Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium. Szakirányítók: Adelina Iacob Pető Csilla

Átírás

1 Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium Szakirányítók: Adelina Iacob Pető Csilla

2 Jelen anyagot a Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium 2730/ es Miniszteri Rendelet által finanszírozta Ingyenes forgalmazás, könyvtári rendszerben 1

3 Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium Szakirányítók: Adelina Iacob Pető Csilla Ökológiai és környezetvédelmi nevelés Módszertani útmutató Elemi oktatás 2

4 Az Ökológiai és környezetvédelmi nevelés a Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium 1862/ es Rendelete által jóváhagyott választható tantárgy. Szerzők: Cârciumaru Stelieana - Avram Iancu iskola, Nagyvárad Pop Daniela - Ioan Slavici iskola, Nagyvárad Nuţă Angela - 11-es számú iskola, Nagyvárad Buzulică Brânduşa - Ioan Slavici iskola, Nagyvárad Adelina Iacob Tantestületek Háza Szilagyi Ileana Oltea Doamna iskola, Nagyvárad Simuţ Elisabeta Oltea Doamna iskola, Nagyvárad Szabo Irina báródi iskola Taichiş Violeta Bihar Megyei Tanfelügyelőség Popa Rodica Tantestületek Háza Negruţiu Florin Bihar Megyei Tanfelügyelőség Munkatársak: Porumb Viorica, Suciu Diana, Şil Cornelia, Popa Dominica, Tăutu Olimpia, Negruţ Mariana, Bucur Livia, Moş Mirela Tudományos szakirányító : prof. dr. Daniela Călugăru főtanfelügyelő, Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium, Bukarest A módszertani útmutató magyar nyelvű fordítását a következő személyek végezték: Erdei Georgeta Éva Pro Nymphaea Egyesület Ionescu Nikolett Pro Nymphaea Egyesület Erdei Dániel Róbert Pro Nymphaea Egyesület Lektorálta: Tankó Veronika Zita, tanító Tudományos szakirányító: Pető Csilla, Bihar Megyei Tanfelügyelőség 3

5 TARTALOMJEGYZÉK Érvelés... 5 Ökológiai és környezetvédelmi nevelés az egyetem előtti képzésben... 6 Előterjesztési jegyzet Iskolai program. Keret célkitűzések, viszonyítási célkitűzések, tanulási tevékenységekre adott példák Módszertani ajánlatok Módszertani támpontok Alapfogalmak. Elméleti alap és metodológiai javaslatok Az élő bolygó A levegő A talaj A víz A tevékenységek megszervezésére és lebonyolítására tett javaslatok A környezet higiéniája. Elméleti alap és metodológiai javaslatok A környezet higiéniája A lakás higiéniája Az osztályterem higiéniája Az iskola higiéniája Az iskolaudvar higiéniája A habitát higiéniája: lakónegyed, helység A tevékenységek megszervezésére és lebonyolítására tett javaslatok Az ember tevékenysége a környezetben. Elméleti alap és metodológiai javaslatok Az ember hatása a környezetre A hulladékok Romániában élő védett növények és állatok A tevékenységek megszervezésére és lebonyolítására tett javaslatok Környezetvédelmi illetékes hatóságok Romániában A pályázat iskolafejlesztő eszköz Kis környezetvédelmi szótár Bibliográfia

6 ÉRVELÉS A megismerés társadalmának keretein belül a holnap iskolája azokból a haladó átalakulásokból épül fel, amelyek a folytonosságot biztosítják a változásban. Ez az iskola magán hordozza a demokratizálás pecsétjét a curriculum helyi jellegéhez való alkalmazkodásában, és biztosítja a többdimenziós ismeretek beépíthető jellegét. Az új nevelések gazdag eszköztára biztosítja az iskola nyitását a mai világ gondjai felé. A kortárs világ prioritása, a környezetvédelem fellelhető a Liszaboni Stratégiában és az Európai Unió Tartós Fejlődési Stratégiájában, egyben a Román kormány által felkarolt terület. Ez kifejezésre jut az emberi és a természetes tőke fenntartását ösztönző politika támogatásában. Felvállalása kitűnik az UNESCO A Föld Chartája elveinek elfogadásából, mint nevelési eszköz a Tartós Fejlődésre irányuló Nevelés Dekádjának keretein belül. Az ökológiai nevelés válaszol erre a felhívásra és befektet az emberek környezettel szembeni felelősségtudatának fejlesztésébe. Egyaránt megcélozza a tudás megszerzését, a kívánt szokások és viselkedések kialakítását, az értékrend tisztázását, és egy hatékony gyakorlati alkalmazást. Ebben az értelemben, az ökológiai és környezetvédelmi nevelés szerepe nyilvánvaló, középpontjában a jövő polgárának megformálása áll. Ez a polgár képes a környezettel szembeni objektív nézőpont kialakítására, hajlandó aktív résztvevő lenni és tudatosul benne, hogy az elkövetkezendő nemzedékek élete nagymértékben az ő választásaitól függ. Az ökológiai nevelés az értékeken át, az értékekre oktat. Különböző oktatási szintekre másmás megvalósítási formák alkalmazásával, transzdiszciplináris információkat nyújt. Feltétlenül szükséges egy olyan választható tantárgy iskolai szinten való bevezetése, amely átülteti a gyakorlatba az ökológiai nevelés célkitűzéseit, ami ennek megfelelően szerepel a Tanügyi és Ifjúsági Minisztérium és a Környezet és Vízgazdálkodási Minisztérium között 2005-ben megkötött megállapodásban. A Környezeti Nemzeti Gárda Bihar megyei Felügyeletével együttműködve, a Bihar megyei tanfelügyelőség felvállalta olyan elméleti és gyakorlati tevékenységek irányításának felelősségét, amelyek a környezet védelmére való nevelést és felelősségteljes magatartás kialakítását támogatják az óvodások, tanulók, tanárok és a közösség soraiban. Az eljárás az Ökológiai és környezetvédelmi nevelés választható tantárgy kidolgozásában valósult meg, amelyik az óvodás, elemi és gimnáziumi (V-VII osztály) iskoláztatási szintet célozza meg, magába foglalván iskolai programokat és kisegítő anyagokat egyaránt (Útmutatókat a tanároknak, Munkafüzeteket az óvodásoknak és a tanulóknak). Értéke megnyilvánul a különböző, nagy alkalmazási lehetőségeket biztosító témák kiválasztásában, amelyek válaszolnak a tanulók érdeklődési körére, ugyanakkor interaktív didaktikai stratégiák alkalmazásában, illetve a társadalom által elismert közösségi, iskolai értékrendek előtérbe helyezésében. Iskolai rendszerünk e szinten találkozik egyéb, európai nevelési rendszerekkel. Az Ökológiai és környezetvédelmi nevelés választható tantárgyat Bihar megye 47 tanügyi egységébe (óvodákban illetve elemi iskolákban és gimnáziumokban) vezették be kísérletként a múlt tanév során. A megválaszolt kérdőívek arról tanúskodtak, hogy a tantárgy jó hatást gyakorolt a gyerekekre, tanulókra és szülőkre egyaránt. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a tanulók, tanárok és szülők elvárásait megelőzendő, a Bihar megyei Tanfelügyelőség biztosítja az Ökológiai és környezetvédelmi nevelés választható tantárgyhoz kötődő információs alap magyar nyelvre történő fordítását a Pro Nymphaea Egyesület által. Mindezek tükrében reméljük, hogy önök is kedvezően ítélik meg ajánlatunkat, és az Ökológiai és környezetvédelmi nevelés választható tantárgynak az egész országra szóló bevezetését javasolják. prof. LILIANA ANTONESCU főtanfelügyelő 5

7 Ökológiai és környezetvédelmi nevelés az egyetem előtti képzésben A jelenlegi oktatási politika nagy figyelmet fektet az ökológiai nevelésre. A célkitűzés elérése érdekében tudatosítanunk kell a diákokban, hogy az ember, mint biológiai lény függ a természettől, és nem élhet ezen kívül. Az ökológiai és környezetvédelmi nevelés az óvodai oktatással kezdődik, az elemi, a gimnáziumi, a líceumi, a szakiskolai és a posztliceális szinten az iskolában folytatódik szervezett (curriculáris illetve extracullicurális) keretek között, vagy iskolán kívül, az ökológiai és környezetvédő szakkörökön. A képzés a következőképpen történik: A. Az óvodai oktatásban a program keretén belül kiegészítő tevékenységként szerepel az ökológiai nevelés. amelynek általános célkitűzései: - a környezet iránti tudatos nevelés és az ember élővilágban elfoglalt helyének megismerése. - a gyermekeknek a természet és az élet iránti felelősségtudatának nevelése, a természetes egyensúly megtartása érdekében. Ezeket a célkitűzéseket olyan sajátos célkitűzésekben látjuk viszont, mint: - Értse meg, hogy mit jelent az egészség! - Tudja, hogy a bolygó, amelyen több milliárd ember él, egy élő rendszer! - Tudatosodjon benne, hogy a levegő nélkülözhetetlen minden élőlény számára, ezért ezt meg kell óvni a szennyeződésektől! - Tanulja meg, hogy a hulladékok ártalmasak az emberek, állatok és növények életére! - Alakítsa ki és fejlessze azon képességeit, amelyek segítségével védekezni tud a zajok ellen, mivel ezek károsan hatnak az egészségére! - Tanulja meg, hogy a víz az élet elengedhetetlen feltétele! B. Az elemi oktatásban az ökológiai nevelést az I-II osztályokban az ember és a társadalom, illetve tanácsadás és irányítás curriculáris területen, míg a III-IV osztályban a természettudományok curriculáris területen valósítják meg. Ezen a szinten történik a gyermekek a természet szépségei iránti érzékenységének fölkeltése és tudatosítása, felébresztvén bennük a vágyat, hogy kutassák a természet titkait. C. A gimnáziumi és líceumi oktatásban az ökológiai nevelés interdiszciplinárisan, illetve önálló szakterületeken valósul meg, a biológia, földrajz, állampolgári ismeretek tantárgyak keretén belül. Interdiszciplinárisan a következőképpen történhet ez a nevelés több tantárgy keretén belül: C.1. A Matematika és tudományok curriculáris területen belül: C.1.1. A fizika új programjának keret-célkitűzése kritikus állásfoglalás kialakítása a tudományoknak a technológia és a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásaival szemben, illetve a környezet iránti érdeklődés felkeltése. A VII., VIII. osztályok keret-célkitűzésének a következő viszonyítási célkitűzések felelnek meg: - a tudományos felfedezések nyitott és más tudományokkal összefüggő jellegének tudatosítása, - a jelenlegi előnyök és hátrányok melletti érvelés, illetve az életre és a környezetvédelemre történő távlati kihatás. Például: Egy gyűjtőtó megépítésének a pozitív és negatív kihatásai VII osztályos téma. A viszonyítási célkitűzések megtalálhatók a líceumi programokban is. C.1.2. A kémia keretén belül, minden szerves vagy szervetlen vegyületcsoport tanulmányozása alkalmával, fel kell hívni a figyelmet ezen vegyületek esetleges mérgező, illetve a környezetet szennyező hatására. Így ökológiai és környezetvédelmi elemek jelennek meg a különböző témák keretein belül. 6

8 A nagy vegyi kombinátok bemutatásánál, a környezetre való hatásukat is ecsetelni kell! A VIII-IX. és XI-XII. osztályok jelenlegi programja tartalmaz Biokémiai és ökológiai fogalmak című fejezeteket. C.1.3. A biológia keretén belül a gimnáziumi osztályoknál (V-VII.) a Növénytan, Állattan, Az ember anatómiája és fiziológiája tantárgyak keretén belül megjelennek a természet megfigyelésére történő utalások, az ember-természet kapcsolatának tanulmányozása, a környezeti feltételek változása, növények és állatok alkalmazkodása, az anyag körforgása a természetben, az ember szerepe a bioszférában, stb. VIII. osztályban megjelenik az ökológia, mint különálló tantárgy, amelyben általános ökológiai fogalmak sajátítandók el (mi az ökológia?, a biotop, a biocönózis, bioszféra, ökoszféra, környezetpusztítás, fontosabb szennyezés típusok, a szennyeződés hatása a szervezetre, környezetvédelem és fenntartás, az evolucionizmus általános fogalmai, stb.). A növénytan keretén belül a diákok megismerik a különböző növénycsoportokat, melyek létezése feltétel a többi élőlény (beleértve az embert is) létezésének. A növények biztosítják, a fotoszintézis folyamata által, a légzéshez szükséges oxigént, és részben - az ember életéhez szükséges táplálékot. Az összehasonlító állattani és anatómiai témák keretein belül a tanulók információkat szereznek a növények és állatok szerepéről az ember életében. A rovarok tanulmányozásánál ki kell emelni ezek szerepét a növények beporzásában. Az állatok és zöld növények részesei számos táplálkozási láncnak és rendszernek, ezáltal részt vesznek az energia körforgásában és átalakulásában. Túlzott kihasználásuk miatt egyes állatok száma ijesztően csökkent, néhányan közülük mára teljesen kihaltak. Az ember anatómiája és fiziológiája, illetve a higiénia keretein belül felvetett témák nagy része, ökológiai és természetvédelmi problémákat is tárgyal. Az ember harmonikus, fizikai és intellektuális fejlődése csak egy tiszta környezetben képzelhető el, amelyben a természet és a társadalom teljes harmóniában léteznek. Az élő környezet zajokkal, porral, mérgező anyagokkal, stb. való szennyezése megmagyarázza bizonyos betegségek elterjedését. A genetikai és evolucionista témák keretein belül, a tanulók megtudják, hogy minden háziállat és termesztett növény a vadon élő növény- és állatvilágból származik. Olyan új növény- és állatfajták megteremtése, amelyek termékenyebbek és ellenállóbbak abiotikus és biotikus tényezőkkel szemben, csak úgy lehetséges, ha ezek vadon élő rokonait megvédik. A gimnáziumi illetve líceumi oktatásban használt biológiai és földrajzi programok kiterjedt ökológiai és környezetvédelmi fogalmakat tartalmaznak, sokkal részletesebben kidolgozva, leggyakrabban a választható tantárgyak keretein belül. Minden tanügyi intézményben, a választható tantárgyak keretein belül, környezetvédelmi tevékenységeket valósítanak meg. C.1.4. A földrajz keretén belül már az elemi oktatásban bevezetnek környezetvédelemre vonatkozó fogalmakat. A VIII. osztályban, Románia földrajzának tanulmányozása során bemutatják a legfontosabb környezetvédelmi módszereket, és ennek fontosságát. IX. osztályban az Általános fizikai földrajz keretén belül a Bioföldrajz című fejezet a növények és állatok bolygó szintű elterjedésére és a fellépő környezetvédelmi gondokra tér ki. X. osztályban a humán földrajz és világgazdaság keretén belül a mezőgazdaság földrajza, városi és vidéki ökológia fejezeteknél megjelennek az ipar környezetre gyakorolt hatásáról, illetve a mezőgazdasági területekről szóló témák. XI. osztályban a Környezet földrajza teljes tartalma bolygószinten foglalkozik a geoökológiával (az értelmezett és használt fogalmak: környezet, földrajzi környezet, ökológiai környezet, szárazföldi környezet, földrajzi táj, geoszisztéma, városi környezet, mezőgazdasági környezet, antrópikus környezet). A szárazföldi környezet elemeit három csoportba osztják: elsőrendű, származtatott és antrópikus. A környezetben észlelhető kapcsolat-típusokat, a szárazföldi környezet fejlődését, a bolygón található földrajzi környezet-típusokat, az antrópikus környezet hatását városi és falusi viszonylatban, ezek következményeit, az ipari fejlődés, az anyagi erőforrások kiaknázása és a városiasodás közötti kapcsolatokat (a környezetre gyakorolt hatásain keresztül) mind tanulmányozzák a diákok e tantárgy keretein belül. A környezet védelme fejezet bemutatja a nemzeti parkokat, a természeti ritkaságokat, a bioszféra rezervációit. 7

9 C.2. Az Ember és társadalom curriculáris terület tartalmazza a szocio-humán tantárgyakat is. Az elemi, gimnáziumi, és szakiskolai szintű oktatásban, az Állampolgári nevelés az alapcurriculumba foglaltatik. E tantárgy programjában megjelenő keret és viszonyítási célkitűzések, explicit vagy implicit módon célozzák meg az ökológiai nevelést, a diákok környezettel szembeni fogékonyságát, érzékenységük nevelését, figyelmük felkeltését a környezet megóvásának fontosságára, bármely egyéni vagy csoportos tevékenységük során. Középiskolai oktatási szinten az alap- curriculumban megjelenő szocio-humán tantárgyak a következők: Logika és érvelés, Pszichológia, Társadalomtudomány, Gazdaságtan, Filozófia, Esztétika, Vállakozás-nevelés. E tantárgyak programjai, egyebek mellett tartalmazzák a következő általános kompetenciát: a társadalmi környezethez való kritikus és tudatos viszonyítás és a hozott döntések racionális megalapozása. Explicit a gazdaságtan programja utalásokat tartalmaz a gazdasági tevékenységek ökológiai vonásaira. Minden felsorolt tantárgy összekapcsolja az ember racionális viselkedését az ökológiai probléma felvetésével, a környezet megóvásával és az élet minőségének megőrzésével. Az alap-curriculumba foglalt tantárgyak mellett számos választható tantárgy létezik, ezek az iskola döntésére bízott curriculum részei. Ezek a tantárgyak problematikájuk és alkalmazási lehetőségeik tekintetében olyan ökológiai és környezetvédelmi nevelési célkitűzéseket fogalmaznak meg, amelyek szerves részei az emberi jogokra való, a globális illetve az interkulturális nevelésnek. A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és sport szaklíceumok esetében szaktantárgyak foglalkoznak az ökológiai neveléssel. A liceális oktatásban az Ökológia, mint kötelező tantárgy jelenik meg az elméleti líceumokban (matematika, informatika és természet-tudományok szakon XII. osztályban), technikai líceumokban (turizmus és közélelmezés, mezőgazdasági, állatorvosi, erdőgazdálkodás és fafeldolgozás szakokon), sport és katonai líceumok (matematika informatika szakon). A technológiák curriculáris területén az ökológia tananyag a technológiai líceumokban (élelmiszeripari, vegyipari, környezetvédelmi, mezőgazdasági, állatorvosi, erdőgazdálkodás és fafeldolgozás) csak három évig kötelező tantárgy. A Globe program keretén belül tanévtől létezik egy környezetvédelmi tartalommal rendelkező választható tantárgy V.-XII. osztályig (A Globe központokban alkalmazzák, Kolozsvár, Prahova, Konstanca megyékben és Bukarestben.). D. A szak- és posztliceális iskolákban, amelyek szakmunkásokat illetve szakembereket képeznek mezőgazdaság profilon, a következő önálló környezetvédelmi anyagokat tanítanak: első évben technikus képzésben: a gabonák tartósítása és az összetett tápanyagok előállítása, Mezőgazdasági termékek minőségének ellenőrzése, másodévben Növényvédelem, Ökológia és környezetvédelem. Ezek a tevékenységek a Phare Vet program keretén belül évi 90 órában zajlanak. E. Az osztályfőnöki órák keretein belül évi 3-4 órában ajánlott nagyobb hangsúlyt fektetni a környezetvédelmi nevelésre, de az órák elosztása az osztályfőnök feladata. F. Extra-curriculáris és iskolán kívüli ökológiai és környezetvédő körökben zajló tevékenységek kézzelfogható eredményeként pályázatok születnek, és a gyerekek aktívan részt vesznek a környezetrombolást megelőző tevékenységekben. Évente szerveznek környezetvédelmi táborokat, amelyekben ökológiai témákkal kapcsolatos versenyeket rendeznek. Ezek során a diákok bizonyságot tehetnek mind elméleti, mind gyakorlati felkészültségükről. Évente, a különböző világnapok alkalmával versenyeket, kerekasztalmegbeszéléseket, szakmai összejöveteleket, környezetvédelmi pályázatok versenyét szervezik, nemzeti és nemzetközi részvétellel. Így, például az Isztambulban rendezett nemzetközi környezetvédő pályázatok versenyén, hazánk képviselői számos díjat és érmet szereztek, és az általuk bemutatott pályázatok nagy érdeklődésnek örvendtek. A 14 megrendezett versenyből Románia 10-en vett részt. 8

10 Nagyon sok iskolában, diákklubban léteznek környezetvédelmi tartalmú iskolalapok, különböző címmel: Természet barátai, Ökológiai univerzum, stb. Civil szervezetek bevonásával számos, nevelő hatású környezetvédő tevékenységet bonyolítanak le, mint például: A természet iskolája a természetben, Az emberek és a környezet, Zöld pajzs, stb. Ezek a szervezetek folyóiratok kiadásával is népszerűsítik a környezetvédelem terén a diákok által elért eredményeket, és a környezet megvédésére irányuló kézenfekvő tevékenységeiket. Ilyen kiadványok például: Rhododendron, Perspektívák, Atlasz Magazin, stb től napjainkig a Nemzetközi Környezetvédelmi Nap alkalmával a Tanügyminisztérium megszervezte a Nemzeti Környezetvédő Pályázatok Versenyét, Iasi megyében, Muncelul táborban. A verseny komoly sikernek örvendett, olyan pályázatok kerültek bemutatásra minden megyéből, amelyek a helyi környezetvédelmi gondokat tárták fel, és megoldásokat ajánlottak ezekre. Ez képezi a verseny egyik tulajdonképpeni célját: a tanulók bevonását, mind helyi mind nemzeti szinten, a felvetődő környezeti gondok megoldásába. Munkáikban a résztvevők környezetszennyezési és környezetrombolási eseteket mutattak be saját környezetükből, megkülönböztetvén e két fogalmat. Képesek voltak azonosítani azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak a környezet rombolásához. A Kovászna, Maros és Kolozsvár megyékben működő ökológiai körök képviselői tapasztalatcserén vettek részt hollandiai szakemberekkel, környezetvédelmi gondok megoldása érdekében. Hollandiában a gyerekek, fiatalok és felnőttek nevelésének 70%-át a környezetvédelemre való nevelés teszi ki. A bemutatott és díjazott pályázatokból kitűnt, hogy a diákok megértik az ember felelősségét a természettel szemben. Az érintett témák sokrétűsége, illetve a javasolt megoldások arra a következtetésre vezettek, hogy a nevelés fontos szerepet játszik az egész társadalom, de főként a tanulók esetében. Annak érdekében, hogy a környezetvédelemre való nevelés minél hatékonyabb legyen, szükséges a Tanügyminisztérium és más minisztériumok illetve civil és kormányszervezetek közötti kapcsolatok szélesítése, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Főinspektor, Tanügyminisztérium prof. dr. Daniela Călugăru 9

11 ELŐTERJESZTÉSI JEGYZET Az iskola/óvoda választotta curriculum az első megtett lépés a tanügyi rendszer decentralizációja felé, az iskolai egységeknek azon megadott jogán, hogy önállóan döntsenek a nemzeti curriculum egyik szakaszáról. Az iskolai/óvodai szinten, a határozat szabadsága egy esélyt jelent megfelelni egy nyílt, többszörös, alkalmazkodó választás-rendszernek, amely megfelel a gyerekek/tanulók elvárásainak és a nevelési rendszer elsőbbségeinek, és lehetővé teszi egy saját etosz kialakítását. Alkalmazkodván napjaink követelményeihez, miszerint mindenki, aki a nevelés területén működik, felelősséget kell vállaljon a környezet problémáiért, a választható Ökológia és környezetvédelmi nevelés interdiszciplináris jellegű, egy hálás nevelési csoportot céloz meg, az óvodától a gimnáziumig. A heti egy órára tervezett curriculum az óvodásoknak, az elemi és gimnáziumi tanulóknak szól, és lehetőséget ad a tanerőnek, hogy tanulási egységekre tervezze meg a leckéket, a helyi jellegzetességhez és a tanulók egyéni és korosztálynak megfelelő sajátosságaihoz alkalmazkodva. Az egész képzési eljárást a célok tartalmak tanulási tevékenységek rendszere alkotja, amely képességek kialakítását célozza meg. Az általános és a viszonyítási célkitűzések irányítják a gyerekeket/tanulókat az ökológiai és környezetvédelmi problémák iránti készségek és állásfoglalások kialakításában. Interaktív stratégiák segítségével a gyerekek és a tanulók szembesülnek a környezeti jelenségek és folyamatok megfigyelésével és elemzésével, a szellemi munkára való készség gyakorlásával, és ezzel egyidőben egy felelősségteljes és résztvevő viselkedést alakítanak ki a környezettel való kapcsolataikban. A hétköznapi jótanácsok és szokások szorgalmazása növeli az elméleti tartalom gyakorlatba ültetésének mértékét, és lehetőséget nyújt a gyerekek/tanulók tényleges részvételére a környezetvédelemben. A javasolt tevékenységek értékesítik a kreativitást, a képzelőerőt, a csapatszellemet, a versengést, alkalmat biztosítva a gyerekeknek/tanulóknak, hogy szerepet és felelősséget vállaljanak a közösségen belül, hogy életképes megoldásokat nyújtsanak az optimális életkörnyezet megtartására. A hiteles értékelés egy olyan elvárás, amelynek teljesítése attól függ, hogy milyen mértékben sikerül ezt a folyamatot a gyerekeknek/tanulóknak az összetett munkafeladatok elvégzése során nyújtott teljesítményeinek érvényesítése felé irányítani, a mindennapi élethez minél közelebb álló összefüggésben. A kitűzött célok olyan magatartásbeli változások, amelyek a gyerekek/tanulók tanítás tanulás folyamatában történő aktív részvételének felvállalásával alakítanak ki. Ezek elérése érdekében a szerzők minden nevelési szintre javasolják a kiegészítő tananyag-csomagot: Metodológiai útmutatók és Munkafüzetek óvodásoknak/tanulóknak (nyomtatott és elektronikus formában), ami lehetőséget nyújt a személyre szóló, szelektív, a tanár lehetőségeit, a tanulók fogékonyságát, az iskolai egység anyagi alapját és lehetőségeit kihasználó megközelítésnek. A metodológiai természetű ajánlatok tájékoztató jellegűek, míg a lehetséges tanítási egységek és az értékelési módszerek/technikák bemutatása megkönnyíti a csoport/osztály és a tanügyi egység valós helyzetének megfelelő alkalmazást. 10

12 ELEMI OKTATÁS (I-IV) ÖKOLÓGIAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI NEVELÉS (Választható tantárgy) ISKOLAI PROGRAM 11

13 KERET CÉLKITŰZÉSEK 1. A környezetvédelemre vonatkozó elemi fogalmak megértése és alkalmazása 2. A környezet kutatására és felfedezésére vonatkozó képességek kialakítása és gyakorlása 3. A környezet minőségének megőrzésére és javítására irányuló ösztönző és felelősségteljes magatartás kialakítása 12

14 VISZONYÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ADOTT PÉLDÁK I. osztály 1. A környezetvédelemre vonatkozó elemi fogalmak megértése és alkalmazása Viszonyítási célkitűzések Az I. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 1.1. kérdéseket megfogalmazni a környezetében (otthon, iskola, park) tapasztalt valós helyzetekről. Tanulási tevékenységek Az I. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - a közvetlen környezetre vonatkozó kérdések megfogalmazása és a környezeti elemek (növények, állatok, víz, levegő, talaj, nap) rajzban történő ábrázolása; - a természet naptárának kitöltése egy rövid időszakra vonatkozóan; - a környezeti elemek azonosítása az irodalmi művekben; - a megkezdett mesék folytatása; - versenyek szervezése tematikus rajzokból (Az otthonom, Az iskolánk, Játék a parkban, Mi tetszett az erdőben). 2. A környezet kutatására és felfedezésére vonatkozó képességek kialakítása és gyakorlása Viszonyítási célkitűzések Az I. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 2.1. képes lesz megfigyelni a közvetlen környezetének az elemeit (otthon, iskola, park) 2.2. képes lesz felismerni a közvetlen környezetében a szennyezéseket. Tanulási tevékenységek Az I. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - a közvetlen környezet összetevőinek felismerése (Találd meg a különbségeket, Az erdő ÁBC-je); - képek sorrendbe helyezése / egy természetes keret kiegészítése a jellegzetes természetes alkotóelemekkel; - az élő és élettelen természeti tényezők megfigyelése; - az osztályban egy élő sarok létrehozása; - az élő sarokban lévő növények / az akváriumban található állatok átalakulásainak megfigyelése; - egyszerű kísérleteken keresztül értse meg a víz, talaj, levegő, nap szerepét az élet fenntartásában; - a szennyezési tényezők megfigyelése és ezek környezetükre gyakorolt hatásainak észrevétele. - közvetlen környezetben szervezett rövid túrákon való részvétel (park, lakónegyed). 13

15 3. A környezet minőségének megőrzésére és javítására irányuló ösztönző és felelősségteljes magatartás kialakítása Viszonyítási célkitűzések Az I. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 3.1. kifejezni a véleményét az ember és környezete között fellépő különböző kapcsolatokról elsajátítani a helyes viselkedési szabályokat és magatartási formákat a természettel való kapcsolatokban konkrét helyzetekben környezetvédő magatartást tanúsítani. Tanulási tevékenységek Az I. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - színdarabok megtekintése / részvétel színdarabokban (A gyermek és az erdő, stb.); - tematikus rajzok készítése (Az iskola udvara ahogyan én szeretném látni, stb.); - faliújságok készítése és bemutatása (Zöld Sarok); - csoporttevékenységekben való részvétel (Miért szomorú az erdei manó? stb.); - az újrahasznosítható anyagok értékesítése; - szelektív hulladékgyűjtés önkéntes tevékenységeken; - újrahasznosítható anyagokból használati tárgyak / játékok készítése (madárfészkek, papírmalom, bábok, tányérkák, ceruzatartók); - az elkészített tárgyakból kiállítás szervezése; - az iskolaudvar örökbefogadása ; - az iskolán belüli zöld övezetek tisztántartása. TARTALOM Alapfogalmak: - A közvetlen környezet (otthon, iskola, park, erdő) alkotóelemei - Az életet fenntartó tényezők (víz, levegő, talaj) A környezet higiéniája: - Az osztályterem higiéniája, a lakás higiéniája. Az ember hatása a környezetre: - A közvetlen környezet szennyezési elemei 14

16 VISZONYÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ADOTT PÉLDÁK II. osztály 1. A környezetvédelemre vonatkozó elemi fogalmak megértése és alkalmazása Viszonyítási célkitűzések A II. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 1.1. használni a környezet védelmét érintő tevékenységekre jellemző nyelvezetet (újrahasznosítás, higiénia, környezeti tényezők, stb.). Tanulási tevékenységek Az II. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - környezetvédelmi témákban rendezett találóskérdésversenyeken való részvétel; - megfelelő tematikájú versek és énekek megtanulása; - hiányos szövegek kiegészítése.; 1.2. összehasonlítani a különböző környezeti tényezők (víz, levegő, talaj) hatását a közvetlen környezetben lévő növényekre és állatokra. - tematikus rajzok készítése (A körülöttem lévő természet, Az erdő a zöld tüdő, stb.); - keresztrejtvények megoldása. 2. A környezet kutatására és felfedezésére vonatkozó képességek kialakítása és gyakorlása Viszonyítási célkitűzések A II. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 2.1. táblázatokban összefoglalni a környezeti tényezőkre vonatkozó megfigyeléseit. Tanulási tevékenységek Az II. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - a természet megfigyelési tevékenységek (a természet naptára); - a háztartási hulladékok megfigyelése és az eredmény táblázatokba foglalása egy adott időszakon belül; 2.2. azonosítani konkrét szennyezési helyzeteket. - kőzetek, növénymagok, talajtípusok gyűjteményének összeállítása; - ok-okozati összefüggés megállapítása az emberi tevékenység és ennek, a környezetre gyakorolt hatása között. 15

17 3. A környezet minőségének megőrzésére és javítására irányuló ösztönző és felelősségteljes magatartás kialakítása Viszonyítási célkitűzések A II. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 3.1. tudatosan részt venni a környezet minőségének fenntartására és javítására irányuló akciókban. Tanulási tevékenységek Az II. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - a Fényképezzétek a természetet kampányban való részvétel; - szerepjátékok megvalósítása A természet ügyvéde, Riporter, stb.; - a lakónegyedben található park tisztántartása; - az iskola környezetének örökbefogadása ; - szelektív hulladékgyűjtés; - facsemeték ültetése; 3.2. állást foglalni a környezet leromlását előidéző helyzetekkel szemben. - a környezet minőségének megőrzését célzó tevékenységekben való részvétel (Ökológiai járőr); - újrahasznosítható anyagokból készült ökológiai ruhák karneválján való részvétel. TARTALOM Alapfogalmak: - Biotikus és abiotikus környezeti tényezők A környezet higiéniája: - Az iskola higiéniája, A lakónegyed higiéniája Az ember hatása a környezetre: - A környezetben észlelt szennyezések. 16

18 VISZONYÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ADOTT PÉLDÁK III. osztály 1. A környezetvédelemre vonatkozó elemi fogalmak megértése és alkalmazása Viszonyítási célkitűzések A III. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 1.1. környezetvédelemmel kapcsolatos beszélgetések kezdeményezésére konkrét helyzetekkel bemutatni a környezeti tényezők pozitív / negatív hatását. Tanulási tevékenységek Az III. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - keret szövegek feldolgozása (Egy esőcsepp gondjai, Válassz: város vagy erdő, Az erdőlakók jogainak nyilatkozata, Az ember és a madár); - rajzverseny (Védett növények és állatok); - találkozók a környezetvédelemmel foglalkozó intézmények képviselőivel; - a környezetvédelemmel foglalkozó intézmények meglátogatása; - szerepjátékok (Egy napra te vagy a polgármester). 2. A környezet kutatására és felfedezésére vonatkozó képességek kialakítása és gyakorlása Viszonyítási célkitűzések A III. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 2.1. konkrét példákból felmérni az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatásait megmagyarázni a környezetben észleltek közötti kapcsolatokat és egymásrahatásokat. Tanulási tevékenységek Az III. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - tanulmánykiránduláson való részvétel A város és környezete, A falu környezete, stb. - tematikus mappák, portfóliók, plakátok, kollázsok készítése (Lakónegyedem, A jövő városa, Az ember és az erdő, stb.); - az iskola közelében lévő park felszereltségéről végzett megfigyelések eredményeinek táblázatba foglalása; - szerepjátékok (A tölgy ügyvédje); - megfigyelési lapok kitöltése (tevékenységek, okok, hatások); - szakfolyóiratok olvasása; - a környezetben való helyes viselkedés szabályzatának összeállítása. 17

19 3. A környezet minőségének megőrzésére és javítására irányuló ösztönző és felelősségteljes magatartás kialakítása Viszonyítási célkitűzések Tanulási tevékenységek A III. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: Az III. osztály folyamán a követező 3.1. megkülönböztetni a környezettel kapcsolatos pozitív és negatív tevékenységeket. tevékenységek javasoltak: - a Zöld sarok létrehozása; - környezetvédelmi témájú kérdőívek kitöltése; 3.2. népszerűsíteni környezetvédő értékeket. - tudatosítási kampányokban való részvétel: szórólapok, kitűzők, plakátok készítése; - önkéntes tevékenységekben való részvétel; - pénzalap létrehozása a hulladékok értékesítésével. TARTALOM Alapfogalmak: - A biotikus és abiotikus tényezők közötti ok-okozati és trófikus kapcsolatok. A környezet higiéniája: - A helység higiéniája. Az ember hatása a környezetre: - Védett növények és állatok. A kipusztulással fenyegetett növények és állatok védelme. - Hulladékok a környezetszennyezés forrásai. 18

20 VISZONYÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ADOTT PÉLDÁK IV. osztály 1. A környezetvédelemre vonatkozó elemi fogalmak megértése és alkalmazása Viszonyítási célkitűzések A IV. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 1.1. különböző stílusban beszélgetni a környezetvédelemmel kapcsolatos észrevételeiről megindokolni a környezetvédelem szükségességét. Tanulási tevékenységek Az IV. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - környezetvédő szabályok kidolgozása: Ökoturizmus 10 lépésben, Útmutató kirándulóknak; - szerepjátékok Az ember a világ ura, stb.; - az ökológiai értékeket népszerűsítő plakátok elkészítése; - saját készítésű tárgyakból rendezett kiállítások (lampionok, virágvázák, stb.); - szakfolyóiratok, szakdolgozatok, az internet tanulmányozása; - információs pontok létrehozása az iskolában. 2. A környezet kutatására és felfedezésére vonatkozó képességek kialakítása és gyakorlása Viszonyítási célkitűzések A IV. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 2.1. értelmezni a környezetben tapasztaltakat (okok, okozatok) kihangsúlyozni a környezet hatását az ember egészségére (kockázati tényezők hőmérsékletváltozás, nedvességtartalom, szennyezések) feltételezések ellenőrzésére kísérletek elvégzése nyomán. Tanulási tevékenységek Az IV. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - tematikus kirándulásokon való részvétel: a megye turisztikai látványosságainak meglátogatása; - útinaplók / útmutatók kidolgozása (A víz hatása a domborzatra, stb.); - fényképalbumok összeállítása (Így helyes így helytelen); - esettanulmányok megvalósítása (Tiszta víz mindenkinek, Savas esők, A levegő szennyezése, A vakond, stb.); - a tiszta víz minőségét / termő talaj tulajdonságait kimutató egyszerű kísérletek elvégzése. 19