KORONKA DÁNIEL. Poli(poli(etilén-glikol)-metil-éter-metakrilát-ko-Nvinilimidazol) kopolimerek előállítása és tulajdonságaik vizsgálata

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KORONKA DÁNIEL. Poli(poli(etilén-glikol)-metil-éter-metakrilát-ko-Nvinilimidazol) kopolimerek előállítása és tulajdonságaik vizsgálata"

Átírás

1 Tudományos Diákköri Dolgozat KORONKA DÁNIEL Poli(poli(etilén-glikol)-metil-éter-metakrilát-ko-Nvinilimidazol) kopolimerek előállítása és tulajdonságaik vizsgálata Témavezetők: Dr. Iván Béla, egyetemi magántanár ELTE TTK Kémiai Intézet, Szerves Kémiai Tanszék és MTA TTK AKI, Polimer Kémiai Osztály és Szabó Ákos, tudományos munkatárs MTA TTK AKI, Polimer Kémiai Osztály Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Budapest, 2013

2 Köszönetnyilvánítás Bevezetés Irodalmi áttekintés Polimerek Szabad gyökös polimerizáció Iniciálás Láncnövekedés Lánczáródás Láncátadás Hőmérsékletérzékeny intelligens viselkedés Poli(etilénglikol)-metil-éter-metakrilát N-vinilimidazol N-vinilimidazol és PEGMA analóg kopolimerek Célkitűzések Kísérleti rész Felhasznált vegyszerek Polimerizációk Vizsgálati módszerek NMR spektroszkópia GPC Spektrofotométer Eredmények és értékelésük Polimerizációs reakciók és a polimerek analízise A monomer arányok hatásának vizsgálata Oldószerek hatásának a vizsgálata PEOMA homológok alkalmazásának hatása Homopolimerek készítése Átlagos lánchossz változtatása Terpolimerek előállítása és vizsgálata Monomer arányok vizsgálata PEOMA homológ és N-VIm esetében LCST mérések A monomer arányok hatásának vizsgálata Eltérő oldószerek vizsgálata PEOMA homológok alkalmazásának hatása [1]

3 5.2.4 Homopolimerek készítése Átlagos lánchossz változtatása Terpolimerek előállítása és vizsgálata Monomer arányok vizsgálata PEOMA homológ és N-VIm esetében Összefoglalás Irodalomjegyzék Függelék [2]

4 Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnék köszönetet nyilvánítani témavezetőimnek, Szabó Ákos tudományos munkatársnak és Prof. Iván Bélának, az MTA levelező tagjának, egyetemi magántanárnak és tudományos osztályvezetőnek, amiért lehetőséget biztosított ahhoz, hogy polimer kémiai kutatási területen végezhettem tudományos diákköri munkát. Köszönöm továbbá, hogy mindvégig segítették, támogatták és felügyelték az itteni munkámat, hogy az minél eredményesebb legyen. Külön köszönet illeti Szarka Györgyi tudományos munkatársat és Ignáth Tamás technikust a GPC mérések terén nyújtott segítségük miatt. Köszönettel tartozom a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpont Anyag- és Környezetkémiai Intézet Polimer Kémiai Osztálynak és az összes ott dolgozónak a munkámhoz nyújtott segítségért. [3]

5 1. Bevezetés A polimerek jelentősége napjainkban vitathatatlan. Évről évre egyre nagyobb mennyiségben állítanak elő polimereket, illetve műanyagokat, hogy az egyre növekvő igényt az olcsó és speciális fizikai tulajdonságokkal rendelkező anyagokra kielégítsék. Ezen anyagok jó gyakorlati felhasználhatóságuknak köszönhetően szinte minden területen komoly térhódítást mutatnak. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az egyes műanyagok közti négy-öt nagyságrend árkülönbség. Ez az árkülönbség könnyen megérthető, hiszen egyes anyagok viszonylag olcsón és nagy mennyiségben hozzáférhető alkotóelemekből állnak, és felhasználási területük sem támaszt komoly követelményeket a polimerrel szemben. Azonban például a gyógyszerhordozók vagy egyéb speciális orvos-biológiai feladatokat ellátó anyagok, továbbá az űrtechnológiában alkalmazott, mostoha körülmények közt is helytállni köteles anyagok mind alapanyaguk, mind előállításuk módja, mind pedig kutatás-fejlesztésük költségei miatt komoly bekerülési költségekkel bírnak. Mindez azonban nem csorbít a polimerek és műanyagok családjának érdemén, miszerint gyakorlati felhasználhatóságuk szinte határtalan. Pont ezen tulajdonságuk miatt bír kiemelkedő szereppel az új polimerek kutatása-fejlesztése napjainkban, hiszen térhódításuk korántsem ért még véget. A gyógyászat, a járműipar, az információs és kommunikációs technológiai ipar kutatói, nem beszélve a környezetvédelmi kutatásokról újabb és újabb olyan jellegű problémákkal találják szembe magukat, melyekre csak a kémiai kutatóktól kaphatnak megoldást. Az egyik legkomolyabb haszonélvezője az új típusú polimereknek a gyógyászat. Az általam is vizsgált anyagoknak már most is léteznek ilyen jellegű felhasználási területeik, ám fantasztikus, még kiaknázatlan potenciál rejlik ezekben az anyagokban, ami a gyógyászatban történő felhasználásukat illeti. Gyógyszerhordozóként történő alkalmazásuk esetén például megoldható lenne, hogy csak a gyulladásos területen biztosított magasabb hőmérsékleten lokálisan történjen meg a gyógyszer beadagolása. Így nem tennénk ki az egész szervezetet a gyógyszernek, elkerülve az esetleges nem várt mellékhatásokat. Az én kutatásom is olyan úgynevezett intelligens jellegű polimerekre koncentrál, melyekkel a fentebb említetten túl még számos alkalmazási lehetőség adódik. [4]

6 2. Irodalmi áttekintés 2.1 Polimerek Azokat a makromolekulákat, amelyeket kisebb ismétlődő alkotórészek, monomer egységek építenek fel elsőrendű kémiai kötéssel, polimereknek nevezzük. Az emberi szervezet számtalan feladatra állít elő és használ ilyen makromolekulákat, biopolimereket. Ám polimereket mesterséges szintézissel is elő lehet állítani. Ezeket két csoportba oszthatjuk, egyik a lépcsős polimerizáció (ide tartozik a polikondenzáció is), másik a láncpolimerizáció (poliaddíció). A lépcsős polimerizáció során a bi- vagy multifunkciós monomerek először dimereket, majd trimereket alkotnak, végül oligomerláncokká kapcsolódnak össze. Ezek az oligomerek kapcsolódnak végül össze polimer láncokká. Ezzel ellentétben a láncpolimerizáció során a telítetlen szén-szén kötést tartalmazó monomer egy aktív véggel (pl.: gyök, karbanion) rendelkező növekvő lánchoz csatlakozik hozzá. A két polimerizációs folyamat közti különbséget talán a konverzió fügvényében mutatott átlag molekulatömeg (1. ábra) szemlélteti a legjobban. 1. ábra: Láncpolimerizáció és lépcsős polimerizáció különbségének szemléltetése A poliaddíciós reakciókat mechanizmus szerint további csoportokba sorolhatjuk: karbokationos, karbanionos, gyökös és koordinatív polimerizációk. A mi esetünkben szabad gyökös polimerizációt alkalmaztunk a polimerek előállításához. [5]

7 2.2 Szabad gyökös polimerizáció A szabad gyökös polimerizáció egy olyan polimerizációs eljárás, melyben egy iniciátormolekula bomlása során létrejövő gyökök indítják be a láncreakciót, melynek következtében egymás után kapcsolódnak az épülő polimer lánchoz a monomer egységek. A gyökös polimerizáció négy fő lépése (2. ábra) az iniciálás, a láncnövekedés, a lánczáródás és a láncátadás. 2. ábra: A négy fő lépés általánosan felírva Iniciálás Ebben a lépésben az keletkezik az iniciátor molekulából az a gyök, amelyikhez majd a későbbiekben a monomerek tudnak kapcsolódni, így építve a polimerláncot (3. ábra). Iniciátor sokféle anyag (azo-bisz(izobutironitril), dikumil-peroxid, benzoil-peroxid stb.) lehet, főleg azo, illetve szerves peroxid vegyületeket szoktak e célra használni. Gyök képződése ezekből a vegyületekből főként hőbontással, de ritkább esetben fotolízissel vagy elektrokémiai úton, esetleg sugárzással történhet. 3. ábra: Az AIBN hőbomlásának mechanizmusa [6]

8 2.2.2 Láncnövekedés A polimerizációs folyamat ezen szakaszában a monomer egységek π kötését támadja meg az iniciálási lépésben létrejött gyökök egyike. Ennek során a monomer egyik π elektronjával szigmakötéssel kapcsolódik az iniciátor gyökhöz, ezzel megszüntetve annak gyök jellegét, miközben maga egy gyökké alakul, hiszen a π kötés másik elektronja a lánc végén található szénatomra kerül. Ez a ciklus folytatódik, amíg be nem következik az egyik láncletörő lépés: a láncátadás vagy a lánczáródás Lánczáródás A lánczáródás során valamely mechanizmus szerint bekövetkező kémiai reakció eredményeképpen a polimerizációs folyamatban jelen lévő reaktív intermedierek jelen esetben gyökök elreagálnak, így meggátolva a polimer lánc további növekedését. Ennek mechanizmusa sokféle lehet, többek közt polimergyök-polimergyök rekombináció, iniciátorgyök-polimergyök rekombináció, diszproporció (4. ábra). Léteznek olyan mechanizmusok is, amelyek, bár nem szüntetik meg a gyököt, de mégis olyan kis reaktivitású terméket eredményeznek, hogy annak a továbbalakulása igen kis sebességgel történik, így gyakorlatilag megáll a láncnövekedés. 4. ábra: Lánczáródás diszproporción keresztül a poli(metil-metakrilát) példáján [7]

9 2.2.4 Láncátadás A láncátadás is egy láncletörő lépés. Ám ebben az esetben a polimergyök megszűnése egy másik reaktív gyök létrejöttével párhuzamosan történik. A láncátadás is több mechanizmus szerint történhet. Történhet a polimergyök és az oldószer közti reakcióval, ahol egy hidrogént átad az oldószer, így stabilizálva a polimert. Hasonló, de nem csak hidrogénátadással járó mechanizmussal reagálhat másik már lezárt polimerrel vagy monomerrel is a reaktív gyök. Megtörténhet, hogy a láncátadás során egy még bomlatlan inaktív iniciátor molekulát hasít szét a polimergyök, így okozva lezáródást. Ebben az esetben egy nagy reaktivitású iniciátor gyök keletkezik. 5. ábra A polisztirol gyök láncátadása oldószerrel [8]

10 2.3 Hőmérsékletérzékeny intelligens viselkedés Az intelligens vagy más néven környezeti hatásra válaszoló polimerek olyan anyagok, melyek egy adott környezeti paraméter megváltozásának hatására nagymértékű, reverzibilis, nem lineáris és gyors változáson mennek keresztül. Ez a környezeti paraméter lehet az ionerősség, ph, mágneses tér, fény, hőmérséklet stb. A hőmérséklet változtatásának során bekövetkező változásokhoz sorolhatjuk a vizes oldatból adott kritikus hőmérséklet alatt vagy felett történő kicsapódást. Mi ezen belül a vizes oldatában alsó kritikus szételegyedési hőmérsékletet (LCST) mutató anyagokkal foglalkozunk, tehát olyan vegyületekkel, melyek egy adott hőmérséklet alatt képeznek vízzel homogén oldatot. Ezen kritikus hőmérsékleti pont vagy tartomány felett az oldott, szolvatált polimer globulává alakul, tehát hidrodinamikai térfogata töredékére csökken, kicsapódik az oldatból, bekövetkezik a fázisszeparáció a víz és a polimer között. Ez a folyamat az addig áttetsző oldat erős opálosodását eredményezi. Az irodalomban található cikkek alapvető tényként kezelik, hogy egy hőmérséklet érzékeny polimerbe minél több hidrofób részt építünk be, minél inkább hidrofób jelleget kölcsönzünk az adott polimernek, az annál alacsonyabb hőmérsékleten fog az amúgy homogén vizes oldatából kiválni és egy heterogén opálos rendszert létrehozni [1-3]. Ám ezen összefüggés a polimer összetétele és a mutatott LCST között nem az egyetlen módja, hogy befolyásoljuk az alsó kritikus szételegyedési hőmérsékletet. Lehetőségként adódik még, hogy a polimert is tartalmazó oldathoz más komponenseket ionokat, ph beállítására szolgáló pufferoldatot adjunk. Tekintsük át először az ionos oldatokat. Abban az esetben, ha a hőmérséklet érzékeny polimer oldatához a megfelelő (6. ábra) indifferens szervetlen sót adjuk, az egyértelműen az opálosodási hőmérséklet változásában fog jelentkezni [4]. Ha növeljük a sókoncentrációt, ez a jelenség erősödik, tehát sótól függően rendre kisebb, illetve nagyobb hőmérsékleten tapasztaljuk majd az opálosodást. Megvizsgálva a különböző koncentrációjú sóoldatokra az LCST értékeket adódik, hogy az összefüggés a sókoncentráció és a mért LCST közt lineáris [4,5]. A leggyakrabban vizsgált szervetlen só, a NaCl hatására például alacsonyabb hőmérsékleten jön létre a polimer-víz fázisszeparáció, tehát csökken az LCST. Ezt a jelenséget a kisózással magyarázzák, hogy a hozzáadott só hidrátburkának kialakítása során egy dehidratációs hatást fejt ki a polimerrel szemben. A víz entrópiája ugyanis az ionok hidrát burkának kialakulása során csökken, és ez vezet az egyes polimerszegmensek köré hidrátburokként orientálódó vízmolekulák számának [9]

11 entrópiakompenzációképpen bekövetkező csökkenéséhez, ami azt eredményezi, hogy a vízmolekulák kiszakadnak a polimergombolyag hidrátburkából, és megtörténik a gombolyagglobula átalakulás, tehát a polimer kicsapódik [6, 7]. Azokat az ionokat, melyek a polimeroldathoz történő hozzáadásuk után csökkenést eredményeznek az LCST-ben, az angol szakirodalomban water structure maker -nek hívják. Az ionok ezen tulajdonsága anyagfüggő, így fel lehet írni a szervetlen ionokra egy erősségi sort (Hofmeister sorozat) (6. ábra), 6. ábra: A Hofmeister sorozat amely azt hivatott szemléltetni, hogy melyik ion milyen erős kisózási, illetve besózási tulajdonsággal bír. Utóbbiakat az angol szakirodalom water structure breaker -nek hívja és hatásukra a polimerek, illetve fehérjék oldhatósága vizes közegben megnő [8]. Ez annak köszönhető, hogy ezek az ionok nagy mérettel és kis töltéssűrűséggel rendelkeznek, így kis mértékben hidratálódnak. Ennek következtében - entalpia szempontjából kedvezőbb polimer-ion kölcsönhatások jönnek létre [14]. Ezek a kölcsönhatások felelősek a megnövekedett polimer-oldhatóságért. Bár a kationoknak is van szerepük a kisózási vagy besózási tulajdonságban, főleg az anionoknak szoktak nagyobb jelentőséget tulajdonítani a jelenség kapcsán. A polimeroldatokhoz nemcsak szervetlen sókat, hanem szerves sókat is [10]

12 lehet adni. Ezen sóoldatok esetében főleg ott tapasztalunk komoly eltéréseket LCST-ben a só nélküli oldatokhoz képest, ahol R 4 N + kationok vannak az oldatban [9]. Érdekesség, hogy ezek a kationok besózási tulajdonsággal bírnak, tehát növelik az opálosodási hőmérsékletet, mégpedig drasztikusan, főleg ha az R- viszonylag nagy szénatomszámú, például butil csoport. A jelenség magyarázataként az szolgál, hogy a polimer és a kation hidrofób részeik segítségével kapcsolódnak, és így a kation töltéssel ruházza fel a polimer amúgy meglehetősen hidrofób szegmenseit [9]. A másik módja az LCST befolyásolásának a ph változtatása. Természetesen ez csak olyan esetekben alkalmazható, amikor a polimer rendelkezik olyan szegmensekkel, amelyek a ph változás hatására növelik vagy csökkentik a polimer össz hidrofilitását és ezáltal az opaleszcencia jelentkezésének hőmérsékletét [10, 11, 12]. Hozzá kell azonban tenni, hogy míg általában a polimer koncentrációja nem befolyásolja a zavarosodás hőmérsékletét [6], egyes esetekben regisztrálták az LCST növekedését alacsonyabb polimer koncentrációnál [13]. 2.4 Poli(etilén-glikol)-metil-éter-metakrilát 7. ábra: Poli(etilén-glikol)-metil-éter-metakrilát (PEGMA) Egyike azon két monomernek, amelyből a munkám során kopolimert állítottam elő. Ebből a monomerből készíthető homopolimert már igen sokszor előállították, és számtalan aspektusból vizsgálták [15,16]. Az ok, ami miatt a kutatók előszeretettel alkalmazzák különféle polimerek és műanyagok egyik alapanyagaként, az a tulajdonsága, hogy a részben belőle képzett polimereken nem vagy csak nagyon kis mértékben tapadnak meg a fehérjék [17-19]. Ez a biokompatibilitás teszi a belőle képzett anyagokat igen sokoldalúvá. [11]

13 PEGMA-t általában gyökösen polimerizálják (vagy szabad gyökösen, vagy, amennyiben szabályozott szerkezetű polimer a cél, az úgynevezett élő gyökös polimerizációk valamelyikével [20]), de a monomer anionosan is polimerizálható [21-23]. A PPEGMA homopolimerek vizes oldatban hőmérsékletérzékeny intelligens viselkedést mutatnak, amelynek a kritikus szételegyedési hőmérséklete nagymértékben függ az oldallánchossztól [24]. Ez a hőmérséklet hosszabb oldalánc esetén nagyobbnak adódik. Különböző oldallánchosszúságú monomerhomológok kopolimerizálásával hangolni tudták a polimer alsó kritikus szételegyedési hőmérsékletét [25]. 2.5 N-vinilimidazol 8.ábra: N-vinilimidazol Ez az általam előállítandó kopolimer másik alkotó eleme. Az ebből előállítható homopolimer is már szintetizálásra került AIBN iniciátor jelenlétében [26-30]. Ezen homopolimer előállítása nem csak szerves oldószerekben történt, fel lehet lelni olyan értekezéseket is, amiben a vizes közegű előállítását részletezik [31]. A PNVIm felhasználása igen széleskörű, így nem csak a gyógyászati alkalmazásai igen jelentősek (génterápia), de emellett kozmetikai és festékipari felhasználások is ismertek [32]. [12]

14 2.6 N-vinilimidazol és PEGMA analóg kopolimerek Tekintettel az N-VIm (N-vinilimidazol) és (EO) 2 MA (di(etilén glikol)metil-étermetakrilát) kopolimerizációjának hiányára az irodalomban, kutatásom ezen monomerekből előállított kopolimerekre irányult. Állítottak elő gyökös polimerizációval vizes oldatban N- VIm-et és metakrilsavat [33,34] ebben az esetben a cikk írói kitértek a kopolimerizációs állandókra is, melyre 0.23 ± 0.01 és 2.6 ± 0.2 adódott N-VIm, illetve nátrium-metakrilát monomerekre. Ebből az látszik, hogy a polimerben közel statisztikus eloszlásban van jelen a kétfajta monomer egység. Továbbá ugyancsak gyökös mechanizmusú polimerizációval állítottak elő N-VIm etil-metakrilát kopolimert is [35]. Szintetizáltak polimert szabad gyökös láncpolimerizációval N-VIm és etilén-glikol-metakrilát-foszfát monomerekkből [36]. Dokumentáltak szuszpenziós gyökös polimerizációt is, mely során poli(etilénglikolmetakrilát) N-VIm kopolimert állítottak elő [37]. [13]

15 3. Célkitűzések Munkám célja egyrészt különböző oldallánchosszúságú poli(etilénglikol)-metil-étermetakrilátból és N-vinilimidazolból intelligens ko-, illetve egyes esetekben poli(etilénglikol)- metil-éter-metakrilát hozzáadásával terpolimerek előállítása szabad gyökös polimerizációval, másrészt ezen polimerek vizsgálata és tulajdonságaik összehasonlítása volt. Ennek első fázisaként különböző, ám egymással analóg polimerek előállítását kíséreltem meg. Ezt a különbséget az egyes polimerek közt vagy az iniciátor, vagy a monomerek mólarányának változtatásával biztosítottam. Ezután következett a szintetizált polimerek összehasonlítása mind oldhatósági tulajdonságaik alapján, mind pedig és erre hegyeztem ki a kutató munkámat az alsó kritikus szételegyedési hőmérsékletük alapján. Alapvető célom volt hogy a szintetizált polimereknek az intelligens viselkedését minél részletesebben megvizsgáljam, és ezáltal összefüggéseket találjak a polimerek szerkezete és viselkedése közt. [14]

16 4. Kísérleti rész 4.1 Felhasznált vegyszerek Az 1. táblázat mutatja azon vegyületeket, amelyeket valamilyen lépésben felhasználtam munkám során. Az esetleges tisztítási lépéseket a Megjegyzés oszlopban tüntettem fel. 1. táblázat: Felhasznált anyagok és adataik M / ρ / CAS Tisztaság / Név Rövidítés Megjegyzés (g/mol) (g/cm 3 ) szám % 2,2 -azobisz(2- Átkristályosítottuk AIBN 164, metilpropionitril) metanolból Hexán ,661 - Izomer elegy Etanol EtOH 46,07 0, ,99 - Metanol MeOH 32,04 0,791 67,56,1 99,95 - N-vinilimidazol N-VIm 94,11 1,039 Di(etilénglikol)- metil-étermetakrilát (EO) 2 MA 188,22 1,02 PEOMA ,05 Oligo(etilénglikol)- metil-étermetakrilát PEOMA ,08 PEOMA ,1 Toluol - 92,14 0, Ledesztilláltuk vákuumban Al 2 O 3 -on szűrtük Hűtőben tárolva Al 2 O 3 -on szűrtük Al 2 O 3 -on szűrtük, sárgás volt Desztillált N,N-dimetilformamid DMF 73,09 0, >99,9 - [15]

17 Név Rövidítés M / ρ / CAS Tisztaság / (g/mol) (g/cm 3 ) szám % Megjegyzés Deutero-kloroform CDCl 3 120,38 1, ,8 - ph=3,00 puffer Reagecon ph=6,00 puffer Reagecon Aceton - 58,08 0, Tetrahidrofurán THF 72,11 0, Polimerizációk A polimerizációs kísérletekhez az adott monomereket és iniciátort a megfelelő mennyiségben és oldószerben feloldottam, majd ezt követte perces nitrogénezés, hogy a polimerizáció során az oxigén ne zavarjon. Ezután indítottam a reakciókat 60 vagy 80 C-os olajfürdőbe helyezve a mintatartókat. A reakció lejárta után azonnal mintákat vettem, majd feloldottam CDCl 3 -ban. A mintákat 1 H-NMR vizsgálatnak vetettem alá. A spektrumokat értékelve döntöttem, hogy maradt-e monomer, amit el kell távolítani a polimer mellől, vagy sem. Ha nem kellett eltávolítani monomert, akkor rotációs vákuumbepárlóval adott hőmérsékleten és nyomáson eltávolítottam az oldószert, majd a polimer terméket 24 órára szárítószekrénybe, vákuum alá helyeztem. Ha volt monomer szennyezés, akkor a reakcióelegyemet vagy hexánban, vagy acetonban (polimertől függően) kicsaptam. A megfelelő kicsapószerből ml-t tettem egy főzőpohárba, majd jeges-vizes hűtés közben intenzív kevertetés mellett lassan, vékony sugárban beleöntöttem a reakcióelegyet. Ekkor a monomerek az adott kicsapószerben feloldódtak, míg a polimer egy összefüggő fehér anyagként kivált a főzőpohár alján. Ekkor ezt a főzőpoharat eltettem a hűtőbe, majd egy nap után leöntöttem a kicsapószert és a polimer maradékot vákuumszárítószekrénybe helyeztem ugyancsak 24 órára. Szárítás után jöttek minden esetben az oldhatósági és LCST vizsgálatok. Az LCST tesztek során az adott polimerekből 1 tömegszázalékos oldatot csináltam desztillált vízben, valamint 3,00-as és 6,00-os ph-jú pufferben. Ezt az oldatot aztán mágneses keverőn lassan, kevertetés közben hőmérővel ellátva melegíteni kezdtem, és így figyeltem, milyen hőmérsékleten válik ki a polimer, mikor opálosodik be az oldat. Az opálosodás több esetben [16]

18 is széles hőmérsékletintervallumban következett be. Az LCST tesztek másik módja volt a pontosan termosztált minták spektrofotométerrel történő abszorbancia vizsgálata. Ezeket a vizsgálatokat részletesebben a as részben ismertetem. Az első kopolimerizációs kísérlet során az N-vinilimidazolt (N-VIm) di(etilénglikol)- metil-éter-metakriláttal ((EO) 2 MA) kopolimerizáltam (2. táblázat). Iniciátorként 2,2 - azobisz(2-metilpropionitril)-t (AIBN) használtam. A monomerek össztömege minden esetben 1 g és az összmonomer - AIBN mólarány 50:1 volt. A három reakció esetében pontosan bemért tömegeket, illetve térfogatokat az alábbi 2. táblázat mutatja. 4 ml toluolban oldva perces nitrogén-átbuborékoltatás után 1 napot hagytam 80 C-on menni a reakciót. 2. táblázat: Az első kísérlet adatai (EO) 2 MA N-VIm AIBN a.) 0,39 cm 3 2,1 mmol 0,57 cm 3 6,3 mmol 27,9 mg 0,17 mmol b.) 0,66 cm 3 3,5 mmol 0,32 cm 3 3,5 mmol 23 mg 0,14 mmol c.) 0,84 cm 3 4,5 mmol 0,14 cm 3 1,5 mmol 19,9 mg 0,12 mmol A második kísérlet során a b.) polimerizációt ismételtem meg különböző oldószerekben. A b./1 esetében az oldószer, a b./2 esetén metanol, míg a b./3 esetén DMF. A reakciók 60 C-on 20,5 órát mentek. A 3. táblázatban tüntettem fel a második reakcióhoz bemért anyagokat, illetve azok pontos mólszámát, tömegét, illetve térfogatát. 3. táblázat: A második kísérlet adatai (EO) 2 MA N-VIm AIBN Oldószer b./1 0,66 cm 3 3,5 mmol 0,32 cm 3 3,5 mmol 23 mg 0,14 mmol Etanol b./2 0,66 cm 3 3,5 mmol 0,32 cm 3 3,5 mmol 23 mg 0,14 mmol Metanol b./3 0,66 cm 3 3,5 mmol 0,32 cm 3 3,5 mmol 23 mg 0,14 mmol DMF A harmadik kísérlet során ismét 50:50 mólarányú monomerelegyből állítottam elő kopolimereket. Mindegyik esetben etanolt használtam oldószerként. Azonban ezekben a kísérletekben különböző oldallánchosszúságú poli(etilén-oxid)-metakrilátokat használtam az [17]

19 N-VIm melett komonomerként: a d.) polimerizációban PEOMA300-at, az e.) polimerizációban PEOMA475-öt, az f.) polimerizációban pedig PEOMA1100-at. A reakcióidő 1 nap volt. 4. táblázat: A harmadik kísérlet adatai Megfelelő PEOMA származék N-VIm AIBN d.) PEOMA 300 0,725 cm 3 e.) PEOMA 475 0,78 cm 3 f.) PEOMA ,84 cm 3 2,5 mmol 2,0 mmol 0,8 mmol 0,23 cm 3 2,5 mmol 0,16 cm 3 2,0 mmol 0,076 cm 3 0,8 mmol 1,6 mg 1,1 mg 0,55 mg 0,101 mmol 0,0826 mmol 0,0335 mmol A negyedik kísérletsorozatban homopolimereket állítottam elő N-VIm-ból, (EO) 2 MAból és PEOMA 475 -ből (5. táblázat). A monomerek össztömegét ebben az esetben is 1 grammban határoztam meg, sem az iniciátor, sem annak mólaránya nem változott. A reakciók etanolban történtek 1 napos reakció idővel 60 C-on. 5. táblázat: A negyedik kísérlet adatai g.) N-VIm AIBN 0,96 cm 3 10 mmol 34,9 mg 0,20 mmol h.) (EO) 2 MA AIBN 0,98 cm 3 5,3 mmol 17,4 mg 0,106 mmol i.) PEOMA 475 AIBN 0,93 cm 3 2,1 mmol 6,9 mg 0,042 mmol Az ötödik hármas esetében mind a monomerek, mind azok arányai (50:50), mind az oldószer (etanol) megegyeztek. Az iniciátor változatlanul AIBN, ami viszont eltér a három rész reakcióban, az az iniciátor mólaránya az monomerek összegzett mólszámához képest (6. táblázat). A j.) kísérlet esetében ez az arány 1:12,5, a k.) esetében az arány 1:25, míg az l.) esetében az arány 1:100. A reakció 60 C-on ment 1 napot. [18]

20 6. táblázat: Az ötödik kísérlet adatai (EO) 2 MA N-VIm AIBN j.) 0,66 cm 3 3,5 mmol 0,32 cm 3 3,5 mmol 93,0 mg 0,567 mmol k.) 0,66 cm 3 3,5 mmol 0,32 cm 3 3,5 mmol 46,5 mg 0,283 mmol l.) 0,66 cm 3 3,5 mmol 0,32 cm 3 3,54 mmol 11,6 mg 0,070 mmol A hatodik kísérletben négy polimerizációt indítottam. Minden esetben az eddigiekkel analóg módon a monomer össztömege 1 g, illetve az összmonomer mólszámának 50-ed része volt az iniciátor (AIBN) mólszáma. A lentebb részletezett reakciók során az (EO) 2 MA PEOMA 475 -höz viszonyított aránya nem változott, azonban az o.) és p.) esetben a monomerek összes mólszámának felét N-VIm teszi ki perc nitrogénezés után a reakció etanolban ment 60 C-on 1 napot. 7. táblázat: A hatodik kísérlet adatai (EO) 2 MA PEOMA 475 N-VIm AIBN m.) 0,47 cm 3 2,6 mmol 0,48 cm 3 1,1mmol ,2 mg 0,0682 mmol n.) 0,14 cm 3 0,77 mmol 0,79 cm 3 1,8 mmol - - 8,4 mg 0,0514 mmol o.) 0,35 cm 3 1,9 mmol 0,36 cm 3 0,81 mmol 0,246 2,7 cm 3,mol 17,8 mg 0,108 mmol p.) 0,115 0,62 cm 3 mmol 0,64 0,0015 cm 3 mol 0,19 cm 3 2,1,mol 13,6 mg 0,0828 mmol [19]

21 A hetedik kísérlet keretein belül két polimerizációt hajtottam végre. PEOMA 475 és N- VIm eltérő arányú kopolimerjeit állítottam elő. Ezen reakciók is etanolban mentek, 60 C-on 1 napot. 8. táblázat: Hetedik kísérlet adatai N-VIm PEOMA 475 AIBN q.) 0,06 cm 3 0,66 mmol 0,87 cm 3 1,9 mmol 8,64 mg 0,052 mmol r.) 0,36 cm 3 4,0 mmol 0,58 cm 3 1,3 mmol 17,34 mg 0,10 mmol [20]

22 4.3 Vizsgálati módszerek NMR spektroszkópia A legfontosabb vizsgálati módszer, amivel a polimerek összetételét vizsgáltam, az 1H- NMR spektroszkópia volt. A spektrumokat egy 200 MHz-es készülékkel vettük fel. A módszer alapja, hogy a készülék előállít egy homogén mágneses teret, amelybe ha belehelyezzük a mintánkat, akkor annak NMR aktív atomjaiban (1H, 13C) a magok spinjei felhasadnak, részben egy energetikailag kedvezőbb alapállapotba, illetve egy metastabil állapotba. Ez az állapot addig marad fenn, amíg egy gyenge rádiófrekvenciás (RF) sugárzás hatására a spinállapotok egy része át nem billen a magasabb energiaállapotba. Miután megszüntetjük az RF sugárzást, a rendszer relaxációja során mind a magasabb energiaállapot depopularizálódik, mind pedig a gerjesztő RF sugárzás frekvenciájával azonos váltakozása az eredő mágneses momentumnak visszaáll, egy nem precesszív külső mágneses térrel párhuzamos irányba. Ez a két jelenség együttesen biztosít egy oszcilláló jelet, amit ténylegesen detektálunk. A szakirodalom ezt hívja FID-nek. Ebből nyerjük Fouriertranszformációval magát a spektrumot. A vizsgálati módszer lényege az, hogy egy adott molekulában két azonos atom gerjesztési frekvenciája függ az adott atom környezetétől a molekulában. Így gyakorlatilag, ha különböző az elektronrendszer az adott atommag környezetében, az megváltoztatja a mágneses teret, leárnyékolja azt, tehát más lesz a mágneses tér, aminek a magot kitesszük, így változik a precesszió frekvenciája. Ez vezet a kémiai eltolódás fogalmához. Az előbb említett elektronrendszer-környezetet a molekulában a kötéstípusok, illetve kötéspolaritások határozzák meg. A kapott spektrumban a csúcsok eltolódása a vizsgált proton kémiai környezetéről ad felvilágosítást, míg a csúcsok integrálja az adott kémiai környezetben lévő protonok mennyiségét jelzi. A méréseket deuterokloroformban, szobahőmérsékleten végeztem. A 7. ábrán egy tipikus 1 H-NMR spektruma látható az általam készített polimereknek. Számomra különös jelentőséggel bír a 4,1 ppm-nél található jel, amit a polimerbe beépült PEOMA monomer egységek észter mellett CH 2 csoport hidrogénjei adnak. Ugyanezek a hidrogének 4,3 ppm-nél adnak jelet, ha nem polimerben, hanem elreagálatlan monomerként van jelen az adott PEOMA származék. Fontos továbbá a 4,6 ppm és 5,6 ppm közötti tartományban jelentkező csúcsokat is figyelembe venni, hiszen itt a két dublettet az elreagálatlan monomerként jelen lévő N-VIm olefin hidrogénjei [21]

23 adják. Ha a PEOMA származék marad monomerként vissza a reakcióelegyben, a kettős kötése is ad jelet, 5,6 ppm 6,6 ppm között (F8. ábra). 3,4 ppm-nél pedig a PEOMA származék metil éterén lévő hidrogének adják a jól elkülöníthető éles jelet függetlenül attól, hogy polimerben van-e az adott molekula vagy monomerként van oldatban. NMR_O.JDX Chemical Shift (ppm) GPC 9. ábra: Az o.) terpolimer NMR spektruma A gélpermeációs kromatográfia (GPC) egy kalibráción alapuló analitikai eljárás, mellyel makromolekulák, vizsgálatát szokták végezni. A rendszer egyszerű, gyors és pontos analízist tesz lehetővé a megfelelő kalibráció segítségével. A készülék működésének lényege, hogy a mintákat feloldjuk egy eluensben, esetünkben THF-ben, majd az oldatot egy gél oszlopon engedjük keresztül. A gél oszlop egy sűrű szemcsés rendszer, ahol a szemcsékben pórusok találhatók. A mintánk kisebb polimer láncai több pórusba is beférnek, ellenben a nagyobb makromolekulákkal, melyek csak a nagyobb pórusokba férnek be, így relatíve kevesebb időt töltenek az oszlopban. Emiatt az oszlopról először a nagyobb átlag molekulatömegű részecskék jönnek le, és aztán a kisebbek. Az általunk alkalmazott [22]

24 konvencionális kalibráció lényege, hogy legalább 15 különböző szűk molekulatömegeloszlású polisztirol mintát engedünk keresztül az oszlopon. A kromatogramon megjelenő ismert molekulatömegű és szűk molekulatömeg-eloszlású csúcsok maximumának megfelelő elúciós térfogatokat vizsgáljuk. Ezekből a csúcsmaximumokból meg lehet szerkeszteni a kalibrációs egyenest. Az általam használt GPC rendszer egy Waters 515-ös HPLC pumpából, Waters 717-es Autosamplerből, Jetsteam Plus kolonnatermosztátból, egy Varian Plgel Mixed C guard oszlopból és 3 Varian Plgel Mixed C oszlopból állt. A detektálást Agilent MDS RI és viszkozitás detektorral végeztük. Eluensként desztillált THF-et használtunk. A mérés körülményei 35 C és 1 ml/perc áramlási sebesség voltak Spektrofotométer A polimer oldatok LCST vizsgálatát részben spektrofotometriásan végeztem. Ez egy igen kézenfekvő módja a vizsgálatnak, hiszen az oldatok a hőmérséklet emelésére opálosodással reagálnak, ami lecsökkenti az oldatok fényáteresztését. Ábrázolva a transzmittancia-hőmérséklet függvényt egy görbét kapunk, melynek inflexiós pontját meghatározva kapjuk meg az egyes minták LCST értékét. Ehhez egy Unicam UV500-as spektrofotométert használtam, a hőmérsékletet egy termosztáttal biztosítottam. A fűtési sebesség 1 C/perc volt, a kívánt hőmérséklet elérése után 10 percet vártam az egyensúly beállására. [23]

25 5. Eredmények és értékelésük 5.1 Polimerizációs reakciók és a polimerek analízise A monomer arányok hatásának vizsgálata Az első kísérletben (EO)2MA és N-VIm kopolimereket szintetizáltam különböző mólarányokkal. Az a.) esetben a mólarány 25:75 az N-VIm javára, a b.) esetben 50:50, míg a c.) esetben 25:75 volt az (EO)2MA javára. A reakciók végeztével a tapasztalatok a következők voltak: az a.) reakció eredményeként egy sűrű fehér terméket kaptunk, amiben a mágneses keverő alig tudott mozdulni. Ellenben a másik két polimerizációs rendszer a leállításkor viszkózus, nagyjából színtelen oldat volt. Mindezen tapasztalatok figyelembevételével el lehet mondani, hogy az a.) polimer kivételével a toluol jó oldószere volt a keletkező kopolimereknek. Az elvégzett 1 H-NMR vizsgálat során arra a következtetésre jutottam, hogy a kezdeti monomerek vagy egyáltalán nem, vagy csak elhanyagolhatóan kis százalékban maradtak monomer formában. A reakcióelegyek mindegyikéről rotációs vákuumbepárlón eltávolítottam a toluolt. A kitermeléseket a 9. táblázat mutatja amiből látható, hogy ~60 70% kitermeléssel sikerült előállítani a kívánt kopolimereket. 9. táblázat: Kitermelési százalékok a.) b.) c.) Kitermelés 65% 74% 59% Szárítás után elvégeztem a megfelelő oldhatósági vizsgálatokat, amelyek eredményét az alábbi táblázatban (10. táblázat) tüntettem fel: 10. táblázat: Oldhatósági tesztek eredményei (+ = oldódott, - = nem oldódott) Víz Aceton Metanol Etanol THF DMF a.) b.) c.) [24]

26 A c.) kopolimerről, amely az a.) és b.) kopolimerekkel ellentétben oldódott tetrahidrofuránban, GPC mérést is végeztünk. A kromatogram (9. ábra) azt mutatja, hogy a szabad gyökös polimerizációnak megfelelően széles molekulatömeg-eloszlással jellemezhető polimert kaptam Detektor jel Elúciós térfogat / ml 10. ábra: GPC vizsgálat eredménye a c.) kopolimerre Oldószerek hatásának a vizsgálata Az ezután következő kísérletben újra három reakciót végeztem, ám most a monomerek mólaránya megegyezett (3. táblázat), viszont kipróbáltam, mennyire kapok más eredményeket, ha az oldószert változtatom meg, amiben a polimerizációt végrehajtom. Ennek okán a b./1 esetben etanolban, b./2 esetében metanolban, míg a b./3-nál dimetil-formamid-ban (DMF) oldottam az iniciátort és a monomereket. Az iniciátor mólaránya az összmonomerekhez képest itt is 1:50 volt. A reakciókat ebben az esetben a metanol és az etanol alacsonyabb forráspontjára való tekintettel 60 C-on végeztem. A 1 H-NMR vizsgálat eredményeként kapott spektrumokból kivehető, hogy ebben az esetben már nem volt olyan sikeres a polimerizáció, így az etanolos (b./1) és a metanolos (b./2), sőt a DMF-es (b./3) reakcióelegyben is maradtak el nem reagált monomerek. Ezek eltávolítása céljából hexános kicsapás mellett döntöttem. A számított kitermeléseket a 11. táblázat mutatja. [25]

27 11. táblázat: Kitermelési százalékok b./1 b./2 b./3 Kitermelés 77% 83% 87% Vákuumszárítás után elvégeztem az oldhatósági vizsgálatokat (12. táblázat). 12. táblázat: Oldhatósági vizsgálatok eredményei Víz Aceton Metanol Etanol THF DMF b./ b./ b./ PEOMA homológok alkalmazásának hatása A harmadik kísérletben ismételten három polimerizációs reakciót hajtottam végre. Ezúttal azt vizsgáltam, miként változnak a polimerek tulajdonságai, ha nem di(etilénglikol)metil-éter-metakrilátot használok, hanem annak valamilyen oligo(etilénglikol) oldalláncú homológját. Ennek megfelelően d.) esetben az úgynevezett PEOMA 300 -at használtam, mint kopolimerünk egyik monomerje az N-VIm mellett (50:50 mólarányban), az e.) PEOMA 475 -öt tartalmazott N-VIm mellett, míg az f.) PEOMA at. A számok a PEOMA (poli(etilénglikol)-metil-éter-metakrilát) rövidítés után az adott molekula átlagos moláris tömegére utalnak. Elvégezve az NMR vizsgálatokat kapjuk, hogy a polimerizációk egyik esetben sem voltak 100 százalékosak. Sőt az f.) reakció estében mind a spektrum, mind a termék fizikai megjelenése főleg kicsapás után arról árulkodott, hogy csak minimális mértékben polimerizálódott. Feltehetően az f.) kísérletben a nem teljes polimerizáció a kiugróan nagy oldalláncoknak köszönhető. De mivel a másik két anyag is tartalmazott még N- VIm monomereket, mindezek fényében újfent a hexános kicsapás mellett döntöttem, hogy eltávolítsam a nem kívánt kiindulási anyagokat. Kitermelést a d.), e.), f.) reakciók esetében a 13. táblázat tárja elénk. [26]

28 13. táblázat: Kitermelési százalékok d.) e.) f.) Kitermelés 75 % 77 % - Kicsapás és szárítás után elvégeztem a szokásos oldhatósági vizsgálatokat. Eredményét a 14. táblázat mutatja 14. táblázat: Oldhatósági vizsgálatok eredményei Víz Aceton Metanol Etanol THF DMF d.) e.) f.) Homopolimerek készítése Ezen kísérlet során a homopolimereket állítottam elő az eddigi eredmények jobb összehasonlíthatósága végett. A g.) jelzésű polimer P(N-VIm) homopolimert, a h.) jelű P(EO) 2 MA homopolimert, az i.) pedig PPEOMA 475 homopolimert jelöl. Az NMR spektrumok arra engedtek következtetni, hogy egyedül a h.), tehát az (EO) 2 MA polimerizációja ment elfogadhatóan, a másik két homopolimert ki kellett csapni. A g.)-t acetonban, az i.)-t pedig hexánban csaptam ki. A kitermelési százalékokat a 15. táblázatban tüntettem fel 15. táblázat: Kitermelési százalékok g.) h.) i.) Kitermelés 66% 72% 51% [27]

29 A kicsapószer leöntése, majd az azt követő szárítás után elvégzett oldhatósági vizsgálatok (16. táblázat) során kiderült, hogy a h.) sajnálatos módon egyáltalán nem oldódik vízben, így az LCST-t sem tudtam vizsgálni az esetében, ellentétben a másik két homopolimerrel. 16. táblázat: Oldhatósági vizsgálatok eredményei Víz Aceton Metanol Etanol THF DMF g.) h.) i.) GPC vizsgálatok eredményeit az alábbi ábrákon (11. és 12. ábra) mutatom be. Ebben az esetben is széles molekulatömeg-eloszlású polimereket kaptam Detektor jel Elúciós térfogat / ml 11. ábra: GPC vizsgálat a h.) kopolimerre [28]

30 Detektor jel Elúciós térfogat / ml 12. ábra: GPC vizsgálat az i.) kopolimerre Átlagos lánchossz változtatása Ez a kísérletsorozat azt volt hivatott vizsgálni, hogy miként változnak a vizsgált polimerek tulajdonságai, ha az iniciátor mennyiségének változtatásával a lánchosszat befolyásoljuk. A j.), k.), l.) polimerek szintézisénél a monomerek mólaránya mind 50:50 volt (EO) 2 MA-ra és N-VIm-re, oldószernek etanolt használtam. Az össz monomer mennyisége és az iniciátor mennyiségének aránya a 17. táblázat szerint alakult: 17. táblázat: Különböző AIBN arányok az ötödik szintézis során j.) k.) l.) n össz monomer :n iniciátor 12,5:1 25:1 100:1 Az alapvető összefüggés a láncba beépült monomerek száma (n), a polimerizáció miatti monomerkoncentráció-csökkenés (m) és a kezdeti iniciátorkoncentráció közt (i) a következő: n ~ m / i 0,5 [29]

31 Elvégezve az NMR vizsgálatokat, a 1 H-NMR spektrumokból most is jól látszik, hogy maradtak a reakció végén monomerek, így mind a három polimert kicsaptam hexánban. A j.) reakció esetében nagyjából 14 százaléka nem polimerizálódott a kezdeti monomereknek. A k.) esetében ez mindössze 5%, míg az l.) esetében megközelítőleg 8 százalék. A 18. táblázat adja meg a végül kapott kitermelési százalékokat. 18. táblázat: Kitermelési százalékok j.) k.) l.) Kitermelés 82% 87% 88% 19. táblázat: Oldhatósági vizsgálatok eredményei Víz Aceton Metanol Etanol THF DMF j.) k.) l.) GPC vizsgálatot ezúttal a j.) kopolimerre végeztünk (11. ábra) Detektor jel Elúciós térfogat / ml 13. ábra: GPC vizsgálat a j.) kopolimerre [30]

32 5.1.6 Terpolimerek előállítása és vizsgálata A hatodik kísérletben többek közt terpolimerek előállításával próbálkoztam. Összesen négy reakciót indítottam egyszerre, ebből kettőben viszonyításként N-VIm-et nem tartalmazó kopolimereket készítettem. A mólarányokat a következő táblázatban írtam le: 20. táblázat: A hatodik polimerizáció mólarányai (EO) 2 MA mólarány PEOMA 475 mólarány N-VIm m.) n.) o.) p.) Az NMR vizsgálat által szolgáltatott információk bitrokában arra következtetésre jutottam, hogy az m.) és az n.) esetben elég volt rotációs vákuumlepárlóval eltávolítani az oldószert (35 mbar, 40 C), ellenben az o.) és p.) reakciók végtermékeivel, ahol ki kellett csapni a jelen lévő monomerek mellől a terpolimerünket. A kitermelések a 21. táblázat szerint alakultak. 21. táblázat: Kitermelési százalékok m.) n.) o.) p.) Kitermelés 68% 61% 78% 91% Az elvégzett oldhatósági tesztek eredményei: 22. táblázat: Oldhatósági vizsgálatok eredményei Víz Aceton Metanol Etanol THF DMF m.) n.) o.) p.) [31]

33 5.1.7 Monomer arányok vizsgálata PEOMA homológ és N-VIm esetében A hetedik polimerizációs kísérlet során két reakciót hajtottam végre, amelyek során N- VIm és PEOMA 475 kopolimereket állítottam elő. A monomer arányokat az alábbi táblázatnak megfelelően számítottam ki. 23. táblázat: Monomerarányok a hetedik kísérlet kopolimerjeiben N-VIm mólarány PEOMA 475 mólarány q.) r.) Az NMR spektrumok vizsgálata után arra jutottam, hogy mindkét reakcióelegyet ki kell csapnom. A kitermelési százalékokat a 24. táblázat tárja elénk. 24. táblázat: Kitermelési százalékok q.) r.) Kitermelés 63% 81% Majd szárítást követően elvégeztem a szokásos (25. táblázat) oldhatósági kísérleteket. 25. táblázat: Oldhatósági vizsgálatok eredményei Víz Aceton Metanol Etanol THF DMF q.) r.) [32]

34 5.2 LCST mérések A monomer arányok hatásának vizsgálata Első esetben a polimer két komponensének arányával próbáltuk meg befolyásolni az LCST-t. Vizsgálataink kiterjedtek desztillált vizes közegen túl mind 3,00-as mind pedig 6,00- os ph-jú oldatban történő mérésekre is. 26. táblázat: LCST vizsgálatok eredményei (az 55+ azt jelenti, hogy 55 C-ig nem történt meg a szételegyedés) LCST Bemérési Bemérési Valós Valós LCST LCST / C (EO) 2 MA N-VIm (EO) 2 MA N-VIm / C (ph / C (ph (deszt. mólarány mólarány mólarány mólarány = 3,00) = 6,00) víz) a.) b.) c.) Az a.), b.) és c.) polimerekre elvégzett vizsgálatok eredményeiből (26. táblázat) látszik, hogy a kapott polimerek desztillált vízben mind mutatnak LCST-t nagyjából egymáshoz közel eső P(EO) 2 MA-ra jellemző hőmérsékleten, ami arra utal, hogy desztillált vízben a PPEOMA szegmensek határozzák meg az LCST-t. Abban az esetben viszont, ha nem sima desztillált vízben oldjuk fel a kopolimereket, hanem 3,00-as ph-jú pufferelegyben, és így vizsgáljuk a kialakuló opálosodást, az eredmények mind egymástól, mind a desztillált vizes LCST hőmérsékletektől jelentős eltérést mutatnak.. Ezekben a polimerekben csak az N- VIm monomer egységekre van hatással a ph, mivel protonálja a magános elektronpárral rendelkező nitrogént az imidazol gyűrűben. Látszik, hogy minél nagyobb az N-VIm arány a kopolimerben, annál komolyabb LCST-változást tapasztalunk ph=3,00-n. Amikor 25%-ban tartalmazott a kopolimer N-VIm-et, nem változott jelentősen az LCST hőmérséklete a ph csökkentésével. [33]

35 5.2.2 Eltérő oldószerek vizsgálata Ebben a kísérletben azt vizsgáltuk, vajon befolyásolja-e a polimer LCST-jét, ha szintézise során eltérő oldószereket alkalmazunk. 27. táblázat: LCST tesztek eredményei (az 55+ azt jelenti, hogy 55 C-ig nem történt meg a szételegyedés) LCST LCST (EO) 2 MA N-VIm LCST / C oldószer / C (deszt. / C (ph = mólarány mólarány (ph = 6,00) víz) 3,00) b./ Etanol b./ Metanol b./ DMF Az adatok (27. táblázat) azt mutatják, hogy normál desztillált vizes közegben az opálosodás hőmérséklete nagyjából megegyezik a b.) toluolos oldatban készült polimerével, ám 3,00-as ph-jú pufferben is, a b./1 eset kivételével azonos LCST-értékeket határoztunk meg, vagyis (a várakozásoknak megfelelően) nem tapasztaltunk jelentős eltérést a különböző oldószerekben szintetizált polimerek hőmérsékletérzékeny viselkedése között PEOMA homológok alkalmazásának hatása A következő kísérletsorozatban azt akartuk felderíteni, hogy a kopolimerben lévő PEOMA származék oldallánchossza milyen befolyással van az LCST-re. [34]

36 28. táblázat: LCST tesztek eredményei. (A 95+ azt jelenti, hogy 95 C-ig nem tapasztaltam opálosodást) LCST PEOMA homológ Valós Valós LCST N-VIm / C PEOMA N-VIm / C (ph mólarány (deszt. Típusa mólaránya mólarány mólarány = 3,00) víz) d.) PEOMA e.) PEOMA f.) PEOMA A 28. táblázatból az látszik, hogy a PPEOMA homopolimerekre az irodalomban közölt tendencia [33] itt is érvényesül, vagyis a növekvő moláris tömegű PEOMA származékból készült kopolimer emelkedő LCST hőmérsékleteket mutat. Érdemes ezt az új három egyelőre csak a desztillált vizes LCST eredményt együtt vizsgálni a b./1-gyel, hiszen az a polimer ezekkel teljesen analóg. Ezek az eredmények alátámasztják, hogy desztillált vizes oldatban az LCST-t a PPEGMA szegmensek határozzák meg Homopolimerek készítése Ezeket a homopolimereket összehasonlítás céljából állítottuk elő. 29. táblázat: LCST tesztek eredményei. (A 95+ azt jelenti, hogy 95 C-ig nem tapasztaltam opálosodást) Monomer LCST LCST LCST / C / C (deszt. / C (ph = (ph = 6,00) víz) 3,00) g.) N-VIm h.) (EO) 2 MA i.) PEOMA A 29. táblázatot megvizsgálva, azt látjuk, hogy a g.) esetében az alacsony ph-n mért eredmény a várakozásoknak megfelelő, azaz, hogy a ph csökkentésére a PN-VIm LCST növekedéssel válaszol. Ami érdekessége a PPEOMA 475 homopolimernek, hogy 3,00-as ph-jú [35]

37 pufferben az LCST hőmérséklete csökken a desztillált vízben mérthez képest. Ez az eredmény összevág az e.) eredményével (28. táblázat), ahol bár N-VIm PEOMA 475 kopolimerről van szó, de az LCST értéke úgyszintén csökken Átlagos lánchossz változtatása Az ebben az alfejezetben tárgyalt három kopolimert úgy állítottuk elő, hogy eltérő átlagos lánchosszal rendelkezzenek (5.1.5 alfejezet). Az ezekre a polimerekre kapott LCSTket a 24. táblázat mutatja. 30. táblázat: LCST tesztek eredményei. (A 45+ azt jelenti, hogy 45 C-ig nem tapasztaltam opálosodást) LCST LCST LCST Bemért Bemért Valós Valós AIBN:összm. / C / C / C (EO) 2 MA N-VIm (EO) 2 MA N-VIm mólarány (deszt. (ph = (ph = mólarány mólarány mólarány mólarány víz) 3,00) 6,00) j.) :12, k.) : l.) : Terpolimerek előállítása és vizsgálata Ezen polimerizációk mögött az alapvető koncenpció az volt, hogy az LCST-t megpróbáljuk finomhangolni eltérő oldallánc-hosszúságú PEOMA homológ monomerek különböző arányú ko-, illetve terpolimerizálásával az irodalomban ismertetett eredmények alapján [39]. [36]

38 31. táblázat: LCST tesztek eredményei Bemért (EO) 2 MA mólarány Bemért PEOMA 475 mólarány Bemért N-VIm mólarány Valós (EO) 2 MA mólarány Valós PEOMA 475 mólarány Valós N-VIm mólarány LCST / C (deszt. víz) LCST / C (ph = 3,00) m.) n.) o.) p.) Érdemes megfigyelni az LCST eredményeket (31. táblázat), hiszen ezek szerint az N- VIm jelenlétének hiányában a csökkentett ph-n az opálosodási hőmérséklet csökken mindkét esetben, csaknem ugyanolyan mértékben. Ezekből az eredményekből az is látszik, hogy az irodalmi adatoknak megfelelően a különböző oldallánchosszúságú PEOMA monomerek megfelelő arányú kopolimerizációjával hangolható az LCST [39]. Az eredmények alátámasztják továbbá, hogy az N-VIm jelenléte nem befolyásolja jelentősen a desztillált vizes közegben mért LCST-t. Azonban, ha csökkentjük a ph-t, az N-VIm tartalmú terpolimerek mutatják a várt LCST-emelkedést Monomer arányok vizsgálata PEOMA homológ és N-VIm esetében Az utolsó két polimer esetében korábbiakban még nem vizsgált összetételű polimerek előállításával arra vonatkozóan akartunk információt kapni, miként változik az LCST, ha PEOMA 475 -öt és N-VIm-et polimerizálunk különböző mólarányokban. [37]

39 32. táblázat: LCST tesztek eredményei. (A 92+ azt jelenti, hogy 92 C-ig nem tapasztaltam opálosodást) Bemért PEOMA 475 mólarány Bemért N-VIm mólarány Valós PEOMA 475 mólarány Valós N-VIm mólarány LCST / C (deszt. víz) LCST / C (ph = 3,00) q.) r.) A 31. táblázat érdekes eredményeket tár elénk. Desztillált vizes oldatban (a PPEOMA 475 homopolimerhez hasonlóan) nem következett be fázisszeparáció, ami a PEOMA 475 dominanciáját mutatja. ph = 3,00-on az e.) polimer oldatához hasonlóan csökken az LCST a q.) esetben, az r.) polimernél azonban, megnövelt N-VIm mólaránynál már a protonálódásból eredő oldhatóságnövekedést tapasztaltuk csökkentett ph-n. [38]

40 6. Összefoglalás Munkám során a különböző poli(etilén-glikol)-metil-éter-metakrilát származékok n- vinilimidazollal (N-VIm) képzett ko- és terpolimerjeinek intelligens viselkedését vizsgáltam. A monomerek, illetve azok arányainak, az oldószerek, illetve az iniciátor arányának változtatásával igen széleskörű képet kaptunk arról, hogy az összetétel különböző ph-jú közegekben hogyan befolyásolja az LCST-t (alsó kritikus szételegyedési hőmérséklet). Eredményeim alapján azt mondhatjuk, hogy alapvetően desztillált vízben a PEOMA származékok felelősek a mutatott LCST-ért, nem pedig az N-VIm. Ha (EO) 2 MA-val 50:50 mólaránnyal készítünk P(PEOMA-ko-N-VIm) kopolimert, nagyjából szobahőmérsékleten opálosodik be az oldat, ami megfelel a P(EO) 2 MA homopolimerje opálosodási hőmérsékletének. Abban az esetben, ha növeljük a PEOMA származék átlagos moláris tömegét (PEOMA 300, PEOMA 475 vagy PEOMA 1100 ), azzal az LCST is nő. Tapasztaltuk továbbá, hogy 3,00-as ph-jú közegben végztett LCST vizsgálatok során az esetek egy részében, amikor viszonylag magas volt az N-VIm aránya, nőtt az opálosodás hőmérséklete. Ennek magyarázatául a polimerben jelen lévő N-VIm egységek által biztosított protonálható nitrogénatomok szolgálnak, hiszen az imidazol gyűrű a protonálódást követően jelentősen növeli a polimer össz hidrofilitását, ezáltal a kritikus szételegyedési hőmérsékletet. Az alacsonyabb ph-n nagyobb LCST-ben jelentkező tendencia alól kivételt képez a PPEOMA homopolimerek mellett a a PEOMA 475 N-VIm kopolimerje (31. táblázat) is, ha a polimerben több a beépült PEOMA monomer egységek száma. Azon homo- vagy kopolimer, amely tartalmazott PEOMA 475 -öt, tapasztalataink szerint az esetek döntő többségében alacsonyabb ph esetén alacsonyabb LCST-t mutatott. Az általam felvázolt összefüggés a polimer összetétele, a közeg ph-ja és a mért LCST közt biztosítja, hogy elő tudjunk állítani adott körülmények közt adott hőmérsékleten szételegyedő polimereket. Összességében elmondható, hogy az általam előállított polimerek és elvégzett vizsgálatok olyan tendenciákra derítettek fényt, amelyek fontos szerepet játszhatnak a jövőben új tulajdonságú polimerek tervezésénél. [39]

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni

Részletesebben

HIPERELÁGAZÁSOS POLISZTIROL ELİÁLLÍTÁSA KARBOKATIONOS POLIMERIZÁCIÓVAL MONO- ÉS BIFUNKCIÓS INICÁTORRAL

HIPERELÁGAZÁSOS POLISZTIROL ELİÁLLÍTÁSA KARBOKATIONOS POLIMERIZÁCIÓVAL MONO- ÉS BIFUNKCIÓS INICÁTORRAL Tudományos Diákköri Dolgozat KASZA GYÖGY HIPEELÁGAZÁSOS POLISZTIOL ELİÁLLÍTÁSA KABOKATIONOS POLIMEIZÁCIÓVAL MONO- ÉS BIFUNKCIÓS INICÁTOAL Témavezetı: Dr. Iván Béla, egyetemi magántanár ELTE TTK Kémia Intézet,

Részletesebben

XANTHANI GUMMI. Xantán gumi

XANTHANI GUMMI. Xantán gumi Xanthani gummi Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.4-1 [11138-66-2] DEFINÍCIÓ XANTHANI GUMMI Xantán gumi 04/2009:1277 A xantán gumi nagy molekulatömegű anionos poliszacharid, melyet szénhidrátok Xanthomonas campestris-szel

Részletesebben

XII. Reakciók mikrohullámú térben

XII. Reakciók mikrohullámú térben XII. Reakciók mikrohullámú térben Szervetlen, fémorganikus és katalízis gyakorlatok 1. BEVEZETÉS A mikrohullámú (továbbiakban mw) technikát manapság a kémia számos területen használják, pl. analízishez

Részletesebben

VII. Fémorganikus reagens alkalmazása szerves kémiai szintézisekben. Tiofén-karbonsavak előállítása

VII. Fémorganikus reagens alkalmazása szerves kémiai szintézisekben. Tiofén-karbonsavak előállítása VII. Fémorganikus reagens alkalmazása szerves kémiai szintézisekben. Tiofén-karbonsavak előállítása 1. BEVEZETÉS Az aromás vegyületek funkcionalizálásának egyik elterjedt útja a vegyületek karbanionná

Részletesebben

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus 54 524 01 0010 54 02 Drog és toxikológiai É 049-06/1/3 A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján.

Részletesebben

2.9.10. ETANOLTARTALOM

2.9.10. ETANOLTARTALOM 07/2012:20910 2.9.10. ETANOLTARTALOM Az itt előírt módszerek etanoltartalmú folyékony gyógyszerkészítmények vizsgálatára vonatkoznak. Valamely folyadék etanoltartalmát a folyadék 100 térfogategységében

Részletesebben

OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377

OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377 OTKA KUTATÁS ZÁRÓJELENTÉSE Égésgátló szereket tartalmazó műanyagok hőbomlása T047377 A kutatás célja Égésgátló szerekkel társított műanyagok hőbomlását tanulmányoztuk abból a célból, hogy feltárjuk az

Részletesebben

NÖVÉNYI HATÓANYAGOK KINYERÉSE SZUPERKRITIKUS EXTRAKCIÓVAL

NÖVÉNYI HATÓANYAGOK KINYERÉSE SZUPERKRITIKUS EXTRAKCIÓVAL NÖVÉNYI HATÓANYAGOK KINYERÉSE SZUPERKRITIKUS EXTRAKCIÓVAL Ph.D. értekezés Készítette: Témavezetõ: Csordásné Rónyai Erika Dr. Simándi Béla egyetemi docens Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Részletesebben

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!

I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és

Részletesebben

Kis hőmérsékletű polimerizáció

Kis hőmérsékletű polimerizáció ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék Kis hőmérsékletű polimerizáció c. gyakorlat leírása Összeállította: Dr. Erdődi Gábor tud. munkatárs Dr. Iván Béla egyetemi magántanár Tartalomjegyzék I. Kis hőmérsékletű

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2013. május 27. (OR. en) 10042/13 DENLEG 48 AGRI 333

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2013. május 27. (OR. en) 10042/13 DENLEG 48 AGRI 333 AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2013. május 27. (OR. en) 10042/13 DENLEG 48 AGRI 333 FEDŐLAP Küldi: az Európai Bizottság Az átvétel dátuma: 2013. május 21. Címzett: a Tanács Főtitkársága Biz. dok. sz.:

Részletesebben

3.1.14. VIZES INFÚZIÓS OLDATOK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT LÁGYÍTOTT POLI(VINIL- KLORID)-ALAPÚ ANYAGOK

3.1.14. VIZES INFÚZIÓS OLDATOK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT LÁGYÍTOTT POLI(VINIL- KLORID)-ALAPÚ ANYAGOK 3.1.14. Vizes infúziós oldatok tartályainak előállításához Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.5-1 01/2008:30114 javított 7.5 3.1.14. VIZES INFÚZIÓS OLDATOK TARTÁLYAINAK ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT LÁGYÍTOTT POLI(VINIL-

Részletesebben

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel

m n 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás m M = n Mértékegysége: g / mol elem: azonos rendszámú atomokból épül fel 3. Elem, vegyület, keverék, koncentráció, hígítás elem: azonos rendszámú atomokból épül fel vegyület: olyan anyag, amelyet két vagy több különbözı kémiai elem meghatározott arányban alkot, az alkotóelemek

Részletesebben

NÁTRIUM-POLIAKRILÁT ALAPÚ SZUPERABSZORBENS POLIMEREK (SAP) ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA

NÁTRIUM-POLIAKRILÁT ALAPÚ SZUPERABSZORBENS POLIMEREK (SAP) ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA NÁTRIUM-POLIAKRILÁT ALAPÚ SZUPERABSZORBENS POLIMEREK (SAP) ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA DÁVID BORBÁLA, FEHÉRTÓI-NAGY LILI, SZATHURY BÁLINT Témavezetők: Bányai Kristóf, Pásztói Balázs, Stumphauser Tímea AKI

Részletesebben

HEPARINA MASSAE MOLECULARIS MINORIS. Kis molekulatömegű heparinok

HEPARINA MASSAE MOLECULARIS MINORIS. Kis molekulatömegű heparinok 01/2014:0828 HEPARINA MASSAE MOLECULARIS MINORIS Kis molekulatömegű heparinok DEFINÍCIÓ A kis molekulatömegű heparinok olyan, 8000-nél kisebb átlagos relatív molekulatömegű szulfatált glükózaminoglikánok

Részletesebben

Szerves kémiai analízis TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ

Szerves kémiai analízis TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ BSC ANYAGMÉRNÖK SZAK VEGYIPARI TECHNOLÓGIAI SZÁMÁRA KÖTELEZŐ TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI ANYAGTUDOMÁNYI KAR KÉMIAI INTÉZET Miskolc, 2016 1 Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából

Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék 2015 1 I. Elméleti bevezető 1.1. Gyógyszerkönyv A Magyar gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica) első

Részletesebben

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK

KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A környezetvédelem analitikája KON KONDUKTOMETRIÁS MÉRÉSEK A GYAKORLAT CÉLJA: A konduktometria alapjainak megismerése. Elektrolitoldatok vezetőképességének vizsgálata. Oxálsav titrálása N-metil-glükamin

Részletesebben

ADEPS LANAE. Gyapjúviasz

ADEPS LANAE. Gyapjúviasz Adeps lanae Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.4-1 04/2012:0134 ADEPS LANAE Gyapjúviasz DEFINÍCIÓ Juhok (Ovis aries) gyapjából nyert, tisztított, vízmentes, viasszerű anyag. Megfelelő antioxidánst tartalmazhat. SAJÁTSÁGOK

Részletesebben

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA

UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA SPF UV-LÁTHATÓ ABSZORPCIÓS SPEKTROFOTOMETRIA A GYAKORLAT CÉLJA: AZ UV-látható abszorpciós spektrofotométer működésének megismerése és a Lambert-Beer törvény alkalmazása. Szalicilsav meghatározása egy vizes

Részletesebben

AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA

AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA Bevezető AZ ÉGÉSGÁTLÁS KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATA A műanyagok felhasználási területe egyre bővül, így mennyiségük is rohamosan növekszik. Elhasználódás után csekély hányaduk kerül csak újrahasznosításra,

Részletesebben

Halmazállapot változások. Folyadékok párolgása. Folyadékok párolgása

Halmazállapot változások. Folyadékok párolgása. Folyadékok párolgása Halmazállapot változások 6. hét Egy anyag különböző halmazállapotai közötti átmenet - elsőfajú fázisátalakulások A kémiai összetétel nem változik meg Adott nyomáson meghatározott hőmérsékleten megy végbe

Részletesebben

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék

Szilárd anyagok. Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás. Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok Műszaki kémia, Anyagtan I. 7. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Szilárd anyagok felosztása Szilárd anyagok Kristályos szerkezetűek Üvegszerű anyagok

Részletesebben

Duna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC-MSD rendszerrel. I. Elméleti áttekintés

Duna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC-MSD rendszerrel. I. Elméleti áttekintés Duna-víz extrahálható komponenseinek meghatározása GC-MSD rendszerrel A gyakorlat az előző évi kötelező műszeres analitika laborgyakorlat gázkromatográfiás laborjára épít. Az ott szerzett ismeretek a gyakorlat

Részletesebben

CALCII STEARAS. Kalcium-sztearát

CALCII STEARAS. Kalcium-sztearát Calcii stearas Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 CALCII STEARAS Kalcium-sztearát 01/2009:0882 DEFINÍCIÓ Különböző zsírsavak kalciumsóinak keveréke; a savkomponenst főként sztearinsav (oktadekánsav) [(C 17 H 35

Részletesebben

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai Megoldások: 1. Mekkora a ph-ja annak a sósavoldatnak, amelyben a kloridion koncentrációja 0,01 mol/dm 3? (ph =?,??) A sósav a hidrogén-klorid (HCl) vizes oldata, amelyben a HCl teljesen disszociál, mivel

Részletesebben

I. Bevezetés I.1. A PVC-vel kapcsolatos környezeti problémák

I. Bevezetés I.1. A PVC-vel kapcsolatos környezeti problémák I. Bevezetés I.1. A PVC-vel kapcsolatos környezeti problémák Napjainkban egyre inkább előtérbe kerülnek az olyan ipari eljárások, melyek nem termelnek környezetet szennyező és az élő szervezetre káros

Részletesebben

Adatok: Δ k H (kj/mol) metán 74,4. butadién 110,0. szén-dioxid 393,5. víz 285,8

Adatok: Δ k H (kj/mol) metán 74,4. butadién 110,0. szén-dioxid 393,5. víz 285,8 Relay feladatok 1. 24,5 dm 3 25 C-os, standardállapotú metán butadién gázelegyet oxigénfeleslegben elégettünk (a keletkező vízgőz lecsapódott). A folyamat során 1716 kj hő szabadult fel. Mennyi volt a

Részletesebben

Tárgyszavak: Diclofenac; gyógyszermineralizáció; szennyvíz; fotobomlás; oxidatív gyökök.

Tárgyszavak: Diclofenac; gyógyszermineralizáció; szennyvíz; fotobomlás; oxidatív gyökök. VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK 3.5 6.5 A Diclofenac gyógyszer gyorsított mineralizációja Tárgyszavak: Diclofenac; gyógyszermineralizáció; szennyvíz; fotobomlás; oxidatív gyökök. A gyógyszerek jelenléte

Részletesebben

τ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus

τ Γ ħ (ahol ħ=6,582 10-16 evs) 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus 2.3. A vizsgálati módszer: Mössbauer-spektroszkópia (Forrás: Buszlai Péter, szakdolgozat) 2.3.1. A Mössbauer-effektus A Mössbauer-spektroszkópia igen nagy érzékenységű spektroszkópia módszer. Alapfolyamata

Részletesebben

Szerves oldószerek vízmentesítése zeolitokkal

Szerves oldószerek vízmentesítése zeolitokkal Szerves oldószerek vízmentesítése zeolitokkal Hannus István Kiricsi Imre Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék Összefoglaló Az adszorpció jelenségét

Részletesebben

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:...

T I T - M T T. Hevesy György Kémiaverseny. országos döntő. Az írásbeli forduló feladatlapja. 8. osztály. 2. feladat:... pont. 3. feladat:... T I T - M T T Hevesy György Kémiaverseny országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 8. osztály A versenyző azonosítási száma:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont 2. feladat:... pont 3. feladat:...

Részletesebben

1. ábra. Jellegzetes heteropolisav-szerkezetek, a Keggin-, illetve Dawson-anion

1. ábra. Jellegzetes heteropolisav-szerkezetek, a Keggin-, illetve Dawson-anion A szerves kémiai reakciók igen nagy hányadában egyes statisztikai adatok szerint kb. 80%-ában valamilyen katalizátorra van szükség a megfelelő konverzió eléréséhez. Eltekintve a katalitikus redukciótól,

Részletesebben

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben? 1. Az atommag. a./ Az atommag és az atom méretének, tömegének és töltésének összehasonlítása, a nukleonok jellemzése, rendszám, tömegszám, izotópok, nuklidok, jelölések. b./ Jelöld a Ca atom 20 neutront

Részletesebben

Dürer Kémiaverseny 2015 2016 K+ kategória, Helyi forduló

Dürer Kémiaverseny 2015 2016 K+ kategória, Helyi forduló Dürer Kémiaverseny 2015 2016 K+ kategória, Helyi forduló 1. feladat Régóta ismert tény, hogy a tiszta oldószerek és az oldatok fizikai tulajdonságai között eltérés lehet. Ennek egyik példája, hogy az oldatok

Részletesebben

Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével

Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 4. sz. 25. p. 36 43. Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével A

Részletesebben

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ

A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja. KÉMIÁBÓL I. kategóriában ÚTMUTATÓ Oktatási ivatal A versenyző kódszáma: A 2007/2008. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont KÉMIÁBÓL I. kategóriában

Részletesebben

Kémia OKTV döntő forduló II. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9.

Kémia OKTV döntő forduló II. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9. Oktatási Hivatal Kémia OKTV döntő forduló II. kategória, 1. feladat Budapest, 2011. április 9. A feladat elolvasására 15 perc áll rendelkezésre. A feladathoz csak a 15 perc letelte után szabad hozzákezdeni.

Részletesebben

7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata

7.4. Tömény szuszpenziók vizsgálata ahol t a szuszpenzió, t o a diszperzióközeg kifolyási ideje, k a szuszpenzió, k o pedig a diszperzióközeg sárásége. Kis szuszpenziókoncentrációnál a sáráségek hányadosa elhanyagolható. A mérési eredményeket

Részletesebben

9. Hét. Műszeres analitika Folyadékkromatográfia Ionkromatográfia Gélkromatográfia Affinitás kromatográfia Gázkromatográfia. Dr.

9. Hét. Műszeres analitika Folyadékkromatográfia Ionkromatográfia Gélkromatográfia Affinitás kromatográfia Gázkromatográfia. Dr. Bioanalitika előadás 9. Hét Műszeres analitika Folyadékkromatográfia Ionkromatográfia Gélkromatográfia Affinitás kromatográfia Gázkromatográfia Dr. Andrási Melinda Kromatográfia Nagy hatékonyságú, dinamikus

Részletesebben

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY

HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI TÁRSULAT HEVESY GYÖRGY ORSZÁGOS KÉMIAVERSENY Országos döntő Az írásbeli forduló feladatlapja 7. osztály A versenyző jeligéje:... Megye:... Elért pontszám: 1. feladat:... pont

Részletesebben

A fehérje triptofán enantiomereinek meghatározása

A fehérje triptofán enantiomereinek meghatározása A fehérje triptofán enantiomereinek meghatározása Dr. Csapó János A kutatás célja megfelelő analitikai módszer kidolgozása a triptofán-enantiomerek meghatározására, és a módszer alkalmazhatóságának vizsgálata.

Részletesebben

Poliszubsztituált furánok β-ketoészterekből történő ezüstkatalizált előállításának mechanizmusvizsgálata

Poliszubsztituált furánok β-ketoészterekből történő ezüstkatalizált előállításának mechanizmusvizsgálata Tudományos Diákköri Dolgozat PÓTI ÁDÁM LEVENTE Poliszubsztituált furánok β-ketoészterekből történő ezüstkatalizált előállításának mechanizmusvizsgálata Témavezető: Dr. Novák Zoltán egyetemi adjunktus Eötvös

Részletesebben

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban? A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második fordulójának feladatlapja KÉMIA (II. kategória) I. FELADATSOR 1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? A) Na

Részletesebben

ÖNSZERVEZŐDŐ AMFIFILIKUS OLIGOMEREK

ÖNSZERVEZŐDŐ AMFIFILIKUS OLIGOMEREK Természettudományi és Technológiai Kar ÖNSZERVEZŐDŐ AMFIFILIKUS LIGMEREK doktori (PhD) értekezés Szöllősi László Zsolt Témavezető: Dr. Zsuga Miklós egyetemi tanár a kémia tudomány doktora Debreceni Egyetem

Részletesebben

1 A gyakorlat a Journey to Forever: Make your own biodiesel című cikk alapján készült.

1 A gyakorlat a Journey to Forever: Make your own biodiesel című cikk alapján készült. Biodízel A gyakorlat célja Az átészteresítési reakciók bemutatása a biodízelgyártás példáján. Bevezető 1 Legalább három módja van annak, ahogyan növényi és állati eredetű zsiradékokat dízelmotorok meghajtására

Részletesebben

Kémiai alapismeretek 4. hét

Kémiai alapismeretek 4. hét Kémiai alapismeretek 4. hét Horváth Attila Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Kémia Intézet, Szervetlen Kémiai Tanszék 2013. szeptember 24.-27. 1/14 2013/2014 I. félév, Horváth Attila c kötőerő:

Részletesebben

LACTULOSUM LIQUIDUM. Laktulóz-szirup

LACTULOSUM LIQUIDUM. Laktulóz-szirup Lactulosum liquidum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.7-1 04/2013:0924 LACTULOSUM LIQUIDUM Laktulóz-szirup DEFINÍCIÓ A laktulóz-szirup a 4-O-(β-D-galaktopiranozil)-D-arabino-hex-2-ulofuranóz vizes oldata, amelyet általában

Részletesebben

FLUDARABINI PHOSPHAS. Fludarabin-foszfát

FLUDARABINI PHOSPHAS. Fludarabin-foszfát Fludarabini phosphas Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.7-1 04/2013:1781 FLUDARABINI PHOSPHAS Fludarabin-foszfát C 10 H 13 FN 5 O 7 P M r 365,2 [75607-67-9] DEFINÍCIÓ 2-Fluor-9-(5-O-foszfono-β-D-arabinofuranozil)-9H-purin-6-amin.

Részletesebben

HYPROMELLOSUM. Hipromellóz

HYPROMELLOSUM. Hipromellóz Hypromellosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur. 8.0-1 01/2014:0348 [9004-65-3] HYPROMELLOSUM Hipromellóz DEFINÍCIÓ Hidroxipropilmetilcellulóz. Cellulóz, 2-hidroxipropilmetiléter. Részlegesen O-metilezett és O-(2-hidroxipropilezett)

Részletesebben

poliklórozott dioxinok és furánok fotolízise

poliklórozott dioxinok és furánok fotolízise A TERMÉSZETES ÉS ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME 6.1 6.3 Növényi olajokban oldott, poliklórozott dioxinok és furánok fotolízise Tárgyszavak: növényolaj; poliklórozott dioxin; módszer; talajtisztítás. Számos

Részletesebben

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni!

A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! Megoldások A javításhoz kb. az érettségi feladatok javítása az útmutató irányelv. Részpontszámok adhatók. Más, de helyes gondolatmenetet is el kell fogadni! **********************************************

Részletesebben

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 1996 1. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996 I. Az alábbiakban megadott vázlatpontok alapján írjon 1-1,5 oldalas dolgozatot! Címe: ALKÉNEK Alkének fogalma. Elnevezésük elve példával.

Részletesebben

01/2008:40202 4.2.2. MÉRŐOLDATOK

01/2008:40202 4.2.2. MÉRŐOLDATOK Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.5.6-6.0-1 4.2.2. MÉRŐOLDATOK 01/2008:40202 A mérőoldatokat a szokásos kémiai analitikai eljárások szabályai szerint készítjük. A mérőoldatok előállításához használt eszközök megfelelő

Részletesebben

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer

Részletesebben

CARBOMERA. Karbomerek

CARBOMERA. Karbomerek 04/2009:1299 CARBOMERA Karbomerek DEFINÍCIÓ A karbomerek cukrok vagy polialkoholok alkenil-étereivel térhálósított, nagy molekulatömegű akrilsav-polimerek. Tartalom: 56,0 68,0% karboxil-csoport (-COOH)

Részletesebben

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT 2015 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉS. Fény hatására végbemenő folyamatok önszerveződő rendszerekben

ZÁRÓJELENTÉS. Fény hatására végbemenő folyamatok önszerveződő rendszerekben ZÁRÓJELENTÉS Fény hatására végbemenő folyamatok önszerveződő rendszerekben Jól megválasztott anyagok elegyítésekor, megfelelő körülmények között másodlagos kötésekkel összetartott szupramolekuláris rendszerek

Részletesebben

Kristályos fullerénszármazékok topokémiai reakciói

Kristályos fullerénszármazékok topokémiai reakciói Kristályos fullerénszármazékok topokémiai reakciói Doktori értekezés Kováts Éva MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet Témavezető: Dr. Pekker Sándor Tudományos tanácsadó, a kémiai tudomány doktora

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 672 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 672 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000008672T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 672 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 79006 (22) A bejelentés

Részletesebben

TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály, III. forduló - megoldás 2010 / 2011 es tanév, XVI. évfolyam 1. a) 2008. dec. 30-án, az ENSZ Közgyűlés 63. ülésszakán Etiópia előterjesztésére határozták el.

Részletesebben

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ

KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ KÉMIA 10. Osztály I. FORDULÓ 1) A rejtvény egy híres ember nevét és halálának évszámát rejti. Nevét megtudod, ha a részmegoldások betűit a számozott négyzetekbe írod, halálának évszámát pedig pici számolással.

Részletesebben

1. Ioncserélt víz előállítása

1. Ioncserélt víz előállítása 1. Ioncserélt víz előállítása Az elektrolitos disszociáció során keletkező ionok elválasztására lehetőséget biztosít többek közt az ioncsere egyensúly is. Ez a megoszlási egyensúly egy ioncserélő gyanta,

Részletesebben

SUCRALFATUM. Szukralfát

SUCRALFATUM. Szukralfát 01/2011:1796 SUCRALFATUM Szukralfát C 12 H 30 Al 8 O 51 S 8 [Al(OH) 3 ] n [H 2 O] n' ahol n = 8 10 és n' = 22 31. DEFINÍCIÓ β-d-fruktofuranozil-α-d-glükopiranozid-oktakisz(dihidroxi-alumínium-szulfát)

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 005 787 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 005 787 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU00000787T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 787 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 7421 (22) A bejelentés napja: 03.

Részletesebben

PP-por morfológiája a gyártási paraméterek függvényében

PP-por morfológiája a gyártási paraméterek függvényében A MÛANYAGOK ELÕÁLLÍTÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA 3.1 1.1 Innovene eljárással előállított PP-por morfológiája a gyártási paraméterek függvényében Tárgyszavak: polimerizációs eljárás; poli; polimerpor; morfológia;

Részletesebben

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p

Javítóvizsga. Kalász László ÁMK - Izsó Miklós Általános Iskola Elérhető pont: 235 p Név: Elérhető pont: 5 p Dátum: Elért pont: Javítóvizsga A teszthez tollat használj! Figyelmesen olvasd el a feladatokat! Jó munkát.. Mi a neve az anyag alkotórészeinek? A. részecskék B. összetevők C. picurkák

Részletesebben

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN

A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN A TALAJOK PUFFERKÉPESSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK ÉS JELENTŐSÉGÜK A KERTÉSZETI TERMESZTÉSBEN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Csoma Zoltán Budapest 2010 A doktori iskola megnevezése: tudományága: vezetője: Témavezető:

Részletesebben

Feladatok haladóknak

Feladatok haladóknak Feladatok haladóknak Szerkesztő: Magyarfalvi Gábor és Varga Szilárd (gmagyarf@chem.elte.hu, szilard.varga@bolyai.elte.hu) Feladatok A formai követelményeknek megfelelő dolgozatokat a nevezési lappal együtt

Részletesebben

ELEKTROLITOK VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK

ELEKTROLITOK VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK ELEKTROLITOK VEZETÉSÉVEL KAPCSOLATOS FOGALMAK Egy tetszőleges vezetőn átfolyó áramerősség (I) és a vezetőn eső feszültség (U) között az ellenállás teremt kapcsolatot (ld. középiskolai fizika): U I R R

Részletesebben

IMMUNOGLOBULINUM HUMANUM NORMALE AD USUM INTRAVENOSUM. Humán normál immunglobulin intravénás alkalmazásra

IMMUNOGLOBULINUM HUMANUM NORMALE AD USUM INTRAVENOSUM. Humán normál immunglobulin intravénás alkalmazásra ad usum intravenosum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:0918 IMMUNOGLOBULINUM HUMANUM NORMALE AD USUM INTRAVENOSUM Humán normál immunglobulin intravénás alkalmazásra DEFINÍCIÓ Az intravénás alkalmazásra

Részletesebben

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006

Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 Témavezető neve Földiné dr. Polyák lára.. A téma címe Komplex vízkezelés természetbarát anyagokkal A kutatás időtartama: 2003-2006 A kutatás során laboratóriumi kísérletekben komplex ioncserés és adszorpciós

Részletesebben

Ipari n-hexán-frakcióban, mely 2 % C 6 -izomert tartalmazott néhány tized % pentán mellett, a benzol koncentrációját 0-5 % között, a C 2 H 5 SH-ként

Ipari n-hexán-frakcióban, mely 2 % C 6 -izomert tartalmazott néhány tized % pentán mellett, a benzol koncentrációját 0-5 % között, a C 2 H 5 SH-ként T 43524 OTKA Zárójelentés 2003-2006 Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások a gépjárművek káros emissziójának egyre alacsonyabb határértékeit szabják meg, melyeket a motorhajtóanyagok minőségjavításával,

Részletesebben

ETHANOLUM (96 PER CENTUM) (1) 96 %-os Etanol

ETHANOLUM (96 PER CENTUM) (1) 96 %-os Etanol Ethanolum (96 per centum) Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.8.1-1 04/2014:1317 ETHANOLUM (96 PER CENTUM) (1) 96 %-os Etanol DEFINÍCIÓ Tartalom: etanol (C 2 H 6 O; M r 46,07): 95,1 96,9 %V/V (92,6 95,2 %m/m), 20 C-on,

Részletesebben

O k t a t á si Hivatal

O k t a t á si Hivatal O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ

Részletesebben

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS

MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS MTA DOKTORI ÉRTEKEZÉS ELLENTÉTES TÖLTÉSŐ POLIELEKTROLITOK ÉS TENZIDEK ASSZOCIÁCIÓJA Mészáros Róbert Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Budapest, 2009. december Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretném

Részletesebben

Alkímia Ma. az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. http://www.chem.elte.hu/alkimia_2015_16 KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK

Alkímia Ma. az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával. http://www.chem.elte.hu/alkimia_2015_16 KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK Alkímia Ma az anyagról mai szemmel, a régiek megszállottságával KÖZÉPISKOLAI KÉMIAI LAPOK ALKÍMIA MA KVÍZ Bozi János Analitikusok a makromolekulák nyomában c. előadásához, 2016. január 28. 1.) A műanyagok

Részletesebben

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje)

Tevékenység: Olvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDEO (A ragasztás ereje) lvassa el a fejezetet! Gyűjtse ki és jegyezze meg a ragasztás előnyeit és a hátrányait! VIDE (A ragasztás ereje) A ragasztás egyre gyakrabban alkalmazott kötéstechnológia az ipari gyakorlatban. Ennek oka,

Részletesebben

Tárgyszavak: polilaktid; biológiai lebomlás; komposztálhatóság; megújuló nyersanyagforrás; feldolgozás; tulajdonságok.

Tárgyszavak: polilaktid; biológiai lebomlás; komposztálhatóság; megújuló nyersanyagforrás; feldolgozás; tulajdonságok. MÛANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET Hőformázott csomagolóeszközök politejsavból Tárgyszavak: polilaktid; biológiai lebomlás; komposztálhatóság; megújuló nyersanyagforrás; feldolgozás; tulajdonságok. A politejsav

Részletesebben

(11) Lajstromszám: E 008 536 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

(11) Lajstromszám: E 008 536 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA !HU000008536T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 008 536 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 05 717379 (22) A bejelentés

Részletesebben

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás

Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Kémiai reakciók Műszaki kémia, Anyagtan I. 11. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Kémiai reakció Kémiai reakció: különböző anyagok kémiai összetételének, ill. szerkezetének

Részletesebben

Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA

Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA Idei gyorsjelentés http://eduline.hu/erettsegi_felveteli/2 015/7/16/Az_elmult_7_ev_legrosszab b_eredmenye_szulet_azozlb

Részletesebben

2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 141

2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 141 2006R1907 HU 20.02.2009 004.001 141 VII. MELLÉKLET A LEGALÁBB 1 TONNA MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT VAGY BEHOZOTT ANYAGOKRA VONATKOZÓ EGYSÉGESEN ELŐÍRT INFORMÁ ( 1 ) E melléklet 1. oszlopa meghatározza az alábbiakra

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

Agyagásvány szuszpenziók flokkuláltatása hidrolizáló sókkal, tenzidekkel, polimerekkel, ezek elegyeivel, és a képződött aggregátumok szilárdsága

Agyagásvány szuszpenziók flokkuláltatása hidrolizáló sókkal, tenzidekkel, polimerekkel, ezek elegyeivel, és a képződött aggregátumok szilárdsága Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola Agyagásvány szuszpenziók flokkuláltatása hidrolizáló sókkal, tenzidekkel, polimerekkel, ezek elegyeivel, és a képződött Ph.D. értekezés tézisfüzete

Részletesebben

Többkomponensű rendszerek I.

Többkomponensű rendszerek I. Többkomponensű rendszerek I. Műszaki kémia, Anyagtan I. 9. előadás Dolgosné dr. Kovács Anita egy.doc. PTE MIK Környezetmérnöki Tanszék Többkomponensű rendszerek Folytonos közegben (diszpergáló, ágyazó

Részletesebben

AMOXICILLINUM TRIHYDRICUM. Amoxicillin-trihidrát

AMOXICILLINUM TRIHYDRICUM. Amoxicillin-trihidrát Amoxicillinum trihydricum Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.7.6-1 01/2013:0260 AMOXICILLINUM TRIHYDRICUM Amoxicillin-trihidrát C 16 H 19 N 3 O 5 S.3H 2 O M r 419,4 [61336-70-7] DEFINÍCIÓ (2S,5R,6R)-6-[[(2R)-2-Amino-2-(4-hidroxifenil)acetil]amino]-3,3-dimetil-7-oxo-4-tia-1-azabiciklo[3.2.0]heptán-2-

Részletesebben

MTA Doktori értekezés

MTA Doktori értekezés MTA Doktori értekezés Összefoglaló-Tézis füzet Egyes gazdasági haszonhalaink hímivartermékeinek mélyhűtése, a technológia standardizálásának kidolgozása és gyakorlati alkalmazása Dr. Urbányi Béla Gödöllő

Részletesebben

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK

SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen

Részletesebben

Polimerek fizikai és kémiai alapjai Nagy, Roland, Pannon Egyetem

Polimerek fizikai és kémiai alapjai Nagy, Roland, Pannon Egyetem Polimerek fizikai és kémiai alapjai Nagy, Roland, Pannon Egyetem Polimerek fizikai és kémiai alapjai írta Nagy, Roland Publication date 2012 Szerzői jog 2012 Pannon Egyetem A digitális tananyag a Pannon

Részletesebben

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 13. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 13. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Kémia

Részletesebben

A Biomassza hasznosítás kémiai folyamatainak tanulmányozása c. OTKA pályázat zárójelentése (K 72710/KM2, 2008-2012)

A Biomassza hasznosítás kémiai folyamatainak tanulmányozása c. OTKA pályázat zárójelentése (K 72710/KM2, 2008-2012) A Biomassza hasznosítás kémiai folyamatainak tanulmányozása c. OTKA pályázat zárójelentése (K 72710/KM2, 2008-2012) Résztvevők: Bélafiné dr. Bakó Katalin; Barta Zsolt; Dienes Dóra; Gyalai-Korpos Miklós;

Részletesebben

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1

Felületi feszültség és viszkozitás mérése. I. Felületi feszültség mérése. Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2. Fizikai kémia gyakorlat 1 Fizikai kémia gyakorlat 1 Felületi feszültség mérés és viszkozimetria 2 I. Felületi feszültség mérése 1. Bevezetés Felületi feszültség és viszkozitás mérése A felületi feszültség fázisok határfelületén

Részletesebben

Poli(etilén-tereftalát) (PET) újrafeldolgozása a tulajdonságok javításával

Poli(etilén-tereftalát) (PET) újrafeldolgozása a tulajdonságok javításával MÛANYAGOK ÉS A KÖRNYEZET Poli(etilén-tereftalát) (PET) újrafeldolgozása a tulajdonságok javításával Tárgyszavak: PET; újrafeldolgozás; kémiai bontás; molekulatömeg; lánchosszabbítás; reaktív extrúzió;

Részletesebben

Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása

Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása Környezet minősítése gyakorlat 1 Az oldott oxigén mérés módszereinek, eszközeinek tanulmányozása Amint azt tudjuk az oldott oxigéntartalom (DO) nagy jelentőségű a felszíni vizek és néhány esetben a szennyvizek

Részletesebben

Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama.

Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama. A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA PE-HD csövek a vízellátásban Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama. Európában ma már a csövek többségét

Részletesebben

GYÓGYSZERTECHNOLÓGIA 1. MUNKAFÜZET

GYÓGYSZERTECHNOLÓGIA 1. MUNKAFÜZET GYÓGYSZERTECHNOLÓGIA 1. MUNKAFÜZET 0 TARTALOMJEGYZÉK FELADATLAPOK 1 Vizek paramétereinek vizsgálata és összehasonlítása 1 A ph befolyása az oldékonyságra 3 Hidrotróp és komplexképző anyagok oldásközvetítése

Részletesebben

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA

MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA MŰANYAGOK ALKALMAZÁSA Újfajta vízgőzzáró és -szabályozó csomagolófóliák Az áruk főképpen az élelmiszerek csomagolásával szemben egyre nagyobbak az igények, egyúttal elvárják, hogy ehhez egyre kevesebb

Részletesebben

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai

Részletesebben