10 kérdés az ifjúságról. Magyar Ifjúság kutatás első eredményei

Átírás

1 0 kérdés az ifjúságról Magyar Ifjúság 0 kutatás első eredményei

2

3 tartalom Tartalom Köszöntő... Szociodemográfiai jellemzők.... Családalapítás.... Oktatási helyzetkép Munkavállalás.... Nemzetközi migráció...7. Szabadidő...0. Új média Sportolási szokások Szenvedélyek Politikai attitűdök Az ifjúság legnagyobb problémái... Módszertani összefoglaló... kutatópont

4 köszöntő Köszöntő A negyedik magyarországi nagymintás ifjúságkutatás első eredményeit tartalmazó összefoglalót tartja kezében Kedves Olvasó, amelynek tartalmát tíz fontos az ifjúság mindennapjait és a jövőre vonatkozó lehetőségeit meghatározó téma köré rendeztük. A 0-es kutatás idén januárban Kopp Mária professzorasszony segítségével indult, amelyet ezért az Ő emlékének ajánlunk. A korábbi évekhez hasonlóan, a kutatás a -9 évesekre (kétmillió magyar fiatalra) reprezentatív mintán, fő megkérdezésével zajlott, ami alkalmassá teszi az adatok összehasonlító, trendekben történő elemzésére is. Összefoglalónkban foglalkozunk a családalapítás és a gyermekvállalás alapvető mutatóival és motivációval, a fiatalok oktatási helyzetével, továbbtanulási terveivel. A munkaerőpiaci pozícióhoz kapcsolódóan kitérünk a munkavállalási potenciál elemzésére, foglalkozunk a külföldi munkavállalással és elvándorlási szándékokkal. Bemutatjuk a fiatalok szabadidős tereit és tevékenységeit, foglalkozunk az internet-hozzáféréssel és egyéb infokommunikációs eszközök penetrációjával. Az ifjúság életmódját a sportolási szokásokon és a dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer használat mentén érintjük. A politikai attitűdök blokkban az identitással és ideológiákkal foglalkozunk, majd összefoglalónkat a fiatalok legnagyobb problémájának bemutatásával zárjuk. A Magyar Ifjúság 0 kutatást a Kutatópont Kft., a fiatalok fogyasztási szokásainak szakértője készítette. Örömünkre szolgált, hogy a költségek 99 százalékát vállalati támogatók biztosították. Zotter Judit, igazgató Székely Levente, kutatásvezető A korábbi évekre vonatkozó adatok forrása: Szabó Andrea Bauer Béla (szerk.) (009): Ifjúság 008 Gyorsjelentés (Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet, 009) magyar ifjúság 0

5 Szociodemográfiai jellemzők Szociodemográfiai jellemzők A fős minta százaléka fiú/ férfi (08 fő), 9 százaléka (9 fő) lány/nő. Az életkort tekintve az átlagéletkor év volt; korcsoportok szerint a legfiatalabb, -9 évesek aránya százalék (7 fő), a 0- éveseké százalék (77 fő), a -9 éveseké százalék (77 fő). Az iskolai végzettség esetében a minta harmadáról ( százalék) mondható el, hogy (adatfelvétel pillanatáig) legfeljebb 8 osztályt végzett (8 fő), szakmunkás végzettséget 0-an szereztek (7 százalék), az érettségizettek százalékos aránynyal szerepelnek a mintában ( fő), a diplomások hányada 8 százalékos ( fő) és személy nem nyilatkozott az iskolai végzettségéről. Regionális felosztás szerint a közép-magyarországi régióban a teljes minta 7 százaléka adott választ (7 fő). A válaszadóink százaléka Közép-Dunántúlon, 0-0 százaléka a Nyugat- és Dél-Dunántúlon, százaléka Észak-Magyarországon él. Az észak-alföldi régióban élők aránya százalék, a Dél-Alföldön élőké pedig. A lakóhely szerinti minta-eloszlás alapján a budapestiek aránya százalékos (80 fő), a megyeszékhelyeken élőké 7 százalék, az öt megyei jogú városban élők közül 90 fő került a mintába ( százalék). Az egyéb városokban élők a minta harmadát teszik ki ( százalék, 8 fő), csakúgy, mint a községekben élők (9 fő).. ábra. Szociodemográfiai jellemzők Szociodemográfiai jellemzők N % Nem férfi 08 % nő 9 9% átlag, Életkor -9 7 % 0-77 % % legfeljebb 8 osztály 8 % Befejezett iskolai végzettség szakmunkásképző 0 7% érettségi % diploma 8% Közép-Magyarország 7 7% Közép-Dunántúl 907 % Nyugat-Dunántúl 770 0% Régió Dél-Dunántúl 7 0% Észak-Magyarország 08 % Észak-Alföld % Dél-Alföld 07 % Budapest 80 % megyeszékhely 7% Lakóhely megyei jogú város 90 % város 8 % község 9 % gondok nélkül élnek 88 7% beosztással jól kijönnek 99 % Szubjektív anyagi helyzet éppen hogy kijönnek a jövedelmükből 78 8% hónapról-hónapra anyagi gondjaik vannak 08 % nélkülözések között élnek 8 % A szubjektív anyagi helyzet mentén történő felosztás szerint a mintába kerülők mindössze 7 százaléka él gondok nélkül, százalékuk beosztással jól kijön, 8 százalékuk csak éppen hogy kijön a jövedelméből, százalék hónapról hónapra anyagi gondokkal küzd, százalék nélkülözések között kénytelen élni és 0 fő nem tudott, vagy nem kívánt nyilatkozni az anyagi helyzetéről. kutatópont

6 . Családalapítás. Családalapítás Házasság A -9 éves magyar fiatalok családi állapota a korábban tapasztalt trendnek megfelelően változik, melynek főbb irányai a házasságban élők arányának csökkenése az érintett korosztályban, illetve az élettársi kapcsolatban élők számának növekedése. A házasok között a nők aránya ( százalék) a férfiak arányának (7 százalék) csaknem kétszerese, ami azt jelzi, hogy a 9 éves, vagy annál fiatalabb nők házastársai jellemzően 9 évesnél idősebb férfiak. A házasságkötések területi megoszlása északkelet-délnyugat irányú tengely mentén enyhén csökkenő tendenciát mutat: míg Észak-Magyarország és Észak-Alföld régiókban az országos átlagnál valamivel magasabb (- százalék) addig Dél-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl régiókban alacsonyabb (7, illetve 8 százalék) a házasságban élő -9 évesek aránya.. ábra. Családi állapot változása 000 és 0 között (Mi az Ön jelenlegi családi állapota? N000, N00, N008, N0=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) házas 7 7 elvált nőtlen/hajadon, élettárssal él nőtlen/hajadon, egyedülálló magyar ifjúság 0

7 . Családalapítás A fiatalok családalapítása átlagosan éves korban történik, a házasságban élő nők ennyi idősen, a férfiak átlagosan éves korukban kötnek házasságot. A -9 évesek házasságpártinak mondhatók, hiszen a jelenleg még nem házas válaszadók közel kétharmada a jövőt házasságban élve képzeli el ( százalék), mindössze 8 százalékuk utasítja el a házasságot. A lányok/nők inkább házasságpártiak (8 százalék), a fiúk/férfiak kevésbé (9 százalék).. ábra. Házasodási szándék (Ha Ön jelenleg nem házas, szeretne-e házasságban élni? N=7; százalékos megoszlás az érvényes válaszadók körében) nem házasok férfiak nők biztosan igen inkább igen inkább nem biztosan nem nem tudja, nem válaszol akik még nem házasok (N=7), nem házas férfiak (n=80), nem házas nők (n=) Gyermekvállalás A -9 éves válaszadók kétharmadának volt már párkapcsolata élete során ( százalék) és százalékuknak már gyermeke is született. A vérszerinti gyermekkel rendelkezők átlagosan és fél évesek voltak első gyermekük születésekor. Azok, akik választ tudtak adni arra kérdésre, hogy összesen hány gyermeket szeretnének vállalni (a - 9 évesek 77 százaléka) átlagosan,7 gyermeket terveznek. Azok a fiatalok, akiknek még nincs gyermekük, de vannak terveik arra nézve, hogy a jövőben hány évesen szeretnének gyermeket vállalni (a teljes minta százaléka), átlagosan 9 éves korukra tervezik első gyermeküket. A gyermekvállalás tervezett időzítése leginkább anyagi okokra és lakáskörülményekre vezethető vissza (a kérdésre válaszolók, illetve százaléka szerint), de jelentős azok aránya is, akik egészen egyszerűen az általuk megadott életkort érzik gyermekvállalásra legalkalmasabbnak (a válaszadók 8 százaléka az, akik az általuk megjelölt életkor előtt túl fiatalnak tartják magukat a gyermekvállaláshoz).. ábra. Gyermekvállalás időzítése (Miért nem szeretne Ön ennél fiatalabb korban gyereket? N=; százalékos megoszlás az érvényes válaszadók körében) anyagi, jövedelmi okok túl fiatal lenne\lett volna hozzá lakáskörülmények karrierépítés miatt egyszerűen nem akar(t) partner hiánya munkája miatt gyerekneveléssel járó többletfeladatok családi okokból partnere nem akar egészségügyi okokból egyéb nem tudja, nem válaszol akiknek még nincs gyermekük, de vannak terveik arra nézve, hogy a jövőben hány évesen szeretnének gyermeket vállalni (n=) kutatópont 7

8 . Családalapítás A -9 éves fiatalok százaléka nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem szeretne gyermeket. A gyermek nélkül tervezett élet legfőbb okaként anyagi, jövedelmi helyzetüket jelölték meg (0 százalék), de szerepet játszanak ez irányú terveikben a lakáskörülmények ( százalék), a partner hiánya és a munkájuk is (8-8 százalék), 7 százalékuk pedig egészségügyi okokból nem tervez gyermeket.. ábra. Gyermekvállalás elutasítása (Mi az oka annak, hogy Ön nem tervez gyereket? n=9; százalékos megoszlás az érvényes válaszadók körében) anyagi, jövedelmi okok egyszerűen nem akar lakáskörülmények partner hiánya munkája miatt karrierépítés miatt egészségügyi okokból gyerekneveléssel járó többletfeladatok családi okokból egyéb nem tudja, nem válaszol akiknek nincs, és nem is terveznek a jövőben gyermeket (n=9) A gyermekvállalás nagymértékben növeli a boldogságérzetet a fiatalok szerint (79 százalékuk gondolja így), de valamelyest előnyösen érinti a szexuális életet, a családi-baráti kapcsolatokat, és kismértékben még a szabadidő eltöltésének lehetőségeit is. A munkahelyi karrierre és az anyagi helyzetre gyakorolt hatás megítélése megosztja a fiatalokat, de összességében a negatív és pozitív hatásokra vonatkozó vélemények kiegyenlítik egymást, így ezen attribútumok mentén a gyermekvállalást inkább semlegesnek látják a válaszadók. A tanulási lehetőségek az egyetlen olyan vizsgált jellemző, amelyre a gyermekvállalás inkább negatív hatással van a -9 éves fiatalok szerint.. ábra. Gyermekvállalás hatásainak megítélése (Véleménye szerint hogyan befolyásolja a gyermekvállalás az emberek? N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) boldogságát 7, Átlag szexuális életét 9 9 0, családi, baráti kapcsolatainak helyzetét 0, szabadidő eltöltésének lehetőségeit 0 7 8,8 munkahelyi karrierjét 7 9,0 anyagi helyzetét 8,0 tanulási lehetőségeit 0 7,8 = teljes mértékben javítja = nagymértékben rontja nem tudja, nem válaszol 8 magyar ifjúság 0

9 . Oktatási helyzetkép. Oktatási helyzetkép A korábbi hullámokhoz hasonlóan a 0-es kutatás során is jelentős hangsúlyt fektettünk a fiatalok oktatási helyzetének feltérképezésére. 7. ábra. Oktatásban résztvevők aránya 000 és 0 között (Tanul, részt vesz valamilyen iskolában vagy tanfolyamon valamilyen képzésben. N000, N00, N008, N0=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) 000-től 008-ig nagyfokú növekedés volt tapasztalható az oktatásban való részvételben ( százalékról százalékra), azonban 0-re ez az expanzió megtorpant és valamelyest csökkent is, ebben az évben a fiatalok százaléka vett részt valamilyen képzésen, tanfolyamon kutatópont 9

10 . Oktatási helyzetkép Az életkor előrehaladtával csökken azoknak az aránya, akik iskolába járnak. A legnagyobb arányt a -9 éves korosztály képviseli, amelynek 88 százaléka vesz részt valamilyen képzésen, míg a 0- éves korcsoportba tartozók között az arány 8 százalék, a -9 évesek közül pedig csupán minden tizedik vesz részt valamilyen oktatásban jelenleg, amely 008-hoz képest százalékpontos csökkenést mutat. Fontos említést tenni azokról a fiatalokról is, akik nem fejezték be az általános iskolát. Ez a csoport a teljes minta százalékát jelenti, azonban közülük 0 százalék jelenleg is tanul, 0 százalék pedig már nem. Minden ötödik, az általános iskolát abbahagyó (jelenleg sem tanuló) fiatal a rossz eredményei miatt hagyta ott az iskolát és szintén minden ötödik családi okokra (esküvő, gyerek) hivatkozott. Figyelemre méltó, hogy az általános iskolát végzettek (akik a teljes minta egyharmadát adják) csaknem 0 százaléka jelenleg semmilyen formában sem tanul. Szakmunkásvégzettséggel a fiatalok százaléka rendelkezik, míg érettségivel, diplomával pedig 8 százalékuk. 8. ábra. Iskolarendszerben tanulók aránya 000 és 0 között (Tanul, részt vesz valamilyen iskolában vagy tanfolyamon valamilyen képzésben. N000, N00, N008, N0=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) életkori csoportok éves 8% 8% 88% 88% 0- éves % 8% 0% 8% -9 éves % % % 9% 9. ábra. A fiatalok befejezett iskolai végzettsége az apa végzettsége tükrében (Mi az Ön legmagasabb, befejezett iskolai végzettsége? Mi (volt) az édesapja/ nevelőapja legmagasabb befejezett iskolai végzettsége? N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) gyermek iskolai végzettsége apa iskolai végzettsége legfeljebb 8 osztály szakmunkásképző érettségi diploma legfeljebb 8 osztály % 7% 8% % szakmunkásképző % 0% % 0% érettségi % % % % diploma % 9% 7% % A szülők jelen esetben az apa iskolai végzettsége továbbra is nagyban befolyásolja a gyermeke végzettségét. Az adatokból jól látható, ha az apa minél magasabb végzettséggel rendelkezik, annál kisebb a valószínűsége, hogy a gyermeke alacsony végzettségű lesz. Azoknak a fiataloknak az esetében, akik legfeljebb 8 osztályt végeztek, az apák 8 százaléka is legfeljebb szakmunkás végzettségű, míg a diplomás fiatalok édesapáinak 9 százaléka legalább érettségivel rendelkezik. Azt is érdemes megemlíteni, hogy a diplomás apák háromnegyedének (7 százalék) a gyermeke legalább érettségivel rendelkezik, míg a legfeljebb 8 osztályt végzett apák többségének (8 százalék) gyermeke legfeljebb szakmunkás végzettségű. A fiatalok végzettsége természetesen a szülők végzettségén kívül egyéb tényezőktől is függ, például a lakóhelytől is. Az általános iskolai végzettségűek 9 százaléka valamilyen községben él, míg az érettségivel vagy diplomával rendelkezők 7 és százaléka él ilyen jellegű településen. A községekben élők esetében az általános iskolai végzettség a domináns (9 százalék), míg a budapestiek esetében az érettségi ( százalék). 0 magyar ifjúság 0

11 . Oktatási helyzetkép Továbbtanulás A továbbtanulással kapcsolatos attitűdök eltérnek a különböző végzettségű csoportok között. Azok közül, akik már rendelkeznek valamilyen végzettséggel, leginkább a szakmunkásképzőben végzett fiatalok hagyták abba a tanulmányaikat, ugyanis közülük csupán minden tizedik tanul jelenleg is valamit, míg az érettségizett fiatalok 9 százaléka és a diplomás fiatalok 8 százaléka tesz így. A legerősebb továbbtanulási vágy (leszámítva a 8 általánost, vagy annál kevesebbet végzetteket) a diplomások esetében tapasztalható, ugyanis százalékuk válaszolta azt, hogy szeretne továbbtanulni, míg az érettségivel rendelkezők esetében ez az arány százalékponttal alacsonyabb, a 8 általánost végzetteknek pedig kevesebb, mint a fele szeretne tanulni a jövőben. A szakmunkásképzőt végzettek körében alacsony a továbbtanulás iránti vágy, ugyanis mindössze 8 százalékuk tanulna tovább a jövőben. A legtöbb fiatal valamilyen (másik) szakmát szeretne tanulni ( százalék), százalékuk érettségizni szeretne, százalékuk valamilyen felsőfokú, akkreditált képzésben venne részt, százalékuk pedig egyetemi alapképzésben. A továbbtanulásra való szándék azonban nem pusztán önszorgalom, hiszen a fiatalok százaléka azért (is) szeretne továbbtanulni, hogy minél jobban fizető álláshoz jusson, további százalékuk pedig úgy gondolja, hogy manapság megfelelő végzettség nélkül nincs esély normális életre. A megkérdezett fiatalok 9 százaléka beszél valamilyen idegen nyelvet, amely erős összefüggést mutat az iskolai végzettséggel. A szakmunkásképzőben végzettek csupán 7 százaléka, míg a diplomásoknak 9 százaléka tud anyanyelvén kívül más nyelven is kommunikálni. Idegen nyelvek közül még mindig az angol a legnépszerűbb, az idegen nyelveken beszélő fiatalok 80 százaléka beszél angolul, míg németül százalékuk. Nyelvet tanulni a fiatalok 7 százaléka szeretne a jövőben. A fiatalok százaléka tanult már külföldön, közülük is leginkább a diplomásokra jellemző, hogy tanultak már Magyarországon kívül (7 százalék). Azok, akik már tanultak külföldön, átlagosan hónapot töltöttek el külföldi oktatásban való részvétellel. kutatópont

12 . Munkavállalás. Munkavállalás Az adatelvétel idején a megkérdezett fiatalok 9 százaléka dolgozott, akár bejelentve akár nem, akár alkalmazottként, akár pedig vállalkozóként, mely kisebb csökkenést mutat a évvel korábbi adatokhoz képest ( százalék). A -9 éves fiatalok 9 százaléka számára a munka a fő tevékenység, a fő tevékenységként munkát végzők mindössze százaléka tanul. Az inaktívak (azok, akik főtevékenységként nem dolgoznak) 8 százaléka tanul, százaléka pedig álláskeresési járadékot kap. A jelenleg dolgozók mintegy 89 százaléka alkalmazott, százalékuk tevékenykedik önálló vállalkozóként. Eredményeink szerint a magyar fiatalok, fiatal felnőttek 9 százalékának volt eddigi élete során olyan munkája, amelyért pénzt kapott, a megkérdezettek pontosan 0 százaléka azonban még sohasem dolgozott pénzért. 008-hoz képest visszaesést tapasztalunk a munkavállalást illetően, korábban a megkérdezettek 9 százalékának volt már valamilyen pénzt hozó munkája. Az első fizetett munkahelyre, átlagosan 8-9 évesen lépnek be a fiatalok. 0. ábra. Fő tevékenység (És melyiket tekinti fő tevékenységének mindezek közül? N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) Fő tevékenységek Arány tanul, részt vesz valamilyen iskolában vagy tanfolyamon % dolgozik, akár bejelentve, akár nem, akár alkalmazottként, akár vállalkozóként 9% munkanélküli, álláskeresési járadékot kap % álláskeresési támogatásban részesülő, közhasznú foglalkoztatott % munkanélküli, ellátás nélkül % terhességi-gyermekágyi segélyen van (TGYÁS-on van) 0% GYED-en van % GYES-en van % GYET-en van 0% háztartásbeli, otthon van a gyerekkel (GYED, GYES, GYET nélkül) % eltartott, otthon van % rokkantnyugdíjas, rokkantjáradékos 0% (más) nyugdíjas 0% szociális segélyezett % egyéb inaktív 0% nem tudja 0% nem válaszol % magyar ifjúság 0

13 . Munkavállalás. ábra. Pénzért történő munkavállalás és huzamosabb ideig történő munkavállalás Munkavállalás pénzért (N=8000) (Eddigi élete során végzett-e olyan munkát, amiért pénzt kapott?) 0 9 Legalább hónapig tartó munkavállalás pénzért (N=7) (Volt már Önnek legalább hónapig tartó munkavállalása, leszámítva a szünidei munkavállalásokat?) 0 79 igen nem nem tudja, nem válaszol A munkavállaláshoz a valaha már fizetett munkát végző válaszadók közel négytizede (7 százalék), semmilyen külső segítséget nem kapott. Az erős kötések szerepe a munkakeresésben az érintett fiatalok majd harmadára jellemző (szülőktől, szűkebb családtól segítséget az érintett fiatalok csaknem 9 százaléka kapott), míg gyenge kötéseket minden negyedik érintett említ (ismerősök -rokonok közreműködése). Átalakulni látszik tehát a korábbi tendencia: a szülői-ismerősi segítség dominanciáját megtörte az önálló munkakeresés (kényszere), de továbbra is nagy arányú a szűk családtól való segítségkérés. A -9 éves valaha már fizetett munkát végző fiatalok körében az iskola mellett vállalt munka tekintetében kisebb bővülést tapasztalunk: az érintettek 0 százaléka valamilyen rendszerességgel dolgozik vagy dolgozott az iskola mellett szünidőben, iskolai idő alatt ez az arány százalék. Az idősebb, főiskolára-egyetemre kutatópont

14 . Munkavállalás járó fiatalok körében gyakoribb az iskolaidő alatti és azon kívüli munkavégzés is. A munkából tanulmányaik mellett teljesen kimaradók aránya 8 százalék ők azok, akik sem szabadidejükben, vagy tanítási szünetekben, sem pedig a képzésükkel párhuzamosan nem dolgoztak a megkérdezést megelőzően. Ez korábban, 008-ban százalék volt. Legalább hónapig tartó, iskolai szüneteken kívüli munkát a fiatalok 7 százaléka végzett már. A huzamosabb munkavállalás kezdetének időpontja 9-0 éves korra tehető. A munkatapasztalattal bíró fiatalok 79 százaléka dolgozott már legalább hónapig egy huzamban, 0 százalékuk nem vállalt még így munkát. A világgazdasági válság hatására tovább romlottak a fiatalok munkakeresési esélyei. 008-ban az akkori -9 évesek százaléka legfeljebb hónapon belül el tudott helyezkedni, 0-ben már csak százalékra igaz ugyanez. Az átlagosan, hónapig tartó munkakeresés, hónapra nőtt meg az eltelt év alatt. Az iskolázottság jelentős különbségeket mutat az elhelyezkedéshez szükséges idő tekintetében. Inaktivitás Az általános iskolai végzettségűeknek átlagosan közel (,8) hónap munkakeresés után sikerült elhelyezkedni, a szakmunkás végzettségűeknek már csak,9; az érettségizettek, a diplomások pedig tanulmányaik befejezése után,8 hónapig kerestek munkát. A négy évvel ezelőtti állapothoz viszonyítva 0-ben tovább tart a munkakeresés a diplomával, érettségivel és szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők számára, míg az általános iskolai végzettségűek számára átlagosan kissé rövidül az iskola befejezése és az elhelyezkedés között eltelt idő. A fő tevékenységként dolgozó (és nem tanuló) fiatalok 7 százaléka a jelenlegi munkahelyét egyáltalán vagy inkább nem tartja biztosnak, a többség ( százalék) azonban inkább annak gondolja. A kutatásból az is kiderül, hogy a magasabb iskolai végzettséghez társuló munkahely hordoz egyfajta biztonságérzetet. A munkahelyüket leginkább bizonytalannak érzők az alacsony iskolai végzettségűek, az általános iskolát végzettek százaléka érzi inkább biztosnak jelenlegi munkahelyét, a diplomások közel kétharmada értékeli ugyanígy a helyzetét. magyar ifjúság 0

15 . Munkavállalás A jövőbeli kilátások, az adott lakóhelyen, adott végzettséggel való elhelyezkedési lehetőségek megítélése borús képet mutat: a megkérdezettek 8 százaléka inkább kedvezőtlennek ítéli jövőbeli lehetőségeit. A községekben élők, valamint az alacsonyan iskolázottak ítélik legkedvezőtlenebbnek a helyzetüket. A teljes lakosságnál megjelenő tendencia, mely szerint a falvakban élő, alacsonyan iskolázott munkavállalók helyzete a legkedvezőtlenebb, a fiatal korosztálynál is megjelenik. A fiatalok negyede megtapasztalta már a munkanélküliséget, 8 százalékuk volt már regisztrált munkanélküli, százalékuk nem regisztrált, további százalékuk pedig mindkettő. A leggyakrabban a szakmunkás végzettségűek élték meg a munkanélküliséget, mindössze százalékuk mondta, hogy még soha sem volt állás nélkül. A legjobb bár korántsem megnyugtató helyzetben ismét a felsőfokú végzettségűek vannak, a körükben a legalacsonyabb a munkanélküliséget megtapasztalók aránya. A munkaerőpiacon aktív fiatalok között a jelenleg munkakeresők aránya százalék, a 9- éves korosztályban a legnagyobb ez az arány, mintegy 9 százalékuk kíván (másutt) elhelyezkedni.. ábra. A munkaviszony megszűnésének okai (Miért ért véget ez a legutóbbi munka, munkaviszony? N=78; százalékos megoszlás az érvényes válaszadók körében) visszament tanulni lejárt a szerződése gyermeket vállalt felmondtak más okból elégedetlen volt, kilépett (fizetéssel, munkahellyel stb.) megszűnt a cég egyéb családi ok miatt kilépett egészségügyi okok miatt kilépett férjhez ment, megnősült, ezért kilépett nem tudja nem válaszol 7 9 kutatópont

16 . Munkavállalás Az elhelyezkedéshez szükséges időt tekintve a legoptimistábbnak a diplomások tekinthetők: mindössze százalékuk gondolja úgy, hogy nem fog tudni elhelyezkedni, az általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében ez az arány kiemelkedően magas, százalék. A mindössze 8 osztályt végzettek közel egynegyede hónap vagy annál hosszabb munkakeresési periódussal számol a sikeres elhelyezkedésig. A fizetés tekintetében elmondható, hogy a kutatás során megkérdezett jelenleg, vagy korábban aktív fiatalok egyötöde az egész fizetését zsebbe kapta (kapja), százalékuk csak egy részét, kétharmada azonban nem találkozott a feketemunkával, illetve a zsebbe történő kifizetéssel. A foglalkozási csoportok szignifikánsan elválnak a feketemunka terén: az őstermelők, illetve alkalmi munkából élők nagy hányada ( illetve százaléka) kapja teljes egészében zsebbe a fizetését, míg az alkalmazottak százaléka. A 008-as eredményekhez képest az alkalmazottak körében kismértékű javulás tapasztalható, (négy évvel korábban 7 százalék volt az eredmény), az alkalmi munkások körében azonban a korábbi százalékról jelentős mértékű az emelkedés.. ábra. Miért nem keres munkát (Miért nem keres munkát? N=87; százalékos megoszlás az érvényes válaszadók körében) mert van munkája, meg van vele elégedve jelenleg is tanul tanulnia kell még, átképeznie magát egyéb ok más családi okokból úgysem talál olyat, amelyik jól fizet úgysem talál megfelelőt úgysem talál a környéken gyereket szeretne vállalni alkalmi munkái, bejelentetlen munkája így is van, nem akar keresni nem válaszol Az iskolai végzettséget vizsgálva a tendencia változatlan: az alapfokú végzettségűek körében szignifikánsan nagyobb a feketén dolgozók aránya, mint a közép- vagy felsőfokú végzettségűek körében. A munkavállalási lehetőségek, a munkahelyek folyamatos megszűnése nem csak a teljes lakosságban, de a fiatal, -9 éves korosztályban is jelentős problémát okoz. A négy évvel ezelőtti állapothoz képest csökkent a munkában állók aránya, ez azonban nem a munkavállalási kedv csökkenésére, sokkal inkább a lehetőségek szűkülésére enged következtetni. Elmondható, hogy a jövőbeli kilátásaikat a korábbiakhoz képest komorabban látják a fiatalok, a munkahelyüket kevéssé látják biztosnak, az elhelyezkedést csak hosszú munkakeresés után tartják lehetségesnek. Jelentősen differenciál az iskolai végzettség, továbbra is igaz, hogy az alapfokú végzettséggel munkaerőpiacra lépők esélyei valamivel javultak a korábbiakhoz képest, ugyanakkor az átlagnál továbbra is lényegesen rosszabbak, hosszabb munkakeresés és nagyobb bizonytalanság várja őket. A felsőfokú végzettség megszerzése sem jelent teljes biztonságot, tovább nőtt az elhelyezkedéshez szükséges idő, a munkahelyi bizonytalanság ugyan kisebb mértékben de a diplomával rendelkezőket is sújtja. magyar ifjúság 0

17 . Nemzetközi migráció. Nemzetközi migráció A Magyar Ifjúság 0 részletesen foglalkozik a külföldi munkavállalás (és tanulás), nemzetközi migráció kérdéskörével is. Kutatásunkból kiderül, hogy szinte minden második (9 százalék) -9 éves fiatal tervezi, hogy valamikor külföldön munkát vállal. Egy másik kérdésből kiderül, hogy a korosztály 0 százaléka pedig a külföldön való tanulás lehetőségével is foglalkozik. A külföldi oktatás életkori sajátosságból adódóan a -9 évesek körében népszerű ( százalék), hiszen feltételezhetően az idősebbek vagy a tanulmányaik végén járnak, vagy már be is fejezték azt, így jelenlegi feladatuknak inkább a munkaerőpiacon való elhelyezkedést tekintik.. ábra. Külföldi munkatapasztalat és jövőbeli külföldi munkavállalás (Dolgozott-e valaha külföldön? Tervezi-e, hogy valaha külföldön fog dolgozni? N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) Dolgozott-e valaha külföldön? 9 Tervezi-e, hogy valaha külföldön fog dolgozni? 0 9 Fontos megemlíteni, hogy 0. májusával több régi EU-tagország teljesen megnyitotta munkaerőpiacát a magyar munkavállalók számára, így azok is kedvet kaphattak, akik számára riasztó volt az illegális munkavállalás gondolata. Az ügyintézéssel járó kényelmetlenségek a fiatalok mindössze százalékát tartja vissza a munkavállalástól. A fiatalok körében is népszerűnek bizonyul Ausztria és Németország, ugyanis a már korábban külföldön dolgozó fiatalok ( százalék) több mint fele német nyelvterületen helyezkedett el (7 százalék Németországban, százalék Ausztriában). Harmadikként preferált ország Anglia, ahol az imént említett csoport százaléka a múltban már dolgozott. igen nem nem tudja, nem válaszol kutatópont 7

18 . Nemzetközi migráció A megkérdezett fiatalok mindössze egyharmada ragaszkodik ahhoz, hogy kizárólag Magyarországon éljen. A -9 évesek kisebb arányban (7 százalék), a -9 évesek nagyobb arányban ( százalék) kizárólag Magyarországon tudják elképzelni az életüket. A migráció kutatásánál fontos megemlíteni, hogy az esetek többségében nem eleve letelepedési szándékú kivándorlásról beszélhetünk, még ha az előre el nem tervezett esetek egy részében az is történik. A magyar fiatalok mindössze százaléka tudja egyáltalán elképzelni azt, hogy végleg elhagyja az országot. Közülük is az átlagnál magasabb arányban tervezik ezt a dunántúli fiatalok. További százalékuk fél évnél kevesebbre, 7 százalékuk azonban ennél hosszabb időre tervez. Összefüggés van a hazához ragaszkodás és a válaszadó regionális elhelyezkedése között. Legkevésbé a közép- és dél-dunántúliak ( illetve 0 százalék), valamint a dél-alföldiek (9 százalék) kötődnek az országhoz. Ennek okát a régió szegénységével nem magyarázhatjuk, hiszen a legszegényebbnek számító észak- magyarországi átlag csak kevésbé marad el az összes megkérdezettétől.. ábra. Az ország elhagyása tanulás vagy munka céljából (Amennyiben lenne lehetősége arra, hogy külföldön tanuljon, dolgozzon, hajlandó lenne-e elhagyni az országot hosszabb-rövidebb időre? N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) nem, csak Magyarországon tudom elképzelni az életet igen, akár fél évnél hosszabb időre is igen, akár végleges letelepedés céljából is igen, akár évnél hosszabb időre is igen de csak egy és hat hónap közötti időre igen, de csak egy hónapnál rövidebb időre nem tudja, nem válaszol. ábra. Az ország elhagyásának okai (Az alábbiak közül mi az, amiért (mégis) hajlandó lenne? N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) jobb megélhetés nyelvtanulás tapasztalatszerzés karrier új kihívások csakádi okok tanulás általában A már külföldön szerencsét próbáló fiatalok ( százalék) összességében valamivel több, mint egy évet tartózkodtak külföldön ( hónap). Az életkor növekedésével nő a külföldön munkát vállalók és a kint töltött hónapok száma is, a -9 évesek százaléka dolgozott már a határon túl és átlagban 9 hónapot töltött ott, a -9 évesek százaléka dolgozott korábban külföldön és átlagban 8 hónapig maradt távol az országtól. Ha a munkalehetőségek számát nézzük, nem meglepő, hogy a Budapesten élők hatszor kevesebben és fele annyi időt töltöttek a határon túl, mint a kisebb településeken élők. önkéntes munka politikai/ideológiai okok nem tudja, nem válaszol Az összes fiatal kétharmada a jobb megélhetés reményében hagyná el az országot. A megélhetés a diplomások körében is igen fontos (0 százalék), azonban legtöbben a szakmunkásképzőt végzettek körében említették a megélhetést, mint motiváló tényezőt (7 százalék). A nyelvtanulás, a tapasztalatszerzés és a karrier lehetősége legnagyobb mértékben a -9 éveseknél és a diplomával rendelkezőknél jön számításba, továbbá a kihívásokat is leginkább ez a két demográfiai csoport keresi. Kevesek számára ösztönző a külföldi önkéntességi szolgálat, továbbá politikai és ideológiai okok miatt is mindössze a fiatalok százaléka hagyná el az országot. 8 magyar ifjúság 0

19 . Nemzetközi migráció 7. ábra. Visszatartó erő az ország elhagyásában (Mennyire tartják vissza a következők attól, hogy hosszabb-rövidebb időre elhagyja az országot? N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) nem tudja, hogy fogjon hozzá 7 túlságosan sok ügyintézéssel jár 0 nem beszél elég jól idegen nyelven nincs anyagi lehetősége rá egyedül nem mer belevágni 0 7 itthon is boldogul nem akarja feladni itthoni életét, karrierjét ragaszkodik a barátaihoz 0 ragaszkodik a hazájához szülőföldjéhez ragaszkodik a családjához 8 0 = egyáltalán nem tartja vissza = teljes mértékben visszatartja nem tudja, nem válaszol Kutatások már kimutatták, hogy a migrációs hajlandóságot leginkább egy családtag külföldön való tartózkodása növeli, így fordított esetben ez visszatartó erőként szolgálhat. Ennek megfelelően a válaszadóink leginkább a családhoz való ragaszkodást emeleték ki, százalékukat, teljes mértékben vagy inkább befolyásolná a maradásban. Továbbá egy ember életének főleg fiatalon fontos részét jelentik a barátok, akik a megkérdezettek százalékát inkább visszatartják a külföldi munkavállalástól, továbbá a hazaszeretet a fiatalok közel felét tántorítja el. Legkevésbé a tapasztalatlanság és az ügyintézéssel járó kényelmetlenségek okoznak gondot a fiataloknak, százalékukat az sem tartaná vissza, ha Magyarországon is megfelelőek lennének az életkörülményei. kutatópont 9

20 . Szabadidő. Szabadidő A fiatalok 8 százalékának saját bevallása szerint a hétköznapi teendők mellett semmilyen szabadideje nincs és százalékuknak a hétvégéit is a kötelezettségek töltik ki. A többiek hétköznaponként átlagosan, óra, hétvégenként 8 óra szabadidőről számoltak be. A fiatalok szabadidő eltöltése 0-ben a korábbi tapasztalatokhoz képest részben más mintázatokat mutat. A szabadidő terei alapvetően nem változtak meg, a fiatalok továbbra is otthonukban és barátaiknál töltik el leggyakrabban a kötelességeik után fennmaradt idejüket legyen szó egy átlagos hétköznapról, vagy hétvégéről. 8. ábra. A szabadidő eltöltésének helye (Hol tölti szabadidejét a leggyakrabban egy átlagos hétköznapon illetve hétvégén? N=7; százalékos megoszlás az érvényes válaszadók körében) otthon barátoknál rokonoknál kint, a szabadban, természetben sportpályán valamilyen kulturális intézményben kocsmában klubban, művelődési házban bevásárlóközpontban utcán moziban hétvégén hétköznap 0 magyar ifjúság 0

21 . Szabadidő A -9 évesek szabadidős tevékenységei már sokkal nagyobb változatosságot és a korábbiaktól való eltérést mutatnak. A leginkább figyelemre méltó változást a leggyakoribb tevékenységben találjuk, míg 008-ban a fiatalok többségének szabadidejét a televízió uralta (-8 százalék), addig 0-ben már kevesebb, mint felükre (9-9 százalék) igaz ugyanez. Ezzel együtt a szabadidő legfontosabb tevékenysége a számítógép- és internethasználat lett. A televízió mellett a zenehallgatás, az olvasás és a videojátékozás is visszaszorult, ugyanakkor a semmittevés némi növekedést mutat. A 0-es kutatásból csakúgy, mint a négy évvel ezelőttiből jól kimutatható, hogy a barátságok ápolása főként hétvégi tevékenység ( vs. százalék). 0-ben volt lehetőségünk néhány a korábbi kutatásokban nem szereplő aktív szabadidős elfoglaltságra is rákérdezni, amiből kiderül, hogy hétvégenként csupán minden tizedik fiatal szokott kirándulni, vagy túrázni és mindössze a -9 évesek néhány százalékára jellemző, hogy valamilyen alkotó, művészi tevékenységet végez szabadidejében. 9. ábra. Szabadidős elfoglaltságok (Mit csinál leggyakrabban a szabadidejében? N=7 százalékos megoszlás az érvényes válaszadók körében) internetezik, számítógépezik tévét néz a barátaival lóg, beszélget, stb. zenét hallgat semmi különöset, csak úgy elvan olvas sportol gyereket nevel játékkonzollal, vagy számítógépes játékkal játszik kirándul, túrázik barkácsol fényképez, filmez dísztárgyakat / használati tárgyakat készít zenél, fest, rajzol, szobrászkodik hétvégén hétköznap kutatópont

22 . Szabadidő A fiatalok negyedének ( százalék) nincs olyan baráti köre, társasága, amellyel gyakran van együtt szabadidejében. A magányos fiatalok között felülreprezentáltak a nők/lányok (8 százalék), a -9 évesek ( százalék) és a szakmunkás képesítéssel rendelkezők, a házasok ( százalék), a gyermekesek (7 százalék) azok, akiknek kevesebb szabadidejük van és azok, akik rosszabb anyagi körülmények között élnek. A magyarországi fiatalok közel háromtizedének (9 százalék) van törzshelye, ami a fiúkra/férfiakra ( százalék) és a 0- évesekre ( százalék) jellemzőbb. 0. ábra. Baráti kör a szabadidő eltöltéséhez (Van-e olyan baráti köre, társasága, amellyel gyakran van együtt szabadidejében? N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) 7 van nincs nem tudja, nem válaszol A törzshelyek a legtöbb esetben valamilyen vendéglátóhelyen ( százalék), vagy szabadtéren (9 szá- zalék), esetleg valamilyen bevásárlóközpontban (0 százalék) vannak. A kifejezetten ifjúsági közösségi térként is működtethető művelődési házak, ifjúsági házak csupán a törzshelyek százalékát teszik ki.. ábra. Törzshelyek (Felsorolok néhány leírást. Kérem, válassza ki, hogy ezek közül melyik illik legjobban az előbb jellemzett törzshelyre. N=77; százalékos megoszlás az érvényes válaszadók körében) szabadtéren van, pl.: utca, tér, közterületi sportpálya, park, vízpart, stb. ez védett, fedett közterületi hely, pl.: aluljáró, házak közötti átjáró, stb. ez valamilyen művelődési ház, ifjúsági ház, ahol egyes programokra belépődíjat kell fizetni, más alkalmakon viszont fizetség nélkül is látogathatóak ez valamilyen bevásárlóközpont, Plaza, stb. szabadon látogatható része, nem játékterem vagy vendéglátóhely, ahol a szolgáltatásért vagy a fogyasztásért fizetni kell 0 ez valamilyen vendéglátóhely (presszó, étterem, stb.), ahol a fogyasztásért fizetni kell ez valamilyen játékterem, biliárdszalon, diszkó, stb. ahol a szolgáltatásért fizetni kell ez egyéb hely, az eddigi jellemzések egyike sem illik rá nem tudja, nem válaszol magyar ifjúság 0

23 . Új média. Új média Fentebb láthattuk, hogy a fiatalok szabadidő-eltöltésében legfontosabb szerepe a médiának és ezen belül a számítógépnek, internetnek van. A számítógép és internet-hozzáférést szemlélve az ezredfordulótól napjainkig megállapíthatjuk, hogy a -9 évesek esetében 008-at követően a folyamatos bővülés megtorpant, az otthoni hozzáféréssel nem rendelkezők aránya konzerválódott. A 0-es adatok azt mutatják, hogy a fiatalok túlnyomó többségének otthonában van számítógép (80 százalék), amely többségében internetkapcsolattal is rendelkezik. A hozzáférést jól magyarázzák a területi jellemzők, a községekben és a fejletlenebb régiókban kisebb a penetráció és a kedvezőtlenebb anyagi. ábra. Számítógép és internet-hozzáférés a fiatalok háztartásaiban, 000 és 0 között (Van-e otthon [ebben a háztartásban, ahol lakik] számítógép? Van-e otthon [ebben a háztartásban, ahol lakik] internet? N0=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) számítógép internet 7 helyzetben lévő fiatalok otthonaiban is az átlaghoz képest jóval kisebb hozzáférésről számolhatunk be. A szubjektív anyagi helyzet szerint vizsgálva a penetrációs adatokat megállapíthatjuk, hogy míg a jobb anyagi helyzetben élők otthonaiban általános a számítógép és az internet jelenléte, az anyagi gondokkal küszködők esetében már csupán minden második esetben ( százalék számítógép és százalék internet) a nélkülözések között élők háztartásaiban még ennél is ritkábban van jelen a számítógép és az internet ( vs. 7 százalék). kutatópont

24 . Új média Infokommunikációs eszközök Az infokommunikációs eszközök fejlődésében napjaink legfontosabb trendje az okostelefonok megjelenése és terjedése. 0 őszén szinte minden harmadik ( százalék) -9 éves magyar fiatalnak van okostelefonja. A fiatalok többségének (7 százalék) azonban korábbi generációs (nem okos) készüléke van és minden tizedik nem rendelkezik saját mobilkészülékkel. A mobilkészülékek státuszszimbólum szerepét jól jelzi, hogy a szubjektív anyagi helyzet alapján a legkedvezőbb helyzetben élők felének már okostelefonja van, míg a legrosszabb helyzetben élők négytizedének mobiltelefonja sincs. A korcsoport szerinti bontásból kiderül, hogy az okostelefon, illetve a mobiltelefon birtoklás esetében nem beszélhetünk szignifikáns különbségekről, mindhárom vizsgált korcsoportban hasonló arányban rendelkeznek ilyen mobil eszközökkel.. ábra. Okostelefon penetráció (Van-e Önnek saját okostelefonja? Van-e Önnek saját mobiltelefonja? N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) 7 okostelefonja van egyéb mobiltelefonja van nincs mobiltelefonja. ábra. Saját infokommunikációs eszközök (Van-e Önnek saját? N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) Saját számítógép, laptop % mobiltelefonján, okostelefonján internet-hozzáférés 0% digitális fényképezőgép, digitális kamera % hordozható mp/mp/mp lejátszó % játékkonzol 7% tablet % e-book olvasó % magyar ifjúság 0

25 . Új média Közösségi oldalak A magyar -9 évesek kétharmada (9 százalék) tagja valamilyen internetes közösségi oldalnak, amely leginkább a Facebook-ot jelenti. Minél fiatalabbakat vizsgálunk, annál nagyobb arányú tagságot találunk, míg a tizenévesek háromnegyede (7 százalék), a -9 évesek csak hattizede ( százalék) tagja internetes közösségi oldalaknak. Az ismerősszám is a legfiatalabb korcsoportban a legmagasabb (átlagosan 0 fő). A közösségi oldalakat a leggyakrabban régi barátokkal, ismerősökkel való kapcsolattartásra használják a fiatalok, gyakorlatilag ez a közösségi oldalak legfontosabb funkciója. Minden negyedik megkérdezett -9 éves legalább hetente a kapcsolattartáson és a szórakozáson túli célokból (segítségkérésre, tanácskérésre; munkakeresésre; üzleti kapcsolattartásra) is használja a közösségi oldalakat.. ábra. Internetes közösségi oldalak (Tagja-e Ön valamilyen internetes közösségi portálnak, például a Facebook-nak, iwiw-nek, vagy más interneten szerveződő csoportnak? N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) 7 átlagos ismerősszám: 0 fő -9 éves 7 átlagos ismerősszám: 7 fő átlagos ismerősszám: 9 fő 0- éves -9 éves. ábra. Közösségi tevékenységek (És milyen gyakran szokta Ön a közösségi oldalakat használni? N=87; százalékos megoszlás az érvényes válaszadók körében) közösségi tevékenységek legalább hetente egyszer régi barátokkal / ismerősökkel való kapcsolattartásra % szórakozásra % a családjával való kapcsolattartásra % új barátságok kialakítására % játékra 9% segítségkérésre, tanácskérésre % munkakeresésre % üzleti kapcsolattartásra % kutatópont

26 7. Sportolási szokások 7. Sportolási szokások A 0-es adatok szerint a fiatalok bő harmada ( százalék) végez rendszeres testmozgást a kötelező (iskolai) testnevelési órán kívül. 000 és 00 között pozitív változást tapasztaltunk, míg az idei és a 008-as adatok is - százalékos csökkenést mutattak az előző mérési évekhez képest. Látható, hogy az évek során nemhogy fejlődött volna a tudatos testmozgás a fiatalok körében, sokkal inkább nőtt a nem sportolók aránya ( százalék), elmondható tehát, hogy a rendszeres sportolás mint az életforma az elmúlt években sem lett igazán divatos a -9-es korosztályban. 7. ábra. Rendszeres testmozgás végzése (Végez-e rendszeresen testmozgást, sportol-e (a kötelező testnevelési órán kívül)? N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) magyar ifjúság 0

27 7. Sportolási szokások A sportoló fiúk/férfiak aránya gyakorlatilag nem változott 00 óta, míg a sportoló lányok/nők aránya 7 százalékra csökkent a 00-es százalékról, ami egyfajta visszarendeződést mutat, az ezredfordulón mért 7 százalékos, legalacsonyabb értékhez. A tipikus sportoló: -9 éves, megyeszékhelyen élő fiú. Ahogy a korábbi adatokból is látszik, nincs változás abban a trendben, miszerint a kötelező testnevelésen kívül a legfiatalabbak (-9 évesek) sportolnak leginkább aktívan. Ők átlag fölött ( százalék), a 0- évesek körében, míg a fiatalok idősebbik csoportjában ez az aktivitás már csupán erősen átlag alatti, 9 százalékos. Az urbanizáltság és a sportolás között nem mutatható ki egyértelmű öszszefüggés. A sportolók községi, városi aránya az átlagot hozza, attól nem is tér el szignifikánsan. A megyeszékhelyen élő fiatalok nagyobb arányban sportolnak (0 százalék), míg nagy esést mutat a fővárosiak fizikai aktivitása, mindössze minden negyedik ( százalék) budapesti folytat rendszeres sport célú tevékenységet. A legsportosabb régió a dél-alföldi, ahol a -9 évesek százaléka sportol rendszeresen az iskolai kereteken túl. Iskolázottság tekintetében továbbra is látható az összefüggés, miszerint a diplomával rendelkező fiatalok életében van leginkább jelen a sport. A legfeljebb 8 általánost végzettek a diplomások után a legaktívabbak (8 százalék) ami jórészt a korosztály hatásának köszönhető. A korcsoportos bontás szerint a -9 évesek a legsportosabbak a fiatalok között. A szubjektív anyagi helyzet és a sportolási tevékenység összefüggése továbbra is markáns. A gondok nélkül élők és a beosztással jól kijövők felülreprezentáltak a sportolók közt (, százalék), míg a hónapról hónapra anyagi gondokkal és a nélkülözések között élők csupán a 8 és 8 száza- 8. ábra. Rendszeres testmozgás végzése nemek szerint (Végez-e rendszeresen testmozgást, sportol-e (a kötelező testnevelési órán kívül)? (nemek szerinti bontásban N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) sportoló nő sportoló férfi 9. ábra. Rendszeres testmozgás végzése szubjektív anyagi helyzet szerint (Végez-e rendszeresen testmozgást, sportol-e (a kötelező testnevelési órán kívül)? (szubjektív anyagi helyzet szerinti bontásban) N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) gondok nélkül élnek beosztással jól kijövünk a jövedelmükből épphogy kijövünk a jövedelmünkből hónapról hónapra anyagi gondokkal élünk nélkülözések közt élünk kutatópont 7

28 7. Sportolási szokások léka sportol rendszeresen a kötelezően előírtakon kívül. A legtehetősebbek és a legszegényebbek közötti arány majd háromszoros, (,9) értéket mutat. Az aktív sportolás, mint társadalmi kohéziós erő nagyon jól látható az alábbi bontásban. Akinek van baráti köre, társasága, amellyel gyakran van együtt a szabadidejében, azok átlag feletti aktivitást tanúsítanak ( százalék), míg akik nem részesei ilyen csoportoknak, azok sportolási potenciálja erősen átlag alatti, közülük mindössze minden ötödik fiatal számol be rendszeres testmozgásról (0 százalék). 0. ábra. Rendszeres testmozgás végzése baráti kör szerint (Végez-e rendszeresen testmozgást, sportol-e (a kötelező testnevelési órán kívül)? (baráti kör szerinti bontásban) N=8000; százalékos megoszlás az öszszes válaszadó körében) van baráti köre, társasága nincs baráti köre, társasága 0 sportol 9 79 nem sportol 8 magyar ifjúság 0

29 7. Sportolási szokások Sport és attitűdök A 008-as adatfelvételhez hasonlóan 0-ben is megkérdeztük, hogy a sportolás okát miben látják a fiatalok, mivel magyarázzák azt. A legfontosabb okként a rendszeres testmozgást végző fiatalok az edzett legyen választ adták, ( százalék), ezt követte az egészséges legyen, amit minden második fiatal (8 százalék) említett. A sportolás társas jellegét erősíti, hogy a sportoló fiatalok negyede ( százalék) megemlítette a jó társaságot, mint fontos szempontot. Kevésbé fontos okként jelentkezik a fogyni szeretne (9 százalék), szülei javaslatára ( százalék) és az egyéb indokok ( százalék).. ábra. Rendszeres sportolás motivációi (Miért sportol Ön rendszeresen? N008=80 és N0=89; százalékos megoszlás az érvényes válaszadók körében) 008. aki végez rendszeres testmozgást, sportol (%, N=80) 0. aki végez rendszeres testmozgást, sportol (%, N=89) edzett legyen 0% % egészséges legyen 8% 8% jó legyen a közérzete 8% % örömet okoz 9% 0% a jó társaság kedvéért 0% % jól nézzen ki % % fogyni szeretne % 9% szülei javaslatára % % egyéb - % kutatópont 9

30 7. Sportolási szokások Egészség- és testtudatosság A -9 éves korosztály szubjektív egészség- és testtudatosságát ismételten az edzettségi szint, a külső, valamint az egészséggel, közérzettel való elégedettség mentén vizsgáltuk. Az elégedettek tábora melyet a -es és az -ös érték összevonása alatt értünk mind a három kérdésben többségben van. A magyar fiatalok az egészségükkel és a közérzetükkel a leginkább elégedettek (7 százalék). Ezt követi a külsővel való elégedettség (9 százalék) majd az edzettségi szint, ami a fiatalok százaléka szerint jellemző inkább, illetve teljes mértékben rá. Fontos megjegyezni, hogy a sportolók 8 százaléka elégedett az egészségével, közérzetével, míg a nem sportolók 9 százaléka. Ez a különbség rávilágít arra, hogy milyen pozitív szerepe lehet az aktív, sportoló életmódnak a szubjektív egészségérzet kialakulásában. A külsővel való elégedettség a 008-as százalékos szintről 0-re 8 százalékra növekedett. A nemek szerinti bontásban látható, hogy a lányok/ nők kritikusabbak az edzettségi szintjükkel kapcsolatban, mint a fiúk/férfiak. A fiúk/férfiak 0 százaléka értékelte közepesen és 8 százalékuk tekinthető elégedettnek, míg a lányok/nők 7 százaléka közepest, s csak százaléka adott --ös értéket. Ugyanez elmondható a külső tekintetében is, a lányok/ nők kevésbé elégedettek ( százalék) önmagukkal, mint fiú/férfi társaik ( százalék). A diplomával rendelkező fiatalok 77 százaléka elégedett az egészségével, közérzetével, ezzel az iskolai végzettség tekintetében ők végeznek elől, az alacsonyabb végzettségűek a teljes minta átlagát mutatják. A település típusát tekintve látható egyfajta tendencia, miszerint a kisebb településeken élők elégedettebbek az egészségükkel, vagyis kirajzolódik a települési lejtő, ám a községek javára. Budapesten 7 százalékuk, a megyeszékhelyiek 9, a városiak 7, a községekben élők 78 százaléka elégedett az egészségével és a közérzetével. Egy önbevalláson alapuló BMI-index (testtömeg-index) vizsgálata során a sovány, normál testsúlyú és elhízott kategóriákat vetettük össze a testmozgás végzésével. Minimális, de látható az irány, miszerint az elhízottak nagyobb arányban vannak azok között, akik nem sportolnak ( százalék), a sportolók között ez az érték 0 százalék. A rendszeresen mozgók 7 százaléka normál testsúlyú, a rendszerese fizikai aktivitást ki nem fejtőknél ez az arány 9 százalék.. ábra. Elégedettség (Mennyire elégedett Ön? N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) egyáltalán nem elégedett teljes mértékben elégedett nem tudja, nem válaszol az edzettségi szintjével teljes minta % 9% % 9% % % nem sportoló % % 8% % 7% % sportoló % % % % % 0% a külsejével teljes minta % % % 7% % % nem sportoló % % % % 9% % sportoló % % % 0% 7% 0% az egészségével, közérzetével teljes minta % % % 8% % % nem sportoló % % % 8% % % sportoló % % % 7% % 0% 0 magyar ifjúság 0

31 8. Szenvedélyek 8. Szenvedélyek Láthattuk, hogy a fiatalok közül minden negyedik elégedetlen az egészségével. A kutatásunkban a szubjektív egészségen kívül alkalmunk volt rákérdezni egyes élelmiszerek és élvezeti cikkek fogyasztásának gyakoriságára is. A leggyakrabban fogyasztott termék ezek közül a csapvíz (8 százalék) majd az ásványvíz ( százalék) s dobogós helyezést ért el a kávé a maga százalékos arányával. Ezt követi nagy leszakadással a tej ( százalék) és a tea ( százalék). Csokoládét minden tizedik fiatal naponta legalább egyszer fogyaszt. Csapvizet heti rendszerességgel a teljes minta 79 százaléka fogyaszt, ásványvizet (szénsavas és szénsavmentes) a 78 százalékuk. Figyelemre méltó, hogy a kávé fogyasztása mennyire megosztja a fiatalokat, nincs még egy termék, amelyet ennyire markánsan rendszeresen fogyasztaná, vagy utasítaná el a korcsoport. Naponta legalább egyszer fogyasztja százalékuk, ám 7 százalékuk sohasem. Kólát a fiatalok százaléka heti rendszerességgel fogyaszt. Energiaitalt bevallottan minden ötödik ( százalék) -9 éves iszik heti rendszerességgel. Inkább férfias ital, a fiúk/férfiak százaléka havi gyakorisággal issza (havonta többször), a lányok/nők szűk harmada, 0 százaléka. Más (egyéb) szénsavas üdítőt heti rendszerességgel minden második ( százalék) fiatal fogyaszt, napi szinten majdnem minden tizedik -9 éves. A -9 évesek százaléka bort, sört a 8 százalékuk, égetett szeszes italt minden tizedik fiatal havonta többször fogyaszt, a 0- éves korcsoportban majd minden ötödik. Alkoholfogyasztás tekintetében összességében a sör a legkedveltebb (hetente fogyasztja százalék) a vizsgált tételek között, megelőzve a bort, de látszik, hogy égetett szeszesitalt is heti szinten ugyanolyan gyakorisággal fogyasztanak a fiatalok (-7 százalék). Az önbevalláson alapuló fogyasztási gyakoriságból egyértelműen látszik, hogy a fiatal férfi társadalom fogyaszt inkább olyan italokat, amelyek mértéktelen fogyasztása az egészségre káros lehet (pl. alkoholos italok, energiaitalok).. ábra. Italok élvezeti cikkek fogyasztása (Milyen gyakran fogyasztja Ön az alábbiakat? N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) csapvíz 8 0 ásványvíz tej 7 9 tea 7 8 kávé 7 csokoládé 9 9 más szénsavas üdítők 9 kóla 8 0 energiaital sör 8 bor 8 9 égetett szeszesital 0 8 legalább naponta egyszer hetente többször hetente egyszer havonta többször havonta egyszer, vagy ritkábban soha nem tudja, nem válaszol kutatópont

32 8. Szenvedélyek Alkoholfogyasztás A korábbi gyakorlatnak megfelelően egyes érzékenyebb témák esetében önkitöltős megoldást alkalmaztunk, így jártunk el a következőkben bemutatásra kerülő alkoholfogyasztásra, dohányzásra és kábítószer-használatra vonatkozó kérdések esetében is. A fiatalok százaléka állította, hogy az elmúlt egy évben egyszer sem, vagy csak nagyon ritkán fogyasztott alkoholt, míg százalékuk, hogy hetente legalább egyszer, közülük is százalék volt, aki napi szinten tett így, a maradék 0 százalék pedig havonta néhányszor, vagy - havonta. A nemek szerinti megoszlásból jól látszik, hogy a férfiak gyakrabban fogyasztanak szeszesitalt, ugyanis 0 százalékuk ivott alkoholt legalább havonta néhányszor, míg a nőknél ez az arány százalékponttal kevesebb. A nőkre jellemző továbbá az is, hogy mérsékelt sörfogyasztók, mindössze százalékuk fogyasztott sört az elmúlt egy évben legalább havonta néhányszor, míg a férfiak esetében ez az arány százalék, ami százalékponttal magasabb, mint az összes fiatalra vetített átlag. Bor és töményital fogyasztásban is hasonló tendencia rajzolódik ki. A nők mérsékelt alkoholfogyasztását jól mutatja az is, hogy háromnegyedük mondta azt, hogy az elmúlt egy évben egyszer sem fordult elő, hogy egy alkalommal megivott vagy több italt, míg a férfiaknak csak a fele, ebből kifolyólag csaknem ugyanilyen arányban állították, hogy egyszer sem kerültek ittas állapotba 0-ben. A korcsoportok között is találhatók eltérések, ugyanis a legfiatalabbak százaléka nem fogyasztott alkoholt az elmúlt egy évben, míg a. ábra. Alkoholfogyasztási gyakoriság nemenként (Milyen gyakran fordult elő az elmúlt egy évben, hogy alkoholt fogyasztott)? (nemek szerinti bontásban) N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) férfi 9 7 nő 8 7 egyszer sem havonta néhányszor nem tudja, nem válaszol 0- és a -9 éveseknek csupán közel negyede válaszolt így. A 0 év alattiak több mint fele (-7-0) százaléka nem fogyasztott sört, bort ritkábban hetente - havonta naponta és töményitalt a 0-es évben, és közel háromnegyedük nem is került ittas állapotba ebben az évben. magyar ifjúság 0

33 8. Szenvedélyek Dohányzási szokások A 0-es felmérés azt mutatja, hogy jelenleg a fiatalok százaléka dohányzik valamilyen rendszerességgel, míg 0 százalékuk soha nem gyújtott még rá és további százalékuk már leszokott. Összevetve a négy évvel ezelőtti adatokkal az látszik, hogy 0 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik soha nem dohányoznak és 7 százalékponttal csökkent a dohányosok aránya. A éves tendenciából jól látható, hogy a dohányosok körében azoknak a legnagyobb az aránya, akik naponta rágyújtanak legalább szál cigarettára. Az idei adatok azt mutatják, hogy a fiatalok valamivel több, mint negyede (7 százalék) naponta dohányzik, mintegy egytizedük hetente vagy ennél ritkábban. Az életkor szerinti bontást figyelve jelentős eltérések tapasztalhatók. A -9 éves fiatalok 70 százaléka soha nem gyújtott még rá, míg a - 9 éves korcsoportba tartozók százalékáról mondható el ugyanez. Érdekes továbbá, hogy a legfiatalabbak között is található százalék, aki azt állítja, hogy már leszokott a dohányzásról, míg a legidősebbek körében ez az arány 7 százalék. A napi rendszerességű dohányzás a -9 évesek 8 százalékára jellemző, míg a -9 évesek harmadára. Az életkor mellett a nem is meghatározza a dohányzási szokásokat. A lányok/nők 9 százaléka nem dohányzott soha, vagy már leszokott róla, míg a fiúk/férfiak esetében ez az arány 0 százalékponttal alacsonyabb. A lányok/nők százalékára jellemző, hogy napi szinten rágyújt, míg összességében a fiatal férfiak százalékára igaz ugyanez.. ábra. A dohányzás előfordulása és dohányzási gyakorisága a fiatalok körében, 000 és 0 között (százalékos megoszlás a kérdezettek körében; N0=8000) naponta soha 0 9 Az iskolai végzettség szintén jelentős mértékben meghatározza a dohányzási szokásokat. Az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan csökken a rendszeresen dohányzók aránya, ezáltal nő azoknak az aránya, akik soha nem gyújtanak rá. A szakmunkás végzettséggel rendelkezők százaléka gyújt rá valamilyen dohánytermékre napi szinten, míg a diplomásoknak csupán a százaléka. Az alacsonyabb végzettséggel rendelkező fiatalok jellemzően több szál cigarettát is szívnak el naponta, a szakmunkásképző végzettségűek átlagosan szálat, míg a diplomások 9 szálat. Mindemellett az első cigarettával kapcsolatos élmények is eltérőek a különböző iskolai végzettségűek esetében, ugyanis a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők átlagosan éves korukban gyújtottak rá először, míg a diplomások jellemzően éves korukban, ami magasabb, mint a teljes minta átlaga, ami a éves 7 7 hetente leszokott ritkábban kor. Az első dohányzási élménnyel kapcsolatban érdemes még megemlíteni, hogy a fiatalok 9 százaléka gyújtott rá először cigarettára, százalékuk sodort cigarettára és százalékuk vízipipára. kutatópont

34 8. Szenvedélyek Kábítószer-fogyasztás A droghasználatra vonatkozó kérdésekre (az alkoholfogyasztási és dohányzási szokásokhoz hasonlóan) a fiatalok önkitöltéses kérdőívben válaszolhattak. A válaszadók 8 százaléka azonban így is megtagadta a válaszadást. A 008-as adatokkal összevetve azt tapasztaljuk, hogy csökkent azoknak az aránya, akik kipróbálták (pontosabban bevallották, hogy kipróbálták) az illegális drogok egyes formáit. A csökkenés abból is adódhat, hogy 0-ben változott a törvényi szabályozás, a büntetés nem csak birtoklásért, hanem a fogyasztásért is jár, és akár év szabadságvesztéssel is büntethető. Marihuánát a 008-as adatok alapján a fiatalok százaléka próbálta ki, míg a 0-es adatok azt mutatják, hogy ez az arány a felére csökkent. Emellett az elmúlt egy évben a marihuánát kipróbálók 0 százaléka vallotta be, hogy használta ezt a fajta drogot, közülük százalék, aki gyakran, százalék néhányszor és százalékuk csupán egyszer.. ábra. Kábítószert kipróbálók aránya 008 és 0 között (Kipróbálta-e, használta-e Ön valaha az életében a következő szereket? N008=77; N0=8000; százalékos megoszlás a kérdezettek körében) lsd, hallucinogének altató marihuána kevesebb, mint százaléka próbálta már ki életében. Fontos megemlíteni az úgynevezett designerdrogokat (0. januárig legálisnak számító drogok), amelyek a 008-as kutatásba nem kerültek be, ugyanis akkoriban még nem voltak elterjedtek Magyarországon. A 0-es adatok azt mutatják, hogy a fiatalok nagyjából százaléka próbálta már ki a kábítószerek ezen fajtáit, akiknek háromnegyede használta az elmúlt évben. A fiatalok százalékának van olyan ismerőse, aki használt már valamilyen kábítószert, amely egy jelentős csökkenést jelent a 008-as ( százalék) és a 000-es ( százalék) adatokhoz képest. Az (orvosi javallat nélküli) altatót kipróbálók aránya is csökkent százalékponttal, százalékról százalékra, valamint az LSD-t kipróbálóké is százalékról százalékra csökkent. Azok közül, akik kipróbálták már az orvosi javallat nélküli altató szedését, 8 százalékuk az elmúlt egy évben is fogyasztotta, míg az LSD-t kipróbálók százaléka válaszolt így. Az ecstasyt a fiatalok százaléka próbálta már ki életében és közülük 0 százalék használta az elmúlt egy évben. A további drogokat (heroin, kokain, amfetamin, stb.) a fiataloknak csupán magyar ifjúság 0

35 9. Politikai attitűdök 9. Politikai attitűdök A jó állampolgár A fiatalok körében a jó állampolgár ideálképe négy szegmensre osztható, amelyek közül a legfontosabb a normakövetés. A megkérdezettek 78 százaléka tartja fontosnak a jó állampolgár szerepével kapcsolatban, hogy fizesse meg az adókat és a járulékokat, 7 százalékuk pedig a törvények és előírások kivétel nélküli betartását is szükségesnek tartja (a válaszmegtagadás az egyes jellemvonások tekintetében - százalék körüli). A jó állampolgárnak másokétól független, önálló vélemény birtokosának kell lennie (az összes megkérdezett százaléka szerint inkább, vagy teljes mértékben fontos), aki tájékozott a saját közösségét és az országot érintő ügyekben (9-8 százalék). A fiatalok 7. ábra. A jó állampolgár ideálképe (Mit gondol, mennyire fontosak az alábbiak ahhoz, hogy valaki jó állampolgár legyen? Kérem, hogy az iskolában megszokott módon, egytől ötig terjedő skála segítségével válaszoljon, ahol az -es azt jelenti, hogy egyáltalán nem fontos, míg az -ös azt, hogy teljes mértékben fontos. N0=8000; 0-00-ig terjedő skála átlagai a kérdezettek körében) fizesse meg az adókat és a járulékokat mindig tartsa be a törvényeket és az előírásokat másokétól független, önálló véleményt alkosson a dolgokról szavazzon a választásokon tájékozott legyen a lakóhelyi, iskolai, munkahelyi közösségét érintő ügyekben támogassa azokat, akik őnála rosszabb körülmények között élnek tájékozott legyen az országos közügyekben aktívan részt vegyen a lakóhelyi, iskolai, munkahelyi közösségét érintő ügyekben aktívan tevékenykedjen önkéntes szervezetekben aktívan politizáljon kutatópont

36 9. Politikai attitűdök szerint a közösségi szerepvállalás valamivel kevésbé fontos kívánalom az ideális állampolgárral szemben, hiszen míg a szegényebbek támogatását egyértelmű relatív többség fontosnak tartja (8 százalék), addig a közösség ügyeiben vállalt aktív szerep és az önkéntes munka megosztja a fiatalokat (előbbit 0 százalék tartja fontosnak, százalék szerint viszont nem fontos, utóbbi esetében ez az aránypár 7-9 százalék). Hasonlóan ellentét mutatkozik az ideálkép politikai részvétele és aktív szerepvállalása között: a fiatalok százaléka szerint fontos a szavazáson való részvétel, 7 százalékuk azonban az aktív politizálást nem tartja kívánalomnak. Fontos megjegyezni azt is, hogy épp a jó állampolgár közösségi és politikai aktivitása kapcsán következett be jelentősebb szemléletváltozás 008-hoz képest: míg az előbbit a civil szerepvállalás erősödése magyarázhatja, addig utóbbiban a politikai paletta új szereplőinek (Jobbik, LMP, Milla, k!, stb.) megjelenése és fiatalok felé fordulása játszhatott szerepet. Ideológiai- és értékválasztás A fiatalok konformitására is jó példa lehet, hogy az ideológiai- és értékválasztást firtató hét tengelyéből hatban jelentősebb a válaszok középre húzása (hétfokú skálán a négyes értéket egy tulajdonság-pár kivételével 0-0 százalék választotta). A kép jelentősen színesebb azonban, ha a végletek felé orientálódók válaszait figyeljük. A nemzeti identitást 9 százalék választotta az emberiségben gondolkodók 9 százalékával szemben. A megkérdezettek százaléka bízik jövőjében, félelmeket százalék táplál. A fiatalok emellett arról is tanúskodtak, hogy inkább modernek és vállalkozó kedvűek (- százalék), mintsem hagyománykövetőek és kockázatkerülőek (- százalék). Nem elhanyagolható ugyan, hogy míg a válaszadók százaléka vallja magát inkább radikálisnak, addig százaléka inkább mérsékeltnek. Amit jól kiegészít, hogy inkább jobboldaliak ( százalék a tengely jobb, 7 százalék pedig bal végei felé húzott), valamint, hogy inkább liberálisak ( százalék húzott a szabadelvűség, százalék pedig a konzervativizmus felé). A 008-as adatfelvétel óta eltérő mértékben ugyan, de csökkent a nemzet helyett az emberiségben gondolkodók, a kockázatkerülés helyett a vállalkozó kedvűek, a hagyománykövetés helyett a modernitás útján járók, a baloldal helyett a jobboldal felé fordulók, a liberális eszmék helyett a konzervatív válaszokat keresők, a radikalizmus helyett a mérsékletet tanúsítók, a jövőben bízók helyett a jövőtől félők aránya. magyar ifjúság 0

37 9. Politikai attitűdök 8. ábra. Ideológiai- és értékválasztás (Kérem, jellemezze Önmagát az alábbi tulajdonság-párok segítségével, a skála -es értéke az itempár első részét, míg a 7-es érték a második részét jelenti! N0=8000; százalékos megoszlás a kérdezettek körében) nemzetben gondolkodó _ 0 nemzetben gondolkodó _ emberiségben gondolkodó _ 0 emberiségben gondolkodó _ 008 kockázatkerülő _ vállalkozó kedvű _ 0 kockázatkerülő _ vállalkozó kedvű _ 008 hagyománykövető _ modern _ 0 hagyománykövető _ modern _ 008 baloldali _ 0 jobboldali _ 0 baloldali _ jobboldali _ 008 liberális _ konzervatív _ 0 liberális _ konzervatív _ 008 mérsékelt _ radikális _ 0 mérsékelt _ radikális _ 008 bízom a jövőben _ félek a jövőtől _ 0 bízom a jövőben _ félek a jövőtől _ kutatópont 7

38 9. Politikai attitűdök Magyar identitás A fiatalok több mint fele egyértelműen pozitív érzelmekkel viseltet Magyarország iránt, hiszen százalék érzi a magyarok nagy családjához tartozónak magát, 7 százalék szereti az országot, százalék pedig büszke magyarságára. Az országgal kapcsolatos gondolatok érzelmi viszonyulásával szemben valamelyest a kognitív oldalról közelít az állítás, miszerint Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet. Ez utóbbival kapcsolatban 7 százalék negatív, százalék semleges, százalék pedig pozitív álláspontra helyezkedett, ami komolyabb megosztottságot mutat ugyan, de ezt a képet árnyalja, hogy a megkérdezettek 9 százaléka élete nagy részét inkább Magyarországon szeretné leélni, tízből heten pedig egyértelműen Magyarországot érzik hazájuknak. 9. ábra. Magyar identitás (Mennyire ért egyet az alábbi állításokkal? Kérem, hogy az iskolában megszokott módon, egy egytől ötig terjedő skála segítségével válaszoljon, ahol az -es azt jelenti, hogy egyáltalán nem ért egyet, míg az -ös azt, hogy teljes mértékben egyetért az adott állítással. N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) Azt érzem, hogy Magyarország a hazám. 8 Szeretem Magyarországot. 8 Büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok. 7 Életem nagy részét inkább Magyarországon szeretném leélni, mint bármely más országban. 7 Azt érzem, a magyarok egy nagy családot alkotnak, amelyhez én is tartozom. 7 9 Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet. 7 9 = egyáltalán nem értek egyet = teljes mértékben egyetértek nem tudja nem válaszol 8 magyar ifjúság 0

39 9. Politikai attitűdök Az európai állampolgár A magyar -9 évesek véleménye nem túl pozitív az Európai Unióval kapcsolatosan. A fiatalok mindössze 0 százaléka érzi úgy, hogy az Európai Uniós csatlakozás mind az ország, mind az egyén szempontjából előnyös volt, míg -0 százalék szerint inkább, vagy teljes mértékben hátrányos. 0. ábra. Az európai állampolgár (Ön szerint az Európai Uniós csatlakozás az Ön életére nézve inkább előnyös vagy inkább hátrányos volt? Ön szerint az Európai Uniós csatlakozás Magyarország számára inkább előnyös vagy inkább hátrányos volt? N=8000; százalékos megoszlás az összes válaszadó körében) az Ön életére nézve 8 7 Magyarország számára = teljes mértékben hátrányos = teljes mértékben előnyös nem tudja nem válaszol kutatópont 9

40 9. Politikai attitűdök Demokrácia vs. diktatúra A gazdasági válsággal összefüggően mélyülő társadalmi problémák, erősödő devianciák mellett a szélsőséges eszmék térnyerése, a radikalizálódás is törvényszerű folyamat. Szemléltetésképp érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a fiatalok mindössze 0 százaléka tartja minden más politikai rendszernél jobbnak a demokráciát. Ugyan a 008-as kutatásban politikatörténeti távlatba helyezve: a Jobbik megjelenésének pillanataiban még százalék vállalta a diktatúra-pártiságát, ami mostanra százalékra csökkent, miközben hasonló mértékben nőtt a válaszmegtagadás, rejtőzködés. Mindössze a 0-ben először szavazók véleményei térnek el a diktatúra őszinte megítélésében, hiszen körükben a válaszolni tudók (illetve akarók) százalék vallotta, hogy bizonyos körülmények között egy önkényuralmi rendszer jobb, mint egy demokratikus (a válaszolni tudók teljes palettáján és az idősebb korcsoportokban ez -7 százalék).. ábra. Demokrácia vs. diktatúra (A következő kijelentések közül melyik áll a legközelebb az Ön véleményéhez? N=8000; százalékos megoszlás a kérdezettek körében) összes válaszadó _ összes válaszadó _ év _ év _ év _ év _ év _ év _ a demokrácia minden más politikai rendszernél jobb bizonyos körülmények között egy diktatúra jobb, mint egy demokratikus politikai rendszer a hozzám hasonló emberek számára az egyik politikai rendszer olyan, mint bármelyik másik nem tudja nem válaszol 0 magyar ifjúság 0

41 9. Politikai attitűdök Kádári nosztalgia Az előbbiekben bemutatott társadalmi trendek, a gazdasági válság, a közbeszéd egy szeletének radikalizálódása szolgálhatnak magyarázatul a magyarországi Kádár-nosztalgiára, ami konkrét tapasztalatok híján valójában nem nosztalgikus állapotként a fiatalokra is jellemző (a kérdésekben bizonytalanok aránya 0 százalék körüli). Ma a felsőoktatásban való részvételi lehetőség, a szabadságjogok, valamint a szórakozás tekintetében szerepel jobban a jelenlegi rendszer a korábbinál (008-ban még a fiatalok érvényesülése is inkább a pozitív oldalon szerepelt). A legutóbbi felmérés is rávilágít a politikai szocializáció felelősségére, ami ebből a rövid összefoglalóból sem maradhat ki, hiszen a legtöbb szociális szempontból tisztán látszanak a szülők kvalifikáltságának hatásai: a legalább egy érettségizett, vagy diplomás felmenő mellett nevelkedett fiatalok sokkal kevésbé hajlamosak nosztalgikus érzéseket táplálni az 990 előtti rendszerrel szemben. A napi megélhetés és a szociális biztonság, a munkalehetőségek, valamint a lakáshoz jutás kapcsán nagyjából 80 százalék a régi rendszert tartja pozitívnak, de nincs ez másként a gyermekek helyzetével és a fiatalok érvényesülésével kapcsolatban sem, amivel a mostani rendszerben mindössze 9-8 százalék pozitív tapasztalatot érzékel, de mindent egybevetve is az előző rendszer volt jobb a válaszadók 70 százaléka szerint.. ábra. Kádári nosztalgia (A következő kijelentések közül melyik áll a legközelebb az Ön véleményéhez? N0=8000; százalékos megoszlás a kérdezettek körében; átlag ± 00 fokú skálán) előző rendszer mostani rendszer előző rendszer mostani rendszer Átlag Átlag szórakozási lehetőségek szabadságjogok felsőoktatásban való részvételi lehetőség fiatalok érvényesülése mindent egybevetve gyermekek helyzete lakáshoz jutás lehetősége szociális biztonság napi megélhetés munkalehetőség kutatópont

42 0. Az ifjúság legnagyobb problémái 0. Az ifjúság legnagyobb problémái A korábbi kutatási hullámok más-más mintázatú ifjúsági problématérképet állítottak fel. Az ezredfordulón az ifjúság legégetőbb gondjai a lakás, a pénztelenség és a munkanélküliség köré rendeződtek (idei kutatásunkban a lakás már csak a 9. helyen szerepel, a pénztelenséget és a munkanélküliséget viszont az. és. helyen találjuk). A hangsúlyeltolódás már a 00-es kutatásban is érzékelhető volt, hiszen a továbbra is a dobogó harmadik helyén szereplő munkanélküliséget új trendek a drog- és az alkoholfogyasztás, valamint holtversenyben a kilátástalan jövő előzte meg (a társadalmi problémák mélységét jelölő szenvedélybetegségek mára a. és 0. hely környékén találhatóak). A 008-as pillanatkép az ezredforduló legelején készült állapotokat tükrözte inkább vissza, a dobogó legfelső fokára a munkanélküliség, második helyre a pénztelenség, harmadik helyre pedig a kilátástalan jövő és a létbizonytalanság került. Valamifajta hangsúlyeltolódás az utóbbi négy évben is érzékelhető miközben a két adatfelvétel ugyanannak a gazdasági világválságnak különböző hullámaira esett, hiszen a jövő bizonytalansága előtérbe került ( százalék említette az első, százalék pedig a második helyen), hasonló tendenciát mutat a létbizonytalanság (0 százalék első helyen, százalék második helyen említette), valamint a céltalanság is ( százalék elsőnek jelölte, 8 százalék pedig másodiknak). Az általános közhangulattól eltérő a munkanélküliség helyzete, amit 008-ban még 8 százalék, 0-ben viszont már csak százalék említett a két legsúlyosabb probléma között ( százalék első helyen, 0 százalék második helyen). Szintén csökkent valamelyest a szegénység- ( százalék első helyre, 0 százalék második helyre tette), valamint a lakásproblémák ( százalék első helyen, százalék második helyen jelölte) szerepe. magyar ifjúság 0

43 0. Az ifjúság legnagyobb problémái. ábra. Az ifjúság legégetőbb problémái (A lapon olvasható dolgok közül ma Magyarországon melyik az ifjúság legégetőbb problémája? És mit tart a második legégetőbb problémának ezek közül? N0=8000; két válaszlehetőség; százalékos megoszlás a kérdezettek körében) első helyen második helyen első helyen második helyen kilátástalan, bizonytalan jövő munkanélküliség, elhelyezkedési nehézségek céltalanság, nem tudják, mit akarnak létbizonytalanság bűnözés drogok, kábítószerek elterjedése pénztelenség, szegénység, elszegényedés alkohol elterjedése fiatalok általános rossz helyzete szülőktől való függés család válsága, hiánya erkölcsi romlás lakásproblémák korrupció kulturálatlanság, tudatlanság, igénytelenség szórakozási és ismerkedési lehetőségek hiánya baráti társaság hiánya egészségtelen, mozgásszegény életmód iskolai problémák, tanulási nehézségek rossz családi körülmények önálló egzisztencia, család megteremtése környezet rossz állapota (rossz levegő, piszok) közösség hiánya megfelelő iskola hiánya vagy elérhetetlensége egyéb kutatópont

44 Módszertani összefoglaló Módszertani összefoglaló A Magyar Ifjúság 0 kutatás során 8.000, -9 éves fiatalt kérdeztünk meg, egy hozzávetőlegesen 70 perces kérdőívvel 0. szeptember és november között. A kutatásunk reprezentatív a -9 éves magyar népességre nézve területileg, településtípusonként, korcsoportok és nemek szerint. Kérdőív A kérdőívet a korábbi hullámokban alkalmazott kérdőívek alapján készítettük el, majd a lekérdezés megkezdése előtt szakmai véleményezésre bocsájtottuk. A megkeresett szervezetek közül véleményt nyilvánított a Magyar Szociológiai Társaság Ifjúságszociológiai Szakosztálya, a Központi Statisztikai Hivatal, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet és az Emberi Erőforrások Minisztériuma, amelyek javaslatait beépítettük a kérdőívbe. A kérdőív 0 nagyobb blokkból állt: a család és gyermekvállalás, az oktatás, a munkaerőpiac, a külföldi munka és tanulás, a politikai attitűd, valamint a média blokkból, amelyeket önkitöltős formában követtek a politika és vallás, valamint a szexualitás és drog blokkok. A kérdőívet a lakáshelyzetre, életkörülményekre vonatkozó, valamint a kérdezők számára feltett kérdésekkel zártuk. Mintavétel A mintavétel több lépcsőben történt, rétegzett valószínűségi mintavételi módszer alkalmazásával. Első lépcsőben a vizsgálandó települések, második lépcsőben az adott települések felkeresendő címeinek kiválasztására került sor. Az elsődleges mintavételi keret a magyarországi települések listája alkotta (PSU), a másodlagos mintavételi keretet az ezen településen élő olyan -9 magyar ifjúság 0

45 Módszertani összefoglaló éves fiatalok alkották, akik Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkeztek a mintavétel idején (SSU). Azokat tekintettük -9 éves fiatalnak a kutatás során, akik 98. január. és 99. december. között születtek. Számuk.8. fő volt a mintavételkor. Első lépésben a településeket rétegekbe soroltuk a földrajzi elhelyezkedésük és a településen élő fiatalok száma alapján, összesen 9 réteget meghatározva. Ezek után rétegenként véletlen mintát vettünk a települések közül, mindösszesen 79 települést kiválasztva. A második lépcsőben a kiválasztott településeken az adott réteg elemszámával arányos módon a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala lakcím-nyilvántartási adatbázisából véletlen valószínűségi mintavétellel választottuk ki azokat, akik a mintába kerültek. Azon települések, ahol legalább ötezer fiatal élt, önreprezentálók voltak a mintavételi eljárás során. Mindösszesen.000 címmel dolgozhattunk: egy címet tartalmazó főcímlistával és három egyenként címet tartalmazó pótcímlistával. Terepmunka A terepmunkát papíralapú próbakérdezéssel indítottuk, amelynek tapasztalatait beépítettük a végleges kérdőívbe. Az adatfelvétel összesen hét alatt valósult meg kérdezőbiztos bevonásával, számítógéppel segített személyes lekérdezési módszerrel. A címek kiosztása több lépésben történt, a kérdezőbiztosok a sikertelen interjúk esetén többször is felkeresték az adott címet. Összességében az interjúk százalékát készítettük el a főcímen, 8 százalékát a pótcímeken és százalék esetében alkalmaztunk kvótákat. A kérdezőbiztosok munkájának ellenőrzése rövid telefonos interjúk segítségével történt, melynek során minden rendelkezésre álló telefonszámot legalább egyszer ellenőriztünk (a lekérdezett kérdőívek 7 százalékában álltak rendelkezésre telefonszámok). Az esetleges hibákat pótlekérdezéssel korrigáltuk. Az átlagos interjúhossz 70 perc volt. Adattisztítás A terepmunkát követően az adatfelvétel során keletkező, az elméletileg elvárt mintamegoszlástól való eltéréseket súlyozással korrigáltuk. A súlyozást nemre, korcsoportra, régióra és településtípusra egyszerre, ún. mátrix súlyozással végeztük el. Az alkalmazott súlyok 0,87 és, között oszlottak meg. A minta készítésénél és az adatfelvétel során a válaszadók iskolai végzettségét a korábbi hullámoknak megfelelően a véletlenre bíztuk. Az adatfelvétel ellenőrzéseként ebben az esetben is megvizsgáltuk, hogy a mintában a válaszolók korcsoportonként milyen arányban és milyen iskolatípusba járnak. Ezeket az arányszámokat összehasonlítottuk a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos (00-ös) statisztikáival. Elérhető friss adatok (0-es népszámlálás) hiányában nem súlyoztunk iskola végzettségre, a 00-ös adatokkal végzett összehasonlítás eredményeként kapott értékek minimálisan (- százalék) tértek el egymástól. Mivel a hét évvel ezelőtti állapotokhoz képest is csak kis mértékben változott korosztályon belüli iskolai végzettség megoszlása és egyelőre nem ismert ennek pontos aránya, így nem indokolt újabb súlyozás alkalmazása. kutatópont