1. A számítógépes hálózati kommunikáció illemszabályai

Átírás

1 1. A számítógépes hálózati kommunikáció illemszabályai 1.Bevezetés: Mi is az a Netikett?. 2.Egy-egynek komminikácioban betartandó (illem)szabályok. ( , interaktiv chatprogramok) 3.Egy a soknak kommunikáció közben betartandó szabályok. (levelezési listák, usenet) 4.Informácios szolgáltatások használatával kapcsolatban(gopher, Wais, WWW, ftp, telnet) 5.Iskolai hálozaton való helyes viselkedési normák. Netikett (Netiquette) az internetes közösség hosszú idõ alatt kialakított szabálygyûjteménye, melynek betartása a hálózaton való együttélés feltétele. A Netikett ismerete minden felhasználótól elvárható. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ismertetjük a levelezésre vonatkozó legfontosabb szabályokat. Ezt az anyagot három fô részre lett bontva: egy-egynek kommunikáció, amibe a levelezés és a talk (beszélgetés) foglaltatik benne; egy-sokaknak kommunikáció, amely alatt a Usenet-et és a levelezési listákat értjük; és az információs szolgáltatások: ftp, WWW, gopher, MUD, MOO, IRC. 2.0 Egy-egynek kommunikáció (elektronikus levél, beszélgetés (talk)) Általában, az emberekkel való társalgás normál illemszabályai az érvényesek, csak ez az Interneten még fontosabb, mert hiányzik többek között a metakommunikáció és a hangszín. 2.1 Iránymutató felhasználóknak Levelezéshez Fel kell tételezni hogy az Interneten történô levelezés nem biztonságos, kivéve ha valamilyen rejtjelezô eszközt (akár szoftvert, akár hardvert) használunk. A másolt anyagok általában rendelkeznek szerzõi jogokkal, ezeket nem szabad megsértenünk. Nem szabad "lánc" levelet küldeni elektronikusan, Ezek tiltottak az Interneten. Nem szabad indulatos leveleket küldened (ezeket "flame"-nek nevezzük) még akkor sem, ha provokálnak. Érdemes a levelek subject-jét ellenõrizni mielôtt válaszolunk rá. Van úgy, hogy az, aki korábban segítséget (vagy felvilágosítást) kért, már írt egy levelet, aminek az a lényege, hogy "Tárgytalan". Sok levelezôprogram levágja a fejlécinformációkat amelyek a válaszcímedet tartalmazzák. Hogy biztos lehessél abban, hogy a többi ember tudja kinek kell válaszolnia, az üzenet végére egy, esetleg két sort arról, hogy miképpen érhetnek el. Ezt a file-t már jóelôre el lehet készíteni, és az üzenetek végére lehet tenni aztán. (Néhány program ezt automatikusan megteszi.) Az Internetes szóhasználatban ezt "sig" vagy "signature" file-nak nevezik. A névjegykártya helyét veszi át a sig file. Ha signature-t illesztesz a leveledbe, akkor azt fogd rövidre. Általában egy Internetet használó embernek nincs ideje az Internet ill. annak belsô muködésére vonatkozó kérdésekre válaszolni. Nem illik kéretlen információkérô leveleket küldeni olyan embereknek, akinek címét egy levelezési listában vagy egy RFC-ben láthattad. Akinek levelet küldünk az a világ másik végén is élhet igy kultúrája, nyelve, humora egészen más is lehet, mint a tiéd. Dátumformátumok, mértékegységek, idiómák sem mindenütt ugyanazok! Használjon vegyesen kis- és nagybetut, akárcsak a közönséges íráskor.nem illik csupa nagybetûvel irni mert azolyan MINTHA AZ EMBER ORDÍTANA! Érdemes szimbólumokat használni hangsúlyozásra. *Erre* gondoltam.vagy aláhúzásjeleket aláhúzásra: A kedvenc könyvem a _Háború és béke_. Lehet használni"mosolygókat" (smiley) a hangszín jelzésére. Nem illik vezérlô karaktereket vagy nem-ascii karaktereket írni, kivéve ha a program elkódolja ezeket, vagy MIME attachment formájában küldi. Ha elkódolva küld valamit, akkor érdemes megbizonyosodni arról, hogy a címzett vissza tudja majd kódolni azt. Amikor egy levélre válaszol, csak annyit idézzen az eredeti anyagból, hogy érthetô legyen a válasz és ne többet. Rendkívül rossz szokás az egész levelet idézni a válaszban. A levél fejlécében kell, hogy legyen egy subject sor, ami visszatükrözi a levél tartalmát. Illik egy rövid választ irni a feladónak, hogy megkapta a levelét, ha úgy gondolja, hogy a levél fontossága szükségessé teszi ezt. Nem szabad kéretlen információleveleket küldeni az embereknek.

2 2.1.2 A talk A talk olyan protokollok gyujteménye, amelyek lehetôvé teszik két ember interaktív párbeszédét számítógépen keresztül. Használjon vegyesen kis- és nagybetut, mintha egy levelet vagy egy -t írna. Az irománynak nem szabad a képernyô széléig kifutnia és hagyni hogy ott a terminál törjön sort: egy Kocsivissza (CR) jelet kell használni a sor lezárására. Illik mindig elköszönni ás a más elköszönését is megvárni. A Talk esetleg zavarhatja a másik embert ezért nem szabad idegenekre talkolni. Annak hogy nincs válaszüzenet sok oka lehet éppenezért nem szabad türlmetlenkedni. Ha valaki lassan és sok hibával gépel akkor legtöbbször nem éri meg visszamenni kijavítani ôket. A másik ember úgyis rájön az üzenet lényegére. 3.0 Egy-sokaknak kommunikáció (Levelezési listák, Usenet) Amikor sok emberrel kommunikál egyszerre, akkor a mail-re vonatkozó szabályok is érvényesek. Végülis nincs nagy különbség a között, hogy egy embernek ír egy levelet vagy sok emberrel kommunikál egy cikken keresztül - legfeljebb annyi, hogy így sokkal több embert van lehetôsége megbántani. Így aztán különösen fontos, hogy minél többet tudjon a közönségedrôl. 3.1 Iránymutató Felhasználóknak Általános útmutató a levelezési listákhoz és a Usenet-hoz Ha valaki irni akar egy levelezési listába akkor illik elõtte egy ideig csak olvasoként bekapcsolodnia mielött bármit is irna.ez hozzásegít az adott csoport kultúrájának megismeréséhez. Amit valaki levelezési listába ír az általában széles olvasóközösség elõtt elérhetõ, sõt archiválni is szokták a leveleket. Az üzenetek és a cikkek jó, ha rövidek és célratörôek. A subject sorok az adott csoport konvenciót kell kövessék. Bár lehet, hogy lehetôség nyílik rá, de a hamisítás, a levelek tartalmához vagy fejlécéhez való hozzápiszkálás általában nem elfogadott. Hirdetni csak és kizárólag az arra hivatott csoportokban és levelezési listákban szabad! A kéretlen hirdetés - ami nem tartozik egy adott csoport/lista témakörébe - valószínu következménye: rengeteg durva válaszlevél. Ha véletlenül személyes üzenetet küld valaki egy listára vagy csoportba, akkor illik egy bocsánatkérô üzenetet küldeni az eredeti címzettnek és a listának ill. csoportnak is. Óvatos kell bánni a fixpontos betukkel és a rajzokkal. Ezeket egy másik rendszer - vagy akár ugyanazon rendszer egy másik programja - másképpen jelenítheti meg. egy levelezési listára csak a kijelölt témában illik levelet küldeni érvényesek az -ekre vonatkozo szabályok! levelezési listák A létezô levelezési listákról és a hozzájuk való csatlakozásról sokféleképpen lehet informáciot kapni a Net-en. Természetesen ezen információ mellett szükség lesz a helyiekre is; milyen szabályok vonatkoznak a levelezési listákhoz való csatlakozásra és a postázásra. Általában jobb, ha elôször a szukebb környezetben kutat az ember információ után és csak utána kezd az Interneten kutatni. Mindenesetre a news.answers hírcsoportban rendszeresen megjelenik egy lista a levelezési listákról és a csatlakozásról. Bármilyen témában keresel levelezési listát, ez egy felbecsülhetetlen értéku anyag. Usenet A Usenet egy világméretu elosztott rendszer, ami a legkülönfélébb témákban való kommunikációra ad lehetôséget. A rendszer hierarchikus, a legfelsôbb szinten a következô témák vannak: sci - tudományos; comp - számítógépes; news - magáról a Usenetról; rec - szórakozás, hobbi; soc - szociális; talk - bô lére eresztett, soha véget nem érô beszélgetések (pl. politika); biz - üzleti; alt - bármi egyéb. Az alt fôcsoportba tartozó csoportok olyan értelemben is alternatívok, hogy a létrehozásuk nem megy keresztül ugyanazon a lépéseken, mint a többi fôcsoportbeliek. Vannak még helyi fôcsoportok, széles körben terjesztett egyebek, mint a bionet, és a saját szervezetednek is lehetnek saját, belsô csoportjai. Nemrégiben egy "humanities" fôcsoport is létrejött, és várhatóak továbbiak is.

3 4.0 Információs szolgáltatások (Gopher, Wais, WWW, ftp, telnet) Az elmúlt években robbanásszeruen nôtt a Hálózat néhány új szolgáltatás nyomán. Gopher, Wais, World Wide Web (WWW), Multi User Dimensions (MUD), ez utóbbi objektumorientált verziója (MOO) a legfontosabbak. Noha az információlelés lehetôsége robbanásszeruen terjed, a "Vevô védd magad" (Caveat Emptor) elv érvényben marad. 4.1 Iránymutató felhasználóknak Általános útmutató o o o o o o Az informácios szolgáltatás lehet hogy nem ingyenes. Ennek jobb utánanézni. Ha egy szolgáltatással probléma akad, akkor elôször mindig a saját számitogépen kell a hibát keresni.( file-, szoftver-, és hálózati beállításokat stb.)mielött a szolgáltatót hibáztatnánk érte. Ismerned kell egy-egy szolgáltatás speciális információközlô konvencióit. Az FTP site-ok legtöbbjén találsz valahol a hierarchia tetején egy README file-t, ami a rendelkezésre álló file-okról szól. Viszont nem feltételezheted azt, hogy ezek pontosak és/vagy naprakészek. Sajnos semmien információról nem nem szabad feltételezni hogy pontos vagy naprakész. Minthogy az Internet világméretu, lehet találni olyan információs szolgáltatást, amely gyökeresen eltérô kultúr- és szokáskörbôl ered. Amit valaki bántónak érez, az egy másik kultúrkörben teljesen elfogadott lehet. Más FTP site-ját arra használni, hogy egy (konkrét) harmadik személynek szánt file-t elhelyezni ott, nem szabad. Ezt egyszeruen szemetelésnek tartják, és általában nem elfogadott viselkedésforma. o Ha probléma akad egy site-al, és oda fordulsz segítségért, jo ha minél több információt megadunk a probléma körülményeirôl. Ezzel nekik is segítünk nkekika hiba lokalizálásában Útmutató Valósideju Interaktív Szolgáltatásokhoz (MUD-ok, MOO-k, IRC) o o o o Akárcsak más rendszereknél, itt is bölcs dolog csak figyelni egy kicsit, hogy a csoport kultúrájához szokhasson az ember. Egyáltalán nem szükséges mindenkit személyesen üdvözölni egy csatornán ill. szobában. Egy szimpla Hello vagy hasonló köszöntés bôven elég. Nagyobb informácio megosztása elött célszerû a résztvevõk beleeggyezését kérni. E nélkül azonban súlyos udvariatlanság ilyesmit csinálni - akárcsak levélben. Ha valaki becenevet, alias-t, pszeudonevet vagy hasonlót használ, akkor tisztelni kell az anonimitáshoz való jogát. 5.0 Hálozati kommunikácio az iskolában Más nevében nem szabad bejelentkezni a hálozatban.(célszerü megváltoztatni a jelszot) Óra alatt nem illik üzenetet küldeni (send-elni) a novell-t valojában nem is erre találták ki...nincs értelme. Órán csak a tanár által meghatározott tartalmakat lehet nézni Az iskolai hálózaton az iskola etikájával ellenkezö tartalom megtekintése tilos. Az iskolai tárhelyre tilos kereskedelmi célú oldalakat/hírdetéseket feltenni, mert ez a Sulinetben megfogalmazott szabályokkal ellentétes! Nem lehet olyan tartalmakat publikálni amelyek a házirend, az iskola normáinak, az egyházi etikával, a magyar törvényekkel nem egyezik Nem lehet a gépen levõ tárhelyet megosztani megosztó programokkal. Nem lehet illegális, szerzõi jogba ütközõ tartalmakat letölteni, felrakni.

4 2. A szoftverhez kapcsolódó jogok, felhasználási formák A szoftverhez kapcsolódó jogok és felhasználási formák Szoftver: a számítógépet mőködtetı és azon futó programok összességét, a tárolt adatokat, valamint a programokhoz tartozó dokumentációkat összefoglaló néven szoftvernek nevezzük Szerzıi jog: Magyarországon a szerzıi jogokat az évi LXXVI. Törvény szabályozza. Ez a törvény védi az irodalmi, tudományos és mővészeti alkotásokat. Vagyis a szoftvert is. A védelem nem függ sem minıségi, sem mennyiségi, sem esztétikai jellemzıktıl. A szerzıi jog azt illeti meg, aki a mővét megalkotta. S még rengeteg jog csak a szerzıt illeti. A szoftver áll: forrásprogram (forráskód), tárgyi program, kísérı anyag A szoftver védelme: Technikai védelem: illetéktelen hozzáférés elleni védelem és a másolásvédelem Jogi védelem: maga a szerzıi jog; hozzátartozik a szoftverszerzıdés, általában a telepítés elején kell elfogadni Szoftverek csoportosítása a felhasználói szerzıdés szerint: Kereskedelmi programok: mindig pénzbe kerülnek; gyakran társul hozzá valamilyen dokumentáció, ami lehet elektronikus formájú Freeware: ingyenes szoftverek (felhasználhatók, terjeszthetık); visszafejtésük nem megengedett Shareware: ingyenesen beszerezhetık és terjeszthetıek, de általában néhány funkció le van bennük tiltva, vagy csak meghatározott ideig használható, vagy pedig meg van határozva hányszor indítható Trial: kipróbálásra kapott szoftverek, de nem terjeszthetıek Félszabad szoftverek : kereskedelmiek, de valamilyen felhasználói csoportnak, vagy célra kedvezıbb feltételekkel kerülnek forgalomba Szabad szoftverek: ingyenesen beszerezhetı; szabadon használható; szabadon terjeszthetı; visszafejthetı, módosítható

5 3. Egészséges számítógép-használat. Ergonómiai feltételek és felhasználói szokások Egészséges számítógép-használat, ergonómiai feltételek és felhasználói szokások Egészséges munkakörnyezet 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet látásromlást elıidézı tényezık pszihés (mentális) megterhelés mozgásszervek megterhelése megelızését tőzi ki célul. képernyı elıtti munkát legalább tízperces szünetek szakítsák meg (ez nem összevonható) a képernyı elforgatható, dönthetı, a kép villódzásmentes legyen a szék stabil, könnyen állítható, kényelmes legyen a munkahely tágas, jól megvilágított, tükrözıdés és fényvisszaverıdés-mentes legyen a zaj ne zavarja a figyelmet, a beszédértést a berendezések ne termeljenek annyi hıt, hogy az zavarja a munkavállalót Környezetpszichológia A környezetpszichológia annak feltárásával foglalkozik, hogy hogyan hat az emberre a környezete, és az ember, milyen módon alakítja a környezetét. Mesterséges környezetünknek melyek azok a paraméterei, melyek a környezethez való viszonyunkat meghatározzák. A külsı környezet, természetes alakításához a természet mélyebb megismerése is szükséges és feltétlenül bonyolultabb tervezımunkát igényel, mint egy egyszerő mőszaki probléma. A természet harmonikus tervezés a természet felépítési szabályai és rendje szerinti tervezési módszer, amellyel, a teljesen mesterséges létesítmények is esztétikusan alakíthatók ki. A természet harmonikus szemlélete belsı terek esetén is értelmezhetı. A külsı környezetben elhelyezett mesterséges létesítmények a természet felépítési szabályai szerint kell, hogy megfeleljenek, a belsı terek viszont már az ember igényeit elégíti ki, vagyis emberközpontú. Az emberközpontú környezet legfontosabb követelménye a stresszmentesség. Éppen ezért 6 óránál többet nem lehet egy nap a monitor elıtt tölteni.,és óránként tíz perc ajánlott a munka közben. A természet harmonikus szemlélettel kialakított munkahelyeket teljesítmény-orientált munkahelynek nevezzük, amelyeknek alapvetı követelménye a stresszmentesség: vagyis a rálátás a bejáratra biztosított legyen, a munkahely minél távolabb helyezkedjen el az ajtótól, különbözı szintő kapcsolati zónák (intim, személyes zóna) sérülésmentesek legyenek. A stresszmentességen kívül ergonómiai szempontok is kell, hogy érvényesüljenek az asztal, a székek, a világítás tervezésénél. További követelmény a levegı minıségének a biztosítása és a zajszint megkövetelt határértékének betartása. A számítógépek használatának elterjedése maga után vonta a számítógépes munkahelyek kialakításának szabályozását is. Ezzel kapcsolatos szabályok elsısorban az Egyesült Államokban jelentek meg, valamint az Európai Unió tagállamaiban. Ergonómia Manapság egyre nagyobb jelentıséget tulajdonítanak a fizikai környezet emberre gyakolt befolyásának, hiszen környezetünk, otthonunk, családunk, munkahelyünk nagymértékben befolyásolja hangulatunkat, közérzetünket. A munkapszichológia legfıbb célja a munka kellemesebbé tétele, a problémák felmérése, kiküszöbölése. A munkafeltételek javítása azonban többnyire jelentıs anyagi áldozatot igényel, ám az ilyen jellegő befektetés rendszerint hosszú távon kifizetıdı a vállalat számára. Sok vitát váltott ki az utóbbi idıben az a kérdés, hogy vajon hozzájárul-e a fizikai környezet javítása a munkapszichológia másik nagy céljának, a termelékenység fokozásának eléréséhez. Több vizsgálat rámutatott arra, hogy a környezeti feltételek közvetlenül befolyásolják az ember termelékenységét: a rossz környezeti feltételek a termelékenységet 25-30%-kal is leronthatják. A környezeti feltételek változásának két oka lehet: A megváltozott környezet és A reagálások a változásra.

6 Némileg egyértelmőbb a környezeti tényezık lefolyása bizonyos üzemi balesetekre. A megszokottnál (18-21 o C) melegebb és hidegebb környezetben is sőrőbben fordulnak elı balesetek. A környezeti tényezık kialakítását természetesen nemcsak pszichológiai tényezık határozzák meg. Elıfordulhat, hogy nem megfelelı környezeti tényezık veszélyeztetik a termék minıségét. Mindezek ellenére egyesek hajlamosak arra, hogy a fizikai környezet megfelelı kialakítását kizárólag mőszaki problémának tekintsék. Egy üzemcsarnok akusztikailag megfelelı kialakítása valóban mőszaki feladat. A fizikai körülmények kialakításánál azonban sosem hanyagolhatók el az orvosi és pszichés szempontok. Ma már vitathatatlan, hogy környezeti tényezık vizsgálata, megoldások készítése nem valósítható meg csak orvosok vagy pszichológusok, vagy csak mérnökök segítségével. Az akusztikus környezet Zaj van mindenütt: az utcán, a lakásban és az üzemben egyaránt. A munkapszichológusokat már régóta érdekli az üzemi zaj hatásának kérdése. Az üzemek az utóbbi idıben sürgısen igénylik e téren a munkapszichológusok segítségét is. Az üzemi zajártalom-vizsgálatok módszertana világszerte eléggé általános. A vizsgálat fıbb részei a következık: A zaj fizikai vizsgálata A hangnyomásszint meghatározása A zaj összetételének, hangszínképének a megállapítása A zajexpozíció meghatározása A dolgozók vizsgálata: A dolgozók kérdıíves vizsgálata A dolgozók fülészeti vizsgálata Audiometriai vizsgálat (munkaidı elıtt, után, és közben). A zajártalom elleni védekezés A zajártalom elleni védekezés rendszerint a pszichológus közremőködését igénylı, komplex, mőszaki, szervezési, és orvosi feladat. A nagy intenzitású zajok elleni védekezés néhány módszere: A zajforrás csökkentése A mennyezet megfelelı kiépítése, a falak burkolása, a tetıtérbe belógatott, hangelnyelı falak elhelyezése. Megfelelı munkaszervezéssel biztosítjuk, hogy a dolgozók ne legyenek hosszabb ideig károsító zajnak kitéve. Ehhez zajmentes pihenıhelyekre van szükség. Egyéni védıeszközök biztosítása (üvegvatta, füldugó, fültok, zajvédı sisak). Vizuális környezet Miután az ember elsısorban optikailag orientálódik az összes információ mintegy nyolcvan - kilencven százalékát látás útján szerzi a munkahely megvilágításának megfelelı kialakítása alapvetıen fontos. A megvilágítási követelmények igen széles skálán mozognak: a specifikus színő és alacsony szintő megvilágítástól a magas szintő fehér fénnyel történı megvilágításig. A láthatóság optimális feltételeinek megteremtése mást jelent a jármőkonstruktıröknél és mást a szerszámgéptervezıknél. A színek és formák különbözı megvilágítás mellett más és más érzékleteket keltenek a dolgozókban, és ilyen módon máképp és másképp is hatnak rájuk. A fény, a világítás munkaeszköz, s a funkciók kielégítése, a technikailag helyes megoldás létrehozása, s az esztétikai követelmények jelentıségének figyelembevétele a tervezı építész, a világítástechnikus, az üzemorvos, és a munkapszichológus, együttmőködését kívánja. A megvilágítás fı fajtái Természetes világítás Biológiai szempontból kétségtelenül a Napból származó természetes világítás az ember számára a legelınyösebb, s így alkalmazására mindenütt törekedni kell., ahol csak a gyártás módja lehetıvé teszi, és megfelelı termek állnak rendelkezésünkre. Ez a tervezık szempontjából az üvegtetı, illetve a magas széles ablakok alkalmazásának elınyeire hívja fel a figyelmet, amelynek segítségével egyenletes, káprázatmentes világítás hozható létre. Ügyelni kell az üvegfelület tisztíthatóságára is A gyakorlatban a természetes megvilágítás alkalmazása számos nehézségbe ütközik. Egyre több precíziós munka technológiai követelményei válnak olyan szigorúvá, hogy építészetileg bármilyen ablak alkalmazása lehetetlenné válik. Mesterséges megvilágítás

7 A mesterséges megvilágítás elınye mindenekelıtt abban rejlik, hogy függetleníti a munkahelyek elrendezését az ablak közelségétıl, és az egész munkaidı alatt egyenletes világítást ad. A világítástechnikai kutatások egyébként ma már annyira elırehaladottak, hogy világosság és a színösszetétel tekintetében a mesterséges világítással a nappali fénnyel csaknem egyenértékő megvilágítást tudunk elérni. A megfelelı színek felhasználása Színérzékelés A színek fizikai alapját a fény hullámhossza képezi. Emellett fényességben és telítettségben is különböznek egymástól. Aszerint, hogy visszavert fényrıl, vagy egy fényforrás fényérıl van szó, felületi- vagy fényszínekrıl beszélünk. A felületi színek érzéklete változik a felülettípusok szerint. A fény ugyanis különbözıképpen verıdik vissza a fényes, a sima, illetve az érdes, tompa, matt felületekrıl. Ugyancsak változnak a színek diffúz és koncentrált megvilágítás esetén. A színek érzelmi hatása A színérzékelés gyakran a kellemes vagy a kellemetlen érzéshez kapcsolódik. A legtöbb ember bizonyos színeket jobban szeret, mint másokat. Az európai emberek általában a kék, piros, zöld, bíbor, narancssárga és sárga színeket kedvelik. A közbülsı színeket rendszerint kevésbé kellemesnek érezzük, mint a tiszta színeket. Jelentıs eltérések vannak azonban abban, hogy egyes emberek az élénk színeket kedvelik, mások azonban a lágyabb, kevésbé telített színeket. Bizonyos színek bizonyos érzelmeket váltanak ki. Így például a piros izgalmat, vagy haragot. A színek használatánál mindig figyelembe kell azonban venni, hogy nem egymagukban hatnak, hanem mindig a szomszédos színekkel keveredve, illetve az építészeti kialakítással összhangban. Munkahelyi klíma Tapasztalati tény, hogy az ember jó közérzetét és teljesítıképességét nagymértékben befolyásolják a környezet klimatikus feltételei. AQ túlzott meleg, vagy a túlzott hideg például nem csupán kellemetlen lehet, de szélsıséges esetben nagyobb megterhelést róhat a szervezetre, mint maga a munkavégzés. A fokozott légáramlás súlyos izületi megbetegedésekhez vezethet. Munkahelyi klímát meghatározó tényezık Amikor a munkahelyi klímáról van szó, többen csupán a hımérsékletre gondolnak. A munkahelyi klíma azonban lényegesen több összetevı együttes hatása alapján alakul ki. Ezek a tényezık a következık A levegı hımérséklete A levegı páratartalma A levegı mozgása A sugárzás útján megvalósuló hıcsere A levegı nyomása Mivel a levegı nyomása csak kevés munkahelyen változik lényegesen (pilóták, búvárok), ezért ezt elhanyagolhatjuk. A közgondolkodásnak annyiban igaza van, hogy a munkahelyi klímát elsısorban befolyásoló tényezı a levegı hımérséklete. Az ember hıérzetének kialakulásában azonban a levegı páratartalma, mozgása, és a hısugárzásais szerepet játszik. A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai Az emberi szervezet legfontosabb életmőködésének fenntartásához állandó hımérsékletre van szükség. A megengedett hımérsékleti határok igen szőkek. A külsı részeken a hımérséklet nagyobb határok között mozoghat, és ez általában 3-4 fokkal alacsonyabb a belsı hımérsékletnél. Ez jelentıs védelmet nyújt a belsı szerveknek a túlmelegedés ellen. Az elıbbiekbıl következik, hogy a nem megfelelı klímakörülmények elsısorban a vérkeringésre és az anyagcserére vannak nagy hatással. Hogy a különösen hideg vagy a nagy meleg környezetben végzett munka milyen káros hatásokat okozhat, ezt mind ez ideig nem sikerült kimutatni. Kétségtelen, hogy az emberi szervezetbizonyos határok között tud alkalmazkodni a munkakörnyezet extrém klimatikus feltételeihez is. Hogy az egyes dolgozók milyen munkahelyi klímát tekintenek ideálisnak, ez jelentıs mértékben szubjektív megítélés kérdése. Természetesen a szubjektív megítélés is jelentısen hozzájárulhat a hangulathoz, amely befolyásolja a munkakedvet. Mind az egyéb környezı tényezıknél, az üzemi klíma esetében is arra kell törekedni, hogy megközelítse a a dolgozók számára legkellemesebb értékeket. Ez sok esetben igen nehéz és költségesen megvalósítható feladat. Különösen, ha a tervezésnél nem gondoltak rá, és így utólagos korrekcióra van szükség.

8 Ha megfelelı mőszaki intézkedések mellett nem lehet elérni azt, hogy klimatikus viszonyok az egészségügyi rendelkezések által biztosítani kell a nagy hı közelében dolgozók egyéni védelmét. A hımunka esetén mindig különös gondossággal kell megválasztanji a dolgozók védıfelszerelését. A légszennyezıdés problémája Könnyen belátható az, hogy a levegı tisztaságának biztosítása nem elsısorban a pszichológiai, hanem egészségügyi, mőszaki, technológiai probléma. Megoldása az egyes dolgozóknak és az egész üzemnek egyaránt érdeke. A zsúfoltság, a kielégítı légcsere hiánya önmagában is a levegı elhasználódásához vezethet. A kilélegzett levegı ugyanis négy-öt százalék széndioxidot tartalmaz. Különösen az irodákban sokszor szinte vágni lehet a füstöt, s ez passzív dohányosoknál rossz közérzetet, fejfájást eredményez. Gyakori, hogy a munkahely levegıje, párás, gızös. Ez mint a korábbiakból már kiderül túlzottan alacsony, vagy magas hımérséklettel párosulva, a hıháztartás felborulásához vezet. Mindezeknél jelentısebb a szerepe azoknak a légszennyezıdéseknek, amelyek sajátos egészségromláshoz vezethet. Ilyenek a különféle vegyi anyagok kipárolgási gızei, valamint a gázok, a füstök és porok. Évrıl évre mind nagyobb mennyiségő vegyi anyag kerül felhasználásra, különösen bizonyos iparágakban. Meteorológiai tényezık Közismert tény és a biometeorológia, idıjárás- pszichológia vizsgálatok hazánkban is sokoldalúan bizonyították, hogy az idıjárás elemeinek változása hatással van a közérzetünkre, hangulatunkra, és így közvetve a termelékenységünkre és a munkabiztonságra is. A meteorológiai tényezık befolyása egyenlıre csupán a fantasztikus regények lapjain és a jövıkutatók írásaiban szerepel. A jelenségek elırejelzésének hasznosítása azonban már nem csupán a hazai iparban, de az orvostudományban, sıt a pedagógiában is több helyen is eredményesen használt gyakorlat. A légnyomás változásával kapcsolatban megfigyeltek vegetatív idegrendszeri folyamatokat és pszichés változásokat egyaránt. A hımérséklet ingadozása a szervezet hıháztartását szabályozó mechanizmusokat terheli. A légnedvesség, illetve a relatív nedvességtartalom a szervezet hıleadását befolyásolja, ugyanígy a légmozgás is. Régi megfigyelés, hogy az egyes emberek nagyon különbözıképpen érzékenyek az idıjárás változására. Már Hippokratész is utalt a hideg, a meleg, a száraz, és a nedves levegıre érzékeny emberek típusaira. A mai értelemben vett idıjárás-érzékenység típusokról csak az 1930-as évektıl kezdtek el beszélni. Egészségmegırzés számítógépes környezetben: Egészségmegırzés a képernyı elıtt céljával az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet foglalkozik. Az intenzív számítógépes munka során idınként elıfordulhatnak egészségügyi panaszok. Általában a kéz, a mozgásszervi, a szem, a látásromlást elıidézı tényezık valamint a pszichés (mentális) problémái kerülnek elıtérbe. A problémák megjelenését a megfelelıen kialakított munkakörnyezet kialakításával megelızhetjük. Az egészségi kockázat megelızése a munkáltató feladata. Általános: A számítógép elhelyezése (asztal, szék), az ülımunkát végzı személy testhelyzete, a rendelkezésre álló terület, a természetes és mesterséges világítás rossz megoldása az, ami a szem, a nyak-, hát-, gerincpanaszokat, az interperszonális konfliktusok egy részét okozza. A monitornak (akár hagyományos katódsugárcsöves, akár az új, lapos) minden irányban szabadon mozgathatónak kell lennie. A képernyı figyeléséhez akkor egészséges a fejtartás, ha a fej 20 fokban elıredöntött. Ezért a monitort 20 fokban hátra kell dönteni, így merıleges lehet a tekintet. A monitort nem szabad az ablakra merılegesen állítani, csak arra párhuzamosan; ha az ablakra néz, tükrözıdik benne az ablakon túli világ, ha háttal áll az ablaknak, a képernyırıl feltekintı személy számára túl nagy a világosságkülönbség. Háttal egymásnak állítható 2 monitor, ha a két képernyıs dolgozó szíveli egymást. Ha az ablakok között 1,8-2,0 m szabad fal van, a falhoz állítható a képernyı. Ha az ablakos fal végén van 1,5-2,0 m szabad fal, akkor 45 fokos szögben sarokra állítva szintén elhelyezhetı a képernyı. Ha egy szobában több képernyıs munkahely van, akkor azok legelınyösebben az ablakos fal 2 sarkában vagy egymással szemben helyezhetık el. Termekben egymás mögött minimálisan 1,6-1,8 m távolságra, egymás mellett minimálisan 1,6-1,8 méterre. Jól alkalmazhatók erre a célra a korszerő L alakú számítógépasztalok. A helyigény fenti adatait közel ezer munkahelyvizsgálat és kísérleti munkahely-kialakítás támasztja alá. A számítógépes helyiségben

9 lehetıleg ne legyen jó fényvisszaverı képességő, fényes felület (tükör, fényesre mázolt ajtó, ablaktok, ablakkeret, lakkozott bútor, lámpabura, csempe vagy olajfesték, a szobába mélyebben belógó világítótest). A padló ne legyen lakkozott, elınyös a szınyegpadló, de csak a sima felülető, mert a szék csak ezen gurul. A asztal vagy munkafelület is matt tónusú legyen. Az asztalon ne legyenek fényes irattartók. Az ablakokat a számítógép-használat teljes idejére jó fényszőrı hatású, pasztellszínő függönnyel, szalagfüggönnyel, illetve reluxával kell takarni. Nyitható ablaknál fényzáró függöny is kell, mert nyitott ablaknál a reluxa már nem véd a fénytıl. Ha a számítógép elıtt ülınek nemcsak a képernyıt és a billentyőzetet kell felváltva néznie, hanem a beírandó szöveget, adatokat is figyelnie kell, ez egyrészt fejforgatással, másrészt sorozatos fejdöntés-fejemeléssel is járhat, hacsak ezek térbeli elhelyezését nem alakítják ki megfelelıen. A nyaki izomzat terhelése és a folytonos akkomodációs igény panaszokat okozhat. Ezek megelızése végett a képernyı széléhez rögzített, szabadon forgatható kézirattartóra van szükség. A kézirattartó legyen állítható, és olyan helyzetben rögzíthetı, hogy a használó az iratot kényelmesen olvashassa. Ilyen elhelyezés esetén a képernyın és a kézirattartón lévı szöveg figyelésének váltogatása csak a tekintet áthelyezését igényli. Billentyőzet: Az ergonómiai követelményeknek jobban megfelel az osztott billentyőzet, amelyen a két kéz mőködési felülete egymástól elkülönül. A bal és jobb betőtartomány egymással tompaszöget bezárva, ferdén helyezkedik el a természetes kéztartáshoz igazodva. A kéztartás így kényelmes, mert mindkét kéz 60o-os szög alatt éri el a billentyőzetet. A billentyőzet elıtt 8-10 cm szabad helynek kell lennie ahhoz, hogy a számítógép-kezelı a kezét és csuklóját egy puha alátéten megtámaszthassa. Ezt az alátétet házilag is el lehet készíteni, géllel töltött változatát árusítják. A billentyőzet közvetlen közelébe csak könnyen mozdítható tárgyakat szabad elhelyezni, magasságuk ne haladja meg lényegesen a billentyőzet magasságát. Erre azért van szükség, hogy a kezek mozgása még akkor is szabad legyen, ha a képernyıfigyelés megszakítása után vagy a billentyőzettıl elfordított testhelyzetben kell gyorsan és pontosan billentyőzni. Ha az asztal kicsi, hasznos a billentyőzettartó fiók, amely az asztal lapja alatt helyezkedik el. Az az elınyös billentyőtartó fiók, amely 12 fokban elıre lejt. A munkaasztal legyen változtatható magasságú, nem fényvisszaverı felülető és olyan nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyőzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. Ezeket a feltételeket hagyományos íróasztal is teljesítheti, de az asztal magassága függjön attól, hogy a billentyőzet az asztallapon fekszik vagy az asztallap alá szerelt billentyőtartó fiókban van. Elsı esetben az asztal magassága 72 cm legyen, a második esetben a maximális magasság cm lehet. Az asztallap alatt a lábak akadálytalan mozgásához kellı szabad teret kell biztosítani. Az utóbbi években kialakítottak egy új asztaltípust a képernyıs munkához. Ez az asztal elég nagy, hogy ráférjen a számítógép monitorja és mindaz, ami egy íróasztalon szokásos. Ez az asztal hajlított nagy L alakú, egy fiókja van (a billentyőzet számára), alatta gurulós kis szekrények férnek el. Magassága állítható. Munkaasztal: A munka jellegétıl függıen az asztalon különbözı iratokat, irattartót, laptartót helyeznek el. Annak érdekében, hogy ezek is optimálisan elérhetık legyenek, bizonyos térbeli határokat be kell tartani. A normálisan befogott tartomány átmérıje 170 cm magas férfiak és 160 cm magas nık esetében vízszintesen férfiaknál 120 cm, nıknél 105 cm. E terület lényegében a vállszélesség és az alkarok hosszúságának összege. Ez a normális munkazóna. A maximális munkazónát a két kinyújtott kar által leírt, egymást metszı félkörök határolják, ami férfiak esetében 155 cm, nıknél pedig 130 cm átmérıjő félkörív-tartomány. A normális munkazónában kell elhelyezni a leggyakrabban használt tárgyakat. Ezen kívül, a kinyújtott felkarral leírható körcikkelyen belül azokat, amelyekre csak ritkán van szükség. Szék: A munkaszék legyen stabil, biztosítsa a használó szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A kereskedelemben kapható, a képernyıs munkához kialakított székek többsége ezeket

10 az igényeket kielégíti, vagyis az alsó lábszárak kényelmesen, közel függılegesen helyezkednek el, a talpak kényelmesen megtámaszkodnak a padlón, vagy a lábtámaszon, a gerincoszlop enyhén ívelt és kissé elıredılt, a combok közel vízszintesek, a felkarok laza tartásban közel függılegesek, az alkarok vízszintesen helyezkednek ela jó szék A szék stabilitását öt láb biztosítja, görgıkön gurul, két görgıt lehet rögzíteni. A szék magassága legyen könnyen állítható. Az ülıfelület akkor jó. ha hátul kicsit lejt, elıl ívelten lehajlik. Kívánatos, hogy a szék ülılapja, támlája és karfája párnázott legyen. A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthetı. A háttámla (deréktámla) akkor jó, ha a döntés rugalmas ellenállásba ütközik, így támasztja meg az ágyéki csigolyákat, és a hátrafelé nyomás megszőntével visszatér normális állásába. Ez nagyon jó rugózást igényel. Az asztal és a szék együttese biztosíthatja az egészséges ülımunkát. Ehhez még szükséges: a. a gyakran használt kezelıelemeket, kijelzıket és munkafelületeket úgy kell elrendezni, hogy kényelmesen elérhetık legyenek, b. a gyakran megfigyelt kijelzık a kényelmes nézési irányban legyenek elhelyezve, c. legyen lehetıség a testhelyzet gyakori változtatására, a gyakran ismétlıdı, a végtagok vagy a test rendkívüli kinyújtásával, elfordításával járó mozgásokat el kell kerülni, d. biztosítani kell a hát, különösen a deréktájék megtámasztását. A munkahelyet úgy kell megtervezni és méretezni, hogy a használónak legyen elegendı tere testhelyzete és mozgásai változtatásához. Tér: A monitort nem helyes a gépházra állítani. Az embernek mint egyedi testi méretekkel rendelkezı biológiai lénynek meghatározott térre van szüksége. A munkavégzéshez, tanuláshoz szükséges személyes tér korlátozását szorongásos stresszként éljük meg. A személyes tér egy láthatatlan elképzelt henger, melynek tengelye a test függıleges tengelye. A személyes tér átmérıje cm, magassága minimálisan 290 cm. Ennél szőkebb térben vagy alacsonyabb belmagasságú helyiségben kényelmetlenül érezzük magunkat. Az asztal, munkafelület vagy számítógéptartó állvány elıtt kényelmes széken ülı felhasználó körül egy kisebb és egy tágabb egyéni zóna van. A szőkebb, 45 cm-es sugarú zóna az intim zóna. Ezt közeli rokon, barát, gyermek kivételével nem illik átlépni, mert kellemetlen tolakodás érzetét kelti, érzékenyebb személynél megrettenést, rövid félelmi reakciót vált ki. A tágabb cm-es sugarú zóna a személyes zóna. Ez az a kör, amin belül a számítógép (összes tartozékával) és a személyes holmi szabadon helyezhetı el. Nagyon fontos, hogy a szobán, helyiségen átvezetı közlekedési utak egyike se hasítson le területet a képzeletbeli körbıl a személyes zónából, mert ez stresszt okozhat. A köralakban 3,6 m2 területigény az L alakú asztalokkal könnyen teljesíthetı. Egymás melletti hagyományos íróasztalok esetében legalább 70 cm széles közlekedı út legyen két cm széles asztal között. Oszlopban (egymás mögött) elhelyezett több képernyıs munkahely esetében szükség van területre a szék hátragurításához, a felálláshoz, a szék betolásához az asztal elé, ha a felhasználó feláll. Itt is a 120 cm-es sugarú zóna érvényes, az asztallap szélétıl számítva. Kellemetlen, ha a felálló dolgozó beleütközhet a mögötte dolgozó asztalának szélébe vagy a falba. A munkatársi kapcsolatok és a személyi térigény összefüggését szépen mutatja, hogy kis szobában két szembeállított asztal is elfogadható, a képernyıket egymásnak háttal állíthatják. Természetesen mindkét felhasználó mögött változatlanul szabad térre van szükség. Indokolt lehet ugyanakkor a személyi elkülönülés lehetıségének megteremtése. Pl. az asztalok között

11 elhelyezett, az asztal síkjánál cm-rel magasabb ún. félparaván alkalmazásával, amely a kommunikáció lehetıségét nem zárja ki. Az eddig bemutatott berendezési tárgyak ajánlására, kivitelezési terv készítésére minden erre kiképzett, egyetemi (fıiskolai) végzettségő személy alkalmas Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítı megvilágítást és megfelelı kontrasztot a képernyı és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. Erre a feladatra világítástechnikai mérnököt vagy erre is kiképzett szakpszichológust kell felkérni. Mesterséges fény: A képernyıre és más munkaeszközökre vetıdı, zavaró tükrözıdést és fényvisszaverıdést oly módon kell megelızni, hogy a képernyıs munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és mőszaki jellemzıivel. A világítás a képernyıs munkahelyek legkevésbé megoldott környezeti tényezıje: káprázás, tükrözıdés zavarhatja a munkavállalók látását. Sokan állítják a legtöbb képernyıt függılegesre, holott a megfigyelı számára ez nemcsak nem optimális, de szempanaszokat és nyakfájást okozhat. A munkavállalók többsége szívesebben dolgozik természetes megvilágítású helyiségben, sokan idegenkednek az ablaktalan szobáktól, munkatermektıl. A természetes világítás elsısorban nem a fénymennyiség miatt elınyös, hanem azért, mert a jó teljesítmény-készenléthez, hangulathoz a külvilággal összekapcsoló természetes fény is szükséges. A természetes fény zavaró hatása ellen viszonylag könnyő védekezni. Erkélyajtó esetén, déli fekvéső szobákban a fényszigetelı függönyön kívül paraván is szükséges lehet. A jól megvilágított hagyományos iroda elsısorban abban különbözik a képernyıs munkahelytıl, hogy a képernyıs munkahely sokkal kevesebb fényt igényel. Csupán annyit, hogy a laptartón lévı szöveg jól olvasható legyen, és a képernyın ne tükrözıdjék semmi. A mennyezeti mesterséges általános megvilágítás maximális értéke 200 candella/m 2 és a helyi megvilágításé lux. Ezért elınytelen képernyıs és más tevékenység egy légtérben. Egyébként azonos körülmények között, azaz pontosan abból a szögbıl világítva és pontosan abból a szögbıl nézve pontosan ugyanolyan reflexiós tulajdonságokkal rendelkezı felületen a fénysőrőség valóban lineárisan arányos a megvilágítással. A gyakorlatban éppen az ellenkezıje merül fel, mivel a mesterséges világítás egy felületre mindig azonos megvilágítást vált ki, de a nézés szögétıl, a felület reflexiós tulajdonságaitól függıen merıben más fénysőrőségek észlelhetık (pl. tükrözı káprázás). Képernyıs munkahelyen izzólámpát és burkolatlan fénycsövet nem szabad alkalmazni. A mennyezeten rögzített vagy a mennyezetrıl a szoba belterületébe belógó fénycsı csak merıleges lehet a képernyı(k)re, és nem lehet 80 cm-nél közelebb ahhoz a (képzeletbeli) függıleges vonalhoz, amely a képernyıs dolgozó feje és a mennyezet között húzódik. Nagyobb irodákban a közlekedı utak felett lehet a fénycsöveket (irányhelyesen) felszerelni. A belsıtéri mesterséges általános megvilágítás mellett szükség lehet helyi megvilágításra is. Erre csak a kompakt fénycsı ajánlható, fontos a jól irányítható fényvetı nyílás a foglalaton. Kapható ellipszis alakú, polárcsiszolt burkolatú, teljesen káprázás- és tükrözésmentes, szórt fényt kibocsátó íróasztallámpa is. A képernyıs munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetszı válaszfalak), világosra festett berendezési tárgyak, bútorok ne okozzanak közvetlen fényvisszaverıdést, és ne idézzenek elı tükrözıdést a képernyın. Igazítható takaróeszközök megfelelı rendszerével kell ellátni az ablakokat, hogy a képernyıs munkahelyre esı nappali megvilágítást csökkenteni lehessen. A zavaró tükrözıdés és fényvisszaverıdés kiiktatását a képernyı elhelyezésével (lásd ott), az elégséges megvilágítást az ablakok megfelelı takarásával, valamint a mesterséges fényforrások elhelyezésével és mőszaki jellemzıik helyes megválasztásával együttesen lehet biztosítani. Csak teljes terjedelmében káprázás mentesítı burkolattal ellátott fénycsıvilágítást szabad alkalmazni. Erre a célra mélysugárzású burkolat, sőrő rácsozat, mőanyag- és lyukas fémburkolat, valamint diffúzor és raszter alkalmazható. A hagyományos általános mesterséges világítás közvetlen mert a fény felülrıl halad lefelé. Ennél a megvilágítási módnál szinte lehetetlen egyidejőleg kizárni a szembe érkezı tükrözést és a képernyıt érı, káprázást okozó fényhatásokat. A káprázást a képernyı felé 50 foknál nagyobb szögben érkezı fénysugarak okozzák, míg a vakítást a személy arcához a fok közötti tartományból érkezı fény. Ezért a képernyıs munkahely megvilágítására új módszert alakítottak ki, a közvetett, azaz alulról a mennyezet felé irányuló általános megvilágítást: a) rajza a belógatott, a b) az oszlopra helyezett, míg a

12 c) a falra szerelt közvetett általános világítási változatot szemlélteti. Közvetlen világítás: A mennyezetet világító lámpatest alsó része rossz fényáteresztı fehér színő anyag. Ez megóv attól, hogy a fehér mennyezet közepén egy sötét folt legyen. Az oldalfalra erısített második közvetett világítótest láthatóan kiegyensúlyozza a mennyezet megvilágítását az elıírt maximálisan 200 candella-m2 értékben. A fénykép alján látható a helyi megvilágításra szolgáló lámpa. A közvetett általános világítás nem okoz sem visszatükrözı, sem vakító fényhatásokat. Helyi megvilágításra csak kompakt csöves, jól szabályozható fényvetınyílással ellátott rugalmas szárú írólámpa használható (17-23 W-os csıvel). A világítást a számítógépes munkahely telepítése elıtt kell megtervezni, mert az utólagos korrekció sokszoros költséggel jár. Képernyıre figyelés: A egészségügyi minisztériumi rendelet 6 órában maximálja a képernyıfigyelés idejét. 10 perc munkaközi szünet közbeiktatását rendeli el óránként. Rutinmunkáknál a szünet elıírás szerint beiktatható. Vannak munkafeladatok, amelyeknél nem lehet pontosan óránként szünetet tartani. Itt nagyon kell vigyázni arra, hogy a biztosított szünetet megkapják a munkavállalók. A szünetek közül legalább egyet igen egészséges tornával tölteni. Az európai irányelv nemcsak szünetrıl beszél, hanem tevékenységcserét is javasol. Ez hiányzik a magyar rendeletbıl, mert a jogalkotó szerint a tevékenységcseréhez a munkavállalók nem eléggé képzettek és a munkahelyek még nem eléggé szervezettek. Ellenırzés: Az ÁNTSZ helyi szervezeteit bízta meg a miniszteri rendelet a fentiek ellenırzésével. A pszichológus szakmai együttmőködése, támogatása szükséges, mert ez a terület csak egyike az ÁNTSZ több tucat ellenırizendı témájának. Viszont egyedül az ÁNTSZ tudja a munkaadót változtatásokra kötelezni. A pszichológus segítséget kaphat a munkahely biztonsági megbízottjától, a munkahely felsı vezetıitıl. Csak tılük várhatja el a pszichológus, hogy a képernyıs dolgozókat a munkafeltételek minden változtatásáról elıre tájékoztassák és véleményüket kikérjék. Nagyon fontos lehet világítástechnikai szakemberrel konzultálni, a munkahely megvilágítási tervét a szakembernek bemutatni. Csak a pszichológus tudja elérni, hogy a tervezett fejlesztések a számítógéppel dolgozók egyetértésével valósuljanak meg, a pszichológus képes tudatosítani, hogy a munkavállalónak joga van bizonyos határok között munkafeltételeit idınként átalakítani, átrendezni. A képernyıs munkavállalók 1-2 évenként szemészeti vizsgálaton vesznek részt. A pszichológus tájékoztathatja a szemészt a munkahelyi látási terhelésrıl, és figyelemmel kísérheti a szemüveghasználat hatását. Nagyobb városokban elképzelhetı, hogy munkapszichológus vállalja a régebben létesített képernyıs munkahelyek vizsgálatát, illetve újak létesítésekor a szakmai munka koordinálását, mindenekelıtt a kockázatelemzést. Vizsgálati módszerek: exploráció, munkafeladat-elemzés, kérdıívek. Bemutatás: munkahelyi fotó-, ill. power point bemutató, videokonferencia. JE A rendelet szerint csak a naponta rendszeresen 4 óránál hosszabb ideig képernyı elıtt dolgozók tekinthetık képernyıs dolgozónak. A pszichológusnak joga van a 3 óra 58 percet dolgozók számára is komfortos és egészséges munkafeltételeket javasolni. Milyen speciális szemüveget használjunk? A számítógép képernyıjét mindig megfelelı fókusztávolságban kell tartani. Mivel a képernyıt általában magasabbra és távolabbra helyezzük, mint a szokásos olvasási távolság, így más, különleges szemüvegek lehetnek szükségesek. Ezek alkalmazása különösen fontos azok számára, akik bifokális

13 vagy trifokális szemüveget vagy olvasószemüveget hordanak. A bifokális lencsék fókusztávolságát növelni kell, hogy a magasabb elhelyezéső képernyıt is megfelelıen lássuk. Azoknak is szükségük lehet a számítógépes munka során korrigáló szemüvegre, akik általában nem hordanak szemüveget, mert látásuk ép. Az optikus vagy a szemész állapítja meg azt, hogy melyik lencse a megfelelı. Pontosan kell jellemeznie a munkahelye elrendezését ahhoz, hogy a szakember kiszámíthassa, milyen szemüvegre van szüksége. Ez a vizsgálat abban is segítségére lehet, hogy megtudja, mi okozza a számítógépes munka során tapasztalt kellemetlen érzést a szemében.

14 4. A Neumann-elv és hatása a számítógépek fejlıdésére. Neumann János informatikával kapcsolatos munkássága Röviden Neumann János életrajzi adatairól Neumann János, a számítógép-tudomány egyik megalapozója, 1903-ban Budapesten született. Középiskolai tanulmányit a híres Fasori Evangélikus Gimnáziumban végezte, amelyet akkoriban a világ egyik legjobb középiskolájának tartottak. A középiskola elvégzése után kémiát, majd matematikát tanult a berlini, a zürichi és a budapesti egyetemeken. Korán kitőnt tehetségével. Bármilyen tudományos területtel foglalkozott, képes volt meglátni azt, ami újszerő, a tudományos megismerést elırevivı probléma volt. Fizikai és matematikai problémák egyaránt foglalkoztatták. Elıször Berlinben dolgozik, majd ben az USÁ-ba megy. Elıbb vendégelıadó, majd tanára lesz a princetoni egyetemnek. ekkor Európában hamarosan kitör a világháború, Neumann úgy dönt. hogy véglegesen letelepszik az Egyesült államokban. A második világháború idején ı is bekapcsolódott a haditechnikai kutatásokba. Tanácsadó volt Los Alamosban, ahol az elsı atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban vett részt. Hallatlan mennyiségû számításra volt szüksége, s amikor a háború alatt tudomást szerzett az elektronikus számítógépekkel kapcsolatos kutatásokról és fejlesztésekrıl, azonnal felismerte, az ügy jelentıségét és kereste a kapcsolatot a fejlesztıkkel. Amikor a háború vége felé a haditengerészet megbízást ad egy új elektronikus számítógép kifejlesztésére, Neumann is tagja lesz annak a tudósokból és mérnökökbıl álló csoportnak amely az EDVAC-nak nevezett új gép terveit elkészítette. A munkát azonban azzal kezdték, hogy áttekintették a korábban készült elektronikus számítógépek mindenekelıtt az ENIAC nevő gép tervezése és megvalósítása során felgyőlt tapasztalatokat. A csoport munkájában meghatározó szerepe volt Neumannak. A munka eredményeit First Draft of a Report on the EVAC ( Az EDVAC-ról szóló beszá,oló elsı vázlata ) címő, 1945-ben megjelent mővében írta le. Ebben az írásban olvashatók azok az alapelvek, amelyeket a tudományos világ ma is Neumann-elvek -ként tart számon. Tekintsük át ezeket az elveket! Neumann-elvek Soros mőködéső, teljesen elektronikus és automatikus gép Neumann János rámutatott a mechanikus eszközök lassúságára és megbízhatatlanságára, helyettük kizárólag elektronikus megoldások használatát javasolta. A gép a mőveleteket teljesen automatikusan (emberi beavatkozás nélkül) és egyenként hajtsa végre (a soros mőködés elve). Az elıállított eredményeket a memóriába írja vissza. Kettes számrendszer használata A kettes számrendszer használatának alapja az a tapasztalat, hogy az elektronikus mőködést egyszerőbb kétállapotú eszközökkel megvalósítani. Ha tízes számrendszert használ a gép, akkor 10 feszültségszintet és állapotot kell megkülönböztetni, ha kettes számrendszert, akkor csak kettıt. Ez utóbbit egyszerőbb áramkörökkel is sokkal biztonságosabban meg lehet oldani, tehát a mőködési hibák száma várhatóan csökken. Továbbá egyszerősödnek az aritmetikai mőveletek áramkörei is. Ha javul az üzembiztonság, növelhetı a végrehajtás sebessége. Célszerő inkább vállalni azt, hogy az ember számára történı megjelenítéshez átváltsák az adatokat tízes számrendszerbe. Univerzális gép Az univerzális gép elvi alapjait A. M. Turing (ejtsd: tjúring) dolgozta ki. Bebizonyította, hogy ha egy gép el tud végezni néhány meghatározott mőveletet, akkor bármilyen számítási feladat megoldására képes. Neumann javasolta, hogy a végrehajtó egység utasításkészlete univerzális jellegő legyen. Ez biztosítja a gép sokoldalú használhatóságát. Javasolta továbbá, hogy a végrehajtó egységben legyen elkülönítve az utasítások végrehajtásának sorrendjét vezérlı rész (központi vezérlıegység) a számítási és logikai mőveleteket végzı résztıl (aritmetikai-logikai egység). Belsı program- és adattárolás, a tárolt program elve

15 A legfontosabb újítasok közé tartozik az a javaslat, hogy az adatokat is és a programok utasításait is a gép gyorsan elérhetı belsı memóriájában tárolják természetesen az utasítások kódját is kettes számrendszerben. Így a végrehajtó egység gyorsan és automatikusan kiolvashatja a következı utasítást és a végrehajtásához szükséges adatokat. Korábban ezeket külsı tárolókról (lyukkártyáról, mágnesdobról) olvasta be a gép, ami nemcsak lassú volt, de rendszeresen emberi beavatkozást igényelt. (Pl. új kártyaköteg behelyezése, átváltás másik dobra). Így a végrehajtás sebessége megsokszorozódhat. Természetesen ahogy Neumann fogalmazott mindehhez a gépnek tekintélyes mérető memóriára van szüksége. Külsı rögzítıközeg alkalmazása Ahhoz, hogy feladatát teljesíthesse a gépnek bemeneti adatokat kell kapnia, az eredményeket pedig felhasználásra rögzíteni kell illetve meg kell jeleníteni. Neumann javaslata az volt, hogy a bemeneti egységekbıl az adatok a memóriába kerüljenek, ahol a végrehajtó egység eléri azokat. Az eredményeket a végrehajtó egység is a memóriába írja, ahonnan a külsı rögzítést vagy megjelenítést végzı egység kiolvashatja. (Ne felejtsük el, hogy ebben az idıben szó sem volt képernyı megjelenítésrıl. Az eredményeket ha kellett papírra nyomtatták.) A Neumann elvek hatása a számítógépek fejlıdésére A Neumann és az említett kutatócsoport által kidolgozott elveknek köszönhetıen a korábbiaknál sokkal üzembiztosabb és gyorsabb számítógépek készültek. Ezeket az elveket lényegében mindmáig követik a digitális számítógépek. természetesen egyik-másik elv már nem úgy valósul meg, mint Neumann idejében. Vegyük pl. a soros végrehajtás elvét! A nagy teljesítményő számítógépek ma nem egy, hanem több processzort (némelyik több ezret) tartalmaz. Ezek a feladatokat megosztva párhuzamos mőködéssel hajtják végre a programokat. Sıt a processzorok fejlıdésében is megjelent a párhuzamosítás. Az Intel processzorok az ún. pipeline (csıvezeték) módszerrel egyszerre több gépi utasítás végrehajtásán dolgoznak mindegyik a végrehajtásnak más-más fázisában van egy adott pillanatban. Nem szabad elfelejteni, hogy amikor az egyszerre csak egy utasítást hajtson végre elv megszületett, az elektronika még fejletlen volt. Kísérleteztek a párhuzamos végrehajtással, de nem tudták biztonságosan megoldani. Neumann javaslata lehetıvé tette, hogy kevesebb hibával mőködjenek a gépek. Abban az idıben a követhetı elv az volt, hogy: egyszerre csak egyet, de azt minél gyorsabban hajtson végre Neumann további munkásságáról Neumann 1945-ben a princetoni Elektronikus Számítógép projekt igazgatója lett, és az is maradt az február 8-án bekövetkezett haláláig. AZ EDVAC tervezése után érdeklıdése az idegrendszer és az emberi agy mőködését modellezı gépek felé fordult. Számos olyan eredeti elgondolást fejtett ki az emberi agy szerkezete illetve mőködése és a számítógépek között, amelyek ma is termékenyítıen hatnak az informatikai kutatásokra. Jelentıs hozzájárulás volt az informatika fejlıdéséhez az önreprodukáló automatákra vonatkozó elmélete, amelyben kifejti: ha egy automatákból álló rendszer rendelkezik meghatározott komponensekkel, akkor képes önmagát reprodukálni.

16 5. A személyi számítógépek felépítése (részegységek, jellemzıik). Amikor egy számítógépre ránézünk, három fontos részegység rögtön a szemünkbe ötlik: a központi egységet tartalmazó zárt doboz, a billentyûzet (keyboard) és a képernyõ (monitor) ábra: A személyi számítógép felépítése A fõegység (központi egység) A fõegység formája szerint fekvõ vagy álló (torony) házat különböztetünk meg. A fekvõ házra ráhelyezhetjük a monitort, a tornyot pedig beállíthatjuk az asztalunk alá. A számítógépet a fõegységen található POWER kapcsolóval kell be- és kikapcsolni. A továbbiakban nézzük át mi minden található a tápegységen és az alaplapon túl a rendszeregységben. Az alaplap és tartozékai A PC összes elektronikus egységét egy nyomtatott áramköri lemezre szerelik fel, ezt a lemezt alaplapnak nevezik. Nézzük meg milyen egységek csatlakoznak az alaplapra ábra: Az alaplap A mikroprocesszor (CPU)

17 A mikroprocesszor olyan nagy integráltsági fokú (több százezer vagy millió elemet tartalmazó) félvezetõ eszköz, amely egy digitális számítógép központi egységének a feladatait végzi el, dekódolja az utasításokat, vezérli a mûveletek elvégzéséhez szükséges belsõ adatforgalmat és a csatlakozó perifériális eszközök tevékenységét. A CPU, azaz a központi vezérlõ egység tulajdonképpen a számítógép agya. A ma elterjedt személyi számítógépek többségét vagy az Intel Pentium processzor valamely változatával szerelik (Pentium Pro, Pentium II, Celeron, Pentium III), vagy a konkurens 5.4. ábra: Pentium mikroprocesszorok cégek (AMD, Cyrix) valamelyik Pentium kompatíbilis processzorával. Ezek a mikroprocesszorok már alkalmazzák a pipeline (futószalag) technikát, azaz a mikroprocesszor az utasítás feldolgozásának folyamatát felosztja a részegységei között. Ezek a mikroprocesszorok szuperskalár végrehajtásra képesek, azaz a mikroprocesszor a programkód két egymást követõ, logikailag független utasítását egymással párhuzamosan tudják végrehajtani. A processzorok fontos jellemzõje még az alapfrekvenciájuk, amely befolyásolja, hogy hány utasítást képesek elvégezni másodpercenként ábra: A processzor belsõ blokkvázlata A processzor részeinek funkciói: A buszra (sínre) párhuzamosan kapcsolódhatnak a számítógépes rendszer különbözõ egységei a buszon haladó jelek egymás közötti továbbítása céljából. A buszon lévõ jelek többfélék lehetnek. BIU (Bus Interface Unit) azaz a busz illesztõ egység a mikroprocesszornak a számítógép többi egységével való kommunikációját vezérli. A gyorsítótár (cache) a memóriában található adatok és a program egy részének másolatát tárolja, és ezzel az adatok gyorsabb elérését biztosítja a mikroprocesszor számára. Az utasítás végrehajtó egységek (futószalagok) közül legfontosabb az aritmetikai és logikai egységnek az egész számokkal dolgozó része. FPU (Floating Point Unit) azaz a lebegõpontos egység a mikroprocesszor azon egysége, amely a lebegõpontos számításokat végzi.

18 MMX (Multi Media extension), azaz multimédiás bõvítés, egy olyan egysége a mikroprocesszornak, amely gyorsabban tudja végrehajtani a multimédiás utasításokat. Operatív tár Az operatív tárnak személyi számítógépeknél is hasonló feladatai vannak, mint nagy számítógépeknél, azaz, hogy egy probléma megoldása során mindazokat az információkat (futó programokat és adataikat) tárolja, amelyek a program futásának egy adott pillanatában szükségesek. Újabb és újabb technológiát alkalmazó memóriák jelenek meg, amelyek gyorsabbak és nagyobb tárolókapacitással rendelkeznek. (pl. SDRAM, RDRAM). Csatoló kártyák A PC-k nagy elõnye a bõvíthetõségük. Ha valamilyen eszközt szeretnénk csatlakoztatni a gépünkhöz, akkor az alaplap csatlakozó aljzatába elhelyezzük a megfelelõ csatoló kártyát. Ennek az elektromos áramkört tartalmazó lapnak az a feladata, hogy kezelje az eszközt, és biztosítsa a kommunikációt az alaplappal. Ilyen kártyák például a hangkártya, a TV kártya, rádió kártya stb. Speciális csatoló kártya a hálózati kártya, amely számítógép-hálózatok esetén biztosítja az információknak az átviteli közegre juttatását. Az információátviteli közeg személyi számítógépek esetén is sokféle lehet. A kártyáknak illeszkedni kell az alkalmazott hálózathoz (pl. ArcNet Ethernet, Token-Ring stb.) Képernyõ (monitor) A monitor egyik fontos jellemzõje a mérete, pl. a 15 collos monitornál az információt hordozó képrész átlójának a mérete 15 coll (a monitor vízszintes és függõleges méretaránya 4:3). A szemünk megóvása érdekében célszerû alacsony sugárzású (Low Radiation), villogásmentes monitort venni, esetleg monitorszûrõt felszerelni. A hordozható személyi számítógépeknél az elektronsugaras monitor helyett folyadékkristályos kijelzõt alkalmaznak (LCD). A képernyõvezérlõ kártyák saját memóriája 256 Kbájttól több megabájtig terjedhet. Ennek mérete befolyásolja az alkalmazható színek számát, és a vezérlõkártya grafikus mûveletvégzõ képességét Billentyûzet (keyboard) 5.6. ábra: Win'95 billentyûzet A billentyûzet szöveges információk karakterenkénti bevitelére szolgál. A billentyûzet nyomógombokból áll, és mint ilyennel a következõ alapmûveletek hajthatók végre: egy billentyû leütése, több billentyû egyidejû lenyomása, a billentyû hosszabb nyomva tartása

19 5.7. ábra: Amerikai billentyûzetkiosztás 5.8. ábra: Magyar billentyûzetkiosztás Az, hogy egy billentyû lenyomására mi történik alapvetõen a számítógépben futó programtól függ, az értelmezi ezt. A billentyûkhöz rendelt kód értelmezése programmal megváltoztatható, átdefiniálható. Az ábrán láthatók az alapértelmezett magyar és amerikai billentyûzetkiosztások. Ezen lehetõség fenntartása mellett azonban kiemelhetõk szabványos jellegû, a programok döntõ része által betartott értelmezési konvenciók. Ezeket foglaljuk össze az alábbiakban. Elõrebocsátjuk, hogy az ASCII kódrendszer mind a 256 jele természetesen nincs egy-egy billentyûhöz rendelve, ezért szükséges kiegészítõ, váltó jellegû billentyûk létezése is. Billentyû funkciók: Alt Alt Gr CapsLock Váltó, az Alt+kód kombinációval a kódrendszer bármely jele elõállítható, pl. az Alt-ot lenyomva tartva a jobboldali számbillentyûzeten üssük le: 130. Az é betû jelenik meg.(az Alt-hoz csak a jobb oldali számbillentyûzet használható!) Váltó, többnyire speciális jeleket csalhatunk elõ vele. A Shift rögzítése. Bekapcsolva rögzíti a shiftelt helyzetet. Ezt a rögzítést egy világító LED jelzi. Újabb lenyomással feloldható a rögzítés, ekkor a LED elalszik. Visszajelzõje egy LED. BackSpace Egy jel visszatörlése. Ctrl Váltó, használatakor lenyomva kell tartani.

20 Delete End Enter Esc F1 F12 Fehér billentyûk Home Insert Egy jel törlése jobbról. Valamilyen információegység (pl.: sor) végére ugrás a kurzorral. Valamilyen információegység lezárása, befejezése. A kilépés (escape) funkciót szokás rádefiniálni. Funkció billentyûk, a futó programok különbözõ feladatokat rendelnek hozzájuk (pl. az F1 billentyû leütése általában segítségnyújtást eredményez). Betûk, írásjelek, közönséges jelek. Valamilyen információegység (pl.: sor) elejére ugrás a kurzorral. A felülíró beszúró üzemmód váltása. Num Lock Váltó, a jobboldali billentyûzetblokkra érvényesen. Bekapcsolva a felsõ állás (számjegyek) érvényes. Újabb lenyomással feloldható. Nyilak Pause PgUp, PgDown Shift Tab Egy pozícióval balra / jobbra / fel / le a kurzorral. A felfelé gördülõ sok szöveget lehet megállítani egy újabb billentyû leütéséig. Egy ablaknyi információt lapozhatunk elõre vagy hátra. Váltó, betûknél a kis és nagybetû, az egyéb kétállapotú billentyûknél (írásjelek, Tab) a két jel közt vált. Használatakor lenyomva kell tartani. Nem vonatkozik a jobb oldali billentyûzetblokkra. Több pozícióval elõre/visszaugrás a sorban a kurzorral.