TARTALOMJEGYZÉK A magyar társadalombiztosítás története A magyar társadalombiztosítás gyökerei

Átírás

1 TARTALOMJEGYZÉK I. fejezet A magyar társadalombiztosítás története A magyar társadalombiztosítás gyökerei A magyar társadalombiztosítás fejlődésére hatást gyakorló rendszerek A bismarcki társadalombiztosítási rendszer A szovjet szociális ellátórendszer Az amerikai Social Security Act Az angol Beveridge-terv A svéd jóléti állam A magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulása...18 II. Fejezet Munkajogi és munkaügyi alapismeretek A Munka Törvénykönyve hatálya Az Mt. alapelvei Értelmezési alapelvek Általános magatartási követelmények Személyhez fűződő jogok védelme Az egyenlő bánásmód követelménye Jognyilatkozatok A jognyilatkozatok fajtái A jognyilatkozatok megtételének módja Képviselet Alaki kötöttség Érvénytelenség A munkaviszony alanyai Munkaviszony létesítése Munkaszerződés A munkaszerződés tartalma A munkáltató tájékoztatási kötelezettsége A munkaszerződés teljesítése Alapvető kötelezettségek Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás Az utasítás teljesítésének megtagadása Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól Jogkövetkezmények a munkavállaló vétkes kötelezettségszegésért A munkaszerződés módosítása Munkaviszony megszűnése és megszüntetése A munkaviszony megszűnik

2 Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve A munkaviszony megszüntethető Felmondás Csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok Végkielégítés Azonnali hatályú felmondás Eljárás a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén Munkaviszony jogellenes megszüntetése Munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok Munkaidő Napi munkaidő Munkaidőkeret A munkaidő-beosztás szabályai A munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztása Pihenőidő Napi pihenőidő Heti pihenőnap Heti pihenőidő Rendkívüli munkaidő Ügyelet és készenlét Szabadság A munka díjazása Alapbér Bérpótlék Díjazás munkavégzés hiányában Kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum A munkabér védelme Kártérítési felelősség Munkavállaló kártérítési felelőssége Munkaviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegésével okozott kárért való felelősség Megőrzési felelősség Leltárfelelősség Munkavállalói biztosíték A kártérítés mérséklése Munkáltató kártérítési felelőssége A munkaviszony egyes típusai A munkaerő-kölcsönzés különös szabályai Fogalmak A kölcsönbeadás szabályai: A kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti jogviszony Kölcsönzésre irányuló munkaviszony Az egyenlő bánásmód követelménye A munkaviszony megszüntetése Kártérítési felelősség Az iskolaszövetkezet és tagja közötti munkaviszony különös szabályai Munkaviszonyhoz kapcsolódó egyes megállapodások

3 Tartalomjegyzék Versenytilalmi megállapodás Tanulmányi szerződés Munkaügyi kapcsolatok Üzemi tanács Szakszervezet Kollektív szerződés Kollektív szerződés megkötése és tartalma A kollektív szerződés hatálya A kollektív szerződés megszűnése Munkaügyi vita Munkajogi igény érvényesítése Kollektív munkaügyi vita III. FEJEZET A társadalombiztosítás fedezeti rendszere Biztosítási kötelezettség Bevezetés Társadalombiztosítási jogviszony A biztosítási kötelezettség elbírálása Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyok Munkaviszony Szövetkezet tagjának biztosítása Tanulói szerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló Az álláskeresési támogatásban részesülő személy biztosítása Az egyéni vállalkozó biztosítása A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy biztosítási kötelezettsége Egyházi személy biztosítása Mezőgazdasági őstermelő biztosítása Akikre nem terjed ki a biztosítás A Tbj a alapján nem biztosítottak Uniós szabályok és nemzetközi egyezmények Fedezeti rendszer A fedezeti rendszer elemei Egyéni járulékok Az egyéni járulék mértéke Az egyéni járulék alapja Egyéni járulék fizetése többes jogviszonyban Nyugdíjasok egyénijárulék-fizetése Családi járulékkedvezmény Az esedékességtől eltérő időben történt juttatások utáni járulékfizetés Korkedvezmény-biztosítási járulék

4 Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve Szociális hozzájárulási adó A szociális hozzájárulási adó mértéke A szociális hozzájárulási adó alanya A szociális hozzájárulási adó alapja A szociális hozzájárulási adó- és az egyéni járulékfizetési kötelezettség összevetése A szociálishozzájárulási-adó kedvezmények A szociális hozzájárulási adó és járulék fizetésének speciális esetei Az egyéni és társas vállalkozó járulék- és szociális hozzájárulási adófizetése A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése A kisvállalati adó alanyának szociális hozzájárulási adóés járulékfizetési kötelezettsége A kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) választó vállalkozások társadalombiztosítási kötelezettségei Egyházi személy utáni járulékfizetés A külföldről szerzett jövedelem alapján biztosítottá vált magánszemélyek járulékfizetése A felszolgálási díj és felszolgáló borravalója utáni járulékfizetés Egyes pénzbeli ellátások utáni nyugdíjjárulék-fizetés Megállapodások alapján történő járulékfizetés Egészségügyi szolgáltatási járulék Magánszemélyek egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége Vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járuléka Szociális szövetkezet tagjának járulékfizetése Táppénz-hozzájárulás Az ekho szerinti adózást választó munkavállaló utáni közteherfizetés Háztartási munka és egyszerűsített foglalkoztatás Háztartási munka Egyszerűsített foglalkoztatás Egészségügyi hozzájárulás A 27 százalékos eho A magánszemélyt terhelő 14 százalékos eho Eltérő mértékek Eho-alapot nem képező jövedelmek, illetve eljárási szabályok Az eljárási szabályokról röviden A járulékok megállapítása, befizetése és bevallása Nyilvántartási, bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek Társadalombiztosítási egyéni nyilvántartás A nyugdíjbiztosítás felé teljesítendő adatszolgáltatás A biztosítottak bejelentése A járulékfizetéssel, bevallással, adatszolgáltatással és bejelentéssel összefüggő mulasztások szankciói Fontosabb jogszabályok rövidítése

5 Tartalomjegyzék IV. fejezet társadalombiztosítási nyugellátás Nyugdíjszolgáltatások Hatáskör, illetékesség Társadalombiztosítási öregségi nyugdíj Öregséginyugdíj-jogosultság A nők kedvezményes öregségi nyugdíja a január 1-jétől hatályos a évi CLXX. törvény alapján Hozzátartozói nyugellátások A hozzátartozói nyugellátások alapjául szolgáló öregségi nyugdíj kiszámítása Özvegyi nyugdíj Ideiglenes özvegyi nyugdíj Özvegyi nyugdíj Árvaellátás Az árvaellátásra jogosultság tartama Az árvaellátás összege Az árvaellátás megszűnése és feléledése Szülői nyugdíj Szülői nyugdíjra jogosultság feltételei Szülői nyugdíj megszűnése A szülői nyugdíj összege Özvegyi járadék Baleseti hozzátartozói nyugellátások Szolgálati idő Az december 31-ét követően szerzett szolgálati idő Szolgálati idő számításánál figyelembe vehető időszakok Az anya szolgálati idejének növelése Katonai szolgálatban eltöltött idő Felsőfokú tanulmányok ideje Arányosan elismerhető szolgálati idő Szolgálati idő igazolása A nyilvántartás adatainak egyeztetése és a szolgálati idő igazolása Az öregségi nyugdíj összege Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege Az öregségi résznyugdíj összege A havi átlagkereset meghatározása és az öregségi nyugdíj összegének kiszámítása Béridőszak Figyelembe vehető keresetek, jövedelmek Nettósítás Valorizáció Degresszió A havi átlagkereset meghatározása A keresetek igazolásának módja Nyugdíjnövelés

6 Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve A rögzített nyugdíj Nyugdíjemelés a Tny.22/A alapján Nyugellátások évenkénti rendszeres emelése Az igényérvényesítés és eljárási szabályok A nyugellátásra jogosultság kezdő időpontja A nyugellátás iránti igény bejelentéséhez csatolandó iratok Öregségi nyugdíj esetén Hozzátartozói nyugdíjak esetén Baleseti hozzátartozói nyugellátás esetén Ügyintézési határidő A nyugdíjelőleg megállapítása A nyugellátási igény visszavonása Az igény érvényesítésének egyéb szabályai Nyugellátások és egyéb ellátások folyósítása Az öregségi nyugdíj szüneteltetése Visszafizetési és a megtérítési kötelezettség A foglalkoztató megtérítési kötelezettsége Harmadik személy megtérítési kötelezettsége Méltányosságból engedélyezett kivételes nyugellátások és a kivételes nyugdíjemelés Jogosultsági feltételek a kivételes nyugellátások megállapításához Kivételes nyugdíjemelés Egyszeri segély Tájékoztató a nyugdíjak alakulásáról Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása következtében Hogyan történik a nyugdíj kiszámítása azon személyek részére, akik több uniós országban dolgoztak? Hogyan történik a nyugdíj kiszámítása a kétoldalú egyezmények alapján? Korhatár előtti ellátások a évi CLXVII. törvény alapján december 31-ét követő kezdőnaptól korhatár előtti ellátásra jogosult Átmeneti bányászjáradék Balettművészeti életjáradék A január 1-jét megelőzően megállapított és folyósított nyugdíjak átalakítása Megváltozott munkaképességű személyek ellátásai Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira jogosultság Rehabilitációs ellátás Az ellátás folyósításának időtartama A rehabilitációs ellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapítása Az ellátás havi összege Az ellátás megszüntetése, megszűnése Rokkantsági ellátás Az ellátás havi összege A január 1-je előtt megállapított és folyósított rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjak és szociális ellátások átalakítása

7 Tartalomjegyzék Megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályok Visszafizetési és a megtérítési kötelezettség Foglalkoztató megtérítési kötelezettsége Harmadik személy megtérítési kötelezettsége Rehabilitációs kártya Egészségkárosodáson alapuló ellátások, amelyeket a rendszer átalakítása nem érintett Rehabilitációs járadék Baleseti járadék Rokkantsági járadék Bányászok egészségkárosodási járadéka Felhasznált jogforrás V. fejezet Az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásai Természetbeni ellátások Alapellátás Járóbeteg-szakellátás Fekvőbeteg-szakellátás Mentés és betegszállítás Gyógyszer és gyógyászati segédeszközök Rehabilitáció Pénzbeli ellátások Táppénz A bedolgozók táppénzre jogosultsága A többes jogviszonyban állók jogosultsága Keresőképtelenség Keresőképtelenség, ill. keresőképesség igazolása A biztosított kötelességei a keresőképtelensége ideje alatt Keresőképtelen állományban lévők soron kívüli ellátása A keresőképtelenség első napja Betegszabadság A táppénzre jogosultság időtartama Folyamatos biztosítási idő Táppénzelőzmény Pályakezdők jogosultsága Gyermekápolási táppénz A jogosultság szabályai A helyettes szülői illetve nevelőszülői alkalmasság feltételei A gyermekápolási táppénz időtartama Egyedülálló személyek gyermekápolási táppénz szempontjából Az egyedülállóság igazolása Előzmény számítása gyermekápolási táppénznél A táppénzfolyósítás korlátozása

8 Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve A táppénzfolyósítás megszüntetése Értesítés a táppénzfolyósítás lejártáról A táppénz mértéke A táppénz összegének kiszámítása A táppénz összegének kiszámításához figyelembe vehető jövedelmek A táppénz összegének kiszámítása az előző évi keresetből A táppénz összegének kiszámítása, ha a biztosítottnak nincs az előző évben figyelembe vehető keresete A táppénz összegének kiszámítása, ha a biztosítottnak az irányadó időszakban nincs figyelembe vehető keresete Kedvezmény szabály alkalmazása Speciális szabályok Naptári év folyamán ismételten keresőképtelenné vált személy táppénze Gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj mellett munkát végző személy táppénzre jogosultsága Gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék mellett munkát végző személy táppénzjogosultsága Osztószám Terhességi-gyermekágyi segély Szülési szabadság A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság feltételei Biztosítási időbe beszámítható időtartamok A terhességi-gyermekágyi segély időtartama Munkanélküliek ellátása A terhességi-gyermekágyi segély folyósításának korlátozása A terhességi-gyermekágyi segély mértéke A terhességi-gyermekágyi segély összege Terhességi-gyermekágyi segély megállapítása az irányadó időszakban elért jövedelem alapján Terhességi-gyermekágyi segély megállapítása az irányadó időszakban elért jövedelem hiányában Terhességi-gyermekágyi segély megállapítása hat munkanapnál kevesebb jövedelem alapján Bedolgozó terhességi-gyermekágyi segélye Egyéni és a társas vállalkozó terhességi-gyermekágyi segélye Terhességi-gyermekágyi segély többes jogviszony esetén Terhességi-gyermekágyi segély méltányosságból Levonás a terhességi-gyermekágyi segélyből Gyermekgondozási díj Figyelembe vehető biztosítási idők Gyermekgondozási díjra jogosultak köre Munkanélküliek ellátása Bedolgozó gyermekgondozási díjra jogosultsága A gyermekgondozási díj folyósításának időtartama

9 Tartalomjegyzék Gyermekgondozási díj folyósításának az időtartama két éven belüli ismételt szülés esetén A gyermekgondozási díj összege A gyermekgondozási díj évenkénti felülvizsgálata Gyermekgondozási díj többes jogviszony esetén Gyermekgondozási díj megszakítása Gyermekgondozási díj méltányosságból Levonás a gyermekgondozási díjból Diplomás gyermekgondozási díj Jogosultság ideje A gyermekgondozási díj havi összege Baleseti táppénz Baleseti táppénzre jogosultság feltételei Keresőképtelenség üzemi baleset szempontjából Baleseti táppénzre jogosultság időtartama Bedolgozó baleseti táppénzre jogosultsága A baleseti táppénzre jogosultság korlátozása A baleseti táppénz mértéke A baleseti táppénz összegének kiszámítása A baleseti táppénz összegének megállapítása a jogosultságot megelőző előző havi jövedelem alapján Baleseti táppénz megállapítása tárgyhavi jövedelem alapján Baleseti táppénz megállapítása hat munkanapnál kevesebb jövedelem alapján Baleseti táppénz megállapítása pénzbeli egészségbiztosítási kötelezettség hiánya esetén Baleseti táppénz megállapítása egyéni és társas vállalkozó részére A foglakozási betegség alapján járó baleseti táppénz A baleseti táppénz összege ismételt keresőképtelenség esetén Ellátásokkal kapcsolatos közös szabályok Igénybejelentés Az igény érvényesítése Igény visszamenőleges érvényesítése Az igény elbírálása Igazolvány a társadalombiztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról Jövedelemigazolás Családi kedvezmény figyelembevétele az ellátások megállapításánál Felelősségi szabályok A visszafizetési és megtérítési kötelezettség általános szabályai Az ellátások késedelmes kifizetése A követelés érvényesítése Mérséklés, elengedés Jogorvoslat Visszavonás, módosítás Fellebbezés Határozat bírósági felülvizsgálata

10 Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve 2014 VI. Fejezet Családtámogatási ellátások Családi pótlék A nevelési ellátás Iskoláztatási támogatásra jogosult Saját háztartásban nevelt gyermek Beszámítható gyermekek, a beszámítás szabályai Családi pótlékra vonatkozó közös szabályok Egyedülállóság A tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre vonatkozó szabályok Tanulói, hallgató jogviszony Természetben történő folyósítás szabályai Tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések Speciális esetek, bejelentési kötelezettség Az ellátás folyósítását szüneteltetni kell Fel nem vett családi pótlék Jogalap nélkül felvett családi pótlék Gyermekgondozási támogatások Gyermekgondozási segély (gyes) Nagyszülő gyermekgondozási segélyre jogosultsága Örökbefogadói gyermekgondozási segély Munkavégzés a gyermekgondozási segély folyósítása mellett Gyermekgondozási segély méltányosságból A gyermeknevelési támogatás (gyet) Gyermeknevelési támogatásra jogosultság Munkavégzés gyermeknevelési támogatásra jogosultság mellett A gyermekgondozási támogatások összege A gyermekgondozási támogatások közös szabályai Gyermekgondozási támogatások folyósítása a gyermek halála esetén Levonás a gyermekgondozási támogatásokból Bejelentési kötelezettség Anyasági támogatás Az anyasági támogatásra jogosultság feltételei Az anyasági támogatás összege Az igényérvényesítés Igénybejelentés A családtámogatási ellátások iránti igény elbírálásának közös szabályai Jogalap nélkül igénybe vett ellátás A jogalap nélküli ellátás visszafizetése, megtérítése A jogalap nélkül kifizetett ellátás levonása Jogorvoslati lehetőség Ellenőrzés Adatvédelmi szabályok Családi ellátások az Unióban

11 V. fejezet Az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásai 1. Természetbeni ellátások 1.1. Alapellátás Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint az alapellátás egy olyan ellátási forma, ahová a beteg egészségi problémáival bármikor közvetlenül fordulhat. A háziorvosi ellátás más elnevezéssel ugyan hosszú hagyományokra tekint vissza Magyarországon. A XIX. század közepén kezdett kialakulni a körorvosi hálózat, amely több település számára biztosította az alapvető orvosi ellátást. A II. világháború után 1952-ben hozták létre a körzeti orvosi hálózatot. A körzeti orvosok állami alkalmazottak lettek. Az 1980-as évek végén elkezdődött, majd a rendszerváltás után kibontakozott egészségügyi reform fő célkitűzése a magyarországi tragikusan rossz egészségügyi helyzet javítása volt. Ennek érdekében a kormányzat prioritási sorrendet állított fel, amely alapján a megelőzés és az alapellátás kapott elsőbbséget. A körzeti orvosi hálózatot 1992-ben felváltotta a család egészét ellátó háziorvosi rendszer. A háziorvos a felnőtt lakosság, a család ellátására szakosodott, tevékenységét ma már vállalkozási formában végző szakember. Egy háziorvos által ellátott lakosok száma között mozog. A házi gyermekorvos: gyógyító tevékenységet végez a 0 14 éves korosztály számára (esetenként 18 éves korig), valamint a betegségek megelőzése érdekében óvodai, iskolai egészségügyi feladatokat lát el. Az alapellátásban dolgozó fogorvos a hozzátartozó lakosság (gyermek és felnőtt) fog és szájüregi betegségeinek gyógyítását végzi, különös hangsúlyt helyezve a megelőzésre. Az alapellátás egyik fontos szereplője a védőnő, akinek tevékenysége az anyaés gyermekvédelem tekintetében felbecsülhetetlen. 231

12 Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve Járóbeteg-szakellátás Bármennyire is optimális az alapellátás, a betegségek egy része csak a járó-, esetenként fekvőbeteg-szakellátás keretein belül gyógyítható. Az 1990-ben indult egészségügyi reform érintette a járóbeteg-szakellátást is. A háziorvosi rendszer prioritása elbizonytalanította a szakrendelőket. A kétpólusú ellátás bevezetése azonban nem jelentette a szakrendelések feleslegessé válását. Az alapellátás szakellátás párban a járóbeteg-szakellátás a kórházi ellátással egyenrangú partnere az alapellátásnak, így szerepe felértékelődött. A mindenkori kormányzat eltökélt szándéka a kórházi ellátás racionalizálása, ami nem képzelhető el a járóbeteg-szakellátás fejlesztése nélkül. A modern ambuláns eljárások mint költséghatékonyságukban, mint gyógyeredményükben megelőzik a kórházi ellátásokat, azért a járóbeteg-ellátás perspektívája bíztató. Lássuk, mit takar a járóbeteg-szakellátás elnevezés! Betegség esetén a járóbeteg-szakellátás vizsgálatot végez; gyógykezel; háziorvos részére szakvéleményt ad; gondozási tevékenységet végez; keresőképtelenséget, ill. keresőképességet bírál el, esetleg fekvőbeteg-szakellátáshoz utal. A szakorvosi ellátások igénybevételét egyes esetekben háziorvosi beutalóhoz köti a jogszabály. A jelenleg hatályos jogszabály értelmében a biztosított a sürgősségi ellátást nem igénylő esetekben orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni a szakorvosi rendelő által nyújtott bőrgyógyászati; nőgyógyászati; urológiai; pszichiátriai és addiktológiai; fül-orr-gégészeti, valamint csecsemő és gyermek fül-orr-gégészeti; szemészeti és gyermekszemészeti; általános sebészeti és baleseti sebészeti; onkológiai szakellátást. 232

13 5. Az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásai 1.3. Fekvőbeteg-szakellátás Magyarországon a kórházi ellátást orvosi beutalóhoz köti a jogszabály. Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretén belül a beutalt személy jogosult: a betegsége megállapításához szükséges vizsgálatokra; az orvos előírása szerinti gyógykezelésre ideértve a műtéti beavatkozásokat és az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket is és gyógyászati ellátásra; a gyógykezeléséhez szükséges gyógyszerre ideértve a vérkészítményeket is, kötszerre és ideiglenes gyógyászati segédeszközre, továbbá a gyógyászati segédeszköz használatának betanítására; a gyógykezeléséhez szükséges ápolásra, szakápolásra, továbbá az otthonába történő távozást követő időre vonatkozó életvezetési tanácsadásra, valamint diétás tanácsadásra; étkezésre, ideértve az orvos által rendelt diétát is; a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai és etikai követelményeinek megfelelő színvonalú elhelyezésre, arra az időtartamra, amíg az ellátás fekvőbeteggyógyintézeti körülmények között indokolt Mentés és betegszállítás A természetbeni ellátások ismeretének teljessége érdekében ismerkedjünk meg a váratlan egészségkárosodás, életveszély, baleset, szülés megindulása esetén igénybe vehető természetbeni ellátással, a mentéssel és betegszállítással! Állampolgári jog és kötelesség a fenti események bekövetkezése esetén a mentőszolgálat értesítése. A mentést szakképzett ápoló, illetve mentőorvos végzi. A betegszállítás orvosi vizsgálata vagy gyógykezelése, illetve egészségügyi intézményből tartózkodási helyére történő elbocsátása céljából vehető igénybe, amennyiben a beteg egészségi állapota miatt szállítása másként nem oldható meg, és a szállításra beutalásra jogosult orvos rendelése alapján kerül sor; a szállítás kúraszerű kezelés céljából történik. A mentést általában az Országos Mentőszolgálat látja el, a betegszállítás jelenleg jelentős mértékben vállalkozói formában biztosított. 233

14 Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve Gyógyszer és gyógyászati segédeszközök A természetbeni ellátások rendszerében speciális és jelentős szerepet tölt be az életminőséget javító, a gyógyulást elősegítő hatása miatt úgy a gyógyszer, mint a gyógyászati segédeszköz. Az ellátás minden szintjén (alap, járó, fekvő) az orvos dönti el, hogy a diagnosztizált betegségnek megfelelően milyen terápiát javasol. A gyógyászati segédeszközök utalványozására jogosult orvos felelőssége, hogy a beteg anyagi helyzetét is figyelembe véve hatékony, de számára megfizethető terápiás eszközt biztosítson Rehabilitáció Végezetül, az ellátási formák közül meg kell említenünk a rehabilitációt nyújtó intézmények jelentőségét is, mely szervesen kapcsolódik a gyógyítás folyamatához. Az elszenvedett egészségkárosodás, baleset, agyi-szívkeringési, illetve daganatos megbetegedések a rehabilitációs intézmények működését nélkülözhetetlenné teszik. Aktív és krónikus rehabilitáció folyhat intézményi keretek (szanatóriumok) között, vagy a járóbeteg-szakellátás szolgáltatásainak keretein belül. 2. Pénzbeli ellátások Táppénz A táppénzre jogosultság feltételei A táppénzre jogosultak köre szűkebb a biztosítottak körénél, mivel a jogszabály a táppénzre jogosultság feltételeként írja elő, hogy a biztosított meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. Így például a saját jogú nyugellátásban részesülő biztosított bár biztosított táppénzre nem szerez jogot, mivel a járulékalapot képező jövedelme után pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. Nem jogosult táppénzre továbbá az a biztosított, aki álláskeresési támogatásban (álláskeresési járadék, keresetpótló juttatás, munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, álláskeresést ösztönző juttatás, nyugdíj előtti munkanélküli segély) részesül, mert a biztosítottnak ebben az esetben sem köteles pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetnie. A táppénzre jogosultságnak két feltétele van, melyeknek együttesen kell fennállnia, azaz önmagában egyik feltétel sem elegendő az ellátásra jogosultsághoz.

15 5. Az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásai Táppénzre (gyermekápolási táppénzre) az a személy jogosult, aki a biztosítás tartama alatt válik keresőképtelenné, és meghatározott mértékű (2014. évben 3 százalék) pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Figyelem! A passzív jogon keletkező táppénzre jogosultság lehetősége a július 1-jét követően keresőképtelenné vált biztosítottak esetében megszűnt. 1. PÉLDA a) március 1-jétől egyéni vállalkozó, azaz biztosított személy március 4-én keresőképtelenné vált. Táppénzre jogosult, mert a biztosítás tartama alatt vált keresőképtelenné és pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett. b) január 1-jén egyéni vállalkozói jogviszonyt létesítő személy, aki bevétel hiányában járulékfizetési kötelezettségét nem teljesítette, március 12-én keresőképtelenné vált. Táppénzre az általános szabályok szerint jogosult, mert a jogszabály a járulékfizetési kötelezettség fennállását írja elő feltételként, nem a járulék megfizetésének tényét. c) Öregségi nyugdíjas nyugdíja folyósítása mellett munkaviszonyt létesített, a biztosítási idejének tartama alatt október 24-én keresőképtelenné vált. Táppénzre nem jogosult, mert a nyugdíjas biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett (betegszabadság azonban megilleti) A bedolgozók táppénzre jogosultsága A bedolgozói jogviszony a polgári jog és a munkajog között elhelyezkedő speciális jogviszony. A bedolgozó tevékenységét általában otthonában végzi, ezért keresőképtelensége esetén a következő speciális szabályt kell ismernünk a jogosultságának megállapításához. Ha a bedolgozónál a keresőképtelensége első napján feldolgozásra átvett anyag van, táppénz csak az anyag visszaszolgáltatásának napjától illeti meg. A foglalkoztatónak azonban lehetősége van arra, hogy a bedolgozónál lévő anyagot zárolja, és igazolja, hogy sem a bedolgozó, sem a családtagok nem végeznek munkát a keresőképtelenség időtartama alatt. Ebben az esetben az anyag visszaszolgáltatása nélkül is a keresőképtelenség első napjától járhat a táppénz. 235

16 Társadalombiztosítási ügyintézők kézikönyve A többes jogviszonyban állók jogosultsága január 1-jétől úgy rendelkezik a jogszabály, hogy egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszony esetén minden jogviszonyban kötelezett a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére, tehát minden jogviszony után meg kell állapítani az ellátást. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn. Tehát a szabályoknak megfelelően a betegnek a kezelőorvosát tájékoztatni kell arról, hogy több munkahelye van, az orvosnak pedig minden jogviszonyra nézve el kell bírálnia a keresőképtelenséget. 2. PÉLDA a) A biztosított napi 8 órás munkaszerződéssel recepciósként dolgozik B foglalkoztatónál, ahol napi 4 órában szerződést kötnek vele, takarítói munkakör ellátására is. Kezelőorvosát influenzás tünetekkel (köhög, lázas) keresi fel, aki mindkét munkakörére nézve keresőképtelenséget állapít meg. Táppénzre mindkét jogviszonyában jogosult lesz, a betegszabadságot követően. b) A biztosított augusztus 1-jétől állt heti 36 órás munkaviszonyban január 2-án újabb, heti 20 órás munkaviszonyt létesített március 24-én keresőképtelenné vált. Kezelőorvosa mindkét jogviszonyában igazolta a keresőképtelenséget. Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére mindkét jogviszonyában kötelezett, tehát mindkét jogviszonyában jogosult táppénzre, az őt mindkét jogviszonyában megillető betegszabadsága lejártát követően. c) A biztosított október 1-jétől egyéni vállalkozóként biztosított. Könyvelőként otthonában végzi tevékenységét december 4-étől napi 2 órás munkaviszonyt létesít takarítói munkakörben május 05-én szabadidejében balesetet szenvedett, bal lábát eltörte. Kezelőorvosa munkaviszonyában keresőképtelen állományba vette, vállalkozására tekintettel keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolás nem került kiadásra. Több biztosítási jogviszony fennállása esetén a kezelőorvos jogviszonyonként bírálja el a keresőképtelenséget. A keresőképtelenség elbírálásánál az a foglalkozás, illetve munkakör az irányadó, amelyben a biztosított a keresőképtelenséget közvetlenül megelőzően dolgozott. A kezelőorvos munkavi- 236

17 5. Az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli ellátásai szonyából keresőképtelen állományba vette a biztosítottat, mivel törött lábbal takarítani nem tud, így a betegszabadság lejártát követően táppénzre lesz jogosult, míg vállalkozásában nem keresőképtelen, továbbra is végezhet keresőtevékenységet Keresőképtelenség A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetőleg táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége, szülése vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt ellátni nem tudja. A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálását a mindenkor érvényes szakmai irányelvek szerint kell végezni. A betegség okozta keresőképtelenség megállapításánál az a munkakör vagy munkakörök az irányadóak, amelyben a biztosított a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően dolgozott. Keresőképtelennek tekintendő aki betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni; aki terhessége, illetve szülése miatt a munkáját nem tudja ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult; az anya, ha kórházi ápolás alatt álló, egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermek mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben; a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli; aki betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül; akit közegészségügyi okból a foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, illetve aki járványügyi vagy állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen, más munkakörben sem foglalkoztatható átmenetileg; a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára. 237