Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból

Átírás

1 Sajtó-háttéranyag Környezetvédelmi beruházások uniós forrásból Az Új Magyarország Fejlesztési Terv novemberben megjelenı környezetvédelmi pályázatai az alábbi területeken nyújtanak támogatási lehetıséget: Ár-, belvízvédelem, települési vízrendezés Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy az éghajlatváltozás a világ valamennyi nemzetgazdaságát fenyegetı, új kockázatok forrása. Az eddigi elemzések és tapasztalatok alapján feltételezhetı, hogy Magyarországon hosszú távon fokozatos felmelegedésre, a csapadék mennyiségének csökkenésére, szélsıséges idıjárási események gyakoriságának, valamint intenzitásának növekedésére számíthatunk. Az éghajlatváltozás hatása hazánkban a természetes ökoszisztémákat, a természetes élıhelyeket, az erdıállományokat, a mezıgazdaságot, a vízgazdálkodási feltételeket, az emberi egészséget összességében, a nemzetgazdaság egészét közvetlenül érinti. Ezért az ország területén az éghajlatváltozás közvetlen következményeit: árvíz, belvíz, aszály veszélyét az elkövetkezendı években mérsékelni kell, illetve azokhoz alkalmazkodni szükséges. Állami és önkormányzati árvízvédelmi k a KEOP-ban Magyarországon az árvizek által veszélyeztetett terület az ország területének 23%-a. Ezért a Dunán, a Tiszán és egyéb vízfolyásokon az állami árvízvédelmi mővek fejlesztésére van szükség. Ez a Dunán a töltések biztonságos mértékőre való kiépítését, a Tisza-völgyében pedig a Vásárhelyi Terv továbbfejlesztését, tehát az árvízcsúcs csökkentı tározók megépítését, a meder vízszállító képességének javítását és a töltések biztonságos mértékőre történı kiépítését jelenti. Ráadásul a Tisza völgyében megépítésre kerülı tározók átalakítják a táj-használatot, rendszeres mezıgazdasági és ökológiai célú vízhasználatot tesznek lehetıvé. A program keretében a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak a as idıszakban rendelkezésre álló 61,24 milliárd forintra, 100%-os támogatási intenzitás mellett. Az árvízi védvonalak biztonságossá tétele az önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi szakaszokon is szükséges. A programban az önkormányzatok és azok társulásai pályázhatnak minimum 100 millió forint és maximum 1000 millió forint beruházási költségő projektekkel, amelyek támogatására idıszak alatt 400 millió forint áll rendelkezésre. A támogatás intenzitása 100 %. A tervezett k célja, hogy az árvíz által fenyegetett területen élı lakosság száma a jelenlegi kétharmadról 1/3-ra csökkenjen 2015-re. Komplex vízvédelmi beruházások a KEOP-ban A Víz Keretirányelv elıírásai szerint a tagállamokban 2015-ig el kell érni és fenntarthatóvá kell tenni a felszíni és a felszín alatti vizek jó ökológiai, kémiai állapotát és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot.

2 A pályázat célja a kiemelt vízvédelmi területeken a nagy tavainkat (Balaton - Kis Balaton, Velencei-tó, Fertı-tó, Tisza-tó) és a különösen érzékeny felszíni vizeket (Ráckevei (Soroksári)Duna-ág, Szigetköz, Mosoni-Duna, Lajta) érintı komplex vízvédelem: a vízminıség javítás és a szennyezés csökkentése. A idıszakban rendelkezésre álló keretre, 16,17 milliárd forintra a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak 100 %-os támogatási intenzitás mellett. Ivóvízbázis-védelem a KEOP-ban A vízkészleteink eddig fedezték a szükségleteket. Fontos azonban a vízkészletek további pontosabb feltárása, utánpótlásuk meghatározása és minıségének védelme. Az ivóvízbázisokat biztonságba kell helyezni, amelynek elsı lépéseként a diagnosztikai fázis keretében vizsgálni szükséges a sérülékeny (A komponens) és távlati (C komponens) vízbázisok állapotát, és el kell készíteni a biztonságba helyezési tervet, amelyek alapján a vízbázisok védıterületeit határozat jelöli majd ki. Az A) komponensre önkormányzatok és társulásai, illetve a magyar állam, mint tulajdonos nevében eljáró szervezet, míg a C) komponensre környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak. A programban a rendelkezésre álló keret a as idıszakban (a 2008 elején meghirdetésre kerülı B) komponenssel együtt) 2,43 milliárd forint 100%-os támogatási intenzitással. Vízgazdálkodási tervezés a KEOP-ban A vízgazdálkodási tervezés során elkészülnek a vízgyőjtı-gazdálkodási és árvíz kockázatkezelési tervek, kiegészítve az árvízi kockázati térképezéssel. Célunk az, hogy vizeink jó állapotának elérése érdekében intézkedéseket és programokat határozzunk meg. Másrészt a jövıben elırelátható potenciális árvízi kockázatot felmérjük és felszámoljuk. A program keretében a idıszakban rendelkezésre álló 3,5 milliárd forintra a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok pályázhatnak. A támogatás intenzitása 100%. Települési bel- és külterületi vízrendezés a ROP-ban A program célja felszíni vizeink minıségének javítása, a régiók településeit veszélyeztetı helyi vízkárok kockázatának mérséklése, valamint a további környezeti károk megelızése. A konstrukció a belterületi csapadékvíz elvezetı rendszerek építését, a településen áthaladó vízfolyások, belvízelvezetı csatornák rekonstrukcióját, záportározók építését támogatja. A pályázati lehetıség mind a hét régióban meghirdetésre kerül összesen 15 milliárd forint értékben. Vízrendezési feladatok támogatása a ROP-ban A pályázat felszíni vizeink minıségének javítására, a településeket, értékes mezıgazdasági területeket veszélyeztetı helyi károk kockázatának mérséklésére, valamint a további környezeti károk megelızésére irányul. A támogatható tevékenységek között szerepel többek között meder, mellékág, tavak, holtágak rehabilitációja, vízrendszer komplex rehabilitációja (mederkotrás, hullámtérbıvítés, partrendezés); kisvízfolyások vízkár elhárítási i; belvízzel való gazdálkodás (pl. vízvisszatartás, vízpótlás, szivattyútelepek és felépítményeik rekonstrukciója), tározók, záportározók építése, rekonstrukciója. A program a Dél- és, Észak-alföldi Régiókban, Dél- Dunántúlon, valamint Észak-Magyarországon kerül meghirdetésre összesen 7,5 milliárd forint értékben.

3 Korszerő hulladékgazdálkodás, rekultiváció, szennyezett területek kármentesítése Szennyezett területek kármentesítése a KEOP-ban A jövı nemzedékek érdekében vállalt feladat, hogy nem csak a jelenkor szennyezéseit, természetkárosítását kell megelızni, hanem áldozni kell a múltban keletkezett szennyezések felszámolására is. Ezt a célt szolgálja a most induló környezeti kármentesítés program, amely elsısorban a megszőnt szocialista iparvállalatok, a honvédség és a szovjet hadsereg által Magyarországon hagyott szennyezések felszámolására nyújt támogatást. Mivel a szennyezı anyagok a föld felszíne alatt vannak, a szélesebb közvélemény csak akkor értesül ezekrıl a teendıkrıl, ha már nagy a baj, és a veszélyes anyagok az ivóvízbázist veszélyeztetik. A felszín alatti vízkészletek megóvása több intézkedésbıl épül fel. Ennek elsı része a szeptember 18-án már elindított hulladéklerakó rekultivációs program és bizonyos értelemben a szennyvízkezelési program is. A most induló új konstrukciók közül is a legtöbb kapcsolatban áll ezzel, a következı generációk szempontjából is nagyon fontos, hosszú távú feladattal. A támogatások odaítélésénél a változóban lévı uniós jogi szabályozás miatt egyelıre csak az állami és önkormányzati feladatokra tudunk koncentrálni. A gazdasági társaságok leghamarabb 2008 végétıl pályázhatnak támogatásra. A konstrukció keretében ra 8,3 milliárd forint áll rendelkezésre. A szakmai prioritások érvényesítése érdekében azok a szervezetek kapnak meghívást a pályázatokra, amelyek már rendelkeznek tényfeltárási dokumentációval os idıszakban a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok védelmére 5 projekt összesen 5,2 Mrd Ft támogatást kapott, míg az ÚMFT-ben a as idıszakban legalább 13 projekt részesülhet majd támogatásban. Települési szilárd hulladék gazdálkodási rendszerek a KEOP-ban A hulladékkezelés kérdése hazánkban különösen nagy jelentıséggel bír, mivel a lerakott hulladék veszélyezteti az ország rendkívül sérülékeny ivóvízbázisát. Az EU tagországokra jellemzı fogyasztási minták és piaci magatartások gyors átvételével a környezettudatos termelési és fogyasztási szokások terjedése nem tartott lépést. Magyarországon az elmúlt idıszakban folyamatosan nıtt a képzıdı, és ezzel párhuzamosan a növekvı hasznosítási arányok ellenére a lerakott települési szilárd hulladék mennyisége. A települési szilárd hulladékok esetében a legfontosabb cél a hulladékmennyiség csökkentése mellett a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kialakítása. Ugyan Magyarországon a keletkezı háztartási hulladék mennyisége nem magas, azonban növelni kell a hulladék újrahasznosítását. További fontos szempont, hogy a rendszerek biztosítsák a hasznosítható hulladék begyőjtését a lakosságtól. A fenti célok megvalósítása érdekében a as idıszakban az önkormányzatok és társulásaik 73,46 milliárd forint keretösszegig pályázhatnak minimum 100 millió és maximum 35 milliárd forint értékő projektekkel. A pályázatokhoz biztosítandó önerı minimum mértéke 30%. Ennek érdekében a 2008-as évben megközelítıleg 2 milliárd forint kamattámogatást biztosít a magyar kormány olyan önkormányzatok részére, amelyek az önrész egy részét hitelfelvétellel vagy kötvénykibocsátással kívánják fedezni. A os idıszakban a Kohéziós Alap 289,4 milliárd forintos támogatásával 12 ilyen hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása kezdıdött el.

4 Helyi és kistérségi szintő rekultivációs programok a ROP-ban A konstrukciók célja a bezárt települési szilárd hulladéklerakók, állati hulladéktemetık és szennyvíz-iszaptavak rekultivációja, vagyis az eredeti természetes állapot helyreállítása. Felszíni és felszín alatti vizek további szennyezıdésének megakadályozása érdekében létfontosságú a környezetet és a lakosságot is folyamatosan veszélyeztetı, régi, mőszakilag nem megfelelı, bezárt hulladéklerakók rekultivációja. A konstrukció keretében azon önkormányzatok rekultivációs projektjei kerülnek támogatásra, melyek az ISPA, illetve a Kohéziós Alap pályázatok kedvezményezetti körében nem szerepelnek. A program az Észak- Alföldön, Észak-Magyarországon, Közép-Magyarországon, valamint a Nyugat- Dunántúlon kerül meghirdetésre 4,65 milliárd forint értékben lélekszám alatti települések szennyvízkezelése a ROP-ban Számos olyan 2000 lakos alatti település található, ahol a szennyvizek kezelése nem megoldott és komoly környezeti problémát okoz. Ezen területeken mőszaki vagy gazdaságossági szempontból nem megoldható a települési, vagy térségi szennyvíztisztító telepek létesítése, ipari módszerekkel gazdaságosan nem kezelhetıek a kommunális szennyvizek, így egyedi, alternatív megoldásokkal lehet a környezeti problémát felszámolni. A 2000 lélekszám fölötti agglomerációk korszerő szennyvízkezelésének magvalósítására a KEOP pályázatai nyújtanak lehetıséget. A konstrukció támogatást nyújt többek között költség és környezetkímélı szennyvíztisztítási technológiák kiépítésére, szennyvíztisztító telep építésére, egyedi szennyvíztisztító kisberendezések beszerzésére, beépítésére. A hat vidéki régióban induló programokban összesen 12,4 milliárd forint áll rendelkezésre a célok megvalósítására. Környezeti nevelés támogatása Erdei iskola hálózat infrastrukturális a KEOP-ban és a Középmagyarországi Régióban Az erdei iskolák hálózata jelentıs szerepet játszik a természetvédelmi nevelésben, a környezettudatos magatartás kialakításában, a természet élményszerő, közvetlen, folyamatos megismerése révén. Az erdei iskola pályázati konstrukció célja, hogy 2015-ig mintegy 70 erdei iskola fejlesztésével és a kapcsolódó képzés és tananyagfejlesztés támogatásával az erdeiiskola program színvonala emelkedjen. Az ágazati programban, valamint a Közép-magyarországi Régióban a idıszakban a rendelkezésre álló 1,7 milliárd forintra nemzeti park igazgatóságok, önkormányzatok és intézményeik, állami erdıgazdasági Zrt-k, alapítványok, egyházak, közhasznú társaságok pályázhatnak. Az infrastrukturális k keretében a létesítmények rekonstrukciójára kerül sor, valamint beszerezhetık speciális, tematikus terepi bemutatóeszközök, laborfelszerelések, egyéb foglalkozásokhoz szükséges eszközök. Fontos hangsúlyt kap az infrastrukturális k mellett az erdei iskola szolgáltatáshoz kapcsolódó képzés, oktatás, azaz a tananyagok és az erdei iskolában oktatók képzése is. A projektek keretében a pályázattól függıen minimum 10 millió forint, maximum 80 millió forint támogatás igényelhetı, a támogatási intenzitás a projekt elszámolható költségeinek akár 100%-a lehet.

5 A Közép-magyarországi Régióban a KEOP tükörpályázataként még lehetıség lesz élıhelyek és élettelen természeti értékek, győjteményes növénykertek, védett történeti kertek megırzéséhez, megújuló energiaforrások hasznosításához uniós támogatás elnyerésére. A pályázatokon kívül kiemelt projektek formájában is megvalósulhatnak környezetvédelmi beruházások a ROP-okban as idıszakban mintegy 70 milliárd forint támogatásban részesülhetnek nagyobb volumenő projektek a hét régióban. A Kormány júliusban már több mint 10 milliárd forint odaítélésérıl döntött. A novemberi pályázatok támogatási kerete és a tervezett projektek száma Konstrukció száma KEOP KEOP KEOP KEOP KEOP 2.4 KEOP 2.5 KEOP 3.3 KEOP A KEOP C Konstrukció neve Települési szilárd hulladék gazdálkodási rendszerek Állami tulajdonú árvízvédelmi k Önkormányzati árvízvédelmi k Komplex vízvédelmi beruházások Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése Vízgyőjtı gazdálkodási tervek, árvíz kockázati térképezés és stratégiai kockázatkezelési terv készítés Erdei iskola hálózat infrastrukturális Vízbázisvédelem A komponens Vízbázisvédelem C komponens Konstrukció kerete (Mrd Ft) Tervezett projektek száma (db) 73, , , , ,3 13 3, ,0 20 0, Összesen (KEOP) 166, KMOP A A., Élıhelyek és élettelen természeti értékek megırzését, helyreállítását szolgáló beruházások 2,600 3 db KMOP B KMOP B., Győjteményes növénykertek és védett történeti kertek megırzése és helyreállítása Erdei iskola hálózat infrastrukturális 1,900 5 db 0, db

6 KMOP Belterületi csapadékvízelvezetés és győjtés KMOP Települési hulladék lerakók rekultivációja KMOP A megújuló energiahordozófelhasználás növelése A kistelepülések DDOP szennyvízkezelésének A felszíni vizek védelmét szolgáló DDOP A k regionális jelentıségő vízvédelmi területeken DDOP B Települési bel- és külterületi vízrendezés Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és NYDOP A szolgáltatások 5,505 0,800 1,820 3,722 1,968 0,625 3,652 6 db 14 db 2 db 12 db 20 db NYDOP C ÉMOP A ÉMOP B. ÉMOP C Helyi és kistérségi szintő rekultivációs programok elvégzése 2000 LE alatti települések és agglomerációk szennyvízkezelése Települési hulladéklerakók rekultivációja, felszámolása C., Belterületi és térségi vízrendezés 0,600 0,954 1,000 2, db 5 db 30 db ÉMOP D DAOP A. DAOP B. DAOP C ÉAOP B ÉAOP C ÉAOP D KDOP A KDOP E D., Helyi és térségi jelentıségő 2,606 vízrendszerek Belterületi csapadék- és 0,670 belvíz elvezetés 4 db Regionális jelentıségő 2,480 vízvédelmi intézkedések 2 db 2000 lakosegyenérték 1,420 alatti települések szennyvízkezelésének 3 db 2000 LE alatti 2,040 települések szennyvízkezelése 5 db támogatására Települések 2,254 korszerőtlen hulladéklerakóinak 20 db rekultivációja támogatására Települési bel- és 4,329 külterületi vízrendezés 15 db támogatására Szennyvízelvezetés- és kezelés Települési vízrendezés 0,450 9 db ROP összesen 46,7 221 db KEOP +ROP összesen 213, db

7