SGS-48 FORGALOMTECHNIKAI SEGÉDLET

Átírás

1 SWARCO TRAFFIC HUNGARIA KFT. Vilati, Signelit együtt. SGS-48 FORGALOMTECHNIKAI SEGÉDLET V 2.0 SWARCO First in Traffic Solution.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezető Jelzésképek A berendezés működési logikájának az áttekintése Detektorok Integrált járműdetektor Különleges detektorok Detektorlogika Közbenső idő Minimális közbensőidők Forgalomtechnikai mátrix A 0 és 1 opciók összehasonlítása A 3-as opció használata A szabad jelzéssel kapcsolatos paraméterek A bejelentkezés A szabad jelzést kiváltó okok A szabad jelzés vége Maximális minimum zöld Maximális zöld Utó-zöld Elsőbbségi idő Fázisok A jelzőcsoportokkal kapcsolatos egyéb paraméterek Indulási késedelem (jelzőcsoport paraméter) Jelzőcsoportok közötti kapcsolat A jelzési időtervek paraméterei Hogyan definiáljunk egy jelzési időtervet? Hagyományos fix ciklusidejű jelzési időtervek Betétmozgásokkal rendelkező jelzési időtervek Forgalomtól függő jelzési időtervek...29 i

3 11. Izzó ellenőrzés Forgalomtól függő programválasztás Általános adatok Mérőhelyek Kritériumok Választási logika Kapcsolóóra táblázatok Általános paraméterek Időtábla Éves táblák Kiterjesztett fázislogika Javasolt adattáblázatok Jelzőcsoport Integrált detektor Különleges detektor Detektorlogika Zöld-kezelés logika Indulási késedelem Jelzési időterv Izzóellenőrzés A programváltó óra paraméterezése Általános paraméterek Időtáblák a tulajdonképpeni kapcsolási táblázatok Éves táblák Forgalomtól függő program választás Általános adatok Mérőhelyek Kritériumok Választási logika...50 ii

4 Ábrajegyzék 1. ábra: a zöld jelzésképek ábra: LHOVRA O funkció - az utó-zöld nyújtása ábra: a jelzési időterv programozásának struktúrája ábra: a detektorok és detektorlogika közötti összefüggés ábra: a 0-ás és 1- es opciók közötti különbség ábra: fázisátmenet a 0 opció használatával ábra: az előző fázisátmenet, de az 1-es opció használatával ábra: példa a 3-as opció használatára ábra: az utó-zöld működése ábra: indulási késedelem ábra: a rendszer-ciklusszámláló és a ciklusszámláló azonos értékű ábra: a rendszer-ciklusszámláló és a ciklusszámláló között egy állandó ofszet van ábra: kapott tervcsomagban szereplő jelzési időterv és a bejelentkezések magyarázatai ábra: az előző terv, ahogy az SGS-48 berendezésben megvalósul ábra: minta blokkvázlat a betétmozgás kiszolgálására ábra: a forgalmi határérték és a forgalmi szint közötti összefüggés ábra: fázislogika...40 iii

5 iv.

6 1. Bevezető Az új forgalomirányító berendezéscsalád az SGS-48 forgalomtechnikai szolgáltatása jelentősen eltérnek a jelenleg hasznát SGS-40 berendezés szolgáltatásaitól. Jelen útmutatónkat a forgalomtechnika tervezők számára készítettük, hogy ki tudják használni a berendezésben rejlő szolgáltatásokat és a tervekben a berendezés paraméterezéséhez szükséges információk is szerepeljenek, ezzel elkerüljük azokat az esetetek, hogy az elkészült, de hiányos dokumentáció alapján a programozó kolléga - aki általában nem forgalomtechnikai tervezőmérnök - a hiányzó adatokat saját maga a megszokások alapján adja meg el és ezáltal a berendezés működése nem lesz optimális, vagy teljesen másképpen fog működni, mint ahogy azt a tervező elképzelte. 2. Jelzésképek Feltétlenül beszélnünk kell a jelzésképekről, mivel az eddigi gyakorlatban csak a piros - piros/ sárga - zöld és sárga jelzésképeket használtuk, az SGS-48 berendezés az egyes jelzésképekre több - mondjuk azt, hogy szín darabkát is ismer és azok közül néhányat paramétereznünk is kell, vagy legalábbis kellene. A következő ábrán a zöld jelzéskép és átmeneteinek a különböző elnevezéseit láthatjuk. Piros/sárga Minimum zöld, (törvényileg a legrövidebb kivezérlehető zöld időtartama) Maximális minimum zöld (előzetes zöld nyúltás a piros jelzés alatt) Maximális zöld Forgalomtól függő módban ez a változó hosszúságú zöld jelzéskép, általában a zöld jelzés kezdetétől kell érteni. Utó-zöld Van fix ill. forgalomtól függő része, hazánkban eddig nem használtuk Minimum vagy fix sárga Nekünk ez a sárga idő Változtatható sárga M-on nem használható Változtatható piros A csomópontban megállt jármű nyújthatja a közbensőidőt Minimális piros Kötelezően megjelenő piros jelzés Erre a pontra még különböző u.n. passzív ill. nyugalmi zöldek is beilleszkedhetnek, ha a zöld idő továbbra is kinn marad, nem szigorúan ettől a jelzőcsoporttól függő paraméterek miatt. A fázis másik jelzőcsoportja(i) is kitarthatja tovább a zöld jelzést. LHORVA O funkció a berendezés a zöld végének leteltekor kiad egy zöld hosszabítást, ha a dilemma zónában egy nehéz járművet érzékel. Ez az idő nem számít bele a közbenső időbe, a berendezés autómatikusan megnöveli a közbenső időt. LHOVRA V funkció tulajdonképpen nem a sárga jelzést nyújtja, hanem az 5 s sárgát (70 km/h sebességet feltételezve) csökkenti le 3 s-ra, ha a zöld jelzés végén nem érzékel közeledő járművet. Ezen a ponton jelenik meg az un. extra zöld, amelyet a közbensőidő optimalizálás eredményezhet. 1. ábra: a zöld jelzésképek LHOVRA R funkció a stopvonal után a zöld jelzés alatt - pl. telezöld esetén - bennragadt járművek kihaladását segíti elő a közbenső idő megnyújtásával. Egy a stopvonal utáni, dugulás detektort igényel. Az egyes jelzésképek rövid ismertetése (részletesen lásd a további fejezetekben): Minimális zöld: a rendeletekben előírt legrövidebb zöldidő, ezt az időt a berendezés a hiba miatti azonnali lekapcsolás kivételével minden esetben biztosítja. Kötelező paraméter. 1.

7 Maximum minimális zöld: forgalomtól függő működés esetén van szerepe lehetőség van arra, ha a bejelentkezés egy a stopvonaltól távoli detektorral történik, hogy ez esetben a stopvonal és a bejelentkezési pont között a piros jelzés alatt felálló járművek részére egy fix zöldidőt lehet biztosítani és a tényleges zöldnyújtás csak enne az időnek a letelte után kezdődik el. Az időt mindegyik jelzési időtervre külön-külön meg kell adni. Maximum zöld: a jelzőcsoport részére kiadható maximális zöldidő. Programozni szükséges, hogy a mérése (visszaszámlálása) mikor történjen és mely pillanattól kell számlálni. Az időt mindegyik jelzési időtervre külön-külön meg kell adni. Passzív és nyugalmi zöldek: paraméterezési szempontból nincs jelentőségük, ha a maximális zöld letelte után valamilyen okból nem szűnik meg a zöld jelzés, akkor a berendezés nyugalmi zöld jelzésképen marad. De például a járműiránnyal párhuzamosan futó gyalogos jelzőcsoportok a minimális zöld letelte után (feltéve, ha nem adunk meg maximális zöld időt) passzív zöld jelzésen várakoznak. Nyugalmi zöld a jelzés például amikor a teljes csomópont nyugalomban van, ilyen eset pl. amikor a berendezés bejelentkezések hiányában főirány zöldön várakozik. Egy lényeges tulajdonsággal rendelkeznek, egy vele konfliktusban piros jelzésen lévő jelzőcsoport igénye meg tudja szakítani a passzív vagy nyugalmi zöldön lévő jelzőcsoport szabad jelzését. Ennek a programozáskor van szerepe, tulajdonképpen nem mindig szükséges a zöld végét programozni, a konfliktusban zöld azt automatikusan megszakítja a közbenső idők leteltével. Utó-zöld: elsődlegesen a skandináv országokban használt lehetőség. A nehéz járművek közlekedésének elősegítésére szolgál. Egy távoli speciális detektorhurokkal érzékeljük a dilemma zónában tartózkodó járművet és egy fix vagy variálható utó-zölddel biztosítjuk a biztonságos áthaladását a csomóponton. Lásd a következő ábrát: O funkcióval Piros O funkció nélkül Sárga Piros Utó-zöld 2 s Utó-zöld Sárga Utó-zöld 4 s 70 km/h Idő D130 D80 Zöld Zöld 2. Dilemmazóna 130 m 50 m ábra: LHOVRA O funkció - az utó-zöld nyújtása Út Út Itthon az esetben használjuk, ha egy jelzőcsoportot a zöld nyújtás letelte után még bizonyos ideig zöldön akarok tartani. Pl. az 1-es jelzőcsoportot detektorok segítségével nyújtom, míg a 2-es jelzőcsoport követi az 1-es jelzőcsoport nyújtását, de valamilyen indok megköveteli, hogy a ennél a jelzőcsoportnál a szabad jelzés néhány másodperccel tovább kinn maradjon. Ezt legegyszerűbben az utó-zölddel és annak fix meghívásával és nyújtásával tudjuk biztosítani. Lásd a példát a 9-es ábrán 19. oldal! 2.

8 Változtatható sárgajelzés: hazánkban a rendeletek a megengedett sebességtől teszik függővé a sárga jelzéskép hosszát, így ez a funkció nem használható. Extra zöld: paraméterezési szempontból nincs jelentősége, az esetben, ha a közbenső idők megadásánál az 1-es opciót használjuk (lásd később), a berendezés, ha lehetőség van rá, számolja és kiadja. Változatható piros: telezöldes irányítás esetében a csomópont területén bennragadt jármű biztonságos kihaladásának segítésére a közbenső időket kinyújtja, azzal, hogy megállítja a közbenső idő mérését, amíg a detektoron a kihaladást érzékeli. A használatához csomópont területén speciálisan elhelyezett detektor szükséges. Minimum piros: a minimum zöldhöz hasonlóan meg lehet adni minden egyes jelzőcsoportra egy minimális piros időt, amely minden esetben biztosítva lesz két egymást követő szabad jelzés között. Használata nem kötelező. 3.

9 3. A berendezés működési logikájának az áttekintése Tekintettel arra, hogy a jelzőcsoportok, jelzési időtervek programozása sokkal összetettebb mint a régi berendezés esetén szükségesnek tartjuk, hogy bemutassuk az egyes paraméterek és programozási táblák közötti kapcsolatot, milyen paramétert hol kell megadni. Ha most az egyes paraméterek jelentése érthetetlennek tűnik ne aggódjunk a későbbik folyamán mindenre fény derül. Jelzési időterv általános paraméterei Egy-egy jelzési időtervre vonatkozik típusa - önálló csomópont - hangolt, stb. ciklusszámlálók paraméterei struktúra azonosító szám programváltási paraméterek Jelzőcsoport specifikus paraméterek Jelzőcsoportonként egy-egy tábla Időtartamú adatok - Maximális minimum zöld - Maximális zöld - Elsőbbségi idő Zöld-kezelés logika száma Fázislogika száma Jelzőcsoport paraméterek Detektorlogika ha az adott jelzési időtervben engedélyezett Zöld-kezelés logika Jelzőcsoportonként tartalmazza a zöld jelzés kezdetének és végének a logikai feltételeit. Idő adatatokat nem tartalmaz. Egy tábla közös lehet több jelzési időtervhez is. Bejelentkezés kiszolgálásának a módja Zöld jelzés végének a módozatai Maximális minumum zöld jelzés módja A maximális zöld jelzés számlálásának - kezdete - vége Elsőbbségi mód Fázislogika Több jelzési időterv is használhatja ugyanazt a fázislogikát Melyik jelzőcsoprt, melyik fázisban kaphat szabad jelzést Indulási fázis Nyugalmi/pihenő fázis 3. ábra: a jelzési időterv programozásának struktúrája 4.

10 Jelzőcsoport Típusa - jármű - gyalogos, stb. Főirány (i/n) Átmeneti idők Minimum zöld Indulási késedelmek Bejelentkezés másolása Detektor (integrál típus, pl. MID-8) Típusa Frekvencia/érzékenység Tartási idő Detektálási szint Osztályozási szint Hurok méret (ha szükséges) Hibás működés paraméterei (maximálig foglalt illetve nem foglalt állapot hossza) Hibamód Detektorlogika Bemenete (detektor hozzárendelés) Engedélyezés (mindig vagy feltétel hozzárendelés) Bejelentkezés módja Detektorokkal kapcsolatos időzítések - Bejelentkezés elnyomásának az ideje - Késleltetett bejelentkezés - Új bejelentkezés késleltetése - Minimum zöld nyújtási időközök - Követési időközök (leghosszabb, legrövidebb) - Követési időközök csökkentése - Csökkentési funkció késleltetése - Zöldnyújtás újranyújtása és/vagy felfüggesztése Forgalomszámlálás Mikor tekintsük hibásnak a működést (maximális forgaltsági vagy nem foglaltsági idők) Hibamód Egyébb detektorok ill. bemenetek Speciális detektorok Az A és B bementek meghatározása Engedélyezés (mindig vagy a feltétel megadása) Funkció típusa A funkció által kívánt időzítések 4. ábra: a detektorok és detektorlogika közötti összefüggés 5.

11 A tervezésnél a következő kapacitáskorlátokat kell betartani: Jelzési időtervek maximális száma: 16 (a 17. jelzési időterv a sárga villogó, míg a 18. jelzési időterv a sötét üzemmódnak felel meg) Zöld-kezelés logikák maximális száma: 6 Fázislogikák maximális száma: 6 Detektorlogikák maximális száma: 96 Különleges detektorok száma: Detektorok A berendezésbe maximálisan 64 integrált induktív járműdetektor, valamint az általános I/O bemenetek felhasználásával további 72 egyéb érzékelő köthető be. Fel kell hívni a figyelmet, hogy előbb említett számok a berendezés maximális kapacitását jelentik, mely nem biztos, hogy azonos az éppen aktuális berendezéssel. SGS-48 mini esetében max. 8 integrált induktív detektor hurok és max. 8 általános célú bemenet használható csak. Az alapkiépítésű SGS-48 ST berendezésben pedig max. 24 integrált induktív detektor hurok és max. 52 általános célú bemenet használható fel. Ha a tervezendő csomóponton a standard berendezés kapacitásánál több érzékelőt szeretnénk használni, annak sincs akadálya, de ez esetben egyedileg gyártott berendezést kell rendelni. A fentieken kívül (a tényleges fizikai érzékelők) detektorként illetve bemenetként lehet kezelni a jelzőcsoportok bizonyos állapotát, és a ciklusszámláló állapotát is. A hardveres bemeneteken kívül még 255 szoftver bemenet is létezik, amelyeket a programozás során bizonyos feltételek teljesülésekor lehet aktívvá vagy passzívvá tenni. Pl. a kapcsolóóra is állíthatja a szoftver bemeneteket. Még egy fontos dolog a detektorok nem közvetlenül a jelzőcsoportra hatnak, hanem a detektorok és a jelzőcsoportok közé egy úgynevezett detektorlogika is be van illesztve. Ezáltal lehetséges, hogy egy detektor több jelzőcsoporthoz is hozzákapcsolható, illetve egy jelzőcsoporthoz több detektort is rendelhetünk, mégpedig különböző feladatokra. A detektorlogika alól az egyetlen kivétel a hagyományos bejelentkező nyomógomb, amelyet közvetlenül hozzá lehet kapcsolni a gyalogos jelzőcsoporthoz. De ez nem zárja ki, hogy a gyalogos nyomógombot detektorlogika felhasználásával egy másik jelzőcsoporthoz is hozzákapcsoljuk. 4.1 Integrált járműdetektor A berendezésbe behelyezhető hagyományos induktív detektorokat nevezzük így. Jelenleg a SIGNELIT gyártmányú MID-8, a TRAFFICDATA TIC induktív detektorai, és az ASIM cég hármas érzékelésű detektora illeszthető be közvetlenül a berendezésbe. Ezeknél a detektoroknál a berendezés a szoftveresen állítja be a különféle paramétereket, amelyeket nekünk a programozás során kell megadni. A paraméterezendő adatok a következők (az ASIM típus kivételével): Frekvencia (érzékenység) A detektor letapogatási frekvenciáját, illetve ezzel az érzékenységét lehet itt állítani. Az érzékenység a detektorhurok meghatározott mérési idejeként van megvalósítva. A hosszabb idő nagyobb érzékenységet biztosít. A lehetséges beállítási lehetőségek a következők: 0: automatikus beállítás - a legtöbb estben megfelelő és azonos a 4-es értékkel 6.

12 1: sebességhurok (2,5 ms) 2: irányérzéken hurok (5,0 ms) 3: nem használható 4: normál hurok (10 ms) 5: hosszú hurok (15 ms) 6: hosszú hurok kerékpár érzékeléssel (20 ms) 7: torlódási hurok (30 ms) 8: extra torlódási hurok (50 ms) Tartási idő A detektorhurok tartási ideje percekben. Az esetben, ha a detektor folyamatosan hoszszabban foglalt, mint az itt programozott érték, akkor a detektor kikompenzálja magát és a jövőben ezt az értéket tekinti nem foglalt állapotnak. 0 érték az impulzus módot jelenti, míg a 255 a végtelen tartási módot. Detektálási szint Az érzékelt járművek egy különbségértéket adnak. Az itt megadott értéknél nagyobb érték jelen egy járművet. 20-nál kisebb érték bizonytalanságot okoz, alapbeállításként a 100-as értéket lehet használni. Tájékoztató adatok: keskeny hurok (0,9 m) személygépkocsi esetében as értékeket adott, míg teherjárműre körüli értéket. a különbség érték a helyszínen az ellenőrző funkciókkal kiolvasható a berendezésből Osztályozási szint Egy az előző szintnél nagyobb érték is megadható, és ha a jármű által okozott különbségérték meghaladja ezt az értéket, akkor a berendezés egy másik bemenete is aktív lesz. Ugyanazon detektorhuroknak a két kimenetét (detektálási szint és osztályozási szint) egy speciális hurokká összekapcsolva (lásd később) egy detektorhurokkal is lehetséges személy és teherforgalom között különbséget tenni. A pontos értékek meghatározását mindenféleképpen a helyszíni működés megfigyelésével kell pontosítani. Maximális foglaltsági idő Percben meg lehet adni egy időtartamot, amennyiben a detektor folyamatosan hosszabban foglalt az itt megadott időtartamnál a berendezés egy hibajelzést generál. A 0 érték tiltja az ellenőrző funkciót. Maximális nem foglalt idő Hasonlít az előző paraméterhez, csak itt azt az időt kell megadni (órában), hogy mekkora folyamatos nem foglalt állapot után adjon a berendezés egy hibajelzést. A 0 érték tiltja az ellenőrző funkciót. Hibamód A berendezésnek meg kell mondani, hogy mit csináljon, ha egy detektora meghibásodott. A lehetséges választási lehetőségek a következők: 0: nem figyeli a hibát 1: csak egy hibát állit be, azaz hibajelzés küld 2: egy hibát állít be és a detektort kényszeríttet ki állapotba kapcsolja (azaz a detektor nem ad foglalt jelet) 3: egy hibát állít be és a detektort kényszeríttet be állapotba kapcsolja (azaz a detektor állandó foglaltságot ad 4: a berendezést hibamódban (általában sárga villogó üzemmód) kapcsolja 7.

13 A fenti paramétereket minden egyes integrált detektorcsatornára meg kell határozni. Bizonyos esetekben a hurokgeometria megadása is szükséges (hurok hossza és a hurkok közötti távolság). 4.2 Különleges detektorok Az elnevezés kicsit félreérthető, nem valamilyen különleges azaz nem hagyományos induktív detektorra pl. videó vagy mikrohullámú detektorra kell gondolni (ezek szabadon hozzárendelhetők bármelyik általános célú bemenethez) hanem két detektorcsatorna különleges összekapcsolásával kapott egy detektort jelentik. Tehát adott két detektor (pl. hurok) és azokat itt a következőkben felsorolt lehetőségek valamelyike szerint összekapcsoljuk és az eredmény 1 azaz 1 db detektorkimenet lesz. Fontos! Nem csak fizikai detektorokat használhatunk, de logikai detektorjelek és valódi detektorjelek is összekapcsolhatók. Az összekapcsolási lehetőségek: Meg kell adni a két összekapcsolandó detektor azonosítóját A és B Működés engedélyezése Lehetőség van arra, hogy ez a különleges detektor működését valamilyen logikai feltételhez kössük. Ez lehet egy másik detektor állapota vagy akár a berendezésben futó program valamilyen állapota, valamelyik jelzőcsoportjának valamilyen állapota vagy a detektorműködése csak egy bizonyos jelzési időterv használatakor engedélyezett. Természetesen beállítható az az eset is, hogy a detektor mindig engedélyezett legyen. Mindig passzív - folyamatos nem foglalt jel Mindig aktív- folyamatos foglalt jel Irány érzékeny detektor 1 A detektor aktív jelet ad ha az A foglalttá válik, amikor a B nem foglalt vagy egy T1 ideje foglalt. (A T1 idő megadása is szükséges.) Irány érzékeny detektor 2 A detektor aktív jelet ad ha az A foglalttá válik, amikor a B nem foglalt. Egy Foglalt B detektor T1 ideig tiltja az A detektoron a foglaltság érzékelését. (A T1 idő megadása is szükséges.) Sebességmérés A detektor aktív jelet ad, ha a B detektor az A detektor után egy T1 időn belül foglalttá válik, és az A foglaltsága óta egy T2 idő már eltelt. Azután a detektor addig foglalt ameddig a B detektor foglalt. A T1 idő adja az alsó a T2 pedig a felső sebességhatárt, megadásuk szükséges. (A sebesség pontos értéke a vezérlőblokkokkal kiolvasható) Hosszú járművek sebességmérése Hasonló, mint az előző, de feltétel, hogy az A detektornak folyamatosan foglaltnak kell lennie. AND érzékelés Aktív jelet ad, ha az A és B detektorok egyszerre foglaltak. OR érzékelés Aktív jelet ad ha az A vagy B detektorok valamelyike foglalt. 8.

14 BE/KI érzékelés Aktív jelet ad amikor az A detektor aktív lesz és passzívvá vált, ha a B detektor lesz aktív. A T1 idő használható, mint időtúllépés az aktív és passzív állapotok között. Időtől függő érzékelés 1 Aktív jelet ad, ha a B detektor nem válik foglalttá egy T1 időtartamon belül, ha az A detektor már foglalttá vált. Azután aktív, amíg az A detektor aktív. A rövidebb és hosszabb járművek megkülönböztetésére használható. Időtől függő érzékelés 2 Aktív jelet ad, ha az A detektor foglalt és egy T1 idő még nem telt le, vagy a B detektor foglalt lett a T1 időn belül. Ezután a detektor aktív marad, amíg a B detektor aktív. Forgalomanalízis sebesség megkülönböztetéssel Nem mindegyik detektortípussal működik, jelenleg csak a TIC-200TA és az ASIM TT 29X detektorokra lett tesztelve. A T1 és T2 időkkel meg lehet határozni a minimális és maximális sebességhatárokat majd meg kell jelölni, hogy melyik járműkategória esetén váljon aktívvá a detektor, egy vagy több kategória is kijelölhető. Class A személygépkocsik Class B személygépkocsi utánfutóval Class C kisteherautó Class D teherautó Class E autóbusz Class F nehéz-teherautó 4.3 Detektorlogika Összekapcsolja a detektort a jelzőcsoporttal. Maximálisan 96 detektorlogikát használhatunk Egy detektorlogika egy jelzőcsoporthoz kapcsolódik, és egy detektor (fizikai, speciális vagy logikai) kapcsolódik hozzá. De lehetséges egy jelzőcsoporthoz több detektorlogikát is kapcsolni, valamint az sincs korlátozva, hogy egy detektort több logikához is hozzákapcsoljunk. A detektor logikán általában bejelentkezéssel és nyújtással kapcsolatos időzítési paramétereket kell programozni, de ezeket nem itt, hanem a jelzőcsoport megfelelő funkciójának a paraméterezésekor sorolom majd fel. A jelzőcsoport időzítési paraméterein túl még a következő paraméterek állíthatók be: Működés engedélyezése Lehetőség van arra, hogy a detektorlogika működését valamilyen logikai feltételhez kössük. Ez egy másik bemenet aktív állapota (amely vagy egy tényleges fizikai detektor, vagy logikai detektor, vagy akár a berendezésben futó program valamilyen állapota, valamelyik jelzőcsoportjának valamilyen állapota). Tehát például itt állíthatom be ha az 1-es és 2-es jelzési időtervekben eltérő követési időközt akarok programozni ez egyik jelzőcsoportra ekkor az 1. jelzési időterv futásakor az egyik, míg a 2. jelzési időterv futásakor a mások detektorlogikát engedélyezem. (Erre a 40-es típusú jelzési időterv állapot bementeket tudom felhasználni.) Természetesen beállítható, hogy a detektorlogika mindig engedélyezett legyen. Forgalomszámlálás A berendezésben 32 darab forgalomszámláló regiszter van. Ezek egy-egy detektorlogika számlálási eredményeit tudják tárolni. Ezek a forgalomszámlálók nem tévesztendők össze a felügyeleti és forgalomirányító 9.

15 központok számlálásaival, amelyek szintén a forgalomirányító berendezés detektorait használják fel adatgyűjtésre. Pl. a SIGNESLNET távfelügyeletek automatikusan gyűjtik a berendezés összes integrált detektorának a forgalmi adatait. (Pontosabban maximum. 40 detektor adatát). Az UTOPIA rendszer berendezés dedikált detektorairól gyűjti a forgalmi adatokat (forgalomnagyság és foglaltsági időarány) és azokat mérőhelyekké konvertálva tárolja. A berendezésben max. 32 a forgalomszámláló regiszter található, amelyekhez detektorlogikát rendelhetünk hozzá. Pontosabban a detektor logikánál megadhatjuk, hogy melyik forgalomszámláló regiszterbe helyezze a számolt forgalmi adatokat. A berendezés ezekben a regiszterekben gyűjti a detektoron mért forgalmi értékeket, amely lehet a forgalomnagyság vagy a fogaltsági időarány. Lehetőség van mindkettő számlálására is, de akkor egy mérőhely 2 regiszter foglal le. A számlálás 1 perces idővel kerül tárolásra és a kiolvasáskor dönthetjük el, hogy milyen időtartamra kérjük a számolt eredményeket. Maximálisan 8 napi forgalmi adat tárolására van lehetőség. A kiolvasás történhet a helyszínen vagy modemen keresztül - erről bővebbet a terminál parancsok leírásában lehet olvasni, de ez egy másik kézikönyvnek a része. Megjegyzendő: az első nyolc regiszter tartalmához a vezérlőblokkokon keresztül a program is hozzáfér. Maximális foglalt állapot Percben meg lehet adni egy időtartamot, amennyiben a detektor folyamatosan hosszabban foglalt az itt megadott időtartamnál a berendezés egy hibajelzést generál. A 0 érték tiltja az ellenőrző funkciót. Maximális nem foglalt állapot Hasonlít az előző paraméterhez, csak itt azt az időt kel megadni (órában), hogy mekkora folyamatos nem foglalt állapot után adjon a berendezés egy hibajelzést. A 0 érték tiltja az ellenőrző funkciót. Hibamód A berendezésnek meg kell mondani, hogy mit csináljon, ha egy detektora meghibásodott. A lehetséges választási lehetőségek a következők: 0: nem figyeli a hibát 1: a detektorlogikát kényszeríttet ki állapotba kapcsolja (azaz a detektor nem ad foglalt jelet) 2: egy hibát állít be és a detektorlogikát kényszeríttet ki állapotba kapcsolja (azaz a detektor nem ad foglalt jelet) 3: egy hibát állít be és a detektorlogikát kényszeríttet be állapotba kapcsolja (azaz a detektor állandó foglaltságot ad) 4: a berendezést hibamódba (általában sárga villogó üzemmód) kapcsolja 5: a berendezést a lekapcsolási programon keresztül hibamódba kapcsolja +8: bármelyik előző hibamóddal kombinálható és azt jelenti, hogy ezzel a detektorral nem lehet nyújtani. (Tehát a 3+8=11 azt jelenti, hogy a hiba miatt a detektor állandóan bejelentkezik, de nem nyújtja a hozzákapcsolt jelzőcsoport szabad jelzését, míg a 3 hibamód a bejelentkezésen kívül a jelzőcsoportra kikényszeríti a maximális zöld teljes nyújtását is.) 5. Közbenső idő A berendezés három közbenső idő illetve tiltás mátrixot tartalmaz, amelyek közül a két mátrix megadásánál a tervezőnek jelezni kell, hogy milyen működést kíván a berendezéstől. 10.

16 5.1 Minimális közbensőidők Ebben a mátrixban a csomóponti geometria és a közbenső idő számítására vonatkozó szabályoknak megfelelően kiszámított mátrixot kell megadni. Itt ne adjunk meg felesleges tiltásokat és többlet időket. A mátrixnak szimmetrikusnak kell lennie. 5.2 Forgalomtechnikai mátrix Ez az előző mátrix plusz forgalomtechnikai megfontolások. Ebben a mátrixban a mátrix minden olyan pontján kell adatnak szerepelnie, ahol a Minimális közbenső idők mátrixa tartalmaz adatot és a beírt érték egyenlő vagy nagyobb kell, hogy legyen a minimális értéknél. Itt adhatunk meg olyan, rendeletileg nem kötelező értékeket, mint például a kiegészítő zöld és a főjelzője közötti konfliktus. A mátrixba 0 idő nem írható be, ilyen esetekben a 0,1 s megadását javasoljuk. Forgalomtól függő működés esetén, ha biztosítani akarjuk, hogy két irány mindig egyszerre vagy fix eltolással kezdődjön, akkor vagy a jelzőcsoportok kapcsolati logikájánál, vagy a közbenső idők megadásánál kapcsolhatok össze jelzőcsoportokat. A forgalomtechnikai mátrixban minden egyes adathoz egy opciót is meg kell adni. Ha nem adunk meg semmit, akkor a berendezés automatikusan a 0-ás opciót rendeli hozzá az értékekhez. A lehetséges opciók közül a 0, 1 és 3 opciókat fontosak és ezeket a tervezőnek kell megadni, mivel ezek nagyban befolyásolhatják a berendezés működését A 0 és 1 opciók összehasonlítása A 0 opció esetében egy fázis váltásakor a berendezés azonnal pirosra váltja az éppen futó fázis összes jelzőcsoportját és az közbenső időknek megfelelően elindítja a következő fázis jelzőcsoportjait. Az 1-es opció esetében pedig az előzőek szerint kiszámítja a kezdődő jelzőcsoportok leghamarabbi indulását és utána megvizsgálja, hogy a lekapcsolandó jelzőcsoportok közül tud-e néhányat a közös lezárási ponton túl még néhány másodpercet tovább zöldön tartani. Lásd a következő ábrákat: 11.

17 Közbensőidők-mátrixa jcs Z k Z v jcs Z k Z v Fázisátmenet: mód = 0 mód = 1 Feltételezzük, hogy az 1. és 2. jelzőcsoportok nyugalmi zöldön voltak, és a fázisváltást a 3. jelzőcsoport igényelte. ábra: a 0-ás és 1- es opciók közötti különbség A következő ábrán (amelyet az SGS-48 berendezés tesztelő programjával kaptunk) egy csomópontra kirajzoltunk néhány fázisátmenetet, hogy jobban átlássuk a két opció közötti különbséget. nyugalmi piros piros bejelentkezéssel piros, indulás a saját fázisban 6. ábra: fázisátmenet a 0 opció használatával A végződő fázisokban az összes jelzőcsoport egyszerre végződik és a következő fázis jelzőcsoportjai mindig a leghosszabb közbenső. időknek megfelelően kezdődnek el. Ha van egy hosszú közbenső idő, akkor az felesleges tilos jelzést okoz a többi jelzőcsoportnál. (Az ábrán bejelöltük a piros jelzéskép különféle szakaszait, míg a következő ábrán pedig a zöld jelzésképeket.) 12.

18 piros/sárga minimum zöld maximum zöld Extra zöld (a közbenső idő optimalizálás miatt) 7. ábra: az előző fázisátmenet, de az 1-es opció használatával. A leghosszabb közbenső idővel rendelkező jelzőcsoport lezár, de a többi jelzőcsoport a közbenső idő optimalizálásnak megfelelően egy un. extra zöld időt kap, ezáltal a felesleges tilos jelzések megszűnnek. Az 1-es opció használatának elsősorban akkor van szerepe, ha a fázisban egy hosszú ürítési idővel rendelkező gyalogos jelzőcsoport, amely feleslegesen korán lekapcsolja a párhuzamos jármű jelzőcsoportok zöldjét, ha nem használjuk ki az 1-es opció biztosította közbenső idő optimalizálásának a lehetőségét A 3-as opció használata Forgalomtól függő üzemmódban előfordulhat az az eset, hogy egy fázisban a járműmozgással párhuzamos gyalogos mozgásra a fázis kezdetekor még nincs igény. Ha más akadálya nincs (a gyalogos mozgás a minimális zöld idejével még belefér a járműmozgás várható szabadjelzésének idejébe) akkor a berendezés kiadja a szabadjelzést a gyalogos irány részére is. De a jelzőlámpás tervezési útmutatók szerint kerülni kell azokat az eseteket amikor a gyalogos belép a jobbra kanyarodó járművek közé. Az ilyen és hasonló esetek elkerülésére lehet használni a közbenső időt a 3-as opcióval. 13.

19 J1 G7 Alapállapot: a J1 és G7 jelzőcsoportok nincsenek tiltásban, ha mindkét jelzőcsoportra van igény, egyszerre kapnak szabad jelzést J1 G7 J1 - G7 biztonsági időköz Második eset: 8. a ábra: J1-re történt példa bejelentkezés a 3-as opció és használatára szabad jelzést kapott. Később a G1-re is bejelentkeztek. Elkerülendő, hogy a gyalogosokat Ez esetben a J1 a jelzőcsoport járművek közé beengedjük, sorának és ebben a G7 az jelzőcsoport esetben a gyalogosok oszlopának kiszolgálására a mátrixpontjában a 3-xx érték megadásával csak a J1 tilosra biztosítani kapcsolása tudjuk, után, hogy egy biztonsági a gyalogos ürítési jelzőcsoport, időköz leteltével az esetben, ha nem van biztonságos lehetőség. kezdődik el a J1 jelzőcsoporttal egy fázisban, később már csak az adott ürítési idővel a J1 Ezt a típusú tiltást a J1 jelzőcsoport sorában a J7 oszlopban a 3-xx.x paranccsal tudjuk jelzőcsoport vége után kaphasson szabad jelzést. Ezt a típusú tiltást nem kell szimmetrikusan programozni, az xx.x a jelölt biztonsági időköz. (A 4-es mód is ehhez hasonlóan működik!) kitölteni. 6. A szabad jelzéssel kapcsolatos paraméterek Ide tartoznak a: A bejelentkezés detektorlogika A szabad jelzést kiváltó okok zöld-kezelés logika A szabad jelzés vége zöld-kezelés logika Maximális minimum zöld kiadása több helyen is paraméterezendő A maximális zöld kiadása és nyújtása több helyen is paraméterezendő Elsőbbségi idő több helyen is paraméterezendő 6.1 A bejelentkezés A bejelentkezés módja A vezérelt jelzőcsoport a piros vagy a sárga jelzés alatt tud bejelentkezést fogadni. 0: a bejelentkezés nem lesz elmentve a memóriába 1: a bejelentkezés el lesz mentve a memóriába, amíg a jelzőcsoport zöldet nem kap 2: időfüggő bejelentkezés, vagyis a bejelentkezés a memóriában lesz meghatározott ideig. Ezt az időt a késleltetett bejelentkezés paraméterben lehet beállítani. 3: időkésleltetett bejelentkezés, vagyis a bejelentkezés először csak akkor lesz továbbadva, amikor a késleltetett bejelentkezés paraméterben beállított idő eltelt. A bejelentkezés memóriában lesz elmentve, amíg a jelzőcsoport zöldet nem kap 4: ugyanaz mint 3, de véletlen időt használ. Az idő nem haladhatja meg a késleltetett bejelentkezés paraméterben meghatározott értéket 5: ugyanaz mint 3, de a bejelentkezés nem tárolódik a memóriában 6: ugyanaz mint 4, de a bejelentkezés nem tárolódik a memóriában 14.

20 9: nem lehetséges bejelentkezés A bejelentkezés elnyomási ideje A zöld jelzés után a berendezés az itt meghatározott ideig nem fogad el új bejelentkezést A berendezés az időt a sárga jelzés kezdetétől méri (ha a detektor nem nyújtja a sárgát) vagy a piros kezdetétől (ha a detektor nyújtja a sárgát). Tizedmásodpercben kell megadni. Késleltetett bejelentkezés Egy bejelentkezés akkor lesz érzékelve, ha a detektálási idő meghaladja a késleltetés idejét. Tehát az itt megadott időnél hosszabb ideig foglaltnak kell lennie a detektornak. Tizedmásodpercben kell megadni. Új bejelentkezés késedelme Bejelentkezés történik, ha a késedelmi idő az utolsó érzékeléstől még nem telt le, amikor a jelzőcsoport pirosra (sárgára) váltott. A paraméter megnevezése nem takarja a tényleges felhasználást, igazából nem késleltetem, hanem előrehozom a bejelentkezés fogadását. A berendezés új bejelentkezést a sárga vagy a piros jelzés alatt fogad el csak a berendezés. A stopvonaltól távoli bejelentkező detektoroknál előfordulhat, hogy a jármű még a zöld jelzés alatt áthalad a detektoron, de a torlódások miatt már nem halad át a stopvonalon. Szerencsétlen detektor elhelyezés és geometria esetén előfordulhat, hogy emiatt nincs bejelentkezés és a jármű(vek) bennragadnak. Ezzel a paraméterrel a zöld jelzés utolsó itt megadott ideje alatt már az áthaladást bejelentkezésnek regisztráljuk a következő ciklusra. 6.2 A szabad jelzést kiváltó okok Meg kell adni, hogy egy jelzőcsoport milyen esetekben kapjon szabad jelzést. A következőlehetőségek közül kell választani: A jelzőcsoport csak saját igény esetén vált zöldre. Ez megköveteli, hogy a jelzőcsoportnak legyen saját vagy másolt érzékelője. A jelzőcsoport mindig zöldre vált. Általában a főirányok esetében megszokott. De ezt az opciót kell bejelölni fix ciklusidejű úgymond hagyományos jelzési időterveknél is, mert hiába kap a jelzőcsoport zöldre váltási parancsot a programból, ha nincs igény vagy bejelentkezés a jelzőcsoportra, a berendezés nem hajtja végre a zöldre váltást. A jelzőcsoport a saját fázisában mindig zöldre vált - akár volt rá bejelentkezés akár nem. A jelzőcsoport a saját fázisában passzívan zöldre vált, ha ellene futó aktív közbenső idő. Azaz a fázist valamelyik másik jelzőcsoport meghívta. Erre a jelzőcsoportra nem volt igény. Ekkor a berendezés megvizsgálja, hogy van-e igény olyan másik - a fázishoz nem tartozó - jelzőcsoportra, amely nincs tiltásban a többi zöldre váltó jelzőcsoporttal. Ha talál ilyet, akkor a fázisban kiszolgálja a vendég jelzőcsoportot, ha nem volt ilyen jelzőcsoport, akkor zöldre kapcsolja az aktuális jelzőcsoportot - passzívan - saját kérés nélkül. A jelzőcsoport zöldre vált, ha vele konfliktusban lévő jelzőcsoportra nincs bejelentkezés. (Ez az erőszakos furakodó típusú jelzőcsoport.) 6.3 A szabad jelzés vége Ha egy jelzőcsoport szabad jelzést kapott, arról is kell dönteni, hogy mi legyen a szabad jelzés végén: A jelzőcsoport pirosra vált a nyújtás és a passzív zöld végén - általában ez az alapbeállítás. 15.

21 A jelzőcsoport pirosra vált a nyújtás végén, ha vele konfliktusban lévő jelzőcsoportra van igény. (Ha nincs még mindig maradhat a passzív zöld.) A jelzőcsoport pirosra vált a nyújtás végén. (Itt nincs vizsgálat, hogy van-e más igény a csomóponton vagy sem, letelt a nyújtás vége a zöldnek. A jelzőcsoport pirosra vált a passzív zöld végén, amikor a maximális zöld számláló nullára visszaszámolt. Megjegyzés: a pihenő/várakozó fázisban a fázishoz tartozó jelzőcsoportok továbbra is zöldön maradnak. Megadható egy másodlagos zöld vége paraméter is: Nem használom a ki ezt a lehetőséget. A jelzőcsoport folytatja a zöld nyújtását, amíg egy vele konfliktusban lévő jelzőcsoport zöld engedélye meg nem szakítja. 6.4 Maximális minimum zöld Már említettem, hogy távoli bejelentkező detektor használata esetén lehetőség van arra, hogy a piros alatt egy fix zöld időt biztosítsak a stopvonalnál felálló járművek részére. Ez főleg akkor bír jelentőséggel, ha a nyújtás is távoli hurkon történik. Normál működésnél, a berendezés a minimális zöld letelte után figyeli a nyújtási időközt és ha az letelt megszakítja a szabad jelzést. Ha a nyújtó hurok eléggé távol van (ami egyrészről helyes, hogy a jármű saját magának nyújtsa a zöldjelzést) akkor előfordulhat, hogy a minimális zöld alatt nem tud az összes a piros jelzés alatt felállt jármű áthaladni a szabad jelzésen. A Maximális minimum zöld használatakor a következő paramétereket kell megadnunk: Hossza (jelzési időterv paraméter) Az a maximális érték ameddig a piros jelzés alatt érkező járművek nyújthatják. Másodpercben megadandó érték. Első jármű nyújtása (detektorlogika paraméter) Meg kell adni, hogy az első járműnek mekkora zöldidő szükséglete van. Tizedmásodpercben megadható érték. További járművek (detektorlogika paraméter) A többi jármű csak egy az előzőnél rövidebb nyújtást eredményez. Tizedmásodpercben megadható érték. A berendezés által kiadott minimum zöld a minimum zöld és a maximális minimum zöld idők közül a nagyobbik lesz. Különleges esetben a minimális zöld nyújtását nem a piros jelzés alatt, hanem a szabad jelzés idejében is nyújthatjuk, de a két különböző típusú nyújtás nem keverhető egy jelzőcsoporton belül. Vagy a piros alatt beszámolok, vagy a zöldjelzés alatt nyújtok. Ezen kívül még a maximális zöld jelzés nyújtása is a rendelkezésünkre áll. Tehát ezt felfoghatjuk, mint egy előnyújtási lehetőséget a zöldnyújtás előtt. Ha ezt a típust/módot választjuk akkor a következő paramétereket kell megadni: Hossza (jelzési időterv paraméter) Ameddig a maximális minimum zöld nyújtható, másodpercben kell megadni. 16.

22 A mód meghatározása (zöld-kezelés logika paraméter) (az egyes módok összeadással kombinálhatók) 0 nem használom, a piros jelzés alatt számolom a járműveket +1 a maximális minimum zöldidő visszaszámlálása megáll, amikor az Első jármű -ben programozott detektor intervallum aktív. +2 a maximális minimum zöld periódus nem csökkenthető +4 a maximális minimum zöld periódus törölve, amennyiben konfliktusban lévő jelzőcsoportra van igény A maximális minimum zöld jelzés fix kinyújtása (zöld-kezelés logika paraméter) Néhány jelzési időtervben megjelölhetjük, hogy az előzően felparaméterezett maximális minimum zöldet a berendezés mindig a maximális időtartamig kiadja. 6.5 Maximális zöld Ez a régről megszokott zöldnyújtási időtartam. A következő paraméterek megadását igényli: Hossza (jelzési időterv paraméter) A maximális zöld hosszát másodperces értékben kell megadni. Ez az idő magában foglalja a minimális és maximális minimum zöld időket is (lásd az 1-es ábrát). Visszafelé számláló számlálóról van szó. Kezdő követési időköz (detektorlogika paraméter) Az az időtartam, amennyivel egy detektorimpulzus megnyújtja a zöld időt, ha a maximális zöldidő számlálója még nem nullázódott le. Ez a kezdő leghosszabb értéke a követési időköznek. Lásd még az következő paramétereket. Amikor nincs a nyújtás alatt lévő jelzőcsoporttal konfliktusban lévő irányra bejelentkezés, a berendezés mindig ezt az időközt használja. Tizedmásodpercben kell megadni. Végső követési időköz (detektorlogika paraméter) A legrövidebb érték, amire a követési időköz lecsökkenhet. Tizedmásodpercben kell megadni. A követési időköz csökkenésének a mértéke (detektorlogika paraméter) Miután a zöld jelzés elérte a minimum zöld hosszát, és a berendezés a vele konfliktusban lévő jelzőcsoportra bejelentkezés regisztrált, a kezdő követési időköz hossza lecsökkenthető a végső követési idő-közre. Ez a paraméter határozza meg a csökkentés sebességét másodperc/másodperc értékben. Tehát, ha a csökkentés értékéhez x értéket adunk meg, akkor a követési időköz minden egyes másod-percben x értékkel csökken, amíg el nem éri a végső követési időköz értékét. A 0 érték azt jelenti, hogy a követési időköz értéke azonnal lecsökken a végső értékre. Tizedmásodpercben megadható érték. Csökkentési funkció késleltetése (detektorlogika paraméter) A követési időköz csökkentési funkció a minimum zöld letelte és a vele konfliktusban lévő jelzőcsoportra bejelentkezés regisztrálása után, az itt programozott időtartam letelte után kezdődik csak el. Tizedmásodpercben megadható érték. Nyújtási/Újranyújtási időköz módja (detektorlogika paraméter) nem folytatja a nyújtást, amikor a jármű nyújtási időköze letelt folytatja a nyújtást még akkor is, ha a jármű nyújtási időköze letelt ugyanaz mint az előző, de az újranyújtási lehetőség tiltva van, amikor a jelzőcsoport nyújtások nélkül van A folyamatosság garantált, ha nincs konfliktusirányú bejelentkezés vagy a minimum zöld, 17.

23 utó-zöld, változtatható sárga vagy a változtatható piros periódusban van a jelzőcsoport Most már a nyújtásról mindent tudunk, de még paraméterezni kell, hogy a maximális zöld számlálása mikor induljon el és mikortól számoljuk: A maximális zöld számlálásának módja (zöld-kezelés logika paraméter) a visszaszámlálás konfliktusigény esetén kezdődik, de mindig számol a minimális és a maximális minimum zöld periódusokban a visszaszámlálás konfliktusigény nélkül is elkezdődik a visszaszámlálás konfliktusigény esetén kezdődik csak el A maximális zöld számlálásának az indulása (zöld-kezelés logika paraméter) a visszaszámlálás a zöldön kezdődik a visszaszámlálás a saját fázisban kezdődik a visszaszámlálás a saját fázisban kezdődik, amikor nincsenek aktív közbensőidők a jelzőcsoporttal konfliktusban a visszaszámlálás akkor kezdődik, amikor a mester jelzőcsoport elkezdődik a visszaszámlálás akkor kezdődik, amikor kezdőparancsot kap a vezérlőblokktól vagy a működési táblából (fix ciklusidejű programok működését írja le) a visszaszámlálás soha nem kezdődik el A maximális zöld fix kinyújtása (zöld-kezelés logika paraméter) Bizonyos jelzési időtervekben, bizonyos jelzőcsoportokra előírhatjuk, hogy a berendezés a maximális zöldidőt mindig automatikusan és maximálisan kinyújtsa. Ezt főleg gyalogos jelzőcsoportoknál szokás megtenni, tekintettel arra, hogy a gyalogosoknál általában nem használunk nyújtó detektorokat. A maximális (elsőbbségi idő) újranyújtási módja (zöld-kezelés logika paraméter) A következő paraméterek mind a maximális zöldre mind eddig a következőkben ismertetésre kerülő elsőbbségi idő paraméterre is vonatkoznak. 0: nem használjuk 1: a jelzőcsoport megkapja a teljes elsőbbségi időt és maximális időt minden egyes saját fázisában, amikor két olyan fázis között vált a berendezés, amelyekben az adott fázis létezik 2: ugyanaz mint az 1, de csak akkor, ha a jelzőcsoport piros volt +4 a jelzőcsoport megkapja a teljes elsőbbségi időt és maximális időt minden egyes saját fázisában, amikor a jelzőcsoport piros, és nincs konfliktusban lévő bejelentkezés - kombinálható a megelőző opciókkal Maximális zöldidő (elsőbbségi idő) törlési módja (zöld-kezelés logika paraméter) a maradék elsőbbségi idő/maximum idő nullázódik, amikor zöldről pirosra változik, és van konfliktusban lévő bejelentkezés a maradék elsőbbségi idő/maximum idő nullázódik, amikor zöldről pirosra változik a maradék elsőbbségi idő/maximum idő nem nullázódik le, amikor zöldről pirosra változik 6.6 Utó-zöld Az eredeti rendeltetése szerint általában nem használjuk, de bizonyos esetekben előnyös a használata. 18.

24 Először is definiáljuk az utó-zöld fogalmát, ez egy olyan zöld idő, amelyet a berendezés a pirosra váltási parancs vétele után minden esetben még kiad a jelzőcsoportra. Tehát - jármű mozgást feltételezve - a zöld vége és a sárga jelzés kezdete között jelenik meg. Az Ínyencek kedvéért ez is lehet fix vagy fix és változtatható hosszúságú. A következő ábrán egy példával mutatom be az utó-zöld működését. Egy egyszerű csomópontot feltételezve, ahol a mellékirány csak bejelentkezés esetén kap fixen szabad jelzést. A főiránnyal párhuzamos gyalogos-átkelőhelynek hosszú az ürítési ideje. A berendezés fázisváltási logikája a következő: amint egy fázisváltási parancsot kap elméletben azonnal zöld parancsot ad az új fázis összes jelzőcsoportjának. Ekkor észreveszi, hogy az új fázissal konfliktusban lévő irányok még zöldön vannak. A következő reakciója, hogy az összes konfliktusban lévő irányt pirosra kapcsolja. Ha a közbenső idő mátrixban használtuk az 1-es opciót, akkor az így megjelölt mozgásirányokban megnézi, hogy lehetséges-e valamelyik mozgásirány pirosra váltását késleltetni (extra zöld). Ha valamelyik mozgásirányban még utó-zöld időt is talál, azt a piros parancs végrehajtása előtt még kiadja. J1 J2 J3 G4 G5 Kj6 utó-zöld VB-1 (programozott események) Jelzőcsoport Jelzőcsoport J1 J2 J3 G4 G5 Kj6 extra zöld VB-1 A fenti jelzési időterv az esetben, ha nem használjuk az utó-zöldet 9. ábra: az utó-zöld működése 6.7 Elsőbbségi idő Előfordulhat, hogy egy fázis valamelyik jelzőcsoportjára még nem történt bejelentkezés, míg a fázist egy másik jelzőcsoport (vagy csoportok) meghívta. Ez esetben a berendezés ellenőrzi, hogy a fázis induló jelzőcsoportjaival tiltásban nem lévő más jelzőcsoportra van-e már bejelentkezés. Ha talál ilyet, akkor már tiltás nélkül el is indítja. Ilyen tiltás lehet az, hogy a fázis jelenleg bejelentkezéssel nem rendelkező jelzőcsoportjainak egy úgynevezett elsőbbségi időt biztosítunk későbbi bejelentkezésre. Ez alatt az idő alatt, ha érkezik rá bejelentkezés, akkor 19.

25 szabad jelzést kap, ha nem, akkor a vele igen, de a fázis többi induló jelzőcsoportjával tiltásban nem lévő jelzőcsoport kap szabad jelzést. Hossza (jelzési időterv paraméter) Az az időtartam, amelyben a jelzőcsoport még elfogadhat egy igényt, és zöldre kapcsolhat a saját fázisában. Ha a fázis indításakor még nem volt rá bejelentkezés, eddig az időtartamig még lehetséges egy friss bejelentkezés kiszolgálása. Mérése a következő paraméterek beállításának megfelelő időpontban kezdődik, használata főleg gyalogos jelzőcsoportokra javasolt. Másodpercben megadható érték. Az elsőbbségi idő módja (zöld-kezelés logika paraméter) a hossza alatt megadott paramétert használja, mint elsőbbségi időt (alapeset) a maximum - minimális zöldidőt használja, mint elsőbbségi időt. A jelzőcsoport csak akkor kap szabad jelzést, amikor a maximális idő maradéka nagyobb vagy egyenlő, mint a minimális zöldidő. Ez esetben a következő két paraméter figyelmen kívül lesz hagyva Az elsőbbségi időszámlálásának a módja (zöld-kezelés logika paraméter) a visszaszámlálás konfliktusigény esetén kezdődik a visszaszámlálás konfliktusigény nélkül kezdődik Az elsőbbségi idő számlálásának az indulása (zöld-kezelés logika paraméter) a visszaszámlálás a zöldben indul (korlátlan elsőbbségi idő) a visszaszámlálás a saját fázisban indul a visszaszámlálás a saját fázisban kezdődik, amikor nincsenek aktív közbensőidők a jelzőcsoporttal konfliktusban, gyalogosok esetében ez a javasolt a visszaszámlálás akkor kezdődik, amikor a mester jelzőcsoport elkezdődik a visszaszámlálás akkor kezdődik, amikor kezdőpa-rancsot kap a vezérlőblokktól vagy a működési táb-lából vagy PRIO logikából Megjegyzés: két vagy több olyan egymást követő fázis, amelyek-be a jelzőcsoport beletartozik, ez esetben egy szimpla fázisként van kezelve! 7. Fázisok Meg kell adni, hogy melyik jelzőcsoport, mely fázisban vagy fázisokban kap szabad jelzést. Maximálisan 7 fázis meghatározására van lehetőség. A forgalomtól függő jelzési időterv definiálásakor meg kell határozni az induló és forgalommentes időben a várakozó fázis számát. (feltéve, ha nem általános piroson akarom várakoztatni a csomópontot.) 8. A jelzőcsoportokkal kapcsolatos egyéb paraméterek 8.1 Indulási késedelem (jelzőcsoport paraméter) Az adott jelzőcsoport szabad jelzésének indulásától a programozott jelzőcsoport piroson lesz a kívánt ideig még piroson lesz tartva. 20.

26 ennél a jelzőcsoportnál végezzük a programozást a programozott gg jelzőcsoport 10. indulási késedelem ábra: indulási késedelem Azaz a gg jelzőcsoport kezdetét xx.x másodpercig késleltetjük, még akkor is, ha a közbensőidők mátrixa szerint hamarabb is kezdődhetne. Ezt a lehetőséget akkor is fel lehet használni, ha forgalomtól függő módon két jelzőcsoportot egyszerre, vagy egymástól eltoltan akarunk indítani. Egy jelzőcsoporthoz max. 4 jelzőcsoport késedelmet írhatunk elő, a késedelem hosszát tizedmásodpercben kell megadni. 8.2 Jelzőcsoportok közötti kapcsolat Jelzőcsoport bejelentkezésének másolása (jelzőcsoport paraméter) Minden egyes jelzőcsoporthoz hozzárendelhetünk egy másik jelzőcsoportot, és egy saját bejelentkezés a piros jelzés alatt szintén bejelentkezést jelent a másik szintén piroson lévő jelzőcsoportnak. Igény egy másik jelzőcsoporttól (zöld-kezelés logika paraméter) két paramétert kell megadni: a kapcsolatban lévő jelzőcsoportot ahonnan az igény érkezik ( x ) az igény módját 1: a programozott jelzőcsoport bejelentkezést kap a piros jelzés alatt, ha az x jelzőcsoportra van bejelentkezés 2: a programozott jelzőcsoport bejelentkezést kap a piros jelzés alatt, ha az x jelzőcsoport zöld jelzést kap +8 a bejelentkezés nem tárolódik a memóriában (mindkettő előző módhoz hozzárendelhető) Nyújtás egy másik jelzőcsoporttól (zöld-kezelés logika paraméter) két paramétert kell megadni: a kapcsolatban lévő jelzőcsoportot ahonnan a nyújtás érkezik ( x ) az nyújtás módját 1: a programozott jelzőcsoport zöld jelzése nyújtva van, amikor az x jelzőcsoport zöld 2: a programozott jelzőcsoport zöld jelzése nyújtva van (de nem az utó-zöld), amikor az x jelzőcsoport zöld 3: a programozott jelzőcsoport utó-zöld jelzése nyújtva van, amikor az x jelzőcsoport zöld 4: a programozott jelzőcsoport zöldön marad, amikor az x jelzőcsoport zöld +8 az x jelzőcsoportnak piros/sárga vagy folyamatos zöldön kell lennie +16 az x jelzőcsoport az utó-zöld periódusban kell lennie +32 az x jelzőcsoport villogó-zöld is lehet 21.