Szakirányítók: Roşu Elisaveta Pető Csilla. Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium

Átírás

1 Szakirányítók: Roşu Elisaveta Pető Csilla Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium

2 Jelen anyagot a Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium 2730/ es Miniszteri Rendelet által finanszírozta Ingyenes forgalmazás, könyvtári rendszerben 1

3 Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium Szakirányítók: prof.dr.roşu Elisaveta Pető Csilla Ökológiai és környezetvédelmi nevelés Módszertani útmutató Általános iskolai oktatás 2

4 Az Ökológiai és környezetvédelmi nevelés a Nevelési Kutatási és Ifjúsági Minisztérium 1862/ es Rendelete által jóváhagyott választható tantárgy. Készítették: Antonescu Liliana Sanda tanárnő- főtanfelügyelő, Bihar megyei Tanfelügyelőség Citrea Luminiţa tanárnő - Onisifor Ghibu elméleti líceum, Nagyvárad Felicia Enache mérnöknő - főtanácsadó, Környezetvédelmi Hivatal, Bihar megye Gherghel Marcela tanítónő - 11-es számú iskola, Nagyvárad Ivan Lucica tanárnő - Báródi iskola pr.negruţiu Florin tanár - szaktanfelügyelő, Bihar megyei Tanfelügyelőség Oprea Adriana tanárnő - Andrei Mureşanu iskola, Nagyvárad Petrila Tatiana tanárnő - Nicolae Bălcescu iskola, Nagyvárad dr.roşu Elisaveta tanárnő - szaktanfelügyelő, Bihar megyei Tanfelügyelőség Szabo Osvat Eva tanárnő Körösrévi Technikai Kollégium Szucs Lucia tanárnő - Avram Iancu iskola, Nagyvárad Venczel Ilona tanárnő - 11-es számú iskola, Nagyvárad Vidican Elena tanárnő - 11-es számú iskola, Nagyvárad Zbârcea Claudia tanárnő- Oltea Doamna iskola, Nagyvárad Zsejki Lucreţia tanárnő- 11-es számú iskola, Nagyvárad Közreműködtek: Pàsztor Gabriella, Ghitea Mircea, Mocanu Călin, Şereş Ioan, Tiurbe Verghelia, Sadoveanu Georgeta, Puşcaş Karol Tudományos referensek: prof. dr. Călugăru Daniela- főtanfelügyelő, M.Ed.C.T. prof. univ. dr. Măhăra Gheorghe- Nagyváradi Egyetem A módszertani útmutató magyar nyelvű fordítását a következő személyek végezték: Erdei Georgeta Éva Pro Nymphaea Egyesület Ionescu Nikolett Pro Nymphaea Egyesület Erdei Dániel Róbert Pro Nymphaea Egyesület Lektorálta: Tankó Veronika Zita, tanítónő Tudományos szakirányító: Pető Csilla, Bihar Megyei Tanfelügyelőség 3

5 Tartalomjegyzék 1. Érvelés (Liliana Sanda Antonescu) 7 2. Ökológiai és környezetvédelmi nevelés az egyetem előtti képzésben (Daniela Călugăru) 8 3. Előterjesztési jegyzet (Elisaveta Roşu) Curriculum: keret célkitűzések, viszonyítási célkitűzések, tanulási tevékenységekre adott példák, tartalmak (Elisaveta Roşu) Módszertani javaslatok, értékek és hozzáállások (Liliana Antonescu, Elisaveta Roşu) Jelentős környezetvédelmi világnapok (Adriana Oprea, Elisaveta Roşu, Florin Negru Victoria Pop) I. A környezet megismerésének és védelmének alapvető fogalmai (Adriana Oprea, Elisaveta Roşu, Tatiana Petrila, Claudia Zbârcea, Luminiţa Citrea, Eva Szabo, Mircea Ghitea) 33 I.1. Fogalmak behatárolása 33 I.2. Az ökológia története 33 I.3. A környezet földrajzának története 34 I.4. Hazai hozzájárulások az ökológia fejlődéséhez 35 I.5. Hazai hozzájárulások a környezet földrajzának fejlődéséhez 35 I.6. A környezet fogalma 36 I.7. Abiotikus tényezők 36 I.7.1. A víz 36 I A víz körforgása a természetben 37 I A víz megfigyelhető fizikai tulajdonságai 37 I.7.2. A levegő 38 I A légköri levegő megfigyelhető fizikai tulajdonságai 39 I.7.3. A talaj 39 I A talaj megfigyelhető fizikai tulajdonságai 40 I.8. Biotikus tényezők 40 I.9. Helyi szintű abiotikus és biotikus tényezők 41 I.10. Az élő szervezetek és az abiotikus tényezők közötti kapcsolatok 42 I Interspecifikus kapcsolatok az ökoszisztémában 42 I Pozitív kétoldali kapcsolatok 43 I Negatív kétoldali kapcsolatok 43 I Ökoszisztémákon belüli intraspecifikus kölcsönhatások 43 I.11. Komplex ökoszisztéma Az erdő: szerepek, védelmi intézkedések 43 I Az erdő szerepei 44 I A termelési szerep 44 I A környezetvédő szerep 45 I Társadalmi védőszerepek 45 I Az erdő védelmét biztosító intézkedések 46 I.12. Környezetvédelmi illetékes intézmények Romániában II. Az ember hatása a környezetre (Elena Vidican, Marcela Gherghel, Tatiana Petrila, Elisaveta Roşu, Felicia Enache) 54 II.1. Környezettípusok: természetes, antrópizált, antrópikus 54 II.1.1. Természetes környezet 54 II.1.2. Antrópizált környezet 54 II.1.3. Antrópikus környezet 54 II.2. A környezet 55 4

6 II.3. A környezetre gyakorolt antrópikus beavatkozás: lehetőségek, következmények 55 II.3.1. A környezetre gyakorolt antrópikus beavatkozások 55 II.3.2. Az antrópikus beavatkozás környezetre gyakorolt következményei 56 II.4. Biológiai sokféleség: jelen és jövőkép 56 II.5. Helyi szintű környezetrombolás 59 II.6. Környezetrombolás Romániában 60 II.7. Védett területek 61 II.7.1. Bihar megyei védett területek 62 II.8. Védett területek menedzsmentje 66 II.8.1. A védett területek szervezési kerete 66 II.8.2. A védett területek természeti erőforrásainak kezelése 68 II.8.3. A hírverési és nevelési akciók III. A környezet higiéniája (Lucreţia Zsejki, Ilona Venczel, Felicia Enache, Elisaveta Roşu, Victoria Pop) 71 III.1. Szennyezés, szennyezési források, osztályozás 71 III.1.1. A szennyezés 71 III.1.2. Szennyezési források. Osztályozás 71 III.1.3. A szennyezési források leltározási eljárásai 72 III.2. A szennyezési források és a szennyező anyagok eloszlása helyi szinten Bihar megye 73 III.3. A levegő, víz, talaj szennyezése 74 III.3.1. A levegő szennyezése 74 III.3.2. A víz szennyezése 76 III.3.3. A talaj szennyezése 79 III.4. Helyi szintű szennyezés 80 III.5. Hang- és biológiai szennyezés 82 III.5.1. Fónikus vagy hangszennyezés 82 III.5.2. Biológiai szennyezés 83 III.6. Radioaktív szennyezés IV. A környezetvédelem (Lucia Szucs, Elisaveta Roşu, Éva Szabó, Ilona Venczel, Lucreţia Zsejki, Felicia Enache) 88 IV.1. A környezetvédelem fogalma 88 IV.2. Fogalmi behatárolások: a környezet védelme és fenntartása 89 IV.2.1. A környezet megóvása 89 IV.2.2. A környezet fenntartása 89 IV.3. A környezeti tényezők romlásának csökkentése érdekében hozott intézkedések 89 IV.3.1. A víz 89 IV.3.2. A levegő 91 IV.3.3. A talaj 92 IV.4. Az élőhelyek mesterségessé válása 92 IV.5. A hulladékok: meghatározás és osztályozás. A hulladékok hatása a környezeti tényezőkre 93 IV.6. A hulladékok környezetre gyakorolt negatív hatásainak a csökkentése 94 IV.7. A hulladékgazdálkodás elvei 95 IV.8. A hulladékok értékesítése 95 IV.9. A hulladékok kezelése és újrahasznosítása 95 IV.10. Fenológiai kérdőív módszere az örökbefogadható areál elemzésében: a park 97 IV.11. Egy örökbefogadható areál tanulmányozása: a gyümölcsöskert 101 IV.12. Egy örökbefogadható areál tanulmányozása: a láp 103 5

7 IV.13. Jó szokások az örökbe fogadott areálokon 104 IV Az iskola zöldségeskertje 104 IV Az iskola gyümölcsöskertje Pályázat iskolafejlesztő eszköz (Florin Negruţiu) Kis környezetvédelmi szótár Szelektív bibliográfia (Florin Negruţiu, Roşu Elisaveta) 120 6

8 ÉRVELÉS A megismerés társadalmának keretein belül a holnap iskolája azokból a haladó átalakulásokból épül fel, amelyek a folytonosságot biztosítják a változásban. Ez az iskola magán hordozza a demokratizálás pecsétjét a curriculum helyi jellegéhez való alkalmazkodásában, és biztosítja a többdimenziós ismeretek beépíthető jellegét. Az új nevelések gazdag eszköztára biztosítja az iskola nyitását a mai világ gondjai felé. A kortárs világ prioritása, a környezetvédelem fellelhető a Liszaboni Stratégiában és az Európai Unió Tartós Fejlődési Stratégiájában, egyben a Román kormány által felkarolt terület. Ez kifejezésre jut az emberi és a természetes tőke fenntartását ösztönző politika támogatásában. Felvállalása kitűnik az UNESCO A Föld Chartája elveinek elfogadásából, mint nevelési eszköz a Tartós Fejlődésre irányuló Nevelés Dekádjának keretein belül. Az ökológiai nevelés válaszol erre a felhívásra és befektet az emberek környezettel szembeni felelősségtudatának fejlesztésébe. Egyaránt megcélozza a tudás megszerzését, a kívánt szokások és viselkedések kialakítását, az értékrend tisztázását, és egy hatékony gyakorlati alkalmazást. Ebben az értelemben, az ökológiai és környezetvédelmi nevelés szerepe nyilvánvaló, középpontjában a jövő polgárának megformálása áll. Ez a polgár képes a környezettel szembeni objektív nézőpont kialakítására, hajlandó aktív résztvevő lenni és tudatosul benne, hogy az elkövetkezendő nemzedékek élete nagymértékben az ő választásaitól függ. Az ökológiai nevelés az értékeken át, az értékekre oktat. Különböző oktatási szintekre másmás megvalósítási formák alkalmazásával, transzdiszciplináris információkat nyújt. Feltétlenül szükséges egy olyan választható tantárgy iskolai szinten való bevezetése, amely átülteti a gyakorlatba az ökológiai nevelés célkitűzéseit, ami ennek megfelelően szerepel a Tanügyi és Ifjúsági Minisztérium és a Környezet és Vízgazdálkodási Minisztérium között 2005-ben megkötött megállapodásban. A Környezeti Nemzeti Gárda Bihar megyei Felügyeletével együttműködve, a Bihar megyei tanfelügyelőség felvállalta olyan elméleti és gyakorlati tevékenységek irányításának felelősségét, amelyek a környezet védelmére való nevelést és felelősségteljes magatartás kialakítását támogatják az óvodások, tanulók, tanárok és a közösség soraiban. Az eljárás az Ökológiai és környezetvédelmi nevelés választható tantárgy kidolgozásában valósult meg, amelyik az óvodás, elemi és gimnáziumi (V-VII osztály) iskoláztatási szintet célozza meg, magába foglalván iskolai programokat és kisegítő anyagokat egyaránt (Útmutatókat a tanároknak, Munkafüzeteket az óvodásoknak és a tanulóknak). Értéke megnyilvánul a különböző, nagy alkalmazási lehetőségeket biztosító témák kiválasztásában, amelyek válaszolnak a tanulók érdeklődési körére, ugyanakkor interaktív didaktikai stratégiák alkalmazásában, illetve a társadalom által elismert közösségi, iskolai értékrendek előtérbe helyezésében. Iskolai rendszerünk e szinten találkozik egyéb, európai nevelési rendszerekkel. Az Ökológiai és környezetvédelmi nevelés választható tantárgyat Bihar megye 47 tanügyi egységébe (óvodákban illetve elemi iskolákban és gimnáziumokban) vezették be kísérletként a múlt tanév során. A megválaszolt kérdőívek arról tanúskodtak, hogy a tantárgy jó hatást gyakorolt a gyerekekre, tanulókra és szülőkre egyaránt. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a tanulók, tanárok és szülők elvárásait megelőzendő, a Bihar megyei Tanfelügyelőség biztosítja az Ökológiai és környezetvédelmi nevelés választható tantárgyhoz kötődő információs alap magyar nyelvre történő fordítását a Pro Nymphaea Egyesület által. Mindezek tükrében reméljük, hogy önök is kedvezően ítélik meg ajánlatunkat, és az Ökológiai és környezetvédelmi nevelés választható tantárgynak az egész országra szóló bevezetését javasolják. prof LILIANA ANTONESCU főtanfelügyelő 7

9 Ökológiai és környezetvédelmi nevelés az egyetem előtti képzésben A jelenlegi oktatási politika nagy figyelmet fektet az ökológiai nevelésre. A célkitűzés elérése érdekében tudatosítanunk kell a diákokban, hogy az ember, mint biológiai lény függ a természettől, és nem élhet ezen kívül. Az ökológiai és környezetvédelmi nevelés az óvodai oktatással kezdődik, az elemi, a gimnáziumi, a líceumi, a szakiskolai és a posztliceális szinten az iskolában folytatódik szervezett (curriculáris illetve extracullicurális) keretek között, vagy iskolán kívül, az ökológiai és környezetvédő szakkörökön. A képzés a következőképpen történik: A. Az óvodai oktatásban a program keretén belül kiegészítő tevékenységként szerepel az ökológiai nevelés. amelynek általános célkitűzései: - a környezet iránti tudatos nevelés és az ember élővilágban elfoglalt helyének megismerése. - a gyermekeknek a természet és az élet iránti felelősségtudatának nevelése, a természetes egyensúly megtartása érdekében. Ezeket a célkitűzéseket olyan sajátos célkitűzésekben látjuk viszont, mint: - Értse meg, hogy mit jelent az egészség! - Tudja, hogy a bolygó, amelyen több milliárd ember él, egy élő rendszer! - Tudatosodjon benne, hogy a levegő nélkülözhetetlen minden élőlény számára, ezért ezt meg kell óvni a szennyeződésektől! - Tanulja meg, hogy a hulladékok ártalmasak az emberek, állatok és növények életére! - Alakítsa ki és fejlessze azon képességeit, amelyek segítségével védekezni tud a zajok ellen, mivel ezek károsan hatnak az egészségére! - Tanulja meg, hogy a víz az élet elengedhetetlen feltétele! B. Az elemi oktatásban az ökológiai nevelést az I-II osztályokban az ember és a társadalom, illetve tanácsadás és irányítás curriculáris területen, míg a III-IV osztályban a természettudományok curriculáris területen valósítják meg. Ezen a szinten történik a gyermekek a természet szépségei iránti érzékenységének fölkeltése és tudatosítása, felébresztvén bennük a vágyat, hogy kutassák a természet titkait. C. A gimnáziumi és líceumi oktatásban az ökológiai nevelés interdiszciplinárisan, illetve önálló szakterületeken valósul meg, a biológia, földrajz, állampolgári ismeretek tantárgyak keretén belül. Interdiszciplinárisan a következőképpen történhet ez a nevelés több tantárgy keretén belül: C.1. A Matematika és tudományok curriculáris területen belül: C.1.1. A fizika új programjának keret-célkitűzése kritikus állásfoglalás kialakítása a tudományoknak a technológia és a társadalom fejlődésére gyakorolt hatásaival szemben, illetve a környezet iránti érdeklődés felkeltése. A VII., VIII. osztályok keret-célkitűzésének a következő viszonyítási célkitűzések felelnek meg: - a tudományos felfedezések nyitott és más tudományokkal összefüggő jellegének tudatosítása, - a jelenlegi előnyök és hátrányok melletti érvelés, illetve az életre és a környezetvédelemre történő távlati kihatás. Például: Egy gyűjtőtó megépítésének a pozitív és negatív kihatásai VII osztályos téma. A viszonyítási célkitűzések megtalálhatók a líceumi programokban is. C.1.2. A kémia keretén belül, minden szerves vagy szervetlen vegyületcsoport tanulmányozása alkalmával, fel kell hívni a figyelmet ezen vegyületek esetleges mérgező, illetve a környezetet szennyező hatására. Így ökológiai és környezetvédelmi elemek jelennek meg a különböző témák keretein belül. 8

10 A nagy vegyi kombinátok bemutatásánál, a környezetre való hatásukat is ecsetelni kell! A VIII-IX. és XI-XII. osztályok jelenlegi programja tartalmaz Biokémiai és ökológiai fogalmak című fejezeteket. C.1.3. A biológia keretén belül a gimnáziumi osztályoknál (V-VII.) a Növénytan, Állattan, Az ember anatómiája és fiziológiája tantárgyak keretén belül megjelennek a természet megfigyelésére történő utalások, az ember-természet kapcsolatának tanulmányozása, a környezeti feltételek változása, növények és állatok alkalmazkodása, az anyag körforgása a természetben, az ember szerepe a bioszférában, stb. VIII. osztályban megjelenik az ökológia, mint különálló tantárgy, amelyben általános ökológiai fogalmak sajátítandók el (mi az ökológia?, a biotop, a biocönózis, bioszféra, ökoszféra, környezetpusztítás, fontosabb szennyezés típusok, a szennyeződés hatása a szervezetre, környezetvédelem és fenntartás, az evolucionizmus általános fogalmai, stb.). A növénytan keretén belül a diákok megismerik a különböző növénycsoportokat, melyek létezése feltétel a többi élőlény (beleértve az embert is) létezésének. A növények biztosítják, a fotoszintézis folyamata által, a légzéshez szükséges oxigént, és részben - az ember életéhez szükséges táplálékot. Az összehasonlító állattani és anatómiai témák keretein belül a tanulók információkat szereznek a növények és állatok szerepéről az ember életében. A rovarok tanulmányozásánál ki kell emelni ezek szerepét a növények beporzásában. Az állatok és zöld növények részesei számos táplálkozási láncnak és rendszernek, ezáltal részt vesznek az energia körforgásában és átalakulásában. Túlzott kihasználásuk miatt egyes állatok száma ijesztően csökkent, néhányan közülük mára teljesen kihaltak. Az ember anatómiája és fiziológiája, illetve a higiénia keretein belül felvetett témák nagy része, ökológiai és természetvédelmi problémákat is tárgyal. Az ember harmonikus, fizikai és intellektuális fejlődése csak egy tiszta környezetben képzelhető el, amelyben a természet és a társadalom teljes harmóniában léteznek. Az élő környezet zajokkal, porral, mérgező anyagokkal, stb. való szennyezése megmagyarázza bizonyos betegségek elterjedését. A genetikai és evolucionista témák keretein belül, a tanulók megtudják, hogy minden háziállat és termesztett növény a vadon élő növény- és állatvilágból származik. Olyan új növény- és állatfajták megteremtése, amelyek termékenyebbek és ellenállóbbak abiotikus és biotikus tényezőkkel szemben, csak úgy lehetséges, ha ezek vadon élő rokonait megvédik. A gimnáziumi illetve líceumi oktatásban használt biológiai és földrajzi programok kiterjedt ökológiai és környezetvédelmi fogalmakat tartalmaznak, sokkal részletesebben kidolgozva, leggyakrabban a választható tantárgyak keretein belül. Minden tanügyi intézményben, a választható tantárgyak keretein belül, környezetvédelmi tevékenységeket valósítanak meg. C.1.4. A földrajz keretén belül már az elemi oktatásban bevezetnek környezetvédelemre vonatkozó fogalmakat. A VIII. osztályban, Románia földrajzának tanulmányozása során bemutatják a legfontosabb környezetvédelmi módszereket, és ennek fontosságát. IX. osztályban az Általános fizikai földrajz keretén belül a Bioföldrajz című fejezet a növények és állatok bolygó szintű elterjedésére és a fellépő környezetvédelmi gondokra tér ki. X. osztályban a humán földrajz és világgazdaság keretén belül a mezőgazdaság földrajza, városi és vidéki ökológia fejezeteknél megjelennek az ipar környezetre gyakorolt hatásáról, illetve a mezőgazdasági területekről szóló témák. XI. osztályban a Környezet földrajza teljes tartalma bolygószinten foglalkozik a geoökológiával (az értelmezett és használt fogalmak: környezet, földrajzi környezet, ökológiai környezet, szárazföldi környezet, földrajzi táj, geoszisztéma, városi környezet, mezőgazdasági környezet, antrópikus környezet). A szárazföldi környezet elemeit három csoportba osztják: elsőrendű, származtatott és antrópikus. A környezetben észlelhető kapcsolat-típusokat, a szárazföldi környezet fejlődését, a bolygón található földrajzi környezet-típusokat, az antrópikus környezet hatását városi és falusi viszonylatban, ezek következményeit, az ipari fejlődés, az anyagi erőforrások kiaknázása és a városiasodás közötti kapcsolatokat (a környezetre gyakorolt hatásain keresztül) mind tanulmányozzák a diákok e tantárgy keretein belül. A környezet védelme fejezet bemutatja a nemzeti parkokat, a természeti ritkaságokat, a bioszféra rezervációit. 9

11 C.2. Az Ember és társadalom curriculáris terület tartalmazza a szocio-humán tantárgyakat is. Az elemi, gimnáziumi, és szakiskolai szintű oktatásban, az Állampolgári nevelés az alapcurriculumba foglaltatik. E tantárgy programjában megjelenő keret és viszonyítási célkitűzések, explicit vagy implicit módon célozzák meg az ökológiai nevelést, a diákok környezettel szembeni fogékonyságát, érzékenységük nevelését, figyelmük felkeltését a környezet megóvásának fontosságára, bármely egyéni vagy csoportos tevékenységük során. Középiskolai oktatási szinten az alap- curriculumban megjelenő szocio-humán tantárgyak a következők: Logika és érvelés, Pszichológia, Társadalomtudomány, Gazdaságtan, Filozófia, Esztétika, Vállakozás-nevelés. E tantárgyak programjai, egyebek mellett tartalmazzák a következő általános kompetenciát: a társadalmi környezethez való kritikus és tudatos viszonyítás és a hozott döntések racionális megalapozása. Explicit a gazdaságtan programja utalásokat tartalmaz a gazdasági tevékenységek ökológiai vonásaira. Minden felsorolt tantárgy összekapcsolja az ember racionális viselkedését az ökológiai probléma felvetésével, a környezet megóvásával és az élet minőségének megőrzésével. Az alap-curriculumba foglalt tantárgyak mellett számos választható tantárgy létezik, ezek az iskola döntésére bízott curriculum részei. Ezek a tantárgyak problematikájuk és alkalmazási lehetőségeik tekintetében olyan ökológiai és környezetvédelmi nevelési célkitűzéseket fogalmaznak meg, amelyek szerves részei az emberi jogokra való, a globális illetve az interkulturális nevelésnek. A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és sport szaklíceumok esetében szaktantárgyak foglalkoznak az ökológiai neveléssel. A liceális oktatásban az Ökológia, mint kötelező tantárgy jelenik meg az elméleti líceumokban (matematika, informatika és természet-tudományok szakon XII. osztályban), technikai líceumokban (turizmus és közélelmezés, mezőgazdasági, állatorvosi, erdőgazdálkodás és fafeldolgozás szakokon), sport és katonai líceumok (matematika informatika szakon). A technológiák curriculáris területén az ökológia tananyag a technológiai líceumokban (élelmiszeripari, vegyipari, környezetvédelmi, mezőgazdasági, állatorvosi, erdőgazdálkodás és fafeldolgozás) csak három évig kötelező tantárgy. A Globe program keretén belül tanévtől létezik egy környezetvédelmi tartalommal rendelkező választható tantárgy V.-XII. osztályig (A Globe központokban alkalmazzák, Kolozsvár, Prahova, Konstanca megyékben és Bukarestben.). D. A szak- és posztliceális iskolákban, amelyek szakmunkásokat illetve szakembereket képeznek mezőgazdaság profilon, a következő önálló környezetvédelmi anyagokat tanítanak: első évben technikus képzésben: a gabonák tartósítása és az összetett tápanyagok előállítása, Mezőgazdasági termékek minőségének ellenőrzése, másodévben Növényvédelem, Ökológia és környezetvédelem. Ezek a tevékenységek a Phare Vet program keretén belül évi 90 órában zajlanak. E. Az osztályfőnöki órák keretein belül évi 3-4 órában ajánlott nagyobb hangsúlyt fektetni a környezetvédelmi nevelésre, de az órák elosztása az osztályfőnök feladata. F. Extra-curriculáris és iskolán kívüli ökológiai és környezetvédő körökben zajló tevékenységek kézzelfogható eredményeként pályázatok születnek, és a gyerekek aktívan részt vesznek a környezetrombolást megelőző tevékenységekben. Évente szerveznek környezetvédelmi táborokat, amelyekben ökológiai témákkal kapcsolatos versenyeket rendeznek. Ezek során a diákok bizonyságot tehetnek mind elméleti, mind gyakorlati felkészültségükről. Évente, a különböző világnapok alkalmával versenyeket, kerekasztalmegbeszéléseket, szakmai összejöveteleket, környezetvédelmi pályázatok versenyét szervezik, nemzeti és nemzetközi részvétellel. Így, például az Isztambulban rendezett nemzetközi környezetvédő pályázatok versenyén, hazánk képviselői számos díjat és érmet szereztek, és az általuk bemutatott pályázatok nagy érdeklődésnek örvendtek. A 14 megrendezett versenyből Románia 10-en vett részt. 10

12 Nagyon sok iskolában, diákklubban léteznek környezetvédelmi tartalmú iskolalapok, különböző címmel: Természet barátai, Ökológiai univerzum, stb. Civil szervezetek bevonásával számos, nevelő hatású környezetvédő tevékenységet bonyolítanak le, mint például: A természet iskolája a természetben, Az emberek és a környezet, Zöld pajzs, stb. Ezek a szervezetek folyóiratok kiadásával is népszerűsítik a környezetvédelem terén a diákok által elért eredményeket, és a környezet megvédésére irányuló kézenfekvő tevékenységeiket. Ilyen kiadványok például: Rhododendron, Perspektívák, Atlasz Magazin, stb től napjainkig a Nemzetközi Környezetvédelmi Nap alkalmával a Tanügyminisztérium megszervezte a Nemzeti Környezetvédő Pályázatok Versenyét, Iasi megyében, Muncelul táborban. A verseny komoly sikernek örvendett, olyan pályázatok kerültek bemutatásra minden megyéből, amelyek a helyi környezetvédelmi gondokat tárták fel, és megoldásokat ajánlottak ezekre. Ez képezi a verseny egyik tulajdonképpeni célját: a tanulók bevonását, mind helyi mind nemzeti szinten, a felvetődő környezeti gondok megoldásába. Munkáikban a résztvevők környezetszennyezési és környezetrombolási eseteket mutattak be saját környezetükből, megkülönböztetvén e két fogalmat. Képesek voltak azonosítani azokat a tényezőket, amelyek hozzájárultak a környezet rombolásához. A Kovászna, Maros és Kolozsvár megyékben működő ökológiai körök képviselői tapasztalatcserén vettek részt hollandiai szakemberekkel, környezetvédelmi gondok megoldása érdekében. Hollandiában a gyerekek, fiatalok és felnőttek nevelésének 70%-át a környezetvédelemre való nevelés teszi ki. A bemutatott és díjazott pályázatokból kitűnt, hogy a diákok megértik az ember felelősségét a természettel szemben. Az érintett témák sokrétűsége, illetve a javasolt megoldások arra a következtetésre vezettek, hogy a nevelés fontos szerepet játszik az egész társadalom, de főként a tanulók esetében. Annak érdekében, hogy a környezetvédelemre való nevelés minél hatékonyabb legyen, szükséges a Tanügyminisztérium és más minisztériumok illetve civil és kormányszervezetek közötti kapcsolatok szélesítése, nemzeti és nemzetközi szinten egyaránt. Főinspektor, Tanügyminisztérium prof. dr. Daniela Călugăru 11

13 ELŐTERJESZTÉSI JEGYZET Az iskola/óvoda választotta curriculum az első megtett lépés a tanügyi rendszer decentralizációja felé, az iskolai egységeknek azon megadott jogán, hogy önállóan döntsenek a nemzeti curriculum egyik szakaszáról. Az iskolai/óvodai szinten, a határozat szabadsága egy esélyt jelent megfelelni egy nyílt, többszörös, alkalmazkodó választás-rendszernek, amely megfelel a gyerekek/tanulók elvárásainak és a nevelési rendszer elsőbbségeinek, és lehetővé teszi egy saját etosz kialakítását. Alkalmazkodván napjaink követelményeihez, miszerint mindenki, aki a nevelés területén működik, felelősséget kell vállaljon a környezet problémáiért, a választható Ökológia és környezetvédelmi nevelés interdiszciplináris jellegű, egy hálás nevelési csoportot céloz meg, az óvodától a gimnáziumig. A heti egy órára tervezett curriculum az óvodásoknak, az elemi és gimnáziumi tanulóknak szól, és lehetőséget ad a tanerőnek, hogy tanulási egységekre tervezze meg a leckéket, a helyi jellegzetességhez és a tanulók egyéni és korosztálynak megfelelő sajátosságaihoz alkalmazkodva. Az egész képzési eljárást a célok tartalmak tanulási tevékenységek rendszere alkotja, amely képességek kialakítását célozza meg. Az általános és a viszonyítási célkitűzések irányítják a gyerekeket/tanulókat az ökológiai és környezetvédelmi problémák iránti készségek és állásfoglalások kialakításában. Interaktív stratégiák segítségével a gyerekek és a tanulók szembesülnek a környezeti jelenségek és folyamatok megfigyelésével és elemzésével, a szellemi munkára való készség gyakorlásával, és ezzel egyidőben egy felelősségteljes és résztvevő viselkedést alakítanak ki a környezettel való kapcsolataikban. A hétköznapi jótanácsok és szokások szorgalmazása növeli az elméleti tartalom gyakorlatba ültetésének mértékét, és lehetőséget nyújt a gyerekek/tanulók tényleges részvételére a környezetvédelemben. A javasolt tevékenységek értékesítik a kreativitást, a képzelőerőt, a csapatszellemet, a versengést, alkalmat biztosítva a gyerekeknek/tanulóknak, hogy szerepet és felelősséget vállaljanak a közösségen belül, hogy életképes megoldásokat nyújtsanak az optimális életkörnyezet megtartására. A hiteles értékelés egy olyan elvárás, amelynek teljesítése attól függ, hogy milyen mértékben sikerül ezt a folyamatot a gyerekeknek/tanulóknak az összetett munkafeladatok elvégzése során nyújtott teljesítményeinek érvényesítése felé irányítani, a mindennapi élethez minél közelebb álló összefüggésben. A kitűzött célok olyan magatartásbeli változások, amelyek a gyerekek/tanulók tanítás tanulás folyamatában történő aktív részvételének felvállalásával alakítanak ki. Ezek elérése érdekében a szerzők minden nevelési szintre javasolják a kiegészítő tananyag-csomagot: Metodológiai útmutatók és Munkafüzetek óvodásoknak/tanulóknak (nyomtatott és elektronikus formában), ami lehetőséget nyújt a személyre szóló, szelektív, a tanár lehetőségeit, a tanulók fogékonyságát, az iskolai egység anyagi alapját és lehetőségeit kihasználó megközelítésnek. A módszertani természetű ajánlatok tájékoztató jellegűek, míg a lehetséges tanítási egységek és az értékelési módszerek/technikák bemutatása megkönnyíti a csoport/osztály és a tanítási egység valós helyzetének megfelelő alkalmazást. 12

14 GIMNÁZIUMI OKTATÁS (V-VII) ÖKOLÓGIAI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI NEVELÉS (Választható tantárgy) 13

15 KERETCÉLKITŰZÉSEK 1. A környezetvédelemre jellemző fogalmak, elvek alkalmazása 2. A valóságfelmérés képességének fejlesztése 3. A környezet iránti felelős magatartás felvállalása és gyakorlatba ültetése 14

16 VISZONYÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ADOTT PÉLDÁK V. osztály 1. A környezetvédelemre jellemző fogalmak, elvek alkalmazása Viszonyítási célkitűzések Az V. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 1.1. azonosítani a környezeti elemeket 1.2. különböző szempontok szerint fontossági sorrendbe állítani a szennyezési tényezőket 1.3. azonosítani a helyes információforrásokat a környezet fenntartására és védelmére vonatkozó problémákban Tanulási tevékenységek Az V. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - a környezeti tényezők megfigyelése és leírása; - a környezetre vonatkozó fogalmi térképek megvalósítása; - adatszerző kirándulásokon való részvétel; - portfóliók, szórólapok, kiállítások megvalósítása; - didaktikai filmek megtekintése; - a természet tárgyalásainak kezdeményezése és lebonyolítása; - különböző információforrások igénybevétele és a szerzett információk minőségének megbeszélése. 2. A valóságfelmérés képességének fejlesztése Viszonyítási célkitűzések Az V. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 2.1. tudományos módszerekkel (kísérletek, modellezés, esettanulmány) kutatni, felmérni a környezeti tényezők állapotát 2.2. gyakorlati megoldásokat javasolni a közvetlen környezet minőségének javítására Tanulási tevékenységek Az V. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - a közvetlen környezet (osztályterem, lakás, iskola) alkotóelemeinek vizsgálata; - a helyi szint szennyezési tényezőinek felmérése és megfigyelési lapok kitöltése; - esettanulmány megvalósítása: a szennyezés mértékének felmérése; - esettanulmány megvalósítása: a helyi szint környezet-típusainak felmérése; - esettanulmány megvalósítása: helyi szinten a hulladék típusok és ezek forrásainak meghatározása; - egy örökbefogadható areál tanulmányozása; - az osztályterem zöld sarkának berendezése; - egyéni vagy csoportos minitervezetek megvalósítása; - a közösség figyelmét felkeltő plakátok, szórólapok, hirdetőtáblák megvalósítása; - a környezet minőségére vonatkozó problémás helyzetek megfogalmazása és megoldása. 15

17 3. A környezet iránti felelős magatartás felvállalása és gyakorlatba ültetése Viszonyítási célkitűzések Az V. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: tevékenységek javasoltak: 3.1. tudatosítani a környezeti egyensúlyzavarok hatásait az emberekre Tanulási tevékenységek Az V. osztály folyamán a követező - az örökbefogadott areálokban az ember és a környezet kapcsolatára vonatkozó jó szokásokat tartalmazó útmutatók összeállítása; - egyéni vagy csoportos mini-tervezetek megvalósítása; 3.2. felvállalni a környezeti tényezők javításának felelősségét 3.3. etikus állampolgári magatartást és természetvédő hozzáállást nyilvánítani - szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási akciókban való részvétel; - az örökbefogadott areálokban helyes viselkedési modellek kidolgozása; - a közösségben a környezetrombolást tudatosító kampányokban való részvétel; TARTALMAK A környezet megismerésére és megóvására vonatkozó alapfogalmak Fogalmak behatárolása: Ökológia és a környezet földrajza Környezet fogalma. Abiotikus és biotikus tényezők. A víz körforgása a természetben Környezetvédelmi hatáskörrel rendelkező intézmények Az ember hatása a környezetre Környezet-típusok: természetes, antrópikus, antrópizált Közvetlen környezet A környezet higiéniája Szennyezés. Szennyezési források. Osztályozás. A szennyezési források leltárba vételének eljárásai Helyi szintű szennyezési források és ezek eloszlása Környezetvédelem A környezetvédelem fogalma A hulladékok: meghatározás, osztályozás. A hulladékok hatása a környezeti tényezőkre. Helyi szinten előforduló hulladéktípusok és ezek forrásai 16

18 VISZONYÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ADOTT PÉLDÁK VI. osztály 1. A környezetvédelemre jellemző fogalmak, elvek alkalmazása Viszonyítási célkitűzések Az VI. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 1.1. megfelelő nyelvezetet használva leírni a környezet alkotóelemeit és ezek változását az emberi tevékenység következtében 1.2. megállapítani a környezet elemei közötti interspecifikus kapcsolatokat 1.3. jellegzetes kifejezéseket, fogalmakat és elveket alkalmazva beszámolókat, tervezeteket és portfóliókat készíteni Tanulási tevékenységek Az VI. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - a közvetlen környezet (megye) romlásának a megfigyelése és elemzése; - a környezet alkotóelemei között létező kapcsolatok meghatározására vonatkozó gyakorlatok közvetlen vagy közvetett megfigyelések alapján; - az ökoszisztémákban létező inter- és intraspecifikus kapcsolatok grafikonokon, vázlatokon, diagramokon történő ábrázolása; - didaktikai filmek megtekintése; - a természet tárgyalásainak kezdeményezése és lebonyolítása; - egyéni vagy csoportos mini-tervezetek megvalósítása; - a szennyezésről, hulladékok újrahasznosításáról, stb. szóló beszámolók és mini-tervezetek versenye. 2. A valóságfelmérés képességének fejlesztése Viszonyítási célkitűzések Az VI. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 2.1. meghatározni a víz, a levegő, a talaj szennyezésének mértékét 2.2. grafikusan ábrázolni a közvetlen és közvetett megfigyelések során gyűjtött információkat Tanulási tevékenységek Az VI. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - helyi szinten a szennyezési tényezők kutatása és megfigyelési lapok összeállítása; - esettanulmányok megvalósítása, a víz, a levegő, a talaj szennyezése mértékének meghatározásai; - a biocönózis biotóp ökoszisztéma közötti kapcsolatok azonosítása és elemzése; - egyéni vagy csoportos mini-tervezetek megvalósítása; - a közösség figyelemét felkeltő plakátok, szórólapok, hirdetőtáblák megvalósítása; 2.3. empirikus és/vagy holisztikus elemzések elvégzését gyakorolni egy areálban - esettanulmányok megvalósítása: a levegő, víz, talaj minősége Nagyváradon; - a parkban, mint örökbefogadható areálban alkalmazott fenológiai kérdőívekből származó információk feldolgozása; 17

19 3. A környezet iránti felelős magatartás felvállalása és gyakorlatba ültetése Viszonyítási célkitűzések Az VI. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 3.1. az egyed és a természetes környezet közötti kiegyensúlyozott viselkedés népszerűsítésére 3.2. értékelni az antrópikus beavatkozás pozitív és negatív hatásait 3.3. megfogalmazni konkrét areálokban szükséges megelőző és környezetvédő intézkedéseket Tanulási tevékenységek Az VI. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - örökbefogadott areálok gondozása; - örökbefogadott areálokban (gyümölcsöskert, kert) az ember és a környezet kapcsolatára vonatkozó jó szokások útmutató összeállítása; - a származási helységre/megyére vonatkozó összehasonlító elemzések bemutatása; - a víz, a levegő, a talaj szennyezése határeseteinek bemutatása; - a szennyezést megelőző és csökkentő intézkedéseket tartalmazó tervezetek kidolgozása konkrét areálokban; - szelektív hulladékgyűjtő és újrahasznosító kampányokban való részvétel; - a közösséggel együtt önkéntes környezetvédő tevékenységekben való részvétel. TARTALMAK A környezet megismerésére és megóvására vonatkozó alapfogalmak Az Ökológia és a Környezet földrajzának történelme Biotikus és abiotikus tényezők helyi szinten (iskola, iskolaudvar) Az élő szervezetek kapcsolata az abiotikus tényezőkkel: inter és intraspecifikus kapcsolatok az ökoszisztémákban Az ember hatása a környezetre Antrópikus beavatkozás a környezetbe: lehetőségek, következmények Biológiai sokféleség: jelen és perspektívák A környezet rombolása helyi szinten (megye) A környezet rombolása Romániában A környezet higiéniája A víz, a levegő, a talaj szennyezése A szennyezés helyi szinten Környezetvédelem Fogalmak behatárolása: környezet megóvása és fenntartása A környezeti tényezők rombolását csökkentő intézkedések A hulladékok környezetre gyakorolt hatásának csökkentése A fenológiai kérdőív alkalmazása egy örökbe fogadható areál (park) tanulmányozásában 18

20 VISZONYÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS TANULÁSI TEVÉKENYSÉGEKRE ADOTT PÉLDÁK VII. osztály 1. A környezetvédelemre jellemző fogalmak, elvek alkalmazása Viszonyítási célkitűzések Az VII. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 1.1. jellegzetes nyelvezet alkalmazásával leírni a következő fogalmakat: ökoszisztéma, fenofázis, hulladékgazdálkodás, védett területek menedzsmentje alátámasztott gondolatok, vélemények, feltételezések kifejezésére olyan problémás helyzetekre vonatkozóan, amelyeket a környezetszennyezés okozott 1.3. az azonosított problémákra vonatkozó multimédiás bemutatók megvalósítására Tanulási tevékenységek Az VII. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - a részletekre kiterjedő megfigyelés és leírás gyakorlása; - ökológiai jellegű problémák megoldási lehetőségeinek leírása; - a szennyezési tényezők környezetre gyakorolt hatását bemutató összehasonlító táblázatok megalkotása; - esettanulmány megvalósítása: Az erdő szerepe a melegházhatás csökkentésében; - esettanulmány megvalósítása: A radioaktív szennyezés Băiţa-Ştei (Bihar megye) környezetében; - problémás helyzetek megtárgyalása: a radioaktív szennyezés; - egyéni vagy csoportos mini-tervezetek megvalósítása; - szennyezéssel, hulladék-újrahasznosítással, stb. kapcsolatos beszámolók versenyén való részvétel. 2. A valóságfelmérés képességének fejlesztése Viszonyítási célkitűzések Az VII. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 2.1. a környezeti tényezőkre vonatkozó paraméterek mérését elvégezni egy adott areálban (vizes környezet a láp) 2.2. egy önálló felmérő tevékenység megvalósítására helyi szinten 2.3. olyan egyéni megoldásokat kipróbálni, amelyek egy örökbe fogadott areálban csökkentik az antrópikus beavatkozás hatásait Tanulási tevékenységek Az VII. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - adatgyűjtés és megfigyelési lapok, grafikonok, táblázatok, diagramok, tematikus albumok összeállítása; - egy örökbe fogadható areál (vizes környezet a láp) kutatása; - a helyi szinten jelentkező szennyezési tényezők gyakorlati felmérése; - a víz, levegő, talaj megfigyelhető fizikai tulajdonságainak meghatározása; - a levegő hőmérsékletét és sebességét meghatározó kísérletek elvégzése; - esettanulmány megvalósítása: egy areál örökbe fogadása. 19

21 3. A környezet iránti felelős magatartás felvállalása és gyakorlatba ültetése Viszonyítási célkitűzések Az VII. osztály befejeztével a tanuló képes lesz: 3.1. a környezetvédelemre vonatkozó jogszabályokhoz viszonyulva, felelősségteljes magatartás és hozzáállás kifejlesztésére 3.2. felelősségteljes és helyes döntéseket hozni a környezetvédő magatartásra vonatkozóan 3.3. bebizonyítani, hogy megértette saját viselkedésének következményeit a környezet minőségét illetően Tanulási tevékenységek Az VII. osztály folyamán a követező tevékenységek javasoltak: - saját megfigyelések felidézése és ezek megvitatása fókusz csoportokban; - a jó szokások népszerűsítése didaktikai játékokon, didaktikai folyamatokon, stb.; - a saját hozzáállásra és akciókra vonatkozó határozathozatali vázlatok megvalósítása; - környezetvédelemre vonatkozó szabályrendszer kidolgozása; - esettanulmány megvalósítása: Veszélyes hulladékok és ezek kezelése Nagyváradon; - esettanulmány megvalósítása: A hulladékok újrahasznosítása és kezelése Bihar megyében; - Karl-Popper féle vitákban való részvétel; - civil szervezetekkel és intézményekkel való partnerkapcsolat létesítése, az örökbe fogadott areál környezetének fenntartása és megóvása érdekében. TARTALMAK A környezet megismerésére és megóvására vonatkozó alapfogalmak Román hozzájárulások az Ökológiának és a Környezet földrajzának fejlődéséhez A víz, a levegő, a talaj megfigyelhető fizikai tulajdonságaik Összetett ökoszisztéma Az erdő: szerepek, védő intézkedések Az ember hatása a környezetre Védett területek A védett területek menedzsmentje. A védett terület szervezési kerete. A természetes erőforrások kezelése a védett területeken. Népszerűsítési és nevelési akciók A környezet higiéniája Hang és biológiai szennyezés Radioaktív szennyezés Környezetvédelem Az élettér mesterségessé válása A hulladékgazdálkodás elvei A hulladékok értékesítése A hulladékok újrahasznosítása és kezelése 20

22 MÓDSZERTANI JAVASLATOK A KÉPZÉS MAKROTERVEZÉSE V. OSZTÁLY Sorszám Tanulási egységek Részletes tartalom Visz. célk. 1 A környezet megismerésére és megóvására vonatkozó alapfogalmak - Fogalmak behatárolása: Ökológia és A környezet földrajza. - Környezet fogalma. Abiotikus és biotikus tényezők - A víz körforgása a természetben - Környezetvédelmi hatáskörrel rendelkező intézmények Óraszám Értékelési eljárások / eszközök 5 Rendszeres megfigyelés, gyakorlati próba, portfólió, szóbeli felelet értékelése, beszámoló. 2 Az ember hatása a környezetre - Környezet-típusok: természetes, antrópikus, antrópizált - Közvetlen környezet 3 A környezet higiéniája - Szennyezés. Szennyezési források. Osztályozás. A szennyezési források leltárba vételének eljárásai - Helyi szintű szennyezési források és ezek eloszlása 4 Környezetvédelem - A környezetvédelem fogalma - A hulladékok: meghatározás, osztályozás - A hulladékok hatása a környezeti tényezőkre - Helyi szinten előforduló hulladéktípusok és ezek forrásai Önértékelés, egymás értékelése, szóbeli felelet értékelése, tervezet. 13 Rendszeres megfigyelés, szóbeli felelet értékelése, egymás értékelése, gyakorlati próba, portfólió. 13 Szóbeli felelet értékelése, önértékelés, gyakorlati próba, beszámoló, portfólió. 21

23 A KÉPZÉS MAKROTERVEZÉSE VI. OSZTÁLY Sorszám Tanulási egységek Részletes tartalom Visz. célk. 1 A környezet megismerésére és megóvására vonatkozó alapfogalmak 2 Az ember hatása a környezetre - Az Ökológia és a Környezet földrajzának történelme - Helyi szinten (iskola, iskolaudvar), a biotikus és abiotikus tényezők - Az élő szervezetek kapcsolata az abiotikus tényezőkkel: inter- és intraspecifikus kapcsolatok az ökoszisztémákban - Antrópikus beavatkozás a környezetbe: lehetőségek, következmények - Biológiai sokféleség: jelen és perspektívák - A környezet rombolása helyi szinten (megye) - A környezet rombolása Romániában Óraszám Értékelési eljárások / eszközök 7 Rendszeres megfigyelés, szóbeli felelet értékelése, egymás értékelése, gyakorlati próba, beszámoló. 12 Önértékelés, szóbeli felelet értékelése, portfólió, gyakorlati próba, tervezet. 3 A környezet higiéniája - A víz, a levegő, a talaj szennyezése - A szennyezés helyi szinten 4 Környezetvédelem - Fogalmak behatárolása: környezet megóvása és fenntartása - A környezeti tényezők rombolását csökkentő intézkedések - A hulladékok környezetre gyakorolt hatásának csökkentése - A fenológiai kérdőív alkalmazása egy örökbe fogadható areál (park) tanulmányozásában - Jó szokások az örökbefogadott areálokon (gyümölcsöskert, kert) Szóbeli felelet értékelése, rendszeres megfigyelés, egymás értékelése, gyakorlati próba. 10 Szóbeli felelet értékelése, önértékelés, egymás értékelése, gyakorlati próba, tervezet, portfólió. 22

24 A KÉPZÉS MAKROTERVEZÉSE VII. OSZTÁLY Sorszám Tanulási egységek Részletes tartalom Visz. célk. 1 A környezet megismerésére és megóvására vonatkozó alapfogalmak - Román hozzájárulások az Ökológiának és a Környezet földrajzának fejlődéséhez - A víz, a levegő, a talaj megfigyelhető fizikai tulajdonságaik - Összetett ökoszisztéma Az erdő: szerepek, védő intézkedések Óraszám Értékelési eljárások / eszközök 8 Szóbeli felelet értékelése, rendszeres megfigyelés, gyakorlati próba, egymás felmérése, tervezet. 2 Az ember hatása a környezetre - Védett területek - A védett területek menedzsmentje. A védett terület szervezési kerete. A természetes erőforrások kezelése a védett területeken. Népszerűsítési és nevelési akciók 3 A környezet higiéniája - Hang- és biológiai szennyezés - Radioaktív szennyezés 4 Környezetvédelem - Az élettér mesterségessé válása - A hulladékgazdálkodás elvei - A hulladékok értékesítése - A hulladékok újrahasznosítása és kezelése Szóbeli felelet értékelése, rendszeres megfigyelés, írásbeli próba (kérdőív, esszé), beszámoló, egymás felmérése. 5 Szóbeli felelet értékelése, gyakorlati próba, önértékelés, egymás értékelése. 11 Önértékelés, írásbeli próba (kérdőív, esszé), szóbeli felelet értékelése, egymás értékelése, portfólió, tervezet. 23

25 Módszertani javaslatok A képzési-oktatói-nevelői eljárás sikerének biztosítása a nevelési szabványok szemszögéből nézve és a választható tantárgy - státuszhoz viszonyítva, függ a tanulási késztetés minőségétől, a tanerő hajlandóságától, hogy egy diák-centrikus tanítást helyezzen előtérbe, amit főként interaktív módszerekkel valósít meg, és az értékeléshez kiegészítő eljárásokat alkalmaz. A következő didaktikai módszereket javasoljuk: A beszélgetés vagy társalgás - módszere Mint oktatási módszer, a beszélgetés a tanár és a tanulók párbeszéde egy bizonyos témában. A beszélgetés sikeréért a tanár figyelembe kell vegye a következő psziho-pedagógiai módszereket: a kérdéseket pontosan és világosan, érthetően kell megfogalmazni, kétértelműségek nélkül. elsődlegesen a gondolkodást és ne a memóriát célozzák meg; amennyire lehetséges, le kell mondani a katehetikus beszélgetésről. úgy legyenek megfogalmazva, hogy ne gátolják a tanulókat, hanem ösztönözzék a kritikus szellemüket és a kreativitásukat. a tanulók képesek legyenek válaszokat adni ismereteik és gyakorlatuk alapján. ne vonjanak maguk után egyszótagos válaszokat. az egész tanuló-csoportnak kell feltenni, majd megnevezni a válaszadót. a kérdések ne legyenek ravaszok, csapdák, készakarva hibásak, mert ezek félrevezethetik a tanulókat. szükség esetén pótkérdéseket is fel kell tenni, a tanár belátása szerint. A beszélgetés legfontosabb előnyei: érdekeltté teszi a diákokat a tanulásban, mivel párbeszédre, személyes elmélkedésre készteti őket az érintett témában. a tanulás alaposabb és tartósabb. A felfedezés - módszere A felfedezés vagy felmérés általi tanulás egy munkamódszer, amely a tanulókat abba a helyzetbe hozza, hogy felfedezzék az igazságot, saját tevékenység segítségével végigjárván az ismeretek felfedezésének útját. A logikai-eurisztikus eljárás szerint a felfedezés lehet: induktív (egy anyagi erőforrás elemzése és egy folyamat sajátosságának észlelése), deduktív (általános törvényszerűségekből kiindulva következtetések megfogalmazása), analógiai (az erőforrás elemzése, az információk összehasonlítása), transzduktív (különböző területekhez tartozó folyamatok általános törvényszerűségei például az okok-következmények algoritmus). A felfedezés általi tanulás előnyei: a termékeny gondolkodás, a kreativitás, a problémára több megoldást nyújtó képesség fejlesztése. a tanulási késztetés kialakulása, a saját szellemi képességben való megbízás serkentése által. az ismeretek tartósságának biztosítása. mivel saját erőkifejtésen alapul, állásfoglalásokat alakít ki, és magaviseleti változásokat határoz meg. Problematizálás - módszere A problematizálás általi képzés irányítja és serkenti a tanulók gondolkodását, az ismeretek irányított tanulási folyamata során azáltal, hogy valós vagy látszólagos konfliktus helyzetek megoldása felé vezeti őket. A tanuló abba a helyzetbe kerül, hogy elemzi, újraszerkeszti, aktualizálja, összehasonlítja, kiválogatja az információkat, és megoldásokat tervez, megindokolván a választását. 24

26 Annak érdekében, hogy elnyerje a problematizált jelleget, egy feladat csodálkozást kell ébresszen a tanulóban. Több típusú problematizálást alkalmaznak: a probléma-kérdés: feltételezi egy előzőleg elsajátított ismeretrendszer létezését (előtétel), és a miért? Kérdést, ami egy értelmi erőfeszítést kíván a tanuló részéről, hogy megkeresse, kiválassza a feleletet. a probléma: ami a régi ismeretek és egy új feladat megoldása érdekében rákényszerített kívánalmak között létező ellentétben valósul meg. probléma-helyzet: egy megoldásra váró feladat-együttesből áll; a tanulótól azt várják el, hogy egy vázlat statikájában érzékelje a mozgás dinamikáját (például az erőerdők eltűnése). A problematizálás által a tanuló túllép a konkrétumon, eljutván az elvonatkoztatáshoz, majd az általánosításhoz, vagyis fogalmak és ismeretek elsajátításához. A probléma-kérdések segítségével a gondolkodás egy magasabb fokozatát, a fogalmakét éri el a tanuló, ami az ismeretelsajátítás egy magasabb szakasza. Fogalmakkal dolgozni a megismerés logikus szakaszának elérését jelenti. A BRAINSTORMING módszer A Gondolatok ostromá - nak is nevezett, csoportokban alkalmazott módszer, serkenti az eltérő gondolkodást, és az építő jellegű képzelőerőt. A módszer lényege az, hogy kötetlen megbeszélésre ajánlanak egy témát vagy egy feladatot. A megbeszélés során a tanár nem lép közbe (késleltetett kritikus értékelés), hogy ne befolyásolja, vagy ne gátolja a tanulókat gondolataik kifejezésében. Einstein szerint a képzelőerő fontosabb az ismereteknél. Ezt az elméletet alapul használva, a módszer nagy hangsúlyt fektet a tanulók kreativitásának fejlesztésére. Például: Melyek a globális felmelegedés következményei? Bizonyos szabályok betartása szükséges, mint például: Hagyjátok szabadon szárnyalni képzelőerőtöket, hogy új ötletek születhessenek! Gondolatban vegyétek át a többiek ötleteit, és - mint egy láncreakcióban -, fogalmazzátok át ezeket! Nem szabad negatív értékelést hangoztatni a gondolatok megfogalmazása alatt! Nem léteznek téves, vagy abszurd válaszok! Mindenkinek joga van az önálló véleményhez! Mindenki meghallgatja, és tiszteletben tartja a mások véleményét! A tanulók: különböző magatartásformákat tanulnak: figyelmes meghallgatás, mások gondolatainak tiszteletben tartása, saját gondolataik nyugodt, fenntartás nélküli közlése. együttműködés a csoport többi tagjával. a gondolkodás szintjén megtanulnak véleményt alkotni előző ismereteik alapján, összehasonlítani az információkat, érvelni és ellenérvelni, az információk alapján értékes gondolatmeneteket megfogalmazni, dönteni. A módszer alkalmazásának határai vannak: a feladat kreatív megoldásának csak egy lépését jelenti. a javasolt megoldások nem mindig alkalmazhatók. hozzá nem értéssel vezetve, a módszer kizárja a gondolatok megfogalmazásából a tanulók egy részét, emellett unalmassá, fárasztóvá, összefüggéstelenné válhat. időigényes. ESETTANULMÁNY vagy HARVARD - módszer A következtető megismerésen alapuló, eurisztikus és alkalmazásos módszer, amely segíti az áttérést az sajátosról az általánosra. Egy valós helyzetet, egy esetet ajánlunk elemzésre a diákoknak. Az elemzés során azonosítani kell az esetben foglalt elemeket, meg kell határozni az okokat és a társadalmi hatásokat, meg kell fogalmazni egy véleményt, és egy előrejelzést, javasolni kell egy 25

27 megoldást, el kell dönteni, hogy melyik a legjobb megoldás, amelyet aztán gyakorlatban is ellenőrizni kell. Az eset egy sajátos helyzet, valós vagy feltételezett, szimulált vagy modellezett, ami létezik, vagy létezhet egy természetes társadalmi, gazdasági rendszerben, és amelyik egy diagnózist és egy határozathozatalt igényel. A módszer előnyei: A tanulók szembesülnek egy, a valóságból vett helyzettel, amelyet teljes nagyságában láthatnak. Közel hozza a tanulás folyamatát a hétköznapi élethez. Hatékonyan és kreatívan alkalmazza az elméleti tudást az eset gyakorlati megoldásában. A tanulók határozatokat hoznak és érvelnek mellette. Felelősséget vállalnak. Fejlődik a megoldási stratégiák kritikus vizsgálata, az események előrevetítése, a csoport szervezésére, vezetésére illetve a tagok együttműködésére való hajlam. A Szerepjáték - módszer A szerepjáték egy önkéntes didaktikai módszer, amelynek célkitűzése az emberi magatartás alakítása. Kiindulópontként a tanulók egy társadalmi csoport szerkezetét, kapcsolatait vagy helyzetét szimuláló kölcsönhatásokat játszanak el. A tanár körvonalazza a szerepköröket és a szereplők közötti kapcsolatokat. A szerepek eljátszása akkor sikeres, ha a játék figyelmesen elő van készítve, értőn van levezetve. A szerepjátszás előnyei: Biztosítja a gyakorlati készségek, a gondolatok és érzelmek kifejezését, egy valós élethelyzet szimulálásával. Serkenti a tanulók párbeszédét, cselekvéseit és együttműködését. Elősegíti a csapatszellem kialakulását. Segít az emberekkel és valódi gondjaikkal szembeni pozitív hozzáállás kialakulásában. Különböző helyzetekben segít megítélni a helyes és helytelen emberi viselkedést. Segít kialakítani a felelősségérzetet és viselkedésváltozást. Megkönnyíti a spontán válaszadást és a megfelelő reakciót adott helyzetben. A feed-back (visszacsatolás) létrejötte a személyes viselkedésről és hozzáértésről. A Karl Popper típusú vita módszer A módszer alapját egy jól szerkesztett formátumban felvetett indítvány képezi, mely szembeállít két, 3-3 felszólalóból álló csapatot. A módszer egy szerepjáték formájában zajlik, amiben a résztvevők megtanulnak nyerni vagy veszíteni. A vita témáját, az indítványt jóval előbb be kell jelenteni, hogy a tanulóknak legyen idejük adatgyűjtésre. A vita megszervezése és levezetése szükségessé teszi néhány szakasz érintését: az előkészítő szakasz: a tanulók megismerkednek a munkaalgoritmussal és a vita módszerrel; az egyik csapat érvekkel alátámasztja az indítványt, a másik csapat ellenérveket sorakoztat az indítvány megdöntésére. elmagyarázzák a felszólalók szerepfeladatait, és a többi tanuló döntőbírói (zsűri) minőségét. a tanár irányításával mindegyik csapat két érvrendszert dolgoz ki: az egyik alátámasztja a témát-például igazolt a szilárd üzemanyagokról való lemondás, és a másik, amelyik az ellenkezőjét támogatja. a vita lebonyolítása érvek és ellenérvek felsorakoztatásával a két csapat részéről. a zsűri feljegyzi az érveket és az érvelésre felhasznált időt. A vita végén a zsűri visszavonul a döntéshozatalra és kihirdeti a győztes csapatot és a versenyzők rangsorát. A módszer előnyei: a tanulók számára ösztökélő, motiváló és érdekes. 26

28 magatartási változásokat eredményez: megtanít meghallgatni másokat, elfogadni az ellenfél nézőpontját. kialakítja az érvekkel alátámasztott véleménynyilvánítás képességét. A szimulálás módszere A módszer lényege valós helyzetek megismétlése vagy utánzása laboratóriumi körülmények között, lehetőséget nyújtva így a tanulóknak, hogy ugyanúgy, vagy majdnem ugyanúgy viselkedjenek, mint a valóságban. A szimulálás módszer előnyei: képzési értéke van, felkérvén a tanulókat, hogy kutassanak, keressenek, válogassanak, az igazságot analogikus gondolatmenet útján fedezzék fel. a tanulók számára nehezen észlelhető jelenségek vagy folyamatok megértését segíti elő. Kísérlet A szimulálás egy változata, amelyik egy jelenség vagy folyamat előidézését feltételezi, abból a célból, hogy ezek tanulmányozhatók legyenek. A kitűzött didaktikai céltól függően, a kísérlet lehet: bemutató, alkalmazó, kutatási, értékelő. Egy valóságból felidézett folyamat, a zajszennyezés, felébreszti a tanulók érdeklődését, és gondolatok megfogalmazására, kipróbálására, és érvelésre készteti őket. A módszer előnyei: a jelenségeket saját felfedezés útján ismerik meg a tanulók. alkalmazza a tanulók eddigi tudását. serkenti a csoportmunkát. ÉRTÉKELÉS Az értékelés formatív jellegű kell, hogy legyen, elősegítve a tanulás megindokolását, kiemelvén egy tanuló előmenetelét, vagy felismervén a hiányosságokat, a tanulási nehézségeket. Legfontosabb célja az iskolai teljesítmény növeléséhez szükséges feed-back (visszacsatolás) kialakulása. A formatív értékelés egy folytonos, állandó folyamat, ami munkalapok, referátumok, pályázatok, portfóliók, gyakorlati tevékenységek alkalmazásával valósul meg. Az autentikus (hiteles) értékelés: egy viszonylag új fogalom, amely arra vonatkozik, hogy a tanulók teljesítményét összetett munkafeladatok megoldásával értékelik. A hiteles értékelés alkalmazási módja nem formális. A tanulók a feladatokat nemcsak az iskolában, de otthon is megoldhatják, így a megoldásra szánt idő rugalmas, néhány órától vagy naptól, néhány hónapig, vagy akár 1 iskolaévig (portfólió készítésénél) változik. A hiteles értékelés figyelembe veszi nemcsak a feladat elvégzéséhez vezető folyamat értékelését, de magát a végterméket is értékeli. A tanulók didaktikai tevékenységek alatti rendszeres, (szisztematikus) megfigyelése egy sor, más úton nehezen elérhető információt nyújt. Az információk feljegyzésére a tanár rendelkezésére áll: minőségi értékelési lap, osztályozási skála, ellenőrzési jegyzék. A rendszeres megfigyelés megkönnyíti a kitűzött célokhoz viszonyuló viselkedések kialakulását. 27

29 Finalitás Ismeretek és képességek Egy tevékenység elvégzéséhez való hozzáállás Társadalmi hozzáállás Tudományos hozzáállás Viselkedések Beszéd, meghallgatás, a rendelkezésre álló források felhasználásával megvalósított kutatások A tervezés hatékonysága, a lehetőségek felhasználása, képességek bebizonyítása: kezdeményezés, kreativitás, kitartás, önbizalom. Szabályokkal, törvényekkel szembeni, mások iránti tisztelet; óhaj, hogy a csoport gondjainak a megoldásához hozzájáruljon. Nyitottság az új felé, érzékenység az okokozat típusú kapcsolatok iránt, kreativitás. Érdekek Nevelési, esztétikai, tudományos, környezetvédő tevékenységekkel szembeni hozzáállás nyomon követése. Értékelés A természettel kapcsolatos jóérzés és megelégedettség kifejezése Alkalmazások, változtatások Kapcsolat a társakkal, a dicsérethez és a kritikához való viszonyulás, a tanár tekintélyt parancsoló viselkedéséhez való viszonyulás, társadalmi beilleszkedés, érzékenység. A kutatás A tevékenység 1-2 tanórát igényel, és a következőképpen játszódik le: a tanuló pontos utasítások kíséretében kap egy feladatot, amit meg kell, hogy értsen, majd megoldásában egy sor ismeretről és képességről kell tanúbizonyságot tegyen. A kutatás lehetőséget nyújt a tanulónak, hogy kreatívan alkalmazza tudását, és új helyzeteket kutasson fel. A jegyadás holisztikus módon történjen, külön-külön értékelve a következő területek mindegyikét: a megoldási stratégiát a tudás, az elvek és szabályok alkalmazását az adatok feljegyzésének és feldolgozásának pontosságát az érvelés értékelhetőségét, a bemutatás alakját A projekt egy nagyobb méretű tevékenység, ami az osztályban kezdődik el, a feladat megnevezésével és megértésével, majd odahaza folytatódik néhány napig vagy hétig. Ez idő alatt, a tanuló állandóan tanácskozhat a tanárral. A tevékenység egy jelentéssel záródik, melyen a tanuló az osztály előtt bemutatja az elért eredményeket, lehetőség szerint a megvalósított termékekkel együtt. A tevékenység alatt értékelhető képességek: a munkamódszerek kiválasztása a megfelelő szakirodalom felhasználása a rendelkezésre álló források megfelelő felhasználása a megoldás helyessége az összegyűjtött anyag beszámolóban történő összeállítása a bemutató minősége A portfólió Egy összetett értékelési eszköz, amely magában foglalja az érdemleges eredményeket, amelyeket a többi értékelési módszerrel vagy eljárással kaptunk. Felfogható a tanuló névjegykártyájaként, nyomon követi az előrehaladását egyik félévtől a másikig, egyik évtől a másikig. W. POPHAM a következő párhuzamot vonta egy portfólió és egy írott teszt jellegzetességei között: 28

30 PORTFÓLIÓ Bevonja a tanulókat saját előremenetelük értékelésébe, és egy formatív feed-backet biztosít Méri a tanulók tudásának gyarapodását, ugyanakkor biztosítja a tanulók közötti különbségek értékelését Összedolgozó értékelő módszer Egyik célja az önértékelés Értékeli a tanuló erőfeszítését a tudás megszerzésében, a hozzáállást és a megszerzett új tudást Nagyon jó kapcsolatot biztosít a tanítás-tanulásértékelés között TESZT A tanulók jegyet kapnak, kevés magyarázattal a tanár részéről. Minden tanulót azonos módon értékel Az értékelés nem összedolgozó Az önértékelés nem cél Csak a megszerzett új tudást értékeli Elkülöníti az értékelést a tanítástól és a tanulástól A portfólió szerkezetét a tanár határozza meg, de a tanulók joga felhasználni minden, szerintük szükséges és munkájukra jellemző dolgozatokat, termékeket. A portfólió értékelésében a tanár figyelembe kell, hogy vegye: Bizonyosodjon meg arról, hogy a portfóliót a tanuló és nem más személy készítette! Gyűjtsön össze, és helyezzen levéltárba bizonyos portfóliókat, hogy generációkat lehessen összehasonlítani! Kérje a diákokat, hogy értékeljék saját portfóliójukat! Értesítse a szülőket a tanulók portfóliójáról! Önértékelés A tanulóknak szükségük van az önértékelésre. Ez növeli az önbizalmukat, és motiválja őket a jobb eredmények elérésében. A tanár segít a tanulóknak kifejleszteni az önértékelési képességeiket, összehasonlítani az elért szintet a kitűzött nevelési célokkal, standardokkal, illetve betartani egy saját tanulási programot. Az értékelés eredményei a legkiemeltebb mutatói a didaktikai tevékenység minőségének és hatékonyságának. Nicolae Ilinca négy csoportba sorolja a tanítás eredményeit: Megszerzett ismeretek: Az események, tettek, folyamatok, adatok memorizálását a visszaadás, alkalmazás, átvitel, az elsajátított tartalmakon végzet egyes logikai műveletek (mint az elemzés, összehasonlítás, szintézis, általánosítások, osztályozások) kell kövessék. Értelmi képességek fejlesztése, mint: - a tanulók gondolkodási képessége - gondolkodási módjuk - az állandó alakulásra, fejlődésre való nyitottság Ez a kitétel mérvadó a didaktikai tevékenység hatékonyságának megállapításánál. Az ismeretek alkalmazásának képessége megmutatkozik: - az új, komplexebb ismeretek tanulók általi sikeres elsajátításában - az elsajátított ismeretek alkalmazásában egyes elméleti feladatok és gyakorlati tevékenységek megoldásánál. A személyiségjegyek és a tanulók magatartása érzelmi síkon hozzáállássá és meggyőződéssé válnak, amelyek befolyásolhatják az iskolai teljesítményt. Ez a rövidre fogott bemutató nem meríti ki az interaktív oktatási és az értékelési módszerek sokaságát. Minden tanárnak lehetősége van a curriculum - ot személyre szólóan megközelíteni, úgy a stratégiák, mint az értékelés szempontjából, de a nevelési szabványokhoz kell vonatkoztatni. 29

31 Jelentős környezetvédelmi világnapok Február 2. A Vizes élőhelyek világnapja Április 24. A kísérleti állatok védelmének világnapja Március 6. Nemzetközi Energiatakarékossági Világnap Május 10. Madarak és fák napja Március Április 15. Az erdő hónapja Május 11. A vonuló madarak világnapja Március 22. A Víz világnapja Május 15. Nemzetközi klíma akciónap Március 23. A Meteorológia világnapja Április 1. A Madarak napja Május 24. Az Európai nemzeti parkok napja Június 5. Környezetvédelmi világnap Április 17. Az egészség világnapja Június 8. Az Óceánok világnapja Április 22. A Föld napja Június 17. Világnap az elsivatagosodás és az aszály ellen 30

32 Június 21. A Nap napja Október 4. Állatok világnapja Július 11. Népesedési világnap Augusztus 9. Az állatkertek és a parkok nemzetközi napja Szeptember 16. Az Ózonréteg védelmének nemzetközi napja Szeptember 18. Geológusok világnapja Szeptember 23. Takarítási világnap Szeptember 25. Tengeri élőhelyek nemzetközi napja Szeptember 26. A Kárpátok világnapja Október 1. Habitát világnap Október 8. A Természeti katasztrófák elleni védekezés világnapja, Madármegfigyelő nap Október 15. Nemzetközi gyalogló nap Október 16. Az élelmezés nemzetközi napja Október 17. A szegénység felszámolásának nemzetközi napja Október 21. Földünkért világnap Október 31. Takarékossági világnap, A Fekete tenger nemzetközi napja November 8. Városok nemzetközi napja 31

33 November 27. "Ne vásárolj semmit!" - nap December 10. Az emberi jogok világnapja December 14. A nukleáris reaktorok elleni tiltakozás nemzetközi napja December 29. A Biodiverzitás védelmének világnapja 32

34 I. A KÖRNYEZET MEGISMERÉSÉNEK ÉS VÉDELMÉNEK ALAPVETŐ FOGALMAI I.1. Fogalmak behatárolása A környezetvédelmi nevelés elsősorban azt feltételezi, hogy ismereteket és információkat adunk át a környezet jelenlegi helyzetéről, rongálásának méreteiről és e jelenség irányzatairól, illetve a környezetrombolásnak az emberek életére gyakorolt hatásáról. A környezetvédelmi oktatás egyik alaptulajdonsága az interdiszciplinaritás, mivel a környezetet a természetes és társadalmi elemek összességének tekintjük. Az emberi társadalom fejlődése felgyorsította a természetes környezet átalakításának folyamatát, a mezőgazdaság művelésével egyes területek benépesítésével, erőirtásokkal, lecsapolásokkal, folyómedrek szabályozásával, öntözésekkel. Figyelmen kívül hagyni a Föld lehetőségének korlátait olyan természeti folyamatokat, vagy emberi cselekedetek egyensúlyi zavarának lehetőségének megteremtését jelenti, amelyeknek nagyon nehéz megjósolni a következményeit. A vizek nagy mennyiségű hulladékokkal való szennyezése és öntisztító képességük túlhaladása, a talajok természetes termékenységének tönkretétele ésszerűtlen mezőgazdasági tevékenységek nyomán, nemcsak a mostani társadalomra vannak kihatással, de veszélyeztetik az eljövendő nemzedékeket is. A jelen korban a környezet problematikája szorosan kapcsolódik a népesedés növekedéséhez és a városiasodás előrehaladásához, a technikai fejlődés szintjéhez, ezek minden szélsőséges megnyilvánulásaival és területi átrendeződéseivel. (Irina Ungureanu 2005) A környezettel kapcsolatos összetett problémák megismerése több tudományág együttműködését feltételezi, ami lehetőséget nyújt nemcsak a környezet összetevőinek elemző megismerésére, hanem az együttes probléma megismerésére is, az elemek működési mechanizmusára, a krízis-helyzetek származására, ezek helyrehozásának lehetőségeire és módozataira. A környezet integrált megközelítés szükségességéhez közelebb állnak a rendszertan, az ökológia és a földrajz. A rendszerek általános elméletére alapozott rendszertan értékesíti a világra vonatkozó globális szemléletet, tartalmazván a történelem, filozófia, biológia, fizika, kibernetika, távközlés, stb. területein elért vívmányokat. Mint ilyen, a legjobban és a legobjektívebben közelíti meg a környezet gyors, tudományos megismerésének szükségességét. (Irina Ungureanu 2005) A bioföldrajz fejlődésének kifejezéseképpen megjelent ökológia az élő szervezetekkel foglalkozik és ezek összetett kapcsolataival, azzal az (abiotikus) areállal, amelyben élnek. Az ökológia az ökoszisztémákat tanulmányozza. Gyakorlati szempontból az ökológia fontos, mivel: feltárja az ember előtt a természetben történő meggondolatlan beavatkozásainak kézzelfogható hatásait, pontosítja a természet rombolást megállító lehetőségeket, előrevetíti az egész bolygót fenyegető életre káros hatásokat, az embert a természet tiszteletére, gondozására és szeretetére neveli. A földrajz a természettudományok és a társadalomtudományok fedéstartományát érinti. Ebből a távlatból a földrajz fejlődése különféle jelenségek egyidejű megismerésének, a jelenségek közötti kapcsolatok felfedezésének, illetve szerkezeti és működési kombinációk meghatározásának irányában történt. Érdeklődése középpontjában a Föld van, mint az élet, és a társadalmi-gazdasági tevékenységek támaszpontja, így érthető a földrajz nyitottsága a rendelkezésre álló információk értékelése és teljes értékesítése irányába. Ebből a szempontból a környezet földrajza a földrajz egy dimenziója, amely a földrajzi teret, az emberi tényezőt is magába foglaló tájat tanulmányozza. (Irina Ungureanu, 2005). I.2. Az ökológia története Németországban az 1870-es években, a bioföldrajz fejlődésével egy időben megjelent az ökológia. ERNEST HAECKEL ( ) német evolucionista biológus meghatározása szerint az, az ismeretszerzési terület, amely a természet gazdagságát és mindazokat a kapcsolatokat kutatja, amelyek az állatok és szervetlen illetve szerves környezetük között létezik. Az ökológia fogalmat egy 33

35 évvel korábban, K. REITER használta, de csak etimológiai értelmét magyarázta meg: OIKOS = ház, LOGOS = tudomány. Fejlődése során az ökológia néhány szakaszon ment át, túlhaladván az eredeti, kizárólagosan bio-centrikus szemléleten, és kiterjesztvén érdeklődési körét a bio-humánum problematikájára is. Megállapítván az ember interaktív kapcsolatait más életformákkal, az ökológia hangsúlyt fektet a táplálkozási láncokra és az ökoszisztémákra gyakorolt negatív antrópikus hatásokra. 1. A körvonalazási időszak teljesítményei között említést érdemelnek: a biocönózis fogalom azonosítása, a víz hő- rétegezésének következményei az élő szervezetek csoportosulására, az élettér és ökoszisztéma fogalmak meghatározása. Kutatásaik által kiemelkednek Karl Mobius, F.A. Forrel, F.E. Clemens, F.Dahl és E.Warming. 2. A trófikus ökológia időszakát Ch.Elton uralja, ő teremtvén meg az alapokat Az állati ökológia című művében. Ugyanebben az időszakban V. Shelford megfogalmazza a tolerancia törvényét, míg R. Chapman körvonalazza a környezet ellenállása fogalmat. A trófikus fogalmat a populációk számbeli szabályozásának területén is értékesíti. Az egy vagy több biológiai populáció egyedszámának tanulmányozása nyomán megjelenik a demográfiai ökológia. Ilyen kutatásokat végeztek, többek között R. Chapman, V. Volterra, G.F. Gausche, stb. 3. A trofo-energetikai időszakot annak a lényeges problémának a megoldása uralja, hogy a trófikus ökológia magyarázatai alkalmazhatók legyenek az elért hozzáállás mélységbeli szintjén. Mint energia mértékegység elfogadottá válik a kalória, lehetővé téve a számbeli értékek és a fizika-kémiai tényezők bevezetését az ökoszisztémák leírásába. A trofo-energetikai ökológia alapvető célkitűzései megmagyarázni az energia csere alapján az ökoszisztéma szerkezetét és működését, lehetővé téve ezáltal az alkotó biológiai populációk termelésének helyes felértékelését. Ilyen irányú kísérleteket végeztek G. L. Clarke, Ch. Juday, A. J. Nicholson, D. Chitty, stb. 4. A számítógépes modellezés és a beilleszkedési időszak 1964-ben veszi kezdetét az UNESCO által kezdeményezett Nemzetközi Biológiai Programmal. A program megvalósulása nyomán azt a határozatot hozták, hogy 30 tankönyvet adnak ki, abból a célból, hogy egyesítsék a csúcs színvonalú ökológiai kutatási módszereket. E tankönyveket neves ökológusok közreműködésével állították össze, közülük megemlítjük E. A. Vollenweidert, A.Macfadyent, G. G. Windberget, W. E. Rickkert, I. Sorokkint, stb. Ebben az időszakban a kutatások az ökológiai rendszerek termékenységének irányában folytak. Mivel a probléma előre nem számítottan összetett volt, a számítógépes modellezés bevezetése nélkül még a legfinomabb mérési eljárások, és a legtöbb ökológiai csoport paramétereinek jegyzékbe foglalása sem vezetett volna a várt eredményekre. Bár a természet problémáival foglalkozik, beleértve az emberi lét biológiai feltételeinek romlását is, az ökológia nem jelenti a teljes környezet-tudományt, még akkor sem, ha nagyszámú környezetvédelmi akció élén áll. I.3. A környezet földrajzának története STRABO szerint a földrajz a földkéreggel, a bolygók, az állatok tanulmányozásával kell foglalkozzon, mint előfeltétele a polgároknak a politikai élet megértése felé történő irányításának. A modernkor kezdetén, B. VARENIUS a Geographia generalis című művében a földrajznak tulajdonította azt a képességet, hogy értelmezi a természeti és emberi jelenségek térbeli elosztását, a csillagászati, fizikai, földtani, geomorfológiai, növénytani, társadalmi, antropológiai információk értékesítésével. ALWXANDER VON HUMBOLDT elképzelése egy kölcsönhatásokban álló rendszer együttesként szerkesztett Világegyetemről, megszabta a tudományos kutatás irányát annak tanulmányozása felé, hogy milyen körülmények között játszódnak le a természetben a valós folyamatok, a természetes és emberi szerkezeteken belül, illetve, hogy milyen kölcsönhatások léteznek az ember és a természetes tájak között. A geo-ökológia a biológiai ökológia érdeklődésének másik oldalaként jelent meg, középpontjában a szervezetek közötti kapcsolatok, illetve ezek és a környezet közötti kapcsolatok, és a szervezetek viselkedése és környezethez való alkalmazkodása állnak. 34

36 A geo-ökológia az ökológiai kérdéseket földrajzi nézőpontból veti fel, a figyelem a következők felé irányul: a környezet és az élőlények közötti kapcsolatok természetének elemzése, azoknak a környezeti folyamatoknak a mechanizmusa, amelyek hatásokat gyakorolnak az élőlényekre, és mint a környezet részei, azoknak a kapcsolatoknak a természete, amelyet megszabnak a környezetnek. (Alexandru Roşu, Irina Ungureanu, 1977). Az ökológia a tanulmányozásban az élőlényekből indul ki a természet irányába, ezzel szemben a geoökológia a környezetből indul ki az élőlények irányába. A környezet földrajza válaszol a globális elemzés felszólítására, lévén az a tudomány, amelyik, mint a környezet irányított fenntartásának az eszköze, a terület szervezésével és használatával foglalkozik. Maga az ágazat bizonyos fejlődésen ment át, de a tanulmányozás célpontjainak a meghatározásában észlelt bizonytalanságok, késleltették elismerését, mint georendszeri tudományt. F. VON RICHTHOFFEN a földrajz célkitűzéseként a Föld felületének és az ezzel okozati kapcsolatban lévő jelenségek tanulmányozását szorgalmazta. P. VIDAL DE LA BLACHE meg volt győződve, hogy az emberi jelenségek kapcsolatban vannak egy bizonyos korlátozott befolyású földterület együttessel, az emberben meglévén nemcsak a környezethez alkalmazkodó készség, de az azt megváltoztató is. I.4. Hazai hozzájárulások az ökológia fejlődéséhez GRIGORE ANTIPA ( ) fontos hozzájárulása volt az alkalmazott ökológia fejlesztéséhez, a Duna és a Fekete Tenger vizén végezve kutatásainak gyakorlati ellenőrzését. A nevét viselő fővárosi múzeum gondolata, illetve az állatok saját, természetes közegüknek megfelelő körülmények közötti kiállítása, szintén román elgondolás és elsőbbség. EMIL RACOVIŢĂ ( ) markáns személyiségű román biológus, aki három környezeti életteret elemzett: a tengert, az antarktiszi szélsőséges körülményeket, és a földalatti birodalmat. Megalapítója a biobarlang kutatásnak, mint tudománynak, és megteremtője a világviszonylatban első biobarlangkutató intézetnek Kolozsváron. ANDREI POPOVICI BÂZNOŞANU ( ) hazánkban először osztályozta a biotópokat, és bevezette a bioszínpad (az elemi biotóp, amelyik az egyed létezését biztosítja) ben megalapította Sinaia-n az első Zoológiai Telepet. ALEXANDRU BORZA ( ) megteremtette a román geonövénytan képzését, és megalapította a Kolozsvári Botanikus Kertet. Ökológiai viszonylatban említést érdemel a Bevezetés a növénytakaró tanulmányozásába című műve. I.5. Hazai hozzájárulások a Környezet földrajzának fejlődéséhez. SIMION MEHEDINŢI ( ) meghatározta a földrajz tanulmányi célkitűzését, eszerint vált a Föld tanulmányává, úgy tekintve a Földet, mint a négy burok tömegének kölcsönhatását, úgy statikai szempontból (a térben való eloszlás), mint dinamikai szempontból is (az időbeli átalakulások) az emberi társadalommal és a kölcsönös, ember természet kapcsolatokkal. CONSTANTIN BRĂTESCU ( ) az elemzést a földrajzi burok állapotának, vagy bármilyen szerkezeti változásának sokszorosan átalakult hatása felé irányította (Irina Ungureanu, 2006). GEORGE VÂSLAN ( ) úgy értékelte, hogy a földrajz kötelessége kutatni a Föld, érintetlen vagy átalakult természeti elemeit, az embert és psziho-szociális életét, mindezeket állandó kölcsönhatásban, és időbeli és térbeli változásban. VINTILĂ MIHĂILESCU ( ) szerint a környezet csak a földrajz fel nem bomlott és fel nem bontható célkitűzése lehet. A földrajz tulajdonképpen a legáltalánosabban értett környezet tudománya (Irina Ungureanu, 2005). A földrajz nyújtja a legmegfelelőbb megismerési módját a geo-rendszeri elemzésnek, és olyan szintézisek felépítésének, amelyek leginkább megközelítik az egységet és az együttest. 35

37 I.6. A környezet fogalma A legelterjedtebb értelmezésben a környezet fogalma, a természetes és az antrópikus tevékenységek során előállított tényezők térbeli és időbeli összességét jelenti, amely befolyásolja és amelyet befolyásol az élet, az ember, a társadalom fejlődése. A környezet (környező, közvetlen, ökológiai, élet) egy adott terület fizikai, kémiai, meteorológiai, biológiai tényezőinek összessége, amelyekkel az élő szervezet érintkezik. Ezek a tényezők a következőek: hőmérséklet, nedvességtartalom, talaj, víz, a föld mágnesessége, a táj, más élő szervezetek. Az élő szervezetek és a környezet között összetett kölcsönös kapcsolatok léteznek. A környezet befolyásolja az élőlényeket, de az élőlények is (az embert is beleértve) megváltoztatják környezetüket. Mint körülöttünk lévő valóság, a környezet, nem csak anyagi elemek összessége, hanem az emberek, közösségek és csoportok, és a terület közötti kapcsolatoknak a mentális megjelenítése, közös képzete, pszihikai visszhangja. (Irina Ungureanu 2005). A környezet napjainkban mutatja meg korlátait, de nemcsak bizonyos területeken, hanem bolygószinten, hiszen a Föld egy összetett egységként működik. A társadalomban tudatosodik ez a kialakult veszélyes helyzet, és ezért felvállalja a környezeti gondokra való megoldások megtalálásának felelősségét. I.7. Abiotikus tényezők A környezet élettelen természeti elemekből (abiotikus), a bioszféra elemeiből (biotikus), és antrópikus elemekből áll. Az abiotikus, élettelen alkotórészek az abiotikus környezetet, míg a biotikusak (élők) a biotikus környezetet alkotják. A biotópot egy ökoszisztéma abiotikus tényezőinek összessége jelenti. A biotópot alkotó elemek a litoszférából, a hidroszférából és az atmoszférából származnak, és ezekhez tartoznak. A víz, a levegő és a talaj a bioszféra alkotó elemeit környezet tényezőknek nevezzük. Az abiotikus tényezők különböznek és bizonyos földrajzi hosszúságú, tengerszint feletti magasságú és domborzatú területekre jellegzetesek. Ezek határozzák meg mindegyik biotóp sajátosságait. A biotóp magába foglalja: az altalaj természetét a talaj típusát, ennek szerkezetét és ásványi alkotórészeit a víz típusát a földrajzi tényezőket a mechanikai tényezőket a fizikai tényezőket a kémiai tényezőket Ezek jellegzetes állat- és növényvilágának egy minél tisztább és egészségesebb környezetet kell biztosítani. I.7.1. A víz A víz a Földön előforduló leggyakoribb vegyület, és különösen jelentős szerepet játszik az ember, a növények és az állatok életében. Víz nélkül a növények elszáradnak és elpusztulnak, élelem hiányában elpusztulnak a növényevő állatok is, előidézvén így a húsevő állatok pusztulását. Az ember nem élhet víz nélkül, amit a természetből von el. A tiszta víz szagtalan, színtelen, íztelen. Általában a víz nem tiszta. A bolygó külső burkaiban óriási vízmennyiségek léteznek. A Föld vízburkát, a hidroszférát óceánok, tengerek, tavak, folyóvizek, talajvizek, hó és jéghegyek alkotják. 36

38 A Föld felszínének 71%-át víz borítja, míg a szárazföld 29%-á teszi ki. A bolygó tömegének 7%-át teszi ki a víz, míg a szárazföld a 93%-át A víz körforgása a természetben A természetben a víz örökös körforgásban van, amit a napsugárzás és a gravitációs erő tesz lehetővé. A víz útját az óceánokból a légkörbe, innen a szárazföldre, majd vissza az óceánokba nevezik a víz körforgásának a természetben. Ennek során a víz mindhárom halmazállapotban fellelhető: folyékony, szilárd és gáz. A víz melegének hatására a tengerekből és óceánokból állandóan elpárolog egy nagy vízmennyiség, ami a légkörbe jutva felhővé válik. A víz egy része a felhőkből csapadékok formájában visszakerül az óceánba. Másik része esők és havazások útján a szárazföldre hull. Innen visszatér a légkörbe, a párolgás, a növények és állatok légzése nyomán, beszivárog a talajba, források formájában újra feltör, folyókban és folyamokban összegyűjtve újból a tengerbe kerül. A folyamat magában foglalja: a párolgást a vízpára szállítását a légmozgások által a vízpára lecsapódását csapadékok hullását a víz beszivárgását a talajba a földalatti lefolyást a felszíni vízfolyást az óceánok felé A víz körforgása egy erdőben. A víz körforgása sohasem szakad meg. A vízmennyiség nem nő, nem csökken, csak kis mennyiségű, de állandó vízcsere játszódik le, a tengerek, az óceánok, a légkör és a szárazföld között A víz megfigyelhető fizikai tulajdonságai A légkörben a víz megtalálható mindhárom halmazállapotában: gáz, folyékony és szilárd. Gázállapotban, pára formájában meghatározza a levegő nedvességtartalmát és még a nagyon száraz levegőben is jelen van. Folyékony állapotban nagyon finom cseppek (köd, felhők) vagy nagyobbak (permeteg, eső) formájában. Szilárd állapotban finom jégtűk vagy hópelyhek formájában, a nagy magasságban lévő felhőkben, vagy a hideg levegőrétegekben. Közönséges hőmérsékleten a víz folyékony állapotban található. A folyékony víz jellemzői: megtartja térfogatát és tulajdonságait. nagy a tapadási ereje, felveszi az őt tartalmazó edény alakját és tapad ennek falához. nagy a felületi feszültsége és képes felemelkedni hajszál (kapilláris) edényekben. az ásványi anyagok jó oldószere. biológiai szempontból elősegíti az élő sejtbe lejátszódó fizikai-kémiai folyamatokat, és biztosítja a szervezet hőszabályozását. 37