Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, 1956 1985"

Átírás

1 Magyarország mozgástere a nagyhatalmi politikában, Magyarország külpolitikája I. A Szovjetunió A szovjet érdekszféra kettõs megítélése Magyarország az évi, fegyveres erõszakkal elfojtott kitörési kísérlet után kénytelen-kelletlen a szocialista világrendszer és ezen belül a szovjet érdekszféra része maradt. A szocialista világrendszer belsõ helyzetének megítélését azonban kettõsség jellemezte. A kötelezõ ideologikus tiszteletkörök mellett a magyar értékelésekben megjelentek az idealizált képet árnyaló kritikai megjegyzések is. Ha az európai szocialista országokban vizsgáljuk a helyzetet, látni kell egy alapvetõ tényt: A szocializmus építésének útjára lépett európai és talán ázsiai szocialista országokban is ez a történelmi fordulat nem kizárólag a belsõ feltételek eredményeként, nem csupán természetes folyamatként, hanem elsõsorban a Szovjetunió katonai gyõzelmének eredményeként következett be. Ezért ez a tényezõ tehát a belsõ feltételek nem teljes kialakulása még hosszabb idõszakon érezteti a hatását fejtegette Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes az évi követi értekezleten. Kézenfekvõ volt a következmény: a magyar külpolitikának szinte beláthatatlan ideig számot kell vetnie minden cselekedeténél a szocialista táboron belül érvényesülõ közegellenállással, mintegy ólomsúlyú kolonccal, amely lépten-nyomon késlelteti és visszahúzza, akadályozza az elõrehaladásban, különösen a tõkés világgal való kapcsolatépítés terén. A szovjet nagyhatalmi politika jellemzõi Kádár János, az MSZMP KB elsõ titkára fogadja Ny. Sz. Hruscsovot, az SZKP KB elsõ titkárát. Budapest, április 2. A hagyományos nagyhatalmi politika az érdekszférájába tartozó gyengébb szomszédaitól fõleg külpolitikai, esetleg még gazdasági alkalmazkodást kívánt. (Így volt ez a Szovjetunió esetében is.) Elvárta tõlük azt, hogy ne csatlakozzanak vetélytárs szövetségi rendszerhez, ne adjanak számára támaszpontot, ne váljanak legalábbis önszántukból felvonulási területté, átjáróházzá ellenséges haderõk számára. A Szovjetunió azonban ennyivel csupán Finnország esetében érte be, mert geostratégiai okokból nem tekintette a biztonsági övezet kulcsfontosságú elemének. A szovjet övezetben a térségszervezõ nagyhatalom és az alárendelt országok viszonya többféle formát ölthetett. A primátus azt jelentette, hogy a túlsúlyban lévõ állam jobbára csak diplomáciai és gazdasági téren érvényesíthette akaratát, erõszakhoz nem folyamodott és nem is fenyegetõzött alkalmazásával. A hegemónia már jobban ránehezedett a függõ országokra. A vezetõ nagyhatalom ugyan többnyire alkalmazkodott a nemzetközi jog normáihoz, de akaratát mindenképpen, szükség esetén katonai erõszakkal is keresztülvitte. A dominancia feszes és szigorú hódoltsággal, a nemzetközi jog szinte teljes negligálásával járt. Az alaptípusok rendszerint nem kristálytiszta képzõdményként léteztek. A Szovjetunió magatartása, fölényérvényesítésének eszközrendszere belpolitikai és gazdasági okokból, valamint a nemzetközi körülmények dinamikájának hatására változott. Úgyszintén módosult a függõ országok helyzete, ennek következtében átalakultak az érdekszféra belsõ erõviszonyai és összeköttetései a régión kívüli világgal. Magyar szovjet viszony, A magyar szovjet viszonyban lényeges szerepet töltöttek be a kommunista állampártok vezetõinek személyes kapcsolatai. Kádár számára 1964 októberében, Hruscsov leváltásakor nem csupán az elsõ titkári szintû, már-már baráti viszony szûnt meg az egyik pillanatról a másikra, hanem a magyar szovjet kapcsolatrendszer egész építménye megingott. A megbomlott szinkron helyreállítását Kádár János fontosnak tartotta, de korántsem minden áron. Egy jottányit sem volt hajlandó visszavonni vagy helyreigazítani Hruscsov brutális eltávolítása miatt Brezsnyevnek és Kosziginnek szóló bírálatából, amelyhez hasonló kemény kritikát Nagy Imrén kívül egyetlen magyar kommunista vezetõ sem fogalmazott meg Moszkva címére. Az MSZMP elsõ titkára azért köszönt be a Kreml új urainak, hogy tisztázza velük a viszonyát, és tudomásukra hozza, miszerint vele nem lehet packázni. Õ nem egy dróton rángatható marionettfigura, hanem olyan személyiség, akinek tartása van, és önálló koncepciót alakított ki a magyar szovjet viszonyról. Aczél György feljegyzései szerint Kádár János 9

2 politikai alaptétele az volt, hogy olyan politikát kell folytatni, amelyet a Szovjetunió elfogad, vagy legalábbis nem ellenez, s amelyet a magyar nép megért és követni, támogatni tud. A Szovjetunió elvárásait és a magyar nép igényeit együtt látta, együtt kezelte. A kettõ egyidejû kielégítését, a tartós konfliktusok kialakulásának elkerülését rendkívül bonyolult, a kívülálló számára meg sem érthetõ taktikázással próbálta elérni. [ ] 1956 november elsejétõl 1985 áprilisáig a legnagyobb megoldandó feladat Kádár számára: hogy lehet úgy önálló vagy önállóbb politikát csinálni egy nagyhatalom árnyékában, amelyik szorosabban fogja ezeket az országokat, mint némely köztársaságát, hogy ne élezze a helyzetet. A feszült odafigyelés, a soha nem lazuló éberség adja meg a lehetõséget erre a nagy taktikai játszmára. [ ] Quislingként indult, így nézték õt sokan, majd ámulva látták az évek, évtizedek folyamán, hogy a tizennégy (szövetséges) ország közül egy sem közelítette meg a szovjet modelltõl való elszakadásban Kádár Jánosét. A pártvezetés célja az volt, hogy a külpolitikai mozgástér bõvítését és ezzel szoros összefüggésben a belsõ liberalizálást a Szovjetunió egyetértésével valósítsa meg, elnyerje reformjaihoz Moszkva jóváhagyását. Kádár a szovjet kínai ellentéteket a román vezetéstõl eltérõen nem a semlegesség és függetlenség demonstratív hangsúlyozására kívánta felhasználni, hanem szövetségesi értékének bizonyítására, amit szovjet részrõl a magyar reformokkal szemben tanúsított toleranciával illett nyugtázni. Kádár a bizalmi elv alapján mozgási szabadságot akart kapni, biztosította a Szovjetuniót, hogy nem él vissza megkülönböztetett helyzetével. Taktikázását a pesti humor így érzékeltette: A Nixon Brezsnyev csúcstalálkozón Kádárt meghívják, csatlakozzék hozzájuk. Amikor autóikkal útkeresztezõdéshez érnek, Brezsnyev utasítja sofõrjét: Irányjelzõ balra, kanyar balra. Nixon is egyértelmû: Irányjelzõ jobbra, kanyar jobbra. Kádár pedig: Irányjelzõ balra, kanyar jobbra. 10 L. I. Brezsnyevnek, az SZKP KB elsõ titkárának (balról az elsõ) és Kádár Jánosnak, az MSZMP KB elsõ titkárának találkozója. Budapest, január 29. A konszolidáció feltétele II. Az Egyesült Államok A magyar külpolitika számára különös fontosságú volt az Egyesült Államokkal való kapcsolat. Egyrészt a kádári külpolitika lehetõségeit számottevõen befolyásolták az amerikai szovjet viszony fordulatai. Ugyanis a hidegháború folyamán a feszültség és az enyhülés szakaszai ciklikusan követték egymást, és a magyar külpolitikát érzékenyen érintették a nemzetközi légkör változásai, amelyekhez igyekezett alkalmazkodni. Másrészt a legtöbb tõkés ország, valamint a harmadik világ számos állama számára az amerikai magatartás etalont jelentett, ami a nemzetközi szervezetekben, így az ENSZ-ben is érvényesült. A Kádár-kormánynak ezért fontos volt, hogy bármilyen szûk keretek között, bármilyen kényszeredetten is, de fennmaradjon és normalizálódjék a diplomáciai viszony, amely között ügyvivõi szinten stagnált. Kádár János 1960 októberében, New York-i tartózkodása alkalmával ismertette álláspontját a magyar amerikai viszonyról a State Department egyik meg nem nevezett bizalmi emberének, aki szerint Kádár sejtette, hogy megjegyzéseit az amerikai kormány tudomására hozzák. A magyar politikus nem titkolta, hogy sok gyerekes (sic!) dolog történik a két ország között, mind az amerikai, mind a magyar kormány kölykök módjára viselkednek Ez nem okos magatartás. Vizsgáljuk meg a megegyezés lehetõségét. Hangsúlyozta a reálpolitika szükségességét, annál is inkább, mert Magyarország csak egy kis tetû (sic!) a nagyvilágban. Viszont az amerikai kormány ismerje el a Magyar Népköztársaság létezésének tényét, s ebben az esetben felújíthatók a normális diplomáciai kapcsolatok a nevetséges ügyvivõ vacakolás helyett. Az amnesztiát normalizálásért -ügylet Az 1960-tól indult tapogatózások után, 1962 októberében az amerikai külügyminisztériumban a magyar ügyvivõnek átadtak egy nem hivatalos emlékeztetõt a megegyezés feltételeirõl. Az irat szerint az Egyesült Államok az október novemberi eseményekben való részvétel miatt elítéltek és még börtönben lévõk szabadlábra helyezését kívánja. Ennek fejében az amerikai kormány kezdeményezi a magyar fél hátrányos helyzetének megszüntetését az ENSZben. Ezután az amerikai kormány kész a tárgyalásokra a kétoldalú kapcsolatok rendezése végett.* A kubai rakétaválság után Kádár János november elején moszkvai tárgyalásai során nem csupán hozzájárulást, hanem kifejezetten biztatást kapott Hruscsovtól az amnesztiát normalizálásért -ügylet lebonyolítására. Az MSZMP elsõ titkára a párt november végi VIII. kongresszusán elmondott beszámolójában hangoztatta a magyar kormány készségét az Egyesült Államokkal való kapcsolatai rendezésére. És nem kellett különösen éles hallásúnak lenni annak megértéséhez, miért közvetlenül ez után jelentette be, hogy az 1956-os politikai elítéltek 95%-át már szabadlábra helyezték, s e téren még további lépések várhatók. Az amerikai fél is állta a szavát. Az ENSZ XVII. Közgyûlésén, december végén elfogadott határozati javaslat megszüntette Sir Leslie Munro * Vö. Borhi László: Magyar amerikai kapcsolatok, címû cikkével 2010/3. számunkban! (A szerk.)

3 Húsvéti forgalom a magyar csehszlovák határátkelõhelyen, 1964 Kalauz kezeli a jegyeket a 4-es villamoson, 1961 Szórakozó fiatalok az Ifjúsági Parkban, 1962 Magyarország az es években Fotó: Kun Kovács László Fotó: Tóth Béla Aszódról viszik hátikosárban a gázpalackot az ikladiak, 1968 Korai zöldségeket termelnek fólia alatt a háztájiban. Szeged, 1970-es évek vége Amerikában élõ magyarok hazai látogatáson, 1970-es évek Könyvvásárlás munkahelyen, 1974 Külföldi diákok Magyarországon, 1970-es évek 11

4 új-zélandi diplomata különleges megbízatását a magyar ügyben, amely ezzel lekerült a világszervezet napirendjérõl. Az ENSZ mandátumvizsgáló bizottsága 1963-ban a XVIII. Közgyûlés elõtt, egyhangúlag elfogadta valamennyi delegáció, így a magyar küldöttség megbízólevelét is. Tárgyalások, Richard Nixon amerikai politikus vásárol egy budapesti piacon, július Az amerikai diplomáciának döntõ szerepe volt abban, hogy Magyarország világszervezetbeli helyzete nemzetközi jogi értelemben rendezõdött. Ez elhárította a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének legsúlyosabb akadályát. A magyar fél 1964 elején kezdeményezte a hivatalos tárgyalások megindítását többek között a követcserérõl, a gazdasági és kulturális kapcsolatokról, valamint egy konzuli egyezményrõl. A Politikai Bizottság jóváhagyása után a külügyminisztérium február 21-én jegyzékben javasolta a budapesti amerikai követségnek a megbeszélések megkezdését. Az amerikaiak igenlõ választ adtak. A magyar kezdeményezés éppen szerencsés idõpontban született, a Nyugat ugyanis feladta a felgöngyölítés és a felszabadítás doktrínáját. Johnson elnök 1964 májusában, mintegy a Kennedy-politika folytatásaként, egy beszédében bejelentette, hogy át kell hidalni a Kelet-Európától elválasztó szakadékot. A lehetõséget a nyitottabb és kevésbé konfrontatív taktikára az adta meg, hogy a szovjet övezet több országa, így Magyarország is amerikai értékelés szerint a lázongás és a konszolidáció után az evolúció szakaszába lépett. A State Department egyik júniusi feljegyzése szerint a térségre négy új vonás jellemzõ: belsõ liberalizálódás, bizonyos mérvû függetlenedés a Szovjetuniótól, gazdasági reformok és közeledés a Nyugathoz. Magyarországgal kapcsolatban a feljegyzés értelmében új lehetõségek nyíltak meg: a gazdasági, pénzügyi, konzuli és egyéb problémák megoldása tárgyalások révén. A vietnami háború: retorika és külpolitika Az 1960-as évek közepén az Egyesült Államok és a szocialista országok viszonyát alapvetõen befolyásolta a vietnami háború. Ez mint a kapcsolatok fejlõdését hátráltató tényezõ gyakran megjelent a magyar érvrendszerben is bár inkább a táborhûséget formálisan kifejezõ és kötelezõnek tartott frázisként bukkant fel, amely a gyakorlati politikában devalválódott májusában a Budapesti Nemzetközi Vásáron való amerikai részvételrõl folytatott vitában Kádár kifejtette: A valóságban is egy idõben létezik a békés egymás mellett élés és a harc az imperializmus ellen ezt kell a magyar amerikai kapcsolatban is folytatni. Egy idõben kell az USA-t politikailag támadni ugyanakkor a tárgyalásokat folytatni kell. Még azt sem mondanám, hogy keményítsük a pozícióinkat. A fejtegetésbõl kicsendülõ ambivalencia, az együtt létezés mellett tett hitvallás és a harcos antiimperializmus kettõssége nemcsak a magyar amerikai relációban érvényesült, hanem a kádári külpolitika egyik jellegzetességévé vált. 60 ország kommunista és munkáspártjainak találkozója Budapesten a vietnami háború elleni tiltakozás jegyében, február Mind a szovjet, mind az amerikai külpolitikában is érvényesült egy sajátos kettõs beszéd más volt a retorika és más a külpolitika gyakorlata. Az államrezon által diktált politika más cselekvést, más taktikát követelt, mint az ideológiai vezérszavak. A szovjet külpolitikában többnyire a pragmatizmus szempontjai érvényesültek. Az imperializmusra szórt szitkok-átkok a vietnami háború idején is jól megfértek társbérletben az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalásokkal és egyezményekkel. A vietnami háború eszkalálódása ellenére 1966-ban élénkebbé váltak a magyar amerikai kapcsolatok és megegyeztek a diplomáciai képviseletek nagyköveti szintre való emelésérõl. Követcsere javuló viszony, novemberében a budapesti, illetve a washingtoni diplomáciai missziók nagykövetségi rangra emelkedtek. Hillenbrand nagykövet 1967 októberében foglalta el budapesti állomáshelyét. Az 1970-es években zökkenõkkel ugyan, de javultak a magyar amerikai kapcsolatok. A folyamat legfontosabb mérföldkövei a következõk: 1972 júliusában William Rogers külügyminiszter Budapesten tárgyalt, ez volt az elsõ amerikai külügyminiszteri látogatás a magyar fõvárosban; 1973 márciusában Washingtonban aláírták a két állam vagyonjogi megállapodását; január 6-án Cyrus Vance külügyminiszter, Jimmy Carter elnök személyes képviselõje átadta Budapesten a magyar koronát és a koronázási ékszereket; 1978 júliusában Magyarország megkapta a legnagyobb kedvezmény

5 elvét és életbe lépett a két állam kereskedelmi egyezménye. A magyar amerikai kapcsolatok pozitív fejleményei a Kádár-rezsim jelentõs sikerét jelentették, növelték hazai és nemzetközi presztízsét. Magyarország a kelet-európai térségben, Lengyelország és Románia mögött, az Egyesült Államok harmadik legfontosabb partnere lett. III. Nyugat-Európa Nyitás a nyugati partnerek felé A magyar külügyi vezetés ugyanebben az idõszakban az európai helyzetet értékelve nyugtázta, hogy a fejlett tõkés országokkal fenntartott kétoldalú kapcsolatainkban eddig nem keletkezett zavar, nyugati partnereink egyetlen korábban rögzített vagy tervbe vett akciót sem mondtak le a számunkra fontos nyugat-európai relációkban a kétoldalú kapcsolatok jelentõsebb, a mostani nemzetközi helyzetbõl eredõ visszaesésével nem kell számolnunk. Azok a kapcsolatok az európai tõkés országokkal, amelyek megõrzését a magyar vezetés az enyhülés vége ellenére is fontosnak tartotta, az 1960-as évek közepétõl alakultak ki. Az Atlanti-óceántól az Urálig terjedõ Európa De Gaulle-i gondolata, Nyugat-Európa emancipálódása az amerikai hegemóniával szemben lehetõséget kínált a közeledésre a kontinens két része között, amire a magyar pártés államvezetés jelentõs része, korlátok között ugyan, de hajlandóságot mutatott. A Nyugat-Európa felé való nyitás egyik vonulatát az utazási könnyítések jelentették. Nem volt kétséges, hogy a rendszer támogatását vagy legalábbis elfogadását erõsítette a börtönérzület oldása tõl a tõkés országokba turista célból három-, rokonlátogatásra kétévenként lehetett az útlevélbe kiutazási vízumot, úgynevezett ablakot kapni. (A rokonlátogatás lehetõvé tételét a nyugat-európai magyarok Kádár bosszújának titulálták, mert megrohanták õket az óhazából a nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek ) Osztrákok, nyugatnémetek, 1964 A Kádár-kormányzat nyugati nyitási törekvéseiben különleges szerepe volt a magyar nyugatnémet és a magyar osztrák viszonynak. A hagyomány, a földrajzi közelség, a gazdasági motiváció, az állampolgárok százezreinek személyes érdekeltsége kiemelt jelentõségûvé és szinte természetessé tette a kölcsönös erõfeszítéseket a kapcsolatok normalizálására. Ausztriában az 1960-as évek elején, az NSZK-ban az évtized végén alakultak ki a szocialista, illetve a szociáldemokrata párt hatalmi pozícióba kerülésével a közeledés belpolitikai elõfeltételei. A magyar nyugatnémet tárgyalások november 9-én fejezõdtek be az elsõ kormányközi egyezménnyel a hosszú lejáratú kereskedelmi és fizetési forgalomról, továbbá kereskedelmi képviseletek létesítésérõl. A Nyugat- Berlin-klauzulát bizalmas levélváltás rendezte, amely kimondta: ez a fizetési forgalomra vonatkozó megállapodás a magyar német kereskedelmi és fizetési forgalom eddigi gyakorlatának megfelelõen a német márka (DM- West) és a forint érvényességi területein nyer alkalmazást. Az elsõ olvasatra devizatechnikai megfogalmazás politikai tartalommal bírt. Magyarország de facto elismerte az NSZK és Nyugat-Berlin összetartozását. A megállapodás 1964 júliusában lépett hatályba, ekkor kezdte meg a mûködését a két képviselet. Magyarország az egyezményt, az NDK ismételt tiltakozása ellenére, december 31-ig Magyar turisták Schönbrunnban, 1974 nyara meghosszabbította. Sõt ugyanezen év októberében kormányközi megállapodás jött létre arról, hogy a kereskedelmi képviseletek január 1-jétõl útlevélkezelési és vízumkiadási jogokat kapnak. Ez a felhatalmazás már a teljes értékû diplomáciai viszony felvételének elõkészületét jelentette. Az es évek fordulóján a magyar NSZK viszonyban is fordulatot jelentett Willy Brandt Ostpolitik (keleti politika) programjának kiteljesedése, amelynek állomásai, csupán leltárszerûen: az NSZK szovjet, az NSZK lengyel egyezmények, 1971-ben a négyhatalmi Berlin-egyezmény, majd 1972-ben az NSZK NDK alapszerzõdés, 1973-ban az NSZK csehszlovák megállapodás. Ebbe a folyamatba illeszkedett, hogy 1973 decemberében Magyarország és az NSZK képviselõi megegyeztek a diplomáciai kapcsolatok felvételében. A budapesti NSZK nagykövetség jogot kapott Nyugat-Berlin állandó lakosainak konzuli ellátására Magyarország területén, és Nyugat-Berlinben magyar fõkonzulátust létesítettek. Magyarország ENSZ-beli helyzetének konszolidációja és ezzel összefüggésben nemzetközi presztízsének megújulása nem maradt hatás nélkül a magyar osztrák viszonyra sem. A két ország kapcsolatában valósággal gátszakadást jelentett, hogy 1964 júliusában többéves huzavona után létrejött a vagyonjogi egyezmény. A megállapodással elhárult az utolsó akadály a viszony teljes értékû normalizálásának útjából. Bruno Kreisky külügyminiszter, az osztrák szocialista párt vezetõ személyisége az átfogó rendezés szándékával október 29. és november 1. között Budapestre látogatott.* Személyében az elsõ nyugati külügyminiszter járt Magyarországon. Az elsõ nyugati kormányfõi látogatásra, Josef Klaus kancellár budapesti útjára 1967-ben került sor. Kádár személyes tekintélye Az évtized végére a kontinens nyugati felében Kádár lett a kedvenc pártfõnök. Sikerében jelentõs sze- * Vö. e számunkban Gecsényi Lajos tanulmányával! (A szerk.) 13

6 repe volt annak, hogy a magyar pártvezetés 1973-tól kapcsolatba lépett több szocialista, szociáldemokrata párttal. A Politikai Bizottság 1974 májusában elfogadott irányelvei szerint a pártkapcsolatokat fel kell használni kétoldalú államközi kapcsolataink javítására különösen azokkal a tõkés országokkal, amelyekben szociáldemokrata vezetés érvényesül törekedjünk együttmûködésre és közös akciók kidolgozására a nemzetközi enyhülés megszilárdítása a békéért és a biztonságért folytatott küzdelem terén. Kádár személyes presztízsét a nyugati világban mi sem bizonyítja jobban, mint az a körülmény, hogy két ízben is felvetõdött a gondolat, miszerint közvetítésre kérik fel õt a Szovjetunió felé decemberében Philip Kaiser, az Egyesült Államok budapesti nagykövete egy ebéd alkalmával Rényi Pétertõl, a Népszabadság fõszerkesztõhelyettesétõl arról tudakozódott, Kádár vállalná-e, hogy közvetítsen Brezsnyev és Carter között. A diplomata szerint Kádár élvezi a szovjet vezetõk bizalmát, nagy elõttük a tekintélye, és bizonyára nagy hatást gyakorolna az amerikai elnökre, az amerikai vezetõkre. Ezzel kapcsolatban utalt arra a respektusra és szimpátiára, amellyel az O Neill képviselõházi elnök vezetésével Budapesten járt kongresszusi delegáció tagjai nyilatkoztak róla szeptemberében Helmut Schmidt német kancellár a magyar fõvárosban tett látogatása során felvetette, hogy Kádár tud a Szovjetunióra hatni, ezért azt kérte, hogy ne csupán informálja a szovjet politikusokat a fontos európai és világpolitikai kérdésekben, hanem próbálja meg meggyõzni õket errõl vagy arról. 14 IV. A szocialista országok Román magyar kapcsolatok A Románia és Magyarország közötti viszony egy circulus vitiosus-t képez, amennyiben az éppen úgy függ az erdélyi magyarság sorsától, mint ez a két ország közötti kapcsolatok függvénye írta 1945 augusztusában Demeter Béla erdélyi újságíró Gyöngyösi János Kádár János látogatása a Vatikánban VI. Pál pápánál, június 7 8. magyar külügyminiszternek küldött feljegyzéseiben. Az idézett megállapítás axiómaértékû, mert kifejezi a magyar román kapcsolatok lényegét az közötti évtizedekben, politikai rendszerektõl függetlenül. Mind a magyar román viszonyban, mind a román kisebbségi politikában hét évtized folyamán kettõs tendencia érvényesült. Az államközi relációban az idõnként felbukkanó megbékülési kísérleteket kudarcuk után tartós ellenségeskedés követte. A román kisebbségi politikában pedig a villanásszerûen érvényesülõ toleranciát hosszabb távú erõszakos asszimilációs, homogenizáló stratégia váltotta fel. A két állam viszonyában 1945, s különösen után új mozzanatként épült be a rivalizálás a szovjet támogatásért. A magyar érdekeket hátrányosan érintette, hogy a Szovjetunió a status quo megõrzését kívánta és a minden áron való megbékéltetésre törekedett. Ez nyilvánvalóan a birtokon belül lévõ román félnek kedvezett. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy Moszkva szemében a kõkemény neosztalinista román diktatúra külpolitikai kicsapongásai ellenére (eltérõ Kína-, illetve Izrael-politika, távolmaradása az 1968-as csehszlovákiai intervenciótól) sokkal rokonszenvesebb volt a kádári puha diktatúránál. Kádár ennek tudatában, valamint a magyar nacionalizmustól való félelmében az 1950-es évek végén és az 1960-as években óvatos, sõt meghunyászkodó politikát követett. Az 1970-es évek elején azonban összefüggésben a helsinki értekezlet elõkészületeivel mindinkább elõtérbe kerültek az emberi jogok s ennek óhatatlan következményeként a nemzetiségi kérdés. Ezt a fejleményt a kádári vezetés sem hagyhatta figyelmen kívül. Annál kevésbé sem, mert a román magatartás mind Magyarországgal, mind az erdélyi magyarsággal szemben egyre agresszívebbé vált, amelynek hazai hatása az immár nem elfojtható felháborodásban és a tétlenséggel való elégedetlenségben jelentkezett. Így a romániai magyarság helyzete par excellence magyar belpolitikai kérdéssé vált. Kádár és az MSZMP többi vezetõje feladta azt az illúzióját, hogy a szocialista fejlõdés megoldja a nemzetiségi kérdést, és elõbb zárt körben, majd nyilvánosan is megkezdõdött a ceau escui nemzetiségi politika bírálata, amely román részrõl heves ellentámadást váltott ki. Csehszlovákiai bevonulás, 1968 Az évi csehszlovákiai fegyveres intervenció gondolatával Kádár több hónapon át szembeszegült, míg végül fogcsikorgatva ugyan, de hozzájárult a magyar közremûködéshez. A megszállás kivitelezésével és eredményeivel azonban egyáltalán nem volt elégedett, eltérõen a többi diadalittas pártvezetõtõl. A Központi Bizottság október 27-i ülésén meglehetõsen keserû hangulatban vonta meg a történtek mérlegét: nem kell bebeszélni magunknak és legkevésbé a tömegeinknek, hogy itt gyõztünk, vagy ki gyõzött. Erre semmi szükség nincsen. Teljes komolyságában és mélységében kell ezt a problémát néznünk, és a dolgok valamikor csak jó megoldáshoz jutnak. És inkább egy évvel késõbb kell konstatálnunk, hogy ki gyõzött és hogyan gyõzött a szocializmus Jóllehet meghatározó szerepe volt Magyarország intervenciós részvételében, mindvégig kritikusan szemlélte Moszkva Csehszlovákia-politikáját, és a szolidaritás kötelezõ hangsúlyozása mellett megnyilatkozásaiban bizonyos távolságtartásra, mérsékletre és türelemre intõ hangvétel is érzékelhetõ. Az intervenció után a csehszlovákiai helyzetet úgy értékelte, hogy az nem egy elsõ

7 díjas mûalkotás. A tökéletlenségért ugyan elsõsorban a CSKP elnökségét tette felelõssé, de nem hallgatta el a társtettesek, elsõsorban a Szovjetunió, de a többi beavatkozó ország hibáit sem. Több ízben is szóvá tette a csapatok bevonulásával egyidejûleg tervezett és a megszállást úgymond igazoló és alátámasztó politikai megoldás kudarcát, amelyért burkoltan ugyan, de nyilvánvalóan a gyatra szovjet elõkészítést hibáztatta. A magyar pártvezetés arra törekedett, hogy mérsékelje a megszállásban való bûnrészesség káros külpolitikai következményeit. Nem kívánt haragszom rád taktikát folytatni az intervenciót ellenzõ Romániával és Jugoszláviával sem, és sürgette a viszony normalizálását. Eszerint a megszállást bíráló tõkés országbeli testvérpártokkal elvtársi módon kell vitatkozni, de nem a szakításra, hanem az egységre kell törekedni. Figyelemre méltó és a kádári külpolitika józanságát bizonyítja, hogy a határozat szerint vissza kell ugyan verni az imperialista propagandát, de a fejlett tõkés országok viszonylatában is rendületlenül folytatni kell fõ politikai irányvonalunkat, a békés egymás mellett élést, a kapcsolatok normalizálásáért és továbbfejlesztéséért kell dolgoznunk. Szembetûnõ a magyar külpolitika azon célkitûzése, hogy elkerülje Magyarország visszasüllyedését az 1963 elõtti számkivetett helyzetébe a világdiplomáciában. Ezt segítette a Nyugat békülékeny magatartása Csehszlovákia megszállásával szemben, amit a szocialista tábor belsõ ügyének minõsített. V. A harmadik világ A volt gyarmatokhoz való viszony A közép-kelet-európai szovjet övezet létrejötte mellett a II. világháborút követõ évtizedek legfontosabb, a világpolitika erõvonalait alapvetõen átrendezõ fejleménye a gyarmati rendszer összeomlása volt. A kolóniák túlnyomó többsége között függetlenné vált. Az új államokhoz való viszonyt a szovjet blokk országai számára Moszkva határozta meg, mert ez fontos részét képezte a szuperhatalmak közötti globális konfrontációnak és versengésnek. Az újonnan függetlenné vált államok túlnyomó többsége az el nem kötelezettség elvét vallotta és távol tartotta magát a Kelet Nyugat-viszálytól. Az afroázsiai országok gondosan óvták friss keletû önállóságukat és úgy vélték, hogy a szuperhatalmi perpatvarba való besodródásuk korlátozná cselekvési szabadságukat, bármilyen egyoldalú elkötelezettség szûkítené nemzetközi mozgásterüket. Ezek az államok a korszakban polgárjogot nyert és közkeletûen használt, bár nem teljesen pontos gyûjtõnéven a harmadik világot alkották. A szovjet harmadikvilág-politikát átszõtték az ideológiai szálak. Moszkva különösen a Közel-Keleten és Afrikában azokat a kormányzatokat támogatta, amelyek szocialista retorikával éltek. Így alakultak ki a valósággal még köszönõ viszonyban sem lévõ fogalmak, mint a nem kapitalista út, az arab szocializmus és a haladó arab rendszerek. Haladó rendszerû országok Díszebéd a parlamentben Ahmed Szukarno indonéz elnök tiszteletére, április 15. A magyar vezetés mind politikailag, mind gazdaságilag különösen az úgynevezett haladó rendszerû országokkal való viszony fejlesztését preferálta. Ezek közé tartozott Egyiptom, Szíria, Algéria és (1958-tól) Irak, Fekete-Afrikában Ghána és Guinea, Mali, Tanzánia és Kongó-Brazzaville. Ázsiában India és (1965-ig) Indonézia. A haladó rendszer mint kritérium ismérve elsõsorban az volt, hogy az adott ország milyen magatartást tanúsított a nemzetközi politikában, vezetõ személyiségei mennyire harsányan hirdettek antiimperialista, antikolonialista szólamokat, hajlandók voltak-e a Szovjetuniótól és szövetségeseitõl elsõsorban fegyverzetet és más hadianyagot elfogadni, valamint tanácsadókat és szakembereket beengedni. A haladó rendszer fogalma azonban rendkívül cseppfolyós és bizonytalan ismérvnek bizonyult. A nemzetközi politikában még a haladó rendszerû országok sem fogadták el azt a szovjet nézetet, amely szerint a kor fõ ellentmondása az imperialista és a szocialista tábor szembenállása, s úgy vélekedtek, hogy az alapvetõ konfliktus például a gazdag Észak és a szegény Dél ellentéte. Nyilvánvalóvá vált, hogy a szocialista államok egy magyar külügyminisztériumi feljegyzés szerint illúziókat fûztek az országok társadalmi és gazdasági fejlõdésének lehetõségeihez és üteméhez egy-egy kiemelkedõ politikus (Szukarno, Nkrumah) állásfoglalásai alapján simább és gyorsabb elõrehaladásra számítottak. A fejlõdõ országok belsõ helyzetét is a politikai stabilitás hiánya jellemezte. Afrikában között 40 államcsíny zajlott le. Számos esetben elõfordult, hogy egy-egy államcsíny alkalmával hatalomra került új rezsim szakított elõdje orientációjával, és így a szocialista országok tetemes támogatása veszendõbe ment. Így a magyar külpolitika az 1960-as évek második felében arra kényszerült, hogy bizonyos mértékig újragondolja a fejlõdõ országokkal kapcsolatos vonalvezetést. A harmadik világ megjelenése, a gyarmati rendszer összeomlása okozta eufória múlóban volt, és elérkezett a józan számvetés, a magyar külpolitika valós érdekei és lehetõségei mérlegelésének ideje. De ez már egy következõ tanulmány tárgya lehet. SIPOS PÉTER 15

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl

A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,

Részletesebben

30. A hidegháború. Előzmény:

30. A hidegháború. Előzmény: 30. A hideghábrú Előzmény: II. világhábrú (1939-1945) szövetséges hatalmak tengelyhatalmak A világhábrú alatt az Egyesült Államk (USA) és a Szvjetunió (SZU) még együttműködik, mindkettő tagja a szövetséges

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez

A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez 42 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2009. OKTÓBER Varga Gergely A közép-európai rakétapajzs elvetésének hátteréhez Barack Obama 2009. szeptember 17-én jelentette be hivatalosan, hogy eláll a Közép-Európába tervezett

Részletesebben

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S

NEMZETKÖZI SZEMLE. Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S NEMZETKÖZI SZEMLE Engler Lajos STOCKHOLMI ÉRTEKEZLET KIÚTKF.RKSF.S Ha a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet (1975) kontinensünk második világháború utáni békés korszakának

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

A szongun az észak-koreai military first politika

A szongun az észak-koreai military first politika NB8_bel.qxd 9/10/2008 3:04 PM Page 43 43 Faludi Péter A szongun az észak-koreai military first politika Észak-Korea többnyire csupán a nukleáris ambíciói miatti politikai huzavona, illetve az országot

Részletesebben

A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962

A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962 Palasik Mária A Hírszerző Osztály szervezete és állománya 1956-1962 A Belügyminisztérium Könyvkiadója 1980-ban kiadott Állambiztonsági értelmező kéziszótárának meghatározása szerint a hírszerzés a már

Részletesebben

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia

Rieder Gábor. A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia Rieder Gábor A magyar szocreál festészet története 1949 1956. Ideológia és egzisztencia PhD disszertáció tézisei Eötvös Loránd Tudományegyetem Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola A doktori iskola

Részletesebben

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése.

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Miért a mezõváros? Miért most? Miért itt? Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Mind az emberek, mind a természeti környezet életminõségének emelése. Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon

Részletesebben

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.)

Diktátorok. 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Diktátorok 1. Vladimir Iljics Lenin (1870. április 22. 1924. január 21.) Született Vladimir Iljics Uljanov, később veszi fel a Lenin nevet. 1906-ban bekerül az Orosz szociáldemokrata Párt elnökségébe.

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig.

Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. SZABÓ BÉLA VIETNAM HÁBORÚI WARS IN VIETNAM Jelen cikkemben Vietnam háborúit vázlatszerűen mutatom be a korai időktől kezdve egészen a XX. századig. In this article I present wars in Vietnam shortly, at

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei

Nagy Imre és kora. Az 1956 os forradalom és előzményei Nagy Imre és kora Az 1956 os forradalom és előzményei A pályázatot készítette: Veres Szimonetta (8. osztály) Felkészítő tanár: Kondor Ágnes Szárcsa Általános Iskola 1213 Budapest, Szárcsa utca 9 11. Tel.:

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

Helyi innovatív kezdeményezések megvalósítása a Keszthelyi Kistérségben

Helyi innovatív kezdeményezések megvalósítása a Keszthelyi Kistérségben Helyi innovatív kezdeményezések megvalósítása a Keszthelyi Kistérségben Azonosító szám: TÁMOP-2.4.5.-12/3-2012-0036 Nyitvatartási és ügyintézési idők racionalizálása Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú

Részletesebben

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés

RECENZIÓ. Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán. I. Bevezetés RECENZIÓ Farkas Ádám Gondolatok a táborok évszázada [1] kapcsán I. Bevezetés Egészen napjainkig számos, a 20. század történetétől elválaszthatatlan koncentráló-, internáló-, munka- és haláltáborok kérdésével

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4

A külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4 virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

História 1986-056. Created by XMLmind XSL-FO Converter.

História 1986-056. Created by XMLmind XSL-FO Converter. História 1986-056 História 1986-056 Minden jog fenntartva. Bármilyen másolás, sokszorosítás, illetve adatfeldolgozó rendszerben való tárolás a kiadó elõzetes írásbeli engedélyéhez van kötve. Tartalom 1....

Részletesebben

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13

Magyar-arab kapcsolatok. Kovács Viktória Bernadett 13 Magyar-arab kapcsolatok Kovács Viktória Bernadett 13 J. NAGY LÁSZLÓ (2006): Magyarország és az arab térség: kapcsolatok, vélemények, álláspontok, 1947-1975. JATEPress, Szeged. 159 p. Nem is gondolnánk,

Részletesebben

Dr. Vas Károly. akadémikus. Dr. Kiss István. Dr. Vas Károly 1919 1981

Dr. Vas Károly. akadémikus. Dr. Kiss István. Dr. Vas Károly 1919 1981 M ú l t b a n é z õ Dr. Vas Károly akadémikus Dr. Kiss István Vas Károly meghatározó szerepe a MÉTE Mikrobiológiai Szakosztály létrehozásában és mûködésében Nagy megtiszteltetés és öröm számomra, hogy

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán

Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel

Részletesebben

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY

Amagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY MÛHELY Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság Történeti értékítéleteink megformálásakor mindig kísért a veszély, hogy a korabeli küzdõfelek

Részletesebben

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában,

Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, Hóvári János Kétezer-tizenkettő augusztus elsején kezdtem meg nagyköveti szolgálatom Ankarában, 2012. október 9-én adtam át megbízólevelem Abdullah Gül elnöknek. A magyar török kapcsolatok rendszerében

Részletesebben

Kína szerepe az ENSZ békefenntartó tevékenységében

Kína szerepe az ENSZ békefenntartó tevékenységében 49 Jordán Gyula Kína szerepe az ENSZ békefenntartó tevékenységében Kínának a világszervezethez, azon belül a békefenntartáshoz való viszonya kanyargós, több szakaszra osztható utat járt be. Az írás ennek

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában

7. fejezet KONKLUZIÓK. 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában 7. fejezet KONKLUZIÓK 1. A regionális fejlődés főbb csomópontjai Közép-Európában Véleményünk szerint Közép-Európában 1526-tól napjainkig öt kísérlet történt a térség munkamegosztásának megszervezésére.

Részletesebben

Európa szocialistái, egyesüljetek!

Európa szocialistái, egyesüljetek! LAURENT FABIUS PIERRE MAUROY MICHEL ROCARD Európa szocialistái, egyesüljetek! Kinyílik a világ, hatalmas gazdasági, kulturális és technológiai robbanásnak vagyunk tanúi, a globalizáció idejét éljük, és

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Nemzeti Közszolgálati Egyetem KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA GAZDASÁGI IGAZGATÁS Jegyzet Budapest, 2014 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Gazdasági igazgatás A tananyagot megalapozó tanulmány megalkotásában közreműkött:

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA

Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA NEMZETKÖZI SZEMLE Sebestyén Imre A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KONGRESSZUSA A FŐ IRÁNYVONAL VÁLTOZATLAN 1985. március 25-étől 28-áig Budapesten megtartotta XIII. kongreszszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt.

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I.

Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I. BIZTONSÁGPOLITIKA 3 Gazdik Gyula Az izraeli palesztin viszony újabb fejleményei, az Obama-beszéd kihatásai I. A tanulmány elsõ része 2010. október elejétõl, az amerikai részvétellel zajló izraeli palesztin

Részletesebben

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009

KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009 KOMPLEXVIZSGA KÉRDÉSEK DIPLOMÁCIAI FŐSZAKIRÁNY (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK) 2009 1. Jellemezze a hidegháborús nemzetközi rendszert a szuezi válság alatt! - Ismertesse a szuezi válság nemzetközi körülményeit,

Részletesebben

TUDOMÁNYTÖRTÉNET. A 80 éve született Bodrogi Tibor önéletrajza

TUDOMÁNYTÖRTÉNET. A 80 éve született Bodrogi Tibor önéletrajza TUDOMÁNYTÖRTÉNET Voigt Vilmos A 80 éve született Bodrogi Tibor önéletrajza 80 éve (1924-ben) született a mai magyar etnológia megszervező és vezető egyénisége, Bodrogi Tibor (eredeti családi nevén Fradi),

Részletesebben

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek

dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek dr. Sziklay Júlia Az információs jogok kialakulása, fejlődése és társadalmi hatása doktori értekezés Tézisek Konzulens: Prof. Dr. Bihari Mihály és Ph.D. Balogh Zsolt György Budapest, 2011. 11. 10. I. A

Részletesebben

Az ún. státustörvényrõl 1

Az ún. státustörvényrõl 1 UDVARVÖLGYI ZSOLT Az ún. státustörvényrõl 1 A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) 1999. novemberi ülésének egyhangúlag elfogadott zárónyilatkozatában fogalmazódott meg az az igény, hogy a kormány vizsgálja

Részletesebben

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET SZAKSZEMINÁRIUMOK 2007/2008-AS TANÉV NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET Kurzus címe:a fejlődő országok társadalmi-gazdasági kérdései Kurzusvezető: Najat Shamil Ali A szakszeminárium az alábbi témákkal foglalkozik:

Részletesebben

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN

MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN MAGYARORSZÁG DEMOGRÁFIAI HELYZETE EURÓPÁBAN KLINGER ANDRÁS Az Európához való közeledés nemcsak politikailag és gazdaságilag, hanem az élet minden területén a legfontosabb célkitűzés ma M agyarországon.

Részletesebben

The Military Balance 2011

The Military Balance 2011 KITEKINTÕ 81 Csiki Tamás The Military Balance 2011 A korábbi évekhez hasonlóan a Nemzet és Biztonság továbbra is kiemelt figyelmet szentel azoknak a meghatározó nemzetközi kiadványoknak, amelyek a katonai

Részletesebben

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között

Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között IZABELLA MAIN Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között A tanulmány a lengyel kommunista állam és a római katolikus egyház között a nemzeti ünnepek

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Külkereskedelmünk átalakulásának jellemző vonásairól

Külkereskedelmünk átalakulásának jellemző vonásairól Földrajzi Értesítő XLIl. évf. 1993. l^f. füzet, pp. 282-290. Külkereskedelmünk átalakulásának jellemző vonásairól ABONYI GYÖNGYI A külkereskedelem jelentősége Hazánk nyitott gazdaságú ország, így a nemzetközi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004

TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 MEGOLDÁSOK Tesztkérdések:. Drakón 5, 9 Szolón, 3 Peiszisztratosz 4, 0 Kleiszthenész 2, 8 Egyik sem 6, 7 Helyes válaszonként 0,5 2. Uralkodásának jellemzője

Részletesebben

A lengyel orosz kapcsolatokról Szmolenszk után

A lengyel orosz kapcsolatokról Szmolenszk után 66 NEMZET ÉS BIZTONSÁG 2010. MÁJUS Tálas Péter Sz. Bíró Zoltán A lengyel orosz kapcsolatokról Szmolenszk után A lengyel elnöki repülõgép 2010. április 10-i szmolenszki katasztrófája egyedülálló tragédia

Részletesebben

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa

L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa L u x e m b o u r g i j o g g y a k o r l a t 2013/4 JeMa Várnay Ernő Az Európai Bíróság ítélete a Magyarország kontra Szlovákia ügyben* Sólyom László uniós polgár és/vagy államfő? Hivatalos hivatkozás:

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Miért van szükség közigazgatási minimumra?

Miért van szükség közigazgatási minimumra? Dr. Dudás Ferenc közigazgatási elemzõ, az MKKSZ szakmapolitikai vezetõje, a KözigPress fõszerkesztõje Miért van szükség közigazgatási minimumra? Iránymutató és példaadó Mesterek után mindig nehéz szólni.

Részletesebben

Tudomány a 21. században

Tudomány a 21. században Tudomány a 21. században A kulturális diverzitás -ról Világkonferenciák: kultúrpolitika, felsõoktatás, tudomány A kulturális diverzitásról A tudásalapú társadalomról és a nyitott tudomány -ról A gazdaság

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Budapesti Corvinus Egyetem Diplomáciatörténet II. Rendszerváltások Kelet-Közép Európában. 2009. április 28.

Budapesti Corvinus Egyetem Diplomáciatörténet II. Rendszerváltások Kelet-Közép Európában. 2009. április 28. Budapesti Corvinus Egyetem Diplomáciatörténet II. Rendszerváltások Kelet-Közép Európában 2009. április 28. Paragi Beáta beata.paragi@uni-corvinus.hu Az emberarcú szocializmus és a prágai tavasz (1968)

Részletesebben

A végzetes egyetértés

A végzetes egyetértés A végzetes egyetértés Szuezi-válság és az Ikerkonfliktus - CZÉH TAMÁS; Bevezető Okozhat-e egy pillangó szárnycsapása Brazíliában tornádót Texasban? Edward Lorenz Bár furcsának tűnhet gondolatindító kérdésem

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára

Nekem szülőhazám (volt)... Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára Nekem szülőhazám (volt)... A Fejér megyei németek kitelepítése befejezésének 50. évfordulójára A Fejér megyében élő németek Németországba történő áttelepítése az országos eseményekhez hasonlóan, alig több

Részletesebben

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl

Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Múltunk, 2007/3. 155 165. 155 [ ] SZ. KOVÁCS ÉVA Az ellenség dezinformálása, avagy egy állambiztonsági kompromittálási akció az 1950-es évekbôl Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában az

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS

JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 2008. MÁJUS JELENTÉS AZ INFLÁCIÓ ALAKULÁSÁRÓL 8. MÁJUS Jelentés az infláció alakulásáról 8. május Kiadja: Magyar Nemzeti Bank Felelõs kiadó: Iglódi-Csató Judit 18 Budapest, Szabadság tér 8 9. www.mnb.hu ISSN 119-9

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

Csehszlovákia 1968. augusztus 21-i szovjet megszállása a magyar napilapokban és a mai szakirodalomban

Csehszlovákia 1968. augusztus 21-i szovjet megszállása a magyar napilapokban és a mai szakirodalomban ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Csehszlovákia 1968. augusztus 21-i szovjet megszállása a magyar napilapokban és a mai Livits Réka Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar,

Részletesebben

Érdekek, lehetõségek és stabilitás Észak-Irakban

Érdekek, lehetõségek és stabilitás Észak-Irakban 15 Csiki Tamás Érdekek, lehetõségek és stabilitás Észak-Irakban A Huszein-rezsim 2003-as megdöntése alapvetõen formálta át Irakot, és korábban nem látott lehetõségeket teremtett az ország kurd lakossága

Részletesebben

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN

KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, 1. szám, (2009) pp. 49-56. KISEBBSÉGI NYELVHASZNÁLATI JOGOK SZLOVÁKIÁBAN, FINNORSZÁGBAN ÉS DÉL-TIROLBAN MISÁD KATALIN Comenius Egyetem, Pozsony

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

Magyarországon 1948 után

Magyarországon 1948 után 1948 2008 RENDSZERVÁLTÁS ÉS GAZDASÁG Magyarországon 1948 után megkezdõdtek a szovjet típusú gazdasági jog évtizedei. Ennek egyik alapvetõ tényezõje volt a szovjet jogi technikával végrehajtott államosítás:

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Vági Attila Az NDK identitásról

Vági Attila Az NDK identitásról Vági Attila Az NDK identitásról Az 1949. május 23-án kihirdetett német Alaptörvénnyel (Grundgesetz) a három nyugati megszálló hatalom területén létrejött a Német Szövetségi Köztársaság. Erre válaszképpen

Részletesebben

Az európai soknemzetiségű szocialista föderációk összeomlása és politikai földrajzi következményei, 1991-1995. Hajdú Zoltán

Az európai soknemzetiségű szocialista föderációk összeomlása és politikai földrajzi következményei, 1991-1995. Hajdú Zoltán Az európai soknemzetiségű szocialista föderációk összeomlása és politikai földrajzi következményei, 1991-1995 Hajdú Zoltán 1. Bevezetés A nemzetközi hatalmi viszonyok és intézményesült rendszerek alapvető

Részletesebben

Fon Általános Üzleti & Értékesítési Feltételek

Fon Általános Üzleti & Értékesítési Feltételek Fon Általános Üzleti & Értékesítési Feltételek Meghatározások Általános Szerződési Feltételek: Ezek az Általános Szerződési Feltételek Berendezések Értékesítésére vonatkoznak (továbbiakban: TCSE ). Fon

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét

Nemzetpolitikai összefoglaló. 2013. 29. hét Nemzetpolitikai összefoglaló 2013. 29. hét Magyarország Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról Év végére meglesz az ötszázezredik magyar állampolgár a határon túlról - jelentette

Részletesebben

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni

A jegybank a belföldi monetáris kondíciók változtatásával igyekszik megakadályozni Az MNB tevékenységének fõbb jellemzõi 1998-ban 1. Monetáris politika AMagyar Nemzeti Bank legfontosabb feladata az infláció fenntartható csökkentése, hosszabb távon az árstabilitás elérése. A jegybank

Részletesebben

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében

A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében A NATO katonai képességfejlesztése a nemzetközi béketámogatási tevékenység érdekében Két célt tűztem ki az előadásban. Először, csatlakozva Deák Péter előadásához, szeretném hangsúlyozni, hogy a katonai

Részletesebben

Kína gyors felemelkedésével és azzal, hogy az ország várhatóan hamarosan a világ

Kína gyors felemelkedésével és azzal, hogy az ország várhatóan hamarosan a világ A kontinentális erőegyensúly mint az amerikai kínai versengés valószínű modellje Horváth Csaba Barnabás Kína gyors felemelkedésével és azzal, hogy az ország várhatóan hamarosan a világ legnagyobb gazdaságává

Részletesebben

Katonai antropológia?

Katonai antropológia? KULTÚRAKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ Kolossa Sándor Katonai antropológia? Beszámoló A kulturális antropológia lehetõségei a nemzetközi mûveletek támogatásában címû tudományos konferenciáról Akonferenciánharmadikalkalommaltalálkoztakegymássalahadtudományésakulturális

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA

Részletesebben

Megint reform. Tartalomjegyzék. Tartalom Jegyzet. Sírjunk vagy nevessünk? A kormány nem adja fel: 2007 végén újabb dokumentumot. Reflektorban a reform

Megint reform. Tartalomjegyzék. Tartalom Jegyzet. Sírjunk vagy nevessünk? A kormány nem adja fel: 2007 végén újabb dokumentumot. Reflektorban a reform Tartalom Jegyzet Tartalomjegyzék Reflektorban a reform Parlamenti munka Tanyaprogram készül Szabálysértési reform Közbeszerzési tanácsok Európai Unió Környezetbarát feszutiválok Négyes metró Pályázatfigyelõ

Részletesebben

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl

Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl Nyilvános jelentés a FIDESZ KDNP által javasolt öt alkotmánybíró-jelöltrıl A Jelentést készítették ez Eötvös Károly Közpolitikai Intézet és a Társaság a Szabadságjogokért munkatársai: Hegyi Szabolcs Hüttl

Részletesebben

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA

MKKSZ. Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA MKKSZ Az MKKSZ Országos Választmányának BESZÁMOLÓJA 4 Az MKKSZ Országos Választmányának beszámolója A Magyar Köztisztviselõk és Közalkalmazottak Szakszervezete Országos Választmányának beszámolója az MKKSZ

Részletesebben