi Imre (Pályázatírók Országos Szövetsége) az iránt érdeklődött, hogy a több száz fős, országos infrastruktúrával rendelkező intézmények miként fognak pályázni. Kovács Zsolt személyes véleményként elmondta, hogy két megoldást lát: hasonlóan a jelenlegi kiemelt projekt kiválasztási rendhez vagy az ernyőszervezetek általi támogatásközvetítés útján. Soproni Gyula hozzátette, hogy egy fejlesztéspolitikailag fontos stratégia vagy koncepció megvalósításához nem fognak versenyt generálni, hanem tervszerződést kötnek, vagy kiemelt projekteket hoznak létre. Maróczi Imre arról érdeklődött, hogy a as időszakra körülbelül mekkora összeget kap Magyarország. Soproni Gyula elmondta, hogy nincsenek végleges összegek, a kormányhatározat is csak arányokkal jelent meg, nincs felhatalmazása pontos számokat mondani. Maróczi Imre következő kérdésében az iránt érdeklődött, hogy lesz-e önálló alap hazai forrásból (például munkaerő-teremtés fókusszal). Soproni Gyula elmondta, hogy a tervezéssel kapcsolatos prioritás az, hogy amit lehet, azt az uniós forrásokba tervezik be, amelyen belül a foglalkoztatás megőrzése abszolút prioritást élvez. Maróczi Imre a vállalkozásoknak kiírt pályázatokkal kapcsolatban kérdezte, hogy az új pályázat-előkészítési központ fogja-e elbírálni, hogy mely projektek kapnak támogatást. Kovács Zsolt elmondta, hogy a pályázatos konstrukcióknál továbbra a jogosultsági kritériumok alapján fognak eldőlni a pályázatok, valamint jelezte, hogy az időtényező lesz a fontos, hiszen az ilyen jellegű pályázatok esetében a benyújtás sorrendje számít, mert csak a keretösszeg erejéig tartanak a források. 9. KÖVETKEZŐ VOP MB IDŐPONTJA, TÉMÁI Előadó: Huba Bence, VOP IH vezető, NFÜ gazdasági elnökhelyettes Huba Bence elmondta, hogy előre láthatóan a következő VOP Monitoring Bizottság ülés időpontja december 5-e. Huba Bence jelezte, hogy a várható témák az alábbiak: VOP előrehaladásának bemutatása, évi Éves Áttekintő Ülésről szóló beszámoló. 13

14 Huba Bence megkérdezte a jelenlevőket, hogy van-e javaslatuk a decemberi ülés tematikáját illetően. Napirendi javaslatot, illetve további észrevételt senki nem kívánt tenni, így Huba Bence megköszönte a részvételt, és az ülést lezárta. 14