Pályázat. a Ságvári Szilády Áron Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezető beosztás ellátására

Átírás

1 Pályázat a Ságvári Szilády Áron Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezető beosztás ellátására Készítette: Boda Csaba Ságvár, április 11.

2 Tartalomjegyzék Pályázati nyilatkozat... 2 Szakmai önéletrajz... 3 Bevezetés... 6 I. Helyzetelemzés A Ságvári Szilády Áron Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Személyi feltételek Tárgyi feltételek Gazdálkodás Az iskola tanulói II. Vezetői program Nevelés Személyi feltételek Tárgyi feltételek Közösségépítés Egészségnevelés Környezeti nevelés Eredménymérések Az iskola kapcsolatrendszere Közönségkapcsolatok Záró gondolatok

3 Pályázati nyilatkozat Alulírott Boda Csaba az Emberi Erőforrások Minisztere által a közszféra állásportálján közzétett azonosító számú pályázati felhívás alapján pályázatot nyújtok be a Ságvári Szilády Áron Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményvezető beosztás ellátására. 1. Kijelentem, hogy az álláshely betöltéséhez előírt feltételeknek megfelelek, a szükséges végzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolatát mellékelem. 2. Nyilatkozom, hogy hozzájárulok a teljes pályázati anyagom sokszorosításához, továbbításához (harmadik személlyel történő közléséhez). 3. Nyilatkozom arról, hogy hozzájárulok a személyes adataim pályázattal összefüggő kezeléséhez. A következő dokumentumokat csatolom pályázatomhoz: az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolatát, eredeti hatósági bizonyítványt a büntetlen előélet igazolására, valamint annak igazolására, hogy nem állok olyan foglalkoztatástól eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé, a szakmai önéletrajzot, munkáltatói igazolást a szakmai gyakorlatomról. 2

4 Szakmai önéletrajz Név: Boda Csaba Születési hely, idő: Csorna, január 8. Lakcím: 8654 Ságvár, Dr. Szilády Áron u. 11. Családi állapot: nős, 2 gyermek édesapja Telefon: 06 (20) igazgato.szilady@gmail.com MEGPÁLYÁZOTT POZÍCIÓ Intézményvezetői állás a Ságvári Szilády Áron Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában VÉGZETTSÉG közoktatási vezető BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar magyar nyelv és irodalom szakos általános iskolai tanár és könyvtáros Szombathely, Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola SZAKMAI TAPASZTALAT december 2- Téli közmunkaprogram - Alapkompetencia-képzés március 24. csoportkoordinátor és oktató júniustól TÁMOP /A-0394 Pedagógusképzés a ságvári iskolában projektmenedzser július 1. Szilády Áron Általános és Alapfokú Művészeti Iskola igazgató július 1. Szilády Áron Általános és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóhelyettesként intézményvezetői feladatok ellátása 2007 novemberétől Szilády Áron Általános és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóhelyettes 1989 Általános Iskola, Ságvár magyartanár iskolai könyvtáros testnevelő osztályfőnök Általános Iskola, Szil képesítés nélküli nevelő (magyar nyelv és irodalom, történelem) 3

5 SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉSEK Tanulásirányítás mesterfokon. Az 1-6. osztályban tanítók kognitív és szociális kompetenciáinak fejlesztése Dráma-színjátszás A magyartanítás megújítása NYELVTUDÁS német nyelv - társalgási szinten TECHNIKAI/EGYÉB KÉSZSÉGEK felhasználói szintű számítógépes ismeretek (Office programok, Internet) népi bőrművesség (13 tárgyamat minősítette a Népi Iparművészeti Bíráló Bizottság) B kategóriás jogosítvány SZEMÉLYES KÉSZSÉGEK csapatszellem alkalmazkodási készség jó kommunikációs készségek, fejlett érzelmi kommunikáció jó szervezőkészség jó problémamegoldó képesség folyamatszemlélet döntési képesség kezdeményező készség együttműködési készség felelős társadalmi magatartás felelős privát magatartás empátia konfliktusok racionális, konstruktív kezelése KITÜNTETÉS január 6. A Somogy Megyei Közgyűlés által adományozott Somogy Polgáraiért Díj EGYÉB INFORMÁCIÓK A hagyományőrzést nemcsak a kézművességen keresztül ismertem meg, hanem a tradicionális íjászaton keresztül is. Mivel mindig fontosnak tartottam, hogy tanulóinkkal ne csak a tanórákon és az iskolában foglalkozzam, 2004-ben íjászkört szerveztem, elsősorban az akkori osztályom diákjainak részvételével ban alakultunk Kis-Koppány Íjász Diáksport Egyesületté, hogy indulhassunk a különböző szakágak országos bajnokságain. Ekkortól minden évben szereztek versenyzőink országos bajnoki érmeket, és mindig sikeresen 4

6 szerepeltünk a diákolimpiai versenyeken. Az egyesület, melynek elnöke vagyok, jelenleg is működik, eszközeink lehetővé teszik, hogy országosan meghirdetett íjászversenyeket rendezzünk. Idén csatlakoztunk a Magyar Íjász Szövetség dél-dunántúli régiójának versenysorozatához. 5

7 Bevezetés A ságvári általános iskolában a 25. tanévemet töltöm. Nemcsak Magyarország történelmében volt jelentős az év, hanem az én életemben is: akkor kezdtem ebben az intézményben dolgozni. Kezdetben magyart, testnevelést tanítottam, majd könyvtáros is lettem. Osztályfőnöki teendőket is elláttam, az utolsó osztályom idején alakítottam íjászkört, mely egyesületté nőtte ki magát ig a gyerekekkel való foglalkozás kötötte le a munkaenergiáimat. Ekkor kerültem igazgatóhelyettesként az intézmény vezetésébe, majd a következő tanévben (2008/2009) igazgató nélkül, az SZMSZ rendelkezései alapján helyettesként láttam el vezetői feladatokat. Ezután kaptam igazgatói kinevezést 2009 júliusától. Az elmúlt hét év, melyet vezetőként éltem meg, nem volt problémáktól, zökkenőktől mentes, ám sikerek is értek ebben az időszakban. Szerencsésnek tartom, hogy a január 1-jétől bevezetett új fenntartói és működtetői rendszerben is kipróbálhattam, hogy tudom-e, szeretném-e tovább ellátni a vezetői feladatokat. Ezen tapasztalatok alapján döntöttem úgy, hogy megpályázom az intézményvezetői posztot, remélve, hogy ezután is támaszkodhatom az iskola dolgozóira. 6

8 I. Helyzetelemzés 1. A Ságvári Szilády Áron Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Rövid történeti áttekintés A mi iskolánk a legrégebbi a környék intézményei közül, hiszen már a XVIII. század első feléből állnak rendelkezésre adatok arról, hogy egyházi irányítással gyermekek oktatása, nevelése folyt itt. Az iskolák államosításáig, 1948-ig külön katolikus és református népiskola működött Ságváron óta viseli az intézményünk Szilády Áron nevét, aki községünk szülötte volt, a református lelkész fiaként látta meg a napvilágot 1837-ben szeptember 1-jétől az iskola neve: Szilády Áron Általános és Alapfokú Művészeti Iskola. Ekkortól folyik alapfokú művészeti képzés január 1-jén az intézmény új neve: Ságvári Szilády Áron Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola. Ekkortól a fenntartást és a működtetést a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. Iskolánk adatai a szakmai alapdokumentum alapján Hivatalos neve: Ságvári Szilády Áron Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 8654 Ságvár Petőfi S. u. 13. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest Nádor u. 32. Típusa: közös igazgatású köznevelési intézmény OM azonosító: Köznevelési és egyéb alapfeladata: általános iskolai nevelés-oktatás o nappali rendszerű iskolai oktatás o alsó tagozat, felső tagozat o sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása alapfokú művészetoktatás o képző- és iparművészeti ág o alapfokú művészeti oktatás: 12 évfolyam A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés és használat joga: 8654 Ságvár Petőfi S. u

9 helyrajzi szám: 272 intézmény jogköre: ingyenes használati jog KLIK jogköre: vagyonkezelői jog 2. Személyi feltételek Az iskolában 19 fő pedagógus, 1 fő pedagógiai munkát közvetlenül segítő (iskolatitkár), 3 fő takarító és 1 fő fűtő-karbantartó dolgozik. Régóta együttlévő, egymást jól ismerő, segítő közösség igyekszik megoldani a kis és nagy feladatokat, tanulóink nevelését-oktatását. A szakos ellátottság nem teljes iskolánkban, ezért a tankerület más intézményéből vendégtanár jár hozzánk fizikát és a 7-8. osztályos angolt tanítani. Három pedagógusunk viszont technikát, erkölcstant és számítástechnikát tart egy-egy másik, tankerületi intézményben. A január 1-jei változások a gazdasági vezetői munkakört szükségtelenné tették az egyes intézményekben, így nálunk is megszűnt ez az álláshely. A szervezeti felépítés Tankerületi igazgató Intézményvezető Fenntartó Intézményi tanács Közalkalmazotti tanács Szülői közösség Diákönkormányzat Iskolatitkár Intézményvezetőhelyettes Munkaközösségvezetők Technikai dolgozók Pedagógusok 8

10 Négy munkaközösség tevékenykedik éves munkaterv alapján a munkaközösség-vezetők irányításával, akik munkájukkal támogatják a közösségük tagjait és az intézményvezetést. Az óralátogatások, a formális és a gyakoribb informális megbeszélések során kicserélik tapasztalataikat, segítik egymást mindennapi munkájukban. A pedagógusok végzettség szerinti megoszlása Az iskolánkban dolgozó pedagógusok közül háromnak van egyetemi végzettsége, tizenhatan főiskolán szerezték végzettségüket, közülük háromnak van szakvizsgája (1 gyógytestnevelő, 2 közoktatási vezető). 3. Tárgyi feltételek Az iskola épületei Aki első alkalommal látogat hozzánk, megjegyzi, hogy milyen szép nagy udvarunk van, mekkora zöld területen játszhatnak a tanulóink. Vitathatatlan, hogy nagy a tér, de az iskola épületei is nagy telekrészeken helyezkednek el. Több ütemben készültek el ezek. A népnyelv a következőképpen nevezi meg a különböző részeket: alsó, középső és felső épület. Az alsó épület a legrégebbi, a XVIII. század második felében épült, 1871-ben átépítették ban felújították. A 2000-es évek első évtizedében olyan rossz állapotba került, hogy a fenntartó önkormányzat először önerőből vakoltatta, színeztette be kívülről, majd pályázati forrásból (BM önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztés támogatása) az alsó épület belseje is megújult. Ebben a projektben kapott új tetőt a felső épület, új nyílászárókat a középső, és e két utóbbi külső szigetelést. Most már csak az alsó épületben található könyvtár és technikaterem vakolata omlik, ha ezt a problémát sikerül megoldani, nem kell nagy munkálatokat végezni az iskolaépületeken. Az általunk tornateremnek nevezett és használt helyiség nem rendelkezik azokkal a méretekkel, melyek alapján megüti a hivatalos mércét mint tornaterem, de mi boldogan vettük birtokba 1997-ben, mert a padlásnál és a folyosóknál sokkal jobb helyet biztosít a testnevelés számára. A szabadtéri sportpályánk aszfaltja és kerítése is felújításra szorul, ám ehhez biztos pályázati forrásra lesz szükség. A szép nagy parkosított udvarunk karbantartása folyamatos, nemcsak a technikai dolgozóink végzik, hanem a tanulóink is technika órákon. 9

11 Az itt található játékok felülvizsgálata, minősítése folyamatban van; a ságvári önkormányzat vállalta a költségeket. Az eszközeink A napi nevelő-oktató munkát akadályozó hiányosságunk nincs, ám a modern kor megköveteli a modern eszközpark meglétét, használatát az iskolában. Elsősorban a számítástechnikai, IKT eszközökre gondolok. Ebből a szempontból a legjobban felszerelt egysége az iskolának a könyvtár, ahol a 2012-ben pályázaton telepített számítógépek, programok várják az olvasókat (TIOP / Ft). Sajnos a könyvtár hagyományos adathordozó-bázisa erősen elavult. Új gépekre lenne szükségünk a számítástechnika-teremben is a régiek helyett. Ha még néhány tönkremegy, nem lesz igaz ezen bekezdés első mondata, és kevesebb működő számítógépünk lesz az órákon, mint ahány tanuló. Nem rendelkezünk interaktív táblákkal, ezeket kollégáink kivetítővel és laptoppal tudják pótolni a tanórákon. Az igény megvan a modern eszközök használatára. Ezek beszerzése fontos feladat, mert a három kivetítő sokszor kevésnek bizonyul. Bízunk a TIOP pályázatban, melynek tájékoztatója szerint a leadott igények alapján 2014 októberéig szert tehetünk interaktív táblákra, tanulói és tanári laptopokra, nyelvi laborokra és asztali munkaállomásokra. Kevésbé modern eszközök, de elengedhetetlenek a mindennapi munkánkban a tanulói bútorok. És ezek bizony erősen amortizálódtak az utóbbi időben. Valószínűleg nem a kíméletlen használati mód ennek az oka, hanem a székek anyagának elfáradása. A legtöbb olyan vékony anyagból készült, hogy hegesztéssel már többet nem javíthatóak. 4. Gazdálkodás január 1-jén új rendszer váltotta fel az addigi önálló gazdálkodást: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ a fenntartónk és működtetőnk. A Siófoki Tankerület látja el a gazdálkodással kapcsolatos teendőket. Az első néhány hónapban furcsa volt ez a beszerzések lebonyolításában, ám aztán mindenki megtanulta a vásárlások menetrendjét. Attól függetlenül, hogy a gazdálkodás terhe lekerült a vállunkról, nem hagyhatjuk veszni azokat a forrásokat, melyekkel korábban is éltünk, és amelyekkel a nevelés-oktatás színvonalát emelhettük, programjainkat színesíthettük és iskolánk hírnevét öregbíthettük. 10

12 Miközben zajlott az átadás-átvétel az állam és az önkormányzat között, többször elhangzott, hogy Ságvár számára fontos az iskolája, a község nem engedi el az intézmény kezét, ha segítségünkre lehetnek, szóljunk. Ez meg is történt a játszótéri eszközök felülvizsgálata esetében, vagy legutóbb, mikor egy országos versenyre jutott tanulónkat támogatták. Továbbra is számítunk, számíthatunk a Ságvár sportjáért, hagyományőrző és művészeti tevékenység támogatásáért létrehozott Mozdulj Alapítványra. Az elmúlt évek nyertes pályázatai megmutatták, hogy fontos élni az ezek adta előnyökkel, akár pedagógusképzésről, akár komplexebb, tágabb körre kiírt lehetőségekről van szó (TÁMOP 3.1.5, ingyenes szakmai napok, ingyenes szakértői látogatások). 5. Az iskola tanulói A beiskolázási körzetünk Ságvár, Som, Nyim. Ha a létszámok engedik, fogadunk gyermekeket a beiskolázási körzeten kívülről is. Létszámadatok Tanév Gyermeklétszám Tanulócsoportok Napközis csoportok száma száma 2009/ / / / / A táblázat adatai azt mutatják, hogy az elmúlt öt évben viszonylag állandó a tanulólétszámunk. Azonban ha azt is figyelembe vesszük, hogy a 2007 októberének adatai szerint 217 tanulónk és 10 tanulócsoportunk volt, akkor már nem olyan biztatóak a számok. 11

13 Lakhely szerinti tanulólétszám Tanév Ságvár Som Nyim Nagyberény Bábonymegyer Siófok Siójut Tab 2009/ / / / / Az alább látható grafikon az elmúlt öt év beiskolázási adatait mutatja intézményünkben az október 1-jei statisztika alapján. Megfigyelhető, hogy ha kicsivel is, de évről évre nőtt az elsőseink száma. A Ságvári Bóbita Óvoda és Bölcsőde előrejelzése szerint ebben az évben 20 gyermek várható annak ellenére, hogy 30 fölötti a tanköteles korúak létszáma. Bár még a Pedagógiai Szakszolgálat folytatja az iskolaérettségi vizsgálatokat, a vezető óvónő szerint sokan még egy évet töltenek majd az óvodában. 35 Az elsősök száma / / / / /2014 Az elsősök száma

14 14 Továbbtanulás / / / /2013 Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Ezen a diagramon látható a 8. osztályosaink továbbtanulása iskolatípusonként. (Jelen tanév adatai még nem állnak rendelkezésre.) Fontos feladata a köznevelési intézménynek, hogy megfelelő készség- és tudásszintet érjenek el tanulói a sikeres iskolaválasztás érdekében. Tudatosan készítjük tanulóinkat a központi felvételire, 8. osztály első félévében tartunk számukra matematikából és magyarból középiskolai előkészítő foglalkozásokat. A második félévben csatlakozhatnak hozzájuk a jövő évi 8. osztályosok. Az elmúlt években több tanulónk is bejutott az Arany János Tehetséggondozó Programba, ott jól érzik magukat, és ami fontos, meg is állják a helyüket. Ahhoz, hogy jó döntést tudjanak hozni tanulóink és szüleik a pályaválasztás során, az osztályfőnökök a végzős osztályban e témával kapcsolatos szülői értekezleteket tartanak. A sikeres választást segítik elő azok az üzemlátogatások, melyeket a közeli székhelyű cégek, képzőhelyek szerveznek, valamint a helyi tantervben szereplő, tematikusan kapcsolódó orientációs foglalkozások. 13

15 Felzárkóztatásra szorulók Tanév SNI BTM HH HHH 2009/ / / / / Ez a táblázat mutatja, hogy iskolánk tanulói közt nagy arányban vannak olyanok, akik felzárkóztatásra szorulnak tanulási nehézségük vagy szociális hátrányuk miatt. Igazgatóságom első felében nagy hangsúlyt fektettem az SNI tanulók ellátására, hiszen a megfelelő dokumentáción alapuló, szakértői bizottság által előírt fejlesztéssel lehet ezeket a gyerekeket eredményesen nevelni-oktatni. Jelenleg nincs SNI gyermek az intézményünkben, viszont évek óta magas a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdők létszáma. Az ő integrált oktatásuk is fontos területe az iskolai munkánknak. Igaz, hogy ebben a tanévben a szakszolgálati törvény rendelkezése alapján a siófoki szakszolgálat látja el fejlesztésüket, ám az elmúlt években jelentős energiákat fordítottunk a fejlesztőpedagógusunk, a szaktanárok képzésére, fejlesztő eszközök vásárlására. Eredményesek voltak a felsős évfolyamokon a csoportbontások (magyar és matematika tantárgyból). Az előbb említett fejlesztőpedagógusunk, valamint a gyógypedagógus az eddigi tapasztalatait és a megszerzett ismereteit saját osztályában kamatoztathatja, illetve munkatársainak átadja, segítve ezzel nevelő munkájukat. A felzárkóztatás mellett nem feledkezhetünk meg a tehetséggondozásról. Ennek színterei a szakkörök, a művészeti iskolai és a tehetséggondozó foglalkozások. A pedagógusok segítséget nyújtanak a levelező versenyeken résztvevő diákjainknak, felkészítik őket a különböző tantárgyi versenyekre és lebonyolítják azok iskolai fordulóit. Mindig örömmel tölt el bennünket, ha valaki a gyerekek közül eléri a megyei forduló szintjét. Pillanatnyilag hét településről járó gyerekek tanulnak intézményünkben, az előbbi táblázatból kitűnik, hogy tanulóink majdnem harmada hátrányos helyzetű. A Pedagógiai programunkban megfogalmazott feladatunk, hogy igyekezzünk csökkenteni a különböző szociális háttérből adódó hátrányokat, próbáljuk felzárkóztatni a lemaradókat. A hiányos szociális kompetenciákkal hozzánk kerülő gyerekekre külön figyelmet fordítunk, együttműködünk a 14

16 Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal. A fenti tevékenységekben közreműködnek az osztályfőnökök és az intézmény gyermekvédelmi felelőse. 15

17 II. Vezetői program 1. Nevelés 2013 márciusában az iskola nevelőtestülete a évi CXC. törvény (Nkt), a 20/2012 EMMI rendelet, a 110/2012 kormányrendelet (NAT), a 229/2012 kormányrendelet (Vhr), a 32/2012 EMMI rendelet (SNI) és az 51/2012 EMMI rendelet (kerettantervek) alapján felülvizsgálta a pedagógiai programját, ezen törvényi rendelkezések alapján megváltoztatta, kiegészítette azt, majd az új kerettantervek alapján elkészítette a helyi tanterveket az egyes tantárgyakra vonatkozóan. Először ebben a tanévben tanulnak a gyerekek az első és az ötödik osztályban az új tantervek szerint. Az iskola nevelési programjában megfogalmaztuk azokat a célokat, melyeket fontosnak tartunk elérni munkánk során, illetve azokat az elveket, melyek betartásával a célokat megvalósíthatjuk. Célok: erkölcsi és szellemi értékek kialakítása, az egyéni képességek kibontása mellett a közösség iránti elkötelezettség kialakítása, a tanulás tisztelete, a személyiség elfogadása erényeivel és hibáival, felelős honszerető állampolgári minta bemutatása, az önművelés igényének a kialakítása, a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett, az SNI gyermekek esélyegyenlőségének a megteremtése, SNI tanulók hátrányainak felismerése, megelőzése, képességeik kibontása, a tehetségek kibontakoztatása. 1 Alapvető célunk, hogy tanulóink az általános iskola befejezésekor teljesítsék az előírt követelményeket, de a minimumon túl a saját képességeik legjavát nyújtsák. A fenti célok eléréséhez fontosak a nevelő-oktató munkánk során a pedagógiai alapelvek: komplexitás elve (biológiai, fiziológiai és társadalmi törvényszerűségek együttese), egyenrangúság elve (a tanuló partner), a pedagógus vezető szerepének az elve (vezető), 1 Pedagógiai program 17. o. 16

18 pozitívumok hangsúlyozása, nevelési hatások összehangolása, az elmélet és a gyakorlat összhangja, a példa erejének elve, bizalom, tisztelet, megértés, igényesség, határozott követelmények felállítása. 2 Nevelési céljainkhoz szorosan kapcsolódnak az oktatási feladatok is, hiszen az általános iskolában nevelés-oktatás folyik: ezek az oktatási feladatok a felmenő rendszerben bevezetésre kerülő helyi tantervben fogalmazódnak meg. A következő tanévben már az 1., 2., 5. és 6. osztályunk végzi ez alapján a munkáját. A következő tanévek fontos feladata lesz az új tanterv támasztotta igények kielégítése: több testnevelésóra, hit- és erkölcstan, erkölcstan, vagy akár a 7. osztályban induló második idegen nyelvi képzés. Ezek személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése nem lesz könnyű, hiszen hamarosan csak a felső tagozaton heti 20 órát kell tartania a testnevelőnek; a helyhiánnyal is meg kell küzdenünk. Ha a nevelési célokat és elveket csak leírtuk, aztán elfogadtuk, de nem használjuk őket a mindennapi munkánkban, akkor feleslegesen dolgoztunk az intézményi dokumentáció elkészítésével. A napi munkánkban kell megjelennie a nevelésnek minden céljával és elvével, mégpedig minden területen: tanórai foglalkozásokon, napköziben, egyéni prevenciós, felzárkóztató foglalkozáson, könyvtárban, szakköri foglalkozásokon, szabadidős tevékenységben. 2 Pedagógiai program 14. o. 17

19 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal való foglalkozás a) Kiemelten tehetséges gyermekek b) SNI tanulók c) BTM tanulók a) A tehetségek kibontakoztatását tanórán kívüli tevékenységek segítik, tanulóink levelező tanulmányi versenyeken vesznek részt, illetve az iskolai fordulókon túljutva megyei versenyeken indulhatnak. Idén történelem és angol tárgyból jeleskedtünk. Fontos, hogy pedagógusaink felismerjék a tehetséget, s annak gondozásával a lehető legtöbbet hozzák ki belőle. Az intézmény minősítésekor nemcsak a dolgozók értékelése, a kompetenciamérés eredménye számít, hanem a versenyeredmények is (a sporté is!). Napjainkban, mikor vetélkedés folyik az iskolák közt a gyerekekért, nagy jelentőséggel bír, hogy a köznevelési intézmény a minősítési eljárás során jó eredményt érjen el. Vezetőként szeretném elérni, hogy az iskola pedagógusai minél több tanulójukat tudják úgy felkészíteni, hogy legalább a megyei fordulóig eljussanak. b) Az elmúlt tanévekben bebizonyosodott, hogy felkészült gyógypedagógusunk tudja fejleszteni az SNI tanulókat, így nincs akadálya, hogy fogadjuk az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyerekeket. Ha beiratkozik iskolánkba ilyen tanuló, saját munkaerővel tudjuk megoldani a fejlesztését. c) Ahogy a helyzetelemzés során már említettem a BTM tanulókkal nem az intézmény saját pedagógusa foglalkozik, hanem a szakszolgálat fejlesztőpedagógusa jár hozzánk heti 10 órában. Biztos vagyok a saját fejlesztőpedagógusunk jó felkészültségében, így, ha változna a törvényi szabályozás, akkor készen állunk a feladat ellátására. Ide kívánkozik néhány szó az alapfokú művészeti képzésről, hiszen jelentős tehetséggondozás folyik a foglalkozásokon, valamint sok BTM tanulónk integrációjára és felzárkóztatására nyílik lehetőség a képzőművészet segítségével óta működik alapfokú művészetoktatás, és 2007-ben büszkén akaszthattuk ki a falra a táblát: Kiválóra minősített alapfokú művészetoktatási intézmény. Azóta sajnos érdeklődés hiányában megszűnt a néptáncoktatás, ám a festészet és a kézműves tanszak eredményesen működik. (Az alapfokú művészeti oktatás átalakításával új tanszak megnevezések is érvénybe léptek: Grafika és festészet tanszak illetve Környezet- és kézműveskultúra tanszak.) A 18

20 tanszakvezető új képzettséggel gazdagodott: kézműves- és hon- és népismeret-oktató diplomát szerzett. Művészeti iskolásaink minden évben sikeresen vesznek részt pályázatokon, ritka, ha nem jut be valaki egy-egy országos verseny döntőjébe. Amellett, hogy jelentős tehetséggondozó terület, az intézmény arculatát is színesíti, tanulóinknak pedig sok esetben megteremti a lehetőséget művészeti középiskolában való továbbtanulásra. Nagyon fontosnak tartom a művészeti alapképzést, megtartás mindenképpen elengedhetetlen. A jövőben is minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy ezt az üde színfoltot iskolánk palettáján megtarthassuk, fejleszthessük. (Nemcsak a népművészet iránti elkötelezettségből fakad ez a szándékom, hanem azért is, mert meggyőződésem, hogy tanulóink számára nagy lehetőség.) Végül ne feledkezzünk meg a 2012 őszén megszűnt néptánc tanszakról sem. Ha lehetőség adódik rá, mindenképpen szeretném újraindítani. 2. Személyi feltételek A társadalmi, technikai, szociális és kulturális változások felgyorsultak. Nem állíthatjuk egyértelműen, hogy egyik-másik rossz vagy jó, ám a köznevelési intézménynek mindenképpen reagálnia kell ezekre, és nagyon körültekintően kell eljárnunk, ha azt szeretnénk, hogy javunkra is fordíthassunk belőlük. Már-már közhelyként használt kifejezés a pedagógiában a paradigmaváltás. Sokszor így is aposztrofálják, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy sok közhely hordoz igazságot: a gyors változások tanulóinkat érintik leginkább, rajtuk vehetjük észre elsősorban a hatásaikat. Nekünk, pedagógusoknak szintén változtatnunk kell pedagógiai eszköztárunkon, különben munkánk eredménytelen lesz. Legtöbb kolléga alkalmazza tanóráin a kooperatív tanulási technikákat, a differenciálást és használ IKT eszközöket. Megvan bennük az igény a fejlődésre, ezért hívják egymást a tanóráikra, önszerveződő belső továbbképzéseket tartanak. Ezt támogatandónak és követendőnek tartom, sőt szeretném kiszélesíteni egy-egy tagozatra, vagy az egész tantestületre. Ha lehetőség van rá, természetesen akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében is ismerkedhetnek a tanítók, tanárok ezekkel a módszerekkel. (Sajnálatos, hogy forráshiány 19

21 miatt elutasították az Innovatív iskola című pályázatunkat, melynek keretében továbbképzéseken vehettünk volna részt.) Az elkövetkező vezetői ciklus szinte teljesen egybeesik az első pedagógusminősítési időszakkal. Az intézményvezetőnek mindenben segítenie kell a minősítésre jelentkező, vagy az arra kijelölt dolgozókat, hiszen az iskola minősítése csak akkor történhet meg, ha a pedagógusok 60 %-a illetve az igazgató is részt vett az eljárásban. Mi lehet segítség ebben a pedagógusoknak? Például: szakmai napok szervezése továbbképzések, előadások tartása személyes konzultációk biztosítása óralátogatások (szaktanácsadói és vezetői) A továbbképzés lehetőségével is élnünk kell. A pedagógusok hétévenkénti továbbképzését előíró 227/1997 kormányrendelet szerint 120 kreditpontot kell gyűjtenie az adott továbbképzési ciklusban. Mivel ezen továbbképzések finanszírozása nem ismert, azért fokozott figyelmet kell fordítani a különböző pályázatok adta lehetőségekre (TÁMOP ), vagy az olyan kedvező árúakra, mint a 2013 nyarán lezajlott veszprémi, melyen két kollégánk vett részt. Jellemző képzési forma az utóbbi időben a távoktatás, így az utazási költségek minimálisak. Az elkövetkező évek kiemelt területe az IKT eszközök használatát segítő képzések elvégzése. Ilyen témában a TÁMOP 3.1.5/12 jelű Pedagógusképzés támogatása kiemelt projekt keretében az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szervez 30 órás ingyenes képzéseket. Az említett projekt segítségével zajlott nálunk szaktanácsadói látogatás és szakmai nap is. 3. Tárgyi feltételek A Helyzetelemzés azonos című részéből kiindulva kiemelten fontosnak tartom, hogy az alsó épületben található helyiségek belső felújítása megtörténjék. Nem szerencsés, hogy a több millió forint értékű számítástechnikai eszközparkra folyamatosan potyog az elporladó vakolat, a lábazat szintjén pedig le is dől. Ha nem találunk pályázati forrást a megoldásra, akkor két éven belül saját költségvetésből kell a belső felújítást elvégezni. 20

22 A KLIK által kért felmérésben szerepeltettünk 2014-re egy nagyobb tételt, ez pedig a számítástechnikai géppark megújítása volt. Az elavult gépek helyére szükségünk van 15 asztali számítógépre, hogy a számítástechnikát tanítók taníthassanak a tanórákon, és ne az éppen leállt gépeket kelljen javítaniuk. (Valószínűleg a régi alaplapok már elavultak, elhasználódtak.) Figyelő tekintetünket ez esetben is egy pályázatra vetjük: Intézményi informatikai infrastruktúra fejlesztése a közoktatásban című TIOP /1 jelű kiírásra készítettünk egy igénylistát, melyet múlt év júniusában kellett feltölteni az Educatio honlapjára. Ennek a projektnek a zárását 2014 októberére ígérik, így addigra elválik, hogy milyen IKT eszközöket kapunk. Ezután már csak a továbbképzések elvégzése lesz hátra, és az eszközök lehető leghatékonyabb használata. Tisztában vagyok vele, hogy egy intézményvezetői programnak a valóság talaján kell állnia. A következő témában csak egy lábbal tudom ezt megvalósítani. A mindennapos testnevelés kiszélesedésével komoly helyhiánynak nézünk elébe. Ha nem épül szabványos tornaterem községünkben, amelybe két osztály is befér, akkor csak a pedagógusok leleményességére hagyatkozva tudjuk megszervezni a napi testnevelésórákat, kihasználva az üres folyosókat vagy tantermeket. A tornaterem-építésnél reálisabban kivitelezhető, inkább tőlünk függő megoldás az úszásoktatás megszervezése, mely enyhíthetne a helyhiányon. Ehhez utaztatnunk kellene a gyerekeket, akár Tabra, akár Siófokra szeretnénk járni. 4. Közösségépítés Mivel az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakulása a közösségfejlesztés során történik, a köznevelési intézményben dolgozóknak fontos feladata, hogy kialakítsák tanulóinkban az együvé tartozás, az összetartozás érzését. Ehhez nemcsak az osztályközösségben végzett tevékenységek adnak teret, hanem az iskola jelképrendszere, hagyományai is. Amellett, hogy különböző jeles napokhoz kötődnek ünnepségeink (emléknapok, nemzeti és egyházi ünnepek), a néphagyományokról sem feledkezünk meg, illetve a meghonosodott egyéb rendezvényeink is jelentősek az iskolai életben. Kiemelkedő esemény a Szilády-napok, mely során hosszas előkészítésnek, sok befektetett energiának és némi pénznek köszönhetően tanulóink 2-3 nap alatt élményekben, tapasztalatokban és ismeretekben gazdagodva vehetnek részt színes programokban, vetélkedőkben, versenyeken. Nemcsak a pedagógiai programban 21