POLGÁRMESTERE. Készült a december 5. napján tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Nyíriné Kovács Ildikó költségvetési irodavezető

Átírás

1 BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI POLGÁRMESTERE ÖNKORMÁNYZAT Készült a december 5. napján tartandó képviselő-testületi ülésre. Készítette: Nyíriné Kovács Ildikó költségvetési irodavezető Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat évi költségvetési koncepciójára Tisztelt Képviselő-testület! Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Aht.) 24. (1) bekezdése értelmében a jegyző által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester november 30-áig - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagjai általános választásának évében legkésőbb december 15-éig - benyújtja a képviselőtestületnek. " Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (továbbiakban: Avr.) a költségvetési koncepció elkészítését a következőképpen szabályozza: 26. (1) A jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat figyelembevételével állítja össze. (2) A polgármester a költségvetési koncepció tervezetéről a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. A pénzügyi bizottságnak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről véleményt kell alkotnia. (3) A költségvetési koncepció tervezetét a képviselő-testület a bizottságok véleményével együtt megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól. " A december 5-ei döntéshozatalt az előterjesztés készítésének időszakában a következő jogszabályok illetve jogszabálytervezetek alapozzák meg: I.) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseinek döntő többsége január l-jétől lép hatályba, amely a költségvetés tervezésére is kihatással van, különös tekintettel a szűkülő, kötelezően ellátandó önkormányzati és hatósági feladatok körére (Mötv. 23. (5) bek.), a feladatfinanszírozás rendszerének feladatalapú támogatás formájában történő bevezetésére (Mötv és 118. ). Fontos kiemelni, hogy ezt a feladatalapú támogatást az Önkormányzat szigorúan a kötelezően ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetén azt kamatokkal terhelten a központi költségvetés részére vissza kell fizetni. Az Mötv rögzíti, hogy a helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése, amelyből finanszírozza és ellátja a törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. Ezen feladatok ellátásának forrásait és kiadásait az egységes költségvetési rendeletnek elkülönítetten kell tartalmaznia. A rendelkezés végrehajtása érdekében a évi költségvetési rendeletben a működési és felhalmozási feladatokon belül a kötelező és önként

2 2 vállalt feladatok forrásának és kiadásának a bemutatása is szükséges. Tehát a kötelező feladatok pénzügyi szükségleteit meghatározott közszolgálati szintnek megfelelően" az állam finanszírozza - figyelembe véve a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló elvárható saját bevételét és tényleges saját bevételét de az önként vállalt feladatokhoz a forrást az Önkormányzat zömében csak a saját bevételeiből tudja biztosítani. Önként vállalt feladat az, amelyet jogszabály nem határoz meg kötelező feladatként. A saját bevétel definícióját az Mötv (1) bekezdése határozza meg. Ezek a következők: helyi adók; saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevétel, nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj; átvett pénzeszközök; külön törvény szerint az önkormányzatot megillető illeték, bírság, díj; az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei. II.) A évi koncepció, illetve a költségvetési rendelet elkészítésénél figyelembe kell venni a szeptember l-jétől hatályba lépő nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényt (továbbiakban: Nkt), valamint a T/8888, számú törvényjavaslatot, amely a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szól. A törvényjavaslat zárószavazására a Parlamentben várhatóan november 27-én kerül sor. Az Nkt pont c)-q) és s)-u) alpontja szerinti köznevelési alapfeladatot ellátó intézmények - a XVI. kerületben az összes önkormányzati fenntartásban lévő általános iskola, gimnázium, a Rácz Aladár Zeneiskola, Táncművészeti Képző - és Iparművészeti Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és a Göllesz Viktor Óvoda Általános Iskola és Módszertani Intézmény, valamint a Nevelési Tanácsadó - (továbbiakban: iskolák) január l-jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba (továbbiakban: Központ) történő beolvadással - az állam fenntartásába kerülnek. Az iskolák esetében január l-jével közfeladat-ellátás átadására kerül sor. A fenntartói jogokat a Központ fogja gyakorolni. A kincstár hivatalból fog intézkedni az iskolák beolvadással történő megszűnésének törzskönyvi nyilvántartásba vételéről. A többcélú Napraforgó Családsegítő Szolgálat intézmény esetében a Képviselő-testületnek döntenie kell az alapító okirat módosításáról, és törölni kell az alapító okiratból a köznevelési feladatot. Az iskolákat január l-jétől az önkormányzat fogja működtetni, ezért az iskolák működtetésére vonatkozó jogok és kötelezettségek tekintetében az önkormányzatot kell jogutódnak tekinteni. A beolvadó iskolák tekintetében a megszűnés évére vonatkozó beszámoló-készítési, adóügyi és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséget az önkormányzati fenntartó teljesíti (a GAMESZ közreműködésével). A Központ foglalkoztatotti állományába kerülnek a pedagógus munkakörben és a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak, tehát az ő illetményüket, munkabérüket és ezek járulékait január l-jétől a Központ fogja finanszírozni. A tanügy-igazgatási feladatok, a pedagógiai szakmai feladatellátást érintő döntések tehát elkerülnek az önkormányzatoktól, ezért a Központ foglalkoztatotti állományába kerülnek a köznevelési feladatokat, valamint a köznevelési intézmények fenntartásával, irányításával, köznevelési intézményekkel összefüggésben szakmai feladatokat, valamint a fenntartói jogok gyakorlásához és a szakmai feladatokhoz kapcsolódó funkcionális feladatokat ellátó köztisztviselők. A köztisztviselők státuszszáma fentiekkel összefüggésben 5 fővel csökkenni fog január l-jétől. (Az erről szóló döntést november 21-én hozta meg a Képviselő-testület.)

3 3 A törvényjavaslat alapján az önkormányzati fenntartó képviseletére jogosult személy (polgármester) és a Központ képviseletében eljáró tankerületi igazgató december 15-éig megállapodást köt, amelynek alapjául a hitelesített vagyonleltár (ingatlan és ingó vagyon) szolgál. Az önkormányzati fenntartó tulajdonában lévő, az iskolák feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon - ideértve a taneszközöket, egyéb eszközöket, felszereléseket - a Központ ingyenes használatába kerülnek. Az Önkormányzatoknak dönteniük kell arról, hogy január l-jétől az illetékességi területükön lévő összes, saját tulajdonukban álló, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont milyen módon kívánják működtetni. A működtetés keretében az Önkormányzat saját forrásainak terhére biztosítania kell a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket (Nkt. 74. (4) bek., 76. ). A Képviselő-testület a november 21-ei ülésén döntött arról, hogy a Kerületgazda Szolgáltató Szervezet (1165 Budapest, Demeter utca 3.) szervezeti keretei között láttatja el a fenti feladatokat. III.) Az Nkt. 74. (1) bekezdése értelmében az állam gondoskodik - az óvoda kivételével - az alapfeladatok ellátásáról. Az óvodák fenntartása, üzemeltetése, az óvodapedagógusok, és az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők bér és járulék jellegű kifizetései tehát a jövőben is az Önkormányzat kompetenciáját képezik, és ezekre feladatalapú támogatást is kapnak az önkormányzatok. Az előterjesztés 1. mellékletében a fenti bekezdésekben hivatkozott jogszabályok találhatók. IV.) A feladatátrendeződés megjelenik a szociális és gyermekvédelmi ágazatban is, amelyet szintén figyelembe kell venni a költségvetés tervezésekor. A évtől várhatóan az alábbiak szerint módosul a feladat-struktúra már elfogadott jogszabály és törvénytervezet alapján (T/8889, számú törvényjavaslat az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról, amelynek zárószavazására a Parlamentben várhatóan november 27-én kerül sor) a XVI. kerületi Önkormányzatot érintő ellátási formáknál: Az államhoz a következő feladatok kerülnek: 1. a fogyatékosok, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti ellátása (ebből jelenleg a pszichiátriai betegek ellátása biztosított, ellátási szerződés útján) 2. gyermekvédelmi ellátások, gyámhatósági feladatok A kerületi önkormányzatnál maradnak az alábbi feladatok: 1. pénzbeli és természetbeni ellátások 2. alapszolgáltatási, alapellátási és nappali ellátási feladatok 3. az idősek átmeneti ellátása 4. a gyermekek átmeneti elhelyezése V.) A Képviselő-testület október 17-én tárgyalta a Megállapodás jóváhagyása a fővárosi kerületi (járási) hivatal kialakításához" tárgyú előterjesztést. A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló évi XCIII. törvény úgy rendelkezett, hogy a települési önkormányzatok mindazon vagyona és vagyoni értékű joga, amelyek a jogszabály által meghatározott, átvételre kerülő államigazgatási feladatok - okmányirodai, gyámhivatali, népesség-nyilvántartási, valamint

4 4 egyes szociális és gyermekvédelmi feladatok - ellátását biztosítják, január l-jén a Magyar Állam ingyenes használatába kerülnek. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 218/2012. (VIII. 13.) Kormányrendelet részletszabályai tartalmazzák a megkötendő megállapodásra vonatkozó előírásokat. A megállapodás tervezetet és annak mellékleteit a Képviselő-testület jóváhagyta. A megállapodás mindkét fél általi aláírása október 30-án ünnepélyes keretek között megtörtént. A megállapodásban rögzítésre került a járási hivatalhoz kerülő köztisztviselők létszáma és az ingyenesen használatba vett ingatlan és ingó (pl. infokommunikációs) vagyon. Az Önkormányzattól átvett és kizárólagosan a kerületi kormányhivatal által használt ingatlanok fenntartásával kapcsolatos költségeket a kerületi kormányhivatal viseli, átmeneti időszakot csak az az időintervallum képez, amíg a kerületi kormányhivatal a szolgáltatókkal a szerződéseket meg nem köti (pl.: telefonszolgáltatás, internet, hulladékkezelés, vízdíj, csatornadíj stb.), addig az Önkormányzat ezen szolgáltatások ellenértékét tovább fogja számlázni a kerületi kormányhivatalnak. Gondoskodni kell arról is, hogy év végéig a polgármesteri hivatalnak, a jegyzőnek minden, a feladatátvétellel kapcsolatos ügyiratot is át kell adnia, valamint biztosítani kell, hogy január l-jén az átadott C" épületben a kormányhivatal megkezdhesse munkáját, tehát meg kell szervezni az Adó Ügyosztály és a Szociális Iroda átköltöztetését a főépületbe, illetve a Kormányhivatal által átvett dolgozók beköltöztetését a C" épületbe. A köztisztviselők státuszszáma fentiekkel összefüggésben 70 fővel csökkenni fog január l-jétől. VI.) A Képviselő-testület a november 21-ei ülésén hozott döntést a Polgármesteri Hivatal szervezeti átalakítása és létszámcsökkentése tárgyában. E szerint a Polgármesteri Hivatal létszáma a évben további 37,5 fővel csökken, és a végső státuszszám 120 főben került elfogadásra. Az átszervezéssel kapcsolatos esetleges többletköltségeket már az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben tervezni szükséges. VII.) Az Országgyűlés évi őszi ülésszakára vonatkozó törvényalkotási program szerint a júniusban benyújtott Magyarország évi központi költségvetéséről szóló T/7655, számú törvényjavaslatot" már szeptemberben elfogadta volna az Országgyűlés, de mint ismeretes, az erről szóló döntést el kellett halasztani, illetve a Magyarország évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot" a Parlament ugyan elfogadta, de kihirdetésére még nem került sor. VIII.) A költségvetési törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának ehhez benyújtott T/7655/425, számú módosító javaslata alapjaiban változtatja meg a központi költségvetés eddigi szerkezetét, a bevételek és kiadások rendszerét. Ehhez kapcsolódóan várhatóan új forrásmegosztási törvénytervezet készül. Az új tervezet teljesen más alapokra helyezi a számítás módját és a figyelembe veendő adatokat. A kiadások nem szerepelnek számítási alapként, csak a bevételek. A másik lényegi változás, hogy a normatíva állami hozzájárulás nem alapja a részesedési arányok kialakításának. Várhatóan a Fővárosi Önkormányzat és a kerületek közötti forrásmegosztási arány is változni fog. Ennek nagyságáról és irányáról jelenleg is egyeztetések folynak. IX.) A koncepció elveinek megfogalmazásához, az Önkormányzat évi várható költségvetési bevételeinek számbavételéhez a koncepció összeállításának időszakában tehát rendelkezésre áll a költségvetési törvényjavaslat, valamint a T/7655/425, számú kiegészítő ajánlás. Ez a módosító indítvány tartalmazza az önkormányzatok támogatási konstrukcióit,

5 5 amelyet a költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitája során a Kormány támogatott, és az Országgyűlés számára az elfogadásra javasoltak között szerepelteti. Az előterjesztés 2. mellékletében a benyújtott költségvetési törvényjavaslat önkormányzati alrendszerre vonatkozó szakaszok tervezetei és az ehhez kapcsolódó általános indokolás található. Az előterjesztés 3. mellékletében az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának T/7655/425, számú kiegészítő ajánlása alapján a XVI. kerületi Önkormányzatot megillető várható bevételek számítása szerepel. X.) A költségvetés tervezésénél tekintettel kell lenni a korábban említett törvények és kormányrendeletek rendelkezéseire, az addig elfogadásra kerülő törvényjavaslatokra, a feladatváltozásokra, azon feladatok számbavételére, amelyeket jogszabály kötelezően előír az Önkormányzat számára, az elmúlt évek költségvetési koncepcióinak változatlanul érvényes elveire, a következő évet is érintő kötelezettség-vállalásokra, továbbá a évi gazdasági programban rögzített célkitűzésekre, valamint az új finanszírozási struktúra miatt újra kell fogalmazni az önként vállalt feladatok körét. Bevételek: A.) Intézmények A közoktatásban történő feladatátrendeződésre tekintettel a nevelési, oktatási intézmények feladatainak ellátását szolgáló ingatlanvagyon üzemeltetéséből származó, bevételt eredményező szerződéseket felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy a bevételeket az Önkormányzat szedhesse be. A bevételek legnagyobb hányadát az étkezési térítési díjakból származó bevétel jelenti. A köznevelési intézményekben (iskolák, óvodák) és a szociális ágazat intézményeiben (Bölcsőde, Területi Szociális Szolgálat) az Önkormányzatnak kell gondoskodnia az étkeztetés biztosításáról, az állam ehhez támogatást továbbra is biztosítani fog. Az Önkormányzat étkezési térítési díjrendeletének módosítását a Képviselő-testület jelen előterjesztéssel egy napon fogja tárgyalni. A tandíjak (csak a Rácz Aladár Zeneiskola, Táncművészeti Képző - és Iparművészeti Alapfokú Művészetoktatási Intézményt érinti), térítési díjak javarészt a szakmai munkához kötődnek, ezért ezzel számolni nem lehet az Önkormányzat bevételei között. (A szakmai kiadásokat az állam finanszírozza.) További bevételek a bérleti díjakból származhatnak. Az önkormányzati intézményi ingatlanokban bérbeadásra csak akkor kerülhet sor, ha az a szakmai munkát nem veszélyezteti.

6 6 B.) Önkormányzat Működési bevételek 1.) Alaptevékenységek bevételei Az ingatlanüzemeltetési bevételek körében a évben több bevételre nem számíthat az Önkormányzat, mint 2012-ben, az ezen felüli bevételeket (üdülőbevételek, közlekedési igazgatási eljárási díjak, hirdetési díjak, egyéb bevételek) érintően a évi eredeti előirányzat csökkentett mértékű tervezése indokolt a háromnegyed éves teljesítési adatok alapján. 2.) Egyéb sajátos bevételek (lakbér, bérleti díjak) A lakbérek esetében a Képviselő-testület döntött a díjemelésről, valamint az üzleti célú bérleti díjak inflációval történő megemelése miatt ezen a jogcímen magasabb összegű bevétel tervezhető. 3.) Működési célú kamatbevételek Tervezésére év közben, a ténylegesen befolyt bevételek alapján kerül sor. 4.) Közhatalmi bevételek a) Helyi adók (építmény, telek és iparűzési adó) Az Országgyűlés november 20-án hozott végső döntést az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatról. Az építmény- és telekadót érintően a törvény nem tartalmaz olyan normaszöveg változást, amelynek hatásaként jelentősen módosulnának az eddigi adóztatási szabályok. Az önkormányzat vezetése nem kíván változtatni az építményadó rendeletben már eddig is deklarált adó mértéken, a telekadó esetében ugyanakkor a Képviselő-testület november 21-én döntött az adócsökkentésről. A helyi adóbevételek ezután is az önkormányzatok saját bevételét fogják képezni. b) Átengedett központi adók Személyi jövedelemadó: Az önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése megszűnik. c) Gépjárműadó A gépjárműadó átengedésének mértéke az eddigi 100 %-ról 40 %-ra csökken. Emiatt jelentős összegű bevételtől esik el az Önkormányzat. d) Bírságok, pótlékok és egyéb bevételek A bevételek tervezése a évi teljesítési adatok figyelembe vételével javasolt - várhatóan az eddigi szabályozás nem változik (Költségvetési törvénytervezet 33. ) - a talajterhelési díj kivételével, mivel a Fővárosi Önkormányzat jelenleg hatályos rendelete miatt az Önkormányzat ezen a jogcímen bevételre már nem számíthat. 5.) Támogatások A normatív állami hozzájárulásokat és normatív kötött felhasználású támogatásokat a feladatalapú támogatás rendszere váltja fel. A támogatás jogcímei az előterjesztés 3. számú mellékletében találhatók.

7 7 6.) Működési célú központosított támogatások A költségvetési törvénytervezet 3. számú melléklete alapján a következő feladatokra kaphat működési támogatást az önkormányzat, ugyanakkor ezen támogatások előirányzatosítására csak év közben kerülhet sor: a) Helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatása b) Gyermekszegénység elleni program keretében nyári étkeztetés biztosítása c) Könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatás, muzeális intézmények szakmai támogatása d) A évről áthúzódó bérkompenzáció támogatása e) Üdülőhelyi feladatok támogatása 7.) Működési célú támogatásértékű bevételek A működési célú támogatásértékű bevételek elsősorban pályázatokhoz köthetők. Igyekezni kell a pályázati lehetőségek felkutatására. Itt tervezhető a évben is az idegenforgalmi adóból származó bevétel. A 393/2012. (X. 17.) Kt. határozat szerint a Képviselő-testület a évben nem kívánja bevezetni az idegenforgalmi adót, és beleegyezését adta ahhoz, hogy Budapest Főváros Önkormányzata alkosson erről rendeletet. Tehát idegenforgalmi adó bevételből változatlanul a forrásmegosztás részeként fog az Önkormányzat részesülni. 8.) Működési célú hitel Az Önkormányzat hosszú évek óta működési célú hitelt nem tervezett a költségvetési rendeletében, amelyet a következő évtől már az Mötv. sem enged. Felhalmozási bevételek 1.) Telekértékesítés Tervezhetők azok a bevételek, amelyek a évben megkötött adás - vételi szerződések alapján, vagy törlesztő részletként évben fognak befolyni az Önkormányzathoz. Ezen túlmenően a Képviselő-testület által korábban jóváhagyott, de még el nem adott telkek is tervezhetőek. 2.) Lakás, üzlethelyiség és egyéb ingatlan elidegenítéséből származó bevételek A lakáselidegenítésből származó bevételek a lakáskoncepciónak megfelelően a lakásalapba kerülnek, felhasználásukra a lakáskoncepcióban leírtak alapján kerül sor a következő évben is. 3.) Önkormányzat fejlesztési célú támogatása (központosított támogatások) A költségvetési törvénytervezet 3. számú melléklete alapján a következő feladatokra kaphat fejlesztési célú támogatást az önkormányzat, ugyanakkor ezen támogatások előirányzatosítására csak év közben kerülhet sor: a) Lakossági közműfejlesztés támogatása b) Önkormányzatok és társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása c) Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések c Egyes önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó fejlesztési támogatás cl Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása c Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás

8 8 c Közbiztonság növelését szolgáló fejlesztések megvalósítása c.1.2. Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása d) Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatás 4.) Felhalmozási célú támogatásértékű bevételek A évre áthúzódó bevételként tervezni szükséges a KMOP jelű A szentmihályi tanuszoda medencevíz felmelegítés és a használati melegvíz termelés napkollektoros energia rásegítése" pályázatból származó bevételt, miután a beruházás és a támogatás lehívása a évben fog megvalósulni. Törekedni kell további fejlesztési célú pályázatok elnyerésére. 5.) Véglegesen átvett pénzeszközök A véglegesen átvett pénzeszközök között tervbe kell venni az önerős útépítéshez kapcsolódó lakossági önrészekből származó bevételeket, a szennyvízcsatorna építés utólagos rákötés kötelezés bevételét, és törekedni kell arra, hogy ezek a lakossági hozzájárulások befolyjanak. 6.) A bevételek tervezésénél figyelemmel kell lenni az Aht. 30. (3) bekezdésére, miszerint: A bevételi előirányzatok - a 31. -ban meghatározott kivételekkel - kizárólag azok túlteljesítése esetén növelhetők, és a költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén azokat csökkenteni kell. " Tehát a kiadások között elengedhetetlen olyan tartalék képzése, amely bevétel elmaradás esetén lehetővé teszi, hogy a bevételi előirányzatok rendezése fenti jogszabálynak megfelelve ne jelentsen problémát, így a költségvetés egyensúlya ne boruljon fel. Kiadások Működési kiadások Személyi és járulék jellegű kiadások A szuperbruttósítás január l-jétől teljes mértékben kivezetésre kerül. A munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó 27 %-os mértéke nem változik, de január l-jétől életbe lép a munkahely védelmi terv, és ennek nyomán célzott járulékkedvezmények lépnek életbe. A kedvezmény 14,5 százalékpont a 25 év alatti és 55 év feletti munkavállalók után, illetve a FEOR-08-as munkakörbe tartozók esetén, ami a szakképzettséget nem igénylő munkaköröket takarja (pl. takarító, portás stb). Teljes 27 százalék a kedvezmény viszont a tartós munkanélküliek, a gyermeknevelési távollétről visszatérők foglalkoztatása után az első két évben, és 14,5 százalék a harmadik évben. Ugyanez a kedvezmény érvényes az olyan 25 év alattiak után, akik pályakezdők is egyben. Ezekből adódóan az önkormányzat által működtetett intézmények esetében jelentős megtakarításra lehet számítani. A rendszeres személyi juttatások körében a munkavállalókat terhelő adók nem változnak. Az egységes 16 %-os személyi jövedelemadón felül változatlanul további 18,5 %-os adóteher kerül levonásra. (10 % nyugdíjjárulék, 4 % természetben egészségügyi hozzájárulás, 3 % pénzbeli egészségügyi hozzájárulás, munkaerő-piaci járulék 1,5%) A minimálbér és a garantált bérminimum változásáról jelenleg nincs pontos információnk. Tervezi a kormány a minimálbéren belül a pályakezdők minimálbérének bevezetését, amely kevesebb lenne az idősebbek minimálbérénél. Ezáltal kívánják érdekeltté tenni a munkáltatókat, hogy pályakezdőket alkalmazzanak.

9 9 Dologi kiadások A dologi kiadások tekintetében az ÁFA mértékének változásával nem kell ugyanakkor az ÁFA bevallás elkészítése többletmunkát igényel. számolni, 1.) Az Önkormányzat által fenntartott intézmények személyi és járulék jellegű, valamint dologi kiadásai a) A személyi juttatásokat a költségvetési törvényjavaslatban meghatározott bértábla, a kinevezési okiratok és a munkaszerződések figyelembevételével kell tervezni az intézményeknek a GAMESZ közreműködésével. A évhez viszonyítva a költségvetési törvényjavaslat ezen a területen változást nem tartalmaz, (előterjesztés 2. melléklete). A soros előrelépést valamennyi intézmény tervezi, ennek fedezetét az Önkormányzatnak biztosítania kell. A pótlékok nem változnak, mivel a pótlékalap sem változik ( Ft), és csak akkor tervezhető, ha arra jogszabály alapján a közalkalmazott jogosult. Az Önkormányzat által korábban biztosított határozott idejű illetménykiegészítéseket, munkáltatói döntésen alapuló juttatásokat felül kell vizsgálni, tervezésére csak előzetes egyeztetés után kerülhet sor. A kafetéria tervezése későbbi döntés függvénye lesz. A személyi juttatások és járulékok össz intézményi előirányzata természetesen volumenében lényegesen kevesebb lesz az iskolák pedagógus munkakörben és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő áthelyezése miatt. A Kerületgazda Szolgáltató Szervezet költségvetésében kerül tervezésre az oktatási intézményekben a működtetést biztosító technikai állomány bérjellegű kiadásainak költsége és ezek járulékterhe. b) A dologi kiadások előirányzatainak tervezése a feladatalapú tervezésre épül. Fő elv, hogy csak az alapfeladat ellátásához nélkülözhetetlen dologi kiadások tervezhetők, és folyamatosan felül kell vizsgálni az érvényes szerződéseket, valamint keresni kell az esetleges költségcsökkentő módosítások lehetőségét. A személyi juttatások, járulékok és dologi kiadások tervezéséhez az intézmények a Költségvetési Irodától a hatályos jogszabályok figyelembevételével összeállított részletes útmutatót kapnak, valamint időben rendelkezésükre állnak a tervezést segítő táblázatok. 2.) A Polgármesteri Hivatal személyi és járulék jellegű, valamint dologi kiadásai a) A kerületi kormányhivatalba történő feladatátrendeződés miatt az okmányirodai, a gyámhivatali, a gyermekvédelmi feladatokat ellátó köztisztviselőkkel, valamint a funkcionális személyzetet biztosító köztisztviselőkkel, továbbá a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyi hivatalának, tankerületének állományába áthelyezésre kerülő köztisztviselőkkel és a létszámleépítésből adódóan - összesen 112,5 fővel - csökken a Polgármesteri Hivatal létszáma. Ugyanakkor a Képviselő-testület november 21-ei ülésén a köztisztviselőket érintő béremelésről is döntött. Összességében a személyi juttatások és járulékok előirányzatai csökkenni fognak. A tervezéskor számolni kell az évközi kötelező átsorolások bértöbbletével és a létszámleépítés évet terhelő kötelezettségeivel (pl. végkielégítés). A kafetéria tervezése későbbi döntés függvénye lesz. A költségvetési törvényjavaslat alapján ez nem lehet több bruttó Ft-nál. Változás, hogy a kafetériát terhelő egészségügyi hozzájárulás mértéke 10 %-ról 14 %-ra emelkedik, ezáltal - abban az esetben, ha a köztisztviselők részére megállapított összeg változatlan marad - a nettó juttatás összege csökken.

10 10 A személyi juttatások egyéb előirányzatainak tervezésére a hatályos jogszabályok figyelembevételével kerül sor. b) A Polgármesteri Hivatal dologi kiadásait a évben könnyebb lesz tervezni, mivel eltelt egy év azóta, hogy az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal költségvetését külön kellett választani. A évi nyers teljesítési adatok a Polgármesteri Hivatal vonatkozásában ehhez megfelelő alapot adnak. A közüzemi költségek várhatóan inflációt el nem érő módon emelkednek, ezért továbbra is szükséges Közmű-és Energetikai céltartalék képzése a források kiegészítése céljából, ha a tervezett előirányzat nem bizonyulna elegendőnek az év folyamán. 3) Az Önkormányzat dologi kiadásai A feladatátrendezésből adódóan a dologi kiadások is csökkennek. A dologi kiadások előirányzatainak tervezése a feladatalapú tervezésre épül. Fő elv, hogy csak az alapfeladat ellátáshoz nélkülözhetetlen dologi kiadások tervezhetők, és folyamatosan felül kell vizsgálni az érvényes szerződéseket, valamint keresni kell az esetleges költségcsökkentő módosítások lehetőségét. A közüzemi, karbantartási (és egyéb) szerződéseket módosítani szükséges a kormányhivatalnak és a tankerületnek átadott ingatlanok (ingatlanrészek) és ingó vagyontárgyak miatt. 4) Az Önkormányzat szakfeladataiból eredő kiadások A feladatátrendezésből adódóan a szakfeladatok kiadásai összességében csökkennek, de az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak költségeit tervezni szükséges. Ide tartoznak a zöldterület kezelési feladatok", a városüzemeltetési feladatok", a közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása", a lakó-és nem lakóingatlanok bérbeadása és üzemeltetése", és a katasztrófavédelem helyi feladatai". A szociális szakfeladatok között a pénzbeli és természetbeni ellátások, az alapszolgáltatási, alapellátási és nappali ellátási feladatok, az idősek átmeneti ellátása és a gyermekek átmeneti elhelyezése feladatainak biztosítása kötelező, ezért ezek továbbra is elérhetőek a kerület lakosai számára azzal, hogy az ellátandó feladatok körében január l-ig még jogszabály módosítás várható, mely nagyban befolyásolhatja az ellátások, szolgáltatások összetételét, biztosításának milyenségét. A szociális területen számos önként vállalt feladatra lehet büszke az Önkormányzat. Ezek mind a kerületi lakosok érdekében, az ő általuk jelzett igényre való reagálásként jöttek létre. Ezen feladataink közül mindenképpen folyatjuk a Nyugdíjasok Segítő Szolgálata", a Nyugdíjasok Szállító Szolgálata", a Kattints Nagyi Program", a fűtési támogatás", a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás" és a karácsonyi csomag osztása a kerület rászorulói számára" programokat, támogatásokat. Ezek a szolgáltatások a legrászorultabb, leginkább segítségre szoruló, elsősorban idős és nagycsaládos lakosokat segítik. A pszichiátriai betegek átmeneti ellátását, az önkormányzat által nyújtott ápolási díjat, közgyógyellátást, ikerszülési támogatást, tankönyvtámogatást, táborozási hozzájárulást szintén fontos és szükséges segítségnyújtási formáknak tartjuk. Meglétük emeli a lakosság életszínvonalát, javítja a szegénységben élők helyzetét. A szociális ellátásokkal kapcsolatban is legfontosabb és elsődleges feladat a kötelező feladatok biztosítása, hisz azokat a törvényalkotás úgy fogalmazza meg, hogy a legjellemzőbb és legkritikusabb élethelyzetekre reagáljanak. így ez utóbbi feladatok további biztosítása, színvonalára vonatkozó koncepcionális kérdés eldöntése csak az önkormányzat évi bevételei és kötelező feladataihoz kapcsolódó kiadásai ismeretében fogalmazható meg.

11 11 5) Az Önkormányzat felújítási kiadásai Épület felújítások: A Polgármesteri Hivatal Havashalom utcai épületeit tekintve jelentősebb mértékű felújításra nem kerül sor a évben. Ha forrás biztosítható, a főépület egyes mellékhelyiségeit a rendkívül rossz állapotuk miatt felújítani szükséges. Ingatlanüzemeltetéssel kapcsolatos felújítások: Olyan típusú felújítások tervezése a cél - és ehhez a költségek biztosítása -, ahol a túl nagyméretű üzleti célú ingatlanokat több kisebb helyiséggé lehet átalakítani, mivel a kisebb helyiségek könnyebben kiadhatóak. Intézményi felújítások: A évi áthúzódó intézményi felújításokon felül a Felújítási és karbantartási céltartalékban" tervezett összeg fog rendelkezésre állni a halaszthatatlan feladatok elvégzésére. 6) Támogatások Az Önkormányzat által biztosított támogatásokat a évben is folytatjuk, de szükséges ennek a nem kötelező feladatnak a felülvizsgálata. Fejlesztési kiadások Az elmúlt hat évben a költségvetés készítésének többek között az egyik alapelve volt, hogy a fejlesztéseket a felhalmozási bevételek - pl.: telekértékesítési bevétel -, valamint az építmény és telekadó bevétel, és bizonyos mértékű iparűzési adóbevétel terhére végzi az Önkormányzat, és felhalmozási bevételből működési kiadást nem finanszíroz. A Képviselő-testületnek döntenie kell, hogy a évi gazdasági programban rögzített és még meg nem valósult fejlesztési elképzelések közül, melyekhez biztosít forrást, melyeket szeretné megvalósítani, vagy mely beruházás előkészületi munkáit kezdi meg a évben. A döntéshez azonban elengedhetetlen feltétel a bevételek pontos, számszerű ismerete. Az előterjesztésben bemutatott jelentős mértékű változások (feladatátrendeződés, jogszabályi módosulások) és a várható bevételcsökkenések miatt a évi költségvetés tervezésekor mind az Önkormányzatnál, mind az Önkormányzat által fenntartott intézményeknél és a Polgármesteri Hivatalnál, továbbá az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál törekedni kell a tartalékok feltárására. A kiadási előirányzatokat nagyon átgondoltan és gazdaságosan kell tervezni, az érvényben lévő szerződéseket folyamatosan felül kell vizsgálni - a kerületi kormányhivatal és tankerület kialakítása miatt egyébként is módosítani szükségesek ezeket -, az önként vállalt feladatokat a források tételes megjelölésével kell tervezni. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet a fentiekben leírtak megtárgyalására, és a koncepciótervezet elfogadására.

12 12 Határozati javaslat: Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselőtestülete a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat évi költségvetési koncepcióját az alábbiak szerint fogadja el: Az Önkormányzat évi költségvetésének tervezéséhez és végrehajtásához a következő elvek kerülnek meghatározásra: 1. A költségvetés tervezésénél újra számba kell venni azon feladatok körét, amelyeket jogszabály kötelezően előír az Önkormányzat számára, tekintettel kell lenni a jelentős mértékben megváltozott jogszabályi környezetre, a feladatváltozásokra, az elmúlt évek költségvetési koncepcióinak változatlanul érvényes elveire, a következő évet is érintő kötelezettségvállalásokra, továbbá a évi gazdasági programban rögzített célkitűzésekre, valamint az új finanszírozási struktúra miatt újra kell fogalmazni az önként vállalt feladatok körét. 2. Az Önkormányzat évi költségvetését úgy kell összeállítani, hogy a működési és felhalmozási bevételek és kiadások elkülönítése mellett és azon belül az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai szerint is külön kell választani a forrásokat és a kiadásokat. Az önként vállalt feladatok kiadásainak finanszírozására a kötelezően ellátandó feladatra kapott állami támogatás nem használható fel. 3. Cél a közfeladatokat ellátó intézményrendszer és a Polgármesteri Hivatal költséghatékony működésének fenntartása, különös tekintettel az alapfeladatokra. 4. A gazdálkodás során folyamatosan ügyelni kell a bevételek és kiadások egyensúlyára, a likviditás megőrzésére. 5. Az önkormányzati fejlesztések, beruházások forrása a telek- és ingatlan értékesítésekből, az építmény- és telekadóból, az iparűzési adóbevétel egy részéből, államháztartáson kívülről származó bevételekből (lakossági, gazdálkodó szervezetektől érkező hozzájárulások), valamint pályázatokon elnyert támogatásokból állhat rendelkezésre. 6. A Képviselő-testület a évben is támogatja az intézmények önálló kezdeményezéseit a saját forrásaik bővítése érdekében (pl. pályázatokon való részvétel). 7. A lakásértékesítésből származó bevételek továbbra is a lakásalap részét képezik, felhasználásuk a lakáskoncepcióban rögzítettek alapján történik. 8. Az Önkormányzat és intézményei, valamint a Polgármesteri Hivatal működési kiadásainál valamennyi területen jól átgondolt, takarékos, a reális szükségletek felmérésével történő tervezés szükséges.

13 13 9. A Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati intézmények személyi juttatások és járulékok előirányzatainak tervezése a hatályos jogszabályok alapján történik. A Polgármesteri Hivatal szervezet átalakításával kapcsolatos költségeit már az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletben tervezni kell. 10. Az Önkormányzat és intézményei, valamint a Polgármesteri Hivatal dologi kiadásai előirányzatainak tervezése a feladatalapú tervezésre épül. Fő elv, hogy csak az alapfeladat ellátásához nélkülözhetetlen dologi kiadások tervezhetők, és folyamatosan felül kell vizsgálni az érvényes szerződéseket, valamint keresni kell az esetleges költségcsökkentő módosítások lehetőségét. 11. Az Önkormányzat azon szakfeladatainál, amelyek a évben az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait képezik, tervezni szükséges, de az önként vállalt feladatok tervezésére csak a bevételek pontos ismeretében kerülhet sor. 12. Az intézményi felújításokra, váratlanul felmerülő kiadásokra a Felújítási és karbantartási céltartalék" áll rendelkezésre. 13. A beruházásokat, fejlesztéseket csak abban az esetben lehet elindítani, ha a megvalósításhoz szükséges forrás rendelkezésre áll, vagy biztosíték van arra, hogy rendelkezésre fog állni a teljesítés pillanatában. 14. A pályázatok saját forrás igényére a évben is pályázati keret kerül elkülönítésre. 15. A évben is fenntartjuk a Sportcsarnok Alapot. 16. A kiadások között elengedhetetlen olyan működési és felhalmozási célú tartalék képzése a évben is, amelyek fedezetül szolgálnak a nem tervezett kiadásokra, valamint amelyek bevétel elmaradás esetén lehetővé teszik, hogy a bevételi előirányzatokat rendezni lehessen. 17. A évben is külön tartalékkeretet képezünk a Közmű-és energetikai kiadások pótlásának fedezetéül. 18. A évi költségvetésben az előző évek gyakorlatához hasonlóan Polgármesteri fejlesztési céltartalék" elkülönítése indokolt a évivel megegyező mértékben, azon helyzetek megoldására, melyekre a költségvetésben nincs elkülönített keret. Felhasználásáról a polgármester dönt utólagos beszámolási kötelezettséggel.

14 A évben is tervezni szükséges a kötvények és a világításkorszerűsítési hitel törlesztését, és a kapcsolódó kamatkiadásokat, de számolni lehet a hitelállomány csökkenésével a Kormány hitelátvállalása miatt, és ezzel párhuzamosan a hitel kamatának csökkenésével is. 20. Az intézményi költségvetések tervezése a fenntartó által rendelkezésre bocsátott hatályos jogszabályok figyelembe vételével készült útmutató alapján történik. Határidő: december 5. Felelős: Kovács Péter polgármester (elfogadása minősített szótöbbséget igényel az SZMSZ 18. (2) bekezdés n) pontja alapján) Budapest, november 22. Kovács Péter polgármester Láttam: Ancsin László jegyző ^ Mellékletek: 1. Hivatkozott jogszabályok 2. A benyújtott költségvetési törvényjavaslat önkormányzati alrendszerre vonatkozó szakaszok tervezetei és az ehhez kapcsolódó általános indokolás 3. Az Országgyűlés Költségvetési Bizottságának T/7655/425, számú kiegészítő ajánlása alapján a XVI. kerületi Önkormányzatot megillető várható bevételek számítása 4. Az Önkormányzat évi forrásmegosztásból és állami támogatásból származó bevételeinek tervezete Tárgyalja az Önkormányzat összes bizottsága

15 15 Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény doc.cgi?docid=al TV&timeshift=1 23. (5) A kerületi önkormányzat feladata különösen: CT* 1. helyi közutak, közterek és parkok kezelése, fejlesztése és üzemeltetése;. tulajdonában álló közterületek használatára vonatkozó szabályok és díjak megállapítása; CJ^S. a parkolás-üzemeltetés; Előterjesztés 1. melléklete Ó*4. általános közterület-felügyeleti hatáskör a kerület közigazgatási határán belül, ide nem értve a (4) bekezdés I. pontjában meghatározott területet; ÍJ*5. helyi településrendezés, településfejlesztés; tí helyi településrendezési szabályok megalkotása (fővárosi településrendezési terv alapján); turizmussal kapcsolatos feladatok ellátása; 8. ipari és kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos szabályozási jogkörök; egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; óvodai ellátás;. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások; EJ a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint: a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; t& 13. a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; ÜJ^M. saját tulajdonú lakás- és helyiséggazdálkodás; 15. helyi adóval kapcsolatos feladatok; 16. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; tí kerületi sport és szabadidősport támogatása, ifjúsági ügyek;. közreműködés a helyi közbiztonság biztosításában; CT nemzetiségi ügyek. Ó (6) Az (l)-(5) bekezdésben meghatározottak szerinti feladatok részletes szabályait, ha e törvény másként nem rendelkezik, jogszabályok tartalmazzák. t^(7) A fővárosi önkormányzat megállapodhat a kerületi önkormányzattal, hogy a fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörét a kerületi önkormányzat vagy azok társulása látja el. A fővárosi önkormányzat az átadott feladat- és hatáskörök arányában az ellátásukhoz szükséges anyagi eszközöket köteles a kerületi önkormányzatnak, illetve azok társulásának átadni. m. Ó*\ 11. (1) A helyi önkormányzat költségvetése az államháztartás része. Az önkormányzati alrendszer költségvetése a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

16 16 r J => (2) A helyi önkormányzat gazdálkodásának alapja az eves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el törvényben meghatározott kötelező, valamint a kötelező feladatai ellátását nem veszélyeztető önként vállalt feladatait. dr*(3) A (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a helyi önkormányzat egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. A költségvetési rendeletben működési hiánv nem tervezhető. 1^(5) Az állami költségvetési tervezés önkormányzatokat érintő feladatait az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter végzi. Ó Í12. (1) A helyi önkormányzat feladataihoz igazodóan választja meg a gazdálkodás formáit, és pénzügyi előírások keretei között önállóan alakítja ki az érdekeltségi szabályokat. A helyi önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételeiből, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, valamint központi költségvetési támogatásból teremti meg. ö = (2) A helyi önkormányzat veszteséges gazdálkodásának következményei a helyi önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel. 3) Az önkormányzati gazdálkodás e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglaltakat kell alkalmazni lá^l) A helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó, törvényben meghatározott feladatok ellátása működési kiadásainak fedezetét az Országgyűlés a feladatfinanszírozás rendszerén keresztül, feladatalapú támogatással biztosítja. ó*(2) A feladatfinanszírozási rendszerben az Országgyűlés a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szintnek megfelelő támogatást biztosít. Ó {3) A (2) bekezdés szerinti támogatás biztosítása az alábbi szempontok figyelembe vételével történik: aj takarékos gazdálkodás: a helyi önkormányzat jogszabályon alapuló, elvárható saját bevétele; c) a helyi önkormányzat tényleges saját bevétele. r J => (4) A figyelembe veendő bevételek körét és mértékét törvény határozza meg. CJ (5) A feladatfinanszírozási rendszernek biztosítania kell az önkormányzatok bevételi érdekeltségének fenntartását Cr*(l) A feladatalapú támogatás - következő költségvetési évre történő - meghatározásához a helyi önkormányzat törvényben meghatározott módon és határidőig adatot szolgáltat. Az. adatszolgáltatást az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter ágazati miniszterek javaslata alapján kiadott útmutatójának megfelelően kell elkészíteni. C3 = (2) A feladatalapú támogatás összegét a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg. iá"(3) A kötelező feladatok kiadási szintjének 11. (3) bekezdés szerinti változása esetén - szükség szerint a helyi önkormányzat újabb adatszolgáltatása alapján - módosítani kell a feladatalapú támogatás összegét. Cj =s (4) A feladatalapú támogatást a helyi önkormányzat éves szinten kizárólag a kötelezően ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetén a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét - jogszabályban meghatározott - kamatokkal terhelve a központi költségvetés részére visszafizetni. Ö*(5) Az önként vállalt, az állam által prioritásként kezelt feladatok finanszírozására az állam támogatást biztosíthat az önkormányzatoknak. ÍJp(6) Kivételes esetben, jogszabályban meghatározott módon a helyi önkormányzat működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatás adható.

17 évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről TV&celpara=#xcelparam 74. tí^'!) 1 " 3 Az állani gondoskodik - az óvodai nevelés, a nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése kivételével - a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. A 3000 főt meghaladó lakosságszámú települési önkormányzat gondoskodik - a szakképző iskola kivételével - az illetékességi területén lévő összes, saját tulajdonában álló. az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon működtetéséről. A működtetés keretében a települési önkormányzat - a 76. íj (3) bekezdésében foglaltak kivételével - saját forrásai terhére biztosítja a köznevelési feladat ellátásához szükséges tárgyi feltételeket, továbbá az ingó és ingatlan vagyon működtetésével összefüggő személyi feltételeket. A települési önkormányzat e kötelezettségének teljesítése alól - az ahhoz szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képesség hiánya esetén, az érintett köznevelési intézmény működtetésével kapcsolatos kiadásaira és a köznevelési intézmény működtetéséhez rendelkezésére álló bevételeire vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás mellett - felmentést kérhet, továbbá egyes területszervezéssel és a lakosságszám változásával összefüggő rendkívüli esetben mentesül *0 ) A működtető feladata, hogy a köznevelési közfeladat-ellátás céljait szolgáló ingatlant az e törvény keretei között kötött szerződésben foglalt módon és feltételekkel az ingatlan rendeltetésének megfelelő, hatályos köznevelési, tűzvédelmi, munkavédelmi és egészségügyi előírások szerint üzemeltesse, karbantartsa. A működtető köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni az ingatlan vagyonvédelméről. A működtető köteles ellátni minden olyan feladatot, amely ahhoz szükséges, hogy az ingatlanban a köznevelési feladatokat megfelelő színvonalon és biztonságosan láthassák el. Ennek keretében a működtető feladata különösen a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása. A működtető feladata működtetni, karbantartani a köznevelési intézmény alapító okiratában foglalt feladat ellátásához szükséges technikai berendezéseket, javítani, karbantartani a tulajdonában lévő taneszközöket, beszerezni a köznevelési közfeladat-ellátáshoz szükséges eszközöket. d 3 (2) A köznevelési intézmény alapító okiratának az intézmény működtetését érintő módosítása vagy az ezzel összefüggő infrastruktúra-fejlesztés az állam és a működtető közötti egyedi megállapodásban foglaltak szerint történik. fjpq) A működtető feladata a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása, az állagmegóváson túl jelentkező rekonstrukciós, fejlesztési költségek fedezése már nem kötelessége, de ehhez az állam pályázati úton támogatást nyújthat. A taneszközök beszerzését az állam finanszírozza. A működtető az általa működtetett intézménybe járó tanulók lakóhelye szerinti önkormányzattól a működtetéshez hozzájárulást igényelhet. tí 3 (4) iu A települési önkormányzat a helyi önkormányzati képviselők választását követő év március 31. napjáig nyújthat be kérelmet, ha a következő tanévtől a működtetést az államtól képes átvállalni vagy a működtetést nem képes vállalni. C^(5) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozóan az állami intézményfenntartó központot ingyenes vagyonkezelői jog illeti meg, mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik. E rendelkezés nem alkalmazható, ha az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló, települési önkormányzati tulajdonú ingatlant a települési önkormányzat működteti. Az állami intézményfenntartó központ vagyonkezelői jogának fennállása alatt vagy mindaddig, amíg a köznevelési közfeladat ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik, a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlant a települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, bérbe csak abban az esetben adhatja, ha az a köznevelési feladat ellátását nem veszélyezteti.

18 18 Előterjesztés 2. melléklete IV. Fejezet AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATAI 12. A helyi önkormányzatok, a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai 29. (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok és társulásaik, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 117. (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit és előirányzatait a 2. melléklet szerint állapítja meg. (tartalma: lásd részletezve előterjesztés 3. mellékletében) (2) Az Országgyűlés további, felhasználási kötöttséggel járó állami támogatást állapít meg a) központosított előirányzatként a 3. mellékletben meghatározott, a helyi önkormányzatok és társulásaik, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok által ellátandó feladatokra, (tartalma: lásd 65. alatti felsorolást) b) vis maior támogatásra. (3) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatását szolgáló előirányzatokat a 4. melléklet szerint állapítja meg. (tartalma: önkormányzati fejezeti tartalék, szerkezetátalakítási tartalék, egyéb tartalékok) 30. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül a települési önkormányzatok és társulásaik számára elérhetővé teszi a települési önkormányzatokat és társulásaikat, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatokat megillető támogatások összegét. 31. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter, illetve a támogatás jellegétől függően a feladatkörrel rendelkező miniszter egyetértésével a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben átcsoportosítást hajthat végre. 13. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek 32. (1) A gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a települési önkormányzat által beszedett adó 40 %-a a települési önkormányzatot illeti meg. (2) A termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni - a települési önkormányzat által beszedett - személyi jövedelemadó 100 %-a a földterület fekvése szerinti települési önkormányzatot illeti meg. 14. A települési önkormányzatokat megillető egyéb bevételek 33. (1) A települési önkormányzatot illeti meg a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege,

19 19 b) a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség által a települési önkormányzat területén - a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével - kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a, c) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény 252. (1) bekezdése alapján kiszabott és végrehajtott szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, a települési önkormányzat fizetési számlájára vagy annak valamely alszámlájára érkezett bevétel 100%-a, d) - a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül - a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti közlekedési szabályszegések után kiszabott közigazgatási bírság végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította, és e) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterületfelügyelő által kiszabott közigazgatási bírság teljes behajtott összege. (2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles. 15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai 34. (1) A támogatási igények jogosságát elbíráló és ellenőrző szerv a 3. melléklet 6. pontja szerinti előirányzatból nyújtható támogatás iránti igények jogszerűségének elbírálása, ellenőrzése és folyósítása céljából a pályázatban megnevezett személy nevét, további természetes személyazonosító adatait, a foglalkoztatási jogviszony megszűnéséhez kapcsolódó kifizetések összegét és az azonosítására szolgáló, munkaviszonnyal kapcsolatos kódját, valamint a foglalkoztatási jogviszonyának megszüntetésével kapcsolatosan a pályázatban megnevezett személy munkaviszonya megszűnésének jogcímét, szolgálati és közszolgálati idejét, besorolását és munkakörének megnevezését, foglalkoztatási jogviszonya kezdetének és megszűnésének időpontját, munkavégzés alóli felmentése kezdő és záró időpontját, felmentése indokául szolgáló okot és a munkaviszonnyal kapcsolatos azonosító kódját megismerheti, és a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjáig kezelheti. A kezelt személyes adatokat az adatkezelés céljának megszűnését követően, de legfeljebb a támogatási döntést követő ötödik év utolsó napjának elteltével oly módon kell fizikailag megsemmisíteni, hogy helyreállításuk ne legyen lehetséges. (2) A 2. melléklet I pontja, II pontja, III pontja, IV pontja és a 3. melléklet 6. pontja alapján számított előirányzatok folyósítása az Aht. 83. (1) bekezdésében foglaltak szerint nettó finanszírozás keretében történik. (3) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) szerinti kiegészítő gyermekvédelmi támogatás és gyermektartásdíjak megelőlegezése esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) alapján létalapként nyújtott, a 2. melléklet III. 1. pontjának a)-e) alpontjaiban szereplő ellátások esetében: a) ha az önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, úgy a január hónapban járó előleg folyósítása - külön jogszabályban meghatározott módon - igénylés nélkül történik; b) ha az önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, úgy első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

20 20 VII. Fejezet A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK 52. (1) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 24. (2) bekezdése szerinti járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege a évben forint. (2) A 2013 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény 62. (1) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 4,2%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni. 53. (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény 132. szerinti illetményalap a évben forint. (2) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves kafetériakerete illetve kafetéria rendszert nem alkalmazó szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvényre is figyelemmel, a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. Törvény 71. (1) bekezdés a)-j) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott juttatások - együttes összege a évben nem haladhatja meg a bruttó forintot, amely összeg fedezetet biztosít az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is. 54. (l)akjt a) 66. (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó - az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő - legkisebb szorzószámokat a évre a 7. melléklet tartalmazza, b) 69. -a szerinti illetménypótlék számítási alapja a évben forint. (2) A Kjt. 77. (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2 %-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Közokt. tv.) 118. (12)-(14) bekezdésében szabályozott esetekre, az állami felsőoktatási intézményekre, a központi és a köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontokra, kutatóintézetekre, és a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatást kiegészítő akadémiai központi költségvetési szervekre. 56. (5) A Szoctv. 38. (3) bekezdésében meghatározott, a lakásfenntartás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége a évben 450 forint. (7) A Szoctv. 43/A. (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a évben esetenként forint. (8) A Szoctv. 44. (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a évben forint.