Segíthetek? riaszt vagy vonz? Eladó-vevő kapcsolatok a ruhaüzletek katedrálisaiban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Segíthetek? riaszt vagy vonz? Eladó-vevő kapcsolatok a ruhaüzletek katedrálisaiban"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI KAR KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Nappali tagozat Nemzetközi marketing szakirány Segíthetek? riaszt vagy vonz? Eladó-vevő kapcsolatok a ruhaüzletek katedrálisaiban Készítette: Grebely Renáta Budapest, 2010

2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS AZ ELADÓ-VEVŐ KAPCSOLATOK SZEREPLŐI Az eladó és személyes indíttatása: a profittermelés A vevő és személyes indíttatása: a vevői elégedettség A vevő pszichológiai szempontból Az eladó az ügyfélkapcsolatok javítása tükrében RUHÁZATI PIAC KONTRA GAZDASÁGI VILÁGVÁLSÁG A piac mérete és a csatornák részesedése Forgalomban megmutatkozó visszaesések A válság két arca: nyertesek és vesztesek Kevesebbet, olcsóbban, akciósan A BEVÁSÁRLÓKÖZPONTOK JELENE ÉS AZ ODAVEZETŐ ÚT Történeti áttekintés A plázák népszerűségének titkai Versenytársak Változások a vásárlók anyagi helyzetében és státuszában A 21. SZÁZADI ELADÓ-VEVŐ KAPCSOLATOK FELTÉRKÉPEZÉSE A kutatások módszere, célja, a felállított hipotézisek A kvantitatív kutatás: vásárlási szokások vizsgálata A kérdőív és az előzmények Az eredmények, és ami mögötte van A kvalitatív kutatás: kereskedői oldal vizsgálata Szakértői interjú a PUMA-val PUMA értékesítési alapok BE NICE A hipotézisek értékelése Útravaló: konklúziók és következtetések ÖSSZEGZÉS FELHASZNÁLT IRODALOM TÁBLÁZATOK ÉS ÁBRÁK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK

3 1. Bevezetés A kapcsolatok erőfeszítést igényelnek, az már biztos. Persze muszáj, hogy két személy között legyen egyáltalán valamilyen szintű kapcsolat, ahhoz, hogy aztán dolgozni lehessen rajta. (J. R. Ward) A ruhavásárlás a fogyasztói igények átláthatatlan metamorfózisával és bővülésével ma már több szempontból is meglehetősen kényes témaként üti fel magát fejünkben, főleg ha kifejezetten a modernkori katedrálisokat, a mai fiatalok lelőhelyét, a bevásárlóközpontokat vizsgáljuk. Épületeik annyira összetett komplexumok, hogy ezekben még a kizárólagosan ruhavásárlási szándékkal érkezőket is rengeteg egyéb inger éri. Ám mégis, hétköznapi vásárlóként, ha ruhavásárlásra kerül a sor, vevői elégedettségünk alakulását elsősorban maga az eladó befolyásolja. Az ő személye, szakképzettsége, az általa nyújtott kiszolgálás a döntő, és persze végül a mindezen tényezők kombinációjaként kialakuló kellemes atmoszféra, avagy kedvezőtlen esetben az adott üzletből rossz szájízzel történő távozásunk. Egy-egy ruhaüzletben tett látogatásunk az ott tapasztaltaktól függően nagymértékben kihathat a későbbiekre. Vásárlási szokásainkban jelentős változásokat idézhet elő, illetve az általunk tanúsított jövőbeni fogyasztói magatartásunkat is különösképpen formálhatja. Egy meghatározó negatív vásárlási élmény az üzlet esetében akár potenciális vásárlási kedvünk végleges elvesztését, és ezáltal az üzlet teljes ignorálását is eredményezheti. Éppen ezért a jelenlegi piaci helyzetben monumentális választék, a gazdasági világválság hatásaként még napjainkban is tomboló csökkenő vásárlási kedv egy magát versenyképesnek tudni akaró vállalkozás kénytelen óriási hangsúlyt fektetni a vevőinek szóló kommunikációra. Ennek a kommunikációs kapcsolatnak pedig az egyik és egyben legközvetlenebb kulcsembere maga az eladó. A ruhaüzletek forgalmában megmutatkozó visszaesések szerteágazó negatívumokhoz, problémákhoz vezetnek. A vevők elvesztése mellett egyre nehezebb új vevőket megnyerni, a vevőcsalogatás agresszívabb eszközöket igényel. A vevőszerzéssel szemben a vevőmegtartás kerül előtérbe, ám ez a terület is kihívásokkal küszködik, és mindezeket tetézve ha nem is közvetlenül a gazdasági világválságból kifolyólag de megjelenik egyfajta immunitás a vevők oldaláról. Immunitás az eladókkal szemben, immunitás a Segíthetek? kérdéssel szemben. Az eredetiség és egyediség forradalma 3

4 hódít a 21. században, a csapból is a Légy egyedi! szlogen folyik, de ha nem is a csapból, a médiából biztosan. A vevőgondozásban sablonossággal, közhellyel vádolják az eladókat, és a vásárlók páncélt öltve magukra felvesznek egyfajta, már a kezdetekben elutasító magatartást. Zsigerből felelik az eladó segítséget felajánló kérdésére, hogy Nem, köszönöm, csak nézelődöm azonnal elvágva ezáltal minden további lehetséges kommunikációs fonalat. A fentiekben leírtakat személyesen, saját bőrömön tapasztalom a hétköznapokban. Jelenleg a WestEnd City Center bevásárlóközpontban található PUMA márkaüzletben dolgozom részmunkaidős eladóként, így első kézből vagyok szemtanúja a vevő-eladó kapcsolatok alakulásának. Korábban már több márkaüzletben is dolgoztam azonos munkakörben, mindegyik ruházati termékek értékesítésével foglalkozott, így összehasonlítási alapom és sokrétű rálátásom is van már a témát illetően. Az ezekben az üzletekben eltöltött idő alatt lehetőségem nyílt megismerni az üzletek vezetőségének álláspontját a vásárlókéval szemben, valamint betekintést nyerhettem az általuk alkalmazott különféle vevőcsalogató stratégiákba is. Mindig is érdekeltek az emberi kapcsolatok, mert ha már kapcsolat, akkor ott minimum két ember a szereplő, két külön személyiség, gondolkodás, szemléletmód, értékrend. És ugye minden éremnek két oldala van. A két oldal egyszerre történő vizsgálata az igazán izgalmas, ezért is választottam ezt szakdolgozatom témájaként, amely így kétpólusú. A továbbiakban egyrészt a bevásárlóközpontok ruhaüzleteibe betérő fogyasztók igényeit igyekszem feltérképezni, másrészt pedig az üzletek oldaláról a versenyképes vevőkapcsolatok kiépítéséért vívott küzdelmet veszem nagyító alá. Természetesen mindehhez elengedhetetlennek tartom megvizsgálni a háttérben megbúvó lényeges tényezőket, úgy mint magát a ruházati piacot, annak méretét és főbb szereplőit; a bevásárlóközpontok jelentőségét ma Magyarországon, népszerűségüket a potenciális fogyasztók körében, valamint nem utolsósorban a gazdasági világválság kihatásait mind a plázák forgalmára, mind pedig vásárlási szokásaink alakulására. Dolgozatom fő célja tehát a vásárlók igényeinek, elvárásainak ütköztetése a ruhaüzletekben tapasztalt egzakt tényekkel úgy, mint: alkalmazott verbális és nonverbális kommunikációs eszközök, vevőgondozás, kapcsolatépítés és kapcsolattartás a vevőkkel, vevőcsalogatás, legvégül pedig az eladószemélyzet szakképzettsége. A két oldal egybecsengéseire és ellentmondásaira igyekszem rávilágítani, majd azokból a megfelelő következtetéseket levonni, és ez által egyfajta útravalót adni az üzletek vezetőségének. 4

5 2. Az eladó-vevő kapcsolatok szereplői Ahhoz, hogy a kereskedői és a vásárlói oldalt egyaránt a fentiekben leírtak szerint mustra alá vehessem, lényeges, hogy előbb magukról a szereplőkről: motivációikról, indíttatásukról, nézeteikről, szemléletmódjukról essen néhány szó általánosságban. Azonban mielőtt ténylegesen a szereplők részletes jellemzésére térnék rá, fontosnak tartom tisztázni magának a kapcsolatnak a fogalmát, vagyis, hogy pontosan mit is takar ez a kifejezés marketingszempontból, hogyan alakul ki, és egyáltalán honnan nevezhető ez a folyamat ténylegesen kapcsolatnak eladó és vásárló között. Ha a kapcsolati marketing szemszögéből közelítjük meg a kapcsolat, mint fogalom definiálását, akkor azt kell mondanunk, hogy kapcsolatnak kizárólag a kereskedő és ügyfél között olyan minőségben történt ügyletek sorozata tekinthető, amelyek mindkét fél részéről önkéntesen valósultak meg. 1 Azonban mivel ez a meghatározás a két fél között többszöri egymás utáni ügyletet feltételez, a témám szempontjából aktualitása kérdéses, hiszen dolgozatom fókuszában nem pusztán a törzsvásárlók köre áll, hanem a nem feltétlenül visszatérő vevőket, az egyszeri vásárlókat is tárgyalja. Tehát esetemben kapcsolatnak minősítek minden eladó és potenciális vevő között létrejövő kommunikációs viszonyt, amely a kereskedő részéről az eladás, a vásárló részéről pedig a haszonszerzés jegyében születik meg. Az ügyfélkapcsolatoknak általában két szereplője van, akiket különböző, ám mégis hasonló elnevezésekkel illetnek. A megnevezések közötti árnyalatnyi eltérésekkel próbálják érzékeltetni, hogy elsődleges célként az értékesítést, avagy az ügyfél kiszolgálását tartják-e számon. A vevő leggyakoribb szinonimái: vásárló, ügyfél, partner, fogyasztó. Az eladó rokon elnevezései ettől függően lehetnek: értékesítő, üzletkötő, kereskedő stb. A témám szempontjából a legrelevánsabb kifejezések a vásárló/vevő és az eladó, így a továbbiakban elsősorban ezeket fogom használni. 2.1 Az eladó és személyes indíttatása: a profittermelés Az eladó nem pusztán egy személy, hanem magának a vállalatnak a megtestesítője, hiszen annak küldetését, hitvallását képviseli, és mindezt szerencsés esetben megfelelően közvetíti is vásárlói felé oly módon, hogy azok célba érjenek. 1 Edward Little Ebi Marandi: Kapcsolati marketing, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, p

6 Az eladó egyben tanácsadó is. A vásárló, amikor vásárlásra hajtja a fejét, legyen szó bármilyen termékről, egyfajta problémamegoldást remél, és ennek tükrében az eladó segítségére szorul. A szakszerű tanácsadás elengedhetetlen feltétele, hogy az eladó megfelelő szakértelemmel, széles körű információbázissal rendelkezzék az általa értékesített termékekről, majd ezeket át is adhassa vásárlóinak. A vevő problémájának összetettségétől függ, hogy milyen mértékben igényli az eladó támogatását, és nyilvánvalóan ettől válik függővé a tanácsadás milyensége is. 2 Tehát az ideális eladó egyik legfontosabb jellemvonása, hogy szakmailag magasan képzett, és maximálisan tájékozott legyen. A munkafolyamatok helyes elvégzésén kívül tisztában kell lennie a vállalat által forgalmazott árucikkek előnyeivel, hátrányaival, háttértörténetével, a termék minden fontos attribútumával. A helytálló szakértelmen túl azonban a megfelelő kommunikációs képességek birtoklásáról sem feledkezhetünk meg. Mindezeken felül az eladó személyiségjegyeinek lényeges elemei a problémamegoldó képesség (amely az esetleges konfliktusok kezelésénél játszhat meghatározó szerepet), megbízhatóság, őszinteség, szavahihetőség, meggyőző erő, valamint nem utolsó sorban egy alapvetően kedves, mosolygós, beszédes, kommunikatív természet. Az ideális jelző kiérdemléséhez olyan további személyes tulajdonságok is szükségeltetnek, mint az empátia, a motiváltság, a lojalitás a cég iránt, a felelősségtudatosság, a talpraesettség a nem várt szituációk kezelése érdekében, valamint egyfajta önbecsülés és elégedettség. De mi is az eladó elsődleges célja? Természetesen a sikeres értékesítés, ez által a forgalom növelése, amely a profittermelés reményében történik. Akárhogy is szépítjük, minden mozzanata, cselekedete, tevékenysége, vásárlóihoz intézett szava mögött ez a cél bújik meg. Mindez viszont nem feltétlenül jelent jót, hiszen amíg az eladó úgymond saját problémamegoldására fókuszál - vagyis hogy növelje az eladást - addig a vásárló problémamegoldása háttérbe szorul, holott ennek kellene az elsődleges szempontnak lennie. 3 Az eladó célja beteljesítése érdekében bizonyos készségeit fokozottan kamatoztatja, és különféle eszközöket vet be. Itt játssza a legnagyobb szerepet a meggyőző képesség, a befolyásoló erő, és az ezek által alátámasztott termékajánlás, hiszen ez jelenti a profittermelés legkézenfekvőbb fegyverét, ám az eladónak meg kell tanulnia, megfelelően elsütni azt. 2 Balogh Péter: Kapcsolatban az ügyféllel Az ügyfélkapcsolatok pszichológiája, pszichológiai tanulmány 3 Árpádi László: Mit tegyek, hogy tőlem vásároljanak?! 10 év sikeres értékesítési tapasztalata Magyarországon, Media Nox Kiadó, Budapest, 2001, p

7 2.2 A vevő és személyes indíttatása: a vevői elégedettség Egy embert különféle motivációk vezérelhetnek, amikor belép egy adott üzletbe. Ez alapján az üzletek látogatóit négy különböző csoportba sorolnám: 1. Céltudatos vásárló, akinek határozott elképzelése, hogy pénzt is költ a kiszemelt üzletben, és pontosan tudatában van annak, hogy mit keres, illetve miért tért be az adott boltba. 2. Céltudatosan nézelődő vásárló, aki lehetőséget lát arra, hogy vásárlásba bocsátkozik, és az általa kedvelt, és más alkalmakkor is meglátogatott üzletek listáját járja körbe. Nem feltétlenül távozik tényleges vásárlóként. 3. Beeső vásárló, aki pusztán nézelődés céljából indul útnak, és ha már elhaladt az adott üzlet előtt, körbenéz. Ha nem arra viszi az útja, nem is valószínűsíthető, hogy betekintett volna az üzletbe. 4. Lézengő vásárló, aki a hirtelen ráeső szabadidejét tölti el a különböző üzletekben. Semmilyen nemű elvek nem vezérlik a boltok felkeresésében, hogy végül vásárole, abszolút az akkori hangulatától, és természetesen pénztárcájának tartalmától függ. Attól függetlenül, hogy ezek a motivációk mennyire különbözhetnek egymástól, vagyis akármilyen célból is térünk be egy üzletbe, az eladó szemléletében azonnal potenciális vevőkké formálódunk. Ha valóban vásárlás reményében célzunk meg egy üzletet, valamilyen problémával fordulunk az eladóhoz, és annak megoldását várjuk tőle. Végül a sikeres problémamegoldás és a hasznosság érzetének biztosítása vezet el vevői elégedettségünkhöz. Tehát a vásárló személyes indíttatása az elégedettség elérésében rejlik, szeretne pozitív tapasztalattal távozni az üzletből. A vállalatok általában a maximális vevőelégedettség megszerzésében bíznak, amely a márkalojalitásban nyilvánul meg. A fentiekben az ideális eladóról már szó esett, természetesen ilyen vonatkozásban létezhet ideális vevő is. A vásárló ideális mivolta abban mutatkozhat meg, ha viszont alkalmazkodik az eladó igényeihez. És mit várhat el az eladó? Türelmet, megértést, határozottságot, nagyfokú vásárlási kedvet és kedvességet a vevő oldaláról. Az ideális vevő azonban meglehetősen ritka jelenségként könyvelhető el, sokkal valószínűsíthetőbb, hogy végül az eladó személyére hárul az a feladat, hogy alkalmazkodjon a vásárlói igényekhez, és eleget tegyen azoknak. Mindezt Hoffmann Istvánné fogalmazta meg a 7

8 legszellemesebben egyik tanulmányában: A győztes valószínűleg az a kereskedő, aki azt kínálja, amit sokan részesítenek előnyben. Egyszerű: már csak arra kell megkeresni a választ, hogy mi tesz sok embert elégedetté! A vevő pszichológiai szempontból A vásárló a kiválasztott üzletbe minden egyes alkalommal úgymond kész csomaggal érkezik: motivációival, saját személyiségjegyeivel, attitűdjével, vásárlási szokásaival, preferenciáival, valamint aktuális problémáival. Elkerülhetetlen, hogy mindezek kihatással legyenek a vásárlás folyamatára, ahogyan végül annak kimenetelére is. Az alábbi táblázatban Trommsdorf racionális és hedonisztikus vásárlótípus szerinti csoportosítását láthatjuk a vásárlói magatartásjellemzőkre vonatkozóan: 1.sz. táblázat Trommsdorf vásárlói magatartás jellemzői Marketingvonatkozások Vásárlói magatartás Racionális Hedonisztikus A vásárolt termék Javak Élmények Információk Verbális Nem verbális Döntési kritériumok Haszon, hatékonyság Öröm, játék Korlátok Pénz Idő Motívumok Feladatmegoldás Élvezet Aktivizálhatóság Gondolatokkal Érzelmekkel Döntést befolyásoló tényezők Információ Benyomások Tanulás, gondolkodás Értelemmel Asszociációval Tudás Szemantikus Képszerű Előzetes meghatározottság Beállítódás Impulzusok A magatartás kiváltója Döntés Szokás Eredménykritérium Funkció Öröm Forrás: Volker Trommsdorff: Konsumentenverhalten, W. Kohlhammer GmbH, Stuttgart, Hoffmann Istvánné: A bevásárlóközpontok szerepe az igények és a fogyasztáskultúra fejlesztésében, In.: A bevásárlóközpontok jelene és jövője /szerk. Sikos T. Tamás/, Selye János Egyetem Kutatóintézete, Komárom, 2007, p

9 A táblázatban egyértelműen elkülönülnek a racionális és a hedonisztikus vásárló jellemvonásai, míg az előbbi a termék hasznosságát tartja szem előtt, addig az utóbbi számára a termék megvásárlása során az élmény, az öröm szerzése az elsődleges cél. Ennek megfelelően a motívumok is különböznek a két vásárlótípus esetében, a racionalista a problémamegoldásra fókuszál, a hedonista pedig az élvezet forrását keresi. A hedonisztikus vásárlónál elsősorban érzelmeire hathatunk, a racionalistánál értelemszerűen a gondolatok, és az információszerzés dominálnak; ő már a vásárlás előtt egyfajta beállítódással rendelkezik, míg az élményvásárlót a vásárlási folyamat közben jelentkező impulzusok befolyásolják végső döntésének meghozatalában. A racionális vevőnél a legnagyobb korlátot a pénz jelenti, a hedonisztikusnál ezt megelőzi, vagy úgy is mondhatjuk, hogy felváltja az idő. Az utóbbi típusba tartozó vásárlók főként a nem verbális információkra lesznek figyelmesek, elsősorban benyomásaikra hagyatkoznak, és vevői elégedettségük kritériuma az öröm megtapasztalása a vásárlás folyamata során. A racionális vásárló ezzel szemben a verbális információkat preferálja, és nála az elégedettség feltétele a vásárolt termék által betöltött funkció. Tehát a vevő magatartása, attitűdje, fogyasztási szokásai mögött rengeteg pszichológiai tényező bújhat meg, amelyek ebből következően jelentős mértékben befolyásolhatják a vásárlások alakulását. Az eladó egyik részfeladata, hogy ezek fölött a pszichológiai jellemvonások fölött semmiképpen se hunyjon szemet, és számoljon velük minden egyes esetben, amikor egy vevőt kiszolgálni készül. Lényeges, hogy már az első benyomások alapján igyekezzen feltérképezni a betérő vásárló hovatartozását, és annak megfelelően, személyre szabottan kezdeményezzen vele kommunikációt. 2.4 Az eladó az ügyfélkapcsolatok javítása tükrében El is érkeztünk talán az egyik leglényegesebb kérdéshez: mit tehet az eladó, hogy harmonikusabbá formálja vásárlóihoz fűződő viszonyát? M. Ellen Peebles szerint: Salesmen and customers it s like a marriage. You need to like each other. And if you treat people right, you will love them. 5 Azaz: Eladók és vásárlók akár egy házasság. Kedvelnetek kell egymást. És ha a megfelelő módon kezelitek az embereket, szeretni is fogjátok őket. Vagyis a jó ügyfélkapcsolatok kialakításának alappillére, hogy szeressük vásárlóinkat, és igyekezzünk megszerettetni magunkat is velük. Mindez pedig csak jól 5 M. Ellen Peebles: Love your customers, In.: Harvard Business Review, Jul/Aug2006, Vol. 84 Issue 7/8, p

10 célzott kommunikációval lehetséges. Mivel az eladó-vevő kapcsolatok általában csupán felszínes érintkezést takarnak, az eladónak meg kell próbálnia túlszárnyalni ezt a felszínességet, és valami sokkal pozitívabb, maradandóbb élménnyel és vásárlási tapasztalattal gazdagítania vevőit, hogy azok a jövőben is visszatérjenek. A kezdetben személytelen viszonyból bizonyos mértékig személyeset kell formálnia, így a vásárló azt érezheti, hogy az üzletben tett látogatása során mindvégig ő állt a figyelem középpontjában, és valóban mindent megtettek szívélyes kiszolgálása érdekében. Az eladó tarsolyából ilyenkor több fegyver is előkerülhet. Vegyük előbb sorra a külsőségeket. Jelentős befolyásoló tényező lehet a jó megjelenés, a viselt ruházat, báj, testi vonzerő, ápoltság, a sugárzó harmónia, amelyek mind-mind bizalmat ébreszthetnek a vásárlóban. Ám ugyanilyen fontossággal bírhatnak a nonverbális jelzések: szemkontaktus, gesztusok, mimika, egy őszinte mosoly. A vásárló bizalmának megnyerése elengedhetetlen a sikeres eladó-vevő kapcsolatok kialakításához, sajnos ez az eladók egyik legnehezebb feladata. Ám ha őszinte érdeklődést mutatunk vásárlónk iránt, és részletesen körbejárjuk problémáját, már könnyebben kelthetünk benne bizalmat. Lényeges mindezt azelőtt megtennünk, hogy az általunk értékesített termékek előnyeiről kezdenénk bő lére eresztett monológokba, hiszen ez a vásárló számára könnyedén üres rábeszélésnek tűnhet, így elveszítve minden korábbi lehetséges esélyt bizalmának kiérdemlésére. 6 Mégis hogyan kezdjen az eladó kommunikációt? Hiszen itt dől el minden, az első szónál, kifejezésnél, vagy érdeklődő kérdésnél. Ez határozza meg, hogy a vásárló szóba áll-e velünk, avagy hátat fordít nekünk, és önálló útjára indul üzletünkben. Utóbbi esetben jóval nehezebb figyelmének újbóli felkeltése. A legfontosabb, hogy az eladó lehetőleg ne használja a Segíthetek valamiben? kérdést, próbálja mellőzni ezt szófordulataiból, hiszen ma már túlságosan gépiessé vált, monotonon, robotszerűen feleljük rá: Köszönöm, csak nézelődöm. A kérdés eredeti tartalma mára már elveszett, a segítő szándék, feltehetjük akármilyen hangsúllyal, nem üt át rajta, és nem ér el a vevő tudatáig. A megszólítás legjobb taktikája a humor, ami sosem megy ki a divatból. A személyes kapcsolat kialakításának feltétele pedig, hogy a megszólítás is személyre szabott, egyedi legyen. Az eladók részéről egy jó kezdet sokkal sikeresebb eredményt sejtet a vásárlás kimenetelét tekintve, és így a vásárlási folyamat további szakaszaiban alkalmazott kommunikációt is megelőlegezi, megkönnyíti. 6 Árpádi László: Mit tegyek, hogy tőlem vásároljanak?! 10 év sikeres értékesítési tapasztalata Magyarországon, Media Nox Kiadó, Budapest, 2001, p

11 3. Ruházati piac kontra gazdasági világválság Mivel az eladók és a vevők közötti viszonyt a ruhaüzletek katedrálisai -ban vizsgálom, elengedhetetlennek tartom az eladó-vevő kapcsolatok általános jellemzését követően, hogy feltérképezzem magát a ruházati piacot, annak méretét és változásait az elmúlt néhány évre visszamenőleg. Kíváncsi vagyok arra, hogy a gazdasági világválság milyen mértékű kihatással volt a ruházati piac fejlődésére. Szót ejtek majd a különböző ruházati termékeket forgalmazó vállalatokról, az általuk választott kiútról, a válság veszteseiről és nyerteseiről is. Szintén ebben a fejezetben térek ki a vásárlók fogyasztási és vásárlási szokásaiban megmutatkozó újdonságokra, elsősorban a mai trendekre, valamint ruházati költéseik alakulására. A témakör feldolgozása kapcsán, mint szekunder adatforrásra, elsősorban a GfK Hungária Piackutató Intézet igényes kutatásaira támaszkodtam. Az intézet által üzemeltetett sajtószolgálat publikált cikkeiből igyekeztem értékes és egyben hiteles információkat nyerni. 3.1 A piac mérete és a csatornák részesedése A GfK Hungária Piackutató Intézet folyamatosan figyelemmel kíséri a teljes magyarországi ruházati és cipőpiac helyzetét, így meglehetősen könnyű szerrel jutottam releváns szekunder információkhoz a témával kapcsolatosan. A FashionScope nevet viselő tanulmányából a közelmúlt éveire visszatekintve is megismerhetjük a ruházati piacon tevékenykedő különböző kereskedelmi csatornák forgalmának alakulását leíró trendeket. Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a 2005-ös évig folyamatos növekedés jellemezte a ruházati piacot. Ez a növekvő tendencia megmutatkozott mind a forgalom értékében, mind az értékesített volumenben től 2002-ig a ruházati piac kétszámjegyű növekedést tudhatott magáénak, ám ez a növekedés a 2003-as évtől kezdve folyamatosan csökkeni látszott, és az évezred elejéhez képest egy jóval lassabb fejlődés vált jellemzővé. A 2006-os év jelentette az igazi fordulópontot, amikor is az értékesített ruházati termékek mennyiségét vizsgálva már csökkenés volt tapasztalható, 2007-ben pedig már a forgalom értéke is negatív irányt vett, és mindez az akkori kormány gazdasági megszorító intézkedéseivel magyarázható ban újra a növekedés lett úrrá a piacon, a magyar háztartások vásárlásai mennyiségben gyarapodtak. Tavaly a ruházati piac méretét 11

12 tekintve, ha az eladott mennyiséget nézzük, 239 millió darab értékesített ruházati cikkel büszkélkedhetett, míg a forgalom értéke 360,8 milliárd forintra rúgott. Ugyanebben az évben egy család átlagosan 108,5 ezer forintot költött jövedelméből ruházati termékekre, ebből nagyobb arányt tesznek ki a felsőruházati költések. A ruházati piac megoszlásában a különböző kereskedelmi csatornák között szintén jelentős változások köszöntöttek be a es időszakban ben elsősorban a hipermarketek növelték piaci részesedésüket, a 2004-es évben már egyéb alacsonyabb árfekvésű üzlettípusok, így például a távol-keleti boltok térnyerése hódított. Ha a mennyiségi forgalmat vizsgáljuk, 2005 és 2007 között a ruházati termékek mondhatni egynegyedét, azaz 23%-át az ilyen jellegű üzletekben értékesítették. Mindemellett az sem elhanyagolható tény, hogy a ruházati szaküzletek, a színvonalasabb márkaboltok piaci pozíciója különösebb mértékben se nem csökkent, se nem növekedett, vagyis stagnálni látszott az általános ruházati üzletek fejlődésének éve volt, ugyanakkor a fogyasztók bizonyos hányada továbbra is a kedvezőbb árú üzlettípusokat preferálta, így terjeszkedtek a használt ruha kereskedések, valamint érdekes módon a szupermarketek és élelmiszerdiszkontok piacrésze is megugrott. A kisebb profilú textil szaküzletek piaci aránya azonban egyértelműen fokozatos csökkenést mutat. Az alábbi grafikonon a as évek főbb változásai láthatók a piaci részesedések alakulását tekintve. 1.sz. ábra Forrás: GfK Hungária, FashionScope,

13 2009 első félévében a ruházati termékek magyar piacát kétpólusúnak mondhattuk annak megfelelően, hogy a vásárlók, igényeiket tekintve két szélsőséges csoportba voltak sorolhatók: egyszerre volt képes fent maradni a kedvezőbb áron értékesített, márkázatlan vagy használt ruházati termékek piaca, és a magasabb árszínvonalú, márkás termékeké. Eközben tovább hódítottak a modern értékesítési csatornák, amelyekben esősorban az alacsonyabb árak, és a jóval szélesebb és változatosabb választék jelentik a legfőbb előnyöket Forgalomban megmutatkozó visszaesések 2008 utolsó negyedévében robbant ki a nagy hitelválság, amely a későbbi reálgazdasági recesszió kiváltója volt. A következmények és a kihatások jelentős mértékben megviselték a magyar gazdaságot is, a makrogazdasági mutatók negatív irányt vettek, a kiskereskedelmi forgalom szintén hanyatlani kezdett. Természetesen a ruházati piac forgalmát is megnyirbálta a válság, a magyar fogyasztók ruházati költései jelentősen visszaestek. Amíg 2008 első félévében a magyar fogyasztó átlagosan 37 ruhadarabot vásárolt, addig ez a szám 2009-re már 32 darabra csökkent. Értékben kifejezve a ruházati piac közel 13%-os csökkenést könyvelhetett el. A 2009-es év első felében a forgalom értéke 143,5 milliárd forintot tett ki. Az értékesítési csatornák szempontjából megállapíthatjuk, hogy elsősorban a kisebb profilú üzlettípusok, butikok szembesültek nagyobb veszteségekkel, valamint a korábban (2005 és 2007 között) oly népszerű távol keleti üzletek kedveltsége is csökkent. A piaci árusok bizonyultak a válság legnagyobb veszteseinek. A nehézségek ellenére voltak olyan kereskedelmi csatornák is, amelyek lépést tudtak tartani a hirtelen változásokkal: a használt ruha kereskedések nagyobb forgalmat generáltak, valamint a multinacionális hálózatok nagy alapterületű üzletei is jobban teljesítettek a 2008-as évhez képest. 7 GfK Hungária Sajtószolgálat: Ruházati piac: Továbbra is igény van mind az olcsóbb, mind a drágább, márkás ruhaneműk iránt, március

14 Az egyes szegmensek értékbeli részesedése átrendeződött. Főként a sportruházati termékekre fordított költéseinken kezdtünk el spórolni a világválság negatív hatásaira válaszolva, ugyanakkor a felső- és alsóruházati termékek forgalma is leredukálódott. Érdekesség, hogy a kiegészítők iránti kereslet megnőtt, az ilyen jellegű termékekből jóval több fogyott, minden ötödik háztartás átlagosan 6200 forint értékben vásárolt valamilyen ruházati kiegészítőt. 8 Az alábbi grafikon az egyes szegmensek arányát mutatja a ruházati piacon 2008-ban és 2009-ben. 2.sz. ábra Forrás: GfK Hungária, ConsumerScope, A válság két arca: nyertesek és vesztesek A gazdasági világválság egyenes következménye, hogy a zajló negatív változásokkal nem minden ruházati termékek forgalmazásával foglalkozó vállalat tudott lépést tartani, így több cég is 2009-ben a csőd szélére került. A korábbi folyamatosan tartható értékesítési sikerek hirtelen a múlt történéseivé váltak, és bizony a legnagyobb forgalommal bíró vállalatoknak is nehézségekkel kellett megbirkózniuk. A bevételek megzuhantak, az erőforrások és tartalékok kimerültek. Olyan nagy láncolatok kerültek 8 GfK Hungária Sajtószolgálat: Ruházati piac: az idei év első félévében kevesebb ruházati terméket vásároltunk, mint 2008-ban, október

15 pénzügyi válságba, mint az Esprit, a H&M, és a Bijou Brigitte. Ezeknek az üzleteknek a forgalma különösképpen visszaesett, és fióküzleteik mérete is meglehetősen lecsökkent. A két sportruházati cikkeket forgalmazó rivális márka, az Adidas és a Puma is jelentős veszteségeket generált, ahogyan a Charles Vögele nevű vállalat is. A fentiekben felsorolt vállalatok csődközelsége azonban másoknak új lehetőségeket kínált. Elsősorban a tőkével rendelkező, és a krízis esetén is helytálló márkák aratták le a babérokat, a nagy láncolatok felszabadult fióküzletei nekik kedveztek. Így számos forgalmas helyen elhelyezkedő üzlet üresedett meg, ezek a márkák pedig lecsaptak rájuk, majd tovább terjeszkedtek. A válság nyertesei között szerepelt a Kik, a Takko, a New Yorker, a MacGeiz, a Bon Prix, az S. Oliver, a Tom Tailor, a C&A és a Deichmann Kevesebbet, olcsóbban, akciósan Természetesen a recesszió a fogyasztói oldalon is jelentős változásokat indított el, egyaránt kihatással volt a vásárlási szokások alakulására, és a fogyasztók magatartására. Mint ahogyan azt már korábban is említettem, a magyar háztartások ruházati költései 2009-ben visszaestek az előző évhez képest, és ez a tendencia 2010 első negyedévében bár már kevésbé agresszív mértékben, de továbbra is jellemezte a ruházati piacot. 8%-kal kevesebb ruházati terméket vásároltunk. A vásárlási szokásokat általánosságban tekintve a legjelentősebb változás abban nyilvánult meg, hogy ma már egy bizonyos termékvonalból egyre kevesebbszer, de olyankor nagyobb mennyiségben vásárolunk. Ám ez a trend a ruházati piacra továbbra sem jellemző, az elmúlt három év egyértelműen bizonyítja, hogy az egy alkalommal megvásárolt termékek darabszáma nem mutat növekvő tendenciát, sőt inkább csökkenni látszik. 9 DivatMarketing: A válság hozadéka, február, 16. évf szám, p

16 Egyfajta koncentráció figyelhető meg, amikor a ruházati költések kereskedelmi csatornák szerinti megoszlását vizsgáljuk. Ma már a fogyasztók jelentős része költi el jövedelmét, ha ruhavásárlásra kerül sor, főként diszkont ruházati láncokban, hipermarketláncokban, és persze a távol keleti üzletekről sem feledkezhetünk meg. A használt ruha kereskedések népszerűsége szintén töretlenül növekszik. 10 Ha továbbra is a 2010-es évet nézzük, azt kell mondanunk, hogy a válság sajnos még nem ért véget, és utóhatásai jelenleg is érződnek a ruházati piacon. A magyar háztartások jövedelme folyamatosan csökken, így elsősorban az utazáson, ruházkodáson, oktatáson és a kulturális szórakozáson igyekeznek pénzt megtakarítani. Halvány pozitívum, hogy a makrogazdasági mutatók javulása bizonyos, azonban mindez egyelőre nem köszön vissza a fogyasztók ruházati termékekre fordított költésein. A várakozások szerint az első jelek csak 2011-ben lesznek tapasztalhatók első félévében a piac értéke 135 milliárd forintot tett ki. 3.sz. ábra Forrás: GfK Hungária: FashionScope, 2010 A ma fogyasztója az alacsonyabb árfekvésű üzleteket keresi fel, és már a termék márkás mivolta sem olyan egzakt feltétel, mint korábban volt. A gyengébb minőség sem okoz kifejezetten problémát, a háztartások ekképpen próbálják visszaszorítani költéseiket. 10 DivatMarketing: Kevesebbet, olcsóbban, augusztus, 16. évf szám, p

17 Az alacsonyabb minőség főként a fiatalok korosztályát jellemzi. Ők azok, akik továbbra sem hajlandóak lemondani a trend, a divat követéséről, és minden újdonságot érdeklődve fogadnak, azonban mindezt valahogyan kénytelenek kompenzálni, így a kevésbé magas minőségű termékek mellett szavaznak. Az olyan fogalmak, mint ár-érték arány, mára felértékelődtek, és a vásárlások sokkal tudatosabbak, megfontoltabbak; az impulzusvásárlás jelenségét csak egy-egy óriási mértékű leértékelés, kihagyhatatlan ajánlat képes kiváltani. Az akciók és promóciók évét éljük, 2010 első félévében minden tizedik ruhadarabból négy csökkentett áron került megvásárlásra, holott ez az arány 2007-ben 10/2 volt. Már most úgy tűnik, hogy az akciós termékek iránti kereslet határa a csillagos ég. A fogyasztók egyre tervezettebben keresik az ilyen jellegű ajánlatokat, és ennek következtében igényeikre válaszolva a vállalatok el is halmozzák őket leértékelésekkel, különféle árzuhanásokkal. A vásárlók egy-egy szezonális akció keretében vadászösztönnel csapnak le az általuk kiszemelt termékekre, és hajlandóak akár a megfelelő alkalmat is kivárni a vásárlás tényleges véghezvitelére, ha az adott időszak egy kedvezőbb ajánlattal kecsegtet. 11 Tehát a magyar háztartások ruházati költéseiben egyre dominánsabb szerep jut az árnak, a vásárlók lojalitása, hűsége egy adott márka iránt jelentősen háttérbe szorult. A fogyasztó kész arra, hogy egy rendkívül kedvező ajánlat reményében más üzlettípusokba is ellátogasson, akkor is, ha ezzel több időt áldoz az odavezető útra. Ezt bizonyítja, hogy 2009-ben nőtt az egy háztartás által felkeresett üzletek száma. Míg 2008-ban az átlagot 8 üzletlánc jelentette, 2009-ben már 9 különböző boltban vásároltunk. 11 GfK Hungária Sajtószolgálat: Tovább csökkent a ruházati termékek forgalma, szeptember

18 A válság ez által nem csak pillanatnyi változásokat eszközölt a vásárlók magatartásában, hanem valószínűsíthető, hogy hosszútávra szóló tendenciákat eredményezett. A szakértők mára már tényként tartják számon, hogy a kereskedelmi láncok rászoktatták a vásárlókat a kedvezményes vételekre, az akciókra, egyfajta lavinát elindítva ezzel. A fogyasztói igény az akciós, promóciós ajánlatok iránt ma már visszafordíthatatlan, és a siker záloga, ha a vállalatok biztosítják is mindezt vásárlóik számára. A megvásárolt akciós termékek aránya a 2007-es 25%-ról 2009-re már 31%-ra emelkedett. A jelenséget igazolja, hogy egy 2009 novemberében 2000 fős mintán lebonyolított felmérés szerint a válaszadók 82%-a figyelemmel kíséri az akciós leafletek, vagyis a kereskedelmi láncok akciós újságjainak aktuális ajánlatait. 12 A leárazások mikéntje is újdonságokat mutat. Az akciók egyre korábbiak, egyre gyakoribbak, és egyre nagyobb mértékű árleszállításokat takarnak. A karácsony előtti hatalmas árengedmények hagyománnyá váltak, valamint az egy-egy szezon végén megjelenő kedvezmények értéke is ma már a kezdeti %-ról esetlegesen 80%-ra emelkedett. 13 Tehát a ruházati termékeket forgalmazó kereskedelmi üzletláncok a sorozatos akciókkal egy visszafordíthatatlan folyamatot indítottak el, tovább bővítve ez által a már amúgy is széles spektrumú fogyasztói igényeket. Az egyetlen módja annak, hogy egy vállalat ma felvegye a küzdelmet a versenyképességért, ha választékos és nagyvonalú kedvezményekkel, promóciókkal árasztja el potenciális vásárlóit. 12 GfK Hungária Sajtószolgálat: Egyre fontosabbak az árak, előtérbe kerültek az akciós vásárlások 13 DivatMarketing: Az olcsó a legkelendőbb, február, 16. évf szám, p

19 ad. 15 Találkoztam nemzetközi meghatározással is, amely a Nemzetközi 4. A bevásárlóközpontok jelene és az odavezető út Miután megvizsgáltam a ruházati piac főbb attribútumait, és a fogyasztók ruhavásárlási szokásairól is szót ejtettem, most kutatásom tényleges színhelyeire, a ruhaüzletek modernkori katedrálisaira, a bevásárlóközpontokra térek rá. Elsődleges célom, hogy kiderítsem töretlen népszerűségük kulcsát, előnyeiket, illetve azt, hogy a vásárlók szemében idealitásuk miben jut kifejezésre. Továbbá kíváncsi vagyok a konkurenciára, a legfőbb versenytársakra, és a plázák látogatókörének összetételére, vásárlási habitusára. A bevásárlóközpontok fogalmi meghatározása sem maradhat ki dolgozatom repertoárjából, így elsőként az olvasataim során talált különböző definíciókat ütköztetném. A Központi Statisztikai Hivatal besorolása alapján: Bevásárlóközpontnak tekinthetjük az olyan építészetileg egységes, kereskedelmi célra tervezett komplexumot, amely egy adott vonzáskörzet ellátására szolgál, és szerves egységet képeznek a bennük működő különböző típusú és méretű üzletek, szolgáltató (pl. vendéglátó) és a szabadidő eltöltésére szolgáló szórakoztató létesítmények (pl. mozi, sportolásra szolgáló hely). 14 Egy másik, kissé hétköznapibb megfogalmazás szerint: Két vagy több nagy alapterületű bevásárlóegységre felfűzött, kereskedelmi létesítmény, amely akár száznál is több kisebb üzletet foglal magában. A vásárláson kívül étkezésre, szórakozásra is módot Bevásárlóközpontok Szövetségéhez kötődik: A bevásárlóközpont (Európában shopping center, Észak-Amerikában mall) olyan kereskedelmi egység, amelynek nettó kiskereskedelmi területe rendszerint 10 ezer négyzetmétert feletti. Az amerikai mall eredetileg egy vonzó, kellemes, társadalmi élményt nyújó, egy tető alatti városközpontot jelentett. Európában ezzel szemben angol mintára egy másik kifejezés, a shopping center terjedt el, ami e központok elsődleges funkciójára, a vásárlásra, a fogyasztásra, a különböző szolgáltatások igénybevételére utal Agrostratégia: Varanka Mariann: Kis halak és nagy halak A kisboltoktól a bevásárlóközpontokig, június Dékány Tibor: Bevásárlóközpontok A fogyasztás templomai 16 Sikos T. Tamás: Bevásárlóközpontok, mint kereskedelmi komplexumok a gazdasági térben Fogalmi meghatározások és tipizálás, In.: Földrajzi Értesítő LII. évf füzet, pp

20 Az említett definíciókból egyértelműen látszik, hogy a megfogalmazások mindegyike valamilyen formában a bevásárlóközpontok tartalmi lényegét igyekszik visszatükrözni. Ám az összefüggések is nyilvánvalóan kirajzolódnak. Úgy gondolom, hogy ha bevásárlóközpontokról esik szó, a legfontosabb kulcsszavak között a komplexitásnak, az egységnek, a kereskedelmi célkitűzésnek, a nagy alapterületnek, valamint az egyéb szolgáltatásoknak kell szerepelniük. Ez esetben már nem állhatunk messze a megfelelő meghatározástól. 4.1 Történeti áttekintés A ruhaüzletek katedrálisai, a bevásárlóközpontok már a kezdetek kezdetén beálltak azon létesítmények sorába, amelyek jelentős mértékben alakítják, formálják a városképet, sokak orra alá ez által bosszúságot törve. Magyarországon a rendszerváltás korszakában a bevásárlóközpontok jelensége még ritkának számított, akár a fehér holló. Az első generációs építmények az 1970-es években állami beruházások keretében létesültek. Alapterületük ekkor még alig közelítette meg a 10 ezer négyzetmétert. A legelső az 1976-ban átadásra került Flórián bevásárlóközpont volt. Ekkor még a készítők nem fektettek kellő hangsúlyt a megfelelő kapacitású parkolóhely kialakítására. Szintén az első generáció terméseként született meg a Skála. A második generációs bevásárlóközpontok némelyike már multinacionális cégek közreműködésével alakult, ezek átadása a 80-as években, és a 90-es évek első felében valósult meg. Ekkor nyitotta meg kapuit a Sugár áruház. Ám az igazi áttörést csak az as év hozta meg. A harmadik generáció megjelenésével hatalmas robbanás következett be, a bevásárlóközpontok fogalma átértékelődött, a korábbiakhoz képest merőben más kivitelezésű létesítményekkel találkozhattunk, és évezhettük a kibővített szolgáltatásokat. Vásárlási szokásaink ettől a ponttól kezdtek különösképpen megváltozni. Megépült a 42 ezer négyzetméteres Duna Plaza és az 56 ezer négyzetméteres Pólus Center, amelynek alapterülete már az Európában megszokott nagyságrend határait súrolta. Ez után sorra kezdtek nyílni az újabbnál újabb komplexumok, úrrá lett Magyarországon a bevásárlóközpont építési láz. Mi, fogyasztók 1997-ben megkaptuk az Europarkot, ban a Mammutot, a Rózsakertetet, és szintén ebben az évben készült el az elsősorban irodaház profilú Lurdy-ház. A négyzetméter alapterületű Westend City Center 20

21 1999 karácsonyi meglepetése volt. Ezek a létesítmények már abszolút mértékben eleget tettek az európai irányzat követelményeinek. Ugyanakkor fővárosunkon kívül vidéken is szépen gyarapodni kezdett a plázák száma, sőt összlétszámuk a 2007-es év végére, már meg is haladta a budapestiekét. 17 Az alábbi grafikon együttesen ábrázolja a bevásárlóközpontok és a hipermarketek számának alakulását 1995 és 2008 között. 4.sz. ábra A bevásárlóközpontok és a hipermarketek számának alakulása ( ) Forrás: Agrostratégia: Varanka Mariann: Kis halak és nagy halak A kisboltoktól a bevásárlóközpontokig, június 29. (http://agrostratega.blog.hu/2009/06/29/kis_halak_es_nagy_halak_a_kisboltoktol_a_bevasarlokozpontokig Letöltés dátuma: október 27.) Általánosságban elmondható az a tény, hogy ma már minden bevásárlóközpont kialakítása egy hipermarket lánc újabb üzletének megnyitásával jár. Így a fenti ábra ebből a szempontból meglehetősen érdekes adatok szemléltetésére ad alkalmat. A 2008-as évre vonatkozóan hiteles forrás hiányában sajnos nem áll rendelkezésünkre a plázák számának alakulását mutató részgrafikon. Mégis egyértelműen leolvasható a fokozatosan felfelé ívelő tendencia, ahogyan a fejlődés párhuzama is a hipermarketek és a bevásárlóközpontok között. 17 Dékány Tibor: Bevásárlóközpontok A fogyasztás templomai 21

22 4.2 A plázák népszerűségének titkai A bevásárlóközpontok a 21. századi Magyarországon továbbra is kiemelkedően közkedveltnek számítanak a fogyasztók körében, ezt bizonyítja a tény, hogy sorra nyitják meg kapuikat az újabbnál újabb komplexumok a vásárlásra éhes érdeklődők előtt. Gondolom, mindenki számára ismerősen csengenek a következő elnevezések: Aréna, Allee, Corvin hiszen ezek az elmúlt néhány év legfrissebb plázaterméseit takarják, ha csak fővárosunkat tekintjük. Ugyanakkor jelenleg is hallhatunk híreket újonnan épülő bevásárlóközpontokról, folyamatban lévő beruházásokról. Egyes szakemberek szerint ez a határtalan lelkesedés a fogyasztók részéről a jövőben is kitart, és 2014-re mintegy 35%-os növekedést jósolnak a plázák együttes alapterületének. 18 Ám a legfontosabb kérdés, hogy mi állhat népszerűségük hátterében. A kulcsszó a komplexum elnevezésben rejlik, hiszen ezeknek az épületeknek a tervezői, kialakítói szinte egy új várost álmodnak meg a már meglévőben. Tehát egy bevásárlóközpont város a városban, egy külön világot teremt a teljesség élményének illúzióját biztosítva a látogatók számára. Minden egy fedél alatt, különböző szolgáltatások kombinációja egy monumentális piactéren. Elsősorban ezt kínálják a plázák, és ebben rejlik verhetetlenségük. A megtervezők a fő irányvonal, a vásárlás köré egyéb szolgáltatások egész láncolatát fűzik fel, rengeteg ingert közvetítve ez által látogatók felé. Így könnyedén előfordulhat velünk, hogy hétköznapi betérőként a bőség zavarával küszködünk, hiszen ma már világmárkák százaival találkozhatunk egy-egy bevásárlóközpontban tett látogatásunk során. Nem beszélve arról, hogy kialakításuk napjainkra meglehetősen a modernitás irányába indult el; egyre fontosabbá válik az impozáns elrendezés, a különböző 18 piacprofit.hu: Az idei a reménykedés éve lehet, január

23 díszítőelemek: szökőkutak, neonfények, csillogó padlózatok, amelyek mögött a figyelemfelkeltés, az attraktív külső, és a vásárlók vonzása bújik meg, mint elsődleges célkitűzések. Így a minket érő ingerek száma és változatossága csak továbbfokozódik. De kik látogatják ezeket az épületeket, milyen célból, milyen gyakorisággal, és hogyan teszik mindezt? Kik tartoznak a legfontosabb célcsoportba, és mi tesz egy bevásárlóközpontot a fogyasztók körében vonzóvá, ideálissá? A plázába járás immár a hétköznapjaink részévé vált, ám látogató és látogató között is felfedezhetőek bizonyos különbségek. A két legfontosabb csoport: egyrészt, akik céltudatosan, a vásárlás jegyében érkeznek, és esetlegesen közbeejtenek valamilyen egyéb, a bevásárlóközpont által kínált programlehetőséget; másrészt, akik pusztán szabadidejük elütése céljából keresik fel ezeket a komplexumokat. Az utóbbi csoportba tartozók főként a éves fiatalokat jelentik, akik szerencsés esetben az iskolaidő letelte után veszik az irányt az üzletek fellegvárai felé, és itt élik társasági életüket, úgymond plázáznak. Beszélgetnek, társalognak, barátaikkal tartják a kapcsolatot, új embereket ismernek meg, és mindeközben csak ritka esetekben vásárolnak, vagy vesznek igénybe bármilyen jellegű egyéb szolgáltatást. Tehát ők azok, akik nem rendeltetésszerűen használják a plázákat. A céltudatos vásárlók csoportja a tényleges vásárlókból tevődik össze. Bár ez a réteg más fogyasztási szokásokkal rendelkezik, ugyanúgy közösségi térként tekint a bevásárlóközpontokra metropol.hu: Kurucz Tünde: Bevásárlóközpont: város a városban, augusztus

24 A magyar felnőttek egyötöde a bevásárlóközpontok rendszeres látogatója, közülük is a legnagyobb vásárlóerővel a nők bírnak. Szintén különösen közkedveltnek mondható a plázalátogatás a fiatalok körében, az átlag feletti színvonalon élők esetében, valamint a kisgyerekes családoknál. Azonban elhanyagolhatatlan a tény, miszerint a vásárlók jelentős része (pontosan egyharmada) általában még mindig konkrét cél nélkül keresi fel ezeket az épületeket. Az idősebb korosztály körében már kevésbé népszerűek a bevásárlóközpontok, talán ennek legfőbb okai a túlzott forgalom, az embertömeg, és a fiatalos hangulatvilág, amely könnyen elidegenítheti az idősebbeket ezektől az üzletektől. 20 Örökzöld kérdésként tarthatjuk számon, hogy melyik bevásárlóközpont lesz igazán népszerű, és hogy mindez minek köszönhető? Természetesen kezdetben minden komplexum élvezheti az általa biztosított újdonság varázsából fakadó előnyt, és az már csak rajta múlik, hogy a jövőben mindezt jól kamatoztatja-e, esetlegesen meg tudja-e őrizni látogatói érdeklődését. Rengeteg különféle szempont és tényező játszhat szerepet egy adott pláza megítélésében. Az alábbi grafikon azoknak a jellemzőknek a fontosságbeli rangsorát mutatja, amelyek a hétköznapi fogyasztó szemében egy bevásárlóközpontot ideálissá formálnak. A bázist azok a személyek alkotják, akik legalább valamely bevásárlóközpont látogatói. A kutatásban 908 fő vett részt. 5.sz. ábra Forrás: GfK Hungária: Bevásárlóközpontok kutatás, július 20 Nők Lapja Café: Vályi-Nagy Erika: Akkor este ötkor, a plázában!, december

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik. Activity Plan A program fő pillérét a cégvezetővel folytatott szakértői konzultáció adja, melynek tartalma minden esetben cégspecifikus és személyre szabott. A Human Map szakértői számára a programban

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, a SPAR Magyarország Ker. Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16.

Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16. 1 Húsok, húskészítmények a fogyasztó szemszögéből Húsvéti sajtótájékoztató - Magyar Húsiparosok Szövetsége Kozák Ákos - 2010. március 16. 2009-ben az infláció az egyes kategóriák esetében eltérően alakult

Részletesebben

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A FOGYASZTÓK KOSARÁBAN

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A FOGYASZTÓK KOSARÁBAN HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A FOGYASZTÓK KOSARÁBAN Magyar Húsiparosok Szövetsége Sajtótájékoztató Vella Rita, GfK Hungária Kft. 2013. Március 13. GfK 2012 Húskészítmények, tőkehúsok a fogyasztók kosarában

Részletesebben

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május

GKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május GKIeNET T-Mobile Egyre több webkosarat tol a magyar Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest,

Részletesebben

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN. Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27.

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN. Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27. HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27. 1 Nézzük először globálisan. Jól teljesítők Magyarország

Részletesebben

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Konzulens: Dr. Szente Viktória Egyetemi docens Dr. Szakály Zoltán Egyetemi docens In-store minden

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán

Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán Eladásmenedzsment Bauer András, Mitev Ariel Zoltán 1. Fejezet: Az eladásmenedzsment stratégiai szerepe 2/28/2010 1 A fejezet tartalma 1. A különböző eladási helyzetek 2. Az eladásmenedzsment helye a marketingstratégiában

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

E-Shopping Report 2012 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2012 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2012. augusztus KutatóCentrum 1036 Budapest, Lajos u. 103. Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Az e-vásárlást kipróbálók, az online

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket?

Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Új utak az értékesítésben avagy mikor váltja be az online értékesítés a hozzá fűzött reményeket? Kővári Zoltán V. MABISZ NEMZETKÖZI BIZTOSÍTÁSI KONFERENCIA, 2014. november 6. Online értékesítés eredményei

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat

Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Statisztika I. Matematika érettségi feladatok vizsgálata egyéni elemző dolgozat Boros Daniella OIPGB9 Kereskedelem és marketing I. évfolyam BA,

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor 2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor A kutatás célja A felmérés kérdéskörei: Kik vettek részt a rendezvényeken? Hogyan alakulnak borfogyasztási szokásaik? Milyen gyakran fogyasztanak bort? Hol fogyasztanak

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A lakáspiac alakulása

A lakáspiac alakulása A lakáspiac alakulása 2010. november 10. szerda A magyarországi lakáspiacra vonatkozó helyzetértékelések 2008 és 2009 júliusa között felmérésről-felmérésre romlottak, azóta a megítélés hullámvasútra ült.

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

eredményeinek összesítése

eredményeinek összesítése Burgenland és Nyugat-Magyarország kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozásai körében végzett rejtett értékelési tesztek eredményeinek összesítése 2012. július A viszgálat CÉLKITŰZÉSE Az infrastruktúra,

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index

Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index SAJTÓKÖZLEMÉNY - azonnal közölhető 2014. szeptember 2. Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index Az online kiskereskedelem hat legnagyobb szektora az év első hat hónapjában, együttesen

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

enet Telekom: Jelentés az internetgazdaságról Karácsonyi vásárlási láz a neten

enet Telekom: Jelentés az internetgazdaságról Karácsonyi vásárlási láz a neten enet Telekom: Jelentés az internetgazdaságról Karácsonyi vásárlási láz a neten 2012 enet. Minden jog fenntartva enet Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. www.enet.hu

Részletesebben

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható Politikusi imázs 8 a politikai kommunikáció világában. A társadalmasítás, azaz a fogyasztói oldal véleményének

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői

Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők. Az értékesítési rendszer szereplői Az értékesítési rendszer szereplői, a közvetítők Az értékesítési rendszer szereplői Készítette: Tóth Éva Tanársegéd Pannon Egyetem, Georgikon Kar Tóth É. - Kereskedelmi ismeretek 2 Az értékesítési rendszer

Részletesebben

Webáruház elemzés. Miért hoztuk létre ezt a szolgáltatást?

Webáruház elemzés. Miért hoztuk létre ezt a szolgáltatást? Webáruház elemzés Miért hoztuk létre ezt a szolgáltatást? Tudatos e-kereskedelem (üzleti terv tervezés profi kivitelezés / mérés tesztelés elemzés optimalizálás) Internetes vásárlás támogatása, népszerűsítése,

Részletesebben

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november

Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK. 2010. november Adatgyűjtő Intézet ISKOLAI INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ, VALAMINT A TANULÓK KÖZTI INTERETNIKAI KAPCSOLATOK A KUTATÁSI PROGRAM K+ F MELLÉKLETE 2010. november TARTALOM I. Az iskolák és iskolaigazgatók bemutatása...

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel

A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS. 7. tétel A VÁSÁRLÓI DÖNTÉS ÉS VEVŐTÍPUSOK 7. tétel A vásárlási döntés folyamata A kereskedelmi vállalkozások létérdeke a forgalom folyamatosságának fenntartása, növelés. Ehhez nem elegendő csupán alkalmazkodniuk

Részletesebben

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5.

Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári szezonban 2013. október 5. Ha végre itt nyár, és meleg az idő Hazai fürdők forgalma a nyári ban 2013. október 5. A címben szereplő idézettel kezdődik a Pancsoló kislány című népszerű, a forró nyári strandi hangulatot megzenésítő

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra...

Tartalomjegyzék. Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2013 51. hét Tartalomjegyzék Lakáspiaci hírek... Nem kell sírni!... Mi történik a lakáspiacon?... Retail hírek... Kétmilliárdos értékesítés Klépierre módra... 2/8 3 4 5 7 8 Lakáspiaci hírek 2013 51. hét

Részletesebben

Ön tudja már, ki lesz az utóda?

Ön tudja már, ki lesz az utóda? Ön tudja már, ki lesz az utóda? és elkezdte felkészíteni? 2013.február.28. Tömör László, a Budapest Bank agrárszakértője A kutatásról A kutatást a TÁRKI végezte a Budapest Bank megbízásából 2012. szeptemberében,

Részletesebben

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS

HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS HAZAI TDM SZERVEZETEK ÜGYFÉLKEZELÉSE KUTATÁSI ELEMZÉS 2011. június Minden jog fenntartva. A tanulmány eredményeinek és megállapításainak felhasználása csak a forrás pontos megjelölésével lehetséges. MÓDSZERTAN

Részletesebben

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02.

GOLD NEWS. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése 2011.05.02. Megjelent az Arany Világtanács legújabb negyedéves elemzése Az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) közzétette a negyedévente megjelelő, "Gold Investment Digest" névre hallgató legfrissebb elemzését.

Részletesebben

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930

Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 Zalaegerszegi Intézet 8900 Zalaegerszeg, Gasparich u. 18/a, Pf. 67. Telefonközpont: (06-92) 509-900 Fax: (06-92) 509-930 FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK (felhasználási engedély) Ez a dokumentum a Budapesti Gazdasági

Részletesebben

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti

55 345 01 0010 55 01 Európai Uniós üzleti A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2010..

DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2010.. DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK 2010.. Egészségpénztárak és AXA Piac 60 milliárd bevétel 50 milliárd szolgáltatási kiadás 50 milliárd vagyon Axa 77 milliárdbevétel 6 milliárd szolgáltatási kiadás

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN AZ MSZÉSZ XXXVIII. KÖZGYŰLÉSE HOTEL EGER PARK 2012.11.21. Gál Péter Tanácsadó BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. TÉMÁK NEMZETKÖZI ÉS MAGYAR MOBILPENETRÁCIÓ,

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr.

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. Totth Gedeon A téma aktualitása - környezetváltozás változik a fogyasztói

Részletesebben

PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ PREMISSZÁK BUDAPEST KERESKEDELEMFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ GfK Budapest, 2014. szeptember GfK 2014 Premisszák Budapest kereskedelemfejlesztési stratégiájának aktualizálásához 1 Bevezető

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A kutatás időtartama: 2013. március

A kutatás időtartama: 2013. március 1 A kutatás célja a Magyarországon működő, rendszeresen frissített termékkínálattal rendelkező, online kiskereskedelemmel foglalkozó cégek működésének vizsgálata. A kutatás célcsoportjának kiválasztása:

Részletesebben

Helyettesítő termékek a tej esetében

Helyettesítő termékek a tej esetében Helyettesítő termékek a tej esetében Pavelka Vivien III. évfolyam, Pénzügy számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konzulens: Dr. Borbély Csaba egyetemi docens Böröndi-Fülöp Nikoletta egyetemi

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Írja le, hogy műszakicikk-eladóként hogyan mutatná be a mosógépek választékát, hogyan ajánlaná az egyes termékeket!

Írja le, hogy műszakicikk-eladóként hogyan mutatná be a mosógépek választékát, hogyan ajánlaná az egyes termékeket! Írja le, hogy műszakicikk-eladóként hogyan mutatná be a mosógépek választékát, hogyan ajánlaná az egyes termékeket! Az eladás folyamata szakaszokra tagolódik, melyek a következők: A vásárló elégedett a

Részletesebben

Marketing, public relations és reklám az egészségügyben XVIII. Országos Konferencia Budapest, 2015. február 19.

Marketing, public relations és reklám az egészségügyben XVIII. Országos Konferencia Budapest, 2015. február 19. Marketing, public relations és reklám az egészségügyben XVIII. Országos Konferencia Budapest, 2015. február 19. A lojalitás hosszútávú fenntartásának eszközei A lojalitás elemei TNS 2015 1 A legtöbb termékkategóriában

Részletesebben

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről

Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Összefoglaló jelentés a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nyílt nap 2013 felmérésről Egy oktatási intézmény életében különös jelentőséggel bírnak az egyetemi nyílt napok, hiszen ez kiváló lehetőség arra, hogy

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2 év december hó 2-én tartandó ülésére Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi

Részletesebben

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft.

Igyunk-e előre a medve. Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Igyunk-e előre a medve bőrére? Szükségletpiramis az italfogyasztásban Gergely Ferenc / Cognative Kft. Hogyan fejlesszünk jobb terméket/reklámot? Új termék vagy kommunikáció kidolgozásához /fejlesztéséhez

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Fókuszban a tejtermékek!

Fókuszban a tejtermékek! Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,

Részletesebben

Bízik a magyar piacban az AIG KILÁTÁSOK A felelősség típusú biztosításokra még nem figyelnek eléggé a hazai vállalatok

Bízik a magyar piacban az AIG KILÁTÁSOK A felelősség típusú biztosításokra még nem figyelnek eléggé a hazai vállalatok Bízik a magyar piacban az AIG KILÁTÁSOK A felelősség típusú biztosításokra még nem figyelnek eléggé a hazai vállalatok A hazai cégeknél egyelőre a vagyonbiztosításoknál magas viszonylag a penetráció, a

Részletesebben

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában

Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK Nappali francia tagozat Gazdaságdiplomácia szakirány Magyarország működőtőke vonzása a nemzetközi tőkeáramlás folyamatában Készítette:

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

A történet elindult. A Pannon Papír megalakulása.

A történet elindult. A Pannon Papír megalakulása. IRODAI MEGOLDÁSOK Történetünk A Pannon Papírt 2005-ben magyarországi magánszemélyek alapították győri székhellyel, többéves papír-írószer kereskedelmi tapasztalattal. A régi kereskedők szakmai elkötelezettsége

Részletesebben

2.0 változat. 2012. június 14.

2.0 változat. 2012. június 14. SZAKISKOLA 2012 Kutatási beszámoló a szakképzési beiskolázási keretszámok tervezéséhez és a munkaerő-piaci szolgáltatások fejlesztéséhez a Közép-Dunántúlon 2.0 változat 2012. június 14. H-8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

Mobiltárca tesztelés második fázis

Mobiltárca tesztelés második fázis Mobiltárca tesztelés második fázis Az első használati tapasztalatok, élmények A második fázis kvantitatív eredményei 2013. november 5., Bellresearch Kutatási & Tanácsadó Kft. Minden tizedik mobiltárcával

Részletesebben

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június

Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen. 2013. június Bemutató megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásáról és az együttműködés előnyeiről a területen 2013. június Üzletágaink, tevékenységünk www.job.hu www.rehabjob.hu www.tele-scope.hu www.brandjob.hu

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN A SZERZŐI KÖNYVKIADÁS FORRADALMA II. Évad, 2. Szám, 2015. 07. A HÓDÍTÓ ÍR Egy kis whisky-történelem A TŐZSDEI ROBOT Barát vagy ellenség? INGYENES TECHNOLÓGIA ÉS ÜZLET MÁSKÉPP SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN

Részletesebben

Stratégiai projekt súlyponti kérdései a közigazgatásban

Stratégiai projekt súlyponti kérdései a közigazgatásban 1 Stratégiai projekt súlyponti kérdései a közigazgatásban Kovács Endre Projekt Koordinációs Főosztály főosztályvezető / projektvezető Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság PM Fórum Budapest, 2015. április

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON

CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR CSISZÁR CSILLA MARGIT A FOGYASZTÓVÉDELEM RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSE ÉS INTÉZMÉNYI FELÉPÍTÉSE MAGYARORSZÁGON PH.D. ÉRTEKEZÉS MISKOLC 2015 MISKOLCI EGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03.

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai. 1. v. 2015. 06. 03. 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. IV. Melléklet: A stratégia külső illeszkedési pontjai 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A képzés trendvonalai... 3 1.1 Európai trendek...3

Részletesebben

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút

Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút KONFERENCIA AZ IDŐSEK SEGÍTÉSÉRŐL Kányai Róbert Kissné Teklovics Gabriella Raffai Andrea Ráczné Németh Teodóra Szabóné Vörös Ágnes Idősvonal kommunikáció, tudatos tervezés, életút Győr Megyei Jogú Város

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben